Szolnok Megyei Néplap, 1961. május (12. évfolyam, 102-126. szám)

1961-05-23 / 119. szám

1961. május 23. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP s Ünnepélyesen megnyitották a tiszazugi napokat liszakürtőn Szemerkélő, esős időre ébredtek vasárnap reggel a kunszentmártoni járás dolgozói. A kedvezőtlen idő sok száz embert visszatartott attól, hogy átránduljon Tisza- kürtre és részt vegyen a IV. tiszazugi napok ünnepsé­gein. Ennek ellenére öt-hatezer szövetkezeti gazda és ta­nuló fiatal jött össze az évszázados községi parkba, hogy meghallgassa Szatmári Nagy Imrének, a Hazafias Nép­front Országos Bizottsága másodtitkárának ünnepi beszé­dét. A szomszédos községekből motorral, kerékpárral, lóháton, a csépaiak ötösfogattal jöttek el. A nagygyűlés elnökségében foglalt helyet — többek között — az előadó, Horváth Imre, a megyei pártbizott­ság titkára, Karsai Mihály, a járási pártbizottság titkára.. A gyűlést ár. Gömöri András, a népfront bizottság köz­ségi titkára nyitotta meg, majd Szatmári Nagy Imre tar­tott ünnepi beszédet. Az előadó emlékeztetett a tiszazugi nép múlt keservei­re. a munkanélküliségre és a tömegnyomorra. Jónéhány levelet idézett, melyet az el­keseredett emberek írtak a felső hatalmasságokhoz élet- körülményük javítása remé­nyében. özv. Murányi An- talné tiszakürti háromgyer­mekes hadiözvegy azért kö- nyörgött, hogy ne árverezzék el szegényes viskóját. — Je- szenszki József és száz társa Tiszavárkonyból 1932. no­vember 12-én így rimánko- dott: „Teljesen kenyér nélkül állunk és semmiféle munkát nem kapunk. Az éhségtől és ruhahiánytól megderme­dünk.’' De süket fülekre ta­lált a nép jajszava, az úri rend nem akart a tömeg nyomorán változtatni. Sokan földért esedeztek — szintén hiába. — A felszabadulás utáni 16 év alatt — mondotta az előadó — a sötét Tiszazug is a kultúra és a jólét földje lett. Ma már nem vágyálom a „négy polgári’- megszerzé­se, amikor a parasztgyerme­kek tízezrei érettségizhetnek. És a termelőszövetkezetekbe tömörült parasztság egyre eredményesebben gazdálko­dik. Az előadó a nagyobb ter­méseredmények elérésére hívta fel a jelenlévők figyel­mét. — Nem ritkaság nálunk a 18—20 mázsás búzatermés — mondotta —, az átlag mégis a 10 mázsa körül mo­zog. Gondjaink vannak a húsellátásnál. A szövetkezeti gazdáknak is érdeke, hogy minél több hízottsertést és baromfit adjanak közfogyasz­tásra. Szatmári Nagy elvtárs hosszasan elemezte a nemzet­közi helyzetet, az erősödő béketábor eredményeit. Mit tehetünk egyénileg a béké­ért? — így válaszolt rá: — Gondosabban takarmá- nyozzuk állatainkat. A ba­romfigondozó arra töreked­jen, hogy minél kevesebb le­gyen az elhullás és nagyobb a tojáshozam. A növényter­melő pedig gondosabban ápolja a kukoricát és a cu­korrépát. Ez a legjobb hoz­zájárulás a nemzetközi mé­retekben folyó békeharchoz — fejezte be nagy tetszéssel fogadott ünnepi beszédét. A megyei pártbizottság ne­vében Horváth Imre elvtárs köszöntötte a tiszazugi köz­ségek dolgozó parasztjait. — Majd a megye szövetkezetei­nek eredményeit elemezte. — Tavaly a közös gazda­ságokban — háztáji nélkül — 11000 forint volt az évi át­lagjövedelem. Jónéhány tsz- ben a 20 000 forintot is meg­haladta a közösből származó egyéni jövedelem. A jászbol- dogházai Aranykalász Tsz- ben 20 000. a mezőhéki Tán- csicsi Tsz-ben 23 000 forint jutott egy-egy tagra. Tehát jól meg lehet élni a szövet­kezetben. Sokan becsülete­sen dolgoznak — mondotta —, mások kivonják magukat a munkából. Ez nem haza­fias, hanem erkölcstelen do­log, mert a szorgalmas em­berek munkájából akarnak megélni: — A-- szövetkezetek egyre jobban gondoskodnak az öre­gekről is. Nemrég még 3 milliót, az idén már 20 mil­lió forint földjáradékot fi­zetnek ki, és különféle jutta­tásokban részesülnek az öre­gek. Befejezésül Horváth elv­társ a jövedelmezőbb gazdál­kodásra hívta fel a jelenlé­vők figyelmét. — A tiszazugi tsz-ek is kövessenek el min­dent. hogy saját maguk és a népgazdaság részére több árut — sertést, baromfit — termeljenek. Ezután a községek küldöt­tei ünnepélyesen felszalagoz­ták a Tiszazugi zászlót. A nagygyűlést követően rendezték meg a Ságvári Endre kulturális seregszemle járási találkozóját. Mintegy 30 ének-, zene- és tánc­együttes szebbnél szebb szá­maiban gyönyörködhetett a közönség. A délelőtti műsort ugyan elmosta az eső, de a koradélutáni napos időben folytatták az együttesek sze­replését. Különösen nagy si­kert aratott a cibakházi is­kolások leánytánca és a csé- pai parasztkórus mozgalmi- és népdal száma. A tiszakürti művelődési otthon nagytermében ezúttal nyílt meg a kiállítás is, ahol fényképek és grafikonok il­lusztrálják a tiszazugi ter­melőszövetkezetek, s a köz­ségek fejlődésének eredmé­nyeit. Délután az MHS nagysza­bású sporttalálkozót rende­zett. Motorverseny. íjász és motoros repülőmodell be­mutató volt. A szórakozókat ismét megzavarta a kiadós zápor. Az ejtőernyősök __ ug­rására is szeles, esős időben került sor. Nem az emberek cserélődtek, hanem a gondolatok A cibakházi Vörös Csillag Tsz-ről maguk a tagok is úgy beszéltek sokáig: Nem megyünk mi ötről a hatra, csak kínlódunk Tavaly évvégén nem is valami bőven osztottak. A decemberi közgyűlésen aztán az egyik pártvezetőségi tag azt mondta: Ne szóljunk sem­mit. Nincs kit hibáztatni azért, mert nem igazi gazda módjára dolgoztunk. Majd elsorolta: elhullott nyolcezer csibe, nem szedték ki idejé­ben a répát... S mondta, mondta végnélküL A többiek felszisszentek. De aztán nem szóltak. Mit mondhattak volna. A vezetők a közgyűlés után összeültek és nagyon erősen elhatározták: Ezt az évet másképpen kezdik. így nem mehet tovább, össze­hívják azokat az embereket, akik egy kicsit is akarják a közös boldogulását. Ha ők összefognak, nem szabad, hogy a múlt évi hibák meg­ismétlődjenek. Abban az időtájban be­szélt az országgyűlésen Ká­dár János elvtárs arról, hogy a szövetkezetben mindenkor érvényesül az asszonyok hangja Ezért először őket hívták össze. Az elnök beszélt ve­lük. Tréfálkozva kezdte: — Maguk is igazán jobban beleszólhattak volna abba, mit hogyan csináljunk. Az asszonyoknak sem kel­lett több, mondták, amit gon­doltak. — Aztán megint az elnök: — Olyan jól tudják, még­sem jöttek szedni a répát. Biztosan tudom, hogyha fil­léresek lettek volna a cukor­Egy rozoga épület helyén új művelődési otthon .-■o■ ■ ** . Vegyészprofesszor mint rákkutató Moszkva (TASZSZ). Nyiko- laj Emanuel vegyészprofesz- szor, a Szovjet Tudományos Akadémia levelező tagja, a rákkutatás terén dolgozik. Ö vetette fel azt a hipotézist, hogy ha bizonyos kémiai anyagok szelektív módon meg tudják szüntetni a rákos sejtekben a fermentumok te­vékenységét, akkor azok fel- használhatók rosszindulatú daganatok kezelésére. Ema­nuel professzor most az ilyen úgynevezett gátló szerek kö­zött olyan nem-mérgező anya­got keres, amely kizárólag a rákos sejtekre hatna, de Kétnapos konferencián- tárgyalják meg az erőművek időszerű kérdéseit Hétfőn reggel a Technika Házában megkezdődött, 32 Energiagazdálkodási Tudo­mányos Egyesület kétnapos erőművegyészeti konferen­ciája. A konferencián az erőmű­veknél dolgozó vegyészek, az erőműberendezéseket gyár­tó üzemek szakemberei és a tervezők azokat á vegyészeti kérdéseket tárgyalják meg, amelyek mindinkább előtér­be kerülnek az egyre korsze­rűsödő erőműveknél. A konferenciát Varga Ist­ván, az Energiagazdálkodási Tudományos Egyesület főtit­kára, a Kelenföldi Hőerőmű Vállalat főmérnöke nyitotta meg, majd megkezdődtek a szakelőadások. (MTI) ugyanakkor ne tenné tönkre az egészséges szövet fehérjé­jét A szovjet vegyészprofesszor Lana Lipcsinával, a biológiai tudományok ' doktorával együtt kiválasztott egy sor kémiai anyagot, amelyek gá­tolják a kísérleti daganatok fejlődését Emanuel professzor arra a következtésre jutott, hogy az állati ráksejtben gyök-lánc­reakció megy végbe, ez vezet a fehérjeképződéshez. A tu­dós véleménye szerint, ha a szövetfermentumokra gátló­szerrel hatnak, meg lehet ál­lítani a reakciót, vagyis gá­tolni lehet a fehérjeszintézist. Más szóval a rákos daganat növekedése megáll. (MTI) Alapozzák az új művelődési otthont Néhány héttel ezelőtt még egy rozoga épület állt a zagyvarékasi főtéren: a köz­ségi sportkör helyisége volt. De kimondták rá a halálos ítéletet és lebontották. így határozott a községi tanács Polonyi János, dr. Taródi Béla tanácstagok javaslatára. Nem a sportkör helyisége el­len volt kifogás, hanem az új művelődési otthonnak kellett helyet keresni. Mél­tóbbat nem is találhattak volna, hisz a falu központjá­ban van. Először még arról folyt a vita: hogyan alakítsák át és bővítsék ki az alig 160 sze­mélyes. szűk, régi művelődé­si otthont. A tanácsülés azon­ban megváltoztatta a vb. tervét: „Ne foltozgassunk, hanem újat építsünk. Ha nincs elég pénz. majd segí­tünk.” És ebben egysége­sen foglalt állást a falu né­pe. A 4360 főnyi község la­kossága kultúrára, művelő­désre vágyik, s ehhez meg­felelő helyiségre van szüksé­gük. A lakosság nemcsak ígér­getett, de cselekedett is. A bontás hírére megmozdult a falu népe. Szövetkezeti gaz­dák. ktsz tagok, pedagógu­sok, iskolások és háziasszo­nyok serege szállta meg a régi épületet. Bontották a fa­lakat és téglát tisztítottak. Szabó Jánosné tanácstag nemcsak a választóit szer­vezte a közös munkára, de maga is az elsők között dol­gozott. Rendszeres segítő itt Kiss Sándorné vöröskeresztes aktíva és Legeza György pe­dagógus. Az iskolások közül Bálint Teréz nyolcadikos tanuló dolgozott a legtöbbet. A ve­gyesipari ktsz tíztagú kol­lektívája két napot tevékeny­kedett eddig az építkezésnél. A helybeli Béke Tsz felaján­lása: amíg elkészül az új kultúrotthon nap mint nap ingyenes fogatot adunk az építkezéshez. Háromszázötven zagyva­rékasi 20—21 000 forint érté­kű társadalmi munkát vég­zett eddig. így könnyen hi­hető. hogy teljesítik a 100 000 forintos felajánlásu­kat. Ennyivel teszik olcsób­bá a 350 000 forintos építke­zést A művelődési otthont nem a vállalat építi, hanem saját rezsiben készül. így sókkal olcsóbb és gyorsabb a mun­ka. Máté Lajos, a tanács gazdálkodási előadója a bri­gádvezető. Ö vezeti az épít­kezést. Már elkészültek az alapozással és föld felett dolgoznak. Gyorsan halad­nak, mert nincs náluk sza- bacf-szombat és vasárnap. Sőt ilyenkor a legmozgalma­sabb az építkezés, mert be­segítenek a vidéken dolgozó, de helyben lakó kőművesek is. Legutóbb tízen áldozták fel szabad idejüket a közös­ségért. Dicséret illeti ezért Eke Gábort, Nagy Józsefet, meg a többieket is. Az új művelődési otthon Zagyvarékas legszebb épü­lete lesz. A 300 személyes, orcseszteres színházterem vetítőkamrával készül. Könyvtár, olvasóterem és klubszobák egészítik ki. Itt kap helyet a KISZ és a sportkör is. A korszerű, tá­gas előcsarnokot ruhatárral és büfével látják el. Az épü­let külső homlokzatát oszlo­pok fogják díszíteni. Az épület terveit Tóth Já' nos, a járási tanács főmérnö­ke és Nagy Sándor építész- technikus társadalmi munká­ban készítette. Hasonló mó­don vállalta a világítás ter­vező munkáit Wáhl Ferenc, a Szigligeti Színház elektro­mérnöke. A falu összefogásából új művelődési otthon születik Zagyvarékason. Az építés üteméből ítélve, igaza lesz a tanács elnökének: „Kará- csonykor színjátszóink fel­léptével tartjuk meg az ava­tóünnepséget.M Máthé László SZERÜL CSEPA A Hazafias Népfront javas­latára Csépán elkerítették a községi temetőt, ami évtize­dek óta nagyon elhanyagolt állapotban volt. Januárban beszéltek erről először, a nép­front bizottsági ülésen és má­jus 15-re már meg volt az egy kilométeres kerítés. A népfront és a nőtanács aktí­vái azzal a gondolattal ke­resték fel a község lakóit, hogy ha mindenki egy méter drótra valót ad, megépíthetik a kerítést A drótra így 17 000 forint gyűlt össze. A kerítést építő munkát pedig társadalmi munkában végezték. Naponta mintegy harminc ember dol­gozott az építésen, de volt alkalom, mikor ötvenen vol­tak ott A község lakói mintegy 50 ezer forintot fordítottak így Csépa szépítésére. Ezen a si­keres kezdeményezésen fel­lelkesülve a község laxói, el­határozták: a legközelebbi népfront ülésen elindítják a virágzó utca, virágzó község mozgalmat Ezen túl pedig úttörő-park létesítését is ter­vezik. Rimovszki Pálné Kunszentmártoni Földrengés Sydneyben — hóvihar az olasz Alpokban Sydney (MTI). Az ausztrá­liai Sydneyből jelentik, hogy hétfőn ezrek tódultak az ut­cára, amikor mintegy 15 per­cig előbb erős, majd gyengü­lő földhullámok rengették meg a város felhőkarcolóit. A földrengés új Dél-Wales állam tengerpart-menti terü­letein is éreztette hatását: több helyről jelentették a földcsuszamlásokat, a villany- és távbeszélővezetékek meg­rongálódását. Különösen a tengerparti részeken több ház fala megrepedt, kémények leomlottak, ablakok betörtek. A Macquarie-hágót többszáz tonna föld és szikla bete­mette. Belgrád. — Jugoszláviában a háromhetes esőzés több­felé áradást okozott. Lesko- vacnál 500 lakóház víz alatt áll, a környéken több közsé­get az árvíz elzárt a külvi­lágtól. A tetőkre és fákra me­nekült lakosságot helikopte­rek és motoros csónakok mentik a szárazra. Az árvíz­nek eddig három halottja van. Bolzano. — Az észak-olasz­országi Bolzano környékén vasárnap — májusban egyéb­ként szokatlan — hóvihar tombolt, amely az Alpok 1000 méternél magasabb csúcsait hótakaróval fedte be, , répa helyén, ősszel a legna­gyobb sárban sem maradt volna itthon maguk közül senki. Egy-egy répa többet ér egy fillérnél, de mivel csak répa volt, senki sem szorgoskodott annyira körü­lötte. Vitatkoztak. Tél volt. Fu­totta az időből. Aztán mikor látták, hogy lesz foganatja a hívó szónak, gondoltak arra is, hogy az asszonyok valóban mehessenek dolgozni. Nemcsak az asszonyokat kellett jobb munkára bírni. A férfiak közül is voltak, akik keveset törődtek a közössel Sokan alig teljesítettek 150— 200 munkaegységet Az állat- tenyésztésben sem volt rend. Erről is tanácskoztak. S még a nagy munkák megkezdése előtt azokat küldték az álla­tok mellé, akikről tudták, hogy lelkiismeretesen dolgoz­nak. Voltak, akiknek ez sem volt jó. Néhányan rákezdték: a gondozók elhordják a ta­karmányt a saját állataik­nak. A pártvezetőség nem ké­sett. Tüzetesen utána nézett annak, mi ebből az igaz. Aki ágált az állatgondozók ellen, az hordta a közösből a takar­mányt. A tavaszon, amikor a mun­ka kezdődött, a vezetők min­denütt ott voltak. Kacziba Imre, a párttitkár szinte mindennap bejárta a tsz 6000 holdját. A tsz-nek már régi tagja, de a párttitkár szemé­vel csak mpst figyelte az em­bereket, hisz nemrég válasz­tották meg. Beszélgetett ve­lük. örült, mert már a kora­tavaszon a tavalyi 3:—400 em­ber helyén 7—800-an dolgoz­tak a földeken. Most a kapá­lás idején meg csak a bete­gek maradnak odahaza. Nem is mindenkinek ,,íz­lett” a korai kezdés. Sem a rendszeres munka Egyik délután Pápai János tizen- ötödmagával beállított az iro­dába: — Nekünk nem kell a „normás" Nem kell pallér, beírjuk mi, amit megdolgozunk. A párt­vezetőség nevében Kacziba elvtárs másnap kint a szán­tóföldön összehívta a munka­csapat tagjait. A „normással” együtt. Szemtől szembe mondják el, mi a kifogásuk egymás ellen. Tisztázzák egyenes úton. Végül meg­egyeztek. A korai kezdést is megszok­ták. Mostanában már nem kell a tagokra várni, reggel hatra mindenki ott van az irodánál. De ők sem hagyják szó nélkül, ha a vezetőkre, a munkaelosztásra csak egy percet is várakoznak. A mindennapi dolgok mel­lett gondolnak a jövőre is. A pártszervezet „divatba” hozta a termelési tervek állandó ellenőrzését. Már a tervis­mertető közgyűlések után elkezdték: 5,Addig nem tudjuk, mit kell tennünk, míg nem is­merjük a tervet” — mond­ták és gondoskodtak róla, hogy megismerjék a tagok közelebbről is. Azóta minden taggyűlésen szerepel: me­lyik brigád, mit teljesített, mit nem, mivel van előre és mivel adós. — Ez az első, mert pénz is csak a rendjén végzett mun­ka után várható. —- P. Sán­dor mondja ezt, aki tavaly mindössze 150 munkaegysé­get teljesített egész évben. László János, a tsz elnöke úgy „mérte" össze a tavalyi és az idei Vörös Csillagot} — Mintha kicserélték vol­na az embereket... Pedig csak a gondolkodásuk, a gondolkodásunk változott. * A következetes, határozott politikai munka meghozza a változást ott is, ahol régen a közömbösség, a felelősség egy­másra hárítása volt a szokás. Borsi Eszter

Next

/
Thumbnails
Contents