Szolnok Megyei Néplap, 1961. március (12. évfolyam, 51-77. szám)

1961-03-18 / 66. szám

\ VJLAQ EROLETÁglái, EQXE&PkJETEKf. SZOLNOK megyei /Véftl&fi A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ES A MEGYEI TAN ÁCS LAPJA Elvetették a cukorrépát XII. évfolyam, 66. Mám. Ara 50 fillér 1961. március 18., szombat. 1 A Nagykunság megújhodásáért Nagyszerű kísérleti eredmények a karcagi kutatóintézetben —'Kapásnövény-e a kukorica? (Nem!) — Hány évenként tudunk trágyázni? — Elkészült a magyar talajlazító Nagydioptriás szemüvegű, fekete haját néhány fehér szál ékíti. Dr. Sipos Lászlp, a mezőgazdasági tudományok kandidátusa, a Nagykunsági Mezőgazdasági Kutatóintézet igazgatója. Kedves fiatalem­ber. Három évtizeden alig le­het még felül. 1952-ben járt először az Alföldön, Mezőtú­ron. Sietett is vissza az egye­temre, s kijelentette: lánctal­passal se lehetne levontatni. Az istennek nem akart vi­dékre jönni. Most semennyi pénzért, nem menne vissza. Kandidátus, minden tudo­mányágat sorbavéve is alig lehet a megyében kettő-ná- rom. Nagy dolog e tudomá­nyos fokozat birtokába jutni. De hogy valaki ennyire meg­szállottja legyen szakmájá­nak, mint dr. Sipos László, az még csodálatraméltóbb. MI FŰTI. MI LELKESÍTI? Az, hogy a gondjaikra bí­zott másfélmilliőnyi hold föld (Hajdú-Bihar és Szolnok me­gye jórésze) többnyire rosz- szul termő, szikes, réti agyag­talaj. Az, hogy a nagykiter­jedésű legelők alig hoznak valami hasznot. Az, hogy a rendszeres szervestrágyázás nincs biztosítva a megyében. Az, hogy a talajmflvelés még mindig nem korszerű, s hogy..* Hogv sok még itt a teendő a tudományos, színvonalas gazdálkodásért'. Olyan tudó­sokra van szükség, akik a Nagykunság, a Tiszántúl pa­rasztjainak akarnak, tudnak segíteni. A kisparaszti sekély szántásokon túl vapvunk már, de vitatott dolog a mélymű­velés gazdaságossága. Milyen mélységig művelhető a talaj, milyen eszközökkel, mennyi időközönként? Karcagon tu­dományos adatokkal szolgál­nak. Kísérletekkel bizonyítot­ták be: a talájlazítást eke nélkül 60 centiméter mély­ségig hálálja meg a kukorica, a lucerna. A kukorica altalajlazítása 60 centiméter mélységig 230 forint holdanként. Ezzel szemben már az első évben hét mázsa májusi morzsolt terméssel többre lehet számí­tani. Egyszerű gazdasági szá­mítás: a talajlazítást egy má­zsa kukorica árából el tudjuk végezni, s így hat mázsa ter­méstöbblet ingyen adódik. A lucerna még érzékenyebb a talajlazításra. Érthető hi­szen gyökerei mélyre nyúl­nak. A lucerna, vetés utáni másodévben 80—90 SZÁZALÉKKAL MAGASABB SZENATER­MÉST AD lalajlazítás után. A bökkenő csupán az, hogy nincs megfelelő talajlazító. Kísérleti célokra a CU—4-es német gyártmányt használ­ták. Vannak magyar gyárt­mányok is. De ezek mezőségi talajra konstruálódtak. A ré­ti agyag és szikes talajokban napírszoletként roppannak össze. A Nagykunsági Mező- gazdasági Kísérleti Intézet gépesítési csoportja előállítot­ta a magyar talajlazítót. A Földművelésügyi Miniszté­rium el is fogadta a terveze­tet és a szolnoki Vasipari Vállalatot meg is bízták le­gyártására. A karcagiak ta- lailazítóia többkéses, széles­ség és mélység szerint egy­aránt állítható, önálló mun­kaeszköz, nem szerelhető ekefejre. A korszerű talaj­műveléshez ez kell. Ha hosz- szában talajlazítóznak 60 centiméter mélyre, utána szélességben szántanak 20 centiméter mélységig. Ez a leggazdaságosabb. Azt is tu­dományos kísérletekkel iga­zolták a karcagi kutatók, hogy a talajlazítás négyéven­ként ismételendő. . Ma még talán csak elvi, de a magyar vegyszeripar fejlő­désével egyre nagyobb gya­korlati jelentősége lesz azok­nak1 a kísérleteknek, amelye­ket a kukoricával végeztek két éven át hétszeri alkalom­mal. ÉVSZÁZADOS ELMÉLE­TET DÖNTÖTTEK MEG. Kimutatták, tudományos ér­vekkel Igazolták, hogy a ku­korica nem kapásnövény. A kapálásnak csupán gyomirtó szerepe van a gazdálkodás­ban. Nedvesség és tápanyag feltáró kísérleteket végeztek. Egy táblán kapáltak, másik táblán csak kitépték a gyo­mot. Kiderült, talajnedves­ségben csupán a felső 5 centi- méteres talajrétegben van különbség. Ez viszont nem érinti a kukorica tenyészte- rületét. Most új munkába kezde­nek. A többi, eddig kapásnak mondott növénnyel kísérle­teznek. Nem lehetetlen, hogy kiderül, a mezőgazdaság tel­jes reformjára van szükség a kapálást illetően. Lehet, hogy a vegyszeripar előretörésével a kapát múzeumba kell he­lyezni. Ezek a legnagyobb eredmé­nyeik. A közeljövőben az ál­lami gazdaságokkal együtte­sen (Szolnok megyében a Középtiszai és a Jászsági Ál­lami Gazdaságban) olyan kí­sérletekbe kezdenek, amelyek a termelésre közvetlen, máris időszerű hatással lehetnek. Ilyen a trágyázás. Szolnok megyében ezidőtájt 18 mázsa istállótrágya jut holdanként. Ahhoz, hogy 150—200 mázsa szerves istállótrágyát kapjon a föld, mindez édeskevés. Hogy tragikus-e? Nem bizo­nyos. Dr. Sipos László érzése szerint műtrágyával és ku­koricaszarral PÓ­TOLHATÓ A TALAJ TÁP­ANYAG FELHALMOZÁ­SA. Moszkva közelében már foly­tatott ilyen jellegű kísérletet. De az ottani éghajlati és ta­lajadottságok mások. Most (ez hosszas munkát kíván) hazai kísérletekbe kezdenek. Egyidőben a legelőjavítás sürgőssége is tudományos ku­tatási programjukban szere­pelt. És az öntözéses termesz­tés. Eddig ugyanis a gépi mű­velés miatt .70 centiméteres sortávolságra' vetettük a ku­koricát. Mivel az új elmélet szükségtelenné teszi a kapá­lást, lehet, hogy csökkenthető a sortávolság, s 30 000-ren fe­lülire is növelhető a tőszám öntözés esetében. Szűkszavúan ennyit kuta­tásaikról. Egy mondattal ki­fejezhető céljuk: a tudomány segítségével mindent elkö­vetni a táj, a Nagykunság megújhodásáért. Borzák Lajos Thai dkáhuittk&cut: MIRE KIVIRÁGZIK | A HÁRS Családi korben § NA KARTÁRS... I Ady „Bakonyában” RÁDIÓMŰSOR A mezőtúri Béke Termelőszövetkezet I. számú üzem- = egységében befejezték a cukorrépa vetését. Az I. számú I üzemegységben 60, a három üzemegyeségben összesen 100 = holdon termelnek cukorrépát. A cukorrépa vetése közben Patkós János, a fogatos- §1 brigád vezetője és Sánta Endre a vetés irányítója gyakran p ellenőrizte a vetőgépeken a helye* sortávolságot, a vető- % mag mennyiségének adagolását. A munkaverseny eredményeként ez év végére még termel a szuperfoszfátüzem Népgazdaságunk fejlődésének egyik fontos tényezője: a vegyipari termelés növelése. Államunk többmillió forin­tot költ a Tiszamenti Vegyiművek korszerűsítésére. A szuperfoszfátüzem és az új kénsavgyár építői a napokban tartott tervismertető tanácskozásukon megvitatták azokat a lehetőségeket, amelyek kiaknázásával jelentős mérték­ben meggyorsítják az új beruházások üzembehelyézését. Csökkentik az építési időtartamot Az új kénsavgyár építői el­határozták, hogy a munka jobb megszervezésével 10—15 nappal csökkentik az épít­kezések időtartamát. A kén­raktárt szeptember 30-a he­lyett 20-án, a fúvóabszorbert pedig májas 30-a helyett 15­Hatvanmillió forint az orvosi tudományos kutatás és gyógyítás műszereilátására Egyre fejlődő műszeripa­runk a hazai orvosi műszer és készülék igénynek már a 65 százalékát ki tudja elégí­teni. — Külföldről főleg az egyedi, különleges orvosi mű­szereket, berendezéseket — szerzik be. Az idén kórházaink, egész­ségügyi intézményeink, or­vosi kutató intézeteink mű­szerellátására, műszerállo­A FELSZABADULÁS ÜNNEPÉRE MMÜBBMÜi ................................................. .. .megvalósítják a szalagszerei kocsijavítást a Szol­noki Járműjavító VII/B osztályán. — Ennek érdekében több beruházást eszl^özöltek. Képünk az új csarnok épí­tését ábrázolja. mányuk felfrissítésére, kor- szerűsitsére mintegy hatvan millió forintot fordítanak. Az összegből 40 millió forin­tot a gyógyítást közvetlenül segítő készülékek és műsze­rek beszerzésére, húsz mil­lió forintot pedig a tudomá­nyos kutatást szolgáló eszkö­zökre költenek. A magyar gyártmányú 9 égős műtőlám­pából hatvanat szerelnek fel az idén. Ezenkívül többek között 170 műtőasztalt, 45 rövidhullámú kezelőkészülé­ket. 15 hordozható telepes EKG berendezést, 46 fogá­szati széket és 55 modern fogászati kezelőkészüléket ad műszeriparunk a hazai egészségügy fejlesztésére. Jórészt tudományos kuta­tásokra, számos, különleges műszert szereznek be kül­földről is. Az Orvostudomá­nyi Egyetem Szövettani In­tézete korszerű külföldi mik- rokinematográfot kap, amely másod nercenként harminc­ezer felvételt készít, s a gyors lefolyású jelenségek megfigyelésére. gyógyításá­ra, s egvben tudományos munkára szívsebészet! cent­rumokat alakítanak- M a?, idén. bprrnnt a rochen, egyet pedig Szegeden. Eze­ket a centrumokat a legkor­szerűbb eszközökkel látják el. H ár óin intézet kap mo­dern mesterséges szívtüdő készüléket. (MTI). k én átadják. A munkaidő jobb kihasználásával 15 nappal ko­rábban fejezik be a műhely és a raktár építését, a foga- dólrafóház bővítését. Célul tűzték még, hogy az erőmű­vet szerelésrekész állapotban 1961. december 30-a helyett már december 15-én átadják. Az építési munka termelé­kenységét a tervezett 9,3 szá­zalékkal szemben 11,5 száza­lékkal növelik. Az építkezések dolgozói vállalták: a munka minősé­gét 100 százalékra javítják. Az idősebbek tapasztalatai­kat átadják a fiatalabb vagy betanított munkásoknak. Ta­karékoskodnak az anyaggal és az energiával. Az új kénsavgyár építői tanácskozásuk végén páros­versenyre hívták a szuper­foszfát üzemnél dolgozókat. 120 helyett 140 négyzetmétert vakolnak naponként A vállalat vezetősége tá­mogatja a szocialista ver­senymozgalmat és megte­remti hozzá a megfelelő anyagi és műszaki feltétele­ket. — A lakótelep építésén dolgozók is megvitatták az adott lehetőségeket és jelen­tős versenyfelajánlást tet­tek. Kocsis Lajos kőműves­brigádja megfogadta, hogy a jelenlegi 120 négyzetméter helyett naponta 140 négyzet- méter falfelületet vakol be és határidő előtt 10 nappal átadja az új épületeket. A segédmunkások csatla­kozva Kocsis Lajos kollektí­vájának kezdeményezéséhez, megfogadták, hogy a kőmű­veseknek kellő mennyiség­ben és időben biztosítják az anyagot. „Hogy a negyedik negyedévben termeljen szuperfoszfátüzem” Az úf kénsavgyár építői­hez hasonlóan — két nappal később — a szuperfoszfát üzemnél dolgozók is terVis- mertető tanácskozást tartot­tak. Az építés vezetősége ismertette az ez évi tervfel­adatokat. — A tanácskozás résztvevői elhatározták; a munkaidő és a gépegységek jobb kihasználásával bizto­sítják, hogy a szuperfoszfát üzem a IV. negyedév végén megkezdje termelését. Meg­fogadták, hogy az érlelő és készáruraktárt 15. a nyers foszfát-raktárt (őrlőt és el­osztót) 10. a szállító alagutat 15, a szalaghídtornyot pedig a tervezettnél 10 nappal ko­rábban átadják. ' ’ Vállalták még: a termelé­kenységi tervet ' 1 százalék­kal túlteljesítik és elfogad­ták a 120 ezer tonnás új kén­savgyár építőinek Verseny- kihívását. A termelési tanácskozáson sok értékes hozzászólás hang­zott el. A dolgozók javasla­tokat tettek,. amelyek hasz­nosításával az . építkezések ídőtai fámát jelentős mérték­ben lehet csökkenteni. A. .1. Évente két és félmillió tonna szén Az Országos Meteorológiai Intézet több mint hat év alatt összegyűjtött körülbe­lül félmillió adatára támasz­kodva megállapította, hogy hazánkban az év 8760 órájá­ból 2825 órán át van olyan széljárás, amelyet megfelelő berendezéssel energiaterme­lésre lehet felhasználni. — Számításuk, szerint a ha­zánkban értékesíthető szél­energia mintegy tizenötszö­rösen haladja meg a hagyo­mányos energiahordozókból nyerhető kalóriamennyiséget. Kiszámította azt is, hogy évente körülbelül 2.5 millió tonna szén megtakarításához szükséges szélenergia-telepek az ország területének mind­össze ezredrészét foglalnák eL \

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents