Szolnok Megyei Néplap, 1961. március (12. évfolyam, 51-77. szám)
1961-03-10 / 59. szám
196L március 10, SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 A Dunai Szalma- cellulózgyár a jövő év végétől alapanyagot ad a papírgyártáshoz A Dunai Vasmű mellett már kibontakozik a második ötéves terv legfőbb könnyűipari beruházása, a szalma- celulózgyár. 1962 december Sl-e a próbaüzem megkezdésének határideje. Gáti Péter, a vállalat igazgatója, a munkákról a következő tájékoztatást adta. — A magyar berendezéseken kívül angol, finn, NDK gyártmányú és svéd gépek működnek majd gyárunkban. Az ezévi munka nagyságát jellemzi, hogy míg tavaly az egész beruházásra szánt 660 millió forintból 83 millió forintot használtunk fel, az idén már 150 millió forint értékű építkezés valósult meg, s ugyanennyibekerülnek a külföldről érkező gépek. Gyárunkban évente 22 000 tonna fehérített szalmacellulóz készül majd, s ez 55 009 tonna papír alapanyagát jelenti. A cellulózgyár tőszomszédságában papírgyár is épül. A gyár dolgozói számára 160 lakás és 110 személyes szálloda épüL (MTI) A Szolnoki Járműjavítóban Zsák István szocialista brigádjának tagjai munkahelyükön becsületboltot létesítettek. Munkatársaik eleinte idegenkedtek, majd később megkedvelték e hasznos újítás... Képünkön Tóvizi Gáspár lakatos cigarettát vásárol a becsületboltból. Újabb politechnikai kisgépek mintapéldányai készültek el A Szolnoki Vasipari Vállalatnál tavaly kezdték meg a politechnikai kisgépek sorozatgyártását. Eddig mintegy 40 szalagfűrészt, 60 faipari gyalugépet, 40 speciális vágóollót készítettek el az általános- és középiskoláknak. A vállalat dolgozói az idén tovább bővítik a választékot és korszerűsítik az eddig gyártott gépeket. A gyalugép szebb külsőt kap, a szalagfűrészt pedig úgy készítik, —• hogy könnyebb legyen a kezelése. A papírvágógép korszerűsítése következtében 700 forinttal csökken egy-egy szerkezet ára. Üj gépek és iskolai műhelyfelszerelések mintapéldányai is elkészültek. A szakembereknek bemutatták az újtípusú műhelyszékeket, — szerszámtartó faliszekrényt s a bádogvágó gépet. A székekből és faliszekrényekből előreláthatólag az idén 15 000 darabot gyártanak. A többi politechnikai kisgépekből pedig 4.5 millió forint értékben szállítanak az iskoláknak. MEZŐTÚRON először próbálkoznak japán témájú darab bemutatásával. A helyőrségi tiszti klub színjátszócsoportja Hans Pfeiffer: „Nem hallgat a tenger” című egy- felvonásosát tűzte műsorra. Az atomháború ellen tiltakozó egyfelvonásos méltó sikerre számíthat a felszabadulási seregszemlén. ISMÉT MEGNYÍLT AZ ÖRA- ÉS ÉKSZERBOLT Tegnap reggeltől ismét régi helyén árusít Szolnokon, a Kossuth Lajos utcai Óra- és Ékszerbolt. A körülbelül 250 ezer forintos beruházással újjáalakított helyiségben, a modern vonalú pultok mögött, csillogó faliszekrényekben arany és ezüst tárgyak, karórák, divatékszerek, kínai hamutartók, legyezők, ajándéktárgyak megszámlálhatatlan sokasága várja a vásárlókat. Már kora reggel szoros embergyűrű vette körül a bejáratot. Fél kilenckor nyitották ki az üzlet ajtaját s a beözönlő vásárlók között egy óra alatt ötven tárgy talált gazdára. A vevők többsége, mintegy kilencven százaléka az aranyékszer, pontosabban a jegygyűrű iránt érdeklődik. A JÁSZ1VÁMI TAVASZ ÍGÉRETE II. rész. Pendzsom. A Jászságon kívül a szó hangalakja is alig ismert, tartalmi, fogalmi jelentése annál kevésbé. Kalmár Andrást is meghökkentette, amikor Tajti Gábor, a dohányos félszegen elébe állt. — Megtisztelnénk a dohányosok pendzsomába, ha nem vetné meg. Szombatra tűzték ki a son- kázást, borozást. — Ott leszek — mondta az elnök. Erre Tájt! Gábornak esett le az álla. Nem számított rá, hogy ez a városias öltözetű ember kijöjjön közéjük. Aztán meg attól ijedt meg, mi lesz, ha egy-két pohár bor után felszabadul az emberek nyelve és kifakadnak. Jó bemutatkozás az új elnöknek. De az új elnök éppen erre gondolt. Itt sok dolgot megtudhat, nagy segítséget szerezhet. Magával vitte az elnökhelyettest, a mezőgazdászt, a párttitkárt. Tajti Gábor is. Kalmár András is jól számított. Éjfél után egy óráig tartott a panasznap. Senkit nem igen érdekelt addig a mulatság. A kezdeti feszültség után, a második pohár bor kiürítése elvágta az emberek nyelvének fékjét. Csak azon csodálkoztak, hogy ez a Kalmár elvtárs nem próbált kimagyarázkodni, hanem bólogat, helyesel, sőt éppen arra kíváncsi, mi bajuk, milyen panaszuk van még, s hogy akarják ők a szövetkezést. Világosodni kezdett lassan az éjszaka a pedzsomból hazafelé jövet. S a maradókban és a jövőkben egyaránt világosság gyűlt. Az emberek arra jöttek rá, nem lesz rossz a szövetkezet, ha olyan elnökük van, akivel lehet okosan beszélni. Az elnök meg éppen azon morfondírozott, tizenkét évi államigazgatási munka után. lám most került abba a helyzetbe, amire eddig csak tanácsokat adott. Hogy mennyire igaz: a szövetkezet olyanná lesz, amilyenné az emberek teszik. Velük mindent, nélkülük semmit. Elvégre az ő érdekük, hogy jó legyen. A tervkészítéshez ezzel az elvekkel kezdtek hozzá. Háromszázhatvanhét tagja van a jásziványi Szabadság Termelőszövetkezetnek. Leszámítva a betegeket, a nyugdíjasokat olyan háromszázhúsz lehet a dolgozó. Harminckét tagú tervkészítő bizottságot alakítottak. Minden tizedik gazda résztvett a tervjavaslat megalkotásában. Mert az még csak az alap volt, a váz, a javaslat. A húst, a hogyant az emberek rakták rá. Külön-külön minden brigádot összehívtak, ismertették velük a szövetkezet tervét is, meg a brigádok tervét is. S az emberek mindenbe beleszóltak. Az egyik számot keveselték. a másikat túlzottnak tartották. Javasoltak premizálási módszereket. A tervkészítő bizottság mindezt újfent beledolgozta a tervbe. De még ezzel sem vitték közgyűlés elé. Egy napon értesítést kapott a falu minden öregje, nyugdíjasa, eltartottja. Várja őket megbeszélésre a termelőszövetkezet. Jónéhányan nyugtalanul érkeztek. Csak nem a háztáji föld? Csak nem az öregek földjáradéka? Mert ilyen még sohse volt, hogy az öregeket valakinek eszébe jutott volna gyűlésre hívni. Kalmár András állt eléjük. — Nagyra becsüljük magukat, akik két világháború nyomorúsága közben és után becsülettel családot neveltek, jószívvel művelték a földet, a gazdálkodást elsajátították. Mi, a fiatalabb nemzedék tisztelettel vagyunk valamennyi ük iránt. Amit csak tudunk, meg is adunk maguknak. Nem kérünk mást, minthogy segítsenek. Az öregek megdermedtek. Na. most jön az, hogy nekik is dolgozni kell. Régen rebesgetik, hogy megszűnik a háztáji is, meg az öregek se kapnak semmit. Tán mégis a rémhírterjesztőknek van igazuk. Másra került sor. A szövetkezet azt kéri az öregektől, alakítsák meg a tsz tanácsadótestületét. Máris ismertették velük a tervjavaslatot. Ezt a mostani gazdák állították össze. De ők már nem ismerik, 50 évvel ezelőtt mi termett meg a Dósa-dülő- ben, mikor lett szántófölddé a Császár útját környező legelő. S az a sok-sok tapasztalat, amit felhalmoztak az öregek, most mind kell. Most Ez évben 27 millió forinttal több árut termelnek,70 új részleget nyitnak megyénk ktsz-ei Március 1-től április 15-ig tartják meg a kisipari termelőszövetkezetekben a mérleg- beszámoló közgyűléseket. Eddig megyénk 59 ktsz-e közül 19 szövetkezet dolgozóinak adták ki a nyereségosztalékot. Az elmúlt évben 300 kisiparos választotta a szövetkezés útját. Ezzel egyidőben nagymértékben fejlődött a szövetkezeti hálózat. A tervezett 63 javító-szolgáltató és méretes részleg helyett 81-et hívtak életre megyénk városaiban, községeiben. Nyolc olyan községben alakult kisipari szövetkezeti részleg, ahol eddig csak néhány kisiparos működött. Éves szinten megyénk ktsz-ei 106 százalékra teljesítették tervüket. A tervezett 306 millió forint helyett 324 millió forint értékű vas, ruházati és bőripari terméket állítottak elő. Ez évben közel 6 és félmillió forintot — átlag — egy hónapi fizetésnek megfeleNéhány hete kaptuk a hirt, hogy a tiszaszent- imrei nőtanács tagjai vállalást tettek: március 8- ig 40 000 darab tojás eladására kötnek szerződést falubeli asszonytársaikkal. A közös gazdaságok adta tojásmennyiséget ennyivel növelik a háztáji gazdaságokból. Aki tudja, mennyire fontos az ipari termékek mellett az ország mező- gazdasági termékekkel való jó ellátása is, csak elismeréssel, dicsérettel szólhat az ilyen kezdeményezésről. És tegnap újra hír érkezett: A tiszaszentimrei asszonyok beváltották adott szavukat. Sőt. A vállalt 40 000 helyett 42 000 darab tojás eladálő osztalékot kapnak a szövetkezeti dolgozók. A legjobbak közé tartozik a karcagi Általános Szerelő KTSZ. Tervét 113 százalékra teljesítette és a tervezett 13 millió 710 ezer forint értékű árutermelés helyett közel 15 millió 536 ezer forint értékű vegyesipari cikket, híradás- technikai berendezést gyártott. A szövetkezet dolgozói két hónapi fizetésnek megfelelő részesedésre jogosultak. Hasonló jó eredménnyel zárták a múlt évet a jászberényi Ruházati KTSZ dolgozói. Náluk az egy főre jutó termelési érték 1960-ban a tervezettnél 12 százalékkal volt magasabb. Az előző években sosem tudták évi előirányzatukat teljesíteni a szolgáltató — fényképész és fodrász — szövetkezetek dolgozói. Az idén ők is jóval 100 százalék felett termeltek. Az elmúlt évekhez képest 1960-ban tovább növekedett a lakosság részére végzett szolgáltatások aránya. A nagykörűi Vegyesipari KTSZ Sára kötöttek szerződést. S ha már amúgy is úton voltak, nemcsak egy dologról beszéltek a háziasszonyokkal. Kettőszáz- hatvan sertés hizlalására is szerződést kötöttek a háztáji gazdaságokkal. Túlzás nélkül mondhatjuk: a tiszaszentimrei asszonyok, mind akik a szerződés megkötésében közbenjártak, mind akik a szerződésben foglaltakat rendjén teljesítik, értik az idők szavát. Róluk is elmondhatjuk, hogy hasznos erőfeszítéseket • tesznek a népgazdaság erősítéséért. Nálunk pedig most már aszerint mérik az embereknek járó megtiszteltetést, hogy ki milyen hasznos munkát végez a köz javára. 350 ezer forint értékű javítómunkának 77 százalékát, a tószegi Vegyesipari Szövetkezet pedig a tervezett 220 ezer forint értékű javító szolgáltatás helyett 242 ezer forint értékűt a lakosság megrendeld sére végzett. Az ez évi tervfcladatok közül legjelentősebb, hogy az elmúlt évekhez képest 27 millió forinttal növekedett a ktsz-ek termelési terve. A tervelőirányzat szerint a munka termelékenységből adódó termelésnövekedésnek meg kell haladni a létszámból adódó termelés növekedést. Az árutermelést végző szövetkezeteknél pedig közel kétharmad arányban a termelékenység fokozásával kell biztosítani a fokozott árutermelést. Ez arra inti a szövetkezetek vezetőit, hogy a továbbiakban nagyobb gondot fordítsanak a munka jobb megszervezésére és használjanak ki minden alkalmat, amely a rejtett tartalékok kiaknázását segíti Rendet kell teremteni a szövetkezetek profilirozásá- ban is. A tervszerű anyagfelhasználás érdekében a tömegcikk gyártásnál műszaki normákat kell alkalmazni. Támogatni kell a szövetkezeti iparosság alkotó kezdeményezését, a szocialista munkaversenyt és a mindinkább éledő újító mozgalmat Növelni kell a szolgáltatások arányát. A KTSZ-ek vezetői úgy tervezik, hogy ez évben 70 új részleget nyitnak, amelyek a lakosság igényeit elégítik ki. A megye minden nagyobb falujában, kisközségében lesz szövetkezeti üzlet fodrász, vagy cipészműhely. ^Tiszaföldváron vegyes, Me- zőhéken cipőrészleg, férfi és női fodrászműhely nyitását tervezik. Az újszásziak Szász- bereken, az Öcsödiek Mester- szálláson nyitnak műhelyt Másfél hónapja üzemel Martfűn a férfi és női fodrász és műszerész műhely. Szerződtető asszonyok mind kérik tőlük. Volt öröm. Hát őket is valamibe veszik? Hát az ő véleményük is számít? Nagy Miklós bácsi kezdte először mondókáját. Neki 5—6 hold földje volt idáig, most 4000 hold föld gazdálkodásához adott tanácsokat. Ugyanígy a többiek. Még azt is vállalták, ki-ki erejéhez képest megkapál valamit a közösből. Ha 50 négyszögölet bir, hát annyit, ha meg egy holdra is vállalkozik, akkor annyit kap. Az emberi közeledés, a megbecsülés összekovácsolta a falut. A fiatal gazdáknak is jólesett, hogy a tulajdon édesapjukkal így törődik a szövetkezet. S egyszerre az történt, hogy olyan emberek, akik eddig közömbösen szemlélték a közös gazdaság sorsát, azon törték a fejüket, hogyan lehetne jobban. Ilyen ember a pendzsomos Tajti Gábor. Az egész megyében nem lehetett ablakkeretet, meleg- ágyi üveget beszerezni. Pedig létfontosságú kellék. Jász- ivány történetében először az idén kertészárut termel a falu. Húsz holdon kertészkednek. A föld nagyon megfelel a követelményeknek. Igaz, víz nincs a környéken. De kifúrnak 24 csőkutat úgy, hogy ezzel még 100 hold területet öntöznek is. S ilyen se volt még soha, soha Jász- iványon. A gazdákat magával is ragadta ez a átor terv, csak éppen az induláshoz hiányzott a melegágyi ablaküveg. Erre azt mondja Tajti Gábor az elnöknek: — Kalmár elvtárs, adjon nekem három nap szabad mozgást. Megkapta. Három nap múlva a salgótarjáni üveggyárból jelentette. Megvan az üveg. Útközben még vetőmagot is szerzett. Ez a Tajti Gábor javakorabeli, jól gazdálkodó középparaszt. A háború elkeverte a Szovjetunióba. Jónéhány évet ott töltött, s az új eszmékkel telítődve tért haza falujába. Csakhogy akkorra kiderült, az apja kulák. Az ifjú Tajti Gáborba ezzel bele is keseredett minden elgondolása. Voltak így még jónéhányan. Kalmár elvtárs a közigazgatás élén annak idején elég szigorúan kezelte a kulák kérdést. Most személyes ismerősökkel összeakadt. Volt is, aki megmondta. Hát ő most mit csináljon. Dolgozna, de nem vetik-e visz- sza, mert a kulák-listán szerepelt. Az elnök tisztázta. — Dolgozzon becsülettel, s a megbecsülés magának is kijár. S az emberek, a közép- parasztok is magukénak kezdik érezni a közöst. Jártukban, keltükben rögtön jelentik az elnöknek, ha olyan dolgot fedeznek fel, amiből a szövetkezetnek haszna lehet. Molnár László, a jászapáti piacra bemenet azzal tért vissza, hogy ráakadt egy víztartályra, nem kellene-ea tsz nek. Hogyne kellene. Meg is kötötték az alkut. A mezőgazdász pedig, aki mindenáron meg akart . álnl a szövetkezettől, maradt. Fizetési sérelmét orvosolták, most olyan kedvvel dolgozik, amitől sokat remélnek a jásziványiak. (Folytatjuk.) Borzák Lajos A. J. **'* *vivi-,-, Tutajok a Tiszán Valamikor gyakori látvány volt a tutajok úsztatása a Tiszán. Az utóbbi években azonban megszűnt a fa ily- módon való szállítása. Pedig tetemes fuvarköltség takarítható meg ilymódon. Ezért dicséretes a Szolnok megyei Erdőgazdaság kezdeményezése. A Tisza-menti övezetből 1600 köbméter fát tutajokon szállítanak a Szegedi Farost- lemezgyárba. Az első szállítmányt Tiszafüred térségében a közelmúlt napokban állították össze, s útnak is indították. Súlyos bányaszerencsétlenség Japánban Tokió (MTI). Tűz ütött ki a dél-japáni Ueda bányában — jelentik a nyugati hírügynökségek. A tűzoltóknak csak négyórás nehéz küzdelem után sikerült megfékezniük a tűzvészt. A tárnákban rekedt 82 bányász sorsa ismeretlen, de valószínű, hogy valamennyien elpusztultak. (MTI) aiiiiiHiHiiniiiiiiiiiMimiiiiiiiiiiiiiiniiiiiiiiN A szolnoki JDIO'IÄ Falusi híradó. Közben élenjáró termelőszövetkezeti gazdák köszöntése. — Szív küldi szívnek szívesen. — Jászkunság! krónika.
