Szolnok Megyei Néplap, 1961. március (12. évfolyam, 51-77. szám)
1961-03-16 / 64. szám
1961, március 16. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP s ELSŐ REPÜLÉS a veins leli As automatikus bolygóközi állomás ittja 1961. február 12-én a Szovjetunióból elindult pályáján az automatikus bolygóközi állomás a Venus bolygó felé. Miután felbocsátották a mesterséges holdakat, a Hold felé és a Hold körüli lunyi- kok jártak és lefényképezték a Hold túloldalát, új szakasz kezdődött meg a világűr meghódításában és a naprendszer bolygóinak tanulmányozásában: elindították az első koz- í íikus készüléket a legközelebbi bolygó, a Venus felé. Hatalmas hajtóművek elindítottak egy többfokozatú rakétát, megnövelték sebességét és röpmagasságát a Föld felülete felett. A vezérlőberendezése r. rakétát az előre kiszámított pályán vezette. Amikor a rakéta elérte az első kozmikus sebességet, levált róla a nehéz szputnyik, amely az űrrakétát szállította, ezen pedig az automatikus bolygóközi állomás (ABÄ) volt elhelyezve. A szputnyik csaknem körpályán haladt a Föld középpontjától minimálisan 6601, maximálisan 6658 km- re levő és az egyenlítő síkjával 65 fokos szöget képező pályán. Az űrrakéta a szputnyikról pályájának előre kiszámított pontján startolt Amikor e rakéta röpsebessége a Földhöz képest 661 méter/másodperc- cel vált nagyobbá a második kozmikus sebességnél és a rakéta a tér előre kiszámított pontjához érkezett, hajtóművét kikapcsolták és levált róla az automatikus bolygóközi állomás. Megkezdődött az állomás'szabad keringése a Venus felé vezető röppályán. Ekként elsőízben bocsátottak fel irányítható készüléket a Föld egyik mesterséges holdjának fedélzetéről bolygóközi pályára. Az ABÁ további útját a Föld, a Nap és a bolygók vonzereje határozza meg. A Föld vonzereje a Föld középpontjától számított egymillió km-ig jelentékenyen befolyásolja az ABÁ mozgását. A Földet körülvevő egymillió kilométer ^sugarú szférát a Föld hatókörének nevezik. Amikor az ABÁ a Föld hatóköréből kikerül, mozgását főkénét a Nap vonzereje befolyásolja és az éppen olyan törvények szerint mozog, mint a naprendszer bolygói. Az állomás mozgása a Venus felé alig több három hónapnál. A Venus megközelítése 1961. május 19—20-án következik be. A kapott mérési adatok Szerinti számítások azt muelejére esik. Ezt használták tel a február 12-i fellövéskor. A mérő* és vezérlőberendezések Az állomás irányítására, pályájának meghatározására és vele való kétoldalú hírközlő kapcsolat létesítésére százmillió kilométer nagyságrendű távolságon automatikus mérési és rádiótechnikai műszerkomplexumot létesítettek. Ennek a komplexumnak a létesítése a komoly problémák egész sora elé állította a szovjet tudósokat és mérnököket. Ezek: összeköttetés biztosítása óriási távolságon, nagy követelmények a koordináták megállapításának pontossága iránt és a műszerek megbízható működésének szükségessége hosszú időn ét. Az űrrakéta egész pályája három részre osztható: a ne- héz-szputnyik röppályája, az űrrakéta indítása a nehéz- szputnyikról és az állomás haladása a gravitáció hatására a Venus felé. A nehéz-szputnyik pályáját a Szovjetunió területén elhelyezett speciális műszerekkel mérték. A szputnyik berendezéseinek működésére vonatkozó információkat rá- diótelemetrikus állomások vették fel, melyeket részben a Szovjetunió területén, részben különleges óceánjáró hajókon helyeztek el. Az űrrakéta startját a ne- léz-szputnyikról távmérési rendszerekkel ellenőrizték. Az állomás leválása után a földi részlegnek az a mérő- komplxuma kezdett működni, amelyet a pályaadatok távmérésére rendeztek be. A földi részleg minden mérő- pontján különleges rádióleadó- és vevő-regisztráló berendezéseket, parabolikus antennákat és programozó nflszereket állítottak fel. Amikor az ABÁ a Földtől több mint 100 000 km-re eltávolodott, tényleges pályáiét a Nagytávolságú Kozmikus Rádiókapcsolatok Központjának rádiótechnikai nűszereivel határozták meg. Ugyanez a központ veszi a távmérési információkat és Irányítja az állomás műszereit a repülés egész tartama alatt. A parancsadó rádióvonalon kapcsolják be és ki az állomás megfelelő műszereit, változtatják a távmérési nformációk továbbításának sebességét, kapcsolják be az energiaforrásokat stb. helyezték el a fedélzeti berendezéseket és a vegyelemek telepeit. Az állomás testén kívül helyezték el a tudományos berendezések adóinak egy részét, két panelt napelemekkel, a hőszabályozó zsaA két napelem-panel állandóan a Napra tájolódik és így biztosítják a vegyi áramforrások folyamatos feltöltését valamennyi fedélzeti műszer energiaellátására az állomás egész röppályáján. A bolygóközi állomást elBaloldalt: a gömbalakú felségjelvényben elhelyezett emlékérem elülső oldala. Jobboldalt: a felségjelvény, az ötszögű lapok és az emlékérem hátoldala Az állomás berendezése vezérlő rendszerrel, programozó berendezéssel, hőszabályozó rendszerrel és energia- forrásokkal látták el. Az ABÁ szerkezetileg két- fenekű, hermetikusan zárt henger. Benne műszerkereten CSEKÉLY IRÁNYIT ASO ANTENNA Az automatikus bolygóközi állomás vázlata lukat és a tájolórendszer ele- látták komplex tudományos berendezéssel fizikai mérések . A napelemek egyik panel- végzésére a Föld és a Venus jéhez rögzítették a termikus közötti út során. Az ABÁ-t komplex rádió- ?d°k tör”]?jét, amely különfé- Jelenleg a méréseket olyan technikai és tudományos fel- le bu,rk°lóanyagok optikai té- műszerekkel végzik, amelyek szereléssel, továbbá tájoló és "Fűzőinek változását mérik a a bolygóktól távoli kozmikus boiygokozi terben hosszú térség vizsgálatára készültek, időn át és különböző távolsá- A bolygóközi állomás fe- gokra a Naptól. Az állomá- délzetén van egy felségjel- són kívülről még négy anten- vény, amely a Szovjetunió nát helyeztek el. Az egyik állami címerét ábrázolja. A paraboloidalakú, éles beállí- jelvény a Föld modellje és 70 tású, kb. 2 méter átmérőjű mm átmérőjű üres gömböt antenna. Ez biztosítja az álló- képez és titánötvözetből kémás összeköttetését a Földdel szült. A gömb külső felületén nagy távolságokon, továbbá a kontinensek körvonalai lát- nagy mennyiségű információ hatók. átadását viszonylag rövid idő A gömbalakú felségjelvény folyamán. belsejében emlékérem van a A napelem-panelre szerelt Szovjetunió állami címerének két keresztalakú antenna csak lenyomatával. Az érem túl- kevéssé irányítható és köze- oldalán középen a naprend- pes távolságokon használják szer látható, a Merkur, a Veiket. nus, a Föld és a Mars pályáA 2,4 m hosszú, minden jának ábrázolásával, a kör- irányban sugárzó ostoranten- felirat pedig: „Szovjet Szocia- na a földközeli szakaszon ad lista. Köztársaságok Szövetsé- információkat és szolgáltatja ge — 1961.” a röppálya paramétereit. a bolygók helyzete megfeAz állomás maximális mé- lel annak a pillanatnak, ami- retei (napelemek és antennák kor az állomás elindult útjá- nélkül): hossza 2035 mm, át- ra a Venus felé. A gömbala- mérője 1050 mm. kú jelvény különleges védőAz állomás súlya 643,5 kg. tokban van, melynek külső A napelemek paneljei, a felülete rozsdamentes acélból parabolikus és az ostoranten- készült ötszögű elemekből áll nák az állomás leválásáig ősz- és ezen a Szovjetunió állami szecsukott állapotban voltak címere a következő felirattal! és a parabolikus antenna ki- „Föld — Venus, 1961”. vételével közvetlenül az űrra- Az automatikus bolygóközi kéta elhagyása után nyílnak állomás elindítása a Venus ki. Az utóbbi a Venus meg- felé a tudomány előtt szélesközelítésekor nyílik ki. körű távlatokat nyit meg a Az állomás hermetikusan kozmikus térségnek és a nap- zárt belsejében a kb. 900 mm rendszer bolygóinak közvet- higanyoszlop kezdeti gáznyo- len tanulmányozására, mása a repülés egész ideje Megnyitották az első bolyi alatt fenntartható, sóközi útvonalat, tátják, hogy az állomás mélyen behatol a Venus hatókörébe. Az állomás minimális távolsága a Venustól, ha azon a pályán mozog továbbra is, amelyen jelenleg halad, kevesebb kell, hogy legyen 100 000 km-nél, ugyanakkor amikor a megtett út teljes hossza eléri a 270 millió km-t. Ez azt mutatja, hogy az állomást igen pontosan vitték rá a pályájára. A röppálya megválasztása A Venus felé repülés megvalósításához számos feltételnek megfelelő pályát kell választani. Ha felvesszük a rakéta startjának időpontját és az állomás és a Venus közelállási időpontját, akkor az ABÁ pályája a naprendszerben, a Föld hatókörén túl egyértelműen meghatározható. Emellett az állomásnak, kikerülve a Föld hatóköréből, olyan sebességgel kell haladnia, amely teljesen meghatározott, mind nagysága, mind iránya tekintetében. — Ha azonban a start időpontját és a Venus megközelítésének időpontját kedvezőtlenül választják, akkor a szükséges sebesség olyan nagy, hogy még egy igen kis súlyú bolygóközi állomás felröpítése még a műszakilag elképzelhető legnagyobb teljesítményű rakétákkal is lehetetlenné válik. Ezért a start és a megközelítés időpontját úgy választották meg, hogy az ABÁ-nak a Föld hatóköre elhagyásához szükséges sebessége a lehető legkisebb legyen. Ekkor annak a sebességnek az értéke is, amelyet a hordozórakéta kell adjon az állomásnak a kilövés szakaszán, szintén minimális lesz. A hatalmas hordozórakéta és a szputnyik fedélzetéről való indítás lehetővé tette, hogy a Venus felé tartó pályájára 643,5 kg súlyú bolygóközi állomást vigyenek. A start időpontját és a Venus megközelítésének időpontját úgy választják meg, hogy az állomásnak a Föld hatóköréből való kilépési sebessége minél kisebb legyen. Ezt lehet’vé tette a start és a közelítés időpontjának a rakéta energetika szempontjából kedvező sorozata. — A start dátumainak használható intervallumai 1—2 hónapot tesznek ki i'j körülbelül 19 hónap leforgásával ismétlődnek. Egyik ilyen intervallum 1960 végére és 1961 Az automatikus bolygóközi állomás szerelőállványon, hátulról nézve ■ Az állomás pályájának távoli szakaszán valamennyi ■ műszer speciális program i szerint működik, amely meg■ határozza a kapcsolatfelvé- ; telek időközeit és tartamát, > valamint a műszerek műkö- • dési adatait.
