Szolnok Megyei Néplap, 1961. április (12. évfolyam, 78-101. szám)
1961-04-14 / 87. szám
mn. áprius M. 8ZO&NOK MGO TO MEKAF 8 A szerződéskötésekről jelentjük — Kevés a háztáji hizlalás — Ot gép veti a kukoricát Az Állatforgalmi Vállalat április 11-ig 96 290 sertés hiz- alására kötött szerződést s ezzel előirányzatának 53,9 százalékát teljesítette, örvendetes, hogy a tsz-ekben növekedett a sertéshizlalási !gény, s a lekötött mennyiségből 77 000-et a szövetkezetek vállaltak. A tavalyi eredményekhez képest viszont csökkent a háztáji hizlalás, pedig a hízó alapanyag meg van a háztáji gazdaságokban, s az állam ezt az akciót kedvezményes takarmány juttatással is támogatja. Az Állatforgalmi Vállalat szerződtetőinek hathatósabb propagandát kellene kifejteniök a kedvezményes takarmányakció ismertetéséra Jő eredményekkel járt a süldőkoca kihelyezési akció. Beindítása óta több mint 5000-el növekedett a háztáji sertésállomány. A vágómarha felvásárlási előirányzatoknak eddig alig kétharmadát sikerült szerződésileg lekötni. Jó részeredményt csak a bika—tinó hizlalás! akció tud felmutatni, mind az üsző, mind a marha hizlalásokra a szerződéskötés elég vontatottan halad. nők megyében körülbelül 1200 holddal nagyobb területen termelnek zöldségféléket, mint 1960-ban. Az idei szerződéskötések jellemzője az volt, hogy a központi áruellátáson kívül az fmsz-ek mindenütt gondoskodtak a helyi szükségletek megteremtéséről, s megyei szinten mintegy 1000 holdnyi területre kötöttek termelési szerződést. Nagyobb a múltévinél a zöldség és gyümölcstermő terület is, de szakemberek becslése szerint a tavalyinál jobb termésátlagok is várhatók. Megyénk zöldség és gyümölcsellátása tehát bőségesebbnek Ígérkezik és várhatóan nem lesznek olyan fennakadások, mint 1960-ban voltak. MEGKEZDŐDÖTT A TÁJJELLEGŰ TERMELÉS KIALAKÍTÁSA Az olcsóbb árutermelés, a szállítási költségek csökkentése érdekében idén megkezdődött a zöldség- gyümölcs termelés táj jellegének kialakítása. A zöldborsó és zöldbab termelést például Tiszajenő, Vezseny, Várkony és Cibakháza területére specializálták. S a szerződésileg lekötött 1600 holdnak több mint 60 százaléka ezekben a községekben van. A görögdinnye termelést a jászberényi és a tiszafüredi járásban összpontosították, valamint Szolnok ellátására a szolnoki járásban és Ti szaföld váron termelik. A zöldpaprika termelés központja ugyancsak a jászberényi járás, elsősorban Jász- fényszaru környéke, vöröshagymát pedig Kederesen és környékén termelnek elsősorban. Így központosítani tudják a termelést, nagyobb tömegű, azonos minőségű árut nyernek, ami mind a hazai szükséglet kielégítése, mind pedig exportálási szempontból igen fontos, és előnyös. — PM — A túrkevei Vörös Csillag Tsz-ben a háztájival együtt 2180 holdon termesztenek kukoricát. Emellett 400 holdba silókukorica vetőmag kerül. Eddig 240 holdon tették földbe e fontos takarmány- növény vetőmagját. Jelenleg is öt gép veti a kukoricát A soronkövetkező munka a rizs vetése lesz. A túrke- veiek úgy tervezik, hogy április 23-ra a város minden tsz-ében befejezik a kukorica és a rizs vetését • A Vörös Csillag Tsz-be eddig 34 000 naposcsibe érkezett. A kis szárnyasokat 1,5 százalékos elhullással sikerült felnevelni. Ehhez az eredményhez jórészt az is hozzájárult, hogy pontos munkarendet dolgoztak ki a baromfigondozók számára, s ebben nemcsak a munkaidőt határozták meg, hanem a helyes takarmányozást is. A jó tapasztalat alapján a sertés- és borjúnevelőknél is hasonló munkarendet készítenek. A rizs csíraszáma és a termés közötti összefüggés 1064 00« NAPOSCSIBÉT VETTEK AT A TSZ-EK A baromfi szerződéskötés április 8-i adatai alapján megállapítható, hogy a baromfinevelés sokat fejlődött az elmúlt évekhez viszonyítva. Azonban az idei felvásárlás eredményességét még így sem biztosítja. Az fmsz-ekre hárul jelentős feladat: érjék el, hogy az előirányzatnak legalább 85 százalékát leszerződjék. Különösen a pulyka nevelését és a háztáji csibenevelést kell propagálniok. A keltető állomások eddig 1 064 000 naposcsibét szállítottak ki a tsz-eknek és a háztáji gazdaságoknak. Ebből az fmsz-ek által háztáji gazdaságokba kiadott mennyiség 242 000. Az egy millión felüli naposcsibe kiszállítás igen jó eredménynek tekinthető, több mint 20 százalékkal nagyobb az 1960. évinél. Idén indították be a tojás értékesítési szerződés kötését Bár ez az akció még viszonylag újkeletű, mégis elég jó eredményeket ért el: a közel 10 milliós felvásárlási elő- Tányzatnak, mintegy 36 százalékát kötötték le szerződésileg. A tojásszükséglet ellátása mégis biztosítottnak látszik, mert a termelők nagyobb része a tojást szabadon értékesíti. A MÉK 101,7 SZÁZALÉKRA TELJESÍTETTE SZERZŐDÉSKÖTÉSI ELŐIRÁNYZATÁT A Szövetkezetek Megyei Értékesítési Központja március végével befejezte a szerződéskötést, s előirányzatát 101,7 százalékra teljesítette. Ez azt jelenti, hogy idén SzolTakarmány-élesztő szulfit-szennylugból A német wolfeni filmgyárban a cellulózgyártásnál eddig csak 45 százalékát hasznosították a felhasznált fának, — a többi szul- fit-szennytúgként veszendőbe ment Dr. Pietz, az üzem vezetőiének Javaslatára megvizsgálták, milyen anyagokat tartalmaz a szulfit-szennylűg, amelveket az állatok takarmányozásához fel lehetne használni. Egy szocialista munkaközösség megoldotta a feladatot, hogy a mezőgazdaság ieientős mennyiségű fehérjetartalmú takarmány-élesztőhöz Jut A porított takarmány-élesztővel "égzett kísérletek során .16 eredményeket értek, el. A 155 napig ‘ártó kísérlet alatt azok a serté- ~«k, melyek takarmány-élesztőt kaptak, 15 kilót híztak, míg a többinél a súlygyarapodás 55 írták: Szabó János és Pál Károly Ä, rizs kataszteri holdanként! csíraszámát, illetőleg vetőmagmennyiségét a fajtától függően a tápanyagellátás figyelembevételével elérhető maximális termés érdekének megfelelően kell megállapítani. A túl sűrű vetés követSokkal gyakoribb a i amelynek káros hatása a túlzott bokrosodás következményeként jelentkező te- nyészidőkitolódás mellett az egyenlőtlen érésben és az alacsony termésátlagokban jelentkezik. A ritka növény- állomány egyik oka az alacsony vetőmagmennyiség használata, másik oka pedig a nagymérvű csíra- és növénypusztulás. A kipusztulás mértékére jellemző, hogy például 100 kg (30 g ezermag súlyú) vetőmag elvetése esetén körülbelül 2,8 millió magot szórunk el kataszteri holdanként. Ha minden mag kicsírázna, kikalászolna, s egy szemből átlagosan csak 1,5 termésthozó szár kialakulását figvelembevéve, hozzávetőleg 4,2 millió bugát (85 q termést eredményezne. Ennek alátámasztására szolgáljanak a Kínai Népköztársaságban elért magas termésátlagok melyeknek kialakításában elsősorban az ontimális tőszám bír a leenagvobb szereppel amit palántázással biztosítanak. A gyakorlatban azonban a pusztulás olvan nagv boev kedvező köriilménveb között egynegyede, rosszabb köríilménvek között mindössze egynyolcada kerül leara- tásra. 2.0 Linea 45 66 Precoce Allorio 68 Dubovszkij 129 75 Dunghan Shali 64 A kísérlet ideje alatt végzett megfigyeléseket és vizsgálatokat az alábbiakban ismertetjük: Vízborítás Az ezirányú megfigyelések arról tanúskodnak, hogy a kísérletbe vont fajták optimális vízborítása 14—19 cm között ingadozik. Megjegyezzük. hogy mindhárom külföldi faita. de különösen a Dubovszkij 129-es a fejlődés kezdeti szakaszában rendkívül érzékeny a vízborítás magasságán. Megfigvelékezményeként jelentkező túlzott vegetatív fejlődés a rossz megtermékenyülés, a betegségekkel szembeni gyengébb ellenállóképesség a termés csökkenését eredményezi. Túl sűrű állománnyal azonban a gyakorlatban alig találkozunk. itka növényállomány A legnagyobb mértékű kiesést a vetőmagpusztulás okozza. Vizsgálataink szerint az elvetett magnak még a legkedvezőbb körülmények között is, csupán mintegy 50—50 százaléka nevel életképes csírát. Megjegyezzük, a vetőmagnak egyrésze a minőségtől függően (5—10 százaléka) eleve csíraképtelen. Tekintettel arra, hogy a esírapusztulás okainak megszüntetése nehezebben megoldható feladat elé állítja a rizstermesztő üzemeket, ezért elsősorban a vetőmagmennyiség növelésével biztosítsuk az adottságok figyelembevételével elérhető legnagyobb termést adó optimális tőszámot. A csíraszám és a termés közötti összefüggés megállapítása céljából a kisújszállási és a kunhegyesi kísérleti telepeken négy éven keresztül kísérleteztünk. A kísérletet négy — Linea 45, Pre- eoce Allorio, Dubovszkij 129 és a Dunghan Sáli — fajtával, gabona- és kétszeres gabonasortávolságra vetve, ösz- szesen hatféle csíraszámmal állítottuk be. A kát. holdanként! alkalmazott hatféle csíraszám kg- ban az alábbi vetőmagmeny- nvisépeknek felel meg: 2.5 2.8 3.1 3.4 3.7 millió/kh 81 98 113 124 135 82 100 114 125 136 89 99 108 118 128 81 94 104 114 124 seink szeiint a vízborítás magassága a csírázástól a bokrosodásig 5—8 cm között váltakozzék, bokrosodástól a tenyészidő végéig pedig nemcsak hogy megkívánja, de meg is hálálja a 14—19 cm-es vízborítást A közölt értékek szerint a bamulásos megbetegedéssel szemben ellenállást tanúsító fajták vízszint ingadozási skáláia jóval kisebb a Dunghan Shaliénál, mely lényeges érzékenységet ±8 cm-es szintkülönbség esetén sem mutat Ugyanakkor a kísérletben szeren lő külföldi fajtáknál a maximális ingadozás ±5 cm-nél ne legyen több. Tehát ennek értelmében az átalakításra kerülő, valamint az újonnan épülő telepeknél a tereprendezés mint építési és termesztési alapkövetelmény jelentkezik. Bokrosodás A csíraszám, illetőleg a vetőmagmennyiség fokozatod emelésével ellentétben csökken a bokrosodás — következésképpen a bugázás mértéke —, ami kívánatos is. Tudniillik a sarjbugák későbben érnek, mint a főszár anyabugája, s ennek következménye a tenyészidő kitolódása, és az egyenlőtlen érés. Ha tehát emeljük a csíraszámot, csökken a sarju- bugák száma, rövidebb lesz a tenyészidő, és egyenletesebb az érés. Ennek a ténynek a rizs gépi betakarítása szemoontjából van nagy jelentősége, Tenyészidő A tenyészidővel kapcsolatosan végzett megfigyeléseink eredményei szerint a kísérletben szereplő valamennyi fajtánál a csíraszám emelése csökkentette a tenyészidőt 4—5 nappal A 24 cm-es sortávolságra vetve,' a fajták tenyészideje nem csökkent a csíraszám emelésével. Hogy mennyire jelentős lehet a már biztosnak ígérkező termés betakarítása szempontjából az az aránylag csekély — mintegy 4—5 napos — tenyészidő csökkenés is, amit a csíraszám emelésével elérhetünk, nagyon jó példa az 1960. év őszének igen kedvezőtlen időjárása, amikor a 4—5 napos időnyereség nagymértékben hozzájárult volna a rizstermelő nagyüzemek veszteségének csökkenéséhez. (Folytatjuk) amiiiiiiimiiiiiniinimiiiiiiiiiiiiMiiiimiiii» Vásárnaptár Országos állat- és kirakodó- vásárt tartanak április 15-én Csépán, 16-án Tiszasülyön és Tászdózsán. A vásárokra vészmentes helyről —■ szabályos járlatle- véllel — mindenféle állat felhajtható. Nagy kárt tehet a burgonyabogár AMIÓTA megyénkben megtelepedett a burgonyabogár, minden évben visszatérő feladatunk kártételének megakadályozása. Az eredményes védekezéshez ismernünk kell a kártevő életmódját, megjelenését, szaporodását, kártételét A bogár 1 cm nagyságú, domború hátú, ovális alakú, világos, vagy sötétbarna színű, hátán 10 sötétebb sáv húzódik. Tojása narancssárga színű. A lárva narancsvörös, lába és feje fekete, oldalán két sor fekete folt van. A bogarak a talaj felső rétegében 10—15 cm mélyen telelnek át, laza talajon 23 cm mélységig is lehúzódhatnak. Mínusz 4 C fok talajlehülést minden baj nélkül elviselnek és többségük csak mínusz 7 C foknál pusztul el. Március végétől május végéig terjedő Időben jelennek meg a felszínen az áttelelt bogarak. Ilyenkor hajlamosak a vándorlásra, hosszú ideig nem táplálkoznak még akkor sem, ha előnevelt csalogató vetés is áll rendelkezésükre. Az áttelelt, vagy berepülő nőstények május végén, június elején kezdik meg a tojásrakást és a burgonyalevél fonákán csoportosan, átlagban 20—30-at petéznek. A tojásrakás folyamatosan, vagy kisebb megszakításokkal történik. Egy-egy áttelelt nőstény 580—1500 tojást rak. Egy- egy bogár két évig is élhet A kártétel időszaka alatt — májustól augusztusig — a lárvák minden fejlődési formája megtalálható. A lárvák a hőmérséklettől függően 4— 12 nap múlva az úgynevezett tojásfogakkal felhasítják a tojásburkot és azt megeszik. Ez a fontos tápanyag számukra, ha nem ehetik meg, elpusztulnak. A lárvák háromszor vedlenek. A kikelő lárvák eleinte a levél fonákán hámozgatnak, majd a levelet lyuggalják. Később pedig a levélszéleken karélyoz- va táplálkoznak. Fejlődésükkel az étvágyuk rohamosan nő. A lárvák fejlődése 20— 29 napig tart, ezután a földbe vonulnak. 6—10 cm mélyen bebáboznak és 18—20 nap múlva, mint kifejlődött bogarak jönnek elő. Ezek egyrésze tojást rak, majd augusztus végén, szeptember elején telelésre vonulnak. A második nemzedékből származó lárvák kifejlődve a talajban bábbá, majd bogárrá alakulnak. A bogarak táplálkozás után telelésre vonulnak. Az első nemzedék fejlődési ideje átlagosan 50, a másodiké 60 nap. A VÉDEKEZÉS sikere a burgonyatáblának az egész vegetációs időben végzett rendszeres megfigyelésén múlik. Kisparcellákon, háztáji burgonyavetéseken ha csak néhány lárva és bogár rág, ezek gondos összeszedé- sével megelőzhetjük az elszaporodást. Kéziszedéskor legcélszerűbb, ha a gyűjtőedénybe vizes petróleumot teszünk, mert ebben az összes fejlődési alak elpusztul. Erősebb fertőzéskor már vegyszeres védekezést alkalmazzunk. Foltfertőzéskor elegendő a foltokat vegyszerezni, a tábla fertőzéskor viszont az egész táblát vegyszerezni kelL Jól beváltak a DDT hatóanyagú védekezőszerek. Az import 5 százalékos DDT porozóból holdanként 25—30 kilogramm, a 10 százalékos DDT porozóból 15—20 kilogramm, a 20 százalékosból 8—10 kilogramm szükséges. HCH tartalmú szereket tilos alkalmazni, mert átható szaguk miatt a burgonya használhatatlanná válik. Jó permetezőszer a Holló-10 1,5 százalékos oldata és biztos hatású az 50 százalékos DDT permetezőszer is (150—400 liter vízhez 1 kg szer kát. holdanként). Pemitből 1,5—1,7 kg-ot adunk 150—400 liter vízhez. Mivel a burgonyabogár ellenállása az irtására használt vegyszerekkel szemben megnövekedett, megyénkben is engedélyezték a Dieldrin kontakt méreg alkalmazását. Ezt azonban csak nagyüzemi gazdaságokban használhatják szakképzett permetezők és megfelelő védőfelszereléssel való rendelkezés esetén. Jó, ha tudjuk azt is, hogy a fiatal lárvák a legérzékenyebbek a különböző nővény- védőszerekre, míg a fejlődés előrehaladtával az érzékenység egyre csökken. Irtani kell az árva burgonyakeléseket, mert a későbbiek folyamán ezek rejtett fertőzési gócokká válhatnak. Szükséges, a burgonyafélék családjába tartozó vadnövények irtása is. amelyeken szintén végbemehet a burgonyabogár fejlődése. Ilyenek: a beléndek, nadragulya és a piros ebszöllő, :v TÉVES NÉZET AZ, hogy a bordói lébe kevert fahamuval készült permetlé védelmet nyújt a kártétel ellen. Ennek csupán riasztó hatása lehet, de ha a kártevő már nem talál permetezetlen burgonyát, minden baj nélkül lerághatja az e szerrel permetezett növényeket Az a fontos, hogy szervezett védekezéssel a burgonyabogár kártételét megakadályozzuk, szaporodását visszaszorítsuk. Ezt úgy érhetjük el, ha a védekezés idejét helyesen választjuk meg és az egész országban egyidőben elvégezzük. A gazdaságok, a kiskereskedelmi boltok minél sürgősebben szerezzék be a szükséges védekezőszert A Surján! Állami Gazdaság gépműhelyében a nyári nagy munkák megkezdése előtt elvégzik az évi karbantartást as SZ—100 as lánctaínas traktorom
