Szolnok Megyei Néplap, 1961. április (12. évfolyam, 78-101. szám)

1961-04-11 / 84. szám

április 11. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP ;í A kisújszállási vasútállomásról jelentjük Fásítással a szárazság ellen Most, a fásítási hónapban időszerű azzal foglalkoznunk, mit is jelent az okszerű fá­sítás, egyebek között mete­orológiai szempontból. Az nem vitás, hogy hazai fa­anyagtermelésünk fokozása a népgazdaság számára is fontos. Az sem kétséges, hogy a futóhomokot fásítás­sal meg lehet kötni, s nem utolsó sorban arra is gon­dolnunk kell, hogy nálunk a szinte állandó szeles időjá­rás szárító hatását is csök­kenteni lehet a fásítással. Az úgynevezett széltörő fá­sítás nagyban megvédi az amúgy is kevés csapadék- mennyiséget az elpárolgástól. Szélvédett helyen fokozódik a harmatképződés, másrészt a, csökkenő légáramlás köze­pette a harmat sem párolog el oly gyorsan, hanem a tik- kadt növényzet felüdítését szolgálja. Az erdei fák mel­lett a gyümölcsfák, bokrok, sőt egyszerű ribizli- és egres­sorok is hasznos szélvédő pasztákat képeznek. H. M. Kunszentmárton A kisújszállási vasútállo­máson külsőleg még semmi sem jelzi, hogy május 1-re készülnek már. Az utazó csak a mindennapos ese­ményből tudhatja: vonatja menetrendszerint indul, vagy: az álldogáló szerelvény mel­lett áruval megrakott teher­vonat húz eL Aki Szepeshelyi Miklós üzemgazdásztól érdeklődik, többet is megtudhat. — Három műszakban több — a szocialista munkabrigád cím elnyeréséért küzdő — kollektíva vetélkedik egymás­sal a minél jobb eredmények eléréséért — mondja. A szocialista verseny ered­ményének legfényesebb bizo­nyítéka, hogy kocsitartózko­dási tervüket 107,5, mozgatá­si tervüket 107,1, a kocsiki­használási tervüket pedig — 1960 második felében — 104,6 százalékra teljesítették. Ez­zel elérték az élüzem szintet. Jutalmukat április 4-én meg is kapták, s azóta a fémcsil­lag állomásuk homlokzatát díszíti. A tavalyihoz hasonlóan, az üzem minden dolgozója azon fáradozik, hogy a munkaidő jobb kihasználásával, a ren­delkezésre álló erőforrások kiaknázásával tovább javít­sák eredményüket. Siker ko­ronázta a kisújszállásiak azon törekvését is, hogy a ne­gyedéves szinten teljesítsék az élüzem követelményeket. — 1961 első három hónap­jában a teherkocsik állomási tartózkodási idejét a minimá­lisra csökkentettük — mond­ja Szepeshelyi Miklós .— Ez­zel tervünket 104,6 százalék­ra teljesítettük, a teherkocsik kihasználását pedig 107,6 százalékra. Év elejétől kezdve célunk az, hogy kevesebb le­gyen az üzemi baleset Tavaly több esetben fordult elő vál­tófelvágás. Az első negyed­ben a vontatási munka jobb szervezésével csak egyszer volt ilyen. Ismerjük meg a legjobbak módszereit Ragunknak is meg keli ismerkednünk az élenjáró dolgozók munkamódszerei­vel, tanulnunk kell ezektől ac emberektől. Másokat Is felszólítunk az élenjárók példájának követésére.’’ N. Sz. Hruscsov. Kontra János tehenész, a Középtiszai Állami Gazdaság szentimrei kerületében dolgo­zik immár hetedik éve. Négy év óta tehenész. Vannak, akik sokkal régeoben végzik ezt a munkát, mégsem hív­ják fel magukra a figyelmet. Kontra János viszont az ál­lami gazdasági fejőgulyások versenyében —• múlt évi eredményei alapján — me­gyei első helyezést ért el. Az általa gondozott 12 tehéntől egyenként 5419 kilogramm tejet fejt. Hogyan csinálta? A 30 éves fiatalember ed­digi élettörténete egyszerű, hétköznapi. Olyan, mint any- nyi másé. Torna j monostori parasztcsaládban nőtt fel. — Apja kis gazdaságában már gyermekkorában szívesen bíbelődött az állatokkal. Ezt az ambícióját felnőtt korá­ban is megtartotta, és szinte törvényszerűen lett tehenész. Ma is szereti az állatokat. S ha titkot keresünk, úgy ki­tűnő eredményének nyitja ez: szeretni és ismerni kell a gondjára bízott jószágot Négy évvel ezelőtt vet­tem át elődömtől 12 tehenet. Közülük három még ma is itt van az én standomon — A film nélküli város Láttam egy filmet: ,,Arc­nélküli város”. Jó film. Biz­tosan vetítették Túrkevén is. Ha nem, akkor most nem is forgatják egyhirtelen. Mert az a furcsa képtelenség állt elő, hogy Túrkeve képnélküli, filmnélküli várossá lett. Egy hónapja ott csüng az össze- dülőfélben lévő „Nagykun Mozgó” épületének ajtaján a felírás: Zárva. A Szolnok me­gyei MOKÉP ettől függetle­nül továbbra is rendszeresen küldi a túrkevei mozi műso­rát. S a Szolnok megyei Nép­lap ugyancsak rendszeresen közli a kevi moziműsort. S a túrkeveiek ezen méginkább bosszankodnak, mint film- ínségükön. A jóízű humor azért nem hagyta el őket. Tervezgetik, tárgyalásokat kezdenek az IBUSZ-szal szombat—vasár­napi mozi járatra — Mezőtúr­ra, vagy Kisújszállásra szán­dékoznak mozilátogatási tár­sasutazásra benevezni. Az utazástól idegenkedók meg azon gondolkodnak, előszedik a „kevi ember tepertős ta­risznyáját”, s a vasút mentén — mert ott nem tévednek el — csapatokban járnak át Mezőtúrra. B. L. meséli. — Akkor ez a három tehén 3000 liter körül adott, ma ötezren felül van mind­egyik, sőt legjobb tehenem — Csuli —, amelytől tavaly 7900 litert fejtem, szintén a régi állományból való. Mindenképpen Kontra Já­nos érdeme, hogy hozzáértő gondoskodással felszínre hoz­ta az állatokban rejlő képes­ségeket. „Személy” szerint ismerem minden tehenemet — Tudom, melyek jó és rossz tulajdonságai; nedve­sen, vagy szárazon szereti-e az abrakot; tudom, mikor ivarzik, — szóval mindent ami életfunkcióival kapcso­latos. Mindezt mások is tudhat­ják, Kontra János standátla­gát három év óta mégsem döntötte meg senki Tisza- szentimrén, pedig 12 tehe­nész dolgozik itt, s kezük alatt nem egy 8—9, sőt 10 ezer literes tehén is. — Ez azért van — magya­rázza —, mert én nem egy sztárt, egy favoritot akarok nevelni, hanem arra törek­szem, hogy minden tehenem jól tejeljen. Nálam a leggyen­gébb jószág éves hozama is párszázzal meghaladja a 4 ezer litert, s ha az egy Csu- lit leszámítjuk, 11 tehén kö­zött nem igen van 1000 liter­nél nagyobb különbség. — A Csulit is fel lehetne hozni tán 9000 literre is, de akkor félős, hogy nem fogna bor­jút. És nekünk nagy szüksé­günk van a jóltejelő, 5—6000 literes utódokra. Ezt csak az esetben várhatjuk, ha a te­henet nem késztetjük erején felüli tejtermelésre. J utalomabrakolás Aztán a takarmányozásról esik szó. Ez a módszer sem új, az úgynevezett „jutalom- abrakolást” alkalmazza. Na­pi 7 literig a tehén csak alaptakarmányt, takarmány- répával kevert silókukoricát kap. Ezen felül minden liter tej után 40 dekagramm abra­kot.. Korpa, kukorica, rizs és szójabab-dara keverékét, te­hát fehérjedús, a tejterme­lést serkentő takarmányt. — Legjobb tehene, Csuli, csak­nem 10 kiló abrakot kap naponta, mert tejtermelése a 30 litert is eléri. A tehenek rejtett és nyílt ivarzó tulajdonságainak is­meretében két év óta 100 szá­zalékos borjúszaporulatot ért el Ez sem lebecsülen lő ered­mény, ha tudjuk, hogy a tsz- ekben az évi 75 százalék el­érésére törekszenek. Helyszűke miatt itt többet nem mondhatunk, csupán még annyit: Kontra János bármelyik tanulni vágyó ter­melőszövetkezeti tehenész lá­togatását szívesen fogadja. És tanulni — akár fiatal abbtól is — sohasem szégyen. •— patkós — Áprilisi vasárnap délelőtt Nyárinak beillő koratava­szi napsütés. A községi párt­titkár, Banka Emánuel ki­nyitja a párt székház ajtaját, hadd tóduljon be a friss le­vegő. S ott áll egy öregem­ber, fiataltól támogatva. ■— Mi van, Jani bácsi? — Nagy baj van. Nincs aki kenyeret adjon. A párttitkár mosolyogni szeretne, de megőrzi komoly­ságát, hiszen nem akárki ér­kezett hozzá panaszra. — Szétadtam a vagyont. Béla fiam két cséplőgépet, egy házat, meg hatköblös földet kapott. Lajos fiam két cséplőgépet, egy házat, há­rom hold földet A vejem, Major Laci Szolnokon van: ő is cséplőgépet kapott. Úgy iparkodott, hogy hat garnitú­rát szerzett Mégis azt mond­ják, ők nem tartanak, mert Margitra írattam a vagyont, tartson az. — Hát Margit mit kapott? — Az olajütőt kapta, meg a pénzt. Azzal is becsapott Azt mondta: elviszi a pénzt megőrizni. Ha hozzám jönnek adóba foglalni, ne találják nálam. Oda lett az is. — Mennyi volt? — Annyi, hogy Jászárek- szállás legnagyobb emeletes házát vette meg magának a lányom. Mégis kitették a szű­römet. A fiatalember, aki Tóth Jánossal, Jászárokszállás egy­kori „legnagyobbjával" a községi párttitkárhoz jött, a lakó. ö lakja Tóth János utolsó házát. S mert a gyere­kek csak addig becsülték az apjukat, míg dologtalanul megélhettek vagyonából — mostanra kutyába se veszik — ő nyűglődött vele idáig. Sorsára hagyták. A párttitkár megígéri, hogy behívatja a gyerekeket El­csoszog az öreg. „Ezenkívül felhívjuk a ked­ves fiatalságot, hogy saját érdekében kapaszkodjon a kötélbe a léghintán. A szív- küidit inneniül lehet közve­títeni.” A községi népszórakoztatás főnöke, a léghintás bántó ma­gyartalansággal harsogja ko­rareggeltől mondókáját. Ki­ürül a hinta, gyerekek, legé­nyek, lányok fizetnek az újabb körre, s közben a szív- küldi műsorát hallgatják. A falu egyik közös gazdaságá­nak brigádtagjai üdvözük egymást nótával a hangos bemondón. Az öregebbek fénylő csizmában, fekete ru­hában cigarettáznak, beszél­getnek. Ök még a régies „jász egyenruha” viselői. S a fiatalok? Mintha divatbemu­tatóra érkeztünk volna. Jól mondja egy középkorú szö­vetkezeti gazda: — Hát kérem, az az igaz­ság: hétközben együtt dolgo­zok a lányainkkal, de vasár­nap alig ismerek rájuk. Mint a perzsavásár, olyan színes forgatag a községi fő­Aztán megfordul, s ő is me­gyen a templomba. A sétálók jót derülnek a jeleneten. • Elhagytuk a falut ígéretes a határ. Az őszi vetések har­sogó zölden csomósodnak, bokrosodnak. Máshol a feke­téllő földtáblák planirozot- tan, elmunkál tan várják a magot; vagy már benne is van. Jászárokszálláson soha így még nem haladt a mun­ka. Már a kukorica-vetés fe­lén is túl vannak, Ez r-dig nagy szói, S egyszerre traktorokra bukkanunk. Az árokszállási és a herényi határ csatlako­zásában Baráth István és Ménkű István traktorosok vetőágyat készítenek. A mai programjuk 110 hold. A he­tedik vasárnapot töltik mun­kában. Kérte ezt tőlük va­Perzsavásári hangulatú felvétel a község főteréről Mi meg összenézünk. Nem azon csodálkozunk, hogy a falu egykori nagy gazdáinak erkölcse csak idáig tart; ha­nem a szituáció érdekes. Az, hogy a falu egykori olajkirá­lya, géptulajdonosa a titkár­nál keres menedéket * A község főterén hangszóró bömböL tér. Sétálnak, korzóznak, ma­tinéra sietnek ifjak, lányok. S a kedves tavaszi lármába belevegyül a templomi ha­rangszó. Senkit nem zavar. Egy idős néni botjára tá­maszkodva a templomba igyekszik. A kocsmából ki­tántorog egy részeg, elébeáll az asszonynak, hogy: — Hej esuháré, haj, haj, haji laki? Senki. Jó az idő, var munkalehetőség, ráhajtanak, hogy sokat keressenek, • Három mozaik a jászárok­szállási vasárnap délelőttről. Külön-külőn a együttesen is önmagukért beszélő epizódok. Borzák Lajos Jól kalad a munka Három új társadalmi ösztöndíj A mezőtúri városi tanács végrehajtó bizottsága leg­utóbbi ülésén három új tár­sadalmi ösztöndíjat szavazott meg. Az elsőt Kötél Julia, a Marx Károly Közgazdaságtu­dományi Egyetem elsőéves hallgatója kapta havi ötszáz forint értékben. A kubikos­családból származó kislány vállalta, hogy egyetemi tanul­mányainak befejezése után a mezőtúri tanács apparátusé ban dolgozik majd. A tiszaroffl Kossuth Tsz gazdái jól kihasználják a kedvező tavaszi időjárást A koratavaszi növények után most már a napraforgó és a kukorica vetése van soron. A Kunhegye«5 Gépállomás ti­szaroffl üzemegységének dol- gózói — különösen Villás Bá­lint és Mészáros István — jó minőségi munkával segítik a szövetkezeti gazdákat. A ter­melőszövetkezet fogatosai, va­lamint Nagy Bálintné és munkacsapata, továbbá Zsíros József né. a tsz elnök felesége fáradságot nem Ismerve dol­gozik nap mint nap. A jószággondozókat, Varga Imrét, idős Mercz Antalt, Forgó Istvánnét, Abonyi Pál- nét, s a takarmányosokat, Berta Mihályt, Katona Ká­rolyt és Ifjú Mercz Jánost is dicséret illeti, mert vala­mennyien azon fáradoznak, hogy minél több húst, barom­fit, tejet, stb. juttassanak a városi dolgozóknak. Fűtő Joachim Tiszar off

Next

/
Thumbnails
Contents