Szolnok Megyei Néplap, 1961. március (12. évfolyam, 51-77. szám)

1961-03-07 / 56. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK!. SZOLNOK megyei Wéftlaji p ü-MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS MEGYEI TANACS LAPJA XII. évfolyam, 56. szám. Ára 50 fillér 1961. március 1., kedd. A beruházásokról jelentjük A megye ipari és egyéb be­ruházásaira jelenleg 299 mil­lió forint áll rendelkezésre. Ebből mintegy 33 millió fo­rintot fordítanak lakásépítke­zésre. 28 milliót importgépek beszerzésére. A 299 millió forint még nem tekinthető véglegesnek, hiszen jónéhány fontos beru­házás fedezetbiztosítása most van folyamatban — így a végleges összeg jónéhány mil­lióval magasabb lesz majd. tiiiiiitiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiin Szerelik a Gépjavító­ban gyártott keltetőgépet A Szolnok megyei Mező- gazdasági Gépjavító Vállalat az idén 200 keltetőgépet gyárt. Első gépegységüket a* Szolnok-alcsiban lévő kelte­tőállomáson ma kezdik sze­relni. A hét végén s a jövő hét elején a Kunhegyes! Gépállo­máson próbálják ki a Gépja­vítóban gyártott gumivulka- rizáló berendezést Hétezer új épület a közös gazdaságokban Győrt ütemben kezdődnek a termelő­szövetkezeti építkezések A magyar mezőgazdaság még egyetlen esztendőben sem kapott annyi új épületet, mint az idén. A termelőszö­vetkezetek, az új és leendő közös nagyüzemek, kereken tizenkétezer épületet, legna­gyobbrészt istállót emelnek 1961-ben. Amint a Földművelésügyi Minisztérium Építési- Beru­házási Igazgatóságán az MTI munkatársát tájékoztatták: a termelőszövetkezeti építkezé­sek előkészületei általában megtörténtek. kitűzték az épületek pontos helyét. Az utóbbi évekéhez képest az idén jelentősen módosul a szövetkezeti építkezések struktúrája: az új épületek­nek csaknem hatvan százalé­ka egyszerű műszaki megol­dással, szerfából készül. En­nek megfelelően az idén nagy feladat hárul a termelőszö­vetkezetek házi építő-brigád­jaira: a közös gazdaságokban Hruscsov és Brezsnyev üdvözlő távirata Moszkva (TASZSZ). Nyiki- ta Hruscsov, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke és Leonyid Brezsnyev. a Legfel­ső Tanács Elnökségének el­nöke, Ghana függetlensége kikiáltásának 4. évfordulója alkalmából táviratban üdvö­zölte dr. Kwame Nkrumah ghanai elnököt. A Szovjetunió — mutat rá az üdvözlő távirat — nagyra értékeli mindazt, amit a Gha­nai Köztársaság és Nkrumah elnök az afrikai népek nagy felszabadító harca érdekében tesz. A szovjet vezetők hang­súlyozták, hogy az imperia­lista intervenciós veszélyek­kel szemben különösen nagy jelentőségű a független afri­kai országok egységének és összefogásának megszilárdí­tása a szégyenletes gyarmati rendszer valamennyi formá­jának felszámolásáért folyó harcban. (MTI) Magyar kormánydelegáció a Lipcsei Vásáron Lipcse (MTI). A Német Demokratikus Köztársaság kormányának meghívására még szombaton este megérke­zett Berlinből a magyar kor­mánydelegáció a Lipcsei Vá­sárra. A magyar kormányküldött­ség tagjai: Apró Antal, a Mi­nisztertanács első elnökhe­lyettese, a delegáció vezetője, továbbá Kiss Árpád, a Terv­hivatal elnöke, Friss István országgyűlési képviselő, az MSZMP Központi Bizottságá­nak tagja és Karádi Gyula, a külkereskedelmi miniszter el­ső helyettese vasárnap dél­előtt Manfréd Gerlachnak, az NDK Államtanácsa elnökhe­lyettesének vezetésével meg­tekintették a technikai vá­sárt^ Jelen voltak még Rostás István, a Magyar Népköztár­saság berlini nagykövete, to­vábbá a bolgár és a koreai delegációk tagjai, diplomaták és az NDK közéleti személyi­ségei. A vendégek, akiket a ma­gyar pavilonban Kallós Ödön, a Magyar Kereskedelmi Ka­mara elnöke, Lenkei István­ná, a kiállítás igazgatója és Léderer Sándor, a kiállítás kereskedelmi igazgatója fo­gadott, igen nagy érdeklődést mutattak műszaki kiállítá­sunk iránt. Megnyílt az 1961 évi Lipcsei Vásár hétezernél több új épületet kell kivitelezniük. Bizonyos fennakadás itt is volt, mert a nagy őszi esőzé­sek miatt az erdőgazdaságok nem tudták idejében elszállí­tani a kitermelt fát, s így a szükséges százezer köbméter fából még tizenötezer köbmé­ternyi «e jutott el a szövetke­zetekbe. Most már azonban gyors ütemben halad a szállí­tás, s a nagy mezőgazdasági munkák indulásáig a legtöbb szövetkezetben még jól ki tudják használni az időt. A szövetkezetek házi építő­brigádjaiban jelenleg mint­egy háromezren dolgoznak, de számuk a következő he­tekben megtöbbszöröződik. A brigádtagok harminc százalé­ka szakmunkás falusi mester­ember. (MTI) A legközelebbi 2—3 évben még nyolcmillió hektár szűzföldet hasznosítanak a Szovjetunióban Hruscsov beszéde Kurgánban Kurgán (TASZSZ). Hrus­csov, a Szovjetunió Minisz­tertanácsának elnöke, az SZKP Központi Bizottságá­nak első titkára az Uralon- túli Kurgánban átnyújtotta a Lenin-rendet a kurgáni terü­letnek, amelyet a szemester­melés fokozásában elért sike­reiért, továbbá a gabonane- műek az állam részére való eladására vonatkozó kötele­zettségei teljesítéséért tüntet­tek ki. Hruscsov beszédében kö­zölte, hogy elhatározták, leg­közelebbi 2—3 évben még 8 millió hektár szűz- és parlag­földet tesznek művelhetővéa Szovjetunióban. A Szovjetunió erőinek tel­jében van — mondotta. — Ügyeink jól mennek. A XXI. pártkongresszuson hozott határozatokat, a népgazdaság fejlesztésére vonatkozó hétéves tervet sikeresen teljesítjük, sőt egész sor fontos termelési ágban túlszárnyaljuk a tervekben kitűzött felada­tokat. Hruscsov hangsúlyozta: a Szovjetuniónak megvan min­den lehetősége, hogy határidő előtt teljesítse a hétéves terv mezőgazdasági feladatait. Hozzátette: „Ez azonban még nem a végső határ, előre kell A megyei tanács ülése Közel 4S0 millió forint a megye évi költségvetése — Karcag és Szelevény a községfejlesztési verseny legjobbjai —- Az idei kiadások 71,2 százalékát kulturális, szociális és egészségügyi célokra fordítjuk Az NDK államtanácsának küldöttsége a magyar pavillon- ban. Bal szélen Apró Antal. A látogatók egy hidraulikus univerzális körköszörű automatát tekintenek meg A megyei tanács szombati ülésén az 1960. évi községfej­lesztési tervek végrehajtását értékelte. Megállapította, hogy a legutóbbi hat év alatt tavaly érték el a legjobb eredményt tanácsaink. A köz­ségfejlesztés bevételi elő­irányzatát négymillió forint­tal túlteljesítették és a köz­ségfejlesztési alap tizenhat- millió forinttal volt több, mint 1959-ben. Együttesen több mint 100 millió forintot fordítottak a városok és köz­ségek fejlesztésére. A tanácsok csaknem négymillió forintot tartalékoltak a nagyobb beruházások cél­jaira. így például Tiszapüs- pökiben és Csépán a műve­lődési otthonok építésére. Ezeket az összegeket ebben az évben fogják felhasználni. 1960-ban megyénk terüle­tén csaknem 40 ezer négyzet- méter műutat, 100 ezer négy­zetméter járdát, 42 ezer folyó­méter villanyhálózatot építet­tek. Mintegy 80 ezer négyzet­méternyi területet parkosítot­tak. Ezenkívül 5 fürdő, 4 törpevízmű, 9 orvosi rendelő, 9 egészségház és 4 művelő­dési otthon létesült. A vízve­zetékhálózat csaknem 34 ezer folyóméterrel bővült. Az ál­talános iskolai tantermek szá­ma tizenhéttel növekedett, to­vábbá száztízzel nőtt az óvo­dai férőhelyek száma. A megyei tanács megállapí­totta, hogy meggyorsult a községfejlesztési munka a megyében. Elősegítette ezt az is, hogy gondosabb és mű­szakilag megalapozottabb ter­veket készítenek. A tanácsok vezetői túlnyomó többségben lelkiismeretesen foglalkoznak községük fejlesztésével és ezt mindennapi feladatuknak te­kintik. Jó kapcsolat alakult ki a tanácsok és a lakosság között. Tavaly több mint hatmillió forint értékű társadalmi mun­kát végeztek. A lakosság eredményesen munkálkodott a karcagi fürdő építésénél, a törökszentmiklósi és szolnoki óvoda létesítésénél. Néhány kisebb községben — mint Sze- levényen és Tiszaburán is — jelentős mennyiségű társa­dalmi munkát végzett a la­kosság. Több községben — Jászjá- kóhalma, Jászapáti, Tisza- bura, Tiszaföldvár — a téli időszakot is felhasználták a parkosításra és más közérde­kű munkák végzésére. Meg­gyorsította és olcsóbbá tette az építkezéseket, hogy több helyen — Szolnok és Karcag városban, valamint a kun­szentmártoni járás községei­ben — házi építőbrigádok tevékenykednek. Tavaly pél­dául 20 millió forint értékű építkezést házilag végeztek el. felentős különbségek vannak az egyes városok és járások községfejlesztési munkájában. Amíg Túrke- vén, Karcagon és Szolnokon az egy lakosra jutó társadal­mi munka értéke 21—30 fo­rint között van, addig Kisúj­szálláson csak 3.33, a török­szentmiklósi járásban pedig 4.69 forint. Jászladányban és Jászágón a községi tanácsok végrehajtóbizottságai csupán pénzügyi és műszaki feladat­nak tekintik a községfejlesz­tést. A megyei tanács hatá­rozata elmarasztalja a kisúj­szállási városi és a török­szentmiklósi járási tanácsot, amiért tavaly elhanyagolták a községfejlesztési munkát és nem vonták be ebbe a la­kosságot. A megyei tanács az építési s községfejlesztési állandó bizottság jelentése alapján értékelte a megye városai és községei között lefolyt köz­ségfejlesztési versenyt, és határozatot hozott a legjob­bak megjutalmazására. A városok között az első helyezést Karcag, a másodi­kat a túrkevei városi tanács .érte el. Az előbbi 200 000. az útóbbi pedig 150 000 forint jutalmat kapott. A községek közötti versenyben Szele­vény lett az első. Részére 150 000 forint jutalmat hagy­tak jóvá. A második helye­zett Jászjákóhalma 100 000 forintot, a harmadik helye­zett Kenderes 75 000, a ne­gyedik helyezett Tiszabura 50 000, az ötödik helyezett Abádszalók pedig 25 000 fo­rintot kapott. A megyei tanács utasította a végrehajtó bizottságot, — hogy az 1960. évi községfej' lesztési versenyben legjobb eredményt elért városok és községek részére — a község­fejlesztés alapjára utalja át a versenydíjakat. A következő napirendi pontként a megyei tanács jó­váhagyta, illetve tudomásul vette Szolnok megye 1961. évi költségvetését. Az erede ti költségvetést ugyanis az országgyűlés módosította és a mezőgazdaság szocialista átszervezésével megnőtt fel­adatokra való tekintettel kilenc millió forinttal emelte a megye költségvetését Ebben az évben 446 millió forint áll rendelkezésre. A költségvetés mélységes hu­manizmusról tesz tanúságot. Ugyanis a szociális és egész­ségügyi, valamint a kulturá­lis ágazat együttesen a költ­ségvetés 71.2 százalékát teszi ki. A megyei tanács költség- vetéssel kapcsolatos határo­zata a legszigorúbb, takaré­kosságra hívja fel a tanácsok és az érdekelt szervek fi­gyelmét Befejezésül a megyei ta­nács két ideiglenes bizottsá­got alakított. Az egyik, a szolnoki járási tanács tevé- kenvségét, a másik, a megyei tanács vb. igazgatási osztá­lyának munkáját fogja meg­vizsgálni, s tapasztalaikról jelentést tesznek a megyei tanácsnak. A megyei tanácsülés Kar­sai Mihálv elnöki zárszavá­val ért véget. néznünk és tovább kell ha­ladnunk”. Hruscsov emlékeztetett ar­ra, hogy az SZKP Központi Bizottságának 1961 januári plénuma feladatául tűzte ki: úgy kell megszervezni a me­zőgazdaságot, hogy minden évben, az időjárási viszo­nyokra való tekintet nélkül biztosítva legyen a nép szük­ségleteinek kielégítéséhez ele­gendő termékek termelése. Az egész mezőgazdasági termelés fejlődésében dön­tő szerepet játszik a sze­mestermény termelés to­vábbi fellendítése — mondotta Hruscsov, majd hangsúlyozta, hogy ezen a té­ren, valamint a közös állat- tenyésztés fellendítésében Kö­vetni kell az élenjáró kolho­zok és szovhozok, az újítók példáját és újabb sikerekre kell törekedni. — Az élenjáró vívmányok széleskörű meghonosítása a szemestermény termelés erős növelésének reális útja — mondotta Hruscsov. — Hang­súlyozta, hogy a kurgáni te­rületen a vetésterület további növelése fontos tartalék a sze­mestermény termelés fokozá­sa szempontjábóL Ezzel kapcsolatban emlé­keztetett arra, hogy a Szovjetunióban az utób­bi években negyvenegy millió hektár új földet tet­tek művelhetővé. A szűzföldek lényegesen nö­velték az ország gabonatarta­lékait. A földek adják az ál­lamilag felvásárolt gabona­félék negyven százalékát. A szűzföldek már behozták a hasznosításukra fordított ki­adásokat és nagymennyiségű felhalmozást tesznek lehe­tővé. Hruscsov közölte: a párt és a kormány határozatot ho­zott, hogy a legközelebbi 2—3 évben még nyolcmillió hek­tár szűz- és parlagföldet kell hasznosítani. Ezt a tartalékot okosan kell felhasználni — tette hozzá. Állattenyésztési kérdések­ről szólva Hruscsov kije­lentette: nagyobb mérték­ben kell gépesíteni az ál­lattenyésztő gazdaságokat« a kézi fejősről át kell tér­ni a gépi fejesre. Hozzátette: ,,az állattenyész­tés további fellendítésével kapcsolatos feladat megoldá­sának legfontosabb feltétele a jó takarmánybázis megterem­tése”. Ajánlotta, hogy a kur­gáni területen növeljék a ku­korica és a cukorrépa vetés- területét. Befejezésül Hruscsov meg­állapította, hogy az SZKP XXII. kongresszusának össze­hívása igen élénk visszhan­got keltett a szovjet dolgozók és a Szovjetunió barátainak szívében. „A XXII. kong­resszus világtörténelmi jelen­tőségű esemény lesz” — je­lentette ki Hruscsov­Nőnapi ünnepség; Szolnokon Lehetne-e kissé jobban? Körséta a Szolnoki Vasipari Vállalat javító részlegeinél A VASÁRNAP SPORTJA

Next

/
Thumbnails
Contents