Szolnok Megyei Néplap, 1961. március (12. évfolyam, 51-77. szám)
1961-03-05 / 55. szám
4 SZOLNOK KEGYEI NÉPLAP 1961. március 5. 4 kulturális munka a tudatformálásnak nélkülözhetetlen eszköze — Nyilatkozatok megyénk kulturális eredményeiről és gondjairól —» ' Lapunk munkatársa beszélgetett Bárdi Imrével, a egyei tanács művelődésügyi osztályának vezetőjével és lek Lajossal, a népművelési csoport vezetőjével. A be- zélgetés során a kél vezető elmondotta, miben lát £ejlö- lést, illeti j elmaradást a megye kulturális életében az iszi megyei művelődési nagyajctíva óta. — Az aktívaülés egyik nagy redménye, hogy a legkülön- özőbb területeken dolgozó ártmunkások, állami és gazdasági vezetők figyelmét a culturális nevelőmunkára rányította — mondotta Elek ^ajos. — Most már egyre töb- íen látják, hogy a kulturális nunka az emberek tudatfor- nálásának nélkülözhetetlen eszköze. — Jelentős eredménynek számit a megyei. művelődési tanács, a járási és városi művelődési bizottságok megalakulása. Ezek igen mozgékony, operatív szervek. Érzékenyen reagálnak a művelődés területén történő változásokra. Felmérik az igényeket és javaslataikkal hasznosan segítik a pártbizottságokat. A megyei művelődési tanács eddigi ülésein a legsürgetőbb kérdésekkel foglalkozott és általános irányelveket dolgozott ki, például az ismeret- terjesztés, a kulturális szemlével kapcsolatosan. Milyen tapasztalatokat szereztek a járási és városi művelődési tanácsoknál? — Két kivétellel járásainkban és városainkban is megalakultak ezek a hasznos szervek. Mindenütt a legjobb szakemberek vesznek részt' benne — informál bennünket Bárdi Imre. — Ezek a tanácsok még csak a kezdeti lé- oéseknél tartanak. A helyi erők felmérése, elosztása, az egyes szervek közötti együttműködés megteremtése is e fanácsok feladata, amelynek megvalósításához néhány helyen már hozzá is láttak. — Milyen fejlődés tapasztalható az egyes kulturális ■észterületeken? Elek Lajos: — A könyvtári munkában határozott eredmény, hogy "•gyre több helyen fordítanak A szolnoki ®JD!o'rtöj®A VASÄRNAP Magyar szerzők operettjeiből. Egy falu hétköznapja. — Riportmfísor. Először a nikrofon előtt... A Szolnoki Népi Együttes műsora. — Vasárnapi történet. HÉTFŐ Jászkunsági krónika. Szív '-.üldi szívnek szívesen. A allgató kérdez — a TIT vá- iszol. — Híres operaáriák- •ól. — Sport. — Erről bedéinek Szolnokon. — Műsorzárás. nagyobb összeget a könyvek felújítására, új vásárláso j, könyvtárak rendbehozatalára. 1960-ban 522 ezer forintot szántak a könyvtárfejlesztésre és ennek jelentős része a kulturális aktíva utáni időszakra esik. Növekedett az olvasók száma is, egy év alatt mintegy négyezer fővel. — Ha a számok mögé nézünk, azért itt jócskán akad feladat — ázol közbe Bárdi elvtárs. — A könyvállomány a községekben emelkedett, az olvasók száma viszont a városokban nőtt. Falusi könyvpropagandánk tehát javításra szorul. Nyolcezer falusi olvasónk van a megyében és ez a lakosság lélekszámúhoz képest igen kevés. Itt tehát még nagyon sok a munka. — Ami az ismeretterjesztést illeti, ott is előrehaladtunk, hiszen a kulturális nagyaktíva erre nyomatékosan felhívta a figyelmet. Harmincezerrel nőtt az előadások hallgatóinak a száma 1960- ban, de ezzel az eredménynyel nem lehetünk elégedettek. A falusi ismeretterjesztés szervezését és az előadások minőségét illetően még sok a pótolnivaló. Az előadásokon majdnem mindig ugyanazokat az arcokat látjuk, így a hallgatók összlét- száma nem ad valóságos képet egy-egy falu ténylegés ismeretterjesztéséről. Annyit mindenesetre elértünk, hogy sokkal jobb, szélesebb körű az ellenőrzés és ennek jótékony hatása máris megmutatkozik. Ugyancsak nagy haszonnal járt az isméretter- jesztési tervek felülvizsgálása és módosítása. — Jelentős a fejlődés az öntevékeny művészeti csoportoknál. Az évadban bemutatott 108 háromfelvonásos színmű közül már csak 29 volt az operett és a zenés vígjáték, 79 viszont csaknem mai témájú próza. — A legfontosabb, hogy a községek, termelőszövetkezetek, üzemi gazdasági- és politikai vezetői előtt váljék tudatossá, hogy a kultúra nem óncélú művészkedés, szórakozás, hogy a kulturális élet az ő tsz-ükben, vagy üzemükben nem szükséges rossz, hanem a tudatformálás nélkülözhetetlen eszköze. ■ Tartós termelési és politikai sikereket csak a kulturális élet fejlesztésével, az emberi tudat formálásával elválaszthatatlan egységben lehet elérni. A kulturális aktíva annakidején sokat foglalkozott a j művelődési házak, otthonok 4 kérdéseivel is. A beszélgetés során a megkérdezettek elmondták, hogy a művelődési otthon, a helység művelődési törekvéseinek gyűjtőmedencéje, központja kell legyen. Ez csak úgy lehetséges, ha a tömegszervezetek minden egyéni érdekeket félretéve közösen, a maguk sajátos eszközeivel segítik, támogatják a művelődési házat és .egyúttal igényelik is attól ezt a ser gítséget. A művelődési ház köré tömörül a falusi értelmiség. Munkája akkor lesz sikeres, ha elosztják maguk között a kulturális feladatokat. A jászapáti járásban a járási pártbizottság munkatársai beszélgettek erről az értelmiségiekkel. Meggyőzték őket arról, hogy ha jobban elosztják egymás között a kulturális tennivalókat, az a kulturális munka minőségét megjavítja és a tömegkapcsolataikat is hasznosan befolyásolja. — Megállapíthatjuk, hogy a kulturális aktíva jó- munkát végzett. Ráirányította a figyelmet a kulturális forrada-* lom legégetőbb kérdéseire és azóta megjavult a munka. A továbbiakban arra törekszünk, hogy ez a felébredt érdeklődés és aktivitás minden területen növekedjék és a szocialista kultúra terebélyesedő fáján újabb és újabb életképes hajtások teremjenek — fejezte be a beszélgetést Bárdi Imre elvtárs. H. T. Benépesült a megye határa Az utcai sétálókra egyre jobban ránehezedik a télikabát. A napsütötte helyeken rügyezni kezdenek a fák. Hirtelen kinyílt az idei tavasz, s hirtelen benépesítette megyénk falvainak, városainak határát termelőszövetkezeteink, állami gazdaságaink szorgalmás népe. A tavaszi csendben traktorok sürögnek a barázdák végiben, mákvető garatok fordulnak a dűlőúton, a szántást, vetést, a talajelőkészítést, a tavaszi munkát megkezdte a megye földműves lakossága. Néhány helyről röviden hírt adunk a szorgalmas munkáról. A Garáz brigád hírneve K unszentmárton ban A Kunszentmártoni Gépállomás körzetében tíz termelőszövetkezet gazdálkodik. Tekintve, hogy földjeik a megye déli, melegebb éghajlatú részei alatt terülnek el, s homokos talajúak, náíuk a legnagyobb a lehetőség a tavaszi munkák majdnem teljes kezdetére. Vetik az árpát, a borsót, mind a tíz termelőszövetkezetben. Valamennyi közül talán a csépai Alkotmány Termelőszövetkezet várta a legjobban az idei tavaszt. Becsülettel fel is készültek. Ott dolgozik a gépállomás egyik legjobb brigádja, a Garáz- brigád, amelynek hírneve, jó munkavégzése folytán egyre növekszik a körzetben. A Garáz-brigádban és a gépállomás eddig dolgozó 40 gépegységében sem történt még az idén üzemzavar. A gépeket jól kijavították, s mindössze négy erőgép főjavítását nem végezték még el. A gépállomás vezetői járják a határt. Kungyalun, Cserke- szöllőn segítenek tanácsadással is a termelőszövetkezeteknek. A kunszentmártoni Zajka Máté, a kungyalui Zöld Mező. Termelőszövetkezet gyakori vendégei. Premizálják a mák- vetést Szajoiban A szövetkezeti gazdálkodásban egyre nagyobb tekintélyt elfoglaló szajoli Vörös Csepel Termelőszövetkezetben az idén újra érdekes megoldásokat találtak a munka minőségi . javítására. Elvetettek már 25 hold mákot, s a mák- Sorok nyílegyenesek, mint a puskalövés. Rejtélye? Egyszerű. A termelőszövetkezet vezetősége megállapodást kötött a gazdákkal. Minden hold mák elvetése után — ha az kifogástalan minőségű, s a vetéssorok egyenesek — 10 forintot adnak a munkaegységen felül. Nem rossz borravaló a szövetkezeti gazdáknak, s követendő módszer a termelőszövetkezetekben. ÚJ TSZ A LEGJOBBAK KÖZÖTT A hacsasstár Varga Istvánná, a fegyver- heki Vörös Csillag Tsz ba- omfigondozója dicsekedve- lutatja kedvencét, a Szovjet- nióból kapott ukrán kacsák íyikét. Ez a fajta, mint a Harmincegy tojót és megfelelő számú gácsért törzskönyvi ellenőrzés alá vontak, s szaporítani fogják ezt a fajtát. Eddig 1300 tojást gyűjtöttek össze, s a kikeltetett hizlalási kísérlet bizonyította, hamarabb hízik, s kevesebb takarmányt fogyaszt, mint a hazai fajták. Ugyanakkor rendkívül jó tojó, évi toiáshozama eléri a 240-et is. kacsákat törzsállománynak hagyják majd meg. Néhány ukrán gácsért fehér magyar fajtával pároz- tatnak, hogy kikisérletezzék: milyen tulajdonságuk lesz a keresztezett utódoknak. A ROSSZUL gazdálkodó szövetkezetek vezetői gyakran mondogatják, néha önmaguk, néha a tagság megnyugtatására: a gyenge eredményeknek a rossz időjárás, meg a kezdeti nehézségek az okai. Jó. állandóan kéznél lévő érvek ezek, csak éppen nem mindig igazak. Mert ha a „kezdeti nehézség" lenne az oka, akkor minden 8—10 éves tsz-nek valahol az élcsoportban kellene lennie 30 forinton felüli munkaegység értékkel, s az újonnan alakult szövetkezetek nem érhetnének el mindjárt az első évben kiváló eredményeket. A törökszentmiklósi járási tanácsnál — amikor a jól gazdálkodók iránt érdeklődtünk — két régi szövetkezet mellett egy újat is említettek, a kuncsorbai Kossuth-ot. Losonczi Pál, földművelés- ügyi miniszter a Népszabadság keddi számában megjelent cikkében többek fcözöit ezt irta: „A nagyüzemi gazdaságok rendelkezésére álló lehetőségek kihasználásával, az emberek megértő összefogásával már az első évben többet adhat a falu határa, mint az egyéni gazdálkodás idején* Az országban bizonyára sok az említett tétel igazságát bizonyító — termelőszövetkezet van, megyénkben is akad jó- néhány. Ilyen a kuncsorbai Kossuth Tsz is. Az alakulást követő első esztendőt 27 forintos munkaegység értékkel zárták. Elnökük, Kelemen Balázs furcsa módon mégis általában panaszkodással szokta kezdeni, ha a siker hogyanjáról kérdezik. — Ajaj, tönkre tett bennünket az idő. Alig egy-két növényből értük el azt a termést, amire számítottunk. Csak á búza, a cukorrépa meg a borsó hozott terven felül. így hát nagy kiesésünk volt. A KIS, MINDÖSSZE 1300 holdas tsz gazdálkodásának alapját a szerződéses ipari növények termesztése, s az állattenyésztés képezi. Cukorrépa. kender, borsó, mák — mind jól jövedelmező növények. Tekintve, hogy az állat- tenyésztés számszerű növelése lassabban megy, vagy csak költséges beruházással biztosítható. az első évben még 490 mázsa kukorica értékesítésére is szerződtek. Sajnos, a szárazság miatt 7 mázsával kevesebb termett holdanként, így a szerződtető vállalat eltekintett a szerződés teljesítésétől. — Ez ugyan kiesést jelentett a bevétel .'szempontjából, de jól is jártunk vele — magyarázta az elnök —, mert így idén több sertést tudunk meghizlalni.- Eddig csak 100- ra szerződtünk, de a tervünk 400 hízó. Kelemen Balázs olyan ember, aki inkább csinálja a dolgát, minthogy beszéljen róla. Vagy ha mégis beszél, az elért eredményeket említi, így inkább csak sejteni lehet, hogyan is gazdálkodtak. K ész- séggel sorolja például, hogy Molnár Imre és családja 1600 munkaegységet teljesített, s hogy erre mi mindent kaptak. Vagy Csurgó Gábor fejőgulyás és társa, akik az in- nen-onnan összeverbuvált tehénállományból évi 2400 literes tejhozamot „hoztak ki”, s ezért közel 800 munkaegységet kaptak. Azt is büszkeséggel említi, hogy a tsz a „sajnálatosan kevés” 27 forintos munkaegységérték mellett még 190 ezer forint sajáterőből történő beruházást is eszközölt. — Zetort vettünk pótkocsival, meg építkeztünk. Saját építöbrigádunk dolgozott Bocsa Jahós ácsmester és Papp János kőműves keze alatt sorra nőttek az épületek. Ezért is tudtuk a hízókat, meg az 500 törzsbaromfit elhelyezni. Meglátja — bizonykodik — hogy ha az idén nem lesz valamilyen elemi csapás, elérjük a betervezett 40,60 forintos munkaegység értéket. HOGY IS MONDTA Lo- sönczi elvtárs? „A nagyüzemi lehetőségek kihasználásával, az emberek megértő összefogásával ...” Nos, igen. Csak így lehet. Ezt tették, a kuncsorbai Kossuth Tsz gazdái is, ezért kerültek már első évben a járás legjobb tsz-ei közé. patkós A szövetkezet legszorgalmasabb munkacsapataként a fogatosokat emlegetik. Közülük is Balogh Péter, Hegedűs Gábor* Hegedűs Sz. András és Túrái József dolgoznak igen jól. A szajoli Vörös Csepel Termelőszövetkezet 60 holdas kertészet palántaellátásáról gondoskodó melegágyaiban kikelt a saláta, a paprika, a paradicsom. Szerződtetik az idénymunkásokat a megye legnagyobb állami gazdaságában A 41 ezer holdon gazdáiké- kodó Középtiszai Állami Gazdaságba április elejére ér keznek meg az idénymunká sok. A gazdaság ázonbar máris szerződteti az évek so rán a legjobb munkásnak bi zonyult idényjellegű dolgozó kát. Az állami gazdaság dől gozói egyébként most készíti) elleníervüket. Vállalást tesz nek, hogy terven felüli maze gazdasági termékmennyisé gekkel segítik az Ország köz ellátását. ■ Őszi fejtrágyázás Kunhegyesen A kunhegyesi Vörös Október Termelőszövetkezet földjein az elmaradt mélyszántást, a talajelőkészítést öt gép kezdi hétfőn. A szövetkezeti gazdád ezideig az állatférőhelyeket bővítették, s 35C hold őszi búzát fejtrágyáztak. Ezt a munkát azonnal folytatják, mihelyt a talajra rá tudnak menni. A Vörös Október Termelőszövetkezet 900 holdat szándékszik öntözni az idén, a műhelyekben már javítják az öntözőgépaket, s hamarosan megkezdődik a csatornaépítés. Lapzártakor érkezett A Szolnok megyei tanács mezőgazdasági osztálya jelentéséből és Cservenyák Emil megyei gépállomási főmezőgazdász információjából: Januártól ezidáig 100 ezer normálhold talajfnunkát végeztek el megyénkben á gépállomások. A legjobban a jászkiséri-, a jászberényi-, az alattyáni-, a tószegi-, a cibakház! gépállomás körzetében halad a munka. Március 3-át megelőző öt napon átlagban 241 erőgép dolgozott a határban, s 2800 kát. hold szántást végeztek el. Ezideig 1340 hold tavaszi árpát, 1327 hold borsót, 1100 hold mákot vetettek el Szolnok megyében. A legjobban a kunszentmártoni és a szolnoki járásban halad a vetés. B. L. Sertéseket hizlalnak a háztájiban a közösnek Népgazdaságunk hatalmas összegeket biztosított termelőszövetkezeteinknek, hogy közös állatállományukat megfelelően elhelyezhessék. A közös gazdaságok saját erejükből is — különösen tavaly — sok férőhelyet létesítettek. Járásunk és városunk termelőszövetkezeteiben is több szarvasmarha istálló, juhhodály, baromfiól, sertésszállás és hizlalda épült. Jó- néhány termelőszövetkezetben azonban még mindig kevés a férőhely. Hiányoznak sertéshizlaldák, baromfiólak. A jánoshidai Vörös .Hajnal Termelőszövetkezetben a még hiányzó férőhelyek átmeneti pótlására a háztáji gazdaságokban lévő — s nagyobb állatlétszám befogadására alkalmas — sertés- és baromfiólakat is igény beveszik. A Ö7ös számára történő állat- nevelés, hizlalás munkájába a szövetkezeti gazdák családtagjait is bevonják. A Vörös Hajnal Tsz 3875 hodon gazdálkodik. Ez évi terve szerint 1220 hízottser- tést ad' az államnak. Mintegy ötszázat a háztáji épületek kihasználásával a tsz tagok, illetve azok családtagjai hizlalnak meg. A sertéshizlalás minden költségét a tsz és az érdekelt tagok közösen viselik. A tiszta jövedelem 60 százaléka a tagé, 40 százaléka a közös gazdaságé. Az alábbi példa tükrözi a tsz ezzel kapcsolatos elszámolását: A példa szerint a tsz tag 305, a közös gazdaság 204 forint tiszta jövedelemhez jutott. A hízónakvalót és a szükséges takarmányt a tsz biztosítja, aminek értékével s az egyéb költségekkel megterhelik a tsz tagot. Ezeket 'az összegeket a hízottsertés értékesítésekor számolják el. A termelőszövetkezet már 182 süldőt adott ki tagjainak Gubu Béla 64, Kiss László 38. Eszes Máté 14, Muhari Béla 20, Ecseki István 24, Eszes Balázs 12, özv. Nagy Pálné 10 sertés meghízlalását vállalta. A közős gazdaságból az idén 16 ezer árubaromfit értékesítenek, amiből mintegy 7—8 ezer kacsát ugyancsak a családtagok nevelnek fel a sertéshízlaláshoz hasonló feltételek mellett. A Vörös Hajnal Tsz példája mutatja, hogy még a férőhely hiánnyal, küzdő közös gazdaságokban . is lehet módot találni az áruértékesítési terv teljesítésére. A háztájiban lévő lehetőségek kihasználásával biztosítható, hogy minél több hízottsertés és árubaromfi kerüljön közfogyasztásra. Gtibicz János Jászberény Egy 50 kg-os süldő értéke • 850.— Ft 3 mázsa kukorica értéke 645.— Ft 1 mázsa árpa értéke 200.— Ft Gyógyszerköltség és biztosítási díj 60.— Ft Szállítási költségek 20.— Ft Gazdaság általános költsége ________30.— Ft ös szesen: 1805.— Ft 130 kg-os hízó értéke 2314.— Ft Tiszta jövedelem 509.— Ft
