Szolnok Megyei Néplap, 1961. március (12. évfolyam, 51-77. szám)

1961-03-08 / 57. szám

IMI. március a. SZOLNOK HEGYEI NÉPLAP .3 Az asszonyok ügyesebb kertészek... MAI ASSZONYOK Asszonyok birodalma. Jog­gal nevezhetjük így a jász- fényszarui Zöld Mező Tsz kertészetét. Ugyanis a tag­ként vagy családtagként dol­gozó 150 nő közül a legtöb­ben itt találnak munkát. Most is hetek óta szorgoskod­nak már, készítik a meleg­ágyat, vetik a magot. A mint­egy 4 holdas területen 126 hollandi ágy sorakozik. Itt nevelik a 360 holdas kerté­szet számára a palántákat. Kiss Á. Sándor elnökhe­lyettes, aki most az iskolán lévő tsz-elnök helyett irá­nyítja a munkát, elsorolja, hogy 1560 üvegalja paprikát és 260 üvegalja paradicso­mot vetettek el három nah alatt Tervük szerint 75 hol­dat ültetnek be paprikával, 180 holdat paradicsommal, ötven holdon uborkát, 20 hol­don dinnyét, ugyanenyi terü­leten burgonyát termeszte­nek. Étkezési borsóval 25 holdat vetettek be. A tavalyi 3,5 millió forintos bevétellel szemben most közel 6 millió forint jövedelmet terveztek a kertészetből. Ennek teljesíté­se nem csekély feladat, de a kezdet biztató. Most jobb a talajelőkészítés és a munka­lendület is. Mintegy végszóra, mellénk érnek az asszonyok, akik láncot alkotva, hordják az ablakkereteket. A hollandi ágy végénél óvatosan lerak­ják a törékeny terhet, gereb- lyét vesznek a kezükbe. Az­zal egyengetik el a földet, amit a kocsiról a férfiak la­pátoltak az ágyba. Ügyesen meghúzzák a vékony baráz­dát s fürge kézzel már perge- tik-szórják a magot — Ez a 14. ágy, amit mi vetettünk be — mondja Juhász Sándomé, a tsz-elnök felesége, az egyik asszony­munkacsapat vezetője. S még megtoldja szavait: — Rosszkor jöttek, mert most nagyon kevesen va­gyunk kint Több napon át ötvenen is dolgoztunk, csak úgy nyüzsgött a sok asszony a telepen. De ma a fogatok nagyrészének fontos munkája akadt, ide kevés jutott, meg­győzzük ennyien is. Az itt serénykedő asszo­nyok biztatás nélkül is el­mondják, mi a titka szorgal­muknak: megszerették a kö­zöst A munka nem volt szá­mukra ismeretlen, abban nőt­tek feL S a kertészkedés minden csínját-bínját isme­rik, megtanulták e munka fortélyait vagy a saját föld­jükön, vagy napszámosként. Tavaly pedig belekóstoltak a közös munkába, s ma már so­kan vélekednek Ladányi Ist- vánnéhoz hasonlóan, aki azt Juhász Sándomé, az elnök felesége rendszeresen dolgo­zik. Munkacsapatát a legjob­bak között emlegetik. mondta: nem tudna otthon maradni, amikor már munka van a kertészetben, özv. Pé­ter Józsefné a gyors mozgá­sú, idős asszony tavaly be­tegsége miatt nem tudott dol­gozni. Most jól érzi magát s nem is tétlenkedik. Azt akar­ja, hogy sok munkaegységre részeljen a zárszámadáskor. A többiek is így gondolkoz­nak. Kiss Ferencné, a nőtanács községi titkára említette, hogy a Zöld Mező Tsz kertészkedő asszonyai 200 munkaegység eléréséért szólí­tották versenybe a járás kö­zös gazdaságaiban dolgozó nő­ket Egy munkaegység 27 forin­tot ért, most pedig 32-re ter­vezték. Jól járnak tehát az asszonyok, no meg a lányok is, Cserháti Anna és a töb­biek, ha teljesítik a vállalt 200 munkaegységet — Azt is mondjuk már el, ami sokaknak gondot okoz, amiről magunk között beszél­getünk is — mondja Kiss Jó­zsefné. — Nem, nem a ter­melőszövetkezettel van baj, itt megbecsülik a munkánkat, hanem az iskolai napközi, meg az óvoda, ez az, amivel bajlódunk. Majdnem minden itt dolgozó asszonynak van iskolás-, vagy óvodáskorú gyermeke. S azt hiszem, nem­csak én, de a többiek is úgy vannak: sokkan nyugodtab­Ladányi Istvánná és Kiss Józsefné barázdát húznak a pap­rikamag vetéséhez Pergett volna a kővetkező kérdés, de jött a kalauz, kér­te a jegyet. — Én akarom odaadni — ajánlkozón Szöszike és oda­adta a jegyet. A ,fáradt” asszony mozdu­latlanul ült. Szemével simo­gatta a kislányt. Kérdéseire mintha mozdult volna az aj­ka. Mintha 6 is válaszolni akart volna a csacska kérdé­sekre. Az járt az eszében, hogy az övé is ilyen lesz majd ... Újra végigsimitott domborulatán, megnézte: él-e, piheg-e, mozdul-e, az a másik Élet. m XJ étre hirdették az előadást . Ő már hat árakor el­indult Az elsők között érke­zett a művelődési otthonba. Hangosan köszöntötte a gond­nokot, anyásán kérdezőskö­dött tőle: — Jól befűtötték a termet? Van már bent valaki? — Üljön csak le a néni A terem jó meleg, de még tok idő van az előadásig. — Nem baj, bent megvá­rom — türelemmel. Pedig dehogy volt türel­mes. A halántéka tompán lüktetett az izgalomtól. Mind­untalan az óráját nézte. Nem akart múlni az idő. Fejken­dőjét megigazgatta, elrendez­te ruháját, s hallgatta, mint duruzsol a kálvha. Megérkeztek az első ven­dégek. Két férfi és egy nő. Aztán jöttek a többiek. Is­merős, ismeretlen arcok tűn­tek tel az ajtóban. Nézte a népesedő széksoro­kat. Arcán megelégedés tük­röződött. Amikor megtelt a terem, szeretett volna fel­kiáltani őrömében. Meleg hullám szaladt át a testén, amikor az előadó, a helyi párttitkár megköszörülte a torkát, bejelentette, hogy az előadás megkezdődik. A né­zők tompa moraja elült. S ekkor megszólalt az előadó. Kellemes, mély hangja be­töltötte a termet. Óvatosan megfordult a szé­ken. Pillantását végigfuttatta az emberek arcán. Szeméből ki lehetett olvasni a büszke­séget, a boldogságot: Az én fiam.” S amikor megfordult találkozott a szemük. Nem tehetett róla: beleolvadt egy meleg könnycsepp, amely harmatossá tette arcát. • 1 ad az első padban ült. Szemben a katedrával. Ha belépett a tanítónő, mindjárt a szeme elé került. Óra alatt is mindig a legkö­zelebb voltak egymáshoz. — Hiába mégis, Laci a legcsin­talanabb gyerek volt az osz­tályban. Feszengett, izgett- mozgott minduntalan, napjá­ban többször is ^megdorgálta a tanítónő. Csintalans&gávál sokat ártott a többi gyerek­nek is. A házi feladatot Imigy-amúgy készítette csak el, füzetei legtöbbször ren­detlenek, piszkosak voltak. Ha büntetést kapott, vigyo­rogva tűrte. Óra előtt hangja kirítt a zsibongásból. Ordíto­zott torkaszakadtábóL Ezen * reggele* szokatla* csendben várták a tanító né­nit. A hetes tisztára törölte a táblát, járt-kelt a padok között, csendre intette ama­zokat. Kínosan múlt az idő, mintha minden percben egy óra telt volna el. Végre nyílt az ajtó, s belépett a tanító­nő. Szokott mozdulatokkal lépett a katedrára, elhelyez­kedett, s kinyitotta a naplót. A gyerekek lapultak, izgal­muk pattanásig feszült. — Lássuk csak a házi fel­adatokat — törte meg végre a csendet a tanítónő. S erre kirobbant az osz­tály: „Szeretettel köszöntjük a tanító nénit a nevenapján” —• zengték kórusban. Majd felugráltak, s virágcsokrok­kal siettek a katedra felé. A tanítónő meghatódva őlelte magához az osztályt. A nagy kavargásban fel sem tűnt,' hogy valaki ott maradt a fiadban, mindjárt elől, s csak nézett maga elé, mint akit megbántottak. Laci volt. Amikor végre elcsendesed­tek, találkozott a szemük: a tanítónőé és Lacié. Laci el­pirult, és kényszeredetten állt fel — Tanító néni én... én... nem hoztam virágot. De itt van a házifeladatom. Meg­csináltam, rendesen. És... és... itt vannak a füzeteim is. Bekötöttem őket... és nem is akarok én többet ren­detlenkedni ... Még folytatta volna, de el­sírta magát. A tanítónő oda­lépett Lacihoz, megsimogatta, és homlokon csókolta. — Jói van, te kis rosszasá­gom.,, Horváth János ban dolgoznának, ha tudnák, hogy a gyermekük jó helyen van. Bizony napközben gyak­ran eszembe jut a kisfiam: vajon ebédelt-e mielőtt isko­lába ment, rendbe szedte-e magát, vagy piszkos ruhában indult útnak? Tavaly is mon­dói - : már, hogy iskolai nap zi kellene, de nem lett be' a semmi. Az óvoda is- kicsí, több fiatalasszony ezért nem tud még dolgozni, mert nincs akire hagyja a kicsijét Az asszonyok munkájára pedig nagy szükség van. A férfiak is elismerik, hogy a nők ügyesebbek, jobban ne­kik való munka a kertészke­dés. Ceglédi Imre brigádveze­tő szavaiból is kicsendült az elismerés, s erre vall az is, hogy Rimóczi Nándor és munkacsapata szívesen dol­gozik együtt az asszonyokkal, lányokkal. A kertészetben most még a tavalyinál is több nő munkájára számítanak. Remélhetőleg a felsőbb szer­vek is segítséget nyújtanak a közős munkában való részvé­telükhöz azzal, hogy a lehető­séghez képest bővítik az óvo­dai férőhelyet, s megoldják az iskolás gyermekek napkö­ziben való elhelyezését is. Csak ennyit kémek a dolgos­kezű asszonyok, s ők sokat adnak, mert nemcsak mun­kaszeretetüket és szorgalmu­kat, de a szívüket is maguk­kal hozták a közösbe. N. K. Évek óta viseli tisztségét Szuróczki Istvánná, a jászklsér) tanács titkára. Munkájáért nemcsak munkatársai, hanem a község dolgozói is megbecsülik. Balogh Rózsa, a Szolnoki Szigligeti Színház művésznője mindig lelkiismeretesen készül szerepeire. Szövegtanaid* közben fényképezte őt le fotóriporterünk. Takács Zsigmondné. a Szolnoki Papírgyár szorgalmas munkásnője aa üzletekbe kerülő zacskókat készíti. Pusztító hóviharok az Egyesült Államokban - Nyári idő Észak- és Nyugat-Európában Chicago (MTI). Az Egye­sült Államok középső és nyu­gati területein dühöngő tor­nádók és hóviharok hétfőn tovább pusztítottak. Az or­szágutakat néhol 30 40 cen­timéteres hó borítja és szüne­tel az autóközlekedés. A zord időjárásnak eddig 15 halálos áldozata van. Míg az Egyesült Államok­ban az időjárás viszontagsá­Az állami gazdaságokban dolgozó állatorvosok száma az elmúlt S esztendő alatt megnyolcszorozódott. Jelen­leg 250 állatorvosi diplomá­val rendelkező szakember vesz részt a nagyüzemi állat­gainak emberéletek esnek áldozatul, addig Észak- és Nyugat-Európában szinte nyár van. Svédorszában két évszázad óta nem volt ilyen meleg február-márciusban. Németországban 89 éve nem tapasztaltak ilyen meleg időt ebben az évszakban. Bel­giumban, Angliában és Fran­ciaországban 20—21 Celsius fokot mértek. állomány fejlesztésében, s minden állattenyésztési szem­pontból jelentős nagyüzem­ben képzett szakember Irá­nyítja az állategészségügyi tennivalókat NYÜLTENYÉSZTÉSI SZAKCSOPORT TISZASÜLYÖN A földművesszövetkezet dolgozóinak kezdeményezésé­re február 20-án megalakult Tiszasülyön Szolnok megye első nyúhenyésztésl szakcso­portja harminchárom taggal. A nyúlnak nemcsak hÚBát és szőrméjét használja fel ke­reskedelmünk és iparunk ha. nem a szérum gyártásnak la fontos „kellékei”. Tenyésztésük jelentős mel­lékjövedelmet biztosít, mert a földművesszövetkezetek az egyéni gazdának 14, a szak­csoportoknak 15, a tsz-eknek 16 forintot fizetnek a nyulak kilójáért. Borbély Kálmán tudósító Kétszázötven állatorvos dolgozik az állami gazdaságokban

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents