Szolnok Megyei Néplap, 1961. március (12. évfolyam, 51-77. szám)
1961-03-11 / 60. szám
! 2 SZOLNOK MEGYEI NEM.AI 1961, március ÜL Az űrhajó utasai jól érzik Csütörtökön egy feke-' teszőrű kutya szállt ki a negyedik szputnyik űrhajó kabinjából, miután szerencsésen visszaérkezett többszörös földkörüli útjáról. S a négylábú űrhajós — nemkülönben az óránként 28 000 kilométerrel száguldó műbolygó — azóta a világ érdeklődésének középpontjában áll. Azratyan akadémikus pénteken reggel a moszkvai rádióban nyilatkozott Csemus- ka és űtitársai állapotáról: „Bejelenthetem —, mondotta hogy a negyedik szovjet szputnyik űrhajó négylábú utasai jól érzik magukat”. S hogy a kísérleti állatok épségben visszaértek, az igen nagyjelentőségű esemény a szovjet firbiológiai kutatásnak. Ezzel ugyanis tovább gyarapodott az a nagy kísérleti anyag, melynek alapján lehetővé válik, hogy az ember űrrepülésének közvetlen előkészítéséhez fogjanak majd hozzál A Belka és Szírelka nevű kísérleti kutyák után most a Csemuska állapota — és az útja során életműködéséről kapott rádióközlések is — bizonyítják, hogy az ember számára űrutazás szempontjából a súlytalanság állapota nem jelent veszélyt. A szovjet tudósok ez alkalommal értékes adatokat szereztek arról is hogyan hatnak az élő szervezetre a rendkívüli fel tételek, például a rakéta hajtóművének a zaja, a rakéta' test vibrációja, valamint a rajt és a visszatérés szakaszában fellépő nagy megterhelés. Mint a tudósok nyilatkozatából kitűnik a negye dik szovjet szputnyik-űrhajó imiwinmmiiiHUiuitmimHtiiHHimmtuu Tavaszi szünet az iskolákban A művelődésügyi miniszter utasítása értelmében az általános és középiskolákban a tavaszi szünet április 5-től 12-ig tart. Az első tanítási nap április 13. Mivel az ötödiké előtti három nap munkaszüneti nap, így az iskolai szünet tulajdonképpen április 2-án kezdődik. Az iskolák már készülnek a felszabadulási ünnepségre, amelyet általában április 1- én, szombaton rendeznek. A tavaszi szünet utolsó napjainak egyikén tartják meg a pedagógusok ideológiai továbbképzésének beszámolóit. (MTI). masukat utasai kiválóan viselték el ezeket a nehézségeket. S az adatok, amelyeket az állatok útja során és annak befejezésével szereztek — Azratyan akadémikus szerint — arra szolgálnak, hogy kidolgozzák az olyan űrhajó berendezéseit, amelyen már ember indul első „történelmi útjára” a világűrbe. »■ ’ A világűr meghódításának ideje tehát közeleg és az újabb 4700 kilogrammos szovjet szputnyikkal a kivitelezés közvetlen stádiumába jutott, bár az ember űrrepülésének problémái olyan nagyok. hogy valószínűleg számos állatokat szállító űrhajó- kisérletre lesz szükség. Az egész világ — valamennyi számottevő tudósa — elismeréssel adózik az újabb sikeres rakétakisérlet láttán — nemkülönben a világsajtó. A Párizsban megjelenő jobboldali Figaró igen ötletesen a szputnyikok családfájára felrajzolta az újabb ágat tegnapi számában. Az ugyancsak párizsi Auróre tudományos munkatársa „Az űr meghódítására indult szovjet amerikai mérkőzés” állását értékeli és arra a megállapításra jut, hogy a szovjet tudósok állnak közelebb a győzelemhez. A Populalre azt fejtegeti, hogy az amerikai tudósok máris megvannak győződve arról, hogy a Szovjetunióban készen állnak egy ember űrbe való fellövésére A külföldi sajtóból egyébként az is kitűnik, hogy a szovjet teljesítmény újabb híréré Washingtonban pesz- szimizmus lett úrrá. Érthetően: az amerikai kísérletek eddigi állása szerint legfeljebb arról lehet szó. hogy az első űrutas egy 160 kilométeres ..ugrást” tehet majd 500— 600 kilométeres röppályával. Ellenben — az amerikaiak szerint — az első orosz va- ’óban űrhajós lehet, műboly- gőba ültetik, óránként 28 000 kilométeres sebességgel néhányszor megkerüli az a földet, mielőtt leszáll. A Humanité így ír: „A szovjet tudósok módszeresen valósítják meg azt a programot, amelynek végén az ember első űrbéli útja áll. Hiábavaló dolog jósolgatni., mikor történik meg ez, de az új teljes sikerrel koronázott kísérlet után kisértésbe kerül az ember, hogy azt gondolja: talán már az idei nyár sem múlik el anélkül, hogy utasok ne szálljanak fel egy ugyanolyan űrhajóra, mint amelyről tegnap a feketeszőrű kutya leszállt.” A brazil nép kö Telelése Montevideo (TASZSZ), A Novos Rumos ;ímü brazil lap cikkében nemzeti követelésnek nevezi a Szovjetunióval, a Kínai Népköztársasággal és más szocialista országokkal való diplomáciai kapcsolatok felvételét. „Ez elsősorban szuverén államhoz méltó cselekedet lenne — írja a lap. — Ezenkívül az ilyen intézkedés megfelel fejlődésünk érdekeinek, mert új piacokat nyit áruink számára és lehetővé teszi a brazil ipar fejlesztéséhez feltétA normarendezés mérlege A törökszentmiklósi Mező- gazdasági Gépgyár az utóbbi időben sokat fejlődött. A nagy szerelőcsarnokot átalakították. Űj, nagyteljesítményű hidraulikus prést állítottak üzembe. A szerelőcsarnok nagy részén sűrített levegő- hálózatot építettek, amely a lakatosok munkáját teszi kulturáltabbá és könnyebbé. A présműhelybe automatikus, félautomatikus adagoló szerkezetek kerültek. A féltonnás daru a rakodók munkáját könnyíti és csökkenti a balesetveszélyt A magszárítók, akik hosszú ideig egészségtelen munkakörülmények kölenül szükséges felszerelések megvásárlását”. A lap ezután Amerika kiszolgálóinak nevezi azokat a reakciós erőket, — amelyek kampányt indítottak Quadros elnök és kormánya ellen, mert rendezni akarja Brazília viszonyát a Szovjetunióval és más szocialista országokkal. A lap felhívja az ország demokratikus erőit, hogy harcoljanak a szocialista országokkal való diplomáciai kapcsolatok felvételéért — (MTI). A tnnanarivei értehezlet Kongó szét darabolását akarja Tananarive. — A kongói nép érdekeit eláruló diktátorok és diktátorjelöltek tana- narivei értekezletük csütörtök délutáni ülésén igyekeztek megfelelni imperialista megbízóik törekvéseinek: kimondották Kongó egységének szétzúzását, az ország testé- nek további szétfórgácsolását Az ülésről kiadott közlemény először is bejelenti, hogy az értekezlet elismeri a Kongó területén „már megalakult független államokat” — értve alatta a kongói Ka- tanga-tartomány uránérckincseit markában tartó „Union Miniere” belga bányakonszern védőszárnyai alatt működő Csombe-féle katangai szakadár ^kormányt”, nemkülönben a Kaszai-tartomány déli részén lévő Kalondzsi- féle úgynevezett „bányaállamot”. Romboló munkáját az értekezlet azzal tetézte — mint a közlemény második pontként bejelenti —-, hogy „fö'drajzi, néprajzi és gazdasági meggondolásokból” elvben szükségesnek tartja további „független államok” alakítását Kongó területén. Ennek az elgondolásnak legfőbb szóvivői' természetesen a beíga- bémc Csőmbe, valamint Ka- londzsi volt. Bár a közlemény szövege igyekezett a törvényesség mázával bevonni az értekezleten hozott — Kongó alkotmányába ütköző — határozatokat, nem kétséges, hogy a jelenlévő diktátorok és diktátorjelöltek csak abban értenek egyet, hogy az ENSZ-nek távoznia kell Kongóból. Az AP tudósítója — több résztvevővel folytatott beszélgetés után megállapítja, kétségtelen, hogy az értekezlet állásfoglalásának célja „balkanizálni" — még több darabra szabdalni az országot. A tudósító értesülése szerint több diktátor-jelölt, máris anyagi segítséget kért Csombetól, a belgák katangai páncélszekrényének kezelőjétől, de egyelőre kevés eredménnyel. Kaszavubu, Kongónak az árulókat támogató elnöke, csütörtökön tiltakozó távirat- sorozatot indított útnak. Az ENSZ-közgyűlés elnökének szánt táviratában ismét fenyegetőzött, az ENSZ kongói Tanácsadó Bizottsága elnökéhez, valamint Nkrumah gha- nai elnökhöz küldött táviratában pedig az ellen tiltakozott, hogy a ghanai elnök — mint ismeretes — javaslatot tett Kongó kérdésének megoldására. Az AFP jelenti, valameny- nyi megfigyelő szerint a közlemény megszövegezése rendkívül homályos. zött dolgoztak, ma már az új, korszerű technológiával ellátott műhelyben dolgoznak. Nyilvánvaló, hogy a műszaki intézkedések, a beállított új gépek elavulttá tették a régi gyártásidőket. Emiatt a normák fellazultak, s a munkaidő kihasználás sem volt megfelelő. December közepén tehát szükségessé vált a norma-felülvizsgálat, amelynek során közel 6—7 ezer időtételt módosítottak. Ez korántsem volt könnyű feladat. Sok vesződ- séggel járt, de megérte a fáradságot. Elősegítette annak a célnak az elérését, hogy mindenki a végzett munkája után kapja a fizetését. Az új normákat január 1- ével vezették be. Az azóta megejtett munkanap fényképezése arra enged következtetni, hogy — kisebb hibáktól eltekintve — sikerül biztosítani a termelékenyebb munkát. Azóta különösen január végén és februárban so- kát javult a fegyelem, és csökkent a kapun ’ elüli munlcanélküliség. Ez azt is bizonyítja, hogy a normaren- dezést a munkások egyetértésével és tevékeny részvételével hajtották végre. A dolgozók megértették, hogy fejlettebb gyártástechnológiával — újtípusú gépekkel — többet lehet produkálni, mint a régi, elavult „masinákkal”. De nézzük a hatást a tervteljesítés tükrében. Januárban anyaghiány miatt lemaradással zártak. Februárban javult az anyaghelyzet, s az év második hónapjában már 112,2 százalékos tervteljesítést értek el. A tervezett szinten alakult a termelékenység és januárban, februárban 13 százalékkal növekedett. A normarendezés eddigi tapasztalatai tehát azt mutatják: a dolgozók anyagilag nem károsodtak. Az év első három hónapjában az átlagkereset nem csökkent. Egy-két munkahely azonban kivétel ez alól. így például az öntöde munkálnak teljesítménye január 1. előtt mindig 115 százalék körül mozgott, a rendezés után januárban & februárban alig érte el a 100 százalékot Miből adódik ez? Jórészt abból, hogy a normarendezésnél csupán az öntők átlagkeresetét vették figyelembe. Az új technológiai eljárásokat (mint pl. a fürtvagy a kokilla-öntést) szélesebb körben csak a jövőben fogják alkalmazni. A héjformázás sem általánosítható. Az öntöde összlétszámának jelentős hányada még ezév- ben is kézi formázással és öntéssel dolgozik. Ezek teljesítményét nem lett volna szabad arányosítani a korszerű gépen dolgozókéhoz. A gyár vezetősége jelentős műszaki intézkedéssel, a gyártástechnológia korszerűsítésével igyekszik ellensúlyozni az effajta hiányosságokat. A gyártástechnológia korszerűsítése megéri a fáradságot és idővel kamatozni fog a ráfordítás. Tavaly például a tervezett 2 millió 150 ezer forint helyett 3 millió 25 ezer forint értékű megtakarítást hozott a műszaki fejlesztési tervek megvalósítása. A tavalyihoz hasonlóan ez évben is a korszerűsítés révén negyedévenként félmillió forint megtakarítást terveznek a munkaidő-, energia- és az anyagköltségek csökkenéséből. Bevezetik a gépalkatrészek festésénél a mártásos eljárást. 1960-hoz hasonlóan ez évben is alkalmazzák méregdrága öntvények helyett az olcsóbb eljárással készült, a balaszt-anyaggal töltött hegesztett lemezszerkezeteket.* Minden termék gyártásánál bevezetik a műanyag-tárcsás darabolást. Az új automata kisgép, a fűrészgép vágásideiének egytizede alatt darabol. Á gyártástechnológia' korszerűsítése, a műszaki fejlesztési tervek megvalósítása jelentős feladatot ró a gyár dolgozóira. A mezőgépgyár- ban nagy múlttal rendelkezik az újítómozgalom. Ez az év is jól kezdődött. Csupán egyetlen napon — február 2- én — 43 javaslat érkezett a vállalat újítási előadójához. Az ez évi terv túlteljesítésének tapasztalatai és az eddig fel nem tárt tartalékok arra engednek következtetni: a törökszentmiklósi Mezőgazdasági Gépgyár ez évi tervszámai nem túlméretezettek, teljesíthetők. Arnőth József Vasárnap és hétfőn békekölcsön húzás —» az I. az V. és a VI. békekölcsönre 93.8 millió forintot sorsolnak Az Országos Takarékpénztár vasárnap és hétfőn rendezi az idei első államköl- csőnsorsolásokat, az I., az V. és VL békekölcsön 1961. évi első félévi húzását. A sorsolásokat mindkét napon a Szakszervezetek Művelődési Otthonában tartják. Március 12-én, vasárnap délelőtt tíz órai kezdettel bonyolítják le az I. békekölcsön búzását. Ebből a kölcsönből 61500 kötvényre tizenkilenc millió forint értékű nyeremény és törlesztés jut. Március 13-án, hétfőn délután fél háromkor kezdődnek a húzások. Először az V békekölcsönt húzzák, 164 450 kötvényre 30.4 millió forintot. Utána a VI. békekölcsön 235 200 kötvényére 44.4 millió forint jut a szerencsés nyerteseknek. A kétnapos húzáson az I. az V. és VI. békekőlcsönbő összesen 461150 kötvényre 93.8 millió forintot sorsol nak. A nyertes kötvények beváltását március 16-án kezdik meg. (MTI). uuiuuriiiiiuiiiiiiiiuummiiuu 'j/f/t/ 'j, effia/wi lijdtai i “ PÁRIZSI NAPLÓ (1.) — Gyors, udvarias útlevélvizsgálat után szerelvényünk átgördül Strassbourg- ba, az „európai gondolat” és az Európa Tanács fővárosába. Ez már Franciaország. Sansculottok és maquisardok nagy nemzete, üdv nekedl Nancyt, a „virágvárost" még beborítja az irigy sötétség, de nemsokára derengeni kezdenek a körvonalak. Apró városkák és falvak bukkannak elő a hátráló feketeségből — megannyi díszlet Martin du Gard „Vén Európájá”- hoz. A pillanatra felvillanó állomásépületek előtt, hónuk alá szorított tárcsával, hihe- tétlenül hosszú néma sorfalként tisztelegnek a forgalmist ták. Valaki közülük talán éppen ezen a párás hajnalon álmodozik arról: egyszer majd olyan állomáson dölgo- zikk ahol megáll a nemzetközi gyor \ S ahogy növekszik a világosság, úgy nő bennem egy különös érzés. Van benne valami a felfedezők cél-előtti izgalmából és a kamasz lámpalázából, akivel közlik. hogy irövidesen bemutatják a világszerte ünnepelt színésznőnek. Próbálom elhitetni magammal, hogy teljesen nyugodt vagyok, de hiába: az ember önmagával szemben nem lehet nagyképű... Aztán szerelvényünk méltóságteljesen begördül a Gare de l’Est-re. Leszállóit, egy másodperc alatt körülölel az óriás pályaudvaron hullámzó ezerfejű, ezernyelvű tömeg. Párizs, Eiffel mérnök úr vas- baöntött víziójának városa. Emile Zola soktitkú metró- pólisa, Ady Endrének „Bakonya ” — hogyan fogadsz? A PIROS SALA,5 Ahogy kilépek az utcára, lecsap rám egy zömök, kopottruhás férfi. A nyakában csamórakötött, durva, piros sál. — Taxi? — kérdi. Bólintok, mire a cím után érdeklődik. Megmondom: Hotel Riche, Rue Grange Bata- liére. Megfogja a bőröndöt és elindulunk. Elhaladunk egy, tíz, harminc taxi mellett, egyikbe sem szállunk be. Amikor elhagyjuk a hosszú kocsisort és a pirossálas nyugodtan baktat tovább, megállítom. Hosszadalmas magyarázatba kezd, lényege: a nagy forgalomban átkozottul lassan mennek a taxik, de sebaj — metrón hamar odaérünk. Szóval semmi köze a taxihoz. Nagy csel volt, de most már mind -gy. Legyen metró. A zsúfolt földalatti folyosókon mindenesetre alaposan szemmel tartom előttem fura- kodó jótevőmet. A bőröndöm az ő kezében van és ilyen bemutatkozás után némi elővigyázatosságot igényel az, hogy biztos legyek benne: nem kell tőle megválnom. Feljövünk a föld fölé. Az egyik sarkon emberem egy, vagy háromszáz méternyire lévő zöld felirat felé mutat: Hotel Riche. — Jó — mondom —gyerünk. Nem mozdul. Nem mer tovább jönni, ö tudja, miért. Ehelyett rekedt hangon — hogy mondta a legbájosabb csavargó, Villon mester? „A rum tette ezt, az átkozott likőr/" — kijelenti: •— Kétezerötszáz. Azt hittem, rosszul hallok. Hiszen ez háromnapi szállo- dabér! Gúnyosan nevetek, alkudni kezdünk. Végül sóhajtva a kezébe nyomok egy ezrest. Derűsen távozik. Nem volt szép tőled, Párizs, hogy ezernyi típusod közül — éppen az Apacsot küld- ted fogadásomra! Az első meglepetés, amit a Hotel Riche okoz az, hogy a személyzet közül nem akad senki, a portás sem, áld egyetlen szót beszél más nyelven, mint franciául. Később többszőr találkoztam a kimondatlan, de félreérthetetlen véleménnyel: ha egy etranger (idegen) mondani óhajt valamit nekünk — tanulja meg a nyelvünket. Felmegyek a lépcsőn és elém toppan a második meglepetés: a folyosón, amelyről a szobák nyílnak, nem is diszkrét félhomály, hanem diszkrét sötétség uralkodik. Őrzi a vendégek inkognitóját. Ha valaki — legalább befelé — mégsem hajlandó botorkálni, megnyomhat egy gombot. Ettől vagy húsz másodpercre bágyadt fény ömlik szét, olyan bágyadt, hogy a legjobb akarattal is csak azt lehet mondani róla: sejteti az ajtók hollétét. A szobát — pardon, szo- hácíkát — szinte teljesen betölti a hatalmas, termésrote- sen kétszemélyes ágy, A berendezés ennek ellenére kedves és kényelmes. A sarokban hideg-melegvizes mosdó és telefon. Ha a csöppnyi ablakon kinéz az ember, szürke falat lát. Még véletlenül sincs egymással szemben két ablak. A zseniális építészeti elv világos: kilátás nincs — de belátás sem! Hiába, ez a szálloda nem kimondottan alvásra készült. Hamarosan kiderül, hogy van egy felbecsülhetetlen előnye is — két percnyire van a Nagy Bovlevardoktól. SEJ, EZ ITTEN A GR Ah J BOULEVARD... Azért többesszám — Nag Boulevardok —, mert a Grand Boulevard tulajdonképpen több sugárút, köztük a Montmartre folytatólagos sorozata. Csak ha végigsétál az ember rajta, éríi meg: miért van annyi melegség és igen, büszkeség Yves Montand hangjában, amikor szé- lesretárt kzrokkal — mintha magához akarná ölelni, amiről dalol — mosolyogva énekli: — Se), ez itten a Grand Boulevard... S had bocsássam már most előre — az egész csodálatos Párizsból számomra az első pillanattól kezdve a legcsodálatosabb az élő. latinos lázzal lüktető utca volt. (Folytatjuk.) Barmatb Endre
