Szolnok Megyei Néplap, 1961. április (12. évfolyam, 78-101. szám)

1961-04-02 / 79. szám

ifectt* & SimSKM mEGTB *KF1S*T Á tél „visszavágó” kísér­letei ellenére itt a ta­vasz, a kikelet s vele együtt a sok-sok tennivaló falun. Régebben a tavaszt úgy jellemezték mint ami a természettel együtt álomból ébreszti a falu népét is. Most másként áll a dolog, mert a szövetkezeti gazdák életében a tél, a mezei munkák szüne­telése nem valami „tétlensé­get”, semmittevést jelent; amiből ébreszteni kell, hanem olyan időszakot, amikor fel­készülnek a következő esz­tendő nagy feladataira. A mostani felkészülést hamaro­san lehet érezni a termelő- munka ütemén, eredményes­ségén. ' A múlt év végi kedvezőt­len időjárás sok nehézséget támasztott, sok feladat meg­oldását akadályozta. Ennyivel többre kellett felkészülni, mert amit nem tudtunk elvé­gezni decemberben, azt el kell végezni most. Nagyon biztató, hogy a február végi, március eleji jó időben a szövetkezeti gazdák, gépállo­mási dolgozók sok mindent pótoltak. Az elmaradt szántás jelentős részét elvégezték, megkezdődött a rizstelepek előkészítése, csatornák, Sn- tözőtelepek építése és ezzel együtt földbe kerülnek a ta­vaszi vetésű növények, folyik a fejtrágyázás és más idősza­ki munka. Sok és sürgős munka van a mezőgazdaság­ban s az időt nemcsak napok­ban, hanem órákban, percek­ben kell „mérni”. Csak úgy tudnak a szövetkezeti gaz­dák, gépállomása és állami gazdasági dolgozók a feladat­tal megbirkózni S zolnok megye mezőgaz­daságában — és ezen belül a termelőszövet­kezetekben — jelentkező fel­adatok meghatározásánál két fontos szempontot feltétlen szem előtt kell tartani Egyik; ez az esztendő a második ötéves terv első esz­tendeje. Már nem egyszerűen az ötéves terv megvalósításá­nak feltételedről, hanem an­nak gyakorlatban való bevál­tásár® van sző. A megyei pártbizottság I960, szeptem­ber 26-1 határozata értelmé­ben az ötéves terv időszaká­ban Szolnok megye mezőgaz­daságának összhozamát — az 1954—58-as évek átlagához képest — 50—55 százalékkal kell emelni. Ennek első része esedékessé vált s a következő hetek, hónapok munkája dön­ti ei annak sikerét Másik: Szolnok megyében B mezőgazdaság szocialista átszervezése 1959-ben volta­képpen befejeződött. Az 1960- as esztendőben a megye terü­letének körülbelül 97 száza­lékán nagyüzemi gazdálkodás folyt. Az első közös esztendő nem volt éppen kedvező. A nyári aszály miatt tetemes kiesés következett be a ter­melés területén. Egyes szövet­kezetekben — különösen ahol tapasztalatlan és gyenge volt a vezetés — a tagok jövedel­me alatta maradt a tervezett­nek és ez nagy gondot oko­zott. Egészében véve azonban a megye termelőszövetkezetei 1960-ban lényegesen megerő­södtek, az év végi egyesülé­sekkel voltaképpen minden faluban kialakult az a terüle­ti nagyság, ami hosszabb ideig megfelelő lesz. A szö­vetkezetek száma csökkent azáltal, hogy a kisterületű és gyengén gazdálkodó szövet­kezetek erősebbekkel egyesül­tek. így a párt és tanácsi vezetés segítőmunkája még- inkább és időben el tud minden szövetkezetbe jut­ni. Egy kivételével a szövetkezetekben pártszerve­zet van s bennük .több mint 7 és fé'pzer falusi kommunista felvilágosító szóval és példa­mutató cselekedetével harcol a termelés gyors fellendíté­séért. Az a tény, hogy most már országosan uralkodóvá váltak a szocialista termelési viszo­nyok a mezőgazdaságban, kö­telezi azokat a területeket, ahol ez előbb valósult meg, úgy kötelezi Szolnok megye szövetkezeti gazdáit is arra, hogy az ország áruellátásá­ból rájuk eső feladatiak ma­radéktalanul tegyenek eleget. Ehhez a • feltételek jórészt adva vannak, a még hiány­SOKATIGERO TAVASZ KEZDETÉN írta; CSÁKI ISTVÁN zók gondos munkával megte­remthetők. M ilyen a helyzet jelenleg Szolnok megye terme­lőszövetkezeteiben? Ho­gyan indulnak a közös gaz­dálkodás második esztendejé­nek tavaszán? Mint már említettük, az 1960-as esztendő sóik szem­pontból kedvezőtlen volt A megye mezőgazdasága — ál­lami gazdaságokat is figye­lembe véve — mégis jelen­tősen többet adott a népgaz­daságnak, mint bármikor azelőtt. A Statisztikai Hiva­tal jelentése szerint az 1960- as esztendőben a megye me­zőgazdasága kenyérgaboná­ból 21, vágómarhából 101, hízottsertésből 36,9, tejből 77,6, tojásból 30, baromfiból 68,7 százalékkal adott többet, mint a hároméves terv előtti utólsó esztendőben, 1957-ben. Miután áz 1960-as eszten­dőben már a megye egész te­rületén nagyüzemi gazdálko­dás folyt, érdemes megemlí­teni, hogy egyik évről a má­sikra — 1959-ről 1960-ra — a felvásárolt kenyérgabona 29,4, a vágómarha 51, a tej 16,6, a baromfi 15,3 százalékkal nö­vekedett A 12 legfontosabb mezőgazdasági termékből az átszervezés utáni első évben 6,4 százalékkal adott több árut a megye. Ezek a számok bizonyítják, hogy az átszer­vezés után következő évben már lehetséges az. áruterme­lés jelentős növelése. Mégin- kább lehetséges amikor az új termelési forrna, a kialakult nagyüzemek valamelyest megszilárdultak. Szolnok me­gye termelőszövetkezeteiben ez a szilárdulás sok tényben kifejezésre jut. Említsünk ezek közül néhányat. 1. Egy év alatt a szövetke­zetek 69 százalékkal növelték közös vagyonukat Nagyará­nyú építkezés folyt minden­felé s ehhez saját erőből több mint 100 millió forintot ru­háztak be. Gyorsan növeke­dett a közös állatállomány. 1960 december végén szarvas- marhából 13 329 — ezen be­lül tehénből 5120 — sertés­ből 64 622 —, ezen belül ko­cából 9876 — juhból 15 498 törzs baromfiból 227 933 da­rabbal volt több a szövetke­zetekben. mint év elején. A 100 holdra jutó állatsűrűség a közös állományt véve ala­pul így alakult: 1960. 1960. , L XTT. 1-én 31-én Sz.-marha (db) 7,9 10.4 Tehén 3,1 4, Sertés 16,4 29,1 Koca 2, 4, Juh 17.3 20, Törzsbaromfi 17,8 63,8 A termelőszövetkezetek kö­zös állatállománya — lét­számban és minőségben — olyan, ami további gondos munkával jelentősen hozzá járulhat a termelés és ezen keresztül a jövedelem eme­léséhez. 2. Megerősödtek a szövet­kezeti vezetőségek. Néhány helyen a tagság kívánságának és akaratának megfelelően változások is történtek a me­gyében. Néhány gyengén gaz­dálkodó szövetkezetben nagy- tapasztalatú embereket hív­tak meg vezető beosztásba. Az elnökök részt vettek az FM által rendezett egy hóna­pos tanfolyamon, ahol az or­szág kiváló szakemberei nyújtottak segítséget felké­szülésükhöz. A termelőszö­vetkezetek vezetése alapjában megoldottnak tekinthető, s a jövőben arra kell törekedni, hogy ahol még hiányos egyes vezetők tapasztalata, azt gyor­san pótolják. Arra kell törekedni, hogy a termelőszövetkezeti vezetők munkájuknak megfelelő he­lyet és megbecsülést kapja­nak a Társadalmi, politikai élet minden területén. MÉG HA FÚJ IS A SZÉL hetőség nyílik arra, hogy a :saládanya annyi ideig Ve= »yen részt a munkában — a nap bármely szakában *— amennyit tud erre biztosítani Ez még nem minden. Sok 5lői tél etet kell legyőzni a fér- Eiak körében is a nők szövet­kezeti munkába való bevoná­sa érdekében. Pedig a férfiak is tudják, hogy a kisüzemi gazdálkodásban a baromfite­nyésztés, tejtermelés, hizlalás szinte teljesen az asszonyok iolga volt. És ,a körülmé­nyekhez mérten kiválóan ol­dották meg. Küzdjük le a férfiak elő­ítéleteit, nyerjünk meg minél több asszonyt és családtagot a szövetkezeti munkában va ló részvételre; ez a megszi-4) iárdítás, s benne az 1961-eí feladatok megoldásának szin­tén fontos feltétele. 5. A termelés sok feltétele közül szintén különös erővel kell megragadni és kézber tartani az öntözés fejlesztéséi Az 1960-as nyár erre komo- Iván figyelmeztetett bennün két. A szocialista átszervező- első évében e téren komo lyan előrehaladtunk. 1959-ber a ténylegesen öntözött terülő nem érte el a 40 ezer holdat (Ebből a tsz-ek területe ki 19 ezer hold Volt). 1960-ba ^ mintegy 63 ezer holdat ön töztünk a megyében, s ebbő1 a tsz-eké volt 41 590 hold. 1961-re 104 ezer hold öntö­zését vettük tervbe. A terület- fejlesztésében azonban a ked­vezőtlen ősz és tél miatt le- maradtunk. Most még lehet pótolni. És most kell pótolni a1 lemaradást. Akkor, amikor a cukorrépa levele fonnyad a kukoricalevél sodródik már késő lesz a kapkodás. A 2 ‘ öntözés fejlesztését még mindig sokan csak nagy állami beruházá­sok útján képzelik el. Van állami beruházás is és épí­tünk a. műszaki követelmé­nyeknek megfelelő öntöző- műveket is. Csak az kevés És várni évről-évre, 'hogy „majd csak nő a beruházás5 keret” — egyenlő lenne nag> ellenségünk, aá aszály előtt’ kapitulációval. Ezért most b az a cél. hogy a lőhető leg egyszerűbb módon miné’ több területre jusson el a víz éppen akkor, amikor arra p növényeknek legnagyobb szüksége van. S ez nemcsak beruházás kérdése, hanem társadalmi ügy. Csak az elis­merés hangján szólhatunk p mezőtúri fiatalok nagy társát dalmi vállalkozásáról. Több­száz holdra juttatnak öntöző­vizet társadalmi munkával. Legyen az öntözés fejlesz tése, kiszélesítése 1961 tava­szán a társadalmi és tömeg szervezetek munkájának köz­ponti kérdése. Segítsen ebber mindenki, aki akarja, hogt még több termék kerüljön a lakosság asztalára. Az 1961-es tavasz kezdete sokat ígérő. Gabonáink jói teleltek és szépen fejlődésnek indultak. A koratavasziak jó­része földben van. Az indu­lás biztató s ha mindenki megteszi a magáét, akire s mezőgazdasági termelés fej­lesztése terén feladat vár akkor jő termést takarítha­tunk be. A leírtak csak töredéké' képezik az előttünk álló fel­adatoknak. Ezen túl sok min­denre kell még gondolni Zöldség és gyümölcs áruellá­tás, hústermelés, mind mind fontos tennivaló a szövetke­zetben. De ha megértjük az alapvetőt, azt a tényt, hogy a megye mezőgazdasága máris képes többet adni, mint bár­mikor s ez a következő évek­ben még inkább így lesz, to­vábbá azt, hogy az átszerve­zés befejezése fokozott fele­lősséget és kötelezettséget ró ránk, akkor képesek is le­szünk olyan munkát végezni, amely a célok elérését bizto­sítja. , A tavasz kezdete erre fi- i syelmeztet bennünket | jólesik egy kicsit ugrándozni a napsütötte udvaron. Pár perc futkosás. egy kis tere- : (ere, máris felfrissültén ülnek be az iskolapadba a gyerekek, hogy folytassák a ko- ; moly munkák 3. Megerősödtek és komoly tapasztalatra tettek szert a termelőszövetkezeti pártszer­vezetek. Az 1960-as esztendő feladatainak megoldása, a je­lentkező nehézségek leküzdé­se, a téli tanfolyamok, ta­nácskozások, tapasztalatcse­rék útján a pártszervezetek­ben meghonosodott, kialakult a vezetésnek az a módszere, amivel a gazdasági vezetés­nek kellő támogatást tudnak nyújtani a kommunisták mozgósítása, a tagság kö­zött folytatott felvilágosító munka útján. Ezt a módszert természetesen tovább kell ja­vítani, gazdagítani. De a szö­vetkezeti pártszervezetek nagy erőt képviselnek s ez ismét fontos tényező a ránk következő feladatok megol­dásában 4. Az 1961-es esztendő gaz­dálkodási, pénzügyi terveit a termelőszövetkezetek körülte­kintőbben készítették el, mint bármikor. A tervösszesítők még nem készültek el, de a munka közben szerzett ta­pasztalat azt mutatja, hogy a tervek reálisak, gondos és sokirányú szervező munkával megvalósíthatók. E zek — és még sok más tényező — feljogosítja a vezetést és a szövet­kezeti gazdákat arra, hogy bizalommal tekintsenek a jö­vőbe, az 1961-es feladatok megoldására, ami nem lesz könnyű —■, ellenkezőleg — sok nehézséget, de sok ered­ményt is igér. A sok feladat és tennivaló közül melyek azok, amelyek­re különösen nagy erőt és nagy figyelmet kell fordítani? — Hogyan érhető el az ötéves terv első esztendejében ese­dékes termésnövekedés bizto­sítása, az árutermelés és a jövedelem emelése? Az 1961-es mezőgazdasági feladatok megoldásánál fon­tos az előrelátás. Múlt év­ben ez nem mindenkor volt meg s meg is bosszulta ma­gát A tavaszi és nyári mun­ka sikere után nem követke­zett gondos felkészülés az őszi betakarításra, s így a szokatlanul rossz időjárás sú­lyos következményekkel járt. Vezetni pedig mindenekelőtt azt jelenti, hogy nem lehet­nek „váratlan” események. Jó és rossz időben egyaránt biztosítani kell a feladatok megoldását. Ezek alapján kü­lönösen fontosnak tartjuk: 1. Az elkészített termelési, gazdálkodási terv teljesítésé­át szívós, célratörő politikai felvilágosító munkát végzett a parasztság között. Ezzel azonban csak a belépésre va­ló elhatározásig jutott el a dolgozó parasztság, s csak a nagyüzemi gazdálkodás kere­teit biztosítottuk. Ez azonban csak kezdete és még nem be­teljesülése a szocialista me­zőgazdaságnak. A feladat adódik a pártszervezetek előtt: a helyzetekből, a ten­nivalókból kiindulva olyan politikai munka folyjon a szövetkezet tagjai között, hogy azok időről időre lássák és tudják, mit miért kell megoldani, mi annak a hasz­na a közösségre és az egyén­re nézve, s így fokozatosan gondolkodásukban, magatar­tásukban maguk is átalakul­nak, szövetkezeti, szocialista emberekké válnak. Az 1961- es feladatok maradéktalan teljesítéséhez naponként sok igenlő vélemény, támogató cselekedet kell. Ennek kivál­tására, elnyerésére kell párt- szervezeteinknek főfigyelmü­ket fordítani. Következés­képpen a községi és járási pártbizottságoknak ebben kell a termelőszövetkezet pártszervezeteket különösen nagy erővel segíteni. 4. A mezőgazdaság átszer­vezése Szolnok megyében és másutt is úgy történhetett, úgy valósulhatott meg, hogy ahhoz a parasztcsaládok — benne az asszonyok — támo­gatását megnyertük. Most a megszilárdításról, a termelés gyors fellendítéséről van sző. S ez ismét a parasztcsaládok — benne az asszonyok — tá­mogatásának megnyerésével valósulhat meg. A szocialista mezőgazdaság nemcsak a fér­fiaknak szóló valami. Az a parasztság, a parasztcsaládok felemelkedésének útja, követ­kezésképpen az asszonyok munkájára is szükség van ab­ban. Sok szövetkezet helyzete példázza: ahol a munkában részt vesznek az asszonyok, családtagok, ott időben ás eredményesen végeznek el minden feladatot Az idei tervkészítésnél szö­vetkezeteinkben több figyel­met fordítottak a nők bevo­nására mint előbb. Ezt szol­gálja a jövedelemelosztás­ban alkalmazásra tervezett intézkedések egész sora. Le­ért olyan tervszerű és sok­irányú szervező munkát kell a szövetkezetekben kibonta­koztatni, ami biztosítja annak részleteiben való megvalósí­tását. Ne forduljon elő. hogy e vezetőség nem tudja hol tartanak a termelési célkitű­zések megvalósításában, s csak ősszel — tehát későn — veszik észre, ha valahol el­maradás van. A tervezett árura a népgazdaság, a ter­vezett jövedelemre a tagság számít, s joggal. Ezt biztosí­tani a termelőszövetkezeti vezetés legfőbb hivatása. 2. Tovább kell szélesíteni a termelőszövetkezeti demok­ráciát. Ahol a vezetőség ha­vonként számot ad a tagság előtt végzett munkájáról, a tervek teljesítésének állásá­ról. gazdasági, pénzügyi hely­zetről, s kéri a megoldandó problémákban a tagság segít­ségét, véleménynyilvánítását, a kialakult helyes módszerek határozatba való rögzítését, ott a vezetőségnek könnyebb és eredményes lesz a munkája. Ahol egy vagy né­hány ember csupán saját tu­dásából és erejéből akarja a dolgokat megoldani, ott előbb utóbb baj következik be. A falu lakosainak élete most már lényegében a szövetke­zetben zajlik. Anyagi helyze­tének alakulása Is ott dől el. Ezért a termelőszövetkezeti közgyűléseknek nagy jelentő­séget kell tulajdonítani. Azok nagy események kell hogy legyenek falun. A járási párt és tanácsi vezetésnek erre kell különösen nagy figyel­met fordítani. 3. A termelőszövetkezetek egész munkáját meghatároz­za, döntően befolyásolja a pártszervezetek tevékenysé­ge. A pártszervezetek vezető­sége fokozatosan küzdi Le a Jtezdettel járó nehézségeket. A pártiskolák, a különböző tanfolyamok is segítik ezt A termelőszövetkezeti pártszervezetek legfőbb tennivalója az, hogy valóban harc útján nyerjenek meg a tagság részéről min­den igenlő véleményt, támo­gató álláspontot. A mezőgaz­daság, átszervezését csak úgy tudta pártunk megoldani, hogy több mint egy évtizeden

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents