Szolnok Megyei Néplap, 1961. április (12. évfolyam, 78-101. szám)

1961-04-26 / 97. szám

1981. április 28. SZOLNOK MEG TU NÉPLAP 3 NAGY FELELŐSSÉGGEL A termelőszövetke. Zeti pártszervezetek sokat tehetnek azért, hogy az új mezőgazdasági nagyüzemek­ben a termelési eredmények javulása mellett az emberek tudatában is mielőbb győz­zenek a szocalizmus eszméi. Erre vonatkozóan sok hasz­nos tapasztalatunk van már. A szövetkezeti élet azonban sokkal bonyolultabb, sem hogy az utóbbi évek tapasz­talatai alapján már min­denre választ adhatnánk, — mindenben könnyen eliga­zodhatnánk. Pártszervezeteink azonban nem felejtik az előző évek tapasztalatait. Főleg arra ügyelnek, ha valamiben hi­báztak, mégegyszer az meg ne ismétlődjék. Tavaly nagy gondot okgzott például a szö­vetkezetekben az, hogy több ezer tsz-tag vagy egyáltalán nem dolgozott, vagy csak mi­nimális munkaegységet tel­jesített. Idén ezen úgy igye­keztek, változtatni, hogy min­den egyes szövetkezeti tagot otthonában kerestek fel a népnevelők. Beszélgettek ve­le sok mindenről, de elsősor­ban arról, ami ma gondja le­het egy-egy falusi embernek. Éppen azért, mert az idén az előző évieknél inkább több, mint kevesebb a tenni­való, a márciusi párttaggyű­léseken a tavaszi mezőgazda- sági munkák helyzetét vizs­gálták meg. Ezek a taggyűlések ott, ahol megfelelően készítették elő őket, sok mindenben segítet­tek. A karcagi Lenin Tsz- • ben például a párttaggy ílés egyik legfontosabb kérdése az állattenyésztés jelenlegi hely­zete, a tavaszi takarmányo­zás problémáinak megoldá­sa volt. A vitára meghívták az állatgondozókat, s a két állatorvost is. Nem akarják még egyszer azt az állapotot, ami tavaly volt, amikor fél­millióval kevesebb lett a jö­vedelmük az állatelhullás miatt. A szandaszöllősi Vörös Mező Tsz-ben, ahol a vezető­ség jól előkészítette a tag­gyűlést, nemcsak vitatkoztak a beszámoló felett a pártta­gok, hanem célszerű javasla­tokat is tettek: például a fe­lesleges dűlőutak felszántásá­ra és bevetésére, az öntözés meggyorsítására stb. Sok helyen pártonkívű- lieket is meghívtak a vitákra. A tiszagyendai Lenin Tsz-ben például sokan kaptak meghí­vót olyanok akik munkáju­kat nagy felelősséggel végzik, s gyakran tesznek javaslato­foglalt, tanyát foglalt. Gazda lett, hogy a huszonegy mázsa búzát megbosszúlja. A föld­osztás csak szentesítette ti­zenkét hold földjét. Negyven­négy óta párttag is. De aZ a tsz. Olyan jó volt. Nem hitte, hogy jobb is lehetne. Nem tudott betelni a föld örömé­vel. A föld lett az istene. Egy fia pártmunkás, de nem tud­ták meggyőzni. A tszcs-be még csak belement, de a tsz- be... Mit gyúrták! Mikor elhatározta magát, este bement a városi pártbi­zottságra. — Reggelre megálmodom. Vad elvtárs — mondta a vá­rosi párttitkámak. Az álmok nem hazudnak. Jól választott a Vörös Csil­laggal. — Nehezen jöttem, de ne­hezen mennék Nevet ismét. Az a kutya föld. Ha nem félti annyira, már nyugdíjban lenne. A HÁROMHETES KXTLÁK A harminc ember harminc féle útja harminc módon tor­kollott az egyenesbe. De az majd mindenkinél azonos: szegénység, proletársors, földhöz juttatás, szövetkezeti gazda. Csak az Olajos Istvá­né más. Pirosképű. nagydarab em­ber. Huszonöt holdas gazda. Az apja még kilencvenhat holdas nagybérlő volt. Negy­vennégy íves. Ezerkilencszáz­kát is arra, mit, hogyan le­hetne a legjobban csinálni. Az esetek többségére az a jellemző, hogy a pártvezető­ségek gondosan készültek ezekre a taggyűlésekre. Meg­hallgatták a gazdasági veze­tőket és sok olyan tsz-tagot, aki figyelemmel kíséri a kö­zös boldogulást. Előfordult azonban az is, hogy a vezető­ség nem vette számba a leg­fontosabb kérdéseket, ame­lyeket a taggyűlés elé kell tárni. Kengyel egyik tsz-ében például a taggyűlés kezdete előtt néhány órával sebtében állították össze a beszámolót. A jászberényi Lenin Tsz-ben szintén. Ne a formaság kedvéért összegezze a pártvezetőség, hogy mit visz a taggyűlés elé, hanem azért, hogy a legfon­tosabb ‘kérdések tárgyalásá­hoz vita alapot adjon. Fnél- kül üres szócséplés alakul ki a taggyűlésen, mely néha személyeskedő, kevés segítsé­get nyújtó vitához vezethet. A fentebb említett jászbe­rényi tsz-ben több gond is aggasztotta a vezetőket a tag­gyűlés idején. Az például: hogy a tagok egyrésze a ku­korica harmados műveléséért „agitált”, valamint az is, hogy Tervek szerint — és ha az idő kedvez — május elsején megnyitja kapuját a fürdő- zők előtt a gyógyvizéről hí­res cserkeszöllői strand. A kapunyitást a szokásos ta­vaszi tatarozás előzte meg. Megkezdték egy új, hu­szonötször ötven méteres sportuszoda építését. — Ezt, igaz, nyitáskor még nem ad­hatják át a közönségnek (je­lenleg a vasvázak előkészíté­sénél, alapbetonozásánál tar­tanak), ám július közepén már fogadja a vízisport ked­velőit. A vendégek ellátása ör­vendetesen fog javulni, mert a földművesszövetkezet új fa­A Szolnok megyei Tanács művelődési osztálya április 27—28—29-én délelőtt 9 óra­kor az úttörőházban középis­kolai szavaló-kiejtési és né­met olvasási versenyt rendez a megye legjobb középiskolai versenyzői között a szövetkezet erőgépeinek kapacitása nincs kihasználva. A vita során még sem ezek a sürgető gondok kerültek elő, hanem jelentéktelenebb rész­letkérdések. » Máshol a vezetőség ala­pos beszámolójának ellenére sem voltak eléggé előremuta­tóak a taggyűlések. Ennek rendszerint az az oka, hogy a tagság még nem érez minde­nütt felelősséget a gazdasági feladatok megvalósításáért. A fogyatékosságoktól elte­kintve ismételten kimondhat­juk: termelőszövetkezeti párt­szervezeteink az idén is so­kat tettek már azért, hogy a mezőgazdasági munkákat idejében elvégezzük. A csa­ládlátogatások és a taggyűlé­sek mellett számtalan, apró, mindennapi tett tanúskodik arról, hogy szakadatlanul kö­zös céljaink megvalósításáért tevékenykednek. Azonban még sok az elvégezni való. S ehhez biztatást, leginkább a pártszervezetektől, a pártta­goktól várnak a szövetkeze­tekben. Nemcsak a taggyűlé­seken, hanem a mindennapo­kon is. B. E. latozót nyit (most már kettő lesz). Kultúrcikk-árusító pa­vilon is nyílik, s bővül a köl­csönző (fürdőruha, nyugágy, gyékényszőnyeg) készlete. A fürdő parkjában szorgos kezek palántálják a virágo­kat. Elsejére olyan virágos- kertté varázsolják a stran­dot, mint a környező csalá­diházak mesébeillő, sokszínű kertecskéi. Kívül, a fürdő előtt a héten elkészül 1 km hosszúságban a felülkezelt makadám út, -mely a tanács­házáig vezet és egy körfor­gót biztosít a járműveknek. Ünnep után társadalmi mun­kában tovább építik még 180 méter hosszan. A megyei versenyt osztá­lyokon belüli és osztályok kö­zötti versenyek előzték meg. Most az iskolák legjobb he­lyezettjei mérik össze tudásu­kat a verseny három első he­lyéért. Iskolánként és verse­nyenként 2—2 tanuló induL ötvenháromban még csak harminchat esztendősnek mondhatta magát. Akkor lett kulák. Igaz, csak három hé­tig szerepelt a listán. De a fogalom rajta maradt. Je­lentkezett a Táncsics Tsz-be. Szóba se álltak vele. Nem engedték befurakodni. Talán megérezte, hogy nem sze­mély szerint neki szól ez, ha­nem osztályának, amelynek tagjai annyi bűnt követtek eL Talán tudta is, hogy a történelem így szolgáltatott igazságot. Az egykori üldö­zöttek talán keményen érez­tették, hooy megfordult a vi­lág. de jogosan. Olajos István *=* mert lá­tott, figyelt — nem adta fel a reményt. — Minden beigazolódott. — Mi minden? — Az, hogy tudok dolgoz­ni. — Három éve nagy vita után vették fel a Vörös Csil­lagba. Április 10-én, s azóta há­rom napot hiányzott a három évben betegséa miatt. Tizen­két tehenet bíztak rá évi 3600 literes tejhozamtervvel. Fél év alatt teljesitette. — Nagy szó, nagy tett. Felfi­gyeltek rá. Most itt rázza a vonat ap­ja cselédjeinek leszármazot­tai, a volt proletárok között. — Nagy megbecsülésem van. Amikor közölték vele. hogy ió munkája jutalmául Moszk­vába megy, azt hitte: rossz­ízű tréfa. Valaki kibontja a csoma­got. — Vegyél Pista a rántott borjúhúsból. Nyúl érte. — Nem bánom, ez romlan­dóbb, mint az enyém. Nekem kolbászom van, majd ezután fogyasztjuk el. A TUDÓSÍTÁS Tulajdonképpen tudósíta­nom kellene ezt az eseményt. Hát elkezdem. Tegnap reg­gel a túrkevei állomásépület előtt ünneplőbe öltözött em­berek búcsúztak szeretteik­től. Feleségek, iskolás gyere­kek integettek az utazók után. Gönczi Lajos, a terme­lőszövetkezet elnöke, Nagy Sándor, a Vörös Csillag párttitkára kiáltottak a ki­futó szerelvény ablakaihoz: i— Jól megnézzetek min­dent. Nyitott szemmel járja­tok! Nyolcvanezer forintot ál­dozott erre az útra a terme­lőszövetkezet. A zsebvénzen kívül minden költséget a közös fizetett helyettük. — Csak az útiköltség 2300 forint felenként. ' Május elsején repülőgéppel indulnak vissza Moszkvából. Lvovban kolhozlátogátás az útiprogram, s a kolhoz elnök­nek intarziás kunsági kula­csot visznek ajándékul, meg­töltve saját termésű pálin­kával. A küldöttséaet Somost Ar­ii apunyitás előtt a cserkesssöllői strand Középiskolái szavaló- kiejtési és német olvasási verseny Szolnokon Mi lesz a gyárral és a munkásokkal? A törökszentmiklósi tégla­gyár nagy kéménye az idén még nem ontotta a fodrozó füstöt A megbontott égető­kemence üresen 'tátong. Hiányzik a termelőmunka megszokott, eleven lüktetése. Nem dolgozik a gyár. A tele­pen is alig mozdul ember. A lakatosok, karbantartók és néhány segédmunkás serény­kedik. A többiek — százan- százharmincan — pedig tü­relmetlenül várják, mikor ér véget a kényszer pihenés. Nap mint nap érdeklődnek: mi lesz a gyár sorsa, mikor kezdődhet a termelés. Halla Albert telepvezető nem tud mit válaszolni a dolgozók kérdéseire. Öt ma­gát is nyugtalanítja a bizonytalanság, az, hogy hónapok óta nem halad tovább a megkezdett munka. Miközben kalaúzol bennünket, röviden elmondja a történteket. — A Szolnok megyei Tég­lagyári Vállalat tervének 25 százalékát a mi gyárunk ter­melése adta, mégpedig jómi­nőségű, nagy szilárdságú tég­lából. Tavaly a téglagyárak versenyében elsők lettünk. De most minden megbénult, Januárban a vállalat vezető­sége leállította az égetést, hogy még szezon előtt felújít­sák az 50—60 éve üzemelő kemencét. Eredetileg 700 000 forintot biztosítottak e célra. Azt számolgattuk, ha elké­szül az új körkemence, a havi 700 000-ről 1 200 000-re nö­vekszik téglatermelésünk. A bontást még januárban meg­kezdtük. Az építőbrigád vál­lalta, hogy április 4-re befe­jezi a munkát, átadják a ke­mencét, de ebből nem lett semmi. S hogy miért nem? Erről Baj kai Gyula, a Szolnok me­gyei Téglagyári Vállalat mű­szaki vezetője adott tájékoz­tatást: — A régi kemence üzemel­tetése életveszélyessé vált, ezért szüntettük be az ége­tést januárban, holott még 1 300 000 nyerstégla volt ott. A kemence bontáshoz hozzá­fogtunk, s ekkor derült ki, hogy — mivel a tetőtartó pil­lérek az égetőcsatomán nyug­szanak — a tervezett felújí­tásnál sokkal nagyobb mun­kára lesz szükség. Azt már saját erőből nem végezhettük, pénzünk sem volt ilyen beruházásra. Megkezdődtek a tárgyalások felettes szerveinkkel, több vizsgálat történt a törökszent­miklósi téglagyárban. Most pád, a termelőszövetkezet fő­mezőgazdásza vezeti. UT1ÉLMÉNY-CSOKOR Mezőtúr után a békéscsa­bai gyors kalauza meglepő­dik, Ahány jegyet kér, mind túrkevei, mind távolsági, s mind IBUSZ-jegy. „Jópofa” akar lennin a kalauz. *— Hát kapáim ki maradt Túrkevén? •— Maradtak ott még olya­nok is. akik pihennek. Ezt az önérzetes választ Márki Imre, a „kurátor” vágja vissza. — Ha visszajöttünk, majd besegítünk a békéscsabaiak­nak is. Ismeretlen hang a csoport­ból. Somosi Árpádot keresi egy markánsarcú férfi. — Somosi elvtárs. minden kukoricát elvetettünk az üzemegységben. — Gratulálok. Odanézek. Leendő új isme­rős. — ismerik ót országszerte. — ??? — öróla írta Dobozy Imre a regényben, hogy elhajította a traktorkereket. * Azóta Kiev közelében ro­han a vonat. A túrkeveieket röpítő szerelvény. Harminc paraszt Moszkvá­ba tart. Bnrzák Latna ott tartunk, hogy készül az építési terv és a megyei szer­vek eddig is tanúsított segí­tőkészségének igénybevételé­vel igyekszünk biztosítani a két millió forintos építési költséget. Mikorra készül el a terv? A Szolnok megyei Tanács Tervezőirodájában Ducza Ká­roly építésztervező asztalán ott fekszik a téglagyár terv­rajza. Ez most a legsürgő­sebb munka. Boróka Lajos statisztikus tervező is ezen dolgozik, a tervezési mérete­zéseket készíti. Nemcsak ők ketten, de a csoport többi tagja is úgy dolgozik, hogy a vállalt határidőre -r má­jus 30-ra — vagy ha csak le­het. még hamarabb elkészít­hessék a tervet. A terv elkészítéséig bár­milyen nehéz is, várni kell. Aztán — ha addig sikerül biztosítani a szükséges két millió forintot — megkezdődik a téglagyár felújítása. Minden blzony­nyal sikerül ezt az összeget előteremteni, ha azok a szer­vek, amelyeknek döntésétől függ az építkezés sorsa, nemcsak azt teszik a mérleg serpenyőjébe, hogy hány millió téglával lenne több, ha ez a gyár is termelne, ha­nem azt is, hány ember ke­resete, biztos jövedelme kap­csolódik annak üzemeltetésé­hez. Olyan embereké, mint Palkovics Pál dfeető, aki ne­gyedszázada itt dolgozik, — vagy Szilágyi Zsigmond és Boza Sándor, akik egy évti­zedet töltöttek már el a ke­mencénél. Az ő sorsukról, s a többi 130 munkás sorsáról van sző. Az illetékesek en­nek figyelembevételével *— döntsenek a törökszentmik­lósi téglagyár ügyében. Nagy Katalin LEVELEK a mezőgazdaságból BIZAKODÓK VAGYUNK A tavalyi aszályos nyár után állatállományunk átte­lel tetése reményen ’felül si­került. Jelenleg 1.015 szarvas- marha népesíti be az istái* lókat, amelyből 325 a tehén. Bár nagy erőfeszítéssel, de mégis biztosítottuk az ele­gendő mennyiségű silótakar­mányt. S noha már a zöldta­karmány etetéséhez hozzá­fogtunk, még egy hónapra elegendő silónk van. Említésre méltó az is, hogy tehenészeink közül Kerti Jó­zsef országosan a harmadik helyezést érte, el egyéni ver­senyben,. s kiváló állatte­nyésztő kitüntetést és 1000 forint pénzjutalmat kapott. Tizenhat tehénnel egyenként 6163 liter tejet fejt, az elle- tésnél 100 százalékot ért el. Sertésállományunknál leg­több bajunk a férőhellyel van. Igyekszünk ezt enyhí­teni. Ebben az évben felépít­jük a 25 férőhelyes fiaztatót és a 400 férőhelyes hizlaldát. Sertésállományunk 2831, eb­ből 315 anya, 723 a hízó. Az esőtlen tavasz nagyon aggasztott bennünket, de most már bizakodóak va­gyunk, reméljük, hogy szor­gos munkánk után bő ter­mést takarítunk be. A talaj­előkészítés jó minőségben történt. Nem a mi hibánk, hogy 27 hold cukorrépát újra SZAKEMBER TANÄCSA . A tavaszi szántóföldi gyümöl­csös- és szőlőterületek szemléjén megyénkben eddig alig Ismert, vagy alig található kártevő tö­meges megjelenését tapasztal­tuk. Ez a kendermag-bogár. — Életmódjára jellemző, hogy éj­jel károsítja a rügyeket. Igen könnyű felismerni, mert a vin­cellérbogár kicsinyített mása. — Nappal főleg a rögök aiat tartóz­kodnak, éjjel csoportosan gyüle­keznek a hajtások felső részén, és onnan Indulnak lefelé, a rü­gyeket teljesen kirágva. A szőlő ezután még kihajt ugyan, de a termés teljesen tönkremegy. A kártétel főleg koratavasszal ész­lelhető és eltart április végéig, ameddig érési táplálkozást foly­tatnak a kártevők. A kender­mag-bogár lárvája igen rejtett életet él a lágyszárú, füves nö­vények gyökerein. Az új kárte­vő-nemzedék csak a következő év tavaszán jelentkezik. A jelenlegi felmérés alapján a megvizsgált területeken 60—70 százalékos a rügykár. A kártevő­ket nagyszámban Abádszalókon, Nagykörűben és Csépán talál­kellett vetni. Most ez is gyorsan kikel, — Tagjaink munkakedve jó. Inkább ott volt a hiba, hogy eddig — különösen a nőknek — nem tudtunk munkát biztosítani, a dugványrépa ültetésén és a takarításon kívül. Most már kezdődik a növényápo­lás. Háromszázhúsz hold cu­korrépa, ezerháromszáz hold kukorica és sok más növény kapálásához szorgos kezekre lesz szükség. A 17 női munkacsapatban 187 nő dolgozik majd, ebből három ificsapat. Mindegyik­nél nő a munkacsapatvezető. Ezer—ezerhatszáz négyszögöl cukorrépát, 2,5—3,5 hold ku­koricát vállaltak tagonként A harmadik brigádban Ben- ke József né munkacsapata, amely 11 tagú — 11 hold cu­korrépát, 30 hold kukoricát, 12 hold napraforgót művel meg. Hollóné munkacsapata 10 hold cukorrépa, 30 hold kukorcia és 12 hold napra­forgó ápolását vállalta. Az ifjúsági munkacsapatok részt vesznek a kukorica-, silóku­korica- és cukorrépa ter­mesztési versenyben. A sertéstenyésztésből Ha­rangozó József, a tehenészet­ből pedig Virág István csat­lakozott a KISZ által szer­vezett termelési versenyhez. Kardos Balázs Kunszentmárton, Zalka M. Tsz 1 SZŐLŐTERMELŐKNEK tűk, tehát a megye három kü­lönböző részén. Ez általános el­terjedésüket mutatja. A kender­mag-bogár szabadban tartókodá­sa már csak Igen rövid Ideig tart, ezért szükséges a védeke­zés azonnali elvégzése, annál is inkább, mert így a további ká­rosítást megakadályozhatjuk, — másrészt megelőzzük a kártevő következő évi megjelenését, ha a tojásrakás előtt elpusztítjuk. A kendermag-bogár a szőlő mellett a gyümölcsfák hajtás- és virág- rügyeit is elpusztítja. A . legegyszerűbb Védekezési mód»az, ha a kártevőket a késő­esti, vagy a korahajnali órákban összeszedjük. — Ez a módszer azonban csak kis területen al­kalmazható. Nagyüzemekben vegyszeres védekezés vezethe' eredményre, e célra elsősorbar Parathion-tartalmú porozőszere- ket használunk. A DDT. HCr porozószerek la arányú keveré­két is jó hatással alkalmazhat­juk. Demeter János Növényvédő Állomé Kenderes TERÜLETFELOSZTÁS ÉS PREMIZÁLÁS SERKENT A Jő MUNKÁRA Termelőszövetkezetünkben a kapásnövények területét a szövetkezeti gazdák között felosztottuk. Ezt megelőzően párttaggyűlésen, közgyűlésen tárgyaltuk meg e módszerek hasznosságát A közgyűlés határozata alapján történt meg a területfelosztás és a premizálási rendszer kidolgo­zása. Minden szövetkezeti gazda tudja, mennyi kukori­cát cukorrépát stb. kell megművelnie. Az is ismert, hogy például a kukoricánál 1 holdról 17—23 mázsa (má­jusi morzsolt) szemestermő a tervezett hozam. Ha enné1 5 mázsával többet termel a szövetkezeti gazda, e mennyi­ségnek 20 százaléka termé­szetben illeti meg. A 20 má­zsán felüli terméskor — a 17 mázsa alaptermést véve fi­gyelembe — ' 30 százalék a természetbeni prémium. A cukorrépánál, burgonyánál, napraforgónál is a többter­melést premizáljuk. Fütő Toachím Tiszaroff, Kossuth Tsz

Next

/
Thumbnails
Contents