Szolnok Megyei Néplap, 1961. április (12. évfolyam, 78-101. szám)

1961-04-28 / 99. szám

1961. SpriKs 28. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP s Építőiparunk gépesítéséről Időben készülünk a következő oktatási évre Az építőipar államosítása előtt kézműipari jellegű volt. Az államosítás után indult meg a legnehezebb fizikai munkák gépesítése. Az építő­ipar fejlesztésének kezdetén csak egyes munkafolyamatok elvégzésére alkalmas kézi­szerszámok; álltak rendelke­zésre. Ezzel nem lehetett gyorsan fokozni a termelé­kenységet. Az építkezések igen lassú ütemben haladtak. Az utóbbi hat évben jelen­tős fejlődés következett be az építőipar gépesítésében. 1955-ben például mindösz- sze 1295 LE-t jelentő gépi berendezés állt rendelkezé­sükre. 1960-ban viszont már 69Ö gép — 4861 LE teljesít­ménnyel —? segítette a munkát. Sajnálatos azonban* hogy meglévő gépeink nem elég mozgékonyak. Az egyes mun­kanemek gépesítési szintje egymástól eltérő, berendezé­seink jórésze nem felel meg a korszerű technológiai eljá­rásoknak. Gépeink igen ne­hezek, helyváltoztatásuk, le és felszerelésük sok nehézség­gel jár. A közelmúlt évek folya­mán gépi berendezéseinkkel 22 560 köbméter földet moz­gattunk meg, 2698 négyzetmé­ter parkettet gyalultunk, 14 727 köbméter habarcsot és 65 581 köbméter betont ke­vertünk meg. Autódaruinkkal és egyéb szállító berendezé­seinkkel 113 481 tonna előre­gyártott elemet emeltünk be. Ennek ellenére Olvasóink egyike a napok­ban papírba csomagolt ke- nyérszeletkével kereste fel a szerkesztőségünket: jókora darab kócmadzagot sütöttek bele. Mivel' más panasz is elhangzott már a szolnoki kenyér minőségére, elláto­gattunk a szolnoki Sütőipari Vállalat központjába. K. Szabó Albert minőségi ellenőr már tudott a bizo­nyos kócmadzagról. Kinyomozzuk, olvasójuk melyik boltban vásárolta a kenyeret, így majd megtud­hatjuk, melyik üzemünk dol­gozói a hibásak. A vétkese­ket megbüntetjük. mm Gyakran találkoznak ilyenfajta panasszal? — Nem, sőt nagyon-nagyon ritkán. Egyre korszerűbbek ugyanis az üzemeink. A ke­nyérgyárak tökéletesítése pe­dig — többek között — az ilyen hibákat is a minimális­ra csökkenti. Jelenleg még egy, az úgynevezett hasóbszi- tán megy át a liszt. A biz­tonság kedvéért a megszitált lisztet ezután vibrációs szitán is átengedjük. — Az egyéb panaszok? — Tudni kell, hogy a mos­tani lisztünk nem épp a leg­tökéletesebb. Igaz, korszerű laboratóriummal rendelke­zünk, ahol kikíséríetezhetjük, milyen összetételű alapanya­gokat használjunk és mennyi ideig kell a kenyeret süt­nünk. Ám még így is nehéz, így is előfordulhat, hogy a kenyér minősége nem tökéle­tes. — És sok hiba történik a szállításnál is — szóltam közbe. — Igen, előfordul, hogy la­posak a kenyerek. Szállító- eszközeink többségét már polcokkal láttuk el, amelye­ket pedig még nem, abban csakis kosárba rakva lehet szállítani a kenyeret. így megelőzzük, hogy összenyo­módjanak. Egy-két friss, me­leg kenyér azért így is meg­lapulhat. A kereskedelem azonban nem köteles a defor­málódott kenyeret átvenni, kelletnél jobban elhúzódott. Ez részben annak tudható be, hogy a befejezési mun­kák gépesítése jórészt meg­oldatlan. Azért, mert először a mun­kások kímélése érdekében a nehéz fizikai munkák gépesí­tésére törekedtünk. Számításaink szerint b szakipari munkák gépesítése is gazdaságos. Kisgépek alkalmazásával a dolgozók teljesítményét hat-nyolcszorosára lehet növelni, s közben a minősé­get igen jelentős mértékben javítani. A különböző szak-, és szerelő- ipari munkák gépesítésében, különösen a parkettagyalu- lásban. a csiszolásban, a cső- hajlításban, a menetvágás­ban, a különböző kő és fes­tőipari munkákban értünk el figyelemreméltó eredménye­ket A magyar gyármányú építőipari kisgépeknek a len­gyelországi kiállításon igen nagy sikerük volt. Ezt igazol­ják a különböző szaklapok cikkei és az a tény, hogy a KGST-n belül kisgépgyártás­sal Magyarország foglalkozik. Építőiparunk munkája az ötéves terv időszakában meg­kétszereződik. Nyilvánvaló, hogy, ezt az ugrásszerű fej­lődést elsősorban műszaki fejlesztési intézkedésekkel kell elérni. Ezért könnyebb mobil gépeket kell alkalmaz­nunk, s a gépek kapacitásának mi­nél jobb kihasználása ér­sőt, mi magunk kértük: ne fogadják el az ilyent­A Sütőipari Vállalat köz­ponti irodáinak épületében sütőüzem is működik. Meg­néztük. Igaz, ez csupán süte­ményeket készít, de panasz kiflire és zsemlyére is el­hangzott. A kereskedelem szerint nem éri el a megfe­lelő súlyt Beszélgettünk a pékekkel. Ezt még K. Szabó Albert minőségi ellenőr mondta: — A sütemények tésztáját gép vagdossa egyenlő dara­bokra —■ s mutatta a gépet, hogyan működik, majd így folytatta: — Persze néha még ez is tévedhet' Markóth József csoportve­zető pék így szólt: — Nekünk is érdekünk, hogy jó, sőt kifogástalan sü­teményt adjunk át a keres­kedelemnek. Bólintottak a többiek, majd Kertész István vető mondta: — A kemence más-más ré­szén különbözőképpen sül a tészta. Amelyik jobban meg-, sül, az könnyebb lesz, mint a többi, hiába volt egyforma súlyú a tésztájuk. Fülöp László pék néhány friss, még meleg kiflivel kí­nált. Figyelték, melyiket vá­lasztom: természetesen szép, rózsás barnára, ropogósra sültet vettem. — Ezt szereti? — kérdez­ték. — Gondolom, más is — mondtam. — No, persze, csakhogy ez, mivel sültebb, könnyebb is az előírásosnál. És ha csupa ilyen ropogósát küldenénk a boltokba, a kereskedelem kötbérigényt jelentene be el­lenünk. Melyik ujjam harap­jam?... Búcsúzóul ezt mondta K. Szabó Albert: — írja meg: mi mindent megteszünk, ami rajtunk mú­lik, hogy a kenyerek minő­sége ne adjon több okot a ki­fogásra. De írja meg azt is, hogy a kereskedelemnek jo­ga, sőt kötelessége vissza­küldeni a kifogásolható árut'. ' " ' ' ' Sz. L elekében törekednünk kell a különböző technológiai gépláncok kialakítására. Az ipari üzemek építésé­nél az előregyártás további széleskörű alkalmazását, ezen belül a középsúlyú ele­mek előregyártását, illetve az előfeszített elemek gépe­sítését kell megoldanunk. Az építési átfutási idő csökken­tése szükségessé teszi, hogy még többféle gépet — így korszerű gépiapótokat, moto­ros japánereket, kényszerke­verésű betonkeverőket, mo­dem gépi vakoló beredezése- ket, stb. — szerezzünk be. Kormányzatunk egy milli­árd forintot kíván gépi be­szerzésre fordítani. A közel-, jövőben vállalatunk hat—tíz —tizenöt és húsz to/m-es to­ronydarukat kap. Gépparkunk a későbbiek során k úszód arukkal gazda­godik. melyeket modern fu­tómacskákkal látnak el. Ezek a daruk általában „önszerelőek” lesznek. Távolabbi célkitűzésként sze­repel a tipizálás, a szerviz- szolgálat megszervezése, álta­lában a gépesítés szintjének emelése, Vállalatunknál az egy főre eső lóerőszám is kedvezően alakult —, jelenleg minden dolgozónkra 2,1 lóerő jut A gépek iránt nagy érdeklődés tapasztalható. A megfelelő kezelőgárda kiképzése érde­kében rendszeresen tartunk könnyű- és nehézgépkezelő tanfolyamokat. így biztosít­juk a gépekhez a megfelelő szakképzettséggel rendelkező kezelőket. Szarka Károly gépészeti vezető Építőipari Vállalat fiiiiiiiiiiiiiiiiiiiimiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiui — CSERKESZÖLLŐN a Magyar—Román Barátság Tsz gazdái május 1-re befe­jezik a kukorica vetését. Nem tétlenkedtek télen sem a kunszentmártoni asz- szonyok. Bizonyíték erre az a kiállítás, melyet e hó 8-án rendeztek a gazdasszonykö- rök munkáiból. Mert a járási nőtanács a művelődési ház­zal karöltve tavaly novem­berben három gazdasszony- kört hozott létre, ezekben hatvan asszony és lány fogla­latoskodott március végéig. A szabás-varrás köröket J. Az 1959-60-as pártokta­tási évben ötven tanfolya­mon ' 950, az idén pedig 68 tanfolyamon 1500 hallgató vett részt járásunkban. Sza­kosított tanfolyamunk tavaly egy volt 15 hallgatóval, idén 15, amelyen 300-an vesznek részt. Ezek az adatok talán elég szemléltetően mutálják mennyire megváltozott ná­lunk az érdeklődés a politi­kai oktatás iránt. Az új hallgatók főleg olyan tsz tagok, ktsz dolgo­zók, akik eddig aránylag ke­veset törődtek saját képzé­sükkel. A számszecinti javulás el­lenére sem tudtuk azonban elérni kitűzött céljainkat. A járás területén u"vanis több mint nyolcezer tsz tag él, s közülük csak 520-an vettek részt a pártkotatásban. Ép­pen ezért — a következő év­ben — közülük toborozzuk elsősorban a hallgatókat, a szövetkezetekben végzünk elsősorban szervező munkát. Gondolunk arra is, hogy nem elég csak a tanulásra való vállalkozás. Ezért főleg az alapfogalmakkal foglalkozó A mezőgazdaság szocialista átszervezése a mező- és erdő- gazdasági tanulóképzésben is új követelményeket támaszt. Eddig csak az állami gazda­ságok foglalkoztak mezőgaz­dasági tanulóképzéssel. Most megjelent a földművelésügyi miniszter és a munkaügyi miniszter 1/1961. számú ren­delet^ mely lehetővé teszi, hogy a termelőszövetkezetek­ben is szerződtessének mező­gazdásági tanulókat Felvételre jelentkezhetnek a nyolcadik általános iskolát Tóth Antalné, Hajas József- né, a kézimunka kört Mátray Jánosné pedagógus vezette. A foglalkozásokat összekap­csolták felolvasásokkal, szép- irodalmi könyvek bemutatá­sával, nőmozgalmi híradóval, s más, a nőtanács által ki­adott anyagok ismertetésével. A kiállítás látogatói elis­meréssel emlegették a gazd- asszonyok-készítette csinos ruhákat finom csipkéket, hímzéseket témákat fogjuk elsősorban feldolgozni, egyrészt előadá- sos propaganda, másrészt.az Időszerű kérdések tanfolya­ma keretében, A termelőszövetkezeti vezetők között a gazdaság- politikai ismeretek bővítésé­re törekszünk. Nyolc helyen már működött ilyen tanfo­lyam, eddig úgy véljük, eredményesen. Az oktatás tartalmában is van változás. Színvonalasab­bak voltak mindenhol az elő­adások, ami az előadók jobb felkészültségét igazolja. — A hallgatók is jobban tanultak, így a foglalkozások színvona­lasabbak voltak. Azt is ered­ményként könyvelhetjük el, hogy a legvitatottabb kérdé­sek nem különböző elvont témák voltak, hím— idősze­rű, napi problémáit. Többek között például a termelő- szövetkezet megszilárdítása, az osztályharc problémái napjainkban, a háború és béke kérdése stb. Mi is igye­keztünk minél több segítsé­get adni a propagandisták­nak az előkészítőkön: egy­végzett 14—16 éves fiatalok. Az alsó korhatár alól felmen­tést nem lehet adni, de a fel­ső korhatár alól igen, ha a katonai kiképzést nem za­varja. Jelentkezhetnek me­zőgazdasági tanulónak azok is, akik, már nem tankötele­sek, de nem végezték el a nyolc általános osztályt , A tanulóidő három év. A nyári hónapokban a tanulók gyakorlati munkát végeznek, télen pedig bentlakásos isko­lán elméleti kiképzésben ré­szesülnek — ingyenesen —, teljes ellátás mellett Erre az időre ösztöndíjat kapnak a tanulmányi előmeneteltől függően. A jeles tanulók az első évben 110,—, a második­ban 250,—, a harmadikban pedig 380,— forint ösztöndí­jat kapnak havonként. A ta­nulóidő letelte után a szak­munkásvizsgát tett fiatalok a közös gazdaságokban szak­májukban nyernek elhelye­zést I A különböző szakmákba jelentkezők tanulóviszonyban vannak a tsz-szel, tehát nem tagok. A munkaidő heti 48 óra, ez még az ügyeleti szol- ! gálattal sem lehet több. A j mezőgazdasági tanulók a köz- j gyűlés határozatától függően az első évben havi 10—14, a ! másodikban 15—19, a harma­dikban 20—25 munkaegysé­get, kapnak. Természetesen ezen változtathat a közgyű­lés úgy is, hogy a tanulónak jóváírják a munkájáért járó teljes munkaegységrészese­dést. A megyei tanács VB mezőgazdasági osztálya ez utóbbi módszer alkalmazá­sát javasolja a tsz-eknek. A termelőszövetkezeti ta­nulók ugyanolyan munka- és védőruhát kapnak, mint az azonos munkakörben és munkahelyen foglalkoztatott állami gazdasági dolgozók. A szerződtetés ideje június 1-től augusztus 15-ig tart. A szerződést a járási tanácsok mezőgazdasági osztályain kell megkötni. Mezőgazdasági ta­nulókat szerződtethetnek azok a termelőszövetkezetek, amelyek rendelkeznek a nagyüzemi gyakorlati kikép­zéshez szükséges feltételek­kel, gyakorlati oktatást ellá­tó szakmunkást, vagy szak­munkás képzettségnek meg­felelő szakembert foglalkoz­tatnak. A mezőgazdasági tanulók szerződésével kapcsolatban részletes felvilágosítást ad­nak a járási, városi taná­csok mezőgazdasági osztá­lyain. r— vágási «4 részt az anyag alapos meg­vitatásával, másrészt külön­böző segédanyagok feldolgoz­tatásával. Szemléltető eszkö­zöket is biztosítottunk a fog­lalkozásokhoz; például tér­képet, grafikonokat stb., me­lyek jelentős mértékben se­gítették az anyag megérté­sét, feldolgozását. A szemlél­tető eszközök alkalmazását a jövő oktatási évben igyek­szünk általánossá tenni, A színvonalasabb elő­adások, s az érdekfeszítő té­mák jobban vonzzák az em­bereket, mint az egyhangú órák. Ezt igazolják azok a tapasztalatok, hogy a hallga­tók 75—80 százaléka rend­szeresen megjelenik a fog­lalkozásokon. Ahol pedig élénk viták voltak, ott ennél is jobb a megjelenés aránya. Nem egy helyen időközben is növekedett a hallgatók szánna. Az oktatási év sikereinek felmérése során azt is meg­állapítottuk, hogy nemcsak a párttagság, hanem a pár- tonkívüliek körében Is nö­vekszik az érdeklődés a po­litikai kérdések,- a marxiz­mus—leninizmus tanításai iránt. Mi ezt szeretnénk a le­hető legnagyobb mértékben kielégíteni, sőt fokozni is. Az eredmények összesítése mellett szólnunk kell arról is: hogy helyenként — régi „szokásokhoz** híven — most is jelentős lemorzsoló­dás volt. Ezt a következő időszakban a legminimáli­sabbra szeretnénk csökkertte- 'ni, s erre már a hallgatók kiválogatása idején is törek­szünk. Már ekkor részletesen megbeszéljük a jelentkezők­kel, milyen követelmények­kel jár a tanfolyamokon való részvétel. Ügyelni fogunk ar­ra is, hogy egy-egy tanfo­lyamra lehetőleg azonos kép­zettségű elvtársak kerülje­nek. Ugyanis nagy különbsé­gek esetén egyesekben ki­sebbségi érzés ébredhet, s ez nem segíti előmenetelüket. A pártoktatás _jnegszervezé- séért fokozottabban hangsú­lyozzuk a vezetők felelőssé­gét is, különösen azokét, akik propaganda munkát vállal­nak, mert rájuk sok ember előmenetelét bízzuk. Eddig felvettük pártoktatásra azo­kat is*, akik szakmai vagy állami oktatásban vettek részt, az idén ezt elkerüljük. Ehhez az elgondoláshoz azért ragaszkodunk, mert a ta­pasztalatok azt mutatják, több helyen egyszerre nem lehet elég eredményesen ta­nulni, különösen akkor, ha az illető mindennapi munka mellett vádialja ezt a meg­terhelést. A magasabb színvonalú oktatómunka azt is megkö­veteli tőlünk: biztosítsuk a propagandisták továbbkép­zését. Elsősorban bentlakásos tanfolyamokon. Jelenleg a több mint hetven propagan­distánk közül tizennégynek van három-, öthónapos vagy ennél magasabb pártiskolá­ja. Indokolt tehát az a tö­rekvésünk, hogy több pártis­kolát és esti egyetemet vég­zett elvtársat bízzunk meg propaganda munkával. A pártoktatás előkészítése mellett gondot fordítunk a KISZ oktatás megszervezésé­re is. Ez évben időben felmértük az oktatás eredményeit, s elemző munkával levontuk a tanulságokat. Reméljük, a ta­pasztalatok felhasználásával a jövő évi oktatásunk a je­lenleginél is eredményesebb lesz. Csoszánszki János az MSZMP Jászberény Járási bizottságának oktatásfelelőse Aria- és dalest 1 A Bartók Béla Állami Ze­neiskola Énektanszaka 1961 május 2-án este 7 órakor ária- és dalestet rendez a Ságvári Endre Művelődési Ház színháztermében. A mű­soron magyar és olasz nép­dalok, Liszt, Schubert, Schu­mann dalai, valamint Mo­zart, Verdi és Gounod ope­rák legszebb részletei szere- n élnék. építkezéseink egyrésze a PANASZOK NYOMÁBAN Kifogások a mindennapi kenyerűnkre Finom csipkék, csinos ruhák a kunszentmártoni gazdasszonykörök kiállításán «iiiiiiiiiiiiiiHiHiiiiiiHmimiiiiiiHimifliiiimiinHiimimiimwiuiniiiHiiiiinimiimiiiiiiiH • * Háromszáz mezőgazdasági tanulót szerződtetnek a termelőszövetkezetek .

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents