Szolnok Megyei Néplap, 1961. március (12. évfolyam, 51-77. szám)

1961-03-10 / 59. szám

196L március 10, SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 A Dunai Szalma- cellulózgyár a jövő év végétől alapanyagot ad a papírgyártáshoz A Dunai Vasmű mellett már kibontakozik a második ötéves terv legfőbb könnyű­ipari beruházása, a szalma- celulózgyár. 1962 december Sl-e a próbaüzem megkezdé­sének határideje. Gáti Péter, a vállalat igaz­gatója, a munkákról a követ­kező tájékoztatást adta. — A magyar berendezése­ken kívül angol, finn, NDK gyártmányú és svéd gépek működnek majd gyárunk­ban. Az ezévi munka nagy­ságát jellemzi, hogy míg ta­valy az egész beruházásra szánt 660 millió forintból 83 millió forintot használtunk fel, az idén már 150 millió forint értékű építkezés való­sult meg, s ugyanennyibeke­rülnek a külföldről érkező gépek. Gyárunkban évente 22 000 tonna fehérített szalmacellu­lóz készül majd, s ez 55 009 tonna papír alapanyagát je­lenti. A cellulózgyár tőszom­szédságában papírgyár is épül. A gyár dolgozói számá­ra 160 lakás és 110 szemé­lyes szálloda épüL (MTI) A Szolnoki Járműjavítóban Zsák István szocialista brigádjának tagjai munkahelyükön becsületboltot létesí­tettek. Munkatársaik eleinte idegenkedtek, majd később megkedvelték e hasznos újítás... Képünkön Tóvizi Gáspár lakatos cigarettát vásárol a becsületboltból. Újabb politechnikai kisgépek mintapéldányai készültek el A Szolnoki Vasipari Válla­latnál tavaly kezdték meg a politechnikai kisgépek soro­zatgyártását. Eddig mintegy 40 szalagfűrészt, 60 faipari gyalugépet, 40 speciális vá­góollót készítettek el az álta­lános- és középiskoláknak. A vállalat dolgozói az idén tovább bővítik a választékot és korszerűsítik az eddig gyártott gépeket. A gyalugép szebb külsőt kap, a szalagfű­részt pedig úgy készítik, —• hogy könnyebb legyen a ke­zelése. A papírvágógép kor­szerűsítése következtében 700 forinttal csökken egy-egy szerkezet ára. Üj gépek és iskolai mű­helyfelszerelések mintapél­dányai is elkészültek. A szak­embereknek bemutatták az újtípusú műhelyszékeket, — szerszámtartó faliszekrényt s a bádogvágó gépet. A szé­kekből és faliszekrényekből előreláthatólag az idén 15 000 darabot gyártanak. A többi politechnikai kisgépekből pe­dig 4.5 millió forint értékben szállítanak az iskoláknak. MEZŐTÚRON először pró­bálkoznak japán témájú da­rab bemutatásával. A hely­őrségi tiszti klub színjátszó­csoportja Hans Pfeiffer: „Nem hallgat a tenger” című egy- felvonásosát tűzte műsorra. Az atomháború ellen tiltako­zó egyfelvonásos méltó siker­re számíthat a felszabadulási seregszemlén. ISMÉT MEGNYÍLT AZ ÖRA- ÉS ÉKSZERBOLT Tegnap reggeltől ismét ré­gi helyén árusít Szolnokon, a Kossuth Lajos utcai Óra- és Ékszerbolt. A körülbelül 250 ezer forintos beruházás­sal újjáalakított helyiségben, a modern vonalú pultok mö­gött, csillogó faliszekrények­ben arany és ezüst tárgyak, karórák, divatékszerek, kínai hamutartók, legyezők, aján­déktárgyak megszámlálhatat­lan sokasága várja a vásárló­kat. Már kora reggel szoros em­bergyűrű vette körül a bejá­ratot. Fél kilenckor nyitot­ták ki az üzlet ajtaját s a be­özönlő vásárlók között egy óra alatt ötven tárgy talált gazdára. A vevők többsé­ge, mintegy kilencven száza­léka az aranyékszer, ponto­sabban a jegygyűrű iránt ér­deklődik. A JÁSZ1VÁMI TAVASZ ÍGÉRETE II. rész. Pendzsom. A Jászságon kívül a szó hangalakja is alig ismert, tartalmi, fogalmi jelentése annál kevésbé. Kal­már Andrást is meghökken­tette, amikor Tajti Gábor, a dohányos félszegen elébe állt. — Megtisztelnénk a dohá­nyosok pendzsomába, ha nem vetné meg. Szombatra tűzték ki a son- kázást, borozást. — Ott leszek — mondta az elnök. Erre Tájt! Gábornak esett le az álla. Nem számított rá, hogy ez a városias öltözetű ember kijöjjön közéjük. Az­tán meg attól ijedt meg, mi lesz, ha egy-két pohár bor után felszabadul az emberek nyelve és kifakadnak. Jó be­mutatkozás az új elnöknek. De az új elnök éppen erre gondolt. Itt sok dolgot meg­tudhat, nagy segítséget sze­rezhet. Magával vitte az el­nökhelyettest, a mezőgaz­dászt, a párttitkárt. Tajti Gábor is. Kalmár András is jól számított. Éjfél után egy óráig tar­tott a panasznap. Senkit nem igen érdekelt addig a mulat­ság. A kezdeti feszültség után, a második pohár bor kiürítése elvágta az emberek nyelvének fékjét. Csak azon csodálkoztak, hogy ez a Kal­már elvtárs nem próbált ki­magyarázkodni, hanem bó­logat, helyesel, sőt éppen ar­ra kíváncsi, mi bajuk, milyen panaszuk van még, s hogy akarják ők a szövetkezést. Világosodni kezdett lassan az éjszaka a pedzsomból ha­zafelé jövet. S a maradókban és a jövőkben egyaránt vilá­gosság gyűlt. Az emberek ar­ra jöttek rá, nem lesz rossz a szövetkezet, ha olyan elnö­kük van, akivel lehet okosan beszélni. Az elnök meg éppen azon morfondírozott, tizen­két évi államigazgatási mun­ka után. lám most került ab­ba a helyzetbe, amire eddig csak tanácsokat adott. Hogy mennyire igaz: a szövetkezet olyanná lesz, amilyenné az emberek teszik. Velük min­dent, nélkülük semmit. El­végre az ő érdekük, hogy jó legyen. A tervkészítéshez ez­zel az elvekkel kezdtek hoz­zá. Háromszázhatvanhét tag­ja van a jásziványi Szabad­ság Termelőszövetkezetnek. Leszámítva a betegeket, a nyugdíjasokat olyan három­százhúsz lehet a dolgozó. Harminckét tagú tervkészítő bizottságot alakítottak. Min­den tizedik gazda résztvett a tervjavaslat megalkotásában. Mert az még csak az alap volt, a váz, a javaslat. A húst, a hogyant az emberek rakták rá. Külön-külön min­den brigádot összehívtak, is­mertették velük a szövetke­zet tervét is, meg a brigádok tervét is. S az emberek min­denbe beleszóltak. Az egyik számot keveselték. a másikat túlzottnak tartották. Javasol­tak premizálási módszereket. A tervkészítő bizottság mindezt újfent beledolgozta a tervbe. De még ezzel sem vitték közgyűlés elé. Egy na­pon értesítést kapott a falu minden öregje, nyugdíjasa, eltartottja. Várja őket meg­beszélésre a termelőszövetke­zet. Jónéhányan nyugtalanul érkeztek. Csak nem a háztá­ji föld? Csak nem az öregek földjáradéka? Mert ilyen még sohse volt, hogy az öregeket valakinek eszébe jutott volna gyűlésre hívni. Kalmár András állt eléjük. — Nagyra becsüljük magu­kat, akik két világháború nyomorúsága közben és után becsülettel családot neveltek, jószívvel művelték a földet, a gazdálkodást elsajátították. Mi, a fiatalabb nemzedék tisztelettel vagyunk vala­mennyi ük iránt. Amit csak tudunk, meg is adunk ma­guknak. Nem kérünk mást, minthogy segítsenek. Az öregek megdermedtek. Na. most jön az, hogy nekik is dolgozni kell. Régen rebes­getik, hogy megszűnik a ház­táji is, meg az öregek se kap­nak semmit. Tán mégis a rémhírterjesztőknek van iga­zuk. Másra került sor. A szövetkezet azt kéri az öre­gektől, alakítsák meg a tsz tanácsadótestületét. Máris is­mertették velük a tervjavas­latot. Ezt a mostani gazdák állították össze. De ők már nem ismerik, 50 évvel ezelőtt mi termett meg a Dósa-dülő- ben, mikor lett szántófölddé a Császár útját környező le­gelő. S az a sok-sok tapasz­talat, amit felhalmoztak az öregek, most mind kell. Most Ez évben 27 millió forinttal több árut termelnek,70 új részleget nyitnak megyénk ktsz-ei Március 1-től április 15-ig tartják meg a kisipari terme­lőszövetkezetekben a mérleg- beszámoló közgyűléseket. Ed­dig megyénk 59 ktsz-e közül 19 szövetkezet dolgozóinak adták ki a nyereségosztalékot. Az elmúlt évben 300 kis­iparos választotta a szö­vetkezés útját. Ezzel egyidőben nagymérték­ben fejlődött a szövetkezeti hálózat. A tervezett 63 javí­tó-szolgáltató és méretes rész­leg helyett 81-et hívtak életre megyénk városaiban, közsé­geiben. Nyolc olyan község­ben alakult kisipari szövetke­zeti részleg, ahol eddig csak néhány kisiparos működött. Éves szinten megyénk ktsz-ei 106 százalékra teljesí­tették tervüket. A tervezett 306 millió forint helyett 324 millió forint értékű vas, ru­házati és bőripari terméket állítottak elő. Ez évben közel 6 és félmil­lió forintot — átlag — egy hónapi fizetésnek megfele­Néhány hete kaptuk a hirt, hogy a tiszaszent- imrei nőtanács tagjai vál­lalást tettek: március 8- ig 40 000 darab tojás el­adására kötnek szerző­dést falubeli asszonytár­saikkal. A közös gazda­ságok adta tojásmennyi­séget ennyivel növelik a háztáji gazdaságokból. Aki tudja, mennyire fon­tos az ipari termékek mellett az ország mező- gazdasági termékekkel való jó ellátása is, csak elismeréssel, dicsérettel szólhat az ilyen kezde­ményezésről. És tegnap újra hír ér­kezett: A tiszaszentimrei asszonyok beváltották adott szavukat. Sőt. A vállalt 40 000 helyett 42 000 darab tojás eladá­lő osztalékot kapnak a szö­vetkezeti dolgozók. A legjobbak közé tartozik a karcagi Általános Szerelő KTSZ. Tervét 113 százalékra teljesítette és a tervezett 13 millió 710 ezer forint értékű árutermelés helyett közel 15 millió 536 ezer forint értékű vegyesipari cikket, híradás- technikai berendezést gyár­tott. A szövetkezet dolgozói két hónapi fizetésnek megfe­lelő részesedésre jogosultak. Hasonló jó eredménnyel zárták a múlt évet a jászbe­rényi Ruházati KTSZ dolgo­zói. Náluk az egy főre jutó termelési érték 1960-ban a tervezettnél 12 százalékkal volt magasabb. Az előző években sosem tudták évi előirányzatukat teljesíteni a szolgáltató — fényképész és fodrász — szövetkezetek dol­gozói. Az idén ők is jóval 100 százalék felett termeltek. Az elmúlt évekhez képest 1960-ban tovább növekedett a lakosság részére végzett szolgáltatások aránya. A nagykörűi Vegyesipari KTSZ Sára kötöttek szerződést. S ha már amúgy is úton voltak, nemcsak egy do­logról beszéltek a házi­asszonyokkal. Kettőszáz- hatvan sertés hizlalására is szerződést kötöttek a háztáji gazdaságokkal. Túlzás nélkül mond­hatjuk: a tiszaszentim­rei asszonyok, mind akik a szerződés megkötésé­ben közbenjártak, mind akik a szerződésben fog­laltakat rendjén teljesí­tik, értik az idők szavát. Róluk is elmondhatjuk, hogy hasznos erőfeszíté­seket • tesznek a népgaz­daság erősítéséért. Nálunk pedig most már aszerint mérik az embe­reknek járó megtisztel­tetést, hogy ki milyen hasznos munkát végez a köz javára. 350 ezer forint értékű javí­tómunkának 77 százalékát, a tószegi Vegyesipari Szövetke­zet pedig a tervezett 220 ezer forint értékű javító szolgálta­tás helyett 242 ezer forint ér­tékűt a lakosság megrendeld sére végzett. Az ez évi tervfcladatok közül legjelentősebb, hogy az elmúlt évekhez képest 27 millió forinttal növekedett a ktsz-ek termelési terve. A tervelőirányzat szerint a munka termelékenységből adódó termelésnövekedésnek meg kell haladni a létszám­ból adódó termelés növeke­dést. Az árutermelést végző szövetkezeteknél pedig közel kétharmad arányban a ter­melékenység fokozásával kell biztosítani a fokozott áruter­melést. Ez arra inti a szövetkeze­tek vezetőit, hogy a további­akban nagyobb gondot fordít­sanak a munka jobb meg­szervezésére és használjanak ki minden alkalmat, amely a rejtett tartalékok kiaknázá­sát segíti Rendet kell teremteni a szövetkezetek profilirozásá- ban is. A tervszerű anyag­felhasználás érdekében a tömegcikk gyártásnál mű­szaki normákat kell alkal­mazni. Támogatni kell a szövet­kezeti iparosság alkotó kez­deményezését, a szocialista munkaversenyt és a mindin­kább éledő újító mozgalmat Növelni kell a szolgáltatások arányát. A KTSZ-ek vezetői úgy tervezik, hogy ez évben 70 új részleget nyitnak, amelyek a lakosság igényeit elégítik ki. A megye minden nagyobb falujában, kisköz­ségében lesz szövetkezeti üz­let fodrász, vagy cipészmű­hely. ^Tiszaföldváron vegyes, Me- zőhéken cipőrészleg, férfi és női fodrászműhely nyitását tervezik. Az újszásziak Szász- bereken, az Öcsödiek Mester- szálláson nyitnak műhelyt Másfél hónapja üzemel Mart­fűn a férfi és női fodrász és műszerész műhely. Szerződtető asszonyok mind kérik tőlük. Volt öröm. Hát őket is valamibe veszik? Hát az ő véleményük is szá­mít? Nagy Miklós bácsi kezd­te először mondókáját. Neki 5—6 hold földje volt idáig, most 4000 hold föld gazdál­kodásához adott tanácsokat. Ugyanígy a többiek. Még azt is vállalták, ki-ki erejéhez képest megkapál valamit a közösből. Ha 50 négyszögölet bir, hát annyit, ha meg egy holdra is vállalkozik, akkor annyit kap. Az emberi közeledés, a megbecsülés összekovácsolta a falut. A fiatal gazdáknak is jólesett, hogy a tulajdon édesapjukkal így törődik a szövetkezet. S egyszerre az történt, hogy olyan emberek, akik eddig közömbösen szem­lélték a közös gazdaság sor­sát, azon törték a fejüket, hogyan lehetne jobban. Ilyen ember a pendzsomos Tajti Gábor. Az egész megyében nem le­hetett ablakkeretet, meleg- ágyi üveget beszerezni. Pe­dig létfontosságú kellék. Jász- ivány történetében először az idén kertészárut termel a fa­lu. Húsz holdon kertészked­nek. A föld nagyon megfelel a követelményeknek. Igaz, víz nincs a környéken. De kifúrnak 24 csőkutat úgy, hogy ezzel még 100 hold te­rületet öntöznek is. S ilyen se volt még soha, soha Jász- iványon. A gazdákat magá­val is ragadta ez a átor terv, csak éppen az induláshoz hiányzott a melegágyi ablak­üveg. Erre azt mondja Tajti Gábor az elnöknek: — Kalmár elvtárs, adjon nekem három nap szabad mozgást. Megkapta. Három nap múl­va a salgótarjáni üveggyár­ból jelentette. Megvan az üveg. Útközben még vető­magot is szerzett. Ez a Tajti Gábor javakora­beli, jól gazdálkodó közép­paraszt. A háború elkeverte a Szovjetunióba. Jónéhány évet ott töltött, s az új esz­mékkel telítődve tért haza falujába. Csakhogy akkorra kiderült, az apja kulák. Az ifjú Tajti Gáborba ezzel bele is keseredett minden elgon­dolása. Voltak így még jó­néhányan. Kalmár elvtárs a közigazgatás élén annak ide­jén elég szigorúan kezelte a kulák kérdést. Most szemé­lyes ismerősökkel összeakadt. Volt is, aki megmondta. Hát ő most mit csináljon. Dol­gozna, de nem vetik-e visz- sza, mert a kulák-listán sze­repelt. Az elnök tisztázta. — Dolgozzon becsülettel, s a megbecsülés magának is kijár. S az emberek, a közép- parasztok is magukénak kez­dik érezni a közöst. Jártuk­ban, keltükben rögtön jelen­tik az elnöknek, ha olyan dolgot fedeznek fel, amiből a szövetkezetnek haszna le­het. Molnár László, a jász­apáti piacra bemenet azzal tért vissza, hogy ráakadt egy víztartályra, nem kellene-ea tsz nek. Hogyne kellene. Meg is kötötték az alkut. A mezőgazdász pedig, aki mindenáron meg akart . álnl a szövetkezettől, maradt. Fi­zetési sérelmét orvosolták, most olyan kedvvel dolgo­zik, amitől sokat remélnek a jásziványiak. (Folytatjuk.) Borzák Lajos A. J. **'* *vivi-,-, Tutajok a Tiszán Valamikor gyakori látvány volt a tutajok úsztatása a Tiszán. Az utóbbi években azonban megszűnt a fa ily- módon való szállítása. Pedig tetemes fuvarköltség takarít­ható meg ilymódon. Ezért di­cséretes a Szolnok megyei Erdőgazdaság kezdeményezé­se. A Tisza-menti övezetből 1600 köbméter fát tutajokon szállítanak a Szegedi Farost- lemezgyárba. Az első szállítmányt Tisza­füred térségében a közelmúlt napokban állították össze, s útnak is indították. Súlyos bányaszerencsétlenség Japánban Tokió (MTI). Tűz ütött ki a dél-japáni Ueda bányá­ban — jelentik a nyugati hírügynökségek. A tűzoltók­nak csak négyórás nehéz küz­delem után sikerült megfé­kezniük a tűzvészt. A tár­nákban rekedt 82 bányász sorsa ismeretlen, de valószí­nű, hogy valamennyien el­pusztultak. (MTI) aiiiiiHiHiiniiiiiiiiiMimiiiiiiiiiiiiiiniiiiiiiiN A szolnoki JDIO'IÄ Falusi híradó. Közben élen­járó termelőszövetkezeti gaz­dák köszöntése. — Szív küldi szívnek szívesen. — Jász­kunság! krónika.

Next

/
Thumbnails
Contents