Szolnok Megyei Néplap, 1961. április (12. évfolyam, 78-101. szám)

1961-04-20 / 92. szám

1961. április £0. SZOLNOK kUtUYEI NKPLAf 3 „a koránjött esőhöz” | Téglagyártók réme, betonozok öröme „Ő, BE JÓKOR JÖSSZ, IHOL A REMÉNYSÉG MÁRIS ELKEZDETT VALA CSÜGGEDEZNI GYENGE HITÜNKBEN* Vártunk ám nagyon. Ti- szaszentimrén jártam a múlt héten s este a község vezetőivel kémleltük az eget, mert: „már az ég boltját sikertelen ércnek képzelénk”■ s noha „a fű hegye, mivel hogy onnan harmatot nem nyer, szomo­rún elaszva’’ le nem ko­ngnia még, mivelhogy csak koratavaszi napokban já­runk, már meglátszott hiá­nyod a tavaszi vetéseken. S Jásziványon is vártak ám nagyon. Meg Vezsenyen, Mezőhéken, Tiszafüreden mondták az emberek, akik szorgalmas munkával föld­be tették a magot, hogy de jó lenne már egy is eső. Aztán tegnap megjöttél. „JÓKOR ÉRTÉL HÁT, KIS ESÓCSKE, LÁTOD". Tegnap éppen bent vol­tak nálam a túrkevei Vö­rös Csillagból. Túl vannak a kukoricavetés, a rizsvet's nagy részén, s csak te hiá­nyoztál. Tegnap BánhaU mán szakemberek gyűltek össze, s az öntözésről is be­szélgettek. Mert amióta Fazekas Mihály, irodal­munk jeles főhadnagya a kis ódával felköszöntött té­ged, nagyot haladt a világ s a debreceni poéta elámul- na tán azon, hogy már nem is hiszünk néked. Hogy már Szolnok megye területén 104 ezer holdon akár jössz, akár nem, a szövetkezetek­be tömörült paraszti közös­ség függetlenítette magát tőiéi De azért megbecsülünk, lásd, nagyon. Tegnap, mi­kor mindent elsöprő zápor alakjában megeredtél, ki­tártam az ablakot, leszalad­tam a kapuba, s a városba szakadt falusi szívével majdhogynem tapsikoltam neked. De örültek ám r-ís város-lqkók is. A lányok nylonkendőt vonultattak hadba ellened, a férfiak meg kivárták a kapualjak­ban derűs beszélgetések közepette. Mert beköltözött a falu ügye a városba s hogy meg­öntözted a falusi emberek reményét, a város is örült neked. Köszöntünk: „ESS, KIS ESŐ, Essr — borzák — Hasznosítsák helyben a mezőtúri ikrás-agyagot! Másfél perc alatt fejnek meg egy tehenet A hétszeres élüzem Héki Állami Gazdaságban 1959- ben szerelték fel — akkor még kísérleti céllal — a né­met gyártmányú halszálkás fejőberendezést. Kezdetben még a szakemberek is ide­genkedtek az újszerű fejési módtól és nem vártak sokat tőle. A kísérlet bebizonyítot­ta a fejészet magasfokú gé­pesítésének hasznosságát. A Héki Állami Gazdaság­ban a halszálkás fejőállásban mindössze másfél percet vesz Igénybe egy tehén gépi fejé- se. Ä nagyarányú munkater­melékenységen kívül rí is nagy előnye a halszálkás fe­jőháznak, hogy emberi kéz nem érinti a tejet. A fejőgép­ből vezeték továbbítja a gyűjtőcsatornába, ahonnan az a tejház hűtőberendezésébe érkezik, a hűtőberendezésből pedig ugyancsak vezetékeken jut el a tejeskannába. A Né­met Demokratikus Köztársa­ságból kapott halszálkás fe­jőberendezést több állami gazdaságban is beszerelik. Tyúkoknak is becsületére váló tojásrekorddal örven­deztették meg a Szovjetunió­ból származó ukrán kacsák a fegyvemeki Vörös Csillag Tsz állattenyésztőit. A 31 kacsa márciusban átlagosan 27,2 tojást tojt, míg a magyar faj­ták csak 22,5-es átlagot pro­dukáltak. A tarka ukrán ka­csák — gondozójuk szerint — áprilisban is kitesznek ma­gukért és várhatóan országos rekordot javítanak. §f Mezőtúron ikrás-, a szak- birodalomban duzzadó agyag­iénak neveznek egy, a város ghatárában óriási mennyiség­iben található speciális E agyagfaj tát. A téglagyártók |nem szeretik: jellegzetes tu­lajdonsága folytán deformál­nia az égetésre berakott tég- slát. Az ikrás agyag ugyanis gezer fok Celsius körüli hő­smérsékleten 1 eredeti térfogatának négyszeresére j§ duzzad. Ebben az állapotban |a lyukacsos szerkezetű anyag ntérfogata nagy, súlya csekély; = tehát — az építőanyagipari = szakemberek nyelvén szólva §§— halmaztérfogatsúlya igen s kedvező. Kínálva kínálja te- bhát magát beton-adalékanya- ügul a sokszorosan nehezebb Ü folyami kavics helyett, g A kiégetett duzzadó agyag ggömböcskék agyagkavics né- |ven ismertek. Gyártásuk ha­bjai módszerét dr. Albert Já- = nos Kossuth-díjas vegyész­ül mérnök .dolgozta ki. A gaz- H daságos nagyüzemi előállítás ^technológiájának meghatáro- b zásával egy budapesti, kísér- jgleti jellegű üzemben foglal- 1§ koznak az Építőanyagipari {= Központi Kutató Intézet b szakembere: gf Az agyagkavics gyártásá­énak Szolnok megyei lehetősé­géről a kutatóintézet igaz­gatójával, Bretz Gyulával beszélgettünk. — A duzzasztott agyagka' vies nemcsak könnyebb i konvencionális beton-adalék anyagoknál, de azok hő- és hangszigetelő képességét is sokszorosan felülmúlja — mondotta. — Emellett hasz­nálata révén jelentékeny mennyiségű cementet taxa- ríthatunk meg. Az agyagka­vicsot többfajta minőségben is előállíthatjuk aszerint, hogy milyen technológiai kö­vetelményeknek kell meg felelnie. Nyomószilárdsága igen nagy; akár ötemeletes lakóházat is emelhetünk felhasználásával készült tég­lából; anélkül, hogy drága vasbetonvázat kellene építe­nünk. — Jól ismerem a mezőtúri duzzadó agyag előnyös tu­lajdonságait. A legkívánato­sabb arányban tartalmaz szervesanyagot és vasoxidot; nagy képlékenységű, agyag­ásványban dús és laza szer­kezetű. Értékes tulajdonságai, lelőhelyének gazdagsága egy­jói ment a munka... — 4000 lepedő, meg a többi — A cérnázógép zúgásától nehezen érteni szót. De akik itt dolgoznak, megszokták már a fülnek nem éppen kellemes zajt. Meg a fehér szöszt is, ami a levegőben száll, belepi a gépeket, a padlót, rárakódik a kendő alól kikandikáló fürtökre, s játékosan rátelepszik a lá­nyok szempillájára. Műszak végére megőszülnek itt, hogy azután a fürdőből kilépve csinosan, netten keljenek út­ra a szövőgyári lányok. Mert többségében nők dolgoznak itt, a mezőtúri Szőnyegszövőben, s ha vala­ki sok csinos lányt-asszonyt akar együtt látni, akkor ide jó helyre jön. Látogatásunk fő célja most mégsem ez. Hallottuk, hogy a szövetkezet dolgozói az idei év első negyedében igen szép eredménnyel dolgoztak, s erről szeretnék valami közelebbit megtudni. A kartonok felelnek min­den szónál bizonyítóbban arról, hogy a szövetkezet dolgozói 44 tonna pamutfo­nalat cérnáztak. 33 tonna pamut- és gyapjúfonalat fes­tettek, s gyapjúfonalból 12 tonnát szállítottak ki az or­szág különböző részeire, a testvérszövetkezeteknek. A SZŐNYEGRÉSZLEG újabb 2600 négyzetméter torontálit és 250 négyzetmé­ter perzsát készített exportra. Jól bevált a varrórészleg: 3800 bébinapozót készítettek megrendelésre az első ne­gyedévben. (A budapesti Ű-t- törő Áruházban nagyon csi­nos, kétrészes, matrózgallé­ros napozót vásároltam a kislányomnak, s örömmel láttam, hogy megyei készít­mény, a mezőtúri Szőnyeg- szövő HTSZ szállította. A „szőnyeg-profil” mellett nemcsak napozók, fiú-fürdő­ruhák kerülnek ki innét, de A MECHANIKAI SZÖVŐDÉ 4000 száznegyvenszer — két­száz cm-es lepedőt adott a kereskedelemnek, s egy másutt már sikerrel alkal­mazott újítás átvételével a keskeny hengeren megoldot­ták a duplaszéles lepedők gyártását is. Ebből az első 200 darabot az első negyed­ben szállították ki. Hallottuk emlegetni né­hány kiemelkedően jól dol­gozó szövetkezeti tag nevét, mint például az előkészítő­ben Szabó Irént, Varga La- josnét, Varga Terézt, a szö­vődében Balogh Lajosnét, Kocsis Józsefnét; a varró­részlegnél ifj. Zoltán Fe- rencnét; — a tbrontálisoknál Szendi Ilonát, a Gellért—Ka­tona kettőst és az Ádám— Derecz párt, a perzsánál pe­dig Tóth Erzsébetet, Hanzel Erzsébetet, Lévai Imrénét, Varga Sándornét. Ötmillió forintot megha­ladja a második félévben le­gyártandó és kiszállítandó áru értéke. Torontáli sző­nyegből ötszáz négyzetmé­terrel többet kell gyárta- niok, mint az előző negyed­évben, a perzsa megrendelés is rendszeres, nem úgy mint az elmúlt egy-két évben volt. Sőt! Hogy időre elszállíthas­sák az árut, a két éve leállí­tott endrődi bedolgozó PERZSARÉSZLEGET ismét bekapcsolták a terme­lésbe. Ezer lepedőt, 10 ezer darázstörülköző, pamutszö­vet, felmosóruha, géptisztí­tóruha, 400 ezer forint értékű bébiruha gyártása szerepel a tervben, s vagy 50 tonna pamut- és gyapjúfonalat szállítanak ki feldogozásra. Gondot fordítanak arra is, hogy a dolgozók megfelelő körülmények között végez­zék munkájukat. A negyed­év folyamán kicserélik az elavult világítási és moto­rikus berendezést az üzem­ben, s az előkészítőbe egy új, 300 fejes cérnázógépet állítanak munkába. A műszak letelt. Derűs kedvű, csinos lányok vonul­nak ki a kapun, s egy sorak- kal odébb belekarolnak a várakozó fiatalemberbe és boldogan újságolják: ma jól ment a munka, meglett a másfél négyzetméter. — rúnái — aránt helyi felhasználását ajánlja. Ismétlem: helyi fel­használását, mivel a nedves agyag szállítása sokkal ke­vésbé gazdaságos a kész ter­mékénél Az ÉKKI igazgatója évi ötvenezer köbméter teljesítőképességű üzem létesítését ajánlja. — Ilyen mennyiségű duzzasztott agyagkavicsból kereken ezer családi házat lehetne építe­ni. A körülbelül hatmillió forintra tehető építési költ­ség öt-hat év alatt megté­rülne. Mezőtúr elég gyengén ipa­rosított város; ennek foly­tán sok-sok túri családapa lakóhelyétől távol dolgozik. Ezek az emberek a heti oda- visszautazgatással rengeteg időt vesztegetnek el, s emel­lett alig láthatják szerettei­ket. Számukra a létesíteni remélt új üzem kedvező munkalehetőséget biztosítana. Alaptalannak látjuk azt az aggodalmat, mely szerint az agyagkavicsgyár munkaerőt vonna el a tsz-ektől. Való­színűbbnek tartjuk, hogy ab­ban inkább az eljárók, de az iparban tevékenykedők talál­hatnának foglalkoztatást. — Soraikban nők is, hiszen a korszerű üzem gépesítése folytán már csak kevés mun­kástól követel komolyabb fizikai erőkifejtés' — Tapasztalataim alapján úgy vélem, — folytatta Bretz Gyula igazgató. — hogy a mondott méretű üzem három műszakban hetven-nyolcvan dolgozót foglalkoztathatna. Önként kínálkozik az a lehetőség is, hogy a ké­sőbbi években az agyagka- vicsgyárhoz blokkgyártó üze­met építsenek. Ez további száz nőnek, férfinak nyújta­na jó munkahelyet: a nép­gazdaság számára pedig ki­tűnő minőségű építőanyagot. Úgy véli, hogy az agyag­kavicsgyár mezőtúri felépí­tése mellett még egy fontos tényező szól: a baráti Román Népköztársaság közelsége. — Igen valószínű, hogy szom­szédaink — export-szerződés keretében — szívesen vásá­rolnának az üzem termékei­ből; esetleg gipszért cserébe. A gipsz azután más, szintén korszerű építőanyag előállítá­sánál volna hasznosítható. Az elmondottakat, különö­sen pedig az Építőanyagipari Központi Kutató Intézet igazgatójának érvelését az Országos Tervhivatal disz- lokációs osztályának figyel­mébe ajánljuk. Bízunk ab­ban, hogy az ipartelepítéssel foglalkozók mielőbb duzzasz­tott agyagkavics gyárral gaz­dagítják Mezőtúrt, a nép­gazdaságot **- b, z. — Befejezték a hibridkukorica vetőmag cserét Megyénk termelőszövetke­zetei 180 vagon hibridkuko­rica vetőmagra jelentették be igényüket. A megyei ta­nács hibridüzemének segít­ségével biztosította is ezt a mennyiséget. Most arról kaptunk hírt, hogy minde­nütt befejezték a hibridku­korica vetőmag kicserélését. A martonvásári 1-es fajtá­ból 170, az MV—39-esből pe­dig 10 vagonnal vittek el a termelőszövetkezetek. Ezt az utóbbi 10 vagonos mennyisé­get főleg azok a tsz-ek kap­ták, melyek öntözéses kuko-. ricatermesztést folytatnak. Ez a fajta ugyanis jól meg­hálálja a vizet, míg száraz viszonyok között a MV—1-es terem többet. Megállapítható, hogy a ta­nácsok a múlt évtől elté­rően, idén nem adtak ele­gendő segítséget a vetőmag­beszerzéshez. Hibát követtek el a termelőszövetkezetek is, mert a háztáji területre nem igényeltek hibridvetőmagot, pedig a hibridkukorica nem­csak a közösben, hanem itt is többet terem. Előnye már minden kétségen felül áll, furcsának tartjuk mégis, hogy egyes tsz-eket szinte rá kellett beszélni: a háztáji te­rületen is ilyen vetőmagot használjanak. Lipcsei „ráhúz“ egy kicsit Amikor meghallottam, hogy Lipcsei Sándor, a Surjáni Ál­lami Gazdaság dolgozója ta­valy egymaga 1514 sertést hizlalt meg, úgy gondoltam, munkaereje teljében lévő, ro­busztus termetű emberről van szó. Ezért lepett meg a találkozásnál, hogy egy kö­zéptermetű, szikár ember mutatkozott be. Kint a mun kahelyén találkoztunk. Jo­gos büszkeséggel mutatta az ólban röfögő hízókat, a 107 kimustrált anyakocát, ame­lyek három hónap óta szedik magukra nap mint nap a kilókat — Ezeknél havonta 30 kilo­gramm volt a tiszta súlygya­rapodás sertésenként — mondja Lipcsei Sándor. A másik ólban negyedik hónap­ja híznak az akkor befogott süldők, összesen most 270 jó­szágot gondoz az állami gaz­daság kiváló dolgozója. Hogyan tud ennyi jószágot ellátni? Erre a kérdésre mo­solyogva csak ennyit vála­szolt: • „Ráhúzok” egy kicsit — Vagyis ez azt jelenti, hogy bár reggel 6 órakor kezdődne munkaideje, legtöbbször már 5 órakor ott forgolódik a jószágok körül. Jól tudja: alig!várják a friss vizet, hi­szen ha éppen kedvük tartja, még éjjel is fogyaszthatják az eleséget. Mindkét ólban ön­etetők vannak. Ezekből fo­lyik a vályúba a száraz ele- ség: kukorica- és árpadara, korpa, olajdara és szójadara keverék. Lipcsei Sándor kész­séggel magyarázza, miért elő­nyös ez a hizlalási mód. — Három éve kísérletez­tünk először ezzel a módszer­rel, tavaly pedig teljesen bi­zonyságát nyertük annak, hogy jobban híznak a jószágok a száraz eleségtől. Itt, ezen a placcon 150 jószá­got a szokásos módon vízzel kevert eleséggel etettem. Ha­vonta 15—17 kg-ot híztak a sertések. Öt-hat hónap volt szükséges ahhoz, hogy elér­jék a kívánt súlyt. Ugyan­akkor a másik ólban hasonló súlyú süldőket szárazetetés­sel hizlaltam. Ezeknél a súly- gyarapodás havonta 25—26 kg volt. S ami még ennél is nagyobb eredmény: három, három és fél hónap alatt el­érték a kívánt súlyt Igaz, hogy mennyiségben elfo­gyasztották a rövidebb idő alatt is ugyanazt az eleséget mint a vizes etetéssel hizlalt jószágok. De úgy látszik — mert akkor ettek, amikor ép­pen nekik jólesett — gyor­sabban híztak. Ez tehát a titka annak, hogy Lipcsei Sándor tavaly is kiemelkedő eredményt ért el. Az új módszer bátor alkalmazása, a gondos, lelkiismeretes munka veze­tett sikerre. Lipcsei Sándor eredményeinek elismerését bizonyítja, hogy birtokosa a kiváló állattenyésztő, kiváló dolgozó jelvénynek, s emel­lett oklevelet, pénzjutalmat is nem egyszer kapott. Az idén már tavalyi eredményét is túlszárnyalta a napi súly- gyarapodásban, mivel most nem fél kilót, hanem egy ki­logrammot gyarapodtak a jó­szágok naponta. Alig búcsúztunk el a sze- rényszavú, komoly embertől, azonnal belépett a jószágok közé, friss vizet öntögetett a vályúkba, hogy a szárazon fogyasztott eleségre ihassa­nak a hízók. S a hizlaldához nem messze lévő tanyában a feleség és a gyerekek várják haza az édesapát, de ő csak akkor tér meg otthonába, ha ellátta az állatokat Nem szá­mít, ha le is telt a munkaidő, az a fontos, hogy a rábízott jószágok minél jobban gya­rapodjanak. Az eredmények megérik, hogy „ráhúzzon” egy kicsit. Nagy Katalin Félmillió forintot kaptak a selyemhernyó tenyésztők Szolnok megyében évről évre majd félezren foglal­koznak átlagban selyemher­nyó-tenyésztéssel, közöttük igen sokan évtizedes gyakor­lattal, igen jó eredménnyel A megye adottságai jók. Tö- rökszentmiklós, Fegyvernek, Kenderes, Cibakháza és Öcsöd környéke igazán meg­felelő hely e célra. Itt is ■ a legjobb a megye selyemher­nyó-tenyészete. Nem véletlen, hogy Ho- lecska Imre éppen Cibakhá­zán ért el egy tenyésztéssel 6000 forint mellékjövedelmet. Ám a megye többi részén is jó mellékkeresethez juthat­nak a nyugdíjas tsz-tagok, a vakációzó gyerekek, a közös munkában még részt nem vevő fiatalkorúak. A múlt évben 125 000 kilogramm se- lyemgubót adott Szolnok me­gye a népgazdaságnak és a 400 selyemhemyótenyésztő félmillió forinton osztozott. Az idén 12 200 kilogramm selyemhernyó-gubót várnak megyénkből. Ha mindenhol olyan lelkiismeretesen foglal­koznának a tenyésztéssel, mint ezt a fegyverneki köz­ségi tanács és a községi föld- művesszövetkezet teszi, már túlteliesftettük volna a ter­vet. Bár így sem sok híja van. de még be lehet kapcso­lódni. Minden házban lehetőség van arra. hogv felneveljenek egy, esetleg két doboz se­lyemhernyót különös meg­terhelés nélkül. S dobozon­ként átlagban 1000 forint jövedelem elérése nem nagy dolog. Annál is inkább, mert a selyemhernyó etetése, táp­lálása többnyire a közterü­leteken található eperfák lombhozamából történik. Megyénkben ezdieig úgy­nevezett egylépcsős, nyaran­ként egyszeri selyemhernyó­tenyésztéssel foglalkoztak. — Nemrégen kezdődtek meg a kísérletek Kenderesen, Ci­bakházán, Tiszasason a nya­ranként kétszeri tenyésztés­re. És beváltak A selyem­hernyó-tenyésztésből eredő eddigi jövedelmek így lénye­gében megduplázhatok. A selyemhernyó-tenyésztés­ben részt venni szándékozók­nak részletesebb felvilágosítá­sokat a községi földműves­szövetkezetek és a községi selyemtermelési felelősök adnak. Forduljunk hozzájuk. Hegedűs Tibor a HERBÁRIA Szolnok megyei kirendeltsé­gének vezetője MllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllltlIIIIH KÍNAI TUDÓSOK MEGOLVASZTJÁK A GLECCSEREK JEGÉT A Kínai Tudományos Aka­démia szinkiangi tagozatá­nak tudósai expedíciót indí­tottak Észak-Szinkiangba. Annak a lehetőségét tanul­mányozzák, hogy megolvaszt­ják a gleccserek jegét és ez­zel a vízzel öntözik az Urum- csi folyó felső vidékén lévő földeket. Az öntözési terve­ket már az idei tavaszi vetés befejezésével megvalósítják

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents