Szolnok Megyei Néplap, 1961. május (12. évfolyam, 102-126. szám)

1961-05-23 / 119. szám

1961. május 23.

SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP

s

Ünnepélyesen megnyitották a tiszazugi napokat liszakürtőn

Szemerkélő, esős időre ébredtek vasárnap reggel a kunszentmártoni járás dolgozói. A kedvezőtlen idő sok száz embert visszatartott attól, hogy átránduljon Tisza- kürtre és részt vegyen a IV. tiszazugi napok ünnepségein. Ennek ellenére öt-hatezer szövetkezeti gazda és tanuló fiatal jött össze az évszázados községi parkba, hogy meghallgassa Szatmári Nagy Imrének, a Hazafias Népfront Országos Bizottsága másodtitkárának ünnepi beszédét. A szomszédos községekből motorral, kerékpárral, lóháton, a csépaiak ötösfogattal jöttek el.

A nagygyűlés elnökségében foglalt helyet — többek között — az előadó, Horváth Imre, a megyei pártbizottság titkára, Karsai Mihály, a járási pártbizottság titkára.. A gyűlést ár. Gömöri András, a népfront bizottság községi titkára nyitotta meg, majd Szatmári Nagy Imre tartott ünnepi beszédet.

Az előadó emlékeztetett a tiszazugi nép múlt keserveire. a munkanélküliségre és a tömegnyomorra. Jónéhány levelet idézett, melyet az elkeseredett emberek írtak a felső hatalmasságokhoz élet- körülményük javítása reményében. özv. Murányi An- talné tiszakürti háromgyermekes hadiözvegy azért kö- nyörgött, hogy ne árverezzék el szegényes viskóját. — Je- szenszki József és száz társa Tiszavárkonyból 1932. november 12-én így rimánko- dott: „Teljesen kenyér nélkül állunk és semmiféle munkát nem kapunk. Az éhségtől és ruhahiánytól megdermedünk.’' De süket fülekre talált a nép jajszava, az úri rend nem akart a tömeg nyomorán változtatni. Sokan földért esedeztek — szintén hiába.

— A felszabadulás utáni 16 év alatt — mondotta az előadó — a sötét Tiszazug is a kultúra és a jólét földje lett. Ma már nem vágyálom a „négy polgári’- megszerzése, amikor a parasztgyermekek tízezrei érettségizhetnek. És a termelőszövetkezetekbe tömörült parasztság egyre eredményesebben gazdálkodik.

Az előadó a nagyobb terméseredmények elérésére hívta fel a jelenlévők figyelmét. — Nem ritkaság nálunk a 18—20 mázsás búzatermés — mondotta —, az átlag mégis a 10 mázsa körül mozog. Gondjaink vannak a húsellátásnál. A szövetkezeti gazdáknak is érdeke, hogy minél több hízottsertést és baromfit adjanak közfogyasztásra.

Szatmári Nagy elvtárs hosszasan elemezte a nemzetközi helyzetet, az erősödő béketábor eredményeit. Mit tehetünk egyénileg a békéért? — így válaszolt rá:

— Gondosabban takarmá- nyozzuk állatainkat. A baromfigondozó arra törekedjen, hogy minél kevesebb legyen az elhullás és nagyobb a tojáshozam. A növénytermelő pedig gondosabban ápolja a kukoricát és a cukorrépát. Ez a legjobb hozzájárulás a nemzetközi méretekben folyó békeharchoz — fejezte be nagy tetszéssel fogadott ünnepi beszédét.

A megyei pártbizottság nevében Horváth Imre elvtárs köszöntötte a tiszazugi községek dolgozó parasztjait. — Majd a megye szövetkezeteinek eredményeit elemezte.

— Tavaly a közös gazdaságokban — háztáji nélkül — 11000 forint volt az évi átlagjövedelem. Jónéhány tsz- ben a 20 000 forintot is meghaladta a közösből származó egyéni jövedelem. A jászbol- dogházai Aranykalász Tsz- ben 20 000. a mezőhéki Tán- csicsi Tsz-ben 23 000 forint jutott egy-egy tagra. Tehát jól meg lehet élni a szövetkezetben. Sokan becsületesen dolgoznak — mondotta —, mások kivonják magukat a munkából. Ez nem hazafias, hanem erkölcstelen dolog, mert a szorgalmas emberek munkájából akarnak megélni:

— A-- szövetkezetek egyre jobban gondoskodnak az öregekről is. Nemrég még 3 milliót, az idén már 20 millió forint földjáradékot fizetnek ki, és különféle juttatásokban részesülnek az öregek.

Befejezésül Horváth elvtárs a jövedelmezőbb gazdálkodásra hívta fel a jelenlévők figyelmét. — A tiszazugi tsz-ek is kövessenek el mindent. hogy saját maguk és a népgazdaság részére több árut — sertést, baromfit — termeljenek.

Ezután a községek küldöttei ünnepélyesen felszalagozták a Tiszazugi zászlót.

A nagygyűlést követően rendezték meg a Ságvári Endre kulturális seregszemle járási találkozóját. Mintegy

30 ének-, zene- és táncegyüttes szebbnél szebb számaiban gyönyörködhetett a közönség. A délelőtti műsort ugyan elmosta az eső, de a koradélutáni napos időben folytatták az együttesek szereplését. Különösen nagy sikert aratott a cibakházi iskolások leánytánca és a csé- pai parasztkórus mozgalmi- és népdal száma.

A tiszakürti művelődési otthon nagytermében ezúttal nyílt meg a kiállítás is, ahol fényképek és grafikonok illusztrálják a tiszazugi termelőszövetkezetek, s a községek fejlődésének eredményeit.

Délután az MHS nagyszabású sporttalálkozót rendezett. Motorverseny. íjász és motoros repülőmodell bemutató volt. A szórakozókat ismét megzavarta a kiadós zápor. Az ejtőernyősök __ ugrására is szeles, esős időben került sor.

Nem az emberek cserélődtek, hanem

a gondolatok

A cibakházi Vörös Csillag Tsz-ről maguk a tagok is úgy beszéltek sokáig: Nem megyünk mi ötről a hatra, csak kínlódunk

Tavaly évvégén nem is valami bőven osztottak. A decemberi közgyűlésen aztán az egyik pártvezetőségi tag azt mondta: Ne szóljunk semmit. Nincs kit hibáztatni azért, mert nem igazi gazda módjára dolgoztunk. Majd elsorolta: elhullott nyolcezer csibe, nem szedték ki idejében a répát... S mondta, mondta végnélküL A többiek felszisszentek. De aztán nem szóltak. Mit mondhattak volna.

A vezetők a közgyűlés után összeültek és nagyon erősen elhatározták: Ezt az évet másképpen kezdik. így nem mehet tovább, összehívják azokat az embereket,

akik egy kicsit is akarják a közös boldogulását. Ha ők összefognak, nem szabad, hogy a múlt évi hibák megismétlődjenek.

Abban az időtájban beszélt az országgyűlésen Kádár János elvtárs arról, hogy a szövetkezetben mindenkor érvényesül

az asszonyok hangja

Ezért először őket hívták össze. Az elnök beszélt velük.

Tréfálkozva kezdte:

— Maguk is igazán jobban beleszólhattak volna abba, mit hogyan csináljunk.

Az asszonyoknak sem kellett több, mondták, amit gondoltak. — Aztán megint az elnök:

— Olyan jól tudják, mégsem jöttek szedni a répát. Biztosan tudom, hogyha filléresek lettek volna a cukorEgy rozoga épület helyén új művelődési otthon

.-■o■

■ **

.

Vegyészprofesszor mint rákkutató

Moszkva (TASZSZ). Nyiko- laj Emanuel vegyészprofesz- szor, a Szovjet Tudományos Akadémia levelező tagja, a rákkutatás terén dolgozik. Ö vetette fel azt a hipotézist, hogy ha bizonyos kémiai anyagok szelektív módon meg tudják szüntetni a rákos sejtekben a fermentumok tevékenységét, akkor azok fel- használhatók rosszindulatú daganatok kezelésére. Emanuel professzor most az ilyen úgynevezett gátló szerek között olyan nem-mérgező anyagot keres, amely kizárólag a rákos sejtekre hatna, de

Kétnapos konferencián- tárgyalják meg az erőművek időszerű kérdéseit

Hétfőn reggel a Technika Házában megkezdődött, 32 Energiagazdálkodási Tudományos Egyesület kétnapos erőművegyészeti konferenciája.

A konferencián az erőműveknél dolgozó vegyészek, az erőműberendezéseket gyártó üzemek szakemberei és a tervezők azokat á vegyészeti kérdéseket tárgyalják meg, amelyek mindinkább előtérbe kerülnek az egyre korszerűsödő erőműveknél.

A konferenciát Varga István, az Energiagazdálkodási Tudományos Egyesület főtitkára, a Kelenföldi Hőerőmű Vállalat főmérnöke nyitotta meg, majd megkezdődtek a szakelőadások. (MTI)

ugyanakkor ne tenné tönkre az egészséges szövet fehérjéjét

A szovjet vegyészprofesszor Lana Lipcsinával, a biológiai tudományok ' doktorával együtt kiválasztott egy sor kémiai anyagot, amelyek gátolják a kísérleti daganatok fejlődését

Emanuel professzor arra a következtésre jutott, hogy az állati ráksejtben gyök-láncreakció megy végbe, ez vezet a fehérjeképződéshez. A tudós véleménye szerint, ha a szövetfermentumokra gátlószerrel hatnak, meg lehet állítani a reakciót, vagyis gátolni lehet a fehérjeszintézist. Más szóval a rákos daganat növekedése megáll. (MTI)

Alapozzák az új művelődési otthont

Néhány héttel ezelőtt még egy rozoga épület állt a zagyvarékasi főtéren: a községi sportkör helyisége volt. De kimondták rá a halálos ítéletet és lebontották. így határozott a községi tanács Polonyi János, dr. Taródi Béla tanácstagok javaslatára. Nem a sportkör helyisége ellen volt kifogás, hanem az új művelődési otthonnak kellett helyet keresni. Méltóbbat nem is találhattak volna, hisz a falu központjában van.

Először még arról folyt a vita: hogyan alakítsák át és bővítsék ki az alig 160 személyes. szűk, régi művelődési otthont. A tanácsülés azonban megváltoztatta a vb. tervét: „Ne foltozgassunk, hanem újat építsünk. Ha nincs elég pénz. majd segítünk.” És ebben egységesen foglalt állást a falu népe. A 4360 főnyi község lakossága kultúrára, művelődésre vágyik, s ehhez megfelelő helyiségre van szükségük.

A lakosság nemcsak ígérgetett, de cselekedett is. A bontás hírére megmozdult a falu népe. Szövetkezeti gazdák. ktsz tagok, pedagógusok, iskolások és háziasszonyok serege szállta meg a régi épületet. Bontották a falakat és téglát tisztítottak. Szabó Jánosné tanácstag nemcsak a választóit szervezte a közös munkára, de maga is az elsők között dolgozott. Rendszeres segítő itt Kiss Sándorné vöröskeresztes aktíva és Legeza György pedagógus.

Az iskolások közül Bálint Teréz nyolcadikos tanuló dolgozott a legtöbbet. A vegyesipari ktsz tíztagú kollektívája két napot tevékenykedett eddig az építkezésnél. A helybeli Béke Tsz felajánlása: amíg elkészül az új kultúrotthon nap mint nap ingyenes fogatot adunk az építkezéshez.

Háromszázötven zagyvarékasi 20—21 000 forint értékű társadalmi munkát végzett eddig. így könnyen hihető. hogy teljesítik a 100 000 forintos felajánlásukat. Ennyivel teszik olcsóbbá a 350 000 forintos építkezést

A művelődési otthont nem a vállalat építi, hanem saját rezsiben készül. így sókkal olcsóbb és gyorsabb a munka. Máté Lajos, a tanács gazdálkodási előadója a brigádvezető. Ö vezeti az építkezést. Már elkészültek az alapozással és föld felett dolgoznak. Gyorsan haladnak, mert nincs náluk sza- bacf-szombat és vasárnap. Sőt ilyenkor a legmozgalmasabb az építkezés, mert besegítenek a vidéken dolgozó, de helyben lakó kőművesek is. Legutóbb tízen áldozták fel szabad idejüket a közösségért. Dicséret illeti ezért Eke Gábort, Nagy Józsefet, meg a többieket is.

Az új művelődési otthon Zagyvarékas legszebb épülete lesz. A 300 személyes, orcseszteres színházterem vetítőkamrával készül. Könyvtár, olvasóterem és klubszobák egészítik ki. Itt kap helyet a KISZ és a sportkör is. A korszerű, tágas előcsarnokot ruhatárral és büfével látják el. Az épület külső homlokzatát oszlopok fogják díszíteni.

Az épület terveit Tóth Já' nos, a járási tanács főmérnöke és Nagy Sándor építész- technikus társadalmi munkában készítette. Hasonló módon vállalta a világítás tervező munkáit Wáhl Ferenc, a Szigligeti Színház elektromérnöke.

A falu összefogásából új művelődési otthon születik Zagyvarékason. Az építés üteméből ítélve, igaza lesz a tanács elnökének: „Kará- csonykor színjátszóink felléptével tartjuk meg az avatóünnepséget.M

Máthé László

SZERÜL CSEPA

A Hazafias Népfront javaslatára Csépán elkerítették a községi temetőt, ami évtizedek óta nagyon elhanyagolt állapotban volt. Januárban beszéltek erről először, a népfront bizottsági ülésen és május 15-re már meg volt az egy kilométeres kerítés. A népfront és a nőtanács aktívái azzal a gondolattal keresték fel a község lakóit, hogy ha mindenki egy méter drótra valót ad, megépíthetik a kerítést

A drótra így 17 000 forint gyűlt össze. A kerítést építő munkát pedig társadalmi

munkában végezték. Naponta mintegy harminc ember dolgozott az építésen, de volt alkalom, mikor ötvenen voltak ott

A község lakói mintegy 50 ezer forintot fordítottak így Csépa szépítésére. Ezen a sikeres kezdeményezésen fellelkesülve a község laxói, elhatározták: a legközelebbi népfront ülésen elindítják a virágzó utca, virágzó község mozgalmat Ezen túl pedig úttörő-park létesítését is tervezik.

Rimovszki Pálné Kunszentmártoni

Földrengés Sydneyben — hóvihar az olasz Alpokban

Sydney (MTI). Az ausztráliai Sydneyből jelentik, hogy hétfőn ezrek tódultak az utcára, amikor mintegy 15 percig előbb erős, majd gyengülő földhullámok rengették meg a város felhőkarcolóit. A földrengés új Dél-Wales állam tengerpart-menti területein is éreztette hatását: több helyről jelentették a földcsuszamlásokat, a villany- és távbeszélővezetékek megrongálódását. Különösen a tengerparti részeken több ház fala megrepedt, kémények leomlottak, ablakok betörtek. A Macquarie-hágót többszáz tonna föld és szikla betemette.

Belgrád. — Jugoszláviában a háromhetes esőzés többfelé áradást okozott. Lesko- vacnál 500 lakóház víz alatt áll, a környéken több községet az árvíz elzárt a külvilágtól. A tetőkre és fákra menekült lakosságot helikopterek és motoros csónakok mentik a szárazra. Az árvíznek eddig három halottja van.

Bolzano. — Az észak-olaszországi Bolzano környékén vasárnap — májusban egyébként szokatlan — hóvihar tombolt, amely az Alpok 1000 méternél magasabb csúcsait hótakaróval fedte be, ,

répa helyén, ősszel a legnagyobb sárban sem maradt volna itthon maguk közül senki. Egy-egy répa többet ér egy fillérnél, de mivel csak répa volt, senki sem szorgoskodott annyira körülötte.

Vitatkoztak. Tél volt. Futotta az időből. Aztán mikor látták, hogy lesz foganatja a hívó szónak, gondoltak arra is, hogy az asszonyok valóban mehessenek dolgozni.

Nemcsak az asszonyokat kellett jobb munkára bírni. A férfiak közül is voltak, akik

keveset törődtek a közössel

Sokan alig teljesítettek 150— 200 munkaegységet Az állat- tenyésztésben sem volt rend. Erről is tanácskoztak. S még a nagy munkák megkezdése előtt azokat küldték az állatok mellé, akikről tudták, hogy lelkiismeretesen dolgoznak. Voltak, akiknek ez sem volt jó. Néhányan rákezdték: a gondozók elhordják a takarmányt a saját állataiknak.

A pártvezetőség nem késett. Tüzetesen utána nézett annak, mi ebből az igaz. Aki ágált az állatgondozók ellen, az hordta a közösből a takarmányt.

A tavaszon, amikor a munka kezdődött, a vezetők mindenütt ott voltak. Kacziba Imre, a párttitkár szinte mindennap bejárta a tsz 6000 holdját. A tsz-nek már régi tagja, de a párttitkár szemével csak mpst figyelte az embereket, hisz nemrég választották meg. Beszélgetett velük. örült, mert már a koratavaszon a tavalyi 3:—400 ember helyén 7—800-an dolgoztak a földeken. Most a kapálás idején meg csak a betegek maradnak odahaza.

Nem is mindenkinek ,,ízlett” a korai kezdés. Sem a rendszeres munka Egyik délután Pápai János tizen- ötödmagával beállított az irodába:

— Nekünk

nem kell a „normás"

Nem kell pallér, beírjuk mi, amit megdolgozunk. A pártvezetőség nevében Kacziba elvtárs másnap kint a szántóföldön összehívta a munkacsapat tagjait. A „normással” együtt. Szemtől szembe

mondják el, mi a kifogásuk egymás ellen. Tisztázzák

egyenes úton. Végül megegyeztek.

A korai kezdést is megszokták. Mostanában már nem kell a tagokra várni, reggel hatra mindenki ott van az irodánál. De ők sem hagyják szó nélkül, ha a vezetőkre, a munkaelosztásra csak egy percet is várakoznak.

A mindennapi dolgok mellett gondolnak a jövőre is. A pártszervezet „divatba” hozta a termelési tervek állandó ellenőrzését. Már a tervismertető közgyűlések után elkezdték:

5,Addig nem tudjuk, mit kell tennünk, míg nem ismerjük a tervet” — mondták és gondoskodtak róla, hogy megismerjék a tagok közelebbről is. Azóta minden taggyűlésen szerepel: melyik brigád, mit teljesített, mit nem, mivel van előre és mivel adós.

— Ez az első, mert pénz is csak a rendjén végzett munka után várható. —- P. Sándor mondja ezt, aki tavaly mindössze 150 munkaegységet teljesített egész évben.

László János, a tsz elnöke úgy „mérte" össze a tavalyi és az idei Vörös Csillagot}

— Mintha kicserélték volna az embereket... Pedig csak a gondolkodásuk, a gondolkodásunk változott.

*

A következetes, határozott politikai munka meghozza a változást ott is, ahol régen a közömbösség, a felelősség egymásra hárítása volt a szokás.

Borsi Eszter