Szolnok Megyei Néplap, 1961. március (12. évfolyam, 51-77. szám)

1961-03-03 / 53. szám

1961. március 3. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 Olvasásra 4J4JSLJUK a Mezőgazdasági Technika és a Kisállattenyésztés című mezőgazdasági folyóiratot Mind a kettő azt a célt szol­gálja, hogy a termelőszövet­& rr nálatbavett gépeket. Bírálato­kat. vitákat közöl a gépi munka során felmerült ta­pasztalatokról és hiányossá­gokról. Foglalkozik a nagy­üzemi építkezésekkel és a mezőgazdasági kémia alkal­Sertés- és baromfi szerződésliatés tapasztalatai a jászapáti járásban Köztudott, hogy az egy főre jutó húsfogyasztás év- ről-évre nő. A szükségletek kielégítését a termelőszövet­kezetek árutermelése mellett a háztáji gazdaságok biztosít­ják. Az utóbbi időben sokat beszélünk a háztáji áruter­melés növeléséről. A jász­apáti járásban azonban még nincs minden rendben a ház­táji gazdaságokban rejlő le­hetőségek kihasználásában. Községenként szembetűnő eltérések mutatkoznak. Jászkiséren például Birkás András, az Allatforgalmi Vállalat felvásárlója a háztá- 51- és egyéni gazdaságokban 621 hízottsertésre kötött szer­ződést. Ugyanekkor a hason­ló. vagy jobb adottságokkal rendelkező Jászapáti község­ben mindössze 296 sertésre szerződtek. Még rosszabb a helyzet Jászszentandráson, Jászdózsán, Jásziványon. Természetesen a szerződé­sek megkötése, a szövetkeze­ti gazdák tájékoztatása nem­csak az Állatforgalmi Válla­lat megbízottjának a felada­ta, s ahol nagy az elmaradás ott célszerű lenne ha a helyi vezetők is megvizsgálnák a mulasztások okait és propa­gálnák a szerződések megkö­tését. Minden községben adott a lehetőség a háztáji gazdaságok árutermelésének fokozására. Jászapátin példá­ul. ahol egyáltalán nem kielé­gítő a szerződések kötése. Tajti Vince 10, Borbás Ferenc 20 sertésre szerződött. E két szövetkezeti gazda példája is mutatja, hogy Jászapátin ép­pen úgy érhetnek el eredmé­nyeket. mint Jászkiséren esak nem szabad a véletlenre bízni a szerződéskötést. A járás területén befejezés­hez közeledik a termelőszö­vetkezetekben a baromfi és tojásértékesítési szerződések megkötése Itt is tapasztalha­tók hiányosságok. Egyik-másik termelőszövet­kezetben túl óvatosak a ve­zetők, 8 bizonyára olyan is akad, aki spekulációs szándékból nem köti meg az értékesítési szerződést Az Agrártudományi Elve­tem hét tanszékének össze­fogásával széleskörű komplex kutatások kezdődtek az öntö­zéses gazdálkodás nagyará­nyú fejlesztésének tudomá­nyos megalapozására. Az egyetem jellegének megfele­lően elsősorban alapkutatá­sokkal foglalkoznak; erre a célra 50 holdas kísérleti tele­pet rendeznek be a tavasszal. A kísérleti eredmények nagy­üzemi kipróbálására korsze­rűen felszerelt öntözéses gaz­daságokat építenek ki a tan­gazdaságokban; az idén 1300. a következő években pedig összesen négyezer holdon. Távlati tervek szerint az állami gazdaságok és terme­lőszövetkezetek a Tiszántúlon mintegy 200 ezer hold öntö­zéséhez használnak majd tá­rolókban összegyűjtött belvi­zet. s ehhez folytatnak elő­zetes kísérleteket a Hajdúszo­boszlói Tangazdaságban. Hosszúháton az idén kezdik meg egy 2500 holdas gazda­ság kialakítását, ahol a nagy­üzemi öntözéses takarmánv- termesztés legújabb módsze reit vezetik be és próbálják ki. Az egyetem fontos kísér­teteket folytat az állami ga?- daságkoban is. Az idén már négy helyen, több mint száz A hibák ellenére is a ter­melőszövetkezeteknél jobb a helyzet, mint a földművesszö- vetkezeteknéL. Jászalsószentgyörgyön. Jászdózsán a földművesszö­vetkezet tizedrangú kérdés­ként kezeli a baromfi fel­vásárlást. Jászkiséren, Jászladányon és Jászapátin e téren jobban dolgoznak, s ez megmutatko­zik a tojásértékesítési szer­ződések kötésében és a na­poscsibe akció eddigi ered­ményeiben is. A jászkiséri földművesszövetkezet például már hetekkel ezelőtt kétezer naposcsibét juttatott a te­nyésztőknek. Jászapátin megalakult a li­batömő szakcsoport, mely­Szolnok megye gyümölcs- termésének jelentős része ex­portra kerül. 1960-ban szilvá­ból 214, almából 27, cseresz­nyéből és meggyből 23 va­gonnal exportáltunk. A gyü­mölcsexport növelése nép- gazdasági érdek. A kivitelre alkalmas gyümölcs mennyi­ségének emelése viszont csak következetes növényvédelem­mel érhető eL A mechanikai védekezés tennivalói: A gyümölcsfák ko­ronájából csonkok hagyása nélkül eltávolítjuk az elszá­radt részeket. Kivágjuk a be­teg, szuvas, vértetves, rákos részeket, elvégezzük a koro­natisztítást. Ezzel is biztosít­juk a későbbi permetezés jó minőségét. A levágott része­ket ne hagyjuk a gyümölcsös­ben, hanem égessük el a fák­ról leszedett téli hemyófész- kekkel, száraz levelekkel lep- ketojás-csomókkal, gyümölcs­múmiákkal, fagyönggyel együtt. * A kertekben lévő gyümölcsbokrokat is vizsgál­holdon vizsgálják a gyümöl­csösök öntözésének élettani és agrotechnikai problémáit. Különösen sokat várnak a kajszibarack öntözésétől: a mesterséges csapadék segítsé­gével előreláthatólag ki lehet küszöbölni az úgynevezett ki­hagyó éveket, egyenletessé le­het tenni a baracktermést. Az egyetem kultúrtechni- kai tanszékén a most még sok problémát okozó perme­tező-öntözőberendezések töké­letesítésén dolgoznak. Az or­szág általános szélviszonyai­nak felmérése és hosszas kí­sérletek alapján az idén tér­képeket és tájékoztatókat ad­nak ki arról, hogyan lehet a szélnek az esőszerű öntözésre gyakorolt káros hatását el­lensúlyozni. Most építenek egy berendezést, ugyancsak az esőztető öntözés szolgála­tában: ezen a szórófejek mi­nőségét, intenzitását mérik majd. Az öntözéses gazdálkodás iövedelmezőségi és egyéb üzemtan! vonatkozásai szin­tén jelentős helyet kaotak az Agrártudományi Egyetem komplex kutatásaiban. Az :dén kiadiák a solti Szikra T,0rn’'f,1^5!7övnf lf07P+ szóló tanul­mányt. nek tagjai hatezernél több hízottliba értékesítésére vállalkoztak. A baromfiról és a tojásról szólva célszerű megjegyezni, hogy tavaly rengeteg vissza­élés történt a járás területén a termelői igazolványokkal. Megnyugtató, hogy az idén a jelek szerint, a tanácsok vég­rehajtó bizottságai jobban megnézik, kinek is adjanak termelői igazolványt. Jász­apátiban a községi tanács vb kizárólag azoknak ad terme­lői igazolványt, akik nem spekulációs szándékkal kérik azt. Jó lenne, ha Jászalsó­szentgyörgyön és a járás töb­bi községeiben is ezt a gya­korlatot követnék. Sebestyén Ferenc Jászapáti juk át és hasonlóképpen rit­kítsuk. A pajzstetűvel erősen fertőzött ribizkebokrot pél­dául semmisítsük meg. A fákon keletkezett seb­helyeket fasebkátránnyal kenjük be. A cserepeskérgű fák törzsét és vastagabb ágait az elhalt kéregrészek­től a fa testének megsértése nélkül kéregkaparó vassal megtisztítjuk és drótkefével lekeféljük. Természetes, hogy a bábokkal és kártevők tojá­saival fertőzött kaparékot is elégetjük. A fa tisztogatása azért is szükséges, mert a le­mosó permetezés csak így lesz eredményes. A kaliforniai pajzstetű-fer- tőzés ellen permetezéssel vé­dekezünk. Rügypattanás előtt az alma- és körtefáknál, öt-, a szilvaféléknél négyszázalé­kos gyümölcsfaola’jos permet- levet használunk. Csak erősen pajzstetves fákat permetez­zünk gyümölcsfaolajjal —• ál­talában háromévenként —, mert annak .évenkénti hasz­nálata kárt okoz. Az olajos permetezés a pajzstetűfertő- zést erősen csökkenti, így a közbeeső időben elegendő a téli (5 B-fokos) hígítáSú mész- kénlével való permetezés. Al­kalmas a gyári készítményű Neopol ötszázalékos oldata is, ami tulajdonképpen szi­lárd mészkénlé. Igen jó ered­ményt hozott a téli hígítású mészkénlének egy kilogram­mos Novendávgl (sárgamé­reg) készült keveréke. A házikertekben is ajánla­tos elvégezni a mechnikai védekezést és a permetezést, mert ezzel sokat teszünk az egészséges gyümölcstermé­sért, A fokozottabb növényvé­delmi rendszabály hatálya alá tartozó területeken (Kar­cag, Kisújszállás, Szolnok Jászberény, Törökszentmik- lós városokban Jászszentand- rás, Jászf elsőszen tgyörgy Jászfényszaru, Jászjákóhal- ma, Tiszafüred, Tiszaszent- ímre, Tiszaszöllős, Abádsza- iók, Kenderes, Fegyvernek. Nagykörű. Szaiol Rákóczifal- va, Tiszaföldvár, Tiszavár- kony, Vezseny, Cibakháza Kunszentmárton, Szelevény. Csépa, Tiszakürt, Tiszasas és Tiszaug községekben) a ház­táji kertekben is kötelező a védekezés. Az előírt gyű- mölcsfaápolási- és permete­zési munkák végrehajtásának elmulasztása szabálysértés. Mindenkinek érdeke a gyü­mölcsfák védelme. Dr. Váczy Mihály a Szolnok megyei Növéns'védő Állomás főagronómusa Öntözés és műtrágyázás egy géppel, belvíz mint mesterséges csapadék Növényvédelmi tennivalók a gyümölcsösökben Szerződéses zöldségtermesztés a háztáji gazdaságokban A háztáji gazdaságban termelt zöldségfélékkel nemcsak saját szükségleteiket elégíthetik ki a termelőszövetkezeti gazdák, ha­nem az ország áruellátásához is jelentős mértékbenn hozzájárul­hatnak. Négyszáz négyszögöl pa­radicsom például 2000, a korai karfiol 1500, a kései 2200, a korai (ejeskáposzta 2500, a kései kel­káposzta 1700—2000, a sárgarépa 1500, a petrezselyem 2500—2600, a kései karalábé pedig 1700—2000 forintot jövedelmez, ha szerző­dést kötnek annak termesztésére a helyi földművesszövetkezettel. A földművesszövetkezetek ka­matmentesen előlegezik a vető­magot, a növényvédőszert, a műtrágyát és művelési előleget is biztosítanak a termelőnek. Hol­danként a paradicsomra 80 szá­zalékos beállottság után 400, ko­rai fejeskáposztára palántaűlte- tés után 300, korai és kései kar­fiolra, kései karalábéra, kelká­posztára, sárgarépára és petre­zselyemre szintén 300 forint mű­velési előleget adnak a földmű­vesszövetkezetek. A paradicsom­ra szükség esetén holdanként maximálisan 1000 forint értékű szervestrágyát is kamatmentesen hiteleznek. A termést megfelelő minőség­ben a mindenkori ájlami felvá­sárlási áron veszik át és 10 szá­zalékos szerződéses felárat is fi­zetnek a termelőszövetkezeti gaz­dáknak. Érdemes tehát szerződé­ses zöldségfélét termeszteni a háztáji gazdaságban. kezeti gzdák, állami gazdasá­gok, gépállomások és mező- gazdasági intézmények szak­emberei, dolgozói a mezőgaz­daság fejlesztéséhez szüksé­ges elméleti és gyakorlati is­mereteit ily módon is gya­rapítsák. A Mezőgazdasági Technika hasznos útmutatásokkal szol­gál a traktorosok, gépekkel foglalkozó brigádvezetők, gé­pészek, műhelymunkások, agronómusok, gépgyári dol­gozók stb. számára a gépek kezelésére, javításának, üzem­anyaggazdálkodásának mód­szereire. Tájékoztat a hazai gépesítés irányairól, a gazda­ságon belüli helyes gépará­nyok kialakításairól, az új konstrukciókról és ezek kí­sérleti eredményeiről. Képekben is bemutatja a világ különböző tájain hasz­mazásának módszereivel is. Az új folyóirat a megszűnt „Gépállomás” című szaklap feladatát is betölti. Egy évi előfizetése 48 forint A Kisállattenyésztés a megszűnt „Baromfitenyész­tés” és „Halászat” című szak­lapok szerepét vette át. Első­sorban a baromfitenyésztés kérdéseivel foglalkozik, de kimerítő tájékoztatást ad a galamb-, házinyúl-, nutria- nyérc-, hal és kutya-tenyész­tés kérdéseiről is. A kisállattenyésztők népes táborának képekben, eleven riportokban számol be a bél­és külföldi szakmai esemé­nyekről. újdonságokróL A folyóirat egy évi előfize­tése 36 forint Az új szakla­pok bármelyik postahivatal­ban előfizethetők. Megállapodást köt tagjaival a fegyver neki Básakaláss Jss — Ismeri-e a szövetkezet tervét, s mit tud végrehajtá­sáról — kérdeztük az egyik brigádvezetőtől, Csőke Gyu­lától a Búzakalászban. — Ügy nagyjából' mindent — volt a válasz. Mint kide­rült az „úgy, nagyjából”-t csupán szerénységből, fölös óvatosságból tette hozzá. Ugyanis Csőke Gyula — hi­vatalból — résztvett az egész terv előkészítésében, brigádja hA MI 5 A részletes felsorolás első­nek megállapítja: az 1. szá­mú brigád területe 1166 hold, ilyen és ilyen helyrajzi szá­mú táblákból áll. Á táblatér­kép pedig azt mutatja meg: melyik területen milyen nö­vényt termelnek, mennyi a tervezett termésátlag. Sőt még azt is feltünteti: milyen volt az elővetemény. mikor mennyi trágyát kapott stb. Az is benne van a jegyző­könyvben, hogy a brigád mennyi fogatot, szerszámot, gazdasági felszerelést kap, il- 'etve kanott. Név és beosztás szerint felsorolja a 21 női és 56 férfi dolgozó nevét. A bri­gád kialakításánál a tsz elő­relátó vezetősége még azt is figyelembe vette: kik dolgoz­tak korábban együtt, kik a szomszédok, barátok, barát­nők — s ezek egy brigádba kerültek. — így aztán könnyű lesz a dolgom, — magyarázta Csőke Gyula. — A naponként meg­ártandó brigádvezetői eliga­zításon a főagronómus meg­határozza a főbb munkákat s a brigád a maga területén önállóan oldia meg feladatát Hasonló részletesen kidol­gozott tervet kapott a másik növénvtermecz*ő. s az állatte­nyésztő brigád is. „AZ ÉN TERVEM” Nemcsak a brigádvezetők, de az egyes tagok is ismerik: a nagv egészből milyen rész- 'e’adat az övék. Minden szö­vetkezeti tagot megkérdezett feladatát pedig éppen kitűnő­en ismeri. Bizonyságul elő­vesz egy feljegyzést: „Átadási jegyzőkönyv’* — ez a címe. Idézzük a beveze­tőt: „A fegyverneki Búzaka­lász Tsz Csőke Gyula brigád- vezető részére az 1. számú brigád tervét- 1961. február 16-án, a tsz agronómusával, elnökével és brigádvezetőivei történt megbeszélés alapján átadja.” ÉRVÜNK” a vezetőség: mennyi kapásnö­vényt vállal, s ki hány csa­ládtagot „vonultat fel.” Ka­ás István például 1 kh cu­orrépát. 4 kh kukoricát vál­lat negyedmagával. — Harmadma gammal jö­vök. vállalok és is 4 hold ku­koricát, meg egy köblös ré­pát — mondotta a „vallatás­kor” Szabó Ferenc. — Én már idős ember va­gyok, nekem csak fél hold répát, meg egy hold kukori­cát írjatok — jelentette be az 59 éves Hubai Sándor. „Sző elszáll. írás megma­rad” — vallja a tsz vezetősé­ge, s ezért a vállalások alap­ián minden gazdával külön- külön szerződést készít, mely­ben rögzítik az igényelt terű !et egész évi munkájánál*- feltételeit — s az érte járó prémium menviségét. Kuko­ricából például 25 mázsás ter­més alatt minden mázsáért 8; 25 mázsa után 10 kilo­gramm kukorica a prémium s ha valaki ennél többet ter­mel. ráadásul a 25 mázsán fe’íi’i mennyiség 30 százaléka !s őt illeti. Egyes növénvfajták ter­mesztésére (mák, dinnye, burgonva) ugyancsak szer­ződést kötnek. Itt munkaegy­séget nem írnak jóvá. hanem a betakarított mennyiség egv bizonyos — az átlagtermés­től függő — százaléka illeti a dmnyekertöszt. illetve a mák. s burgonya művelőiét. Ezt a gyakorlatot követik az állattenyésztésben is. A .fejő­gulyásnak például el kell ér­nie egy bizonyos tejhozamot, s akkor a tejbevétel 2 száza­léka az övé, a borjúgondozó­nak minden egészséges, s leg­alább 120 kg-os választott borjú után 40 forint, 120 kg alatt 30 forint jár. s ha 100 kg-ot sem éri el, semmit sem kap, csak a munkaegységet A sertéshizlalók — ha a ser­tések a 18 százalékos takar­mányértékesítést elérik, s ha­táridőre leadhatók, — a be­vétel 3 százalékát kapják pré­miumként stb. HOGYAN LESZ 32 FORINT EGY MUNKAEGYSÉG ÉRTÉKE í A brigádvezető Ismeri a brigád tervfeladatait, az egyes gazdák pedig tudják: az általuk vállalt területen menyi a tervezett termésát­lag. Ugyancsak ismerik a közvetlen munkakörük terv- számait az állattenyésztők is. Ily módon minden egyes tag tudja; személy szerint neki mennyit kell produkálnia ahhoz, hogy a 32 forintos munkaegységérték meg le­gyen. S ha valaki hanyagság, vagy felelőtlenség miatt nem érné el azt amit vállal, köny- nyű lesz felelősségrevonni. Befejezésül még csupán annyit; ha a fegyverneki Bú­zakalász Tsz olyan gondosan teljesíti a tervét, amilyen gondossággal annak kidolgo­zása történt, a szövetkezet gazdáinak nem lesz oka pa­naszra. — patkós —* VÁSÁRNAPTÁR Országos állat- és kirakodó- vásárt tartanak március 5-én Jászjákóhalmán és Fegyver- neken, március 11-én Tósze­gen. A vásárokra vészmentes helyről szabályos járlatle- vél lei mindennemű állat fel­hajtható,

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents