Szolnok Megyei Néplap, 1961. április (12. évfolyam, 78-101. szám)
1961-04-02 / 79. szám
^VéfUujt A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANACS LAPJA XII. évfolyam, 79. szám. Ara 1 Forint 196L április 2, vasárnap. Történelmi tanulságok Április 4-e nemcsak évforduló, de tanulságokkal teli ünnep is. Felszabadulásunk ténye és körülményei igen nagy történelmi igazságot bizonyítanak. Igazolják, hogy az elnyomott népek nemzeti felszabadulásának, az elnyomott osztályok forradalmi harca sikerének egyetlen lehetséges útja van: a nemzetközi Összefogás. Bizonyítja ezt az egész magyar történelem, a magyar nép szabadságküzdelmének, a magyar dolgozók forradalmi harcainak tapasztalata. A tavaszi ünnepek sorrendje, az évfordulók egymásutánja szinte kötelez arra, hogy évről évre végigéljük és végiggondoljuk e tanulságokat. Népünk évezredes múltjának legnagyobb sorsfordulóira — majd a történelmi harc betetőzésére emlékezünk március 15-én, 21-én, illetve április 4-én. Legyen bármilyen az időjárás, március 15-e minden évben az első tavaszi napok egyikének számít. Lehet, hogy a nap még sápadtan, bátortalanul süt, de a szívekben melegség támad, amikor a friss szél lengette lobogók láttán felidéződik 1848—49 szelleme. Ez volt az első nagy történelmi kísérlete a magyar népnek arra, hogy a nemzeti függetlenséggel együtt kivívja az elnyomott osztályok demokratikus szabadságjogait is, hogy együtt számoljon le a feudális nemesi reakció és az osztrák császári ház középkori zsamokuralmával. A nagy forradalmi megmozdulás vereséget szenvedett, mert a reakciós uralkodó osztály idegen hatalmak túlerejére támaszkodhatott a nép forradalmi harcával szemben. Néhány nap után újra zászlók jelennek meg a házak falain. Üjra egymásmellért a piros-fehér-zöld és a vörös lobogó. Március 15-én a két zászló azt jelentette, hogy a magyar nemzeti szabadságharc mellett népünk legjobbjai Petőfivel, a világszabadság harcosainak is vallották magukat. Március 21- én már többet jelent a két zászló: azt, hogy a forradalmi munkásosztály áll az elnyomottak élén, s a kommunizmus vörös lobogója mellett a nemzeti zászlót is kézben tartva, nemcsak a munkásosztály felszabadításáért, hanem az egész nemzet szabadságáért és boldogulásáért vívja harcát. 1848-tól 1919-ig nagyot fordult a történelem kereke.- Színre lépett és osztállyá szerveződött a magyar proletariátus. Elsőként követte a Nagy Októberi Szocialista Forradalom győzelmével pél- dátmutató orosz proletariátust, kezébe vette a hatalmat. A proletárdiktatúra rövid, de dicsőséges fennállása után a Magyar Tanácsköztársaság vereséget szenvedett a belső és külső reakció túlerejével szemben. Mire tanít április 4-én március 15 és március 21 nagy tanúsága? Arra, hogy a reakciós uralkodó osztályok mindig szövetségre lépnek, ha az elnyomottak serege felkel és követeli jussát. S e reakciós „szent szövetségek” rendre elegendőnek bizonyultak a forradalmak leveréséhez mindaddig, amíg az orosz proletariátus át nem törte a világkapitalizmus láncát A Nagy Októberi Szocialista Forradalom győzelmében gyökerezik a magyar nép szabadsága is, mert a szovjet csapatok úgy léptek hazánk területére, mint a proletár internacionalizmus katonái, a magyar nemzet függetlenségének helyreállítói. Április 4-e tanulság és bizonyíték arra, hogy a proletariátus nemzetközi összefogása erősebb a nemzetközi imperializmusnál, korunkban legyőzhetetlen erőt jelent A diadalmas szovjet csapatok, amelyek nemcsak hazájuk védelme, hanem egyben a nemzetközi proletariátus ügyéért is hullatták vérüket, szabadságot hoztak népünknek. Végleg és visszavonhatatlanul. A szabadság birtokában elindulhattunk a proletárforradalom útján, a szocialista társadalom megvalósításáért. Így lett egy évszázad forradalmi harcainak betetőzése (Folytatás a 2. oldalon) MAI SZÁMUNKBAN; SOKATÍGÉRŐ TAVASZ KEZDETÉN Szolnok 1975-ben Kegyes csalók, ájtatos gengszterek TARKA OLDAL JÓ MUNKÁJUK JUTALMA A VÖRÖS VÁNDORZÁSZLÓ „A pártkongresszus útmutatása szerint dolgoztunk” Tegnap délután lelkes hangú ünnepség zajlott le a martfűi Tisza Cipőgyár művelődési otthonában. Az üzem dolgozói ezalkalommal vették át a Minisztertanács és a SZOT vörös vándorzászlaját. Az ünnepségen megjelent Földi László elvtárs, könnyűipari miniszterhelyettes Csákó Mihály elvtárs, a Bőr- és Cipőipari Dolgozók Szakszervezetének titkára, Váczi Sándor elvtárs, a megyei pártbizottság titkára, Nádas József elvtárs, a járási pártbizottság titkára, Gál Tibor elvtárs, a KISZ Központi Bizottságának titkára. Marton József elvtárs, az üzemi pártbizottság titkára nyitotta meg az ünnepséget, majd Csákó Mihály elvtárs tartotta meg ünnepi beszédét. Többek között arról szólt, hogy a cipőgyáriaknak kettős ünnep a mai. Köszöntik egyrészt hazánk felszabadulásának évfordulóját, másrészt ünnepelik a Minisztertanács és a SZOT vörös vándorzászlajának elnyerését Elismerően szólt arról, hogy a termelési tervek túlszárnyalása mellett az üzem dolgozói je■ Hazaérkezett a magyar küldöttség A varsói szerződés Politikai Tanácskozó Testületének moszkvai ülésén résztvett magyar küldöttség Kádár Jánosnak, az MSZMP Központi Bizottsága első titkárának és dr. Münnich Ferencnek, a forradalmi munkás-paraszt mány elnökének vezetésével szombaton délelőtt hazaérkezett Budapestre. A delegációt Biszku Béla, Fehér Lajos, Fock Jenő, Kállai Gyula, Marosán György és Nemes Dezső, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, Komócsin Zoltán, a Politikai Bizottság póttagja, továbbá az MSZMP Központi Bizottsága és a kormány több tagja, a Külügyminisztérium, a Honvédelmi Minisztérium több vezető munkatársa fogadta. Ott volt a fogadtatáson V. I. Usztyinov, budapesti szovjet nagykövet és a szovjet nagykövetség több munkatársa is. (MTI) Palira József: Vázlat hídénítésről lentős mértékben bővitették gyártmányaik választékát, gondot fordítottak a műanyagok nagyobbmérvű felhasználására. Az eredmények a gazdasági vezetők, a mozgalmi szervek és a munkások kiváló teljesítményét bizonyítják. Ezután Csákó elvtárs arról beszélt, hogy a Tisza Cipőgyár baleseti statisztikája sajnos, romlott. A jövőben nagyobb gondot kell fordítani a munkavédelemre, mert az élüzem cím odaítélésénél fokozottabb mértékben veszik figyelembe a baleseti statisztika alakulását. Előfordulhat, hogy kisebb termés- eredményekkel olyan vállalat szerzi meg az élüzem címet, ahol nem lesz baleset. Csákó elvtárs a Szovjetunió segítségének méltatásával és azzal a megállapítással fejezte be beszédét, hogy a nép alkotásvágya csak a szabadság talaján tud teljes mértékben kibontakozni. Ezt bizonyítja a Tisza Cipőgyáriak példája is. Az ünnepi beszéd után Csákó Mihály elvtárs átadta a Minisztertanács és a SZOT vörös vándorzászlaját Grosz István elvtársnak, a Tisza Cipőgyár igazgatójának. Ezután Grosz elvtárs emelkedett szólásra. — Elértük a legmagasabb kitüntetést, amit. termelési eredményei alapján egy üzem elérhet: megkaptuk a Minisztertanács és a SZOT vörös vándorzászlaját. Teljesítményünk nem pillanatnyi kiugró eredmény, kollektívánk most tizenötödszörre szerezte meg az élüzem címet. Ennek ellenére 1960 évi eredményeink igen figyelemre méltóak. 1959-hez képest 1185 000 pár lábbelivel termeltünk többet, s exporttermelésünk is több mint 500 000 párral haladta meg a bázis időszakét A termelékenységet párszámba mérve 8 százalékkal, értékében mérve 16,7 százalékkal növeltük 1959-hez viszonyítva. Mindezek alapján közel 80 millió’ forint nyereséget értünk el, s ebből 5 millió forintot osztottunk nyereség- részesedésként Befejezésként arról beszélt Grosz elvtárs, hogy most az első negyedévben a termelékenység, s a minőségszint alakulásában nem érték el a maguk elé tűzött szintet, s ha a tavalyihoz hasonló Jó eredményt akarnak elérni, fokozottabb munkára van szükség. Ezután került sor a kiváló dolgozó oklevelek & jelvények kiosztására, majd Földi László elvtárs miniszterhelyettes köszöntötte az üzem dolgozóit a vándorzászló elnyerése alkalmából. Váczi Sándor elvtárs, a megyei pártbizottság titkára a megyei- és a járási pártbizottság üdvözletét tolmácsolta. Elismeréssel adózott a cipőgyári munkáskollektívának. Megemlítette, hogy nemcsak sok, hanem jő cipőt is gyártanak. Erre vall az is, hogy az üzem most is mintegy 30 országba exportálja termékét. Nagy dicsősége ez a cipőgyári kollektívának. Befejezésül megemlítette, hogy a megyei pártbizottságnak meggyőződése: a Tisza Cipőgyár dolgozói sikerrel teljesítik az 1961. évi tervet is. (Folytatás a 2. oldalon). Szovjet küldöttség; érkezett hazánkba a felszabadulás 16. évfordulójára Hazánk felszabadulásának 16. évfordulója alkalmából szovjet küldöttség érkezett szombaton délelőtt Budapestre. A küldöttség vezetője A. D. Kirilenko, az SZKP Központi Bizottsága elnökségének póttagja, az SZKP szverdlovszki területi bizottságának első titkára. A küldöttség fogadására a Ferihegyi repülőtéren megjelent Kiss Károly, az Elnöki Tanács elnökhelyettese, az MSZMP Központi Bizottságának titkára, Rónai Sándor, az országgyűlés elnöke, Somogyi Miklós, a SZOT elnöke, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, Gáspár Sándor, az MSZMP Politikai Bizottságának póttagja, a budapesti pártbizottság első titkára, valamint az MSZMP Központi Bizottságának, az Elnöki Tanácsnak és a Minisztertanácsnak számos tagja, a politikai, a gazdasági és a kulturális élet több más vezető személyisége. A küldöttséget Kiss Károly üdvözölte, melyre A. P. Kirilenko, a küldöttség vezetője Válaszolt: Tolmácsolta a Szovjetunió munkásosztálya, kolhozparasztsága és értelmisége testvéri üdvözletét. Kirilenko beszédét a Magyar Szocialista Munkáspárt, a Szovjetunió és a Magyar Népköztársaság népeinek testvéri és megbonthatatlan barátsága és a világbéke éltetésével fejezte be, CMTIX
