Szolnok Megyei Néplap, 1961. május (12. évfolyam, 102-126. szám)

1961-05-26 / 122. szám

VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! SZOLNOK megye! Wéftlafi A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANACS LAPJA XII. évfolyam, 122. szám. Ara: 50 fillér 1961. május 26.« péntek. Dr. Münnich Ferenc miniszterelnök látogatása Szolnok megyében Az MSZMP Szolnok megyei mezőgazdasági nagyaktívája résztvevőinek felhívása Szolnok megye termelőszövetkezeti tagjaihoz, az állami gazdaságok, gép­állomások, a vízügyi igazgatóság és a felvásárlási szervek dolgozóihoz Tegnap délelőtt 12 órakor érkezett a Középtiszai Állami Gazdaság központjába dr. Münnich Ferenc elvtárs, a Magyar Forradalmi Munkás- Paraszt Kormány elnöke, A szeretettel várt vendéget el­kísérte útjára Csáki István elvtárs, az MSZMP Szolnok megyei bizottságának első tit­kára, valamint Oláh György elvtárs, a megyei tanács VB elnöke. Körösi György rend­őrezredes, a megyei párt VB tagja. A vendégek fogadására Bánhalmára érkezett Bozsik János, a Szolnok megyei Ál­lami Gazdaságok igazgatója. A gazdaság dolgozóinak képviseletében Pólyák István kerületi igazgató, dr. Gergely István főagronómus, Muka Sándor, a pártbizottság titká­ra és Anga Zsigmond, a szak- szervezeti bizottság titkára jelent meg. A központban folytatott rövid baráti eszme­csere során Pólyák István igazgató ismertette a Közép­tiszai Állami Gazdaság meg­alakulásának történetét, gaz­dálkodásának szép eredmé­nyeit. Az üzemszervezés, a vezetés kérdéseiről dr. Ger­gely István vezető mezőgaz­dász szólott A vendégek a tájékoztatót követően körül járták a gaz­daság első kerületének, a volt Bánhalmi Állami Gazdaság­nak központját. Meglátogat­ták a korszerű borjúnevelőt, a barátságos ebédlőt a ra­gyogó tisztaságú konyhát, majd a napközi otthont a gépműhelyt. Pólyák igazgató részletesen tájékoztatta a kormány elnökét arról, hogy milyen előnyöket biztosít az állattenyésztés számára, a lu­cerna ágason történő szárí­tása. Dr. Münnich Ferenc elv­társ és kísérete helyesléssel állapította meg. hogy a gaz­daság kombájnosai már most, jóval az aratás megkezdése előtt bejáratják az új SZK— 3-as kombájnjaikat A vendégek és vendéglátók ezután László majorba láto­gattak, ahol tanulmányozták a szarvasmarha, sertés és ba­romfitenyésztés, valamint a korszerű öntözés módszereit. A 24 000 hold szántón műkö­dő gazdaság ebben az évben 9000-nél több holdat öntöz. A Középtiszai Állami Gaz­daság vendégei ezután a volt Tiszaszentimrei Állami Gaz­daság területét látogatták meg. Érdeklődéssel szemlél­ték a magyar . földre telepí­tett. szépen fejlődő külföldi búzafajtákat, valamint a ma­gyar nemesítésű fajtákat. Amerre a vendégsereg el­haladt, a dolgozók oszthatat­lan szeretettel fogadták. Dr. Münnich Ferenc elvtárs és kíséretének tagjai gyakran elegyedtek barátságos beszél getésbe az állami gazdaság dolgozóivaL Lehet, csak akarni kell PARASZTSÁGUNK évek kedvező tapasztalataiból is­meri a szerződéses áruter­melés előnyeit. Jórészt ezzel magyarázható, hogy tsz-eink javarésze szívesen szerződött a közfogyasztás és export tekintetében egyaránt fontos sertésre. Számos szövetkezet tagsá­ga s vezetősége nem érte be a szerződés megkötésével, hanem nap mint n_p szív­vel, s leleménnyel dolgozik a teljesítésért. A jánoshidai Vörös Hajnál Tsz-ben — pél­dául — nem esett senki két­ségbe amiatt, hogy kevés a rendelkezésre álló közös fé­rőhely. Ma — május—júniusi leadásra — 250 sertés hízik a háztáji gazdaságokban; át­adásuk után ezek helyébe másik 250 kerül. A hizlalás­hoz a tsz biztosítja a süldőt, s a takarmányt; a gazdák fáradozását pedig a tiszta jö­vedelem 60 százalékával ho­norálja. A helyes gondozás­ban szépen fejlődik a jószág, melynek havi súlygyarapodá­sa 18—20 százalék. így a gazdák jól megtalálják szá­mításukat; nem csoda, hogy — csupán egyiküket említve — Kiss László a saját állo­mányból is négy sertését kö­tötte le. „A piacozással — úgymond — sok idő elvész. Helyesebb a háztáji sertést is szerződésesen értékesíte­ni” SZÖVETKEZETEINK zö­mére az a jellemző, hogy a rendelkezésükre álló eszkö­zök arányában támogatják a sertést nevelő gazdákat. Az örményes! Üj Élet Tsz hízón­ként egy, a tószegi Dózsa Tsz két métermázsa takar­mányt biztosít. A tiszakürti Hunyadi Tsz nem dúskálko- dik a takarmányban; de az is megadott a hizlaláshoz 20—20 négyszögöl lucfernát. Természetesen a kunmada- rasi Üj Barázda Tsz sem fu­karkodik a szerződő tagok­kal. Ebben a szövetkezetben követendő célul tűzték ki, hogy minden család legalább egv hízóra leszerződjék. Két­száznegyvennégy família fe­je közül eddig majdnem két­száz vállalta az előnyös kö­telezettséget, Jó itt a vezető­ség munkája, jó az ered­mény. Kevésbé jó ugyanazon község Hunvadi, Táncsics és Petőfi Tsz-ében, hol a veze­tők nem tekintették szív­ügyüknek a szerződéskötést. Bezzeg Jánoshidán sem a községi pártbizottság, sem a Hazafias Népfront bizottság nem tétlenkedett — mint fentebb elmondottuk, a fára­dozásnak lett is foganatja. A MUNKAFEGYELEM megszilárdítására irányuló jószándék vezérelte ugyan a zagyvarékasi, szászbereké újszászi tsz vezetőket, mi­dőn a kevéskét dolgozó ta­gok jószágai számára nem biztosítottak legelőt — ezzel közvetve mégis kárt okoztak. Legelő hiányában nem egy gazda nevelés helyett eladni kényszerült jószágát. Lehet teljesíteni a sertés­hizlalási szerződéseket, csak akartji kell, — erre me­gyénkből számtalan példát sorolhatnánk fel. Köztudott, hogy a kunszentmártoni já­rásban nem termett tavaly annyi takarmány, mint a gazdák remélték. Mégis de­rekasan megy a szerződés, a hizlalás, mert az emberek akarják, hogy menjen. Az állam biztosította — hízón­ként 2,5 métermázsa — ta­karmányt sok lucernával, ke­vés kukoricával, darával egé­szítik ki. A kunszentmártoni járás parasztjai szaktudásuk­ban bízva mernek szerződni; 4000 háztájiban nevelt ser­tésnek írtak alá. A kétakkora szolnoki járásban azonban alig többnek kétezernél... Lehet, csak akarni kell —- visszatérő gondolat ez. Le­het 8—11 hónap alatt is kí­vánt súlyra hizlalni az álla­tokat; amint azt többek kö­zött a mezőhékl Táncsics Tsz-ben cselekszik. Ott ellés után azonnal megkezdik az abraktakarmény adagolását; így — a maradiak számára hihetetlen arányban — lerö­vidítik a süldőzési időt. Ha­sonlóképp járnak el a mező­túri Petőfi Tsz nagytudású kanászai; sőt az utóbbi idő­ben már a szolnoki Lenin Tsz sertésgondozói 's. Eléggé kedvezőtlen képet nyújt a süldők hízóba állí­tása. Április végén a 20 kg- on alatti malacoknak csak 1.3 százaléka, a 21—40 kg közöttieknek 33.2 százaléka, a 41—60 kg közöttieknek pe­dig csupán 71,8 százaléka ál­lott hízóban. Nagyon kevés ez, hiszen a tsz-eknek még a a 20 kg-on aluli malacok fe­lét is be kellene fogniok ab hoz, hogy előirányzatuknak eleget tehessene! A vészharangot — mint mondják — helytelen lenne emiatt megkongatnunk. A tervteljesítésre megvan a le­hetőség — csak akarni kell... KÍVÁNATOS, hogy akik eddig nem tették: szerződje­nek azok is. Jó gazda zsebé­ben készpénzzel felérő az alá­írott szerződési A tétovázók meggyőzése részint a szövet­kezetek vezetőire, részint az Állatforgalmi Vállalat dolgo­zóira vár. Egy cserkeszöllői epizód világíthat rá, meny­nyire gyümölcsöző lehet az érdekeltek összefogása. Cserkeszöllő egyik dűlőjé­ben nem ment a szerződés. Az ötletes Cseri Lukács ek­kor a Magyar—Román Barát­ság Tsz egyik vezetőjét bír­ta szerződésre. Aláírás után kettesben keresték fel a ha­bozó, halogató gazdákat — ki­ket a vezetői aláírás láttán már vissza sem lehetett vol­na tartani a szerződéstől. Minden parasztasszony szí­vesen látna több húst a hen­tesnél, minden gazda szíve­sen venne még több, jobb iparcikket. Részük lehet vala­mennyiben; csupán — mint többször hangsúlyoztuk — akamiok kell, cselekedniük kell értei — borváró — A Szolnok megyei mezőgazdasági nagyaktíva résztvevői egyetértenek a me­gyei párt végrehajtó bizottság és a me­gyei tanács végrehajtó bizottsága beszá­molójával. az abban meghatározott felada­tokkal, s harcba szólítják megyénk dolgo­zó parasztságát, az állami gazdaságok, gépállomások, a vízügyi igazgatóság és a felvásárlási szervek dolgozóit azért, hogy második ötéves tervünk első évében tel­jesítsük túl a növénytermesztési, állatte­nyésztési és felvásárlási terveinket. — A tervek túlteljesítése érdekében végezzük el a kukorica és a napraforgó kétszeri kézi kapálását és biztosítsuk a ku­koricánál szárazművelég esetén a 16—18 ezres, öntözéses művelésnél pedig a 20—24 ezres betakarítási tőszámot, kataszteri hol­danként. — A közel! napokban fejezzük be a cukorrépa egyclését. Az egyelésnél bizto­sítsuk a kát. holdanként! 65—70 ezres tő­számot. A magasabb terméseredmények elérése érdekében az egyelés után kétszer- háromszor végezzük el a kapálást. — Az állatállomány takarmánybázisá­nak biztosítása érdekében optimális idő­szakban végezzük el a széna betakarítását. A szénabetakarításnál alkalmazzuk azokat az új eljárásokat — ágason történő szárí­tás —. valamint a régi, de bevált szárítási módszereket, amelyekkel biztosítani tudjuk minimális fehérje- és karotinveszteséggel a szénatermés bekazlazását. — A terméseredmények fokozása érde­kében használjuk ki megyénk öntözési adottságait és biztosítsuk, hogy az állami gazdaságokban, termelőszövetkezetekben 104 ezer kh mezőgazdaság; növény kerül­jön megöntözésre, A csatornák és új öntö­zőtelepek megépítését rövid Időn belül fe­jezzük be. A régi öntözőtelepeken a még hátralévő karbantartási munkákat végez­zük cl. Sürgősen jelöljük ki azokat a terü­leteket. amelyeken egynyári öntözést aka­runk alkalmazni. Biztosítsuk, hogy amikor az időjárás és a növények Igénylik, min­den kijelölt területen folyjon öntözés. Azokat a területeket, ahol öntözési le­hetőség van és ez évben gabonát termel­tek, a gabonák betakarítása ntán azonnal vessük be rövid tenyészidejű takarmány- növényekkel és azokat öntözzük meg. — A növényápolási munkák végzésé­vel párhuzamosan készüljünk fel a nyári betakarítási munkákra. A gépállomáso­kon. állami gazdaságokban, termelőszövet­kezetekben rövid Időn belül fejezzük be a betakarító gépek kijavítását, tartsuk meg a gépszemléket. Gondoskodjunk a gépek zavartalan üzemeltetéséhez szükséges fel­tételek biztosításáról (alkatrész, aratőgép- zsineg, üzemanyag). Sürgősen gondoskodjnnk arról, hogy minden aratandó terület le legyen fedezve gépi. vagy kézi erővel. Szervezzük meg az aratópárokat, számukra jelöljük ki a terü­letet. Fordítsunk nagy gondot az aratás idő­beni megkezdésére; biztosítsuk a rendelke­zésre álló géppark teljes üzemeltetésével, valamint a kézi munkaerő teljes bevoná­sával, hogy a gabonák viaszérésének kez­deti stádiumában kez.djük meg az aratást. Érjük el. hogy minimális szemveszteséggel optimális időszakban fejezzük be az ara­tási munkát. Gondoskodjunk a cséplés idő­beni megkezdéséről és biztosítsuk, hogy a gabonacséplést 4—5 hét alatt befejezzük.-i- Az ország lakosságának jövő évi ke­nyérellátása érdekében teljesítsük túl ke­nyérgabona-felvásárlási terveinket. A ter­melőszövetkezeti tagok is saját szükségle­tükön felüli gabonájukat közösen értéke­sítsék az államnak. — Az aratási munkákkal párhuzamo­san a kalászosok területén végezzük el a tarlóhántást, valamint a nyári mélyszán­tást. — A növényápolás!, nyár; betakarítá­si mnnkák időben és jó minőségben való elvégzése érdekében maximálisan hasz­náljuk ki a rendelkezésre álló gépeket, fo­gatokat és jó munkaszervezéssel biztosít­suk a kézi munkaerő lehető legjobb ki­használását is. A munkaszervezési forma helyes megválasztásával és az anyagi ösz­tönzés fokozásával biztosítsuk a munka­idő teljes kihasználását és a családtagod közös munkába való bevonását. — A növényápolási, valamint a nagy nyári betakaritási munkák idején is for­dítsunk nagy gondot az állattenyésztés fej­lesztésére. Gondoskodjunk az állatállomány tervezett számszerű fejlesztéséről és külö­nösen a minőség javításáról. Jobb takar­mányozási. tartási feltételek biztosításával növeljük az állatok tej-, tojás- és húster­melését, s ezen keresztül biztosítsuk állati termékfelvásárlási terveink túlteljesítését. Fokozott gondot fordítsunk az állat­egészségügyi rendszabályok betartására és ezzel is csökketsük az állatelhullásbó' származó kieséseket. Az állattenyésztés; és állati termékhe- zam-tervek teljesítésétől, illetve túlteljesí­tésétől nagymértékben függ a termelőszö­vetkezeti tagok jövedelmének alakulása. — Az ország lakosságának mezőgazda- sági termékekkel való jobb ellátása érde­kében fokozottabban használjuk ki a ház­táji gazdaságokban rejlő lehetőségeket. Biztosítsuk, hogy a háztáji gazdaságokból is minél több tej. tojás, baromfi, hízottser tés kerüljön eladásra. TERMELŐSZÖVETKEZETI TAGOK! Állami gazdaságok, gépál­lomások. VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG. FELVÁSÁRLÁSI SZERVEK DOLGOZÓI! Népgazdaságunk előrehaladása ma nagymértékben a mezőgazdaság gyorsüte­mű fejlődésétől függ. Hozzátok fordulnnk, hogy munkahelyeiteken biztosítsátok a termelési tervek maradéktalan teljesítését, dolgozó népünk jobb áruellátását, paraszt­ságunk jólétének fokozását. Előre az 1961. évi mezőgazdasági ter­vek teljesítéséért, túlteljesítéséért, a nö­vényápolás. a gabona betakarítás nagv munkájának végrehajtásáért a szociálist ’ nagyüzemek megszilárdításáért. A HÁZIASSZONYOK ÓRÖMERE A Budapesti Ipari Vásáron a háziasszonyok örömére a Hajdúsági Iparművek bemu­tatja a legújabb típusú mosógépeket és az oly régen várt csavarógépeket, centrifugá­kat. Rövidesen üzlete kben is megvásárolhatják a tetszetős iparcikkeket. Megnyílt a szovjet tanács hetedik teljes ülése Moszkva (TASZSZ). Szer­dán megkezdte munkáját a Szovjet Szakszervezetek Köz­ponti Tanácsának hetedik tel­jes ülése. Az ülés azzal fog­lalkozik, hogyan segítik a szakszervezetek a szocialista munkaversenyt. Vaszilij Kresztyjanyinov el­mondotta, hogy Moszkvában egy év alatt 21 000-ről 50 000- re emelkedett a „kommunista munkabrigád” kitüntető cí­mért versengő brigádok szá­ma. A mozgalomban jelenleg 1 150 000 moszkvai dolgozó vesz részt Kiosztották a Budapesti Ipari Vásár díjait Csütörtökön délelőtt a Budapesti Ipari Vásár tó­színpadán ünnepélyesen ki­osztották azokat a díjakat, melyeket a vásárbizottság és a minisztériumok együttes javaslata alapján a vállala­tok kiállított legjobb gyárt­mányaikért kaptak. Megyénk üzemei közül a Tisza Bútorgyár arany-, a jászberényi Fémnyomó és Lemezárugyár pedig bronz­érmet kapott.

Next

/
Thumbnails
Contents