Szolnok Megyei Néplap, 1961. április (12. évfolyam, 78-101. szám)

1961-04-12 / 85. szám

1961. április 12. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP s Utazás gőzössel s borgőzzel Takarékos sörözők — fröccsen a hab, fröccsen a vér Különleges világnap Bemutató a Szigligeti Színházban Bor, rum, sör, pálinka — analizálja az edzett rendőr- törzsőmíesteri orr az előző órák eseményeit. A hatalom embere most valóban szima­tára van utalva; a török­szentmiklósi Sz. András elő­adása erősen hézagos ... Nagykeservesen sikerül kide­rítenie, hogy az otthonától távol dolgozó munkás még megtalálja a tettest; de mit tegyen a rendőr, ha ez az egyetlen gomb sem áll -en- delkezésére, hiszen eltűnt — a kabáttal egyetemben?! A becsípett, könnyen el­szunnyadó utas kész prédája a tolvajoknak. A szolnoki vasúti rendőrőrsön ebben az évben tíznél több részeg itas panaszolta el, hogy meglop­ták. Kitől aktatáskát, kitől pénzt, kitől igazolványt, kitől felöltőt csent el az alkalmi — vagy hivatásos — tolvaj. A Tisza Szállóban sem lehet tíz forintból berúgni; a vas­úti lerészegedés számos alka­lommal még többe kerül. A megyeszékhely és Buda­pest között nemrég két pesti utas kapott hajba — sörközi állapotban — a büfékocsiban. Sörösüvegekkel sebesitették meg egymást; vérrel, sörrel szennyezték be utastársaik ruházatát. Természetesen mindkettejük ellen eljárás indult. A vasúti rendőrök óraszám beszélhetnének arról, Vány ember eszét veszi el napról napra a mértéktelenül fo­gyasztott szeszesital. Múlt szerdán Varga Antal Árpád szolnoki nyugdíjas rézműves rendezett patáliát a pályaud­varon. „Verj pofán a gumibottal!” — kiáltott az őt figyelmezte­tő rendőrszakaszvezetőre. — Akkor is ott mulatok, ahol én akarok. Megmutatom én, hogy nem fogsz nekem diri­gálni! Megmutatta. Koros ember létére olyat cselkedett a per-i ron nyilvánossága előtt, ami csak kisfiúnak nézhető el a fa tövében ... Tán monda­nunk sem kell: a gumibot nem jutott szerephez, annál inkább a rendőri ceruza. Fel­jegyzése nyomán szabálysér­tési eljárás indult a szeszsze­reti Varga ellen. Sajnos, nem ő az egyetlen, aki a perronra jár iddogálni. Különösen a hétvégi, esti vo­natok érkezésekor tengerár­hoz hasonlóan ostromolják meg a pálinka- és borbarátok a söntés pénztárát. Annak ablaka — múlt nyáron tett figyelmeztetésünk ellenére — még mindig nem biztosít megfelelő kilátást a pénztá­ros számára. így a megro­hant dolgozó akarva-akarat- lan ittas embernek is kiadja olykor a blokkot... Igaz el­ismerés illeti a szolnoki pá­lyaudvar vasutasait, , kik ilyentájt őrangyalként óvják a vonat körül kavargó töme­get. Fegyelmezettek az Utasel­látó Vállalat éttermének pin­cérei is. Minap az erélyes Mondok Mihályné személye­sen penderített ki — asszony létére! — egy italért követe­lőző részeg vendéget. Komoly társadalmi ve­szélyt jelent a maguknak pa­rancsolni nem tudók úton űzött italozása; hiszen a lakó­helyüktől távol dolgozók ja­varésze munkás. Az ő félhavi keresetük kerülhet könnyen a zsebtolvajokhoz, ők maguk juthatnak ittas fővel olyan helyzetbe, aminőbe józanon sosem. Szombaton délután egy jó­szemű rendőrőrmester két, a vasútállomás felé iramodó férfira figyelt fel. Miért ép­pen rájuk a sokszáz siető kö­zül ...? Megérzés — gyakor­lat — rendőrszem — vélet­len — ki tudja... A követ­kező negyedórában mozgal­mas események következtek. Székesfehérvárott elkezdte aZ italozást — s „már" Cegléd és Szolnok között hiába ke­resgélte csomagjait. A rend végtelen türelmű őre az im­bolygó utas társaságában vé­gigjárja a veszteglő szerel­vényt, hátha sikerül nyomá­ra bukkannia a „hűtlen” pakknak. Nem sikerül.... Ál­lítólag Az egyik szolnoki építővál­lalatnál dolgozik gépkezelő­ként Hevesi Tóth István és Barna Gábor. A két tiszate- nyői a vonatot várta s unal­mát elűzendő betért az állo­mással szemben lévő, 8. szá­mú italboltba. Hogyan, ho­gyan se: szert tettek egy ma­réknyi használt blokkra — azokra kapták egyik korsó sört a másik után. A har.gos- kodók 1 eleplezésüket követően sem juhászodtak meg, sőt tettleg támadtak az intézke­A Növényvédelmi Kutató Intézetben megszervezték a védekezéstechnikai és üzem- tani osztályt, amely a nagy­üzemi kísérletekre már i-eg- érett új módszereket próbál­ja ki és vezeti be elsőként az állami gazdaságokban. En­nek egyik lépéseként a bábol­nai és a Nagybereki Állami Gazdaság részére növényvé­delmi térképet készítettek: ez a növényi kultúrák, a leg­elterjedtebb betegségei és a már alkalmazott védekezési eljárások pontos regisztrálá­sával ad útmutatást a károk további csökkentéséhez. Az idei nagyüzemi kísérle­tek között az egyik legjelen­tősebb a repülőgépes védeke­zés technikájának kidolgozá­sa. A kukoricamoly ellen új vegyszert használnak; a pil­langósnövények védelmét a szokásosnál hónapokkal ko­rábban kezdik meg, mert így sokkal hatásosabbnak ígérke­zik. Teljesen új jellegű kí­sérlet a búza „gyógyítása”. Itt nem a növényvédelemben szokásos prevenciót, hanem terápiát alkalmaznak; a feke­terozsdával már megfertőzött búzát gyógyítják repülőgép­ről szórt nikkelsóval. A Növényvédelmi Kutató Intézet új „.gyakorlati’’ osz­tálya az idén 15 állami gaz­daságban több mint 30 nagy­üzemi kísérletet folytat, s megállapítja az új eljárások gazdaságosságát is. Néhány iiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiHjiiiiiiiiiiiiiiiiiimiiiiiiiiiiii Viaszol a posta A Szolnok megyei Néplap 1961. február 18-i számában „Autókázás vagy műszaki be­járás” cím alatt cikk jelent meg. A cikk a posta műszaki csoportját marasztalta el, ám a későbbi vizsgálat során be­igazolódott, hogy a hiányos­ságért az Építési és Szerelő Vállalat illetékes műszaki ve­zetője a felelős. Ugyanakkor az említett vállalat elmulasz­totta a szükséges munka megrendelését is a postánál. A posta műszaki dolgozói nyitott szolgálati kocsiban járnak ki vidékre, s így nem fedi a valóságot az a tény sem, hogy a posta megbízott­ja csak személykocsival lett volna hajlandó kimenni a helyszíni szemlére. A vizs­gálat során az illetékesek is elismerték az újságírónak adott tájékoztató helytelen-' ségét dő rendőrre. A rendőrség mindkettejüket őrizetbe vette s átadta az ügyészségnek, — mely vádat emelt ellenük. Nem valószínű, hogy vas­úti részegeskedésnek admi­nisztratív úton végét lehetne vetni; hiszen hogyan állíthat­nánk minden egyes utas mel­lé rendőrt? Ügy véljük, e ká­ros jelenségek megszüntetése társadalmi feladat Tapaszta­latunk szerint egy-egy falu eljárói ugyanazon a munka­helyen dolgoznak; bizonyára akad közöttük józan, meg­fontolt ember, kinek türelme, tekintélye fékezően hathat a zabolátlankodókra. Lehetsé­ges, hogy a jő szó bére kez­detben csak gorombaság lesz — végül azonban a jószán- déknak célt kell érnie. Bor váró Zoltán helyen bevezetik a, gyümöl­csösök és a pillangós növé­nyek komplex védelmét; egész évben, „menetrend sze­rint” védekeznek a növény valamennyi gomba- és rovar- kártevője ellen. (MTI) Délután 4 óra. A munká­sok nagyrésze most hagyja abba munkáját mosakodnak, öltözködnek és rohannak a buszhoz. A megállóknál „nyomd meg’1 jelszóval igye­keznek feljutni, különösen a vidékiek. Nem is kis szám­mal. A kalaúz csenget, a busz erőlködik, de mégis elindul. A házak, üzemek egymás után maradnak el, aztán stopp! A fék csikorog és meg­áll a jármű az Ó-szolnoki so­rompónál. A tolató vonat előre-hátra a sínen. Megy az idegjáték, 5 perc ... 10 perc ... 15 perc... A vasút derék dol­gozói tovább tologatják a va­gonokat. Már alig van idő a vidékiek vonatindulásáig. Végre felnyitják a sorompót. A busz ismét előre lendül, s mire kiér az állomáshoz, a leszálló vidéki dolgozók már csak vonatjuk zárlámpáit lát­hatják. Két-három óra vára­kozás az állomáson. Vajon meddig megy ez így? Varga József, Üjszász. Nincs helyiség a napközi számára Tiszakürtön a termelőszö­vetkezeti asszonyok dolgozni szeretnének. Mintegy harminc édesanya sarkalja a tsz-t és a tanácsi vezetőket, hogy ad­janak helyiséget napközi szá­mára. Úgy véljük, kis akarattal, nagyobb gondoskodással mó­dot lehetne találni arra, hogy harminc, családos anya gyer­mekét elhelyeznék, hiszen az ő munkájukra is szükség len­ne a szövetkezetben. Nem szere'em a petróleum szagot Űjszászon, a Hold utca 1 szám alatt, pontosan a falu közepén lakom. Községünk­ben van villany világítás — lakásunkban bár a belső ve­zeték megvan —, petróleum­mal világítok. 1948 óta sürge­tem a villany bekapcsolását, de eddig csak ígéretet kap­tam. A legutóbbi határidő 1961. március 15-re szólt. Érdemes lenne, ha a TITÁS2 megnézné. hogy Régen volt ilyen izgalom­mal fűtött, igazi premier­hangulat a színházban. Nagy kedvvel játszottak a művé­szek és ez a vidám hangulat a közönségre is ráragadt. Tabi László kitűnő szatiri­kus vígjátéka már az ország több színházában szerepelt műsorom Mindenütt sikert aratott, sőt az öntevékeny csoportok is egyre-másra tű­zik műsorra. A darab a leg­kisebb faluban is lelkes tap­sokat vált ki. Mivel érte el Tabi László ezt a hatást? Talán azzal, hogy tükröt, nem is túlsá­gosan torzító tükröt tart az emberek elé. — Ilyenek vagy­tok. önzők, akik csak a saját kényelmetekkel, nyugalma­tokkal törődtök. Bizonytala­nok, akik nem tudtok válasz­tani a kényelmes élet és a munkás valóság között, vagy éppen derék munkások, aki­ket kicsit megszédített a funkció és szívesen használ­játok a régi vezércikkek pu- fogó frázisait. Ismerjük őket, hiszen itt élnek közöttünk és éppen úgy, ahogy azt Tabi meg­írta. Hibáikkal és erényeik­kel együtt közelállnak hoz­zánk, szeretnénk, ha meg­változnának, hiszen alapjá­ban véve mindegyiknek van­nak jó, életigenlő vonásaik és a maguk módján szeretet- reméltóak. Az író Baranyai Burger Antal egyetemi tanár, a Kos- suth-díjas építész otthonába visz el bennünket. A profesz- szor régi vágású értelmiségi, aki becsületesen végzi mun­miért kell egy bekapcsolással 13 évig várni? Varga Joachim, Üjszász. Több udvariasságot Ünnep másnapján önkén­telenül a hörcsög jutott eszembe. Ugyanis ennek a négylábú kis állatkának olyan tulajdonsága van, hogy ha ember közeledik feléje, fel­fújja magát. Ehhez hasonló eset történt velem is. Csupán annyi különbséggel, hogy nem hörcsöggel találkoztam, hanem a csépai postát kezelő nővel. Úgy történt a dolog, hogy bor után járó fogyasztási adót szerettem volna befizetni. Ahelyett, hogy tudomásomra hozta volna: ünnep miatt nincs pénzfelvétel, egyszusz- ra felfuvalkodva vágta felém: „Miért nem intézte a pénz­feladást ünnep előtt, lett vol­na rá ideje, nekünk is ünne­pünk van, nemcsak Magá­nak!’* Úgy gondolom, pár udva­rias figyelmeztető szóból is megértettem volna azt. Dávid Mihályné Bogaras-szöllő Rajtunk is múlik Közeledik a nyár. Sajnos, nálunk Űjszászon nem lehet széppé tenni ezt a kellemes évszakot. A házaknál igen sok a lábas jószág, s azok káját, de ezen túlmenően görcsösen védi régi életfor­máját, mint mondja: „nem politizál.” El akarja rekesz- teni magától az egész világot, ami körülötte zajlik. De a világ jóval makacsabb, nem hagyja magát Zsenda bácsi, a házmester nem vállalja to­vább a teendőket, mert ÜB elnök lett a gyárban, és Zsenda néni sem hajlandó tovább bejáróskodni. S ami a legborzasztóbb: Tibor, a Baranyai-család szemefénye beleszeretett Katiba, Zsen- dáék lányába, az apák ellen­zik a házasságot. A profesz- szor szerint fia lealacsonyo­dik, Zsenda szerint pedig karrierista, aki be akar nő­sülni egy prolicsaládba az „emelkedés miatt.” — Hogy a modem Romeo és Julia mit csinál? Nos, az ő ügyük­ből nem lesz, hiszen ma nem is lehet tragédia. A dolgokat tovább bonyo­lítja egy lakáskiutalás körüli vita. Zsenda nem akar kiköl­tözni a szolgálati bérlemény­ből, sőt még egy szobát igé­nyel is hozzá. Nos, kész a bo­nyodalom. amit az író reme­kül megold és közben szelle­messége fegyvereiből valósá­gos tüzérségi tüzet zúdít a hi­bákra. az elefántcsonttorony szemléletre, a régi úriasz- szonykodó életstílusra, a ha­tározatlanságra, a frázis-gon­dolkozásra. A darab legerősebb oldala a jellemfestés. Különösen a orofesszor és a felesége sze­repel rendkívül sokoldalúan 6s árnyaltan. Talán csak Zsenda Gyula alakiában akadnak vitatható vonások. mind az utcán vannak.. Ta­valy, helyesen, a rendőrség tiltotta a jószágok utcán való tartását. Egészségügyi szem­pontból is igen káros ez a jelenség. Helyes volna, ha a tanács is tenne valamit a rendelle­nesség megszüntetésére, hi­szen esetleges fertőző meg­betegedésektől óvnák meg a község lakóit F. P„ Üjszász. A férjnek lett igaza Még januárban vásároltam Szolnok egyetlen magüzleté­ben 10 kiló pepi és 3 kiló expressz-borsót. Én nem is­merem, hogy melyik milyen. Csak mikor haza érkeztem, férjem hívta fel a figyelme­met a fordított vásárlásra. A pepi-borsó ára 10,60 Ft, az expresszé pedig 7 Ft Nem so­kat vitatkoztunk rajta, úgy voltunk vele, majd meglát­juk, ha kikel, kinek van igaza. A borsó már kikelt, meg is kapáltuk, tenyérnyi magas, csak az a baj, a férjemnek lett igaza. Bárki megnézheti, a pepiből expressz kelt, az expresszből pepi lett. Csak az a baj, az utóbbi kevés. Nem ártana, ha az elárusí­tók figyelmesebbek lennének! Haller Józsefné Homok Nagyon jószándékú üreg munkás, de túlkönnyen en­ged a frázisok csábításának. Nem eléggé ellenpontja a professzornak. A többi sze­replők rendkívül életsze­rűét, az író eltalálja belső lényegüket. A színházat csak dicsér­hetjük választásáért. Ragyogó példája ez a színdarab a ka­cagtató, jó eszközökkel dol­gozó és a mai emberhez szóló műnek. A közönség őszintén derült és kitűnően szórako­zott. Valóságos üdülés volt a Luxemburg grófja szövegé­nek bárgyú ostobasága, kere­sett és beporosodott fordula­tai után egy ilyen darabot látni. Berényi Gábor rendezése „kitűnő”-t érdemel. A cse­lekménynek mindvégig meg­van* a pergése, talán a har­madik felvonás elejének tem­póját lehetne kissé gyorsíta­ni A mű hangulatát a rende­zői felfogás csak elmélyítette. A vígjátéki elemek úgy ka­cagtatnak, hogy közben pilla­natra sem válnak olcsó bo­hózattá. A szereplők úgy él­nek és mozognak, hogy szin­te^ eltűnik a különbség a színpad és a nézőtér között, mi is ott vagyunk a Bara­nyai villában és együtt 1» sülünk a fía+ni0y gáért, no meg azért, hogy Baranyai Tibor — aki két világ között őrlődik — a sa­ját talpára álljon és a mi életrendünkbe illeszkedjék be. Ez az együttélés színpad és^ nézőtér között nagy mértékben az ízléses, fordu­latos rendezés érdeme. A színészi teljesítmények közül kiemelkedett Somogy- vári Rudolfé, aki a meg­csontosodott, saját reakciós szembenállásában tetszelgő professzort alakította. Nem annyira beszédjével, mint mkább egy-egy apró mozdu­latával felháborodást kifeje­ző indulatszavakkal, egy-egy anró szájmozduiattal, arcrán­dulással hatott. Mindezt olyan művészettel, oíyan ra­gyogó természetességgel, hogy szinte minden jelenete után nyíltszíni tapsot kapott. Nagyszerű partnere volt a feleség szerepében Hegedűs Ágnes. A művésznőt először láttuk középkorú asszony sze­repében. Kitűnően megoldot­ta. Szenvelgése, naivitása, jellegzetes úriasszony-maga- tartása nagyon élethű volt És talán őbenne parázslóit leginkább a színészi játék­kedv. Iványl József Zsenda bá­csit, az érdekes munkásfigu­rát alakította. Jő és elhihető azokban a szituációkban, ahol a melegszívű munkás­embert kell megmutatnia. — Azonban egy-egy indulatldtö- résében érezni lehetett a tö­mör, súlyosveretű klasszikus színészt, pedig Zsenda bácsi frázisszeretete, szónoki ma­gatartása nem tragikus vo­nás. ,, ,. Győri Ilona Zsendanejo nagyon tetszett a közönség­nek. Végtelenül egyszerű, idős munkásasszonyt alakít, bensőséges eszközökkel, na­pvon élethűen, nagyon kedve­sen. Molnár Miklós a professzor fiát jó átéléssel vitte szín­padra. Ebben az évadban leg­jobb játékát nyújtotta Bara­nyai Tibor szerepében. Lovas Ágnes kedves, üde jelenség. A „Vándorévek”-ben történt bemutatkozása óta szemmel láthatóan sokat fejlődött. Azonban nem ártana, ha az utolsó jelenetben kicsit ter­mészetesebb hangot ütne meg. Az epizódszereplőket dicsé­ri, hogy a legrövidebb szere­peket is precízen, szépen dol­gozták ki. Rövid szerepében is nagy játékot nyújtott Tyll Attila; humoros, jólfelfogott alakítás Szolidsi Éváé. Sokat derültünk Géllel Koméi he­behurgya riporter alakításán és Fehér Györgyi jól körvo­nalazott tanácsi dolgozó sze­repén. Nagyon örülünk a színház kiváló teljesítményének és bízvást reméljük, hogy „a bű­vös tábla” nem egyszer kerül majd ki a pénztár ablakába. Hernádi Tibsf Levelezőink figyelmébe! A Szolnok megyei Néplap ják, azt határozta szerkesztő Szerkesztősége és a munkás- bizottságunk, hogy levelezőink paraszt, értelmiségi levelezők Írásait naponta közüljük la­kozott igen jó kapcsolat fejlő- púnkban. — így „Levelezőink dött ki. Ezt a tényt mi sem írásai’* című rovatunkat meg- jellemzi jobban, mint az a szüntetjük, sok-sok levél, mely naponta Kérjük levelezőinket, hogy érkezik hozzánk. Szerkesztő- ezentúl is minél nagyobb ségünk minden szerdán egy számban jelentkezzenek írá- oldait biztosít levelezőink saikkal, hogy naponta friss Írásainak. Jelenleg ez a tér- eseményekről, a munka terü- jedelem kevésnek bizonyul, s letérői, községük életéről tu- hogy az eseményekről beszá- dúsíthassuk olvasótáborunkat, móló levelek idejüket ne múl- Szerkesztő Bizottság a mesterdetektív egyetlen goiiib birtokában Gyógyítják a búzát, térkép és menetrend alapján védik a növényeket Néhány percért, több órát

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents