Szolnok Megyei Néplap, 1961. április (12. évfolyam, 78-101. szám)

1961-04-02 / 79. szám

16 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1961. április i Task A 0 LDA T $2. MARSAK: Fogas história Egy beteg szörnyű fájdalmába* megy, fut, rohan a kórházba, fejét nagykendö kantározza • búbján masnira bogozva. Két fogdaganat gyötri, nyúzza, jobb bajszát Jobb füléhez húzza, balról Is nagy daganat nyúzza, bal bajszát bal fülébez húzza. A beteg búsan mutogat: fogat kell húzni, két fogat, két szélsőt! Nehézség Lelet Tövestül, usgyl, ki velel — Hová menjek, melyik szobába! Ráplslant egy hervatag dáma, majd válaszol felkönyökölve: — Előbb beírjuk a nagykönyvbe! x Hagyja, kérem, a vicceket! <m kiált mérgében a beteg. — Viccelnék én is boldogan, de fái «•«—elif'i két fogam! A hölgy csak néz megrökönyödve: — Előbb beírjuk a nagykönyvbe! Megy, fut — közben dühöngve átkoz — egy másik elvirult dámához, ki dús orrára púdert ken fel és szól angyali türelemmel: «— Hány éves? Hol született? Volt-e már kórházi beteg? Állása? Képzettsége? Keresete? Nemzetisége? Felelni húsz kérdésre kellett a hölgynek ott az asztal mellett, s végül azt kérdi búcsúzóban: — Volt-e az apja kanyaróban? A beteg már se hall, te lát, letépi sikkes masniját, spárgát köt sajgó két fogára ... Reccs!... Fütty a bürokráciára... Fordította: Pogonyl Antal Tipikus húsréti eset — Csukd be gyorsan a kaput. Jön a Karcsi locsol- kodni. Önköltségcsökkentés i / jiils. Na apafej! Az újvárosi kútnál majd megint megtölt­A telhetetlen ILYENNEK LÁTTÁK OK A szerelem — ellopott idő a paradicsomból (Jókai) e A nő azt akarja, hogy ok nélkül, „miért" nélkül szeres­sék, nem azért, mert szép, vagy jó, vagy kedves, vagy művelt, vagy elmés, hanem azért, mert olyan, amilyen. (Amiéi) • A szerelmet nem úgy osz­togatják, mint az erénydíjat. Egy asszony méltatlan volta sohasem oltja ki azokat az érzelmeket, amelyek hozzá fűznek minket, ellenkezőleg: olykor még éleszti is őket. (A France* * Ne mondd egy nőre azt, hogy csúnya, amíg nem lát­tad a szerelem mámorában. A legkevésbé szép is megszé­pülhet benne. (Léautaud) • A szerelemben az a bosz- szantó, hogy olyan bűn, amelyben nem lehetünk meg cinkostárs nélkül. (Baudelaire) • Az olyan szerelem, amely nem remél és nem követel, minden számító csábításnál jobban meghatja a női szívet (Puskin) * A gyötrelem és a gyönyörű­ség határosak és minden szempillantásban összetalál­koznak. A szerelem legmaga­sabb tetője a boldogságnak, de változhat a boldogtalanság legmélyebb örvényévé. (Kármán) • A férfiak azt hiszik, hogy azért féltékenyek a nőre, mert szerelmesek belé; ez nem igaz: azért szerelmesek belé, mert féltékenyek rá, ami nagy különbség. Bizonyítsd be nekik, hogy nincs okuk a féltékenységre, s nyomban ráeszmélnek, hogy nem sze­relmesek. (Dumas fils) Aki túlságosan szerette a nőket, annak az a büntetése, a szuelm hogy haláláig szereti őket (Joubert) Az agglegénységnek az az előnye, hogy amikor szép nő­vel találkozunk, nem kell ke­seregnünk azon, hogy csúnya a feleségünk. (Léautaud) • Csak addig jó a nő, amíg azt se tudja, hogy rosszá is lehet, ha úgy akar (Madách) • A szerelem nagy tettekre serkent és megakadályoz minket abban, hogy megvaló­sítsuk őket <*. Rer> * A szerelem jobban tetszik a házasságnál, ugyanannál az oknál fogva, amiért a regé­nyek mulatságosabbak a tör­ténelemnél. (Chamfort) A nS a világ legerőszako­sabb férfiéval is azt csinál­hatja, amit akar, ha nagyon okos, elég szép éi kevéssé szerelmes. (Fontenelle) • Az ifjúság bármily sebes túlkurta búcsút mégse vesz, amig szerethetsz, hát szeress míg elfogadhatsz, el ne vess (Iszakoszldj) * Az a férj, akit megcsalnak mindig maga a hibás abban hogy megcsalják. Ez az asz- szonyokra is vonatkozik, de kevésbé általánosan. ' (Léautaud) * Száz vak férj között talán négy-öt olyan akad, aki való­ban vak. A többi csal. (*. Key) • Kevés az olyan asszony, aki annyira tökéletes, hogy a férje legalább egyszer napjá­ban ne sajnálja azt, hogy fe­lesége van, s ne érezze magát boldognak az, akinek nincs. (La Bruyere) * Semmisem lobbanthatja úgy lángra a szerelmet, mint egy harmadik személy he­ÖNKRITIKA lyeslése; a szerelem vak, nem bízik saját ítéletében, s ezért sietve ragad meg minden kül­ső támasztékot (Puskin) • A nő, a Biblia szerint, az utolsó dolog, amit Isten te­remtett Alighanem szombat este teremtette: érzik rajta a fáradtság. (Dumas) Választásunkban a szem többnyire az előmozdító, s csak akkor, midőn már sze­retünk, kezdjük a lelket für­készni, a szerelem előszereté- vel s engedékenységével. S ha évek telnek, s a közeliét reményeinket cáfolja: egy­mást vádoljuk; pedig néha minden bajnak oka csak az. hogy nagyon szerettünk. ' (Jósika Miklós) TABI LÁSZLÓ: AZ IZOTÓPOK dicsérete /§ mikor én iskolába jár- ** tam, a politechnikai oktntá: még ism< ‘len dolog volt. Később felismertem ugyan, hogy a technika és a műszaki tudományok száza­dában Hek, de más irányú elfoglaltságaim miatt a mu­lasztottakat máig sem pótol­tam. így aztán nem csoda, hogy nehéz helyzetben va­gyok: a latint és a görögöt, amit tanultam, már régesré- gen elfelejtettem, a techni­kai alapismer Te ábécéjét azonban nem tanultam meg; még egy szöget sem tudok tisztességesen a falba verni. Korunk nagy vívmányait csodálom és félem, ám több­nyire nem értem. Nem hi­szem. hnmi e teWntetben ku- riómm vagyok. legfeljebb azért, mert nem átallom be­vallani. sőt. még kérkedem ts vele. . Ily körülmények között persze vegyes érzelmekkel olvasom borin fj T^nv ' mi Minőségellenőrző Intézet vizsgálati célokra felhasz ál­ja a rádióaktiv izotópokat; ezzel ruMV a foemasztókhoz kerülő élelmiszereket, vajon a megengedettnél több su­gárzó anyag nincs-e bennük9 Menőt-4* tetten (5, zavartan eresztem ' az újságot. Zavartan, mert ez a hír is egyike azoknak, ame­lyekből nem sokat értek. —* Nem tudtam, hogy Kereske­delmi Minőségvizsgáló Inté­zet is van a világon, nem tu­dom, mi a rádiósktív izotóp, nem értem, mi a sugárzó anyag. Sovány vigasz, hogy értem: mit jelent a fogyasz­tók ”r*lmiszere. S m>r44-rí­nék ellenére is megilletődött vagyok, mert ösztönösen sej­tem, hogy nagyszerű dologról van szó: a tudományos kuta­tások eredményei, íme, - a gyakorlati élet közvetlen sű­rűjében is hatnak Büszke és boldog vagyok, hogy olyan korszakban Hek. amelyben az emberiség a tudorr. inak és a technikának soha nem álmodott magaslataira -ütött el. Magam is egyik szerény, de igycb-A tagja vagyok az emberiségnek, ilyenformán a tudomány eredményeiben nekem is részem van. — A kytatásrd-bnn az én felada­tom mindössze annyi volt. hogy ne kutassak, ügyetlen­ségemmel ne zavarjam össze a kutató tudósok munkáját. Voltak időszakok, a- ":or csak nehezen tudtam tür­tőztetni magam, de végül is helytálltam, t Íme az ered­mény: a tudomány hálisten- nek töretlenül fejlődik. Ha szerepemet elfeledve, részt vettem volna a tudományos kutatásokban, az atombomba talán máig sem volna kita­lálva, amilyen balkezes va­gyok. Mint tagja az emberiség­nek, így lettem részese az izotópok felfedezésének, s mint tagja a fogyasztók .em kisebb családjának, így vál­nak az izotópok az én üd­vömre is. Felemelő kori — Könnyen el tudom képzelni, hogy mit válaszolt volna nekem egy tud ’ ■ csak húsz évvel ezelőtt is, ha megkér­deztem volna tőle, mi a vé­leménye a májashurkáról, amit vacsorára vettem. Ma­napság? Csak elővesz egy rá­dióaktiv izotópot, bekapcsol­ja (beleteszi? ráteszi? bele­keveri?) a hurkába és már süthetem is. ha nincs benne a megengedettnél több su­gárzó anyag. M ás kérdés, hogy mit ke­res a sugárzó anyag a májas hurkában? És egyálta­lán: miért kell a sugárzó anyag hurkabeli jelenlétét bármily szerény mennyiség­ben is meaennedni? A vacso­rák kérdésében módfelett konzervatív vagyok: mindig úgy vélekedtem, hogy a máj, a rizs, a fűszerek és a szak­avatott elkészítés már ön­magukban Is biztosítják a hurka kellő színvonalát. Hogy ellenőrizzem magam, fel­ütöttem Rézi néni szakács­könyvét is. Sehol sem talál­tam benne utalást arra néz­ve, hogy a sugárzó anyag bármilyen eledelnek if pi­káns ízt kölcsönözne. Meg­néztem: mikor jelent meg a könyv? 1908-ban. Hja per­sze I A sugárzó anyag akkor még nyilván ismeretlen volt. Nálam tájékozottabb bará­taimtól tudtam meg, hogy a sugárzó anyag nem hatósági hozzájárulással foglal helyet a hurkában, s hogy a sugárzó anyag nem más, mint a hi- res-nevezetes Strontium 90, mely a Földnek nukleáris robbantásoktól megfertőzött légköréből származik, s jut el fűbe, fába, húsba, főzelék­be egyaránt. Bevallom őszintén, hogy a májashurkára eztán nagyobb tisztelettel, de tartózkodóbban tekintek. Tudom, hogy csak annyi sugárzó anyag lehet benne, amennyi dukál bele, de mégis... Étvágyam kis­mérvű csökknése miatt — mint fogyasztó — nem jár­tam jól. Ám mint az embe­riség egyik tagjának, annál több okom van a megelége­dettségre: már ama veszé­lyek ellen is meg tudom vé­deni magamat, amelyekkel én magam fenyegetem, maga­mat. A tudomány hatalma vég-, télén.

Next

/
Thumbnails
Contents