Szolnok Megyei Néplap, 1961. május (12. évfolyam, 102-126. szám)

1961-05-25 / 121. szám

£2£AG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEKJ SZOLNOK megyei Wéftlatt ^Öcsödön rossz toIí.«^ Az Orkán „segédmestereiM Korséta az építkezéseken Ügy szervezzük a munkát, hogy minden talpalatnyi földnek legyen gazdája A megyei nagyaktíva tanácskozásáról Az MSZMP Szolnok megyei végrehajtó bizottsága és a megyei tanács végrehajtó bizottság meghívására teg­nap mintegy 1200 ember nagyaktíva ülésre jött össze a Mezőhéki Állami Gazdaság alcsiszigeti üzemegységébe. Járási és városi pártbizottságok, járási és városi tanácsok vezetői, munkatársai, gépállomások, állami gazdaságok igazgatói, párttitkárai, szakemberei, termelőszövetkezeti elnökök, párttitkárok, valamint a megyei szervek vezetői, dolgozói jöttek össze, hogy megvitassák a termelőszövet­kezetek tavalyi gazdálkodásának tapasztalatait, s az ez évi feladatokat. í Az aktívaülés* elnökségében helyet foglalt Sándor Kál­mán elvtárs, K. Nagy Sándor elvtárs, az MSZMP Köz­ponti Bizottságának tagjai, Csáki László, a Miniszterta­nács Titkárságának munkatársa, valamint a XIV. kerületi pártbizottság küldöttei. Résztvett a nagyaktíván Csáki Ist­ván elvtárs, a megyei pártbizottság első titkára, Váczi Sándor, a pártbizottság másodtitkára, Oláh György, a me­gyei tanács elnöke, Horváth Imre, a pártbizottság tit­kára, Zagyi János, Árvái István, Körösi György, Kökény István, Sipos Károly, Tóth János, Nádas József, a megyei párt végrehajtó bizottság tagjai, valamint a megye több más vezető személyisége. Az aktívaülés napirendjén a termelőszövetkezetek 1960-as évi gazdálkodásának tapasztalatai, az ez évi fel­adatok, valamint a nyári mezőgazdasági munkák sikeré­ért való tennivalók szerepeltek. A napirend előadója Csáki István elvtárs volt. Csáki István elvtárs beszéde Csáki István beszámolóját mondja A legutóbbi nagyaktíva- ülésűnk óta az ország egész területén végbement az a nagyjelentőségű forradalmi változás, amelynek során fa­lun is uralkodóvá váltak a szocialista termelési viszo­nyok, s ma már az ország területének 90 százalékán nagyüzemi gazdálkodás fo­lyik. A Magyar Szocialista Munkáspárt Központ) Bizott­ságának múlt év októberi határozatára és az ország- gyűlés decemberi ülésének állásfoglalására dolgozó pa­rasztságunk ezzel válaszolt. Az átszervezésben történt ilyen nagyarányú előrehala­dás a párt politikájának he­lyességét, a dolgozó paraszt­ság politikai érettségét, a pártnak a tömegekkel való szoros kapcsolatát bizonyít­ja, s mint ilyen, rendkívül nagy győzelem, nagy előre­haladás a szocialista építés nagy munkájában. Az a tény, hogy a mező- gazdasági terület 90 százalé­kán nagyüzemi gazdálkodás folyik, méginkább emeli je­lentőségét azoknak a terüle­teknek. ahol az átszervezés már előbb bekövetkezett, s még inkább fokozza azoknak a felelősségét, akik ezeken a területeken dolgoznak. A két végrehajtó bizottság en­nek tudatában kívánja fel­adatainkat meghatározni. A mezőgazdaság átszerve­zésének ilyen előrehaladása után joggal várja el az or­szág egész lakossága: Most már az eddiginél gyorsabban növekedjen a a termékek mennyisége, s hogy a mezőgazdaság a nagyarányú beruházások után termelje meg. s adja azokat a termékféleségeket, amelyekre a népgazdaság­nak szüksége van. Mielőtt azokról a tenni­valókról, feladatokról szó­lunk, melyek a legközelebbi időben előttünk állnak, szük­ségesnek tartjuk a múlt gaz­dasági évnek — mint Szol­nok megyében a teljes közös­gazdálkodás első esztendejé­nek — főbb jellemzőiről és főbb tennivalóiról számot adni. Az 1960-as esztendő, az idő­járást tekintve általában ked­vezőtlenebb volt, mint az elő­ző. Tavasztól év végéig szél­sőségek voltak jellemzők, s ez a terméseredményeket ked­vezőtlenül befo­lyásolta. Sok kár érte nép­gazdaságunkat az aszály, és a betakarítás el­húzódása miatt. Nagyon fontos ezt most látni, mert a felada­tok megoldásá­ban most sem lehet kevesebb nehézséggel számolni. A ga­bonaaratás min­den kétséget kizáróan na­gyobb és nehe­zebb feladat lesz, mint ta­valy volt. Ami az egyes termelő terü­leteket illeti, 1960-ról a kö­vetkező a hely­zetkép: A2 állami gazdaságok a főbb növényekből — a rizs kivételével — a terveket tel­jesítették. Búzából 15.2 má­zsa, őszi árpából 17, kukori­cából — májusi morzsoltra átszámítva — 19,2, cukorré­pából 143 mázsa átlagtermést értek el megyei szinten. — Egyes gazdaságok, mint pl. a héki, a tiszaszentimrei, a bánhalmai, de mások is — Állami gazdaságaink olyan üzemek, amelyekre mind ve­tőmagtermelés. tenyészállat, mind pedig árutermelés szempontjából bizton számít­hat népgazdaságunk. Ez a helyzet az állami gazdaságok vezetőit, dolgozóit, pártszer­vezeteit kötelezi. Tapaszta­lataink szerint az állami gaz­daságok vezetése, pártszer­vezete és gazdasági vezetése érzi is a felelősséget. — Az 1961-es esztendő eddigi ta­pasztalatai azt mutatják, hogy jól felkészültek erre a gazdasági évre. Bízunk ab­ban, hogy ezt a megállapítást később se kell visszavonni. A termelőszövetkezeteket illetően az 1960-as esztendő, a nehézségek ellenére is na­gyon komoly előrehaladást hozott. A termelőszövetkeze­tek politikailag és gazdasági­lag is erősödtek és sok közü­kiválő eredményeket értek el a növénytermelés és az ál­lattenyésztés egyes ágazatai­ban. Hasonlóan szólhatunk az állattenyésztésről. Jelentős eredmény például, hogy tej­ből megyei szinten tehenen­ként átlagosan elérték a 3487 litert. Az állami gazdaságok éves tejtermelési tervüket 1960-ban 105,7 százalékra tel­jesítették. lük már kiváló eredményt mutatott fel. Sok termelő- szövetkezetünk jól használta ki a nagyüzemi gazdálkodás­ban rejlő lehetőségeket. Olyan termelőszövetkezetek, mint a jászteleki Tolbuchin, ahol 3739 forint, vagy mint a kungyalui Zöldmező, ahol 3026 forint, a tiszaderzsi Üj Barázda, ahol 3332 forint volt az egy hold szántóra eső gazdálkodási eredmény — de sok más szövetkezetei is em­líthetnék — mutatják a lehe­tőséget. amely a nagyüzemi gazdálkodásban rejlik. S azt is, hogy ezekben a szövetke­zetekben a pártszervezet, s tagság megtette a szükséges erőfeszítést annak kihaszná­lására. Az volt a tapasztalat az 1960-as esztendőben, hogy ahol a termelőszövetkeze­tek vezetése rendben volt, ahol a vezetőség minden­ben támaszkodott a tagság véleményére, ahol a veze­tőség nap. mint nap kivívta a tagság támogatását, a pártszervezet a pártmunka módszereivel segített, ott a termelőszövetkezet ter­méseredményei és gazdál­kodási eredményei az átla­gosnál jobbak voltak. Ott a szövetkezet politikai­lag; gazdaságilag erősödött. Hadd említsem meg a nagy­számú ilyen szövetkezet kö­zül a jászboldogházi Arany­kalász, a jászalsószentgyör- gyi Petőfi, a kisújszállási, a túrkevei szövetkezeteket. A párt és a tanács megyei vezetése, a Központi Bizott­ság és a •‘kormány intézkedé­seinek megfelelően a terme­lőszövetkezeti gazdálkodás vonalán 1961-re többek kö­zött azt tűzte ki: Miközben minden erővel támogatja az élenjáró és jól. gazdálkodó szövetkezeteket, nagy erőt összpontosít a gyenge terme­lőszövetkezetek megerősítésé­re, megszilárdítására, a gyen­ge termelőszövetkezeteknek közepesen gazdálkodók, majd az élenjárók színvonalára való felemelésére. Ennek ke­retében: —■ A területileg kicsi és gyenge szövetkezetek közül több egyesült a tél folya­mán, erősebb, gazdaságilag jobban megalapozott szövet­kezettel. Most úgy látjuk, hogy lényegében kialakult Szolnok megyében az a ter­melőszövetkezeti nagyság, ami hosszabb időre megfelel. Az egyesítés mindenütt a tagság akaratából történt. így sikerült az egyesített szövet­kezetek élére olyan vezető­ket állítani, amelyek képe­sek most már a megnöveke­dett szövetkezeteket vezetni. — A múlt év végén és ez év elején mintegy 30 terme­lőszövetkezetben választott meg a tagság vezető beosz­tásba olyan embereket, akik párt, állami, vagy fontos gazadsági területen hosszabb Állami gazdaságainkra bizton számíthatunk ideje dolgoztak, gyakorlattal rendelkeznek, tudásuk, felké­szültségük megvan ahhoz, hogy a tagság erejét össze­fogva, a gyenge termelőszö­vetkezetet mielőbb a jól gaz­dálkodók színvonalára vezes­sék. Ezeknek a vezetőknek a szerepe főleg abban van, hogy összefogják a tagság erejét, egybegyűjtsék a helyes ja­vaslatokat és egységesíteni tudják az eiőfeszíléseket. Az a tapasztalat, hogy az így megerősített szövetkezetek legtöbbje, már a félesztendő alatt is komolyan haladt előre. — Erősítettük a pártszer- szervezeteket is. A titkárok jelentős részét elküldtük párt- iskolára, s a télen rövid tan-, a gazdasági c bár jónéhány szövetkezetben a bajok, a vezetés gyengesé­gei újra kezdenek kiütközni. Néhány szövetkezetben, a jászberényi Március 15-ben, a tiszafüredi Hámán Kató-ban, stb. a vezetők a tavalyi lec­kéből még mindig nem ta­nultak. Ami az 1960-as gazdasági év jellemzéséhez tartozik, fel­tétlen eredmény, hogy az át­szervezés utáni első, teljesen közösen folytatott gazdálko­dás évében több árut sike­rült a megyében eladni a népgazdaságnak, mint az elő­ző esztendőben. Ezt nem hallgathatjuk el, mert ez már a nagyüzemi gazdálkodás si­kere. Sajnos, azonban nagyon fontos cikkekben elmarad­tunk, nem adtuk azt a meny- nyiséget például hízósertés­ből, amire a népgazdaságnak szüksége lett volna. Tisztelt Aktívaülés! Ami az 1981-es gazdasági évet illeti, a kilátások igen biztatóak. Állami gazdasági, gépállo­mási és termelőszövetke­zeti vonalon egyaránt sike­rült leküzdeni azt a lema­radást, ami az őszi szerve­folyamokra. Igyekeztünk olyan segítséget adni a ter­melőszövetkezeti pártszerve­zetek titkárainál:, hogy a pártmunka legalapvetőbb módszereit elsajátíthatták, így ebben az évben már na­gyobb támogatást tudnak ad­ni vezetésükkel, tevékenysé­gükkel a pártszervezetek az egész szövetkezetnek, »-* Végül— de nem utolsó sorban — felmértük nagyon gondosan a nehézségekkel küzdő termelőszövetkezetek gazdasági helyzetét. Intézke­dési tervek készültek a gaz­dálkodás megjavítására. Most a termelőszövetkeze­tek politikai, gazdasági hely­zetét és a terméskilátást ala­pul véve, ív soka tígérő, zeflenség és kedvezőtlen időjárás következtében elő­állott. Azóta a tavaszi munkát mind állami gazdasági, mind gépállomási, mind termelő­szövetkezeti vonalon lényegé­ben idejében és jó minőség­ben elvégeztük A magok ide­jében a földbe kerültek Az őszi gabonák szépen teleltek és jó erőállapotban vannak Ennyi fejtrágyázást őszi ga­bonavetésen még egyetlen esztendőben sem végeztünk, mint az idén. Az állami gaz­daságokban több mint 10 000, a termelőszövetkezetekben mintegy 40 000 holdon vetett külföldi búzafajták szépek és jó termést ígérnek. Most még azt jelenthetjük az aktívának, hogy a munkák időarányos részét elvégeztük lemaradás csak néhány helyen van, sha az ütemet tartjuk és fokoz­zuk, akkor a jó termés eléré­séhez szükséges tőlünk vár­ható feltételeket teljesítjük, s akkor valóban jó termést is takaríthatunk be A hangsúly most azon van és ezért is hívtuk be a szö­vetkező vezetőket, a párt és állami vezetőket, hogy ebben szót értsünk: ne következzen be sehol lemaradás, Időarányosan végezzük el mindenütt a feladatokat Ehhez az kell, hogy a szövet­kezeti vezetőségek legyenek következetesek. A közgyűlé­sen kialakított és jóváhagyott terület felosztási és premizá­lási módszereket ne forgassák fel, ne háborgassák, ragasz­kodjanak ahhoz egész eszten­dőben. így a tagok részéről közvetlen anyagi érdekeltség áll fenn, s nagy lehetőség van arra is. hogy a családtagok részt vegyenek a munkában. Már a kora tavaszi kapálás­nál is érezhető volt ennek kedvező hatása. Az erő megvan ahhoz, hogy a tavaszi kapálást, a gabo­nabetakarítást, továbbá a nagy, csúcsmunkát jelentő ősz! betakarítást idejében elvégezzük, csak ezt az erőt jól kell szervezni. összefogni, állandófan figyelni a hangulatot, kutatni azokat a lehetőségeket, amivel a munkában való részvételt se­gítjük elő, s akkor a feladat megoldása biztosítva lesz. Tisztelt elvtársak! Mielőtt a tavaszi és nyári feladatok végrehajtásával kapcsolatos terveinket ismer­tetném, mielőtt a két végre­hajtó bizottsági ülésen kiala­kult álláspontot elmondanám, szólni kívánok vázlatosan az 1961-es tervezésről, a terme­(Folytatása a 3. oldalonj

Next

/
Thumbnails
Contents