Szolnok Megyei Néplap, 1961. április (12. évfolyam, 78-101. szám)

1961-04-26 / 97. szám

2 lULvnLjfuuv^aH SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 196L április 2d Az algériai eseményekről Moszkva (TASZSZ). A keddi Pravdában, „Szemle­író” megállapítja, hogy az al­gériai események messze túl­nőtték a nemzeti probléma kereteit. Az algériai puccs, a reakció fellépése Franciaor­szágon belül: mindez rendkí­vül súlyos és következmé­nyeiben nehezen felmérhető esemény. A fasiszta tábornokok és a mögöttük álló körök célja az, hogy megakadályozzák az algériai nép függetlensé­gének kivívását, megfosszák ezt a népet a legelemibb jo­gaitól is, folytassák és írtó- háborúvá változtassák a vé­res gyarmati háborút, s meg­kíséreljék tűzel-vassal „meg­oldani” az algériai kérdést — írja a Pravda. — A gyarmat- tartók ezzel igyekszenek meggátolni az Afrika-szerte viharosan fejlődő gyarmati felszabadító mozgalom győ­zelmét, a mostani algériai lá­zadók tehát a nemzetközi ko- lonializmus élcsapataként, — amolyan ■„ fekete század­ként lépnek fel. A Pravda ezután rámutat, hogy a lázadók nem számít­hatnak tartósabb sikerre, nem kerítik hatalmukba Franciaországot. Ezért a re­akció bérenceinek keze már­is Franciaország felé nyúL A fasiszta tábornokok szégyen­érzet nélkül meghirdetik rá­dióbeszédeikben a „Marche Sut Paris”-t, a jelenlegi fran­ciaországi rendszer felszámo­lását, tehát fasiszta mintájú diktatúra megteremtését. A franciaországi városok és falvak fasiszta alvilága terrorcselekményekkel támo­gatja a lázadó kalandorokat. Az Összeesküvők háta mö­gött ugyanazok az imperia­lista trösztök és kartellek állnak, amelyek a legutóbbi hét év alatt az észak-afrikai gyarmati háborút szították. A vérontásért és a tábor­noki puccsért is ugyanazok a francia monopóliumok a fe­lelősek, amelyek a második világháború előestéjén sárba taposták hazájuk nemzeti ér­dekeit és a színfalak mögött alkuba bocsátkoztak Hitler ágyúkirályaival, amelyek ké­sőbb az indokínai háború ér­telmi szerzői voltak. Am az algériai nép ellen folyó háborúban nemcsak a francia monopóliumok vesz­nek részt. „Az algériai hábo­rú a NATO háborúja” — amint ezt cinikus nyíltság­gal kijelentette Norstad ame­rikai tábornok, az Atlanti Tömb fegyveres erőinek fő- parancsnoka. A francia gyar­mattartókat az Egyesült Ál­lamok reakciós körei segítik. Az utóbbi időben Bonn is egyre tevékenyebben beavat­kozik Franciaország algériai dolgaiba. Az NSZK nem csu­pán nagyösszegű kölcsönt nyújtott Franciaországnak, s nemcsak az idegenlégió nyu­gat-németországi toborzását engedélyezte, hanem arra is kísérletet tett, hogy nyomást gyakoroljon Franciaországra, s így akadályozza meg az Algériai Köztársaság ideigle­nes kormányával folytatandó ésszerű tárgyalásokat A lap ezután kommentálja a francia kormány vasárnapi és hétfői állásfoglalását: A De Gaulle-kormány első reagálása, a rendkívüli álla­pot meghirdetése, De Gaulle elnök televíziós beszéde, — amelyben „minden eszközt” kilátásba helyezett a lázadók ellen: mindezek a tények an­nak feltételezésére jogosíta­nak, hogy az „ötödik köztár­saság” vezetői között vannak olyan körök, amelyek tuda­tában vannak a Franciaorszá­got fenyegető nemzeti sze­rencsétlenség veszedelmének. Am a francia kormány cikk- cakk okkal és ingadozással teljes politikája mégsem ad okot megnyugvásra. A fran­cia nép széles rétegei még mindig nem látják biztosítva azt, hogy a kormányzat ke­zében lévő eszközöket a len­dülök szétzúzására és csakis erre fordítják. A nemzetközi közvéle­mény nem tűrheti, hogy a francia fasiszták halomra gyilkolják az algériaiakat, nem hajlandó ölhetett kézzel szemlélni, hogy Európában a háborús veszély újabb tűz­fészke alakuljon ki. Francia- országnak eme nehéz nap­jaiban a Szovjetunió dolgo­zói, akik támogatják az algé­riai hazafiak hősies harcát, azt kívánják a francia nép­nek, hogy fojtsa el a tábor­noki gúnyába bújt kalando­rok fasiszta összeesküvését és vívja ki az észak-afrikai há­ború megszüntetését. Jelentésekés kommentárok a kubai helyzetről Havanna (TASZSZ) A ku­bai ellenforradalmárok és sugalmazóik tovább szövik terveiket. V. Bogacsov, a TASZSZ tudósítója Miami­ból azt jelenti, hogy az Ame­rikai Központi Hírszerző Hi­vatal által oly sok üggyel- bajjal összehozott ellenforra­dalmi szervezőközpont Flori­dában a bomlás jeleit mutat­ja. A különböző kubai ellen­forradalmár „elnökök”, „mi­niszterelnökök”, „miniszte­rek’1 ^ akik nemrég még Washingtonba utazgattak, hogy a kudarc után a szó szoros értelmében marcan­golják egymást. Miamiban, az ellenforra- dalmérok toborzóközpontjá- ban, tucatszám érdeklődnek feleségek, anyák, akiknek hozzátartozóit az amerikaiak zsoldba fogadták és a kubai nép elleni agresszióra hasz­nálták fel. Miami azonban nem csupán elienforradalnv1 központ. A házak falán nap, mint nap megjelennek ilyen feliratok: „Vivá Castrof”, — „Viva Cuba!” Az interven­ció azokra is kijózanítóan hatott, akik néhány nappal ezelőtt még bármilyen gaz­tettre készek voltak dolláro­kért Miamiban a toborzó­iroda vezetői panaszkodnak, hogy az „önkéntesek” elma­radoznak és ők kénytelenek beszüntetni munkájukat Az Egyesült Államok ve­zető körei azonban folytatják a fegyvercsörtetést. A guan- tanamói támaszpont fölött éjjel-nappal lökhajtásos va­dászgépek keringenek. — A támaszpont nyugati részén elterülő repülőtéren egymást érik a rakétákkal felfegyver­zett repülőgépek. Sajtójelen­tések szerint az Egyesült Ál­lamok atlanti flottájához tartozó torpedórombolók fe­le Kuba partjai előtt cirkál. Ifjúsági gyűlések Karcagon és Kisújszálláson Ifjúsági nagygyűlés volt hétfőn este Karcagon, a gyar­mati ifjúság napja alkalmá­ból. Az érdeklődő ötszáz fiatalnak Molnár György, a KISZ megyei bizottságának titkára beszélt a gyarmati fiatalok helyzetéről, harcai­ról. Kedves vendégük is volt “z alkalommal a karcagiak­nak: Zülker Haddadim jor- dániai diák, a budapesti or­vostudományi egyetem hall­gatója, aki saját és népe sor­sáról beszélt vendéglátóinak. Kisújszálláson a Búzaka­lász Tsz-ben mintegy 150 fia­tal vett részt a gyarmati if­júság napján rendezett gyű­lésen, s hallgatta meg Verbal Lajos előadását. Az MTI párizsi tudósítójának kedd délelőtti helyzetjelentése Amikor a hóhér filozofál Jeruzsálem (MTI) Jeruzsá­lemben hétfőn este közzétet­ték azt a 127 oldalas önélet­rajzot, amelyet Eichmann írt börtönében, s hétfőn hi­vatalos okmányként a bíró­ság elé terjesztettek. Ebben az okmányban Eichmann a parancsokat mindig híven teljesítő, engedelmes kisfiú­ként, majd engedelmes tö­meggyilkosként festi le, s madjhogynem a nácizmus ál­dozatának tünteti fel magát. Amikor arról az időszakról ír, amikor az európai zsidó­ság fizikai megsemmisítését irányította, Eichmann azt ál­lítja, hogy a hullák látványa lebegett állandóan előtte, s ez valóságos alvilág, pokol volt számára. A filozófikus magasságú önmosdatás közzététele után kedden reggel folytatták Je­ruzsálemben a gyilkos perét. A bíróság hiteles tanúság­ként fogadta el az 1948-ban Csehszlovákiában felakasztott Wisliceny SS-ezredes Eich- mannról szóló írásbeli vallo­mását. Wisliceny előbb Eich­mann felettese, majd aláren­deltje volt, s a hóhértársáról adott kép ugyancsak külön­bözik Eichmann mai nyilat­kozataitól. Wisliceny megír­ja, hogy Eichmann egyszer kijelentette — „Nevetve ug­róm majd a sírba, mert tu­dom, hogy ötmillió zsidó elő­zött meg a másvilágra vivő úton.’’ Párizs (MTI). Az MTI párizsi tudósítója jelenti: Párizs keddre virradó éj­szakán is felkészült az algíri ejtőernyősök esetleges táma­dására, de ez alkalommal is hiába „várták” az algíri puccs vezéreinek esetleges akcióját a francia főváros el­len. A már szokásossá vált biztonsági intézkedéseket hozták meg az éjszaka folya­mán. Ismét felvonultak a páncélosok Párizs szívébe, az autóbuszokat is felsorakoz­tatták az utak szükség esetén való eltorlaszolására, a meg­bízható degaulleista milicis- tákat is behívták az éjszakai órákra, a légiközlekedést is megtiltották. — Mindezeket az intézkedéseket azután a kora reggeli órákban felol­dották. A haladó közvélemény ugyanekkor mind erőteljeseb­ben ad hangot annak a köve­telésnek, hogy De Gaulle tá­bornok az algíri puccs leveré­sében támaszkodjék a francia népre, a munkásosztályra. Ezt tükrözi a kedd reggeli balol­dali sajtó is. Az Humanité a lap élén közli a' Francia Kommunista Párt Politikai Bizottságának felhívását Megállapítja a Politikai Bi­zottság, hogy az országot fe­nyegető súlyos veszély elle­nére sem hozta meg még a degaulleista hatalom a szük­séges és eredményes intézke­déseket. Nem fordult a mun­kásokhoz, a tömegekhez, sőt az antifasiszta megmozdulá­sokat megtiltotta. A hatalom éppen ezért gyenge, mert nem hajlandó a népi töme­gekre támaszkodni és meg­bízni bennük. Pedig Francia- ország népe egységes az algí­ri pártütők élleni haragjá­ban. Szervezetten és fegyve­resen el tudja fojtani a láza­dást Franciaországban épp­úgy, mint Algériában. A munkásosztály az egész nép ha’adékialan intézkedéseket követel, hogy a lázadó tiszte­ket fosszák meg minden gaz­dasági és katonai eszköztől, amelyekkel nemzetellenes bűnös akciójukat folytatni tudnák — oszlassák fel hala­déktalanul az idegenlégiót és az úgynevezett különleges egységeket, — tegyék ártal­matlanná az algíri puccsisták bűntársait, bármily magas poszton legyenek is. A Francia Kommunista Párt Politikai Bizottsága fel­hívja a dolgozókat: a váro­sokban, falvakban és üze­mekben antifasiszta bizott­ságokat alakítsanak, szervez­zék meg a népi milíciát és követeljenek fegyvereket. Természetesen a népi köve­telés: adjanak fegyvert a dolgozóknak, hogy megvéd- hessék a köztársaságot, hogy csírájában fojtsák el a fasisz­ták minden próbálkozását — nincs ínyére a francia reak­ciónak. A Figaro, amely el­ítéli ugyan az algíri „őrült vállalkozást”, ugyanakkor ki jelenti: nem lehet eléggé he­lyeselni a kormánynak azt a döntését, hSgy a felelőtlen milíciák felfegyverzését lehe­tetlenné tette. A Figaro attól retteg, hogy „szélsőjobboldali elemek szivárogtak be a mi­líciába .. .* Szocialista kollégiummá avatták a Tiszafüredi Gimnázium diákotthonát Portugáliában harci egységfront alakult Salazar ellen London (TASZSZ) Az Ang­liában élő portugál demok­raták csoportja elnevezésű Salazar-ellenes emigráns szervezet portugáliai és gyar­mati Bulletinjének áprilisi száma arról ad hírt, hogy Portugáliában Salazar diktá­tor ellen egységes harci front alakult. —- Ennek a frontnak a lét­rejöttét — írja a Bulletin — százhatvan tekintélyes poli­tikai és közéleti személyiség támogatta, köztük Arlindo Vicente volt elnökjelölt is. Ennek az új harci szerve­zetnek első követelése az, hogy adjanak közkegyelmet minden politikai fogolynak és szűntessék meg a cenzú­rát Az egységes harci front szervezői nyilatkozatban tá­mogatják a portugáliai ellen­zék vezetőinek, Gomez pro­fesszornak, dr. De Gueyának és dr. De Figueiredonak azt a követelését hogy Portugália elnöke haladéktalanul gon­doskodjék olyan kormány megalakításáról, amely bírja az ország lakosságának bizal­mát. Ennek a kormánynak a programjában első helyen kell szerepelnie a szabadság- jogok helyreállításának. IHllMiMimUIIHUmiHIIIIIIIIHIMHtNIiHmU A japán dolgozók harmadik nagy harci megmozdulása Tokió (TASZSZ) Kedden megkezdődött a japán dol­gozók tavaszi, harmadik had­járata a reakciós munkaügyi törvények ellen, a szakszer­vezeti jogok érvényesítéséért és a szavatolt bérminimu­mért Az egységakciókban az első nap mintegy négymillió japán munkás és alkalmazott vett részt Nyolcszázezer ál­lami alkalmazott, aki a fenn­álló törvények miatt nem léphetett sztrájkba, munka­helyén tartott gyűléseket Tiszafüreden a járási kul- túrotthonban szombaton dél­után bensőséges ünnepség ke­retében került sor a Tiszafü­redi Kossuth Lajos Gimná­zium leány diákotthon szo­cialista kollégiummá avató ünnepélyére. Az ünnepségen megjelent Szécsi Andrásné, a Művelődésügyi Minisztérium képviselője, Bárdi Imre, a megyei tanács mű/elődés- ügyi osztályának vezetője, Molnár Dezső, a KISZ me­gyebizottság tagja, Tarsoly István, az MSZMP járási bi­zottságának titkára, Hajnal István, a járási tanács VB. elnöke. Ott voltak a járási KISZ-bizottság, a Hazafias Népfront és a nőtanács kép­viselői is. Részt vettek az ün­nepélyen a megye valameny- nyi diákotthonának és kollé­giumának igazgatói, valamint a megye valamennyi diákott­hona és kollégiuma KISZ- szervezetének megbízottai. Az ünnepséget a gimná­zium leánykollégiuma diák­tanácsának nevében Bakos Mária tanuló nyitotta meg, majd Bárdi Imre elvtárs mondott ünnepi beszédet Is­mertette azokat az eredmé­nyeket melyek alapján a leány diákotthon kiérdemelte a megtisztelő szocialista kol­légium címet Az általános tanulmányi eredmény 3,82 volt A jó tanulmányi ered­mények mellett a tanulók kö­zött igen jó közösségi szellem alakult ki. Bizonyítja ezt az is, hogy az elmúlt év során a tanulók segítettek az állami gazdaságokban és a termelő- szövetkezetekben a betakarí­tási munkálatokban. A kol­légium tagjainak 80 százaléka KISZ-tag. Az ünnepi beszéd elhang­zása után Bárdi Imre a szoci­alista kollégium működési engedélyét, majd az ünneplő közönség hatalmas tapsa kö­zepette — Molnár Dezső, a KISZ Központi Bizottságának vörös zászlaját adta át a di­áktanácsnak. A szül® munkaközösség nevében Tóth Elekné mon­dott meleghangú köszönetét a pártnak és a kormánynak azért a támogatásért, mellyel lehetővé tették, hogy gyerme­keik ilyen körülmények kö­zött tanuljanak. A lelkes hangulatú avatóünnepség színvonalas kultúrműsorra1 ért véget Magyar! Kálmán Tiszafüred „Harminc paraszt Moszkvába tart“ Még a nagy élmény hatása alatt vagyok. A nagy élmény: Túrjcevétől Moszkváig, meg vissza. Az én részesedésem csak Túrkevétől Szolnokig tartott. De azokkal, akik moszkvai utasok. A Vörös Csillag Termelő- szövetkezet harminc gazdájá­val vágtat a gyors, azóta Kiev közelében. Harmincán a leg­jobb, dolgozók, alapító tagok, szakemberek és akik kiérde­melték. Hogyan lehet még munkán kívül kiérdemelni? Erre három különös élet­sors, különös történet. A KURÁTOR Három Márki dolgozik a Márki-családból a szövetke­zetben. A három Márkiból kettő az utasok között van. Mindketten kiválóan tanul­nak a technikumban. Ez volt az érdem a moszkvai utazás­ra. Hosszú út lesz a moszkvai. Márki Imre életútja sokkalta hosszabban vezetett ide. Szeretném a saját szájából hallani. — Nem ilUk most ez ide. Ráhagyom. De azután meg belőle kívánkozik a szó ön­ként. — Reménységen felül kap­tam a megbecsülést. Miért, nem volt rá re­ménye? Tizenhét hold földet tudott a magáénak. Az apjától őt holdat örökölt, de vele a kú- rátorságot. Az édesapja vi­selte a presbitérium eme tisztségét. Megbetegedett az idősebb Márki, „szél érte”. — A papokat addig ette a fene, rábeszéltek. Nem akarta vállalni. A gazdabüszkeségén fogták meg. *— Egyetlen ember vagy a városban, akit ez a megtisz­teltetés érhet. Ráállt. — Rögtön csitt-csatt — ösz- szehívták a presbitériumot. Bekerült a közéletbe. A Nemzeti Paraszt Párt városi elnöke is volt három évig. Hallott a tsz-ről, de nem akarta. A fejlesztéskor, tíz éve mfiaiscrak helénett a Vö­rös Csillagba Két évre rá. ki­lépett. „Tivornyás ember veit az akkori elnök, azértE”. 1959- ben a Dózsába akarták volna. „Csak a Vörös Csillagba —* vissza” — mondta. S ugyan­oda a baromfitelepre is Jfce- rült vissza. Azt hittem, be ti fejeztük a beszélgetés érdekesebb ré­szét. Mezőtúron <z gyorsra várva, s a hideg szél elől a váróterembe húzódva csak azért, hogy mondjak valamit, a ballonra céloztam. Fekete csizma, fekete lajbi, fekete kabát, s O' fekete ember zöld ballonban. A régies alsóru­hán elegáns ballonkabát a csizma fölött, s elegáns úti­poggyász a kezében Külső­leg takarva a régi Márki Im­rét. Azt mondom, hogy Moszkvában hideg lesz a bal­lonra. Legyint. Tudja ő, mi­lyen idő van ott. Kiderül, hogy ez a túrkevei Márki Imre a fél Európával rokonságban van. Egy fia atomkutató mérnök, a Szov­jetunióban tamilt kilenc évig ösztöndíjjal. A Kaukázusból házasodott. A lánya belnyó- gvász. Annak a férje cseh­szlovák orvos. A cseh vő Ma­gyarországon tanult ösztön­díjjal, s innen vitt asszonyt. A harmadik fiú „csak” Ma­gyarországon szerezte meg a vasúttervezői diplomát. — Hát azért nem gondol tam volna én ezt. Nekem ez nem tudná senki megfizetni Amulva nézem a Jeti fekeU embert. Milyen nagyra tudóti nőni. AZ ÖRÖKÖS TÉESZCSÉS így mutatják be. ö meg íg nyújtja a kezét. — Szabó Isvány. Keviesen beszél. — Nehezen jöttem be. És nevet már ezen. •— Tudja, mindig csak szegénység. Olyan jó vol hogy földet kaptam. Tizenegy gyermek apja. / családot a tüdőbaj ritkított meg. Szabó István mestersé­ge ács. Bosszúból lett gazda A Nagyszemű Debreceni hu­szonegy mázsa búzájával ma­radt adósa 1944-ben. Perre mentek, de a közel kétszáz hold urának lett igaza. — Nem szégyellem, elvtárs. Volt rám olyan idő: télen tel- hánytuk a kenyérhéjat a pad­lásra, nyáron meg megkeres tűk. Sokat éhezett. Ezerkilenc- száznenyvennégyben két el- csavott csikóra felpakolta a családot.' iff a Nanyszemü Debreceni tanyájára. Földet

Next

/
Thumbnails
Contents