Szolnok Megyei Néplap, 1961. március (12. évfolyam, 51-77. szám)
1961-03-09 / 58. szám
1961. március 9. SZOLNOK HEGYEI NÉPLAP 5 SOKtiiillliiiiiiiiiiiiiiiiiiMimiium A legutóbbi félévi értesítő kiosztásakor a kisújszállási általános iskolások 13,1 százaléka bukott meg; ezzel a város megyénk valamennyi helysége között az utolsó helyre került tanulmányi tekintetben. „ Elgondolkodtató, hogy a tavaly-félévi tanulmányi eredmény ennél jobb volt; tehát nem fejlődés, hanem visszaesés tanúi vagyunk. Aránylag legjobban a Kossuth úti általános iskola diákjai szerepelnek a nem szívvidító statisztikában; bukási arányuk 11,9 százalék. Érdekes, hogy a harmadik helyre nem a külterületi — tanyasi — iskolák növendékei szorultak 13,2 százalékkal, hanem az Arany János úti iskola gyerekei. Az iskola kilencszáznál több diákja közül 14,2 százalék bukott meg. A bukások okait vizsgálva számos olyan véleményt hallottunk Kisújszálláson, mely szerint a bajok oka a tanterv maximalizmusában, sok osztály magas létszámában keresendő. Ezzel a felfogással aligha érthetünk egyet; a tananyag megyénk többi iskolájában sem könnyebb, s a tanteremhelyzet sem lényegesen jobb A Kossuth úti iskola eredménye — viszonylag — any- ryiban dicséretes, hogy az nem elnéző osztályozás következménye. Éppen ellenkezőleg: a nevelők ebben az évben nagyobb követelményt támasztottak, mint tavaly. A városi elsőség sokkal inkább annak köszönhető, hogy egy év alatt tanulónként 3,77 napról 2,8 napra sikerült leszorítani a mulasztást. A város vezetői — érthetően — az Arany János úti iskola kérdésével foglalkoztak legbehatóbban. A nevelők munkáját vizsgálva úgy találták, hogy abból a kívántnál kisebb hányad jut a tananyag megtaníttatására; túlsók időt rabol el ellenben a házi feladatok kijelölése. Az általános iskola igazgatóját természetesen elgondolkodtatta a rossz eredmény. Felkérte a nevelőket, hogy a javulás érdekében „tegyenek meg mindent”. Szerintünk a „minden” — kevés. Célszerűbbnek tartanánk, ha az iskola nevelői konkrét feladatot kapnak. Tevékenységüket az igazgatónak — mint az iskola egyszemélyi vezetőjének — differenciáltabban, határozottabban lenne helyes vizsgálnia, irányítania. A közös munka eredményjavulását várnánk a párt- és szakszervezet élén- kebb aktivizálásától is. A tantestület részben már bebizonyította tettrekészsé- gét. A szülői munkaközösséggel együttműködve az alsótagozatosok részére — három csoportban — tanulószobái foglalkozást szervezett. Nézetünk szerint meg kellene találni a módot a felsőtagozatosok felkarolására is. Az osztályt ismétlő diákok egy része, továbbá az M. Dezsö-köré csoportosulók rossz hatást gyakorolnak társaikra: az iskolai oktatás fontosságának lebecsülésére, tunyaságra biztatják őket. Érzésünk szerint az eféle bomlasztó gócok felszámolása nem megoldhatatlan pedagógiai feladat; s nem értjük, hogy miért nem történt meg már korábban. Helyes érzékkel tapintott a pedagógus pártszervezet az úttörő-munka megjavítására. Az úttörő-mozgalom nevelő ereje annyira ismert, hogy annak taglalásába feleslegesnek látjuk belebocsátkozni. Törekszenek-e Kisújszálláson az arra hivatottak a szomorú eredmény korrigálására? Igen. Elismeréssel »ólunk arról is, hogy a <jamiért sok Kisújszálláson a bukott diák? vulás kulcsát nem abban látják, hogy a mércét alacsonyabbra helyezzék — sokkal inkább, hogy a diákok szorgalmát, felelősségtudatát növeljék. A tanulmányi eredmény mindenkor függ a nevelők, a szülők és a diákok munkájától Jó és szükséges, hogy a pedagógusok tevékenységét szorosan összekapcsolták a diákság gondosabb nevelésével; különösen az előbbit végezték megfontolt alapossággal. Érzésünk szerint célravezető lenne — esetleg brigád alakításával — mégegyszer külön-külön elemezni a nevelők, szülők, diákok munkáját és kapcsolatát Kisújszállás régi, fontos város a megyénkben. Illő, hogy az általános iskolások előmenetelét tekintve is elfoglalja méltó — s nem utolsó — helvét megyénk helységei között •— b. z. — Az ország legfiatalabb kiadóhivatalában .fi szóbanforgó intézmény alig két hónapos, dolgozói pedig még nem érték el a tizennyolcadik évüket A folyóirat, amelyet terjesztenek a megye tudományos élet orgánuma. Most aztán a tudományos komolyságot a fiatalos lelkesedéssel vegyítették és ez sem a közgazdasági technikum leánykollégiumának. sem a folyóiratnak nem vált kárára. Mert az ifjú leánykollégisták vállalták el a népszerű megyei folyóirat szervezési-, terjesztési- és propaganda munkáját. Miután a lelkes fiatal lányok jó agitátorok, rövid idő alatt több mint száz előfizetőt gyűjtöttek. Csupa tettvágy a kiadóhivatali gárda. Címzik a folyóiratok borítóit, vezetik a lányaira. Ö az ifjú vállalkozás lelke. — Miért jó ez maguknak ? — teszük fel a kérdést — Először is sokat tanulunk — sorolja Pásztor Kati. — Olyan munkát végzünk, amilyent majd a vállalatoknál fogunk. Külön könyvelői csoportunk, nyilvántartó részlegünk van. Nő a felelősség- érzetünk is, hiszen fontos kulturális feladatot teljesítünk, i Nem valami komoly, koravén társaság a „kiadóhivatal”. Vidám fiatal lányok, készülnek az érettségire, az évvégi vizsgákra és ezzel kapcsolatban természetesen a nagy iskolabálra. Kívánságuk: sok Jászkunság előfizető toborzása, mert ezért őket illeti meg a terjesztési díj nyilvántartást, könyvelnek, küldik az előfizetési felhívásokat szerte a megyébe. Molnár Sándorn4 a fiatal nevelő szeretettel mosolyog 20 százaléka. Ebből pedig legalább két hetet szeretnének üdülni együtt az iskola révfülöpi üdülőtáborában. —• hl — Rozov : Felnőnek a gyerekek e. darabjának bemutatója a Járműjavítóban , — Nem hittem volna, hogy ennyien lesznek — mondotta egy helybeli kultúrmun- kás a második felvonás szünetében. Ö is, meg a többi óvatoskodók is tévedtek. A hatalmas színházterem majdnem teljesen megtelt — fő- ! leg fiatalokkal, üzemi munkásokkal, a környék lakóival. A darab fiataloknak, fiataa Szovjetunióban is. És ha mindenre nem is tud megnyugtató feleletet adni, helyére állítja az élet igaz értékeit. Komédiát látunk, de minden komédia egyúttal tükör is, ha társadalmunk kérdéseit merészen boncolgatja. A darabot hivatásos művész, Tyll Attila rendezte. Ez rányomja a bélyegét az előadásra. Jól összefogott, Alexej megérkezik Násztya néniékhez Hegedűs József, Szabadszállási Ilona, Magyar Sándor. lókról szóL Ki ne ismerné a vagány, szemtelen, a szülői házban tiszteletlenül viselkedő kamaszt, a kimért rideg törtetőt, aki tizennyolc éves korára mintha önmaga negyvenöt éves mivoltának karikatúrája lenne, a fiatalt, aki gyötrődik, mert nem bízik önmagában, meg a többieket, a mai élet jellegzetes alakjait. Rozov szerencsés kézzel nyúl a mai fiatalság egyik fő problémájához, a pálya- választáshoz. Megmutatja, hogy a szocialista világban sem problémamentes az élet, hogy nevelési elvek, érdekek ütközhetnek össze, hogy a konzervatív felfogás még kísért frissen pergő, a komédia elemeit mértékkel és ízlésesen alkalmazó rendezést láthatunk. Sokszor szinte elfelejtettük, hogy műkedvelő együttes játszik a színpadon. És itt az „együttes” szón van a hangsúly. Tyll rendezése ezt az együttest teremtette meg. A jó színészi összmunka aztán megérdemelt sikert is aratott. Bebizonyosodott ismét, hogy csakis megfelelő rendezővel remélhetik az öntevékeny együttesek, hogy a megnövekedett igényeknek megfelelhetnek. A darab legjobb alakítását — a kicsit huligán» Andrejt — Kiss András, a Járműjavító VH/a osztályának fiatal munkása teremtette meg. Jól mozgott, őszinte vidámsággal komédiázott. Élettel töltötte meg a színpadot. A másik alakítás •— amely nagyon tetszett: Magyar Sándor a falusi-esetlen Misa | szerepében. A női szereplők j közül Sebestyén Ferencné ' Másája a legfigyelemremél- ; tóbb. Az első felvonásban : még kissé merev, de a második felvonás búcsú és újra fellobbanás-jelenetében nagyszerűt nyújtott. Határozottan j nagyon tehetséges. Arkagyij, a meghasonlott i színész Sebestyén Ferenc. j egyenletes, jó alakítás. A lelki válságot azonban egy- j két helyen kissé eltúlozza. I Alexej szerepében Hegedűi j József igyekezettel, szépen ! játszott Nem tehet arról, hogy éppen a legpozitívabb figurát írta meg halványan az író. Az unos untalán a Komszomolra, a nagy eszményekre hivatkozó figura bizony kissé papírosízű. Ahol a darab áttöri ezt a korlátot ott az ő alakítása is nagyon szép. Az első felvonásban egy kissé gyorsabb tempót is adhatna játékának, hiszen Alexej tizenhét éves! Katyá (Szabadszállási Tlona) is természetesen frissen játszott A kedves öreg professzort jól alakítja Kelemen Dezső, de érzésünk szerint bizonytalan a szövegtudásban. A „másik oldal” képviseletében fellépők közül Vagy*111 megformálója (Abonyi Béla) a leghitelesebb. A haszonleső karrieristát igen jó, nem külsőséges eszközökkel alkotja meg Galja Davidova Öcsit felületes, kicsit kacér lányalakját Magyarosi Erzsébet állítja elénk, tehetségesen. Avarinné százszázalékos pol- gár-mivoltát jól leplezi le Ke. lemen Dezsöné alakítása. Kár, hogy néhány helyen el7 túlozza a sápítozást Ezen több önfegyelemmel lehet és kell is változtatnia. Egy apró tanulság a további előadásokra: A nézőtéren meg kell szüntetni az előadás közbeni bejárkálásokat, mert ez nagyon zavarja a szereplőket Nagyon örülünk a Járműjavító szép vállalkozásának és a darab további előadásaihoz a peremközségekben sok sikert kívánunk a lelkes színjátszóknak. Hernádi Tibor A JÁSZIVÁNYI TAVASZ ÍGÉRETE I. rész. így kaptam a bírt ha- zulróL — Van most nálunk egy új elnök. Ez nagyon fel akarja vinni a tsz-t Elismerően olyan emberek beszéltek róla és terveiről, akikről jól tudom, egy évvel, sőt egy fél évvel ezelőtt is szőröstől-bőröstől elvetették a termelőszövetkezetet. Az igaz, ilyenféleképpen vélekedett itt az emberek nagytöbbsége. Nemigen epekedtek a közös gazdálkodásért, de hogy a környékük a közösbe tömörült, nekik sem volt más választásuk. Immel-ám- mal dolgozni kezdtek. S egy év alatt sikerült megyei hírnévre szert tenniök. Ismeri őket a megyei vezetés. Mármint a megye egyik legrosz- szabb közös gazdaságát. A 17 forintos munkaegységérték, amit mégiscsak sikerült osztani, még nem is jellemzője, nem is hű mutatója a rossz gazdálkodásnak. Mi volt a baj? Sokminden. A. vezetés járatlansága, a szakértelem hiánya, a gazdák hanyag, lelkiismeretlen munkája. Nem szívesen dolgoztak. mert nem nagyon látták értelmét. Az Istállóból jobbérzésű ember lehangoltan jött eL A tehenek letetvesedtek, s mert ez viszketést okozott, a tehenészek meg nemigen takarították őket, maguk nyalták sebesre egymás bőrét. A trá- gyakoloncok csüngtek rajtuk. Jobb napokon három liter tejet is megadtak. Silány kecske az, amelyik ennyi tejet ad. S biztos vagyok benne, akármelyik gazda szeme kisült volna szégyenében, ha megtudják róla a faluban egyéni korában, hogy három litert fejt a tehenétől. Mert rendben van, azt máshol is úgy csinálták, hogy a közös jószágállomány kialakításakor a legrosszabb tehenet, a legrosszabb anyakocát vitték a közösbe s a jobb maradt a háztájiban. De hogy utána ennyire ne törődjenek vele, hogy ne fájjon egy olyan gazda szíve a tehenekért, akinek egész életében a szemefénye volt a jószág, ez szinte érthetetlen. Pedig így volt. Kalmár Andrásnak, az új elnöknek majd gyökeret vert a lába, amikor először látogatott el az istállóba. Meg is jegyezte: — Abból a tejből se lnnék, amit maguk fejnek. — Miért nem, elnök elvtárs? — Mert maguk a ganéjt fe- iik meg. Ügy néznek ki ei.ek a tehenek. Azután hozzátette: ő is volt tehenész, de nem mert volna az istállóba engedni senkit, ha ennyire nem törődött volna a rábízott jószágokkal. A tehenészek fiatal gazdák. Sértette őket az elnök őszintesége. Restelkedtek s csak annyit mondtak: holnap reggelre nézzen ki hozzájuk az elnök. A szövetkezet kilenc csika- ja valami bőrbetegséget kapott. Rühöt-e vagy mást, nem tudták megállapítani. A gondozatlanságtól egy szál szőr nem maradt rajtuk. Napos egerekhez inkább hasonlítottak, mint csikókhoz A sertéstenyészet? Magam hallottam örülni embereket, mert hullott a süldő. Azt mondták, hadd foggyon. így hamarabb felbomlik a szövetkezet. A vezetés tehetetlen volt. A sertések meg csak döglöttek. (Sajnos, még mára sem sikerült teljesen megállítani) úgvannyira, hogy a Mester-tanyai fiaztatőt el is nevezte a falu dögtemetőnek. Nagyban hozzájárult ehhez a Szolnok megyei Beruházási Iroda felelőtlensége. A fiaztatőt talajvizes helyre építették. Az arra lakók bölcsen megmondták volna, hogy az építkezési hely nem alkalmas — ha megkérdezik őket. Még az állatorvost sem kérdezték meg, > így egy huszonkét méteres épület ráadásul ablak nélkül épült feL Kifutó nincs, de sár van olyan, hogy kisebb fajta malac könnyen beleragad. A szerfásfiaztatót (nincs más választás) most áttelepíti a termelőszövetkezet magas, vízmentes helyre. A helykijelölésnél Dr. Király Dénes, az állatorvos is ott volt, és sokak véleményét kikérték. De ez már most van, 8 valami százezer forintot feleslegesen kifizet a termelőszövetkezet az átrakodással, A baromfi Jásziványon hagyománya van a baromfi- tenyésztésének. Az asszonyok szeretnek bajlódni vele. A Csukás-i rész az irdatlan nagy legelő, meg nem is alkalmas másra csak juh és baromfitenyésztésre. De nem éltek ezzel a lehetőséggel. Néhány helyre ugyan kiadtak baromfit, de azzal a baromfigondozó járt’ jól. A dup. Ián kivitt takarmányból spekuláltak. Egvik baromfigondozó — anélkül, hogy magának takarmánya lett volna — hat hízót, két hízott bikát adott át az Allatforgalmi Vállalatnak. A hozzá nem értés pechhel is párosult. Harminckét ludat hagytak tojónak s ebből húsz nem tojik. Azon egyszerű oknál fogva, mert ennyi lett belőle a gúnár. A termelőszövetkezet ez- ideig takarmánvhiánnval küzdött Tudta mindenki, hogy kocsiszámra lopják a kukoricát csak éppen intézkedés nem történt a közös vagyon herdálói ellen. A termelőszövetkezetnek négyezer hold földje van. Ennek bő fele szántó. Nem nagy terület Mégis üzemegységrendszerben dolgoztak. Felduzzadt a függetlenített, a fizikai munkát nem végzők száma. Ez év januárjában nyolc ember törte a kukoricát, négyen ellenőrizték mun. kájukat. A sok bába között össze-vissza kalandozott a gyerek. Szokásba jött a fo- gatosok céltalan irányítgatá- sa. A dülőúton feltartóztatta a brigádvezető a foga tost Hová mégy? — Ide küldött az én brigádvezetőn:. — Az nem jő. Oda mégy, ahová én mondom. Bolyongtak a fogatok aa utasítások anarchiájában. Az ilyen állapotok nem fogták a szakembert. Előbb csak patronázs mezőgazdászuk volt, aztán a Hevesi Állami Gazdaságból jött egy szakember, Bugyi Béla. Nagy tervekkel, nagy energiával. Év végére beielentette: nem marad tovább. Mikor az új elnök. Kalmár András elvtárs, a jászapáti Járási Tanács mezőgazdasági elnökhelyettese megérkezett, a mezőgazdász éppen menőfélben volt. (Folyatjuk). Borzák Lajos
