Szolnok Megyei Néplap, 1961. április (12. évfolyam, 78-101. szám)

1961-04-27 / 98. szám

1961. Sp rtlis S3. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 9 Eredményes újító hónap “ A MUNKA KÖZELGŐ ünnepének tiszteletére •— április 10-től május XO-ig — újító hónapot rendeztek a Szolnoki Járműjavító Válla­latnál. Felkerestük Sárkány Imre újítási előadót, s meg­kértük, tájékoztasson ben­nünket a rendezvény eddigi sikereiről. Sárkány elvtárs a következőket mondta: Vállalatunknál nagy múlttal rendelkezik az újító mozgalom. Ez évben április 10-ig közel 130 javaslatot nyújtottak be dolgozóink. A sok közül legjelentősebb Heinczel Ferenc reszortvezető konstrukciója, aki a hazán- házi szénmozgatást korsze­rűsítette. Régen kézi erőve! 5—6 segédmunkás talicskázta a szenet. Az újítás megvaló­sításával könnyebbé és kul­turáltabbá vált a kazánfűtők munkája. A szénszállítás. — központi telepről táplált — villamos targoncákkal tör­ténik. Ezzel — éves viszony­latban — 37 000 forint értékű munkaórát takarítunk meg. — Januárhoz, februárhoz, márciushoz hasonlóan ered­ményesnek mondható az újí­tó hónap. Az első negyed­évben havonként — átlago­san — 25 újítást nvűjtottak be, április ló-e óta 20 javas­lat érkezett. Említésre méltó Németh László szerszámlaka­tos újítása. Németh László egységes szerszám közbetétet készített, amellyel a ková­csolásnál alkalmazott odo­rokkal, a frikciós prés alatt is végezhetünk alakítási mű­veletet. Az újfajta szerszám­mal mindenfajta süllyesztők rögzíthető. — EGY MÁSIK ÚJÍTÓ: Csikós János esztergályos, a 411-es sorozatú mozdonyok hengerfedeleinek esztergá- lyozásához felfogó tüskét ké­szített Régen a hengerfede­leket ,elég bonyolult munka- folyamattal — sík — tárcsá­ba fogott tokmányba forgá­csoltuk. Ezzel a szerszám­mal a s,kiközpontosítás” hosszadalmas volt sok idővel és vesződséggel járt. Csikós János újításának alkalmazá­sával — több mint két hó­napja már — az esztergagép főorsó kúpjába beüthető, szegnyereggel megtámasztott felfogó tüskével esztergálják a mozdonyosztályon a hen- eerfedeleket. Az újítás alkal­mazásával termelékenyebbé válik az említett mozdony- alkatrészek forgácsolása, s évente jelentős munkaóra és energia megtakarítását ered­ményezi. — EDDIG VÁLLALA­TUNKNÁL a vontatőgépek alkatrészeit: dugattyúkeresz­teket, tengelyágytokok, ké- hőhornyokat gyalulással ala­kítottuk. Majoros László mű­vezető hat fajta maró szer­számot készített elhasznált gyorsacél lapkákból. Ezzel lehetővé válik az említett mozdonyalkatrészek marása, így a gyalulási idő egyhar- mada alatt munkáljuk a mozdonydugattyú kereszte­ket, Ez egy év alatt 20 000 forint értékű munkaóra meg­takarítást jelent. — Az eddig beérkezett ja­vaslatok után úgy látja, hogy az újító hónap május 10-én eredményesen zárul? — kér­deztük befejezésül Sárkány elvtárstóL — Nemcsak azért mondom hogy igen, mert optimista vagyok — válaszolt —, ha­nem az ígéretek szerint j- május 10-ig — további 15 ja­vaslatot várunk. Mert nálunk úgy szokás: a dolgozók előr szőr bevezetik az újításukat, egy-két hónapig munkálkod­nak vele. Mikor aztán meg­győződnek gyakorlati hasz­náról, akkor nyújtják be. Az üzemben több mint tíz ilyen javaslat van. «melynek le­írása most készül. A. J. 24 szerviz üzem javítja a hűtő berendezések hibáit 1959 augusztusában a Ko­hó- és Gépipari Miniszté­rium utasítására a Buda­pesti Hűtőgépgyár hozzálá­tott az országos szervízháló­zat kiépítéséhez. Azóta az or­szág 19 megyéjében 24 kis­ipari szövetkezetnél, illetve tanácsi vállalatnál létesítet­tek hűtőgépszervíz-üzemet 1959 ősze óta a hűtőgép­gyárban már két alkalom­mal rendeztek egy-egyhóna- pos hűtőgépszerelő tanfolya­mat, megnégyszerezték az alkatrészgyártást is. Ilymó- don elérték, hogy a helyi szervizek a korábbi esetleg néhány hét helyett egy-két nap alatt rendbehozzák a ke­reskedelem elromlott hűtő- berendezéseit. Az országos szervízhálózat kiépítése lényegében már befejeződött, munkájuk be­váltotta a hozzájuk fűzött reményeket, 'sőt a szervizek új feladatokat is kaptak. Üjabban a javításokon kívül a szerviz-üzemek szerelik fel az új berendezéseket és ők látják el a garanciális ja­vításokat is. (MTI) ÜNNEPI MŰSZAK a Tisza Bútorgyárban Megszokott adatközlés a szolnoki Tisza Bútorgyár versenytábláján: — Első negyedéves tervét 102,2, az egy főre eső terme­lési tervét pedig 105 száza­lékra teljesítette az üzem. — Nálunk ez így szokás, — mondja minden pátosz nélkül Szabó Mihály SZB titkár. — Nem is emlékszem, hogy az utóbbi években más került volna a versenytáblára. Ta­valy is jelentős mértékben túlszárnyaltuk célkitűzésein­ket, s terven felül többszáz konyhagamitúrát gyártot­tunk. Az idén február köze­pe felé akadozott a termelés. Ä rossz anyagellátás miatt ötven konyhagarnitúrával kevesebbet gyártottunk a tervezettnél. Közeledett áp­rilis 4. Az F. Bede szocialista munka brigád felhívással for­dult a többiekhez: „A mun­ka jobb megszervezésével, a munkaidő kihasználásával törlesszük adósságunkat.” A versenykihívást, mint a ver­senytábla is bizonyítja, az üzem minden munkása elfo­gadta és magáénak tekin­tette. Versemben az egész gyár Akármerre megyünk az üzemben, mindenütt lázas versengés szemtanúi lehe­tünk. Kérdeztük: mi az oka ennek a nem mindennapos igyekezetnek? A kérdezettek a zajos abriktoló, csiszoló és fűrészgépek mögül válaszol­tak: — A Petőfi brigád felhívás sa után versenyben van az egész gyár. Csak nem gon­dolják, hogy mi maradunk le, gépmunkások. Megállásra, magyarázko­dásra- nincs idő. — A konyhagarnitúrák festését tavaly októberben kezdtük el — mondja a fes­tőrészleg vezetője. —■ Ez év­ben 1000 konyhagarnitúra Ember a világűrben címmel új magyar diafilm készül A Magyar Diafilmgyártó Vállalatnál ezekben a napok­ban Ember a világűrben cím­mel új filmet készítenek az űrhajózás » eddigi eredmé­nyeiről, s legutóbbi sikeréről, az ember első űrrepüléséről. Az újdonság, amelyet Nagy Ernő állít össze, bemu'atja a Jurij Gagarin előkészítését, útját megörökítő felvétele­ket is, valamint azt is ismer­teti, hogy az első űrutazással milyen távlatok nyíltak meg a világmindenség megisme­résére. (MTI) mázolása a feladatunk. Vál­laltuk: 100-zal többet készí­tünk. Az első negyedévben 170 konyhagamitúra került ki üzemünkből. Májusban, júniusban jobban rá kell kap­csolnunk, hogy ígéretünket beváltsuk. Mi a festést, má­sok az összeszerelést vagy az asztalos munkát akarják meggyorsítani, talán ezzel magyarázható, hogy min­denki magáénak tekinti a Pe­tőfi brigád versenykihívását. Szocialista munkások lesznek Az előzmények után sokat beszélgettem a Petőfi brigád tagjaival. Különösen Sándor Pállal, a brigád vezetőjével; Balogh Jánossal és Földes József gépkezelővel. A be­szélgetés folyamán a mozai­kokból lassan kirajzolódott a teljes kép: Hogyan indul meg ez a maroknyi— jórészt fa­luról verbuválódott csoport azon az úton, hogy munkás­sá, méghozzá szocialista munkássá váljon. Többségük a gyár fennál­lása óta itt dolgozik. Nap mint nap részese, szemtanú­ja a? fejlődésnek. Valameny- nyien tanulnak. A szeminá­riumok, szakmai előadások tevékeny látogatói. A közös akarat: elnyerni a szocialis­ta munkabrigádot megillető büszke címet, nagy tettekre készteti őket. A munka kö­zelgő ünnepére felhívással fordultak az üzem többi szo­cialista munkabrigádjához: „Május 1. tiszteletére tart­sunk ünnepi műszakot” Vállalták: második negyed­évi. tervüket határidő előtt befejezik A munka jobb megszervezé­sével biztosítják a gépház zavartalan anyagellátását. A második negyedéves tervhez szükséges fenyő fűrészelt áru 1,5 százalékát megtakarítják, (a megengedett hulladék mennyiséget a minimálisra csökkentik). A versenykihívást az F. Bede, a Kossuth, a Vörös, a Lenin, a Ságvári szocialista munkabrigád elfogadta, s áp­rilis 12-én ünnepi műszak kezdődött a Tisza Bútorgyár­ban. Az üzem vezetőségének egybehangzó véleménye sze­rint eredménye máris nagy. A. J. Kitüntetés A Népköztársaság Elnöki Tanácsa művészi munkássá­ga elismeréséül 60. születés­napja alkalmából Székely Mihály kétszeres Kossuth- díjas operaénekesnek, a Ma­gyar Népköztársaság kiváló művészének, a Magyar Álla­mi Operaház tagjának, a Munka Vörös Zászló Érdem­rendje kitüntetést adomá­nyozta. A kitüntetést szerdán délelőtt Dobi István, az El­nöki Tanács elnöke nyújtot­ta át. (MTI) iiiimiMiimimiiimiiMiiiiiimiitMiiummim Csehszlovák vendégek Kisúj­szálláson A Hazafias Népfront meg­hívására 28-án, pénteken délután Kisújszállásra láto­gatnak Josef Kubena és Ja- roszláv Ludwig csehszlovák elvtársak. Megtekintik a Bú­zakalász Termelőszövetkezet gazdaságát, elbeszélgetnek a város és a tsz-ek vezetőivel. Este a Búzakalász Tsz klub­termében találkoznak a vá­ros mezőgazdasági szakembe­reivel. Kagyló fotel, hutyahosár9 csipkés kenyértartó fűsvesssőből Nagytömegű ruháskosár, fonott üveg és csipkés kenyér­kosár vár elszállításra a Ti­szafüredi Háziipari Szövetke­zet udvarán. Részben hazai, részben külföldi rendelésre fonták a fürge munkáskezek. Ezenkívül kerti bútort, papír­kosarat, pióca és élővad-szál lító kosarat, ízléses; külön­böző alakú piaci kosarat, sőt kutyakosarat is gyártanak itt Apáról fiúra száll a kosárfonás mestersége —, tájékoztat Kiss Lajos, a szövetkezet üzemvezetője. — Idős Susányi Józsefnek a fia, Tar Istvánnak három lá­nya, Nagy Józsefnek két-két fia és lánya is dolgozik. Leg­többször a kiskorú gyerme­kek már a családban megta­nulják a kosárfonást. A szövetkezet 160 tagjának csaknem kétharmada bedol­gozó. Otthon az egész család besegít a munkába. Nagy Jó­zsef kiskorú gyermekeivel például 1675 forintot keresett februárban. Zrínyi Ilona — aki szakmunkás bizonyítványt is szerzett — legutóbb 1324 forintot vitt haza. Egyre többen szereznek szakmunkás bizonyítványt a szövetkezetben. Azok kapnak képesítést, akik rászolgáltak erre szaktudásukkal. Rájuk bízzák a legkényesebb mun­kákat Jelenleg 35 szakkép­zett tagjuk van. Közülük jó- néhányán a kosárfonás való­ságos művészeivé váltak. Füredi kagylófotel Becsben — Virág Józsefné például a legutóbbi fonott bútor ki­állításon két díjat is nyert Budapesten — mondja az üzemvezető. — Megnyerte a zsűri tetszését.a saját tervezé­sű kagyló fotele és a csónak alakú divatkosara. • Most kezdik gyártani a kagylófoteleket Tiszafüreden, ízléses kivitelűek és kényel­mesek. Alapokban egyik bé­csi kereskedő soronkívül vitt magával tíz mintadarabot. Minden bizonnyal sikerük lesz Bécsben. Az amerikai ebek nem szalmalyukban hálnak Uj gyártmányuk a kutya­kosár is, ez az alacsony fo­nott alkalmatosság, mely Az öreg Barkaszi megbékül Megérkezett a szövet­kezet új teherautója és aki csak látta, mindenki meg­csodálta. Barkaszi Jani bácsi, az öreg jószággondozó azon­ban nemcsak megcsodálta, hanem közelről is alaposan szemügyre vette, amikor az egyik reggel váratlanul az istállóudvarra kanyarodott az új jármű, — Aztán mibe került ez, hé? — fordult Sas Jóskához, a kocsi újdonsült vezetőjé­hez, aki még a katonaságnál kitanulta a sofőr szakmát. — Ügy százezer körül — felelt Jóska készségesen. ' Az öregnek a meglepetéstől el­kerekedett a képe. — Az istenit — cuppantott elégedetlenül. — Aztán mi­ből fizették ki? — tudakolta tovább. — Semmiből. Hitelre ad­ták, — készségeskedeit Jós­ka és örült, hogy itt, a lová­szoknál is ilyen nagy sikere van az autójának. Hamar rá­jött azonban, hogy korai az öröme. — Butaságot csinált’á ve­zetőség megint, csattant fel váratlanul az öreg. Vétek volt annyi pénzt adni ezért a vacakért, — bökött az autó felé és Jóskát is ellenségesen nézegette. Tudod mennyi lo­vat vehettünk volna ennyi pénzért? Elképedt Jóska az öreg szavára, de aztán elkezdett nevetni tiszta szívből. — Aztán hová tette volna, és mivel etette volna azt a sok lovat, Jani bátyám? — kérdezte incselkedve. — Ne vigyorogj — vágott a szavába az öreg. Azelőtt is sok ló volt a faluban. Most is kerülne nekik hely. — Még régebben kétszáz cséphadaró volt. Meg kellett volna azokat is tartani mi? — nevetett még hangosab­ban a fiú. — Csak ne szájaskodj — fordított hirtelen a szón az öreg. Majd nyögheted te is, ne félj, az autód árát. Mit gondolsz, kik fogják kifizet­ni a hitelt? — kérdezte, és élvezte a legény hirtelen za­varát. Aztán, hogy még mé­lyebbre menjen a tüske, to­vább beszélt, = Lassan annyi adósságunk lesz már nekünk, hogy a fejünk se látszik ki belőle. Pláne még ha a traktort is megveszik. •— Majd kifizetjük a lovak meg a szekerek árából. A szebbeket tán még a múzeu­mok is megveszik — jött meg végre Jóska hangja, és már megint nevetett. Gúnyo­san, incselkedően. Esetleg a mészárosok is szívesen látják a Jani bátyám gebéit. — Majd szívesen lát téged a hóhér, te léhűtő, te tűzre- való. Ne jártasd itt a szád, meri. rögtön széthasítalak — lépett közelebb az öreg, és azon volt, hogy elérje a le­gényt. Az azonban egy szem- pillantás alatt beugrott a vezető fülkébe és onnan vi­gyorgott szemtelenül. Magá­ra zárta az ajtót. — Takarodj a portáról, te akasztófára való — vesztette el végképp a türelmét az öreg. Meg ne lássalak itt mégegyszer, mert rádtöröm az üveget, — fenyegetőzött és ki tudja még mit csinál, ha nem érkezik egy fogat az udvarra. De érkezett és Var­ga Imre, a fogatos kászáló­dott le róla. — Hát itt mi van? — sie­tett közelebb és még a lovak­kal se törődött. — Idejött ez a ronda kö­lyök ezzel a vacak autóval és pimaszkodik velem — pa­naszkodott dühösen az öreg, és várta, hogy Varga Imre majd a pártjára áll. Az azon­ban már alig figyelt rá. Kö­rüljárta a kocsit, vizsgálódva nézegette, aztán megállt a vezetőfülke előtt. — Gyere csak ki — intett a benn kuksoló legénynek és az megkomolyodva, figyel­mes arccal kikászolódott. — Mit keresel te itt? — kérdezte tőle és közelebb lé­pett. — Nem a maga kenyerét — adta Jóska a közömböst. Majd hozzátette: — Az öreg­gel van dolgom. — Velem? — háborodott fel megint az öreg Barkaszi. — Takarodj az autóddal együtt, mert agyoncsaplak — ordította, s hogy szavainak nagyobb nyomatékot adjon, valami ütő szerszám után nézett. Jóska azonban már meg­sokallta a huzakodást és ko­moly, csitító, rábeszélő han­gon az idős jószággondozóhoz fordult. =» Tényleg magához jöt­tem, Jani bátyám — mond­ta. Az abrakot kell elhoznom a másik tanyáról, de az el­nök azt mondta, hogy jöjjön maga is, mivelhogy itt a raktár kulcsa. Elkerekedett az öreg képe a meglepetéstől és hir­telen nem is tudott mit szól­ni. Az ő tortúrája már évek óta abban állt, hogy heten­ként kétszer át kellett zö- työgnie a szomszéd tanyára az abrakért. Egy fél napba telt mindig ez a kellemetlen munkája, de akárhogy is törte a fejét, soha nem ta­lált jobb megoldást. Most meg lámcsak, olyan egysze­rűen megoldódott minden. Ez az autó legalább két hétre való takarmányt elhoz egy­szerre és nem is egy félnap, hanem talán egy óra alatt. — Hova üljek? — jött meg végre a hangja és egészen barátságosan, szinte parancs­szóra várva nézett Jóskára. Az azonban úny tett, mintha nem vett volna észre semmi változást. — Ide üljön mellém «- tárta ki az ajtót és még se­gített is az öregnek a felszál­lásban. Később aztán •a fiú mindenkinek azt mesélte, hogy ezzel az udvariassággal nyerte meg az öreg szívét. Arról soha egy szót se ejtett, hogy esetleg egészen másért kedvelte meg az öreg az au­tót és a vezetőjét. Ballagó László szintén exportra készül, s az amerikai ebeknek nyújt majd kényelmet. Vitter Béla, aki már nyolc éve tagja a szövet­kezetnek, a kosárfonás köz­ben mosolyogva jegyzi meg. —* A mi kutyáink nem ilyen kényesek. Jó nekik a szalmalyukbán is. Sok fiatal lány dolgozik a szövetkezetben. Először vesz- szőt hántolnak, majd üveget fonnak, később bízzák csak rájuk a kosárfonást, mert ez nagyobb szakértelmet igényel. Az egyik teremben bar­na'copfos kislány üveget ton körül. Molnár Zsuzsának hív­ják és 16 éves. Ügyesen for­gatja a demizsont >i- Már négy éve csinálom —, mondja. — Én is otthon tanultam. — Mennyit keres? — Havi 900 forintot Három millió — főleg valutában A szövetkezetei bőven el­látták megrendelésekkel. Az első negyedévben ezer darab csipkés kenyérkosarat gyár­tottak exportra. Most 200 ku­tyakosár készül, aztán 6000 vadszállító kosarat szállíta­nak. Csaknem három millió fo­rintos éves tervük van a ti­szafüredieknek, melynek több mint a fele export ter­mék lesz. A tavalyi jó mun­káért félhavi nyereségrésze­sedéssel jutalmazták a tagok szorgalmát Négyszáz négyzetméter te­rületen barkósodnak, leve­leznek a vesszőcsomók. Két hónapig áztatják itt mielőtt h'éjtalanítanák... A tiszafüredi kosárfonók jelentős helyet foglalnák el megyénk háziiparában. Itt­hon és külföldön öregbítik a magyar ipar jóhírnevét. Máthé László Vidéken 1.336 új telefonelőfizető A Postavezérigazgatóság ismertette az év első három hónapjának forgalmi adatait. A statisztika a posta nehéz helyzetét mutatja. Az elmúlt három hónapban ugyanis vidéken nem bővültek az automata központok. Csupán a vidéki kézikezelésű köz­pontoknál történt kisebb változás, 700 állomással bő­vült befogadóképességük. Ennek megfelelően tovább­ra is szigorúan gazdálkodtak a központok meglevő szabad vonalaival. Vidéken 1336 - új telefont szereltek fel három hónap alatt A forgalom változatlanul igen nagy. — Vidéken 45 millió helyi be­szélgetést bonyolított le a posta. (MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents