Szolnok Megyei Néplap, 1961. március (12. évfolyam, 51-77. szám)

1961-03-15 / 63. szám

SZOLNOK BEGYEI NÉPLAP 1961. märcfus S. ftVfeJo Március 15 Szerda Nemi.iin». A Nap kél: 5.58 b-kor, nyugszik: 17.49 h-kor. A Hold kél: 5.18 h-kor, nyugtaik: 16.16, h-kor. ldőjárásfelentés Várható időjárás: felhőát­vonulások, többhelyen eső. Elénk, helyenként erős észak- nyugati szél. Várható legma­gasabb hőmérséklet 10—15 fok között. — AZ ALCSISZIGETI Ál­lami Gazdaság baromfikelte­tő állomása 85 000 naposcsi­bét szállított a múlt hónap­ban a közös gazdaságoknak. Többek között a Mezchéki ÁG. 20 000, a Pusztabánrévi ÁG. 15 000, a Felsői ászsági ÁG. 11 000 csibét kapott — BOTRÁNYT OKOZOTT a szolnoki Béke Étteremben, majd az utcán a járókelőket tettleg bántalmazta K. Lajos, Hunyadfalva, Szabadság tér 3 szám alatti lakos. A szolno­ki járási-és városi rendőrka­pitányság szabálysértési elő­adója a garázdálkodó! 350 forintra bírságolta. “ — AZ IDEI községfejlesz­tési tervek megvalósítása so­rán hét óvoda, tizenegy mű­velődési ház és tíz sportpálya épül megyénkben. Ezen kí­vül négy művelődési ház és nyolc sportpálya felújítási munkálatait szándékoznak elvégeztetni ebben az évben a városi és községi tanácsok. <— A VÁROSI TANÁCS vb. köztisztasági csoportja érte­síti Szolnok lakosságát, hogy 1961. március 1-én a Nád ut­ca 1 szám alá költözött. Fel­hívjuk a háztulajdonosok fi­gyelmét, hogy a negyedéven­ként megjelenő pénzbeszedő­nek a szemétdíjat pontosan fizessék be. A pénzbeszedők­től csekket is kaphatnak. — A TIT JOGI szakosz­tálya. Alkohol és bűnözés cím­mel holnap este 6 órakor Szolnokon, a Sipos téri Álta­lános Iskolában rendez elő­adást. — A HARKÁNYI j,téli fürdő” már az elmúlt évben kicsinek bizonyult, ezért megkezdték egy új medence építését, amely előrelátható-, lag júliusra elkészül. Az új medencéhez két új kutat fúrtak, amely percenként 3000 liter 62 fokos vizet ad. — TANÁCSTAGOK FO­GADÓÓRÁI HOLNAP SZOL­NOKON. (Zárójelben a vá­lasztókerület számát közöl­jük.) Ifj. Aknai Béla (102) 16—18 óráig Veder u. 4. sz.; Csényi László (45) 14—16.30 óráig városi tanács VB eme­let 106. sz. helyiségében; Elek Lajos (54) 17 órától Ságvári Endre Művelődési Házban; Gál János (115) 17 órától Al- csi 6/36 szám alatt; özv. Lé­vai Jánosné (47) 18 órától a Délibáb úti iskolában; Son-' koly János (28) 14—16 óráig a Kassai úti iskolában. — EZERKÉTSZÁZ köbmé­ter szalmát emésztett el a tűz az óballai Búzakalász Tsz- ben, A lángok továbbterjedé­sét a törökszentmiklósi álla­tni tűzoltóság akadályozta meg. A tűz keletkezésének megállapítására vizsgálat in­dult. * Szolnok megyei (NÉPLAP A Magyar Szocialista Munkás­párt Szolnok megyei Bizottsága és a Megyei Tanács lapja Felelős szerkesztő: Varga József Szerkesztőség: Szolnok. Irodaház. 1. emelet Telefon: 20—93, 23—20. 20—6# Kiadja a Szolnok megyei Néplap lapkiadó Vállalat Igazgató: Fülemen bajos Kiadóhivatal: Szolnok, Irodaház, földszint 9 Telefon: 20—94 A lapot előfizetésben és árusí­tásban a Szolnok megyei pos­tahivatalok és fiókposták ter­jesztik. A lap előfizetési dija egy hóra 11.— Ft Előfizethető bármely postahivatalnál és, kézbesítőnél A/énlnn\ nem hnUőünah el Gyakorlati oktatás WSÉiíinnni • » é i y SzolnoKi Nyomda Vállalat 1991. március 14. — 1008 Felelős nyomdavezetőr Mészáros Sándor Szolnoki Koltói Anna úti iskola. Az ajtónyitásra 25 gyerek pattan fel illemtudóan a he­lyéről. Azután felbomlik a rend, sugdolőzás, nevetgélés zaja tölti be a termet... A kis Olgi kiszalad a pád­ból és védelemkereső kezecs­kéjét a tanárnénije — -Kiss Dezsőné — kezébe csúsztatja. Laci meghúzta a hajamat — mondja s egészen termé­szetes számára, hogy anyu helyett a tanár néni öleli magához szőke buksiját... De nemcsak Olgi, a többiek is mind, mind boldogok itt, ahol nem kell érezniök a fáj­dalmas különbséget maguk és egészséges társaik között. Itt, ahol nem csúfolják őket és a tanár néni türelme szinte végtelen... Soha, soha nem szalad ki a száján a kegyet­len szó: „hülye". Csak becéz­ni tud és dicsérni minden apró eredményt, amelyet a gyógypedagógiai osztályba já­ró gyerekek olyan nehéz és hosszadalmas munkával ér­nek el... — Legtöbb édesanya sírva hozza ide a gyerekét — me­séli Kiss Dezsőné. — Fél az ismerősök nyelvétől és sajnos, joggal. Sokszor a magukat műveltnek és intelligensnek tartó emberek is tévesen íté­lik meg az idejáró gyermeke­ket és nemegyszer azok szü­leit is. Pedig minden tanu­lónk rendes családból, egész­séges szülőktől származik és csökkent szellemi képessé­gük valamilyen fertőző beteg­ség szövődményeként fellépő agyhártya izgalom vagy gyul­ladás következménye. Itt van például P. Marika, az ő fel­vételét gyenge látása miatt javasolta az orvos és az Átte­lepítési Bizottság. Marika csupa szerénység, pedig a faliújságon \is kinn van a neve a legjobbak kö­zött, Nagyítójával kitünően olvas... Marika már nagy­lány, harmadikos, s az édes­anyja, aki már három éve a szülői munkaközösség mindig segítenikész elnöke, nagyon hálás az iskolának. Sok más szülővel együtt néhány évvel ezelőtt még nem is merte re­mélni, hogy gyermeke vala­mire vigye... ... Nyílik az ajtó... A 12 éves Gál Piroska lép be. Hú- gocskájáért, a 8 éves Erzsiké­ért jött. Négy és fél kilomé­terre laknak az iskolától és kerékpáron hozzák, viszik felváltva édesanyjával a kis Erzsit, aki egész évben egyet­len napot sem mulasztott. ,— Olvassunk — kérik a gyerekek, amikor a két kis­lány már elment! — Én! —- Én! — lendülnek a kezek a magasba Az elsősök szótagolva, a nagyobbak folyamatosan ol­vassák a részükre készült könyvekből az olvasmányo­kat. Füzeteik rendesek, a har­madikosok egy-egy rövid fo­galmazást is készítenek már. Magukkészítette szótáraikban a szavak jelentését rajzókkal illusztrálják. „Munkával nevelni munká­raV’ — volt a jelszó a gyógy­pedagógiai tanárképzőben. Az írás, olvasás mellett kéz­ügyességük fejlesztésére háncsból font kosárkákat, díszes dobozokat, lombfűrész munkákat készítenek a gye­rekek. Csak az a kár, hogy nincs külön műhelyük, nap­közi otthonuk, előkészítő osz­tályuk a tanulóknak... — Ez, sajnos, egyelőre álom csupán — mondja szo­morúan Kiss Dezsőné. — Ha külön épületünk volna... varrógépeket is vásárolhat­nánk, s a nagyobbak megta­nulhatnának önállóan elké­szíteni egy-egy kötényt, szok­nyát, iskolai köpenyt... A Széljegyzet | i Zsoldosék műsorához Mint városunkban az ilyen­fajta műsorokat mindig, most is igen nagy érdeklődés előz­te meg a Magyar Rádió és Ter levízió tánczenekarának szol­noki, hétfő délután és este rendezett jazz-bemutatóját. A maga nemében kitűnő volt a rnű&or: neves művé­szek újdonságokkal, szerepel­tek; a Zsoldos-féle tánczene­kar méltán híres, és a tánc­dalokat szerető közönség el­sőszámú kedvencei közé tar­toznak a fellépő énekesek: Kovács Erzsi, Sárosi Katalin és Korda György. Sikert arat­tak a „Vidám fiúk” is, ötle­tes, kedves humorukkal, és elismerést vívtak ki a zene­kar szólistái így elsősor­ban — a fiatal, de nagyon tehetséges, szinte szédítő technikával, mondhatnám, virtuozitással játszó dobos, Kóródi Jenő. S hadd említsem meg Kor­da Sándor konferansziéját: szellemes és szórakoztató volt, mértéktartó tréfálkozá­sai pihentető szigetek a vég­telen jazz-tengerben. • így, külön-külön tehát az egyes számok művészi szín­vonala ellen nem is merül fel kifogás. Kitűnőek, minden igényt kielégítőéit voltak. Együttesen az egész műsor azonban már fárasztónak bi­zonyult. Az est második ré­szét az úgynevezett „non stop” megóvással pergették le ez rövidebbé tette ugyan időben, ám méginkább elfá- rasztotta, kimerítette a kö­zönségnek még azt a részét is, amely pedig valóban ne­vezhető jazz-rajongónak. Összefoglalásként csupán annyit: kitűnő műsort láthat­tunk, de ismét helytálló ez a sokat hangoztatott vélemény: a kevesebb több lett volna... Sz. I. munkaterembe asztalos szer­számokat állítanánk, be ... Jó előkészítő lenne ez a gyere­kek későbbi kenyérkereső munkájához... Igaz, ebben az évben bent­lakásos gyógypedagógiai inté­zet nyílt Kisújszálláson, de csak fiúk számára. Be is telt a létszám hamarosan. Pedig van értelme a velük való törődésnek !... Valami­kor közülük kerültek ki az utcasarki koldusok, a falu és város számkivetettjei... Ma felnőtt korukra hasznos tag­jai lesznek társadalmunknak. Étteremben, cipészüzemben, állami és erdőgazdaságban, kórházakban szorgalmas munkájukkal megállják he­lyüket kemény — — ÜJ KIÁLLÍTÁSOKAT nyit a barokk-műemléképü­letbe költözött nyírbátori Bú­ikon István Múzeum. A kü­lönböző helyiségekben nép­rajzi-, régészeti-, helytörté­neti anyagokat tesznek köz­szemlére és bemutatják a lá­togatóknak Bátorliget színes élővilágát is. A mezőgazdasági technikum harmadik osztályos tanulói az iskola udvarán a vetőgéppel ismerkednek. Pető József, a Törökszentmiklósi Mezőgazdasági Technikum szaktanára a vetőgép beállítását magyarázza a lányoknak Tizenötezer gépkocsirárörló jelentkezett — Az idén csaknem hatezer személygépkocsit importálunk — A Csepel Autó- és Motor­kerékpárgyár Nagykereske­delmi Vállalatnál február 15- ig, a határidőig kereken 15 ezren jelentették be szándé­kukat, hogy autót akarnak vásárolni. A jelentkezések alapján már megkezdték az úgynevezett igénylőlapok ösz- szeállítását. Ezekre a jelent­kezés sorrendjében veszik fel a vásárlók nevét és adatait. Március 31-ig az igényjogo­sultakat már értesítik is ar­ról, hogy mikor fizethetik be a gépkocsi árát. Mint a Belkereskedelmi Minisztérium Vas-műszaki Főigazgatóságán elmondták, a külkereskedelem 1961. évre a tavalyi 3700-zal szemben 6000 különböző típusú sze­mélygépkocsi szállítására szerződött a baráti országok­kal. Ebből a hatezerből az elmúlt év végén úgynevezett előszállításként már 600 gép­kocsi meg is érkezett. így az év végéig már csak 5400 öze* * * mélyautó kerül a belkereske­delemhez. Mivel a legtöbben kiskocsit szeretnének vásá­rolni, a forgalomba kerülő autók nagyrésze Trabant-tí- pusú lesz. (MTI) Az újszászi könyvtárban Könyvtári órák 8—12-ig és 2—6-ig — hirdeti a tábla az újszászi községi könyvtár aj­taján. Háromezerötszá2 kötet sorakozik a polcokon, s a fiatal könyvtárosnő, Szmatkó Erzsébet büszkén meséli, hogy gyakran ez sem elég. — Kézírásos kívánságfüzetet tol elém, melyben Passuth László, Madách, Gárdonyi Géza, Sós György, Illés Béla, Tamási Áron mellett Thacke­ray, Reymont, Hugo és Gogol neve, műveiknek címe talál­ható. — Van-e lehetőségük a ki- vánságfüzetben közölt igé­nyek kielégítésére? Havonta kapunk könyv­szállítmányokat, s ezt a be­terjesztett könyvcímek alap­ján állítják össze. Az évi könyvtárfejlesztési alap 6000 forint, ez körülbelül fedezi Is a szükségleteket. Itt tehát nem is lenne baj. A látogatónak azonban feltű­nik, hogy a beszélgetés ideje alatt egyetlen olvasó sem fordul meg a könyvtárban. — Mit jelent ez a csend? Hány tagja van a könyvtár­nak, s kikből tevődik össze a tagság? — Kétszázhetvennégy be­iratkozott olvasónk van, köz­tük 54 munkás, 24 tsz pa­raszt, 9 értelmiségi, 111 ta­nuló és 76 egyéb: háztartás­beliek, tanácsi dolgozók, ktsz tagok stb. A délelőtti csend, S a szá­mok beszédesen szólnak. — Vallanak valamiről, ami megállásra készteti az em­bert, hiszen jó az, ha Balza- cot, Madáchot, Tolsztojt ol­vasnak ma már a falusi dol­gozók is, de baj, ha a község 6700 lakosa közül csak 274-en teszik. Ebből is 111 tanuló, a Beregi Töhötömöt italszak­értőnek ismerték el az összes kiskocsmák, kis- és nagyven­déglők, zúgkimérők és bögre­csárdák. Kis túlzással igaz­ságügyi italszakértőnek is ne­vezhetném, men hiszen az itóka miatt számtalanszor állt szemben az igazság és a rend dolgozóival és italszakénői véleménye egyetlen kategóri- kus fogalmazásban így hang­zott: — Rossz bor nincs. Csak jó, jobb, legjobbl Riportot kellett írni az al- muskáról. Igen hosszú, gon­dos kutatás után találtam rá Beregi Töhötöm, italszakértő- re, pontosan este féltízkor, hivatali helyiségében, egy kecskelábú kocsmaasztal alatt. Miután nagy nehezen lelket ráztam bele, feltettem az első kérdést. — Mit szól az almuská- hoz? Ijedten hunyorgatott. Jobb­keze mutatóujjával megpisz­kálta az orrát, majd borízű hangon megkérdezte: — Mi az? Eszik vagy isz- szák? — Isszák, kérem! Sőt nap­ról napra többen isszák. Hal­latlanul népszerű, mert olcsó és tele van vitaminnal. Két forint egy egész üveggel. — Akkor jó! — bólintott felnőtt olvasók száma tehát a lakosságnak alig két és fél százaléka. Vígasztaló-e, hogy a vasút másik odalán, a Nagykerti általános iskolában egészen más kép fogad? Háromszáz- harminc tanuló jár ide, s 352 kötete van az ifjúsági könyv­tárnak. Itt azonban az „egy tanulóra egynél is több könyv” nem elméleti számí­tás. Az ifjúsági könyvtár könyveit ugyanis már év ele­jén kiosztják az osztályok között, ezeket rendszeresen cserélik, s magyar órákon időnként olvasó beszámoló­kat tartanak. A lányok kö­zött hallatlanul népszerűek a „Pöttyös Könyvek”, a fiúk azonban megmaradnak a „hagyományos” Jókainál, Vernénél. Az ifjúsági könyv­tár állományán felül a nap­közi még külön 50 kötettel rendelkezik.. Vígasztaló-e, tettük fel a kérdést — s valóban az, hogy az ifjúság igényli a könyve­ket, hogy idejét szívesen tölti e legnemesebb Szórako­zással. Elégedettek azonban nem lehetünk, s a könyvtár igyekszik is propagandát ki­fejteni. Időnként könyvkiál­lítást rendeznek a tanáesház- nál, mozinál, az fmsz-bolt előtt a könyvtár látogatásá­ra buzdító plakátokat hé? lyeznek. el. Ennél többet a fiatal, lelkiismeretes könyv- tárosnö nem tehet. Lehetne azonban módszereket találni az érdeklődés felkeltésére. A vonatok ülései felett például nem csupán a Aotót reklá­mozó narancssárga futball- labdának, de néhány jólsike­rült könyvfedőlap plakátmá­solatának is helyet kellene adni. Mintegy végszóra, csivitelő apró gyerekek, a közeli isko­la elsőosztályosai érkeznek a könyvtárba. Tanulmányi ki­rándulás ez, ismerkednek a könyvtár rendjével, szabá­lyaival, s elsősorban azt akarják megtudni, hol talál­hatók a mesekönyvek. Őket már mi neveljük, belőlük bi- zohyára szorgalmas, lelkes ol­vasók válnak — de a falu . művelődéséért felelős veze­tőknek az idősebb generáció­ról sem szabad lemondaniuk. Z. 3, i készségesen. *— Mago igya meg az almuskát, én mara­dok a szüvóriumnál. — Minden üveg almuska készítéséhez harmincöt deka érett alma szükséges. Két üveghez hetven deka, egy kisebbszerű gönci hordóhoz egy fáravaló alma és egy tar­tósító üzem, amely ezt a fi­nom almalevet legyártja. Beregi Töhötöm csendes suttogásomra gondterhelten l'llllllinilllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllHIIIIilllllg I Almuska ( I 11 lllllllllllllllllllllllllllllllllillllllllllllllillllllllllllllllllli lehajtotta a fejét és mire a mondat végére értem, elisme­rését csendes horkolással fe­jezte ki. Felébresztettem és tovább duruzsoltam a fülébe. — Az alkoholellenes moz­galom leghűségesebb munka­társa a gyümölcslé. Kizárólag idő kérdése, hogy a vendég­látóiparban kiszorítsuk a kü­lönböző rövid és hosszú italo­kat és helyükre tegyük a meggyből, barackból, almából készített üdítő italokat. — Nem kell! — legyintett Töhötöm. — A vendéglátó üzemek polcain gondos kaptákban áll­nak majd az plmuskák, a sön- tések borhengereiben almus­ka lesz és a söraparátok csapjain gyümölcslevet csur­gatnak ma jd a csaposok, — Fütyülök rá! — makogta Töhötöm. — Az asztaloknál színjó­zan emberek almuskával fog­nak koccintani és egymás egészségére fogják meginni a vitamindús italt. • — Vigye innen! — emelte fel a hangját indulatosan Be­regi Töhötöm, italszakértő. Nem értettem, hogy mi le­het az oka annak, hogy Tö­hötöm ilyen mereven almus- Jsaellenes. Erőteljesen meg­markoltam a két vállát. Tisz­tességesen megráztam és öb­lös hangon rákiáltottam: — Ember! Mi baja van ma­gának az almuskával? Szemhéjjait fáradtan meg­emelte. Kétszer is megpróbál­kozott a szóval. Ajkai ügyet­lenül mozogtak, de végül hő­siesen kivágta, — Értse meg, hogy az al- muskától nem. lehet berúgni. Rossi Károly '<

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents