Szolnok Megyei Néplap, 1961. március (12. évfolyam, 51-77. szám)

1961-03-10 / 59. szám

1061, március 10. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP s Milyen kukoricafajtákat • • A •• •• | ^ öntözzünk? írták: Mihályfalvy István és Pál Károly I akar mánv növénye­ink közül egységnyi terüle­ten legnagyobb takarmány- érték a kukoricával érhető el, amelyet a silókukoricával és csalamádéval együtt szán­tóterületeinknek közel 30 szá­zalékán termesztünk. A kukorica vetésterületé­nek bővítésében, termésének növelésében igen jelentős szerepet játszik a hibridkuko­ricában rejlő nagyobb ter­mőképesség — mely fajták­kal ez évben kukorica vetés- területünknek 75 százalékát tudjuk elvetni. A hibrid vetőmag haszná­lata , és a korszerű agrotech­nika hatására az utóbbi évek­ben a kukorica termése or­szágosan mintegy 15—18 szá­zalékkal növekedett. Ennek ellenére a kukorica bizton­ságos termesztése és főként a nagyobb termések elérése hazánk nem minden tájegy­ségén valósítható meg ered­ményesen. Főként az Alföl­dön —• s ezenbelül Szolnok megyében —- szélsőséges idő­járási viszonyai következté­ben — különösen a rossz viz- gazdálkodású talajokon — a kukorica termésátlagának évenkénti Ingadozása igen nagy. Ezt helyes agrotechni­kával lehet csökkenteni, de teljesen megszüntetni nem tudjuk. Erre igen jó például szolgál az 1959. és 1960. évi kukorica terméseredménye. Az I960, évi aszályos időjá­rás következtében a kuko­rica termése mintegy 20—30 százalékkal kisebb volt az 1959. évinél, amikor nemcsak bőséges csapadék hullott, ha­nem annak eloszlása is igen kedvező volt. A kukorica termesztése nemcsak külföldön, hanem hazánkban is egyre nagyobb jelentőségű. Ezért vetésterü- niiiiiiiHiHiiiiiiiiiimmumimiiimiimimi AUGUSZTUS 15-IG LEHET JELENTKEZNI A TÖRÖKSZENTMIKLÓSI MEZÖGAZDASÄGI TECHNIKUM LEVELEZŐ TAGOZATÁRA A Törökszentmiklósi Mező- gazdasági Technikum levele­ző tagozata 1962. január 20- ón induló tanévben továbbta­nulni szándékozók figyelmét felhívja az alábbiakra; A jelentkezők igényeljenek tájékoztatót és jelentkezési lapot az iskola levelező tago­zatának vezetőjétől, melyek­ből pontos eligazítást kapnak a továbbtanulás körülményei­ről és a jelentkezéshez szük­séges iratokról. Az első évfolyamra azok jelentkezhetnek, akik rendel­keznek az általános iskola Vili. osztályos, vagy azzal egyenértékű végzettséggel. Akinek az általános iskolai tanulmánya folyamatban van, csatoljanak a jelentkezési laphoz hivatalos igazolást ar­ról, hogy az előírt végzettsé­get október 1-ig megszerzik. A második évfolyamra — különbözeti vizsga letétele után — azok nyerhetnek fel­vételt, akik az általános is­kolai végzettségen felül me­zőgazdasági szakiskolai vég­bizonyítvánnyal vagy vala­melyik középiskola legalább egy osztályának elvégzését ie- lentö bizonyítvánnyal, továb­bá érettségi bizonyítvánnval rendelkeznek. Az érettségi­zetteknek csak a szaktár­gyakból kell vizsgázniok. A jelentkezés határideje augusztus 15. A felvételi és különbözeti vizsga kérdéseit csak a jelentkezési iratok be­küldése után adja ki a tago­zatvezető. létének bővítése mellett hol- dankénti hozamának növelé­sére, biztonságos termeszté­sének megalapozására is na­gyobb gondot kell fordíta­nunk. Ennek érdekében még többet kell vetnünk hibrid­fajtákból, és alkalmaznunk kell minden olyan termesz­tési eljárást, amelyek beve­zetésével e törekvés megvaló­sítható. Megyénkben a kukorica termésének legeredménye­sebb és leggyorsabb növelése öntözéssel érhető el, és ehhez adottságaink is — mind a talaj felszíni alakulása, mind a vízkészlet szempontjából — igen kedvezőek. Nagyüzeme­ink az utóbbi két évben fel­ismerték a kukorica öntözé­sében rejlő nagy lehetősége­ket. Ennek kihatásaként az öntözött kukorica területe csaknem megháromszorozó­dott, és az öntözött szántó­földi növények kiterjedését és hozamát illetően a kuko­rica áll az első helyen. Az 1960. év kedvező tapasz­talata alapján Szolnok me­gyében 1961-ben mintegy 25—30 ezer holdra növeljük az öntözött kukorica terüle­tet és ezáltal igyekszünk az aszály okozta károkat mérsé­kelni. Ilyen nagy területen már nem lehet közömbös a fajta megválasztása, illetve annak termőképessége. Ezért lehetőleg az öntözést legjob­ban megháláló fajták vetését helyezzük előtérbe, már csak azért is, mert az egyes hib­ridek termőképessége között 8—12 százalékos különbség tapasztalható. Vizsgálat tárgyává tettük — a gyakorlat igényeinek megfelelően — az öntözést legjobban megháláló fajták kiválasztását. A kunhegyes! kísérleti telepen beállított hároméves kísérlet keretében hét beltenyésztett, egy fajta- hibridet és egy közönséges fajtát vetettünk. Az éven­kénti kísérleteknél csupán az öntözések számában és az öntözővíz mennyiségében volt eltérés, amelyek az évenkénti csapadék mennyiségétől füg­gően változtak. Ennek értel­mében 1958-ban négyszeri (434 milliméter), 1959-ben kétszeri (201 milliméter), 1960-ban háromszori (316 milliméter) öntözés vált szük­ségessé. Az öntözővíz adago­lását mindhárom évben ba- rázdásan oldottuk meg. A három év igen eltérő Egy dolgos szövetkezeti asszony Jáger Béláné a jászfény- szarui Szabadság Tsz tagja. A közös gazdaságban ötven asszony és lány dolgozik a kertészetben, növényter­mesztésben. Jáger Béláné egy tizenkéttagú munka­csapatot irányít, s emellett a termelőszövetkezetben működő nőbizottságnak is vezetője. Három gyermek édes­anyja, s mégis nap, mint nap résztvállal a közös munkából. Tavaly 435 munkaegységet írtak a ja­vára, s már most is 50 egy­séget szerzett a kertészet­ben végzett munkájával. csapadéka ellenére a kísér­letben szereplő fajták éven­kénti összevont termésátlagai között (48 és 51 mázsa hol­danként) lényeges eltérés nem mutatkozott. Ez egyben bizonyíték arra, hogy aszályos években is nagy termés ta­karítható be — ha az öntö­zési időpontokat helyesen választjuk meg, és elegendő vizet adagolunk. Tavaly a kukorica öntözé­sével több nagyüzemünk ki­magasló termést ért el. A Tiszaszentimrei Állami Gaz­daságon kívül a kisújszállási Ady és a kunhegyesi Lenin Tsz öntözött kukoricájának holdankénti 45—50 mázsa csövestermése — az öntözet- len kukoricának közel há­romszoros termése — arról tanúskodik, hogy termelő- szövetkezeteink nemcsak megértik a szántóföldi növé­nyek öntözésének jelentősé­gét, hanem egyrészük azt már helyesen alkalmazza is. Az öntözést ezekben a gazdasá­gokban a terméseredmény növelésének leghatásosabb és legeredményesebb termeszté­si tényezőjének tekintik, A beltenyésztett hib­ridek három évi szemes át­lagtermése (51,6 mázsa/kh) 24,6 százalékkal, míg az óvári 5 fajtahibrid (43,5 mázsa/kh) 5,2 százalékkal múlta felül a közönséges kukoricafajta termését. Ugyanakkor az ön­tözést legjobban megháláló hibridek ™ Mv—í, Mv—-39, Mv—48 és Mv—50 — átlag­termése (53 mázsa/kh) 30 szá­zalékkal adtak nagyobb ter­mést a közönséges kukorica­fajtánál. Ez a tény arra en­ged következtetni, hogy az öntözést legjobban meghálá­ló kukoricafajtákkal a hibri­deken belül is még további (8—10 százalékos) termés- többlet érhető el. Megyénkben a legjobban ismert és a legnagyobb ve­tésterületű Mv—5-ös 17 szá­zalékkal múlta felül a közön' séges kukoricafajta termését Tehát az öntözést ez a fajta is meghálálja, de az előbbiek­nél 10—12 százalékkal keve­sebbet terem. Zárszámadás után is bőven van teendőnk Á tavaszi vetőmagvak csávázásárói Az időjárás megenyhült. Néhány napsütéses nap, a ta­laj felszíne felpirul és minde­nütt vetni kell a tavaszi ka­lászosokat Ahhoz viszont, hogy vetéseinket megkezd­hessük, feltétlen csávázni kell vetőmagjainkat, mert csak így biztosíthatjuk termésünk fertőzésmentességét Melyek azok a betegségek, amik ellen csávázással véde­kezünk? Egy szóban válaszol­va, az üszög ellen. Ennek több változatát kell megkü­lönböztetni aszerint, hogy az üszög-gomba a növény mi­lyen részén fejlődik ki és hoz­za létre szaporító szerveit. A kőüszög a termésfalon felül fejlődik ki és a szem belse­jét pusztítja el, fekete üszög­spórával töltve ki azt A fe­dett üszög szintén a szemter­mésben fejlődik ki, de annak héját is felemészti, így a lét­rejött üszögspórákat, a pely­valevelet vékony ezüstös színben fénylő, selymes hár­tya tartja össze. A repülő vagy porüszögnél a gomba az egész virágzatot szétron­csolja, felemészti annyira, hogy csak a kalászorsó vagy a bugaság marad meg. A golyvásüszögnél a növényi ré­szen a fertőzés helyén fehé­res hártyával fedett dagana­tok, golyvák keletkeznek. A kukorica rostos üszögje a cí­meren és a csöveken gyakori. Gyakran keveredik a golyvás üszöggel, bár attól jól meg le­het különböztetni, mert a ros­tos üszög daganataiban ke­mény, szarv alakú edény­nyalábok vannak. A fertő­zött növénynek mind a por- zós, mind a termős virágzata roncsolt. A felsorolt üszőgbetegségek a termés 10—15 százalékát is elpusztíthatják, de még ezen­felül csépléskor fertőzik az egészséges szemeket, rontják a liszt és a korpa minőségét. Az ellenük való védekezés­re legjobban beváltak a hi­ganytartalmú csávázószerek. Nedves csávázáshoz Higosan, Cerezán, és Germisán, por- csávázáshoz a Germisán por­csávázószert alkalmazzuk. Kisüzemi (kosaras) csávázás- nál mázsánként 20 dkg Higo- sant vagy Cerezánt haszná­lunk, porcsáváz^snál má­zsánként 20 dkg Germisánt Nagyüzemi PC csávázógéppel való nedves csávázásnál má­zsánként 13—15 dkg Higosán, vagy Cerezán, porcsávázásnál 15 dkg Germisán porcsávázó­szer szükségea Ajánlatos a kukoricavető­magot is csávázni drótféreg ellen, mázsánként egy kilo­gramm HCH 10 százalékos porral, amelyhez még tapasz­tóanyagul 1,50 kilogramm melaszt 100 liter vízben oldva alkalmazunk. Üszög ellen Fernasán és más TMTD por­csávázószerekkel nyújtunk védelmet, mázsánként 20—25 dkg szükséges e szerekbőL A megyei növényvédő állo­más felkészült a tavaszi ve­tőmagvak csávázására és a munkát a megye több helysé­gében meg is kezdte. A ter­melőszövetkezetek —■ ameny- nyiben eddig ezt nem tették — mielőbb jelentsék be csá­vázási igényeiket, hogy a nö­vényvédő állomás időben, jól és gyorsan elvégezhesse a ve­tőmagvak csávázását. Csizmadia László a megyei növényvédő állomás üzemgazdásza A Hazafias Népfront aktí­vái a jászberényi járásban lelkesen, fáradhatatlanul se­gítettek a zárszámadások elő­készítésében. S buzgó tevé­kenységüknek az a legelső eredménye, hogy eközben ala­posan belenéztek a tsz-ek belső életébe. Világosan lát­ják, hogy a továbbiakban hol, miben és hogyan nyújthatnak segítséget. Jellemző; a zárszámadó közgyűléseken rendszerint maguk a tagok és a vezetők mondták el, hogy kell mun­kájukat a jövőben megjaví- taniok. A jászárokszállási Táncsics Tsz zárszámadó közgyűlésén például igen alapos beszámo­lót tartott Rédei Sándor, az ellenőrző bizottság elnöke. Ennek során kemény szavak­kal bírálta meg a vezetőséget, mert úgy vélte: nem tett meg minden lehetőt a szarvas­marhatenyésztés gyorsütemű fejlesztése érdekében. Borsos bírálata közben mondotta a következőket; „Nézzük meg a jászboldog- házi Aranykalász Tsz szarvas­marhatenyésztését. És vegyük figyelembe, hogy ők a régi gazdakörben is termelési ta­pasztalatokról vitatkoztak. Ügy 1946—47 táján magam is jártam náluk többször. Ügy tapasztaltam, hogy Jászbol- dogházán nem csupán a makk-ász uralkodott a gazda­körben, sem a pálinkás büty­kös, vagy örökös táncolás! kedv, hanem valóságos állat- tenyésztői munkaközösség munkálkodott ott. Szakértel­müket,buzgalmukat magukkal Vitték a közösbe is. Így ná­luk sokkal többet jövedelme­zett a szarvasmarha, mint nálunk. Dehát azt is meg kell kérdeznem: vajon különleges emberek élnek-e Jászboldog­házán? Miért ne érhetné el azokat az eredményeket a mi szövetkezetünk is, amit az Aranykalász?” Még el sem hangzottak Rédei Sándor szavai, máris összénéztek a népfrontosok és mindnyájan egyet gondol­tak: Minél hamarabb tapasz­talatcserelátogatást kell szer­vezni Jászboldogházára, hogy a Táncsics állattenyésztői a helyszínen tanulmányozhas­sák az ottaniak módszereit. Mondanunk sem kell talán, hogy az évek óta 40 forinton felül osztó jásztelki Tolbu- chin Tsz munkamódszerei iránt is igen nagy az érdek­lődés, elsősorban a szomszé­dos Alattyánon. Itt a helyi népfrontbizottság úgy hatá­rozott, hogy Lázár Józsefet, a Tolbuchin Tsz elnökét azonnal meghívják megyei tanácstagi beszámolóra, ame­lyen majd alaposan „kifag­gatják”, hogyan érnek el ab­ban a tsz-ben évek óta olyan kimagasló eredményeket. A kertészettel foglalkozó községek élénken figyelik egymás jő eredményeit A pusztamonostori Búzakalász Tsz például hozzáfogott a jászfényszarui Zöld Mező és Petőfi Tsz munkacsapat-rend­szerének tanulmányozásához. A most lezajlott zárszáma­dások egyik fő tanulsága te­hát az, hogy a tsz-ek vezetői, tagjai úgy forgatják az eszü­ket, hogy pontosan tudják; melyik tsz-től mit lehet és kell tanulniok. S a Hazafias Népfront legelső, legsürgő­sebb feladatának éppen azt tekinti, hogy ezeket a tapasz­talatcseréket szervezze, irá­nyítsa, a tagság pedig minél előbb elsajátítsa az élenjáró módszereket, ' ^ * to » <SB Országos feladatokat végeznek a mezőtúri „földkóstolók1' Megkezdik a nagyüzemi talajtérképek készítését Az Országos Mezőgazdasá­gi Minőségvizsgáló Intézet mezőtúri talajtani osztálya eddig csak a talajjavításhoz szükséges vegyelemzéseket végezte, továbbá halastavak, rizstelepek, gyümölcsösök lé­tesítéséhez adott szakvéle­ményt. A mezőtúri osztály azonban számszerű fejlesz­téssel, műszerekkel való jobb ellátottsága, s a munkatársak szakmai felkészültsége révén most már országos feladatok elvégzésébe is bekapcsolód­nak: résztvesz az országos talajtérkép elkészítésében. Az országos szervek ugyanis megkezdték egy egész Ma­gyarországra kiterjedő, 25 ez­res átnézetes talajtérkép ösz- szeállítását. A mezőtúri „föld­kóstolók” ehhez gyűjtik be 128 ezer hold föld szükséges adatait A Mezőgazdasági Szervezési Intézet a tájkutató intézetekkel együtt e térkép alapján készíti el a mező- gazdaság fejlesztésének, spe- cializálásának távlati tervét. A talajtérképhez szükséges adatok begyűjtésén kívül idén 29 ezer hold talajjavítás felvételezését és vegyelemzé- sét is elvégzi a mezőtúri osz­tály, és mintegy 50—60 ezer hold öntözőtelep, és halastó építéshez, tereprendezéshez ad szakvéleményt Idén kez­dik meg az üzemi talajtérké­pek készítését a tsz-ek és ál­lami gazdaságok részére. E feladat érdekessége, hogy az új, genetikus talajosztályo­zási rendszer alapján végzik eL E rendszer nemcsak meg­nevezi a talajféleségeket, ha­nem azok tulajdonságait fel­használhatóságát is ismerteti. Az első ilyen térképet a me­zőtúri Vörös Október Tsz kapja, mégpedig ingyen, pat- ronázs alapon. Egyébként a mintegy 8000 holdnyi terület feltérképezése közel félmillió forintba kerülne Ezt a mun­kát hamarosan megkezdik, és 1962-re fejezik be Az OMMI mezőtúri Osztá­lya a hasonló intézmények között országosan első helyen ált Itt elégítik ki legjobban a nagyüzemek igényét Me­gyénk kb. 24 ezer hold talaj- javításra kapott beruházási keretet, az OMMI 29 ezer holdat tervezett Hogy időn­ként mégis panasz van mun­kájukra, mert késve dolgoz­nak — ez egy következő számpárral magyarázható: a 29 ezer holdnyi tervvel szem­ben 38 ezerre jelentették be igényüket megyénk nagyüze­mei. A tsz-ek sokszor úgy szeretnék, hogy „adj uramis­ten, de mindjárt”. Ez termé­szetesen nem megy, hiszen csupán a munka átfutás (la­boratóriumi vizsgálat) ideje 3 hónap, a mintavétel és az adatok feldolgozása külön- külön is hosszú időt vesz még igénybe. Az OMMI ezért egy évre előre dolgozik, tehát például az 1962-ben végzendő talajjavításhoz szükséges mi­nőségvizsgálatot 1961-ben ejti meg. v A talajvizsgálók egészen addig, amíg a hó le nem esett, és utána mihelyt elolvadt, té­len is dolgoztak. Nemrégen fejezték be a tiszafüredi já­rásban 1200 hold öntözésre kerülő terület kijelölését. Je­lenleg a mezőtúri Vörös Ok­tóber Tsz-ben dolgoznak, utá­na a Jászságban, mintegy 1300 hold csőkutas öntözés­hez végeznek adatgyűjtést. Miiiiiiiiiiiiiiimiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiimifiiiini Vásárnaptár Március ll-én Tószegen, már­cius 12-én Cibakházán és Jászla- dányban országos állat- és kira­kodó vásárt tartanak. A vásárokra vészmentee hely­ről szabályos Járlatlevéllel den nemű állat Mbajthtt»

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents