Szolnok Megyei Néplap, 1961. május (12. évfolyam, 102-126. szám)
1961-05-25 / 121. szám
£2£AG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEKJ SZOLNOK megyei Wéftlatt ^Öcsödön rossz toIí.«^ Az Orkán „segédmestereiM Korséta az építkezéseken Ügy szervezzük a munkát, hogy minden talpalatnyi földnek legyen gazdája A megyei nagyaktíva tanácskozásáról Az MSZMP Szolnok megyei végrehajtó bizottsága és a megyei tanács végrehajtó bizottság meghívására tegnap mintegy 1200 ember nagyaktíva ülésre jött össze a Mezőhéki Állami Gazdaság alcsiszigeti üzemegységébe. Járási és városi pártbizottságok, járási és városi tanácsok vezetői, munkatársai, gépállomások, állami gazdaságok igazgatói, párttitkárai, szakemberei, termelőszövetkezeti elnökök, párttitkárok, valamint a megyei szervek vezetői, dolgozói jöttek össze, hogy megvitassák a termelőszövetkezetek tavalyi gazdálkodásának tapasztalatait, s az ez évi feladatokat. í Az aktívaülés* elnökségében helyet foglalt Sándor Kálmán elvtárs, K. Nagy Sándor elvtárs, az MSZMP Központi Bizottságának tagjai, Csáki László, a Minisztertanács Titkárságának munkatársa, valamint a XIV. kerületi pártbizottság küldöttei. Résztvett a nagyaktíván Csáki István elvtárs, a megyei pártbizottság első titkára, Váczi Sándor, a pártbizottság másodtitkára, Oláh György, a megyei tanács elnöke, Horváth Imre, a pártbizottság titkára, Zagyi János, Árvái István, Körösi György, Kökény István, Sipos Károly, Tóth János, Nádas József, a megyei párt végrehajtó bizottság tagjai, valamint a megye több más vezető személyisége. Az aktívaülés napirendjén a termelőszövetkezetek 1960-as évi gazdálkodásának tapasztalatai, az ez évi feladatok, valamint a nyári mezőgazdasági munkák sikeréért való tennivalók szerepeltek. A napirend előadója Csáki István elvtárs volt. Csáki István elvtárs beszéde Csáki István beszámolóját mondja A legutóbbi nagyaktíva- ülésűnk óta az ország egész területén végbement az a nagyjelentőségű forradalmi változás, amelynek során falun is uralkodóvá váltak a szocialista termelési viszonyok, s ma már az ország területének 90 százalékán nagyüzemi gazdálkodás folyik. A Magyar Szocialista Munkáspárt Központ) Bizottságának múlt év októberi határozatára és az ország- gyűlés decemberi ülésének állásfoglalására dolgozó parasztságunk ezzel válaszolt. Az átszervezésben történt ilyen nagyarányú előrehaladás a párt politikájának helyességét, a dolgozó parasztság politikai érettségét, a pártnak a tömegekkel való szoros kapcsolatát bizonyítja, s mint ilyen, rendkívül nagy győzelem, nagy előrehaladás a szocialista építés nagy munkájában. Az a tény, hogy a mező- gazdasági terület 90 százalékán nagyüzemi gazdálkodás folyik, méginkább emeli jelentőségét azoknak a területeknek. ahol az átszervezés már előbb bekövetkezett, s még inkább fokozza azoknak a felelősségét, akik ezeken a területeken dolgoznak. A két végrehajtó bizottság ennek tudatában kívánja feladatainkat meghatározni. A mezőgazdaság átszervezésének ilyen előrehaladása után joggal várja el az ország egész lakossága: Most már az eddiginél gyorsabban növekedjen a a termékek mennyisége, s hogy a mezőgazdaság a nagyarányú beruházások után termelje meg. s adja azokat a termékféleségeket, amelyekre a népgazdaságnak szüksége van. Mielőtt azokról a tennivalókról, feladatokról szólunk, melyek a legközelebbi időben előttünk állnak, szükségesnek tartjuk a múlt gazdasági évnek — mint Szolnok megyében a teljes közösgazdálkodás első esztendejének — főbb jellemzőiről és főbb tennivalóiról számot adni. Az 1960-as esztendő, az időjárást tekintve általában kedvezőtlenebb volt, mint az előző. Tavasztól év végéig szélsőségek voltak jellemzők, s ez a terméseredményeket kedvezőtlenül befolyásolta. Sok kár érte népgazdaságunkat az aszály, és a betakarítás elhúzódása miatt. Nagyon fontos ezt most látni, mert a feladatok megoldásában most sem lehet kevesebb nehézséggel számolni. A gabonaaratás minden kétséget kizáróan nagyobb és nehezebb feladat lesz, mint tavaly volt. Ami az egyes termelő területeket illeti, 1960-ról a következő a helyzetkép: A2 állami gazdaságok a főbb növényekből — a rizs kivételével — a terveket teljesítették. Búzából 15.2 mázsa, őszi árpából 17, kukoricából — májusi morzsoltra átszámítva — 19,2, cukorrépából 143 mázsa átlagtermést értek el megyei szinten. — Egyes gazdaságok, mint pl. a héki, a tiszaszentimrei, a bánhalmai, de mások is — Állami gazdaságaink olyan üzemek, amelyekre mind vetőmagtermelés. tenyészállat, mind pedig árutermelés szempontjából bizton számíthat népgazdaságunk. Ez a helyzet az állami gazdaságok vezetőit, dolgozóit, pártszervezeteit kötelezi. Tapasztalataink szerint az állami gazdaságok vezetése, pártszervezete és gazdasági vezetése érzi is a felelősséget. — Az 1961-es esztendő eddigi tapasztalatai azt mutatják, hogy jól felkészültek erre a gazdasági évre. Bízunk abban, hogy ezt a megállapítást később se kell visszavonni. A termelőszövetkezeteket illetően az 1960-as esztendő, a nehézségek ellenére is nagyon komoly előrehaladást hozott. A termelőszövetkezetek politikailag és gazdaságilag is erősödtek és sok közükiválő eredményeket értek el a növénytermelés és az állattenyésztés egyes ágazataiban. Hasonlóan szólhatunk az állattenyésztésről. Jelentős eredmény például, hogy tejből megyei szinten tehenenként átlagosan elérték a 3487 litert. Az állami gazdaságok éves tejtermelési tervüket 1960-ban 105,7 százalékra teljesítették. lük már kiváló eredményt mutatott fel. Sok termelő- szövetkezetünk jól használta ki a nagyüzemi gazdálkodásban rejlő lehetőségeket. Olyan termelőszövetkezetek, mint a jászteleki Tolbuchin, ahol 3739 forint, vagy mint a kungyalui Zöldmező, ahol 3026 forint, a tiszaderzsi Üj Barázda, ahol 3332 forint volt az egy hold szántóra eső gazdálkodási eredmény — de sok más szövetkezetei is említhetnék — mutatják a lehetőséget. amely a nagyüzemi gazdálkodásban rejlik. S azt is, hogy ezekben a szövetkezetekben a pártszervezet, s tagság megtette a szükséges erőfeszítést annak kihasználására. Az volt a tapasztalat az 1960-as esztendőben, hogy ahol a termelőszövetkezetek vezetése rendben volt, ahol a vezetőség mindenben támaszkodott a tagság véleményére, ahol a vezetőség nap. mint nap kivívta a tagság támogatását, a pártszervezet a pártmunka módszereivel segített, ott a termelőszövetkezet terméseredményei és gazdálkodási eredményei az átlagosnál jobbak voltak. Ott a szövetkezet politikailag; gazdaságilag erősödött. Hadd említsem meg a nagyszámú ilyen szövetkezet közül a jászboldogházi Aranykalász, a jászalsószentgyör- gyi Petőfi, a kisújszállási, a túrkevei szövetkezeteket. A párt és a tanács megyei vezetése, a Központi Bizottság és a •‘kormány intézkedéseinek megfelelően a termelőszövetkezeti gazdálkodás vonalán 1961-re többek között azt tűzte ki: Miközben minden erővel támogatja az élenjáró és jól. gazdálkodó szövetkezeteket, nagy erőt összpontosít a gyenge termelőszövetkezetek megerősítésére, megszilárdítására, a gyenge termelőszövetkezeteknek közepesen gazdálkodók, majd az élenjárók színvonalára való felemelésére. Ennek keretében: —■ A területileg kicsi és gyenge szövetkezetek közül több egyesült a tél folyamán, erősebb, gazdaságilag jobban megalapozott szövetkezettel. Most úgy látjuk, hogy lényegében kialakult Szolnok megyében az a termelőszövetkezeti nagyság, ami hosszabb időre megfelel. Az egyesítés mindenütt a tagság akaratából történt. így sikerült az egyesített szövetkezetek élére olyan vezetőket állítani, amelyek képesek most már a megnövekedett szövetkezeteket vezetni. — A múlt év végén és ez év elején mintegy 30 termelőszövetkezetben választott meg a tagság vezető beosztásba olyan embereket, akik párt, állami, vagy fontos gazadsági területen hosszabb Állami gazdaságainkra bizton számíthatunk ideje dolgoztak, gyakorlattal rendelkeznek, tudásuk, felkészültségük megvan ahhoz, hogy a tagság erejét összefogva, a gyenge termelőszövetkezetet mielőbb a jól gazdálkodók színvonalára vezessék. Ezeknek a vezetőknek a szerepe főleg abban van, hogy összefogják a tagság erejét, egybegyűjtsék a helyes javaslatokat és egységesíteni tudják az eiőfeszíléseket. Az a tapasztalat, hogy az így megerősített szövetkezetek legtöbbje, már a félesztendő alatt is komolyan haladt előre. — Erősítettük a pártszer- szervezeteket is. A titkárok jelentős részét elküldtük párt- iskolára, s a télen rövid tan-, a gazdasági c bár jónéhány szövetkezetben a bajok, a vezetés gyengeségei újra kezdenek kiütközni. Néhány szövetkezetben, a jászberényi Március 15-ben, a tiszafüredi Hámán Kató-ban, stb. a vezetők a tavalyi leckéből még mindig nem tanultak. Ami az 1960-as gazdasági év jellemzéséhez tartozik, feltétlen eredmény, hogy az átszervezés utáni első, teljesen közösen folytatott gazdálkodás évében több árut sikerült a megyében eladni a népgazdaságnak, mint az előző esztendőben. Ezt nem hallgathatjuk el, mert ez már a nagyüzemi gazdálkodás sikere. Sajnos, azonban nagyon fontos cikkekben elmaradtunk, nem adtuk azt a meny- nyiséget például hízósertésből, amire a népgazdaságnak szüksége lett volna. Tisztelt Aktívaülés! Ami az 1981-es gazdasági évet illeti, a kilátások igen biztatóak. Állami gazdasági, gépállomási és termelőszövetkezeti vonalon egyaránt sikerült leküzdeni azt a lemaradást, ami az őszi szervefolyamokra. Igyekeztünk olyan segítséget adni a termelőszövetkezeti pártszervezetek titkárainál:, hogy a pártmunka legalapvetőbb módszereit elsajátíthatták, így ebben az évben már nagyobb támogatást tudnak adni vezetésükkel, tevékenységükkel a pártszervezetek az egész szövetkezetnek, »-* Végül— de nem utolsó sorban — felmértük nagyon gondosan a nehézségekkel küzdő termelőszövetkezetek gazdasági helyzetét. Intézkedési tervek készültek a gazdálkodás megjavítására. Most a termelőszövetkezetek politikai, gazdasági helyzetét és a terméskilátást alapul véve, ív soka tígérő, zeflenség és kedvezőtlen időjárás következtében előállott. Azóta a tavaszi munkát mind állami gazdasági, mind gépállomási, mind termelőszövetkezeti vonalon lényegében idejében és jó minőségben elvégeztük A magok idejében a földbe kerültek Az őszi gabonák szépen teleltek és jó erőállapotban vannak Ennyi fejtrágyázást őszi gabonavetésen még egyetlen esztendőben sem végeztünk, mint az idén. Az állami gazdaságokban több mint 10 000, a termelőszövetkezetekben mintegy 40 000 holdon vetett külföldi búzafajták szépek és jó termést ígérnek. Most még azt jelenthetjük az aktívának, hogy a munkák időarányos részét elvégeztük lemaradás csak néhány helyen van, sha az ütemet tartjuk és fokozzuk, akkor a jó termés eléréséhez szükséges tőlünk várható feltételeket teljesítjük, s akkor valóban jó termést is takaríthatunk be A hangsúly most azon van és ezért is hívtuk be a szövetkező vezetőket, a párt és állami vezetőket, hogy ebben szót értsünk: ne következzen be sehol lemaradás, Időarányosan végezzük el mindenütt a feladatokat Ehhez az kell, hogy a szövetkezeti vezetőségek legyenek következetesek. A közgyűlésen kialakított és jóváhagyott terület felosztási és premizálási módszereket ne forgassák fel, ne háborgassák, ragaszkodjanak ahhoz egész esztendőben. így a tagok részéről közvetlen anyagi érdekeltség áll fenn, s nagy lehetőség van arra is. hogy a családtagok részt vegyenek a munkában. Már a kora tavaszi kapálásnál is érezhető volt ennek kedvező hatása. Az erő megvan ahhoz, hogy a tavaszi kapálást, a gabonabetakarítást, továbbá a nagy, csúcsmunkát jelentő ősz! betakarítást idejében elvégezzük, csak ezt az erőt jól kell szervezni. összefogni, állandófan figyelni a hangulatot, kutatni azokat a lehetőségeket, amivel a munkában való részvételt segítjük elő, s akkor a feladat megoldása biztosítva lesz. Tisztelt elvtársak! Mielőtt a tavaszi és nyári feladatok végrehajtásával kapcsolatos terveinket ismertetném, mielőtt a két végrehajtó bizottsági ülésen kialakult álláspontot elmondanám, szólni kívánok vázlatosan az 1961-es tervezésről, a terme(Folytatása a 3. oldalonj
