Szolnok Megyei Néplap, 1961. március (12. évfolyam, 51-77. szám)

1961-03-16 / 64. szám

196Í. március 16. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Jánoshida válasza Jászboldogházának: megyénk tíossuth-díjasn újítással - megtakarítás 1961-ben mi is több húst, zsírt, tejet és tojást akarunk! A Hazafias Népfront jánoshidai községi bizottsága rendkívüli ülésen foglalkozott a jászboldogháziak „A háztáji jószág is kincset ér!” című felhívásával, amely lapunk március 8-1 számában jelent meg, a a követke­zőkben válaszolnak arra: j ÁSZBOLDOGHÁZI ELVTÁRSAK! KEDVES RÉGI BARÁ­TAINK, SZOMSZÉDAINK ! Mindjárt elöljáróban nyílt, hangos szóval kell megmon­danunk: Teljesen egyetértünk veletek abban, hogy a háztá­ji jószág is kincset ér. Még­pedig magának a jószág ne­velésével foglalkozó termelő- szövekezeti tagnak éppen úgy, mint a termelőszövetke­zetnek és a népgazdaságnak. Hozzátok hasonlóan mi is hivatkozhatunk arra, hogy Já- noshidán már apáink is tud­ták: Okos gazda nem lenzsák­ban cipeli termését a vásár­ra, hanem bőrzsákban hajtja maga előtt. Manapság eddig egyik legfőbb törekvésünk az, hogy állati férőhelyekben szű­kölködő termelőszövetkeze­tünk számára a háztáji gaz­daságban neveljük fel a jó­szágot. Most vezetjük be az ered­ményességi munkaegységet, amelynek egyik sajátossága éppen az, hogy a tsz-tag az általa megtermelt takar­mányból természetben része­sedik és ennek feletetésével hizlalja meg a jószágot. E módszer igen előnyös, mert alkalmazásával az idő­sebb, csökkent munkaképes­ségű tagok is nagyértékű munkát tudnak végezni. így például a hatvan évet jócs­kán meghaladott tagjaink közül Guba Béla 74, Kiss Ezúttal nem valamilyen ipari szakma, vagy a mező- gazdaság egyik ágának kivá­lói jöttek össze Szolnokon, hanem ifjú katonák. Leg­többjük néhány hónapja, vagy legfeljebb másfél éve cserélte fel a szerszámot a fegyverrel, s a polgári életből magával hozta a lelkesedést az egészséges versengés iránt. Bevonulásuk után örömmel vették tudomásul, hogy a hadseregben a versenymoz­galom különböző formáin ke­resztül is összemérhetik tudá­sukat, ügyességüket. A párt- és KlSZ-szerveze- tek vezetői ismertették ho­gyan kívánják az alakulatnál folyó versenymozgalom részt­vevőit segíteni, a verseny nyilvánosságát, az élenjárók népszerűsítését biztosítani. A kiváló katonák módszereik­ről, tapasztalataikról" beszél­tek, s az értekezleten újabb verseny kihívások is születtek az elsőéves harcosok között. A tanácskozás után a har­cosok egy csoportja részt vett a tisztiklubban a „Har­László 52, Eszes Balázs 41 ser­tésre szerződött. Asszonyiank kedvét igen­csak meghozta a baromfine- veléshez Hidas Pálné példá­ja, aki nem kevesebb, mint kétezer csirkét csekély elhul­lással nevelt fel. Nagy az érdeklődés a nők körében a kacsa- és libaneve­lés iránt is. Az idén 10 000 ka­csát és 3000 libát nevelünk fék Tervünk szerint — az időjárástól függően — 6—8 hetes korukig az asszonyok odahaza nevelik a pelyhes jószágot. Erre az időre min­den ránevelt kilogramm súly- gyarapodásért 4 forint jár. A számya&jószág ezután a Zagyva partjára, a csekély költséggel összehozott nyári szállásra kerül és a vízen gyarapodik tovább. A Zagy­va környéke valóságos „fehér erdő” lesz tehát a nyáron. A jászboldogházi felhívás­ra az a végső szavunk, illető­leg javaslatunk: A két község Hazafias Nép­front Bizottsága minél előbb találkozzék egymással. Cse­réljük ki ezalkalommal ta­pasztalatainkat, módszerein­ket, tanuljunk egymástól, hogy minél gyorsabban gya- rapíthassuk jószágállomá­nyunkat. Jelszavunk az legyen: Több húst, zsírt, tejet és tojást a nép gazdaságnak 1 Hazafias üdvözlettel: Szöllősi Béla a községi bizottság elnöke Nemcsényl István titkár cos út” címmel rendezett ta­lálkozón. Idős veteránok és KISZ-fiatalok találkoztak ezen. A katonák egy másik része az eresztőhalmi általá­nos iskola tanulóival közös műsort adott a szülőknek és a környékbeli lakosoknak, majd ismerkedéssel egybekö­tött táncestet rendeztek. Zatykq Károly százados Tíz érés a jászberényi műszerész ktsz Hangulatos ünnpség zajlott le a napokban a jászberényi fémnyomó klub helyiségei­ben. Itt tartotta évadzáró közgyűlését a helybeli mű­szerész KTSZ és kiosztotta a múlt évi nyereségrészesedést dolgozóinak. A szövetkezet jó munkáját dicséri, hogy több mint 10 százalék osztalékot fizetett tagjainak. A KTSZ vezetősége ez alkalomból dí­szes oklevéllel jutalmazta alapító tagjait. A közgyűlést vidám kultúrműsor követte. Tóth János Jászberény Oláh Jánost, Szolnok me­gye idei Kossuth-díjasát la­punk olvasóinak nem kell külön bemutatni. Több alka­lommal beszámoltunk, hírt adtunk azokról a kísérletek­ről, amelyek a Héki Állami Gazdaságban kezdődtek. Azért többször is, mert a nyughatatlan természetű ál­lami gazdasági igazgató — Oláh János — vezetésével a héki szakember-garnitúra — a fizikai dolgozóktól támo­gatva — esztendőről eszten­dőre bátran belevág valami új dologba. Szakmaszeretet­ből fakadó hitvallásuk: a me­zőgazdaságban nincsenek ter­melési plafonok. Ennek az általuk vallott elvnek napon­ként gyakorlati megvalósítói. Ma már megyénkben senki sem vitatja a szabadtartásos borjú- és üszőnevelés elő­nyét Ám akkor, amikor a Héki Állami Gazdaság Kala­pos-tanyáján megépült az el­ső önetető szabadtartásos bor­júnevelő, még tekintélyszám­ba menő szakemberek is megcsóválták a fejüket — Na, ebbe beletörik Oláh János bicskája — mondogat­ták. Ellenben a Kalapos-tanyán — a kishitűségre mitsem ad­va —• szívós munka kezdő­dött Ma már több mint há­romszáz borjút három gondo­zó lát el. S még ez sem a maximum. Számokkal, érvek­kel szolgálnak a hékiek az ilyen rendszerű borjúnevelés előnyéről. Ha az egyéb kellé­kek adottak (sepregetőgép többek között), ötszáz borjút nevelhet egy gondozó. Héken született a jelszó: Megszüntetjük a kapásnövé­nyeket. Az akció természete­sen csak a kapára vonatko­zik, mert például a kukoricát kedvelik, előszeretettel ter­melik Mezőhéken. De a ka­páért nem nyúlnak szívesen és nincs is rá szükség, mert a Simazin, Atrazin vegysze­rek alkalmazása olcsó és tö­kéletesen irtják a gyomot. így termeltek kapavágás nélkül kukoricát 1960-ban a Héki Állami Gazdaságban. A jó példa ragadós. Miután a hékiek ebben is vállalták a kísérletező szerepét, most már tudományos érvekkel alátámasztott termelési ada­taikon felbuzdulva, megye- szerte nem új dolog a kapá­lás nélküli kukorica. Addig nem is kérdeztem Oláh János magánéletéről semmit, amíg mindezt végig nem hallgattam. Mert min­denekelőtt ezt tartja fődolog­nak, s talán ez az: a tudo­mány új vívmányainak bátor alkalmazása, amiért odaítél­ték a Kossuth-díjat 1961-ben Oláh Jánosnak. Valamit magáról a kitünte­tettről. 1954 óta állami gaz­dasági igazgató. Akkor került ide a fegyveres testületektől a mostani martfűi üzemegy­ségbe (akkor Martfűi Állami Gazdaságba). Az itteni álla­potokról jellemzésül elég csak annyit elmondani: ebben az évben (1954-ben) 6 millió fo­rint veszteséggel zárt a gaz­daság. összehasonlításul: az alcsiszigeti-, a martfűi-, a héki gazdaságokból szervező­dött hétezer holdas Héki Ál­lami Gazdaság 1960-ban 4 millió 523 000 forint tiszta nyereséget ért el. 1954-ben a becsületes emberekhez jóné- hány iszákos, munkakerülő toborzódott Oláh János, az egykori sze­gedi virágkertész kemény kézzel kezdett a rendcsiná­láshoz. A gazdaság tisztake­zű szakemberei és fizikai dol­gozói régen ilyen emberre vártak már. Gondolkodás nélkül az új igazgató mellé .álltak, s az eredmény: meg­Kiválóak értekezlete született a jóhírű Héki Álla­mi Gazdaság, amelynek ered­ményeiről az egész ország tud. Oláh János — a négy-gyer­mekes családapa — nem csi­nált semmi különlegeset, csak azt, amit képessége, becsüle­te és a felelősségérzete meg­parancsolt Ha napközben tá­vol van hivatalos ügyekben, este a gépkocsivezető már azzal várja, mi történt ma a gazdaságban. Ha csak annyi ideje van, sorba telefonálja, vagy sorba járja az üzero­Olvastam a Néplap cikk­sorozatát a háztáji gazdaság árutermelő szerepéről. De már ezt megelőzően is beszél­gettünk a vezetőség tagjai­val arról, hogyan segítsünk a szövetkezeti gazdáknak a ház­táji állattartásban — mondja Békéssy Gyula, a tiszaroffi Aranykalász Tsz főagronó- musa. Majd így folytatja: — Termelési tervünkben a természetbeni juttatásoknál ilyen adatok is szerepelnek: egy kilogramm szénát, v4 kg silót, 1 kg takarmányszalmát' és 3 kg alomszalmát osztunk munkaegységenként. Bata József párttitkár még hozzátette az elmondottakhoz: «— Tizenegy vagon szénát, ugyanennyi takarmányszal­mát és 33 vagon alomnak va­lót biztosítunk munkaegység járandóságként. — Emellett úgy is segítünk, hogy 200 négyszögöl misling- földet, 20 négyszögöl lucer­nát, gátkaszálót adunk a szö­vetkezeti gazdáknak — sorol­ja tovább a főagronómus. I Nincs minden szövetkezeti I gazdának tehene, 128-an tar-1 egységeket, s ha már másra nem telik, akkor a főagronó­mus ablaka alatt zörget: —: Mi lesz holnap, mi történt ma. Ez a vezetési módszere. Meg az, hogy nem kényes ar­ra, ha a szemébe mondják a hibát A Kossuth-díj. Sorrendben ez a hatodik kitüntetése (igazgatósága alatt a gazdaság többszörös élüzem és a Minisztertanács és a SZOT vörös vándorzász­lajának kétszeres tulajdonosa lett). Amikor megkapta a le­velet, hogy jelenjen meg a Parlamentben, hirtelen össze­szorult a szíve. A mellette álló gépírónő segítségért akart sietni. — Talán rosszul van, igaz­gató elvtára? — Dehogy. Csak váratlanul érte, nem számított rá. Semmi többet nem tett ezelőtt, mint ezután: dolgozik becsülettel, ahogyan a párt, az ország elvárja tőle. Borzák Lajos tanak a háztájiban szarvas­marhát. Kiszámítottuk, ha azok átadják a takarmányt, akiknek nincs jószáguk, 16 mázsa széna, 48 mázsa siló jut az állattartó gazdáknak. Erről beszélgettünk a szövet­kezeti gazdákkal, s bízunk abban, hogy megfelelő meny- nyiségű takarmányt tartalé­kolhatnak azok, akik háztáji tehenet tartanak. A legelte­tési bizottsággal is felvettük a kapcsolatot, hogy a tavalyi­hoz hasonlóan biztosítson kö­zös legelőt a háztáji állatok­nak. Ezenkívül az árokpart­ról és gátkaszálóról nyert szénából is juttatunk tagja­inknak. — Arról is beszélgettünk, hogy a háztájiból 130—150 nízóra számíthatunk. Azok. nak, akik leszerződtek a ser­tés átadására cséplés után egy mázsa árpát előlegként osztunk. — Az az elgondolásunk, hogy a hízottsertéseket falká- sítva adjuk majd át a háztá­jiból is. A brigádvezetők a gazdákkal történő beszélge­tés alapján feljegyzik kinek, A TITÁSZ dolgozói párt­ós szakszervezeti gyűléseken megbeszélték azokat a lehe­tőségeket, amelyek kiaknázá­sával túlszárnyalhatják évi célkitűzéseiket. A közös megbeszélés ered­ményeként a vállalat dolgo­zói elhatározták, hogy a ta­valyihoz hasonlóan a munka jobb megszervezésével két tonna színesfémet, göngyöleg­ből háromezer forint értékű, fenyő fűrészeltáruból pedig 18 000 forint értékű anyagot takarítanak meg. 1960-hoz viszonyítva ez évben 13 köb­méterrel több használt vil­lanykarót hasznosítanak és újra beépítik az erre alkal­mas helyeken. Megfogadták még: a múlt évi 139,8 tonná­hoz képest 1961-ben 10 szá­zalékkal több benzin üzem­anyagot — közéi 154 tonnát —■ takarítanak meg. A TITÁSZ-nál nagy múlt­tal rendelkezik az újítómoz­galom. A múlt évben 115 ja­vaslat érkezett a vállalat újí­tási előadójához. Ebből 57-et fogadtak el és 55-öt hasznosí­tottak. A javaslatok alkalma­zásával csaknem százezer fo­rint értékű anyagot, munka­órát és energiát takarítottak meg. mikorra lesz kész a hízója. Mohácsi Ferenc a tsz elnöke is hizlal szerződésre sertést. Kovács János, Marsi Ferenc is megkötötte már a szerző­dést Gönci József is bizonyítja a főagronómus szavait s el­mondja: három sertést érté­kesítésre hizlal meg ebben az évben. S még hozzáfűzi: — Tudok arról is, hogy Oláh József szintén három sertés meghizlalására vállal­kozik. Vannak itt többen, akik minden évben leszerződ­nek. Az idén is így lesz ez. összesen még nem tudták megmondani, hogy a szövet­kezeti gazdák hány sertésre kötötték meg a szerződést a háztájiból. De annyi bizo­nyos, ha a tervezett 150 hízót átadják a szövetkezet és ma­guk a gazdák is jóljámak. N. K. HIIIIIUIIIIIIIIIIIIIIIIIIHIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIUI!I Zöldhagymát szállítanak Szolnokra a szandaszöllősi Vörös Me­ző Tsz gazdái. Néhány nappal ezelőtt fogtak hozzá a zöld­hagyma szedéséhez, csomózá­sához. Tegnap 1500 csomót adtak át a Szolnok megyei Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalatnak, ma pedig újabb szállítmányt, mintegy 1000 csomót biztosítanak a 61-es és az önkiszolgáló bolt részé­re. Hogyan segítik a háztáji állat­tartást a tiszaroffi Aranykalász Tsz-ben FEJES ANDOR, a jászladányi Aranykalász Tsz ifjú tehenésze. Tíz tehe­net gondozott, s az évi átla­gos tejhozam 4389 kilogramm, 3,9 zsírszázalékkal. Tehenei­nél 100 százalékos volt a vemhesülés. SZEGHALMI SÁNDOR, a Kunmadaras! Állami Gaz­daság ifjú fejőgulyása az ál­lami gazdasági fejők között lett az első. Cukor nevű tehe­ne a jó gondozás eredménye­ként egy év alatt 10 073 ki­logramm, 3,7 zsírszázalékos tejet adott, A teljesség kedvéért meg kell említenünk, hogy a versenynek volt még egy első helyezettje, mégpedig Kontra János személyében. Ö a Tiszaszentimrei Állami Gazdaság állatgondozója: 12 tehéntől évi 5419 kilogramm 3J zsírszázalékú tejet fejt ki. UÜUKUI SÁNDOR, a tiszaszentimrei Aranykalász Tsz fejőgulyása a legjobban tejelő tehenek versenyében ért el első helyezést Jolán ne­vű tehenével: 6101 liter 3,9 zsírszázalékú tejet „hozott ki” ebből a tehénből. KITÜNTETETT FEJOGULYÁSOK A KISZ megyebizottság tavaly megyei versenyt indított a termelőszövetkezetek és allairu gazdasagok ifjú tehenészei között a tejhozam növeléséért. íme az első helye­zettek:

Next

/
Thumbnails
Contents