Szolnok Megyei Néplap, 1961. március (12. évfolyam, 51-77. szám)
1961-03-24 / 71. szám
1961. március 24. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 VAKARCS RUDOLF é s a többiek A történet röviden a következő: A szolnoki téglagyár II. kemencéjét eredeti konstrukciós hibája miatt fel kellett újítani. A tervezéssel és a kivitelezés irányításával a Szolnok megyei Téglagyári Egyesülés állományába tartozó Vakarcs Rudolfot bízták meg. El is készítette a terveket, s útmutatása alapján végeztek a felújítással. Egy év sem telt el, máris rájöttek: Vakarcs Rudolf nem jól tervezett, s újabb százezrekkel kell megtoldani az amúgy is tetemes, — körülbelül egymillió forintot felemésztő felújítási költséget. Mit lehet ilyenkor tenni? Ismét „felmérik a helyzetet”, hitelfedezetet biztosítanak, s újra munkához látnak. Dehát el intézettnek lehet-e venni ezzel mindent? Korántsem! El kell már végre jutni oda, hogy az állam pénzét, a dolgozók fáradságos munkájával összegyűlt forintokat minden „illetékes” olyan gonddal kezelje, mintha a sajátja lenne. Ezerszer is gondolja meg, mire költi, hogyan használja fel. Különösen azoktól vár jó munkát egy-egy üzem kollektívája, akiknek tervei, elképzelései alapján végeznek jelentősebb beruházásokat. Nemcsak arról van szó, hogy felelősséggel tartozunk a közösségnek. Fel lehet tenni úgy is a kérdést: milyen szakember az, akinek súlyos százezrekbe kerülő „alkotását’5 néhány hónap múlva már toldozni, foltozni kell? El-e ezekben a jogos szakmai büszkeség, öröm tölti-e el őket egy-egy jól sikerült munka elvégzése után? Vagy azt gondolják: „ahogy esik, úgy puffan?” Ez utóbbi megállapítás a valószínű. Máskülönben nem fordulnának elő olyan esetek, mint a martfűi kultúrotthon építésénél. Ismeretes, hogy az ottani színházterem tetejét le kellett szedni, mert közvetlenül az elkészítése után leszakadással fenyegetett. Az Is újabb százezrekkel növelte az építési költséget. S a megyében hány százezer forint „ugrik” így. Indok aztán mindig kerül, annál is inkább mert nem is nagyon keresik a többlet- költség jelentkezésénél a felelőst. őszintén szólva az a helyzet, hogy ha egy munkás eltör egy szerszámot, selejtes cikket termel, akkor mindjárt nézik, milyen szankciót alkalmazzanak, — de nagyobb összegeknél már „nagyvonalúbbak” az emberek. Dehát ez á helyzet sem tartható, el kell jutni oda, hogy ha egy munkást a se- lejtért megbüntetünk (s jogosan), akkor százszorosán büntessük meg azt is, aki százszorta nagyobb kárt csinál. Ez a helyes, így követeli "a munkások igazságérzete. Fontolóra kell venni azt is: csak a rossz terveket, kárt- okozó „útmutatást” adók a hibásak? Papírral fedezhetik ilyenkor magukat a kivitelezők, mondván: „Kérem, mi a tervekhez igazodtunk.” S ez így is van. Dehát a kivitelezők is szakemberek, •— esetenként legalább olyan jó szakemberek, vagy még jobbak, mint a tervezők, miért valósítják meg a rossz elképzeléseket? Természetesen van az éremnek másik oldala is. Előfordul, hogy sok kívánnivalót hagy maga után a kivitelezők munkája. A szolnoki szövetkezeti lakások építésénél is ez volt a helyzet. Az építők viszont az anyagiparra panaszkodnak, arra hivatkozva, hogy rossz parkettát, rosszul záró, nyers deszkából készült ajtókat, ablakokat gyárt, s azok beépítésekor őket hibáztatják. A népgazdaság ' érdeke azonban nem az indokok felsorolását követeli, hanem azt: mindenki „mesteremberhez híven” végezze feladatát. S aki nem így tesz, kezeljük kontárként. S. B. Mezőgazdasági Világkiállítás Kairóban Március 25-én Mezőgazda- sági Világkiállítás nyílik Kairóban, százezer négyzetméter területen, huszonhárom ország részvételével. A kiállítás a legnagyobb azok között, amelyeket Ázsiában és Afrikában eddig rendeztek. Ä kiállításon a házigazda EAK, a Szovjetunió, Egyesült Államok, az NDK, a Kínai Nép- köztársaság és az NSZK saját paviUont épített fel. (MTI) KÉT HÍR A JÁSZSÁGBÓL Az idén új, korszerű művelődési otthont építenek Jászladányban. A 350 személyt befogadó intézmény a legújabb típusterv alapján készül. Közművesítik és légfűtéssel látják el. A színház- termen kívül olvasóterem, büfé, könyvtár, klub- és szakköri helyiségek teszik otthonosabbá az új művelődési intézményt. * Az idei községfejlesztési terv keretében kétezer négyzetméter járdát építenek Jászapátiban. A hidegaszíal- tos járdát 150 000 forintos költséggel a tanács házi építőbrigádja készíti el. Uj járdát kapnak a Petőfi, a Malom, a Lados, a Rákóczi és az Utasi utcák lakói. — Az építkezésnél 30 000 forint értékű társadalmi munkát ajánlott fel a lakosság. Riiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiimmiimiiiimiiiiiit — GÖNDÖRSZÖRÜ subát készítenek Bugacon a „fehér racka” szőrméjéből. A Városföldi Állami Gazdaságban külön műhelyt létesítettek, ahol idős mesterek készítik az állami gazdaságok és tsz- ek juhászai számára a subákat A Szolnoki Papírgyárban a szocialista brigád címért versengenek Dobos János bálázó brigádjának tagjai. A 60—70 kilogrammos bálákat percenként továbbítják a raktárba. A brigád tagjai közül többen 10—15 éve a gyárban dolgoznak Ez a munkahelye az ország legjobb tehenészének, az országos tejtermelési és tisztasági verseny első helyezettjének. B. Fodor Sándor bácsi már tizenegyedig éve dolgozik itt, a Középtiszai Állami Gazdaság karcag—tilalmast üzemegységében. — Pedáns, alapos ember Fodor bácsi. Mióta 6 van az elletőben, nyugodtak vagyunk: nem történhet semmi baj — mondják elismerően a gazdaság vezetői. — Hét év óta egyetlen tehén sem pusztult el ellésben, egynek sem ment tönkre a tőgye — dicsérik tovább. Pedig ez nagy szó, mert évente átlag 220—250 tehén fordul meg a keze közt. Kis szobájában éppen ebédjétől áll fel a fehérköpenyes „szülész”, a tehenek bábája: B. Fodor Sándor, öszülőhajú, de fiatalos arcú ember, szinte hihetetlen, hogy 60 éves. == Nem az évek száma fontos, kérem, hanem hogij mennyinek érzi magát az ember — oktat tréfálkozva. S amikor munkájáról, életéről kérdezem, vidám történeteké kel tárházzá elbeszélését. ín Szolgatanyás voltam 36 A szinte kórházi tisztaság az, ami először feltűnik itt a látogatónak. Az is — kórház f—, illetve „szülőotthon”, A gazdaság vezetői ugyan csak elletőistállónak nevezik, de jobban illi’i rá a szülőotthon” elnevezés. Fehérre meszelt beton kuU ricákban kisborjas tehenek kérődznek. Jóltápláltak, tiszták, alattuk friss alom, széle olyan egyenesre igazítva, mintha léniával húzták volna meg. Másutt sehol egy szál szalma, katonás rend van mindenütt. Az ország LEGJOBB TEHENÉSZE évig két nagygazdánál. Az elsőnél 20 évig egyfolytában. Tudja, mért bírtam ki ennyi ideig egy helyen? — kérdezi, s már mosoly bujkál kis bajusza alatt. — Azért, mert csinos felesége volt. Kettőt sz.rettem mindig: a fehérnépet, meg az állatoloat. — Majd így folytatja: — Cselédkoromban is mindig az állatokkal bajlódtam, aztán 10 év óta itt a gazdaságban is. Pár évig kocsis voltam és 7 évvel ezelőtt lettem elletőgulyás. Tréfás szavai itt komolyra válnak, mert a munka komoly dolog. És Sándor bácsi szívvel-lélekkel csinálja. Hir• telenében valóságos szakelőadást tart arról, hogy mi minden múlik az elletőgulyáson. Nemcsak az elles levezetése — bár az is hozzáértést kíván — hanem az első fejések. Ettől függ: jó vagy rossz tejelő, nehezen, vagy könnyen fejhető lesz a tehén. S hogy nemcsak elméletben, gyakorlatban is érti szakmáját, azt elsősorban a gazdaság teheneinek 5000 literen felüli tej- hozarita, s a 250 tehéntől elért 96 százalékos borjúszaporulat mutatja. Tavaly összesen 18 ikerborjú született, s ebből 16-ot fel is neveltek. Mindössze kettő pusztult el. Méltán kapta tehát Fodor bácsi az okleveleket, a két kúráló dolgozó jelvényt, most pedig a „kiváló állattenyésztő", s „az ország legjobb tehenésze” kitüntetést, és a velejáró 2500 forint jutalmat. — Sok éjszakám ráment, az igaz — emlékezik —, mert az ellesek 70 százaléka éjszakára esik. Ilyenkor aztán nincs alvás. Munkája még tán családjánál is fontosabb: legtöbbször csak havonta jár haza. Akkor aztán otthon van négy napig. Egyben tölti le a négy vasárnapot. — Majd jövőre már együtt leszünk mindig — vigasztalta magát. — Nyugdíjba megyek. S ez nagy gondot okoz a gazdaság vezetőinek. Nehezen válnak meg Sándor bácsitól, mert mint a brigádvezető mondta: — Ilyen tehenész ezer közül csak egy akad. Patkós Mihály A tudás birtoklásáért Ha már megyénk nagyobb városaiban, a járási székhelyeken — sőt kisebb falvakban is — nem hiába kopogtatunk az iskolában az esti órában. Egy vagy két osztályból világosság szűrődik ki. Ha benyitunk, olyan diákokat látunk a padokban, akiknek egyike-másika már őszüL esetleg tekintélyes bajúszt visel és az iskolapadba mindenképpen nehezen fér be. Tanulnak a felnőttek, pótolják a régen meg nem szerezhető, de ma olyannyira szükséges tudást. A felszabudálás óta eltelt 15 esztendő alatt sokan járták végig így az általános iskolát, végezték el a gimnáziumot, vagy a technikumot Az ellenforradalom idején azután ezen a területen nagy visszaesés következett be. Az esti tagozatok zöme megszűnt, a levelező tagozatokon a jelentkezetteknek alig 20 százaléka fejezte be a tanévet. Azóta — ahogy gyógyultunk, úgy fejlődött a felnőtt oktatás és ez évben eddig soha nem tapasztalt magas szintet ért el. 1958—59-ben 19 iskolába 542-en iratkoztak be megyénkben, 1959—60-ban már 54 általános iskolában 2158 dolgozó vizsgázott sikeresen, s a jelen tanévben 70 általános iskolában 3900-an tanulnak. Hasonlóan jó a helyzet a középiskolákban is, ahol a két évvel ezelőtti 550 felnőtt hallgatóval szemben ebben a tanévben már 3167- en küzdenek, hogy megszerezzék a magasabb képesítést jelentő érettségi bizonyítványt. Az eredményeket nemcsak a megnövekedett tudásvágynak, s a társadalom minden egyes tagja előtt jelentkező megsokszorozódott feladatok serkentő hatásának könyvelhetjük el. Nélkülözhetetlen ennél az egész társadalom segítsége. S ebben a segítségben a mi megyénkben sem volt' hiány. A munkásosztály helyzetéről- szóló párthatározat nyomán a pártszervek és szakszervezetek nagy munkát fejtettek ki a dolgozók meggyőzésére, nevelésére. A társadalom széleskörű támogatása tette lehetővé, hogy három év alatt meghatszorozód- jék a felnőtt diákok száma. Mint minden fejlődésbeli fellendülés, a tömegesebb iskoláztatás is egész sorozat problémát vetett és vet fel napról napra. Ezek közül az oktatás tartalmának korszerűsítése és a megfelelő nevelők kiválasztása és továbbképzése a legégetőbbek. A felnőtt oktatás célját szolgáló tankönyvek, s a tantervek, amelyek alapján ezek a könyvek készültek — elavultak, nem felelnek meg a mai követelményeknek. Maximalisták, kevés alkalmat adnak a gyakorlatra éppen az olyan tantárgyakban, mint a fizika és a kémia, amelyeknél éppen a gyakorlati bemutatás, kísérletezés a legfontosabb. (Egyébként is elég nehézkesek, helyenként terjengősek.) Sürgős segítséget várunk ebben az ügyben a Művelődésügyi Minisztérium illetékeseitől Problémák akadnak a felnőttoktatásban az utóbbi években bekapcsolódott többszáz pedagógus módszerei körül. Bármilyen jóinduiatúak és lelkesek ezek a nevelők, nem mindegyik tudja levet- kőznf a gyermekek oktatásánál használt módszereket, pedagógiai fogásokat. Ez az oktatás területén zavart, esetleg a hallgatókban elkedvetlene- dést kelthet. Bár a felnőtt- oktatás módszertana meglehetősen elhanyagolt területe a pedagógiai tudománynak, mégis azon kell gondolkodnia egy-egy iskola felnőttoktatási kollektívájának, hogyan alkalmazhatnának jobb, ügyesebb, megfelelőbb módszereket az eddigieknél. S bizony, a kevés nevelő és a felnőtt hallgatók egyre növekvő száma közötti ellentét szintén hozzájárul ahhoz, hogy a tanítás nem mindenütt a kívánt színvonalú. A nevelők egyrésze heti 30 óránál többet tanít, s ez nem szolgálja az elmélyült munkát. Ezen a helyzeten kíván változtatni a megyei tanács és ezért született meg az a határozat, hogy a tömeges felnőttoktatást végző iskolák nevelői karát elsősorban egészítik ki és erősítik meg a jövő tanévre. Ha csökkenő számban is, még mindig akadnak olyanok, akik elkedvetlenednek, különböző nehézségek miatt abbahagyják a tanulást és ezzel megfosztják magukat az elmélyültebb tudástól, a magasabb iskolai végzettségtől. S a lemorzsolódás nem leki- csinylendő veszély. Az általános iskolába az év elején beiratkozottak körülbelül 13 százaléka maradt ki eddig, s a középiskolából kimaradottak száma valamivel még ennél is nagyobb. Az is figyelemre méltó, hogy a középiskoláknál a lemorzsolódások zöme az első osztályra esik. Ügy gondoljuk, hogy a pártós tömegszervezeteknek fokozottabb figyelemmel kell kísémiök az iskolába járó dolgozók helyzetét, gyakrabban kell beszélniük velük, s az iskola pedagógusaival, s el kell hárítaniuk az akadályokat a továbbtanulás útjából Gyakorta maradnak le dolgozók a váltott műszak miatt. Egyeseket a tankönyv hiánya, beszerzésének nehézkessége riaszt el. Vannak olyanok is, akiket nem engednek el egyes üzemekből a konzultációkra, esetleg a vizsgákra. Ilyen helyzet alakult ki tavaly a Nagykunsági Állami Gazdaságban, s ki is maradt minden onnan beiratkozott tanuló a karcagi technikumból. Ma már szerencsére ott is, másutt is mind ritkább az ilyen eset, am» a vezetők felfogásának egészséges megváltozását bizonyítja. Az iparnak is, a mezőgazdaságnak is egyre több és több kiművelt emberfőre van szüksége. A gépműhelyek, az öntözőtelepek, a kertészetek és más üzemágak tárt karokkal várják a magasabb tudást megszerzett dolgozókat S a maga posztján mindén párt-, tanácsi-, tömegszervezeti-, gazdasági vezetőnek, s a pedagógusoknak legfontosabb feladataik között kell szá- montartaniuk a felnőtt dolgozók tudásvágyának kielégítését. H. T. Rendelkezés a március Tégén és április elején esedékes bérek kifizetéséről A pénzügyminiszter a Szak- szervezetek Országos Tanácsával egyetértésben a hármas ünneppel kapcsolatban intézkedett a bérek kifizetéséről E szerint a március 28- án, 29-én, 30-án és 31-én esedékes béreket március 28-án; az április 1-én és 2-án esedékes béreket március 29-én; az április 3-án ág 4-én esedékes béreket pedig március 30-án kell kifizetni. Más napokról bérkifizetést előre hozni, vagy 'előleget kifizetni nem lehet. A vállalatok a bérek borítékolására, az esedékességet megelőző napon is felvehetik a pénzt, a dolgozóknak azonban csak a megjelölt időpontban fizethetik azt (MTI)