Szolnok Megyei Néplap, 1961. március (12. évfolyam, 51-77. szám)

1961-03-15 / 63. szám

\ 1961. március 15. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP Kiosztották az 1961. évi Kossuth díjakat (Folytatás az 1. oldalról) Dr. GERLEI FERENCET. az orvostudományé'« kandi­dátusát, a Szabolcs-Szatmár megyei kórház főorvosát, több, mint három évtizedes sokoldalú és kiemelkedő egészségügyi munkájáért; Dr. TARJÁN IMRÉT, a fizikai tudományok kandi­dátusát, a Budapesti Orvos- tudományi Egyetem Orvosi Fizikai Intézetének igazga­tóját, tanszékvezető egyetemi tanárt, a kristályfizika terü­letén elért tudományos és gyakorlati eredményeiért; TANDÖRÍ KÁROLYT. a matematikai tudományok doktorát, a Szegedi Tudo­mányegyetem természettu­dományi kar függvénytan! tanszékének docensét, az or­togonális sorok elméletében elért jelentős eredményeiért; ZS1DAI JÁNOST, a Nógrádi Szénbányászati Tröszt szorospataki üzeme csoportvezető vájárát, a kor­szerű biztosításban, valamint az ifjúság és a bányaszakem­berek nevelésében elért ki­magasló eredményeiért; HARASZTI ISTVÁNT, a Dinamó Villamos Forgógép­gyár főmérnökét, a techno­lógia fejlesztése terén elért eredményeiért, a villamos forgógépgyártás korszerűsíté­séért és az új, korszerű villa­mos motorsorozat bevezetése terén végzett odaadó, úttörő jellegű munkájáért; LITVIN JÓZSEFET, / a DIMÁVAG Gépgyár laka­tosát, 40 éves kimagasló szakmai munkássága elisme­réséül és szakmájának ma­gas szintre emeléséért; Dr. SÖVEGJÁRTÓ JÁNOST, * műszaki tudományok kan­didátusát, a Magnezit Tűzál- lóanyaggyár kutatómérnökét, a krómmagnezittégla minősé- l gének tökéletesítéséért, a Az időjárás meglepetései Ausztráliában most ősz van. Az ősz beköszöntését ezen a íöldrészen az Idén szokatlanul éle3 ellentétek Jellemzik. Nyu- gat-AusztráUában rendkívül me­leg az idő, Tasmanlában várat­lanul hó esett, Queenslandban néhány napja ciklon dühöng, Oj-Dél-Valesben és az ország né­hány más vidékén árvíz pusztít. Nyugat-Ausztráliában a rendkí­vüli hőség és szárazság követ­keztében több helyen nagyará­nyú erdőtűz támadt. Queens- Uindban a ciklon lehetetlenné tette a közlekedés és a posta normális munkáját, súlyos anya­gi károkat okozott. ÜJ Dél-Wa- les hegyeiben nagy hőesés volt, — mintegy 25 centiméteres hó­takaró borította el a vidéket. A vidék legöregebb lakosai sem emlékeznek ott ilyen nagy ha­vazásra. (Az ,,j7.vesztyija"-ból) magnezitércek, valamint a dolomitok zsugorítására vo­natkozó találmányaiért; LENGYEL LAJOST, a Kossuth Nyomda igazgató­ját, a könyvnyomtatás és könyvdíszítés művészi szín­vonalának emelése terén el­ért eredményeiért; FEJES SÁNDORT, a Földművelésügyi Miniszté­rium főosztályvezetőjét, a ha­zai korszerű nagyüzemi gyü­mölcsösök telepítési, üzem- szervezési és agrotechnikai módszereinek feljesztéséért; TŐKE JÁNOST, a kemencsaljai „Úttörő” ter­melőszövetkezet elnökét, a termelőszövetkezet gazdasági és szervező munkájában el­ért eredményeiért; OLÁH JÁNOST, a héki Állami Gazdaság igaz­gatóját, a vezetése alatt álló állami gazdaság racionális gazdálkodásának megszerve­zéséért, kiváló növényterme­lési, állattenyésztési, üzem-. és munkaszervezési eredmé­nyeiért; ALMÄSSY KÁROLYT, a Tokaji Állami Gimnázium tanárát és BAKONYI JÓZSEFET, a tokajhegyaljai Állami Gaz­daság főkertészét, a mezőgaz­dasági gyakorlati oktatásban — különösen a szőlészetben — elért eredményeikért (a díj egyenlő arányban meg­osztva); BEREND T. IVÁNT, a íoríenelem-tudományok kandidátusát, a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egye­tem gazdaságtörténeti tan­székének docensét, és BÁNKI GYÖRGYÖT, a történelemtudományok kan­didátusát, a Magyar Tudomá­nyos Akadémia Történettudo­mányi Intézetének tudomá­nyos titkárát, a magyarorszá­gi kapitalizmus gazdaságtör­ténete területén végzett ku­tatásokban elért eredmé­nyeikért (a díj egyenlő arány­ban megosztva); SZITA FLÓRIÁNT, a pesterzsébeti VASAS Műve­lődési Ház igazgatóját — a pesterzsébeti művelődési ház igazgatójaként sok éven át kifejtett eredményes munká­jáért. A kormány a művészet és irodalom terén kifejtett mun­kásságáért a Kossuth-díj 1. fokozatával és a velejáró 50 ezer forintos pénzjutalommal tünteti ki FERENCSIK JÁNOS Kossuth-díjast, az Állami Operaház és az Ál­lami Hangversenyzenekar fő­zeneigazgatóját, kiemelkedő karmesteri tevékenységéért, különösen Bartók Béla mű­veinek hiteles tolmácsolásá­ért. A Kossuth-díj 2. fokozatá­val és a velejáró 35 000 forin­tos pénzjutalommal tünteti ki HOLLÓ LÁSZLÓ festőművészt a képzőművészek alföldi cso­portjában kifejtett kiemelke­dő művészi teljesítményedért, egész élete munkásságáért Az új Kossuth-díjasok ne­vében dr. Manninger Rezső mondott köszönetét a kitün­tetésekért. (MTI) A TIT országos . A SZOVJET IRODALOM SIKERE küldöttközgyűlést Az MSZBT olvasómozgalmáról (art A Tudományos Ismeret- terjesztő Társulat májusban tartja 3. országos küldött közgyűlését. A tanácskozásra országszerte megkezdték az előkészületeket a TIT helyi szervezetei. A vezetőségválasztó köz­gyűlések helyi vonatkozás­ban és' országos szinten egy­aránt alkalmat nyújtanak arra, hogy a társulat vezető szervei beszámoljanak tevé­kenységükről,- s az ismeret- terjesztésben szerzett tapasz­talatok alapján kijelöljék a további feladatokat a szám­vetés készítésekor az 1958. évben tartott 2. kongresszu­sától eltelt időszak munkáját vizsgálja a TIT, s értékeli az eredményeket. A három év statisztikája az előadások számát és a részvétel ará­nyát tekinve egyaránt ugrás­szerű fejlődésről tanúskodik. Jellemző számadat: míg 1958- ban országosan 22 400 elő­adás hangzott el, addig a múlt évben 53 000. Az utób­bi időszakban a világnézeti nevelést közvetlenül szolgáló előadások számát is jelentős mértékben növelték. A mun­kások között folytatott isme­retterjesztés eredményei a legfigyelemreméltóbbak: itt a hallgatói létszám a három év előttihez képest több mint háromszáz százalékkal emel­kedett A fizikai dolgozók körében az ismeretterjesztés­nek igen kedvelt formája lett az üzemi munkásakadé­miai rendszer. , A kunhegyest Lenin Tsz termelési tervéből Az idén 1417 holdon öntöznek A több mint 6 ezer holdas kunhegyesi Lenin Tsz-ben március 7-én tartották meg a tervjóváhagyó közgyűlést. A hozzászólók elmondották, hogy reálisnak, teljesíthető­nek tartják a tervet. A ve­zetőségtől azt kérték; bizto­sítsa azokat a feltételeket, amelyek szükségesek a terv­ben meghatározott feladatok valóraváltásához. Említésre méltó, hogy a terv jóváhagyó közgyűlésen húsz belépő ügyében döntöttek. Gyakori mostanában, hogy földnél­küliek, iparból vagy más munkahelyről hazatérők és asszonyok, vagy lányok ké­rik felvételüket a Lenin Tsz- be. Akik résztVettek a terv­jóváhagyó közgyűlésen ott is hallhatták, hogy egy munka­egységre 36,87 forintot ősz­ÖREG BÚTOROK „Közhírré tétetik.. Az emberek összeverődtek az utcasarkokon. Vajon mi hírt hozott Farkas bácsi, a dobos? — Árverés lesz — futott szét a faluban. Tóthéfcnál árvereznek pénte­ken. És megindult a suttogás. Találgatták, mi lehet Tóthék- kal... adósság? Más egyéb? Pénteken mind ott ácsorog- tak az udvarban, az árveré­sen. Kíváncsiságból. öreg kanapé, konyhaasz­tal, vaságy, létra, üstház... a kisunoka ágya — ott sora­koztak rendre az udvaron. Míg kifelé hordták a házból, Tóth néni megsimogatott minden darabot. Búcsúzott tőlük, a kedves, öreg hol­miktól, hiszen életénk ta­núi ezek, hosszú évtizedek óta közöttük él. Behúnyt szemmel is meg tudná mon­dani, hogy a kanapé huza­tán hányadik virágnak fosz­lott ki a közepe, s hogy az asztal lábáról mikor verték le a festéket. És most meg­perdül a dob, és mindent széthurcolnak a szomszédok. Mert azok Jöttek, figyelte a gyülekezőket. Az egész ut­ca képviseli magát... Tóth néni ezzel végbúcsút vett öreg bútoraitól, s meg­adással várta, hogy elvigyék. Talán titokban örült is an­nak, hogy most az új lakást a városban új bútorokkal rendezik majd be. És közel lesznek a gyerekek. A kis­unoka ... Tóth néni simogató keze gondolatban unokája selymes haján szánt végig. Nem is bánja már, hadd vi­gyék a lomokat. Hanem a vásár nem ment. Elvitték a befőttes üvegeket, meg a csipkéd díszpárnákat, a bútorféle meg maradt. Ki­nek kell ma már ilyen régi­módi bútor? Akinek pénze van, az újat vesz; az kell a fiataloknak, az idősebbeknek meg már van. így hát az ár­verés kevés eredményt ho­zott. A szomszédok kiszőrakoz- ták magukat, csöndesen el­vonultak, s a nagy udvar kö­zepén ott maradt Tóth néni, Tóth bácsi, a vaságy, a ka­napé, egy szekrény, egy asz­tal... Öreg bútorok... &. E. tanak, amiből 6,87 forint a természetbeni juttatások ér­téke, a többi pedig pénz. Ha­vonta 15 forintos munkaégy- ségelőleget biztosítanak a szövetkezeti gazdáknak. A tervben többek között egy ilyen adat is szerepel: 1961-ben 1417 holdon öntöz­nek. Lippai Lászlót, a tsz fő- agronómusát kértem meg, tájékoztasson öntözési ter­vükről. A következőket mon­dotta: — 1958-ban mindössze 5 holdon öntöztünk szántóföl­di növényt, 1959-ben 55, — 1960-ban pedig 980 holdon. Tavalyi eredményeink is igazolják az öntözés hasz­nosságát. A 240 hold kukorica — ahol idejében és megfelelő minő­ségben elvégeztük az öntö­zést — 46 mázsa csőtermést adott. Egy 46 holdas terület pedig, ahol 23 000 tőszám volt, 54 mázsát adott holdan­ként. A lucernát is öntöztük 195 holdon. Negyvenöt hold termését mértük meg a be­takarításkor, holdanként 35 mázsa széna termett. Vagyis tíz mázsával több, mint azon a területen, ahol nem öntöz­tünk. — Az idén is főként a ta­karmánytermő _ területeket öntözzük. Termelőszövetke­zetünk aránylag nagy állat- állománnyal rendelkezik, amit most is növelni kívá­nunk. Ehhez viszont a legel­ső feltétel a megfelelő meny- nyiségű és minőségű takar­mányok megtermesztése. A jelenlegi 220 tehén helyett év végére 260 áll majd az is­tállóban, az anyakoca szá­mát 130-ról 250-re emeljük, a 666 anyajuh számát, pedig 800-ra. Szaporítjuk a barom­fiállományt is. A hizlalási tervünk — szarvasmarhából 269, sertésből pedig 2810. — Érthető tehát az a tö­rekvésünk, hogy öntözéssel is fokozzuk a takarmányter­mő területek hozamát Az öntözésre jól felkészül­tünk. Már a tervkészítés során külön öntözési albi­zottság készítette el a ter­vet Türmer István öntözési ag- ronómus irányításával. — Olyan emberek vettek részt ebben, akik gyakorlati ta­pasztalatukat is hasznosít­hatták a tervkészítésnél. — Húsz főből álló öntözési munkacsapatot hoztunk lét­re, amelyet szintén Türmer István irányít. A meglévő két permetező öntözőberendezésünk mellé az idén még egyet vásáro­lunk, s megegyeztünk a kunhe­gyes! Vízgépészeti Válla­lattal két vízágyú legyár­tásában. Az MSZBT iskolai bizott­ságának kezdeményezésére 1960. decemberében több szerv — a megyei tanács mű­velődésügyi osztálya, a KISZ megyei bizottsága, az MSZBT iskolai bizottsága és a megyei könyvtár —_ olvasó­mozgalmat hirdetett. „Olvas­sunk a szünidőben!” — mondja a mozgalom felhívá­sa, mely arra szólítja a me­gye összes tanulóit — ipari tanulókat, általános- és kö­zépiskolásokat —, hogy a szünidőben a megjelölt szov­jet művekből olvassanak. — Értékes jutálmakat helyezett kilátásba azok részére, akik a beszámoláskor, 1961 szep­temberében a legtájékozot- tabbaknak mutatkoznak. S mivel a program a KISZ Jó­zsef Attila olvasómozgalmá­nak könyvei közül jelölte ki az olvasnivalókat, a mozga­lom egyúttal hathatósan tá­mogatja, segíti a KISZ tevé­kenységét is. Az „első hullám” már a té­li szünet idején érezhető volt a könyvtárakban. Egy­más után jelentkeztek az if­jú olvasók, akik — felmutat­va a mozgalom ismertetőjét — az ott felsorolt könyveket vitték magukkal. Nehéz len­ne egészen pontosan lemérni, hogy az MSZBT kezdemé­nyezése mennyire járult hoz­zá a szovjet könyvek forgal­mának emelkedéséhez, hisz ennek nyilvántartása nagyon körülményes lenne. Az azon­ban tagadhatatlan, hogy ré­sze van a szovjet irodalom sikerében. A megye közmű­velődési könyvtárainak évi statisztikája természetesen nem tarthat számon minden egyes elolvasott szovjet re­gényt, vagy elbeszélésköte­tet, csak azokat, amelyeket ezekből a könyvtárakból vit­tek el, de az a tény, hogy a megye könyvtárainak olvasói tavaly ezer híján ugyanahy- nyi szovjet szépirodalmi mű­vet olvastak, mint a nem szocialista országok irodalmá­ból együttvéve, számszerűen is bizonyítja a szovjet művek sikerét. S ebben nemcsak az olvasók spontán érdeklődése tükröződik, hanem az a fel- világosító munka, amelyet a könyvtárak, a könyvtárosok végeznek, valamint az a pro­paganda, melyet az MSZBT kezdeményezte olvasómozga­lom is jelent. Egyéb összefüggésekre is érdemes rámutatnunk. — A szovjet és népi demokrati­kus szépirodalmi művek forgalma együttesen megkö­zelíti a nem szocialista iro­dalmak forgalmának kétsze­resét. S ha ehhez még azt is hozzávesszük, hogy az ol­vasók most már jobban ér­deklődnek a mai, mint a klasszikus magyar irodalom iránt, akkor világosan lát­szik, hogy egyre nagyobb nemcsak a szovjet, hanem általában a szocialista épí­tést szolgáló irodalom sike­re. Az „Olvassunk a szün­időben!” mozgalomnak nyil­ván része van abban is, hogy — a könyvtárosok egyöntetű véleménye szerint — a leg­kedveltebb írók között fog­lalnak helyet a szovjet iro­dalom kimagasló egyéniségei, mint Gorkij, Erenburg, A. Tolsztoj, Solohov, vagy Gzimo- nov és a többiek. S akinek Gorkij vagy Solohov, Eren­burg vagy A. Tolsztoj a ked­venc írója, annak művészi ízlésével nincs baj, az az ol­vasó akkor is jó művet fog választani olvasnivalóul, ha éppen nem legkedvesebb író­jának valamelyik művét ve­szi kézbe. ENNEK az. olvasómozga­lomnak pedagógiai értéke sem csekély, örömmel kell üdvözölnünk minden olyan törekvést, mely ifjúságunk szabadidejét hasznosan akar­ja kitölteni. Az is fontos ne* velési cél, hogy a felnövek­vő ifjúság megtanulja: a sza­badidő, a vakáció nem a tét­lenség időszáka, hanem a másfajta tevékenység ideje, amelyben természetesen több a szórakozás, de melyben fő­ként a megszokottnál eltérő hozza meg a felüdülést. Hamarosan itt a tavaszi vakáció, akkor megint több idő jut az olvasásra, mint különben. Reméljük, hogy a diákok szép számmal köl­csönzik ki a könyvtarakból, emelik le saját kis könyvtá­ruk polcairól Solohov „Csen­des Don”-ját, Katajev „Tá­volban egy fehér vitorlá”- ját. Aki kellő érdeklődéssel ol­vassa a kiválasztott műve­ket, aki elmélyed azok mon­danivalójába, kétszeres ju­talmat kap. Nem megvetendő a 20 legjobbnak szánt könyv­ajándék, vagy éppen a 8 na­pos utazás a Szovjetunióba de ezeknek a műveknek az olvasása önmagában is hord­ja jutalmát. Azt, amivel az olvasó több lesz emberség­ben, igaz hazafiságban, for­radalmi hitben és elszánt­ságban. Kisfalud! Sándor Kétszázötvenezer forint az erre előirányzott összeg. —! 77 000 forintot saját pénzfor-p rásunkból biztosítunk. r— Mit is öntözünk? — A kiöregedett rizstele-í pék egyrészét füves keverék' kel, vörösherével telepítjük be, itt az öntözés is megold-1 ható. Tervünk szerint 204' ; hold évelőherét, 115 hold T, egyéb szálastakarmányt, 100* f hold rétet és 145 hold lege-| löt öntözünk. Kukoricát 800 holdon termesztünk, ebből 400-at barázdásan öntö-i zünk, — a 330 hold főve-i tésű silókukoricából pedigSj 136 holdon végezzük el az' ‘ öntözést. Tavaly a cukorrépánál isf% bebizonyosodott az öntözés^ hasznossága. Ahol alkalmaztuk ezt amód-gj szert, 242 mázsa répa tér-; mett holdanként. Most a ter-| vezett 200 hold cukorrépa nagyrészét, 160 holdat öntö-l zünk. A 20 holdon termesz-^ tett takarmányrépánál az ön-|:! tűzéssel kívánjuk biztosítani^ a 210 mázsás holdankénti termés elérését I — Mégcsak egy dolgot em­lítek. A termelési tervben nincs külön munkalap az$f öntözési résznek, ezért ma gunk készítettük el az öntö­zési gfarikont, kidolgoztuk! pontosan az öntözési normát | és megkötöttük a vízhaszná-! lati szerződést is. Felmérő-j? sünk alapján 1 950 420 köb-! méter vízre lesz szükségünk. Nara Katalin Nagyjavítás a gépházban A törökszentmiklósi baromfifeldolgozóban ezekben a hónapokban végzik az évi nagyjavítást. A gépházban a szerelők a gépek felújításával és a biztonsági követei* menyeknek megfelelő szabványosítással foglalkoznak. Képünkön Horváth József szerelő az egyik 100 000 kalóriái kompresszor dugattyú gyűrűzését végzi. I

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents