Szolnok Megyei Néplap, 1961. március (12. évfolyam, 51-77. szám)
1961-03-10 / 59. szám
2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1981. március 10. KÜLPOLITIKAI &wzelek Egyenlőség elvben és gyakorlatban A brit nemzetközösség miniszterelnökei Londonban tanácskoznak. Az értekezleten megvitatásra kerülő témák között szerepel a Kelet és Nyugat egymáshoz való viszonya, az ENSZ és a gyengén fejlett országok támogatásának kérdése. De a legfőbb téma ezúttal is a nemzetközösség belső kapcsolatainak problémája. Macmillan nehéz feladat előtt áll: meg kell akadályoznia a nyílt szakítást a fajvédő Ver- woerd dél-afrikai miniszterelnök és az ő politikáját élesen elítélő ázsiai tagországok között. A belső ellentéteket áthidalva, meg kell őriznie a nemzetközösség egységét, s a közösségen belül Anglia hegemóniáját. A nemzetközösség Anglia fő támasza a közös piaccal szemben, s bomlása végzetes lenne az amúgy- is megrendült angol gazdasági élet számára. Macmillan megpróbálkozik a szép szavakkal, de mint ismeretes, Verwoerd már a konferencia előtt biztosítékot követelt arra, hogy fajvédő politikáját nemhogy a támadástól megkímélik, de meg sem vitatják. Márpedig még a haladó eszmékkel nem éppen rokonszenvező Diefenbaker kanadai miniszterelnök is kijelentette, hogy ha a nemzetközösség be akarja tölteni a „kommunizmus elleni bástya” szerepét, akkor elengedhetetlen a fajok és népek egyenlőségének megvalósítása a közösség valamennyi részében. A közelmúltban lezajlott rhodesiai események azonban azt mutatják, hogy becsapás minden szólam az egyenlőségről, mikor az igazi szabadság megadása kerül napirendre. Az an- gal kormánynak a Közép- Afrikai Államszövetségbe kiküldött bizottsága javasolta, hogy az új parlamentben egyformán 30—30 mandátum legyen a 300 ezer európainak és a 8 millió afrikainak. Vagyis közel annyi afrikainak lenne egy képviselője, ahány európai összesen él az Államszövetségben. Ez ugye a „fajok és népek egyenlősége”! S ez a látszat-egyenlőség is csupáncsak terv. A jelen valósága ennél is sokkal rosszabb. A fentemlített bizottság állapította meg, hogy az európaiak tíz-húsz- szor több bért kapnak, s hogy a bőr színe a munkabér szintjének meghatározó tényezője volt és marad Közép-Afrikában. Egy afrikai képviselő az alábbi példával nagyszerűen ábrázolja, mit is jelent ez az afrikaiak életében. Míg egyes fehér családok havi 10 fontot költenek — a kutyájukra, sok’afrikai család 5 fontot vagy annál is kevesebbet szánhat gyermekeire. Íme a tények, melyek lelepleznek minden szólamot az „egyenlőségről” és a „szociális haladásról", Mac- millannek, aki megpróbálja összebékíteni a dél-afrikai fajvédőket és az ázsiai tagállamokat, körül kellene néznie a saját portáján. ,S ami a fő, fel kellene ismernie, hogy Közép-Afrika nem is az angolok portája, hanem az afrikaiaké. Z. J. A A A »AAAA AAAAAA« Az ENSZ-közgyűléí gyámsági bizottságának üléséről New York (TASZSZ). Szerdán újból megkezdte munkáját az ENSZ-közgyűlés 15. ülésszakának Gyámsági Bizottsága. Az első ülésen a bizottság tagjai a napirenden szereplő kérdések megvizsgálásának sorrendjéről tárgyaltak. Irak képviselőjének, a bizottság elnökének javaslatára az elsőnek megvitatják a Délnyugat-Afrika ügyével foglalkozó bizottság előzetes beszámolóját az ENSZ-közgyűlés határozatának teljesítéséről. A 15. ülésszak határozatának értelmében ennek a bizottságnak Délnyugat-Af- rikába kellett volna utaznia, hogy a helyszínen vizsgálja meg a helyzetet. Azonban a Délafrikai Unió kormánya, amely fennhatósága alatt tartja ezt a területet, nem adott beutazási engedélyt a bizottságnak. Sorrendben a következő kérdés a bizottság napirendjén Ruanda Urundi jövőjének problémája. A közgyűlés errevonatkozó határozata értelmében Irán, Haiti és Togo képviselőjéből összeállított bizottság utazott a helyszínre, ahol tanulmányozta a Ruanda Urundiban megtartandó választások problémáját és beszámolót készített erről a kérdésről. A napirend harmadik pontja az önrendelkezési joggal nem rendelkező területekről szóló tájékoztatás lesz. A tájékoztatás meghallgatásakor a bizottság konkrét határidőket fog megjelölni, amelyeken belül függetlenséget kell adni ezeknek a területeknek Meghalt Darvas Szilárd Darvas Szilárd, az ismert, népszerű konferanszié és író csütörtökön délután hirtelen meghalt. Temetéséről később történik intézkedés. (MTI) Ezután a bizottság a gyámsági tanács beszámolóját vitatja meg a gyámság alatt álló területekről. Munkájának befejező részében a bizottság meghallgatja a Brit-Kamerunban megtartott népszavazás eredményeiről szóló beszámolót. Mint ismeretes, a február 11—12-én megtartott választásokon Brit-Kamerun északi részének lakossága állást foglalt a Nigériához való csatlakozás mellett. A terület déli részének lakossága a népszavazás eredményeinek alapján a Kameruni Köztársasághoz kíván csatlakozni. (MTI» ***** — Pilátus módjára Hammarskjöld: Kérem, én mosom kezeimet..| JOBBÁGYOK GYERMEKE — SZABADSÁG DALNOKA a Száz éve halt meg Tarasz Sevcsenko, ^ a nagy ukrán költő G'zenga nyilatkozata a tani» értekezletről Kairó (MTI). A Kongói Köztársaság kairól diplomáciai képviselete szerdán közzétette Gőzenga alábbi nyilatkozatát: „A kongói vezetők” értekezletét, amely most Tanana- riveban, a Malgas Köztársaság fővárosában folyik, és amelyet meghatározott célokból az imperialisták dróton- rángatott bábjai, az áruló Csőmbe, Ileo és Kaszavubu szerveztek meg, a kongói nép szabadságának ellenségei hívtak össze. A törvényes kormány nem ellenez olyan megoldást, amely véget vet mindannak, ami függetlenségünket érinti. E megoldásnak azonban a Kongói Köztársaság igazi érdekei védelmén és nemzetközi szuverénitásának megszilárdításán kell alapulnia. Az alkotmány értelmében Kaszavubu továbbra is államfő, mindaddig, amíg a parlament hivatalosan le nem váltja. Hasonlóképpen az a kormány, amelyet a Katan- gában aljasul meggyilkolt Patrice Lumumba alakított meg és amelynek élén most én állok, továbbra is törvényesen élvezi a parlamentnek, az ország legfőbb szervének bizalmát Az államfő és a kormány a parlamentnek felelős. E törvényes kormány véleménye szerint a kongói nép normális életét csak akkor lehet helyreállítani, ha a köztársaság egész területén lehetővé teszik a törvényes kormány normális tevékenységét és megteremtik a kedvező feltételeket a kongói parlament működéséhez. Antonine Gizenga” Jobbágyok gyermeke. Maga is jobbágy 24 éves koráig. Szenvedő részese annak a mérhetetlen nyomornak és megaláztatásnak, amely az ukrán parasztság osztályrésze volt az elmúlt évszázad elején és közepén. De költői lelke is volt, messzebbre látott, mint társai. Hallgatta a vándorénekesek dalait, akik szerelemről, szenvedésről, boldogtalanságról, az elnyomók elleni harcról énekeltek. A kis jobbágyfiúban szenvedélyes vágy lobbant fel a tanulás iránt. Iskolába nem járhatott, titokban tanult meg írni, olvasni. Volt mindenes, kertész, udvari inas. Szépen festett, rajzolt, erre a tehetségére figyelt fel gazdája, aki udvari festőt akart nevelni belőle. Pétervárra küldte tanulni. Tehetségére felfigyeltek az ott élő művészek, kiváltották a jobbágysorból. Most már teljes erővel az irodalom felé fordult. Első verseskötete, a „Kobzos” mindössze nyolc verset tartalmazott, de megrendítő erővel tárta fel a jobbágyság szenvedéseit. Kapcsolatba került haladó orosz írókkal, költőkkel és együtt határozzák el, hogy a rabság minden formája ellen tiltakozni fognak. 1847-ben letartóztatták, besorozták közkatonának, és a cár megtiltotta, hogy bármilyen művészi alkotást is hozzon létre. Súlyos betegen tért haza 1857-ben. De nem tudták megtörni. Az elkövetkező négy évben érett, nagy műveket alkotott, 1851-ben érte el a korai haláL Sevcsenko mély érzésvilágú lírai költő. Sokan a mi Petőfinkhez hasonlítják. S ma, amikor Petőfi verseit ukrán nyelven is kiadták, egyre több az olyan kritika, amely együtt emlegeti őket. Igen sok a közös vonás Sevcsenko „Eretnek” és Petőfi „Apostol” című költeményében. Mindketten életüket áldozzák a sötét erők ellen folytatott harc szent ügyéért És amint Petőfi szenvedélyes versekben ostorozza a Habsburgokat, úgy szólít fel az uralkodók elleni harcra Sevcsenko a „Vak”, az „Alom” és más cárellenes versekben. És az ukrán forradalmár éppen úgy hitt a népben, mint magyar kortársa. így ír a „Voltak csaták és lesznek leszámolások” című versében: „Voltak csaták és nagy {leszámolások; Calogan, Kiszel, Kocsubej l- Nogáj; Sok mártírt látott már la honi táj. S eltűnnek jó és gonosz lóriások, De mi, a nép, élünk örökre, a jót s szépet sohasem lfeledve." (Weöres Sándor fordítása.) Munkásságának nagy érdeme, hogy nyelvi művészetével az ukrán Irodalmi nyelvet megalkotta. Ezzel az ukrán irodalmat az európai költészet színvonalára emelte. Szomorú végzetét — akárcsak Petőfi — előre látta. Végrendeletem című versében ő is a rabszolganépek megúnt jármáról, s a világszabadság jelszaváról ír: „Keljetek fel, zúzzátok szét Valamennyi láncot, Zsarnok-vérrel öntözzétek A szent szabadságot, S akkor majd a nagy [családban Csendes szóval hordozzátok Szabad, új családban, Nevem a hazában A nagy család, a népek nagy családja, amelyről Sevcsenko álmodott — ma megvalósult a szabad, kommunizmust, szocializmust építő népek közösségében. Nem kétséges, hogy költői álmának további része is megvalósul majd, amely az egész világ egységét, a száz éve elhunyt forradalmár mélységes humanizmusát hirdeti] A tájon felszakad a szender és nem lesz több véres [ellenfél, és megfér testvérrel [a testvér, s a földön ember lesz [az ember." (Weöres Sándor fordítása) angol kormányszervek titkos jelentése az Afrikában követendő politikáról Az Párizs (MTI). „A nagy összeesküvés Afrika ellen” címmel a France Nouvelle teljes terjedelmében közli az angol kormány szerveinek egy titkos jelentését az Afrikában követendő politikáról. A múlt év decemberében Nigéria fővárosában, Lagosban került nyilvánosságra ez a „csak az Egyesült Királyság kormánya tagjainak kezébe” szánt, szigorúan bizalmas okirat, — amely még 1959 december 21-ről dotálódik. A jelentés bevezetőben emlékeztet arra, hogy az úgynevezett Szabad Szakszervezetek Nemzetközi Szövetségének 1959 decemberében — Brüsszelben lezajlott 6. kongresszusán súlyos konfliktus tört ki az angol és az amerikai küldöttség között. A konfliktus okainak elemzése előtt az angol kormány szervei elégtétellel állapítják meg, hogy „a múlt évben bizalmas tanácskozások révén a kormány és a munkáspárti, valamint szakszervezeti vezetők közösen állapították meg az angol szakszervezetek politikáját A „szabad” szakszervezetek, mint a nyugati befolyás eszközei Ennek fő célja az angol érdekek védelme. A szak- szervezetek vezetői mindenkor késznek mutatkoztak együttműködni a Külügyminisztériummal, a Gyarmatügyi Minisztériummal és az Intelligence Service egyes szakértőivel”. A továbbiakban a jelentés aláhúzza: „a legutóbbi afrikai események megnövelték a szakszervezeteknek, mint a nyugati befolyás eszközeinek szerepét, különösen atekintetben, hogy fékezzék az ellenőrizhetetler politikai és nemzeti mozgalmakat”. „A szakszervezetek segítsége szüséges lesz ahhoz, hogy kudarcra kárhoztassuk a felelőtlen államosításokat és megtartsuk az ellenőrzést az újonnan teremtett afrikai államok gazdaságának kulcsszektoraiban”. A brüsszeli kongresszust megelőzően lefolyt szakszervezeti megbeszélések, valamint a Mocambique fővárosában, Lourencó Marques- ben az amerikai nagykövetek és magasrangú funkcionáriusok számára megrendezett értekezlet anyagának ismertetésében az angol jelentés leleplezi az Egyesült Államok afrikai célkitűzéseit. „Az Amerikai Külügyminisztérium és az amerikai szakszervezetek nem csinálnak titkot abból, hogy fel fogják használni az amerikai szakszervezeteknek a Szabad Szakszervezetek Nemzetközi Szövetségében való részvételét az Egyesült Államok afrikai politikai és gazdasági érdekeinek támogatására”. A bennszülött közvélemény megnyerésének útja Ä jelentésben ez is olvasható: „az amerikaiak célja úgy látszik az, hogy kihasználják az Egyesült Királyság és más európai hatalmak nehéz helyzetét, hogy ezek befolyását Afrikában közvetlen amerikai behatolással helyettesítsék, igénybe véve ehhez a Szabad Szakszervezetek Nemzetközi Szövetségét”. — Idézi az angol jelentés Nixon volt amerikai alelnöknek egy 1957-ben kelt titkos memo-, randumát: „az Egyesült Államok eljövendő afrikai ér- lékéi olyan nagyok, hogy jogot adnak nekünk arra is. hogy ne habozzunk még elő is seeíteni a gyarmati hatalmak távozását A fi-'kából. Ha ezen akció révén sikerül megnyernünk magunknak a bennszülött közvéleményt, biztosíthatjuk az Egyesült Államok jövőjét Afrikában”. A Laurenco Marques-i konferencián Saterthawaite külügyminiszterhelyettes így nyilatkozott: „Mindent meg kell tennünk az afrikai népek befolyásolására. Sikerrel megtehetjük ezt, ha kiaknázzuk az európai gyarmatosítás elleni küzdelmüket, önöknek, mint kormánytisztviselőknek nehéz lesz nyiltan támadni azokat a hatalmakat, amelyek szövetségeseink a NATO-ban. Vannak azonban ennek más eszközei is és az egyik eszköz az AFL—CIO kapcsolata az afrikai szak- szervezeti mozgalommal. Szakszervezeti vezetők állami kémszolgálatban Az angol jelentés leszögezi, hogy Meany, Reuter és a többi amerikai szakszervezeti vezető „közvetlenül és nyiltan hajthatja végre a kormány, különösen pedig a Külügyminisztérium és a központi hírszerző ügynökség politikáját”. Afrikában a legfőbb eszköz „az amerikai hagyományok szerint a kommunistaellenes elemek megvásárlása a szakszervezeti és nemzeti mozgalmakon belül”. A jelentés felsorolja a megvásárolt afrikai szakszervezeti vezetőket: Tom Mboya, a Kenyai Szakszervezeti Szövetség főtitkára, AliouneCis- sé, a Pekete-Afrika Dolgozóinak Általános Szövetsége főtitkára Szenegálban, Jadques N’Gom és Mbille Marcous, a kameruni szakszervezetekben, Macrea Ugandában, stb. Hosszan ismerteti az angol dokumentum a Szabad Szak- szervezetek Nemzetközi Szövetségének főtitkára, Olden- broek ellen megindult amerikai kampányt, s közben megjegyzi, hogy Oldenbroek is angol kémszervezetnek dolgozott..« Az angol kormány szerveinek jelentése felhívja a figyelmet arra, hogy „az amerikaiak megpróbálnak beférkőzni az új afrikai államok közmunkaügyi minisztériumaiba és itt megkísérlik elhelyezni a maguk szakszervezeti szakértőit”. A jelentés végül hivatalos lépéseket sürget az Egyesült Államok kormányánál, hogy az „utasítsa szakszervezeti vezetőit, ne aknázzák alá az angol érdekeket Afrikában”. Egyik fontos lépésként pedig ezt ajánlja: „ki kell világosan mutatnunk, hogy a Nyugatnak nem érdeke egy össz- Afrikal Független Szakszervezeti Szövetség létrejöttének engedélyezése. Ha ezt nem sikerül megakadályoznunk, intézkedéseket kell tenni annak meggátlására, hogy a Szabad Szakszervezetek Nemzetközi Szövetségének afrikai tagjai belépjenek egy új őssz-afrikal szakszervezeti mozgalomba”. (MTI). A brit nemzetközösségi értekezlet megnyitó ülése London (MTI). Szerdán Macmillan beszédével megkezdődött a brit nemzetközösségi értekezlet. Az angol miniszterelnök után Nehru szólalt fel és javasolta, ismét térjenek vissza a csúcstalálkozók útjára. Az indiai elnök részletesen vizsgálta azokat az^ okokat, amelyek a májusi csúcsértekezlet kudarcához vezettek és egy új csúcstalálkozó összehívása mellett foglalt állást. Diefenbaker, kanadai miniszterelnök szintén támogatta Nehru álláspontját. Az AFP megjegyzi, hogy az értekezleten résztvevő politikusok többsége helyesli, hogy a népi Kína elfoglalja helyét az Egvesült Nemzetek Szervezetében,
