Szolnok Megyei Néplap, 1961. április (12. évfolyam, 78-101. szám)
1961-04-26 / 97. szám
1981. április 28. SZOLNOK MEG TU NÉPLAP 3 NAGY FELELŐSSÉGGEL A termelőszövetke. Zeti pártszervezetek sokat tehetnek azért, hogy az új mezőgazdasági nagyüzemekben a termelési eredmények javulása mellett az emberek tudatában is mielőbb győzzenek a szocalizmus eszméi. Erre vonatkozóan sok hasznos tapasztalatunk van már. A szövetkezeti élet azonban sokkal bonyolultabb, sem hogy az utóbbi évek tapasztalatai alapján már mindenre választ adhatnánk, — mindenben könnyen eligazodhatnánk. Pártszervezeteink azonban nem felejtik az előző évek tapasztalatait. Főleg arra ügyelnek, ha valamiben hibáztak, mégegyszer az meg ne ismétlődjék. Tavaly nagy gondot okgzott például a szövetkezetekben az, hogy több ezer tsz-tag vagy egyáltalán nem dolgozott, vagy csak minimális munkaegységet teljesített. Idén ezen úgy igyekeztek, változtatni, hogy minden egyes szövetkezeti tagot otthonában kerestek fel a népnevelők. Beszélgettek vele sok mindenről, de elsősorban arról, ami ma gondja lehet egy-egy falusi embernek. Éppen azért, mert az idén az előző évieknél inkább több, mint kevesebb a tennivaló, a márciusi párttaggyűléseken a tavaszi mezőgazda- sági munkák helyzetét vizsgálták meg. Ezek a taggyűlések ott, ahol megfelelően készítették elő őket, sok mindenben segítettek. A karcagi Lenin Tsz- • ben például a párttaggy ílés egyik legfontosabb kérdése az állattenyésztés jelenlegi helyzete, a tavaszi takarmányozás problémáinak megoldása volt. A vitára meghívták az állatgondozókat, s a két állatorvost is. Nem akarják még egyszer azt az állapotot, ami tavaly volt, amikor félmillióval kevesebb lett a jövedelmük az állatelhullás miatt. A szandaszöllősi Vörös Mező Tsz-ben, ahol a vezetőség jól előkészítette a taggyűlést, nemcsak vitatkoztak a beszámoló felett a párttagok, hanem célszerű javaslatokat is tettek: például a felesleges dűlőutak felszántására és bevetésére, az öntözés meggyorsítására stb. Sok helyen pártonkívű- lieket is meghívtak a vitákra. A tiszagyendai Lenin Tsz-ben például sokan kaptak meghívót olyanok akik munkájukat nagy felelősséggel végzik, s gyakran tesznek javaslatofoglalt, tanyát foglalt. Gazda lett, hogy a huszonegy mázsa búzát megbosszúlja. A földosztás csak szentesítette tizenkét hold földjét. Negyvennégy óta párttag is. De aZ a tsz. Olyan jó volt. Nem hitte, hogy jobb is lehetne. Nem tudott betelni a föld örömével. A föld lett az istene. Egy fia pártmunkás, de nem tudták meggyőzni. A tszcs-be még csak belement, de a tsz- be... Mit gyúrták! Mikor elhatározta magát, este bement a városi pártbizottságra. — Reggelre megálmodom. Vad elvtárs — mondta a városi párttitkámak. Az álmok nem hazudnak. Jól választott a Vörös Csillaggal. — Nehezen jöttem, de nehezen mennék Nevet ismét. Az a kutya föld. Ha nem félti annyira, már nyugdíjban lenne. A HÁROMHETES KXTLÁK A harminc ember harminc féle útja harminc módon torkollott az egyenesbe. De az majd mindenkinél azonos: szegénység, proletársors, földhöz juttatás, szövetkezeti gazda. Csak az Olajos Istváné más. Pirosképű. nagydarab ember. Huszonöt holdas gazda. Az apja még kilencvenhat holdas nagybérlő volt. Negyvennégy íves. Ezerkilencszázkát is arra, mit, hogyan lehetne a legjobban csinálni. Az esetek többségére az a jellemző, hogy a pártvezetőségek gondosan készültek ezekre a taggyűlésekre. Meghallgatták a gazdasági vezetőket és sok olyan tsz-tagot, aki figyelemmel kíséri a közös boldogulást. Előfordult azonban az is, hogy a vezetőség nem vette számba a legfontosabb kérdéseket, amelyeket a taggyűlés elé kell tárni. Kengyel egyik tsz-ében például a taggyűlés kezdete előtt néhány órával sebtében állították össze a beszámolót. A jászberényi Lenin Tsz-ben szintén. Ne a formaság kedvéért összegezze a pártvezetőség, hogy mit visz a taggyűlés elé, hanem azért, hogy a legfontosabb ‘kérdések tárgyalásához vita alapot adjon. Fnél- kül üres szócséplés alakul ki a taggyűlésen, mely néha személyeskedő, kevés segítséget nyújtó vitához vezethet. A fentebb említett jászberényi tsz-ben több gond is aggasztotta a vezetőket a taggyűlés idején. Az például: hogy a tagok egyrésze a kukorica harmados műveléséért „agitált”, valamint az is, hogy Tervek szerint — és ha az idő kedvez — május elsején megnyitja kapuját a fürdő- zők előtt a gyógyvizéről híres cserkeszöllői strand. A kapunyitást a szokásos tavaszi tatarozás előzte meg. Megkezdték egy új, huszonötször ötven méteres sportuszoda építését. — Ezt, igaz, nyitáskor még nem adhatják át a közönségnek (jelenleg a vasvázak előkészítésénél, alapbetonozásánál tartanak), ám július közepén már fogadja a vízisport kedvelőit. A vendégek ellátása örvendetesen fog javulni, mert a földművesszövetkezet új faA Szolnok megyei Tanács művelődési osztálya április 27—28—29-én délelőtt 9 órakor az úttörőházban középiskolai szavaló-kiejtési és német olvasási versenyt rendez a megye legjobb középiskolai versenyzői között a szövetkezet erőgépeinek kapacitása nincs kihasználva. A vita során még sem ezek a sürgető gondok kerültek elő, hanem jelentéktelenebb részletkérdések. » Máshol a vezetőség alapos beszámolójának ellenére sem voltak eléggé előremutatóak a taggyűlések. Ennek rendszerint az az oka, hogy a tagság még nem érez mindenütt felelősséget a gazdasági feladatok megvalósításáért. A fogyatékosságoktól eltekintve ismételten kimondhatjuk: termelőszövetkezeti pártszervezeteink az idén is sokat tettek már azért, hogy a mezőgazdasági munkákat idejében elvégezzük. A családlátogatások és a taggyűlések mellett számtalan, apró, mindennapi tett tanúskodik arról, hogy szakadatlanul közös céljaink megvalósításáért tevékenykednek. Azonban még sok az elvégezni való. S ehhez biztatást, leginkább a pártszervezetektől, a párttagoktól várnak a szövetkezetekben. Nemcsak a taggyűléseken, hanem a mindennapokon is. B. E. latozót nyit (most már kettő lesz). Kultúrcikk-árusító pavilon is nyílik, s bővül a kölcsönző (fürdőruha, nyugágy, gyékényszőnyeg) készlete. A fürdő parkjában szorgos kezek palántálják a virágokat. Elsejére olyan virágos- kertté varázsolják a strandot, mint a környező családiházak mesébeillő, sokszínű kertecskéi. Kívül, a fürdő előtt a héten elkészül 1 km hosszúságban a felülkezelt makadám út, -mely a tanácsházáig vezet és egy körforgót biztosít a járműveknek. Ünnep után társadalmi munkában tovább építik még 180 méter hosszan. A megyei versenyt osztályokon belüli és osztályok közötti versenyek előzték meg. Most az iskolák legjobb helyezettjei mérik össze tudásukat a verseny három első helyéért. Iskolánként és versenyenként 2—2 tanuló induL ötvenháromban még csak harminchat esztendősnek mondhatta magát. Akkor lett kulák. Igaz, csak három hétig szerepelt a listán. De a fogalom rajta maradt. Jelentkezett a Táncsics Tsz-be. Szóba se álltak vele. Nem engedték befurakodni. Talán megérezte, hogy nem személy szerint neki szól ez, hanem osztályának, amelynek tagjai annyi bűnt követtek eL Talán tudta is, hogy a történelem így szolgáltatott igazságot. Az egykori üldözöttek talán keményen éreztették, hooy megfordult a világ. de jogosan. Olajos István *=* mert látott, figyelt — nem adta fel a reményt. — Minden beigazolódott. — Mi minden? — Az, hogy tudok dolgozni. — Három éve nagy vita után vették fel a Vörös Csillagba. Április 10-én, s azóta három napot hiányzott a három évben betegséa miatt. Tizenkét tehenet bíztak rá évi 3600 literes tejhozamtervvel. Fél év alatt teljesitette. — Nagy szó, nagy tett. Felfigyeltek rá. Most itt rázza a vonat apja cselédjeinek leszármazottai, a volt proletárok között. — Nagy megbecsülésem van. Amikor közölték vele. hogy ió munkája jutalmául Moszkvába megy, azt hitte: rosszízű tréfa. Valaki kibontja a csomagot. — Vegyél Pista a rántott borjúhúsból. Nyúl érte. — Nem bánom, ez romlandóbb, mint az enyém. Nekem kolbászom van, majd ezután fogyasztjuk el. A TUDÓSÍTÁS Tulajdonképpen tudósítanom kellene ezt az eseményt. Hát elkezdem. Tegnap reggel a túrkevei állomásépület előtt ünneplőbe öltözött emberek búcsúztak szeretteiktől. Feleségek, iskolás gyerekek integettek az utazók után. Gönczi Lajos, a termelőszövetkezet elnöke, Nagy Sándor, a Vörös Csillag párttitkára kiáltottak a kifutó szerelvény ablakaihoz: i— Jól megnézzetek mindent. Nyitott szemmel járjatok! Nyolcvanezer forintot áldozott erre az útra a termelőszövetkezet. A zsebvénzen kívül minden költséget a közös fizetett helyettük. — Csak az útiköltség 2300 forint felenként. ' Május elsején repülőgéppel indulnak vissza Moszkvából. Lvovban kolhozlátogátás az útiprogram, s a kolhoz elnöknek intarziás kunsági kulacsot visznek ajándékul, megtöltve saját termésű pálinkával. A küldöttséaet Somost Arii apunyitás előtt a cserkesssöllői strand Középiskolái szavaló- kiejtési és német olvasási verseny Szolnokon Mi lesz a gyárral és a munkásokkal? A törökszentmiklósi téglagyár nagy kéménye az idén még nem ontotta a fodrozó füstöt A megbontott égetőkemence üresen 'tátong. Hiányzik a termelőmunka megszokott, eleven lüktetése. Nem dolgozik a gyár. A telepen is alig mozdul ember. A lakatosok, karbantartók és néhány segédmunkás serénykedik. A többiek — százan- százharmincan — pedig türelmetlenül várják, mikor ér véget a kényszer pihenés. Nap mint nap érdeklődnek: mi lesz a gyár sorsa, mikor kezdődhet a termelés. Halla Albert telepvezető nem tud mit válaszolni a dolgozók kérdéseire. Öt magát is nyugtalanítja a bizonytalanság, az, hogy hónapok óta nem halad tovább a megkezdett munka. Miközben kalaúzol bennünket, röviden elmondja a történteket. — A Szolnok megyei Téglagyári Vállalat tervének 25 százalékát a mi gyárunk termelése adta, mégpedig jóminőségű, nagy szilárdságú téglából. Tavaly a téglagyárak versenyében elsők lettünk. De most minden megbénult, Januárban a vállalat vezetősége leállította az égetést, hogy még szezon előtt felújítsák az 50—60 éve üzemelő kemencét. Eredetileg 700 000 forintot biztosítottak e célra. Azt számolgattuk, ha elkészül az új körkemence, a havi 700 000-ről 1 200 000-re növekszik téglatermelésünk. A bontást még januárban megkezdtük. Az építőbrigád vállalta, hogy április 4-re befejezi a munkát, átadják a kemencét, de ebből nem lett semmi. S hogy miért nem? Erről Baj kai Gyula, a Szolnok megyei Téglagyári Vállalat műszaki vezetője adott tájékoztatást: — A régi kemence üzemeltetése életveszélyessé vált, ezért szüntettük be az égetést januárban, holott még 1 300 000 nyerstégla volt ott. A kemence bontáshoz hozzáfogtunk, s ekkor derült ki, hogy — mivel a tetőtartó pillérek az égetőcsatomán nyugszanak — a tervezett felújításnál sokkal nagyobb munkára lesz szükség. Azt már saját erőből nem végezhettük, pénzünk sem volt ilyen beruházásra. Megkezdődtek a tárgyalások felettes szerveinkkel, több vizsgálat történt a törökszentmiklósi téglagyárban. Most pád, a termelőszövetkezet főmezőgazdásza vezeti. UT1ÉLMÉNY-CSOKOR Mezőtúr után a békéscsabai gyors kalauza meglepődik, Ahány jegyet kér, mind túrkevei, mind távolsági, s mind IBUSZ-jegy. „Jópofa” akar lennin a kalauz. *— Hát kapáim ki maradt Túrkevén? •— Maradtak ott még olyanok is. akik pihennek. Ezt az önérzetes választ Márki Imre, a „kurátor” vágja vissza. — Ha visszajöttünk, majd besegítünk a békéscsabaiaknak is. Ismeretlen hang a csoportból. Somosi Árpádot keresi egy markánsarcú férfi. — Somosi elvtárs. minden kukoricát elvetettünk az üzemegységben. — Gratulálok. Odanézek. Leendő új ismerős. — ismerik ót országszerte. — ??? — öróla írta Dobozy Imre a regényben, hogy elhajította a traktorkereket. * Azóta Kiev közelében rohan a vonat. A túrkeveieket röpítő szerelvény. Harminc paraszt Moszkvába tart. Bnrzák Latna ott tartunk, hogy készül az építési terv és a megyei szervek eddig is tanúsított segítőkészségének igénybevételével igyekszünk biztosítani a két millió forintos építési költséget. Mikorra készül el a terv? A Szolnok megyei Tanács Tervezőirodájában Ducza Károly építésztervező asztalán ott fekszik a téglagyár tervrajza. Ez most a legsürgősebb munka. Boróka Lajos statisztikus tervező is ezen dolgozik, a tervezési méretezéseket készíti. Nemcsak ők ketten, de a csoport többi tagja is úgy dolgozik, hogy a vállalt határidőre -r május 30-ra — vagy ha csak lehet. még hamarabb elkészíthessék a tervet. A terv elkészítéséig bármilyen nehéz is, várni kell. Aztán — ha addig sikerül biztosítani a szükséges két millió forintot — megkezdődik a téglagyár felújítása. Minden blzonynyal sikerül ezt az összeget előteremteni, ha azok a szervek, amelyeknek döntésétől függ az építkezés sorsa, nemcsak azt teszik a mérleg serpenyőjébe, hogy hány millió téglával lenne több, ha ez a gyár is termelne, hanem azt is, hány ember keresete, biztos jövedelme kapcsolódik annak üzemeltetéséhez. Olyan embereké, mint Palkovics Pál dfeető, aki negyedszázada itt dolgozik, — vagy Szilágyi Zsigmond és Boza Sándor, akik egy évtizedet töltöttek már el a kemencénél. Az ő sorsukról, s a többi 130 munkás sorsáról van sző. Az illetékesek ennek figyelembevételével *— döntsenek a törökszentmiklósi téglagyár ügyében. Nagy Katalin LEVELEK a mezőgazdaságból BIZAKODÓK VAGYUNK A tavalyi aszályos nyár után állatállományunk áttelel tetése reményen ’felül sikerült. Jelenleg 1.015 szarvas- marha népesíti be az istái* lókat, amelyből 325 a tehén. Bár nagy erőfeszítéssel, de mégis biztosítottuk az elegendő mennyiségű silótakarmányt. S noha már a zöldtakarmány etetéséhez hozzáfogtunk, még egy hónapra elegendő silónk van. Említésre méltó az is, hogy tehenészeink közül Kerti József országosan a harmadik helyezést érte, el egyéni versenyben,. s kiváló állattenyésztő kitüntetést és 1000 forint pénzjutalmat kapott. Tizenhat tehénnel egyenként 6163 liter tejet fejt, az elle- tésnél 100 százalékot ért el. Sertésállományunknál legtöbb bajunk a férőhellyel van. Igyekszünk ezt enyhíteni. Ebben az évben felépítjük a 25 férőhelyes fiaztatót és a 400 férőhelyes hizlaldát. Sertésállományunk 2831, ebből 315 anya, 723 a hízó. Az esőtlen tavasz nagyon aggasztott bennünket, de most már bizakodóak vagyunk, reméljük, hogy szorgos munkánk után bő termést takarítunk be. A talajelőkészítés jó minőségben történt. Nem a mi hibánk, hogy 27 hold cukorrépát újra SZAKEMBER TANÄCSA . A tavaszi szántóföldi gyümölcsös- és szőlőterületek szemléjén megyénkben eddig alig Ismert, vagy alig található kártevő tömeges megjelenését tapasztaltuk. Ez a kendermag-bogár. — Életmódjára jellemző, hogy éjjel károsítja a rügyeket. Igen könnyű felismerni, mert a vincellérbogár kicsinyített mása. — Nappal főleg a rögök aiat tartózkodnak, éjjel csoportosan gyülekeznek a hajtások felső részén, és onnan Indulnak lefelé, a rügyeket teljesen kirágva. A szőlő ezután még kihajt ugyan, de a termés teljesen tönkremegy. A kártétel főleg koratavasszal észlelhető és eltart április végéig, ameddig érési táplálkozást folytatnak a kártevők. A kendermag-bogár lárvája igen rejtett életet él a lágyszárú, füves növények gyökerein. Az új kártevő-nemzedék csak a következő év tavaszán jelentkezik. A jelenlegi felmérés alapján a megvizsgált területeken 60—70 százalékos a rügykár. A kártevőket nagyszámban Abádszalókon, Nagykörűben és Csépán találkellett vetni. Most ez is gyorsan kikel, — Tagjaink munkakedve jó. Inkább ott volt a hiba, hogy eddig — különösen a nőknek — nem tudtunk munkát biztosítani, a dugványrépa ültetésén és a takarításon kívül. Most már kezdődik a növényápolás. Háromszázhúsz hold cukorrépa, ezerháromszáz hold kukorica és sok más növény kapálásához szorgos kezekre lesz szükség. A 17 női munkacsapatban 187 nő dolgozik majd, ebből három ificsapat. Mindegyiknél nő a munkacsapatvezető. Ezer—ezerhatszáz négyszögöl cukorrépát, 2,5—3,5 hold kukoricát vállaltak tagonként A harmadik brigádban Ben- ke József né munkacsapata, amely 11 tagú — 11 hold cukorrépát, 30 hold kukoricát, 12 hold napraforgót művel meg. Hollóné munkacsapata 10 hold cukorrépa, 30 hold kukorcia és 12 hold napraforgó ápolását vállalta. Az ifjúsági munkacsapatok részt vesznek a kukorica-, silókukorica- és cukorrépa termesztési versenyben. A sertéstenyésztésből Harangozó József, a tehenészetből pedig Virág István csatlakozott a KISZ által szervezett termelési versenyhez. Kardos Balázs Kunszentmárton, Zalka M. Tsz 1 SZŐLŐTERMELŐKNEK tűk, tehát a megye három különböző részén. Ez általános elterjedésüket mutatja. A kendermag-bogár szabadban tartókodása már csak Igen rövid Ideig tart, ezért szükséges a védekezés azonnali elvégzése, annál is inkább, mert így a további károsítást megakadályozhatjuk, — másrészt megelőzzük a kártevő következő évi megjelenését, ha a tojásrakás előtt elpusztítjuk. A kendermag-bogár a szőlő mellett a gyümölcsfák hajtás- és virág- rügyeit is elpusztítja. A . legegyszerűbb Védekezési mód»az, ha a kártevőket a későesti, vagy a korahajnali órákban összeszedjük. — Ez a módszer azonban csak kis területen alkalmazható. Nagyüzemekben vegyszeres védekezés vezethe' eredményre, e célra elsősorbar Parathion-tartalmú porozőszere- ket használunk. A DDT. HCr porozószerek la arányú keverékét is jó hatással alkalmazhatjuk. Demeter János Növényvédő Állomé Kenderes TERÜLETFELOSZTÁS ÉS PREMIZÁLÁS SERKENT A Jő MUNKÁRA Termelőszövetkezetünkben a kapásnövények területét a szövetkezeti gazdák között felosztottuk. Ezt megelőzően párttaggyűlésen, közgyűlésen tárgyaltuk meg e módszerek hasznosságát A közgyűlés határozata alapján történt meg a területfelosztás és a premizálási rendszer kidolgozása. Minden szövetkezeti gazda tudja, mennyi kukoricát cukorrépát stb. kell megművelnie. Az is ismert, hogy például a kukoricánál 1 holdról 17—23 mázsa (májusi morzsolt) szemestermő a tervezett hozam. Ha enné1 5 mázsával többet termel a szövetkezeti gazda, e mennyiségnek 20 százaléka természetben illeti meg. A 20 mázsán felüli terméskor — a 17 mázsa alaptermést véve figyelembe — ' 30 százalék a természetbeni prémium. A cukorrépánál, burgonyánál, napraforgónál is a többtermelést premizáljuk. Fütő Toachím Tiszaroff, Kossuth Tsz
