Szolnok Megyei Néplap, 1961. március (12. évfolyam, 51-77. szám)

1961-03-24 / 71. szám

1961. március 24. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 VAKARCS RUDOLF é s a többiek A történet röviden a kö­vetkező: A szolnoki téglagyár II. kemencéjét eredeti kons­trukciós hibája miatt fel kel­lett újítani. A tervezéssel és a kivitelezés irányításával a Szolnok megyei Téglagyári Egyesülés állományába tar­tozó Vakarcs Rudolfot bíz­ták meg. El is készítette a terveket, s útmutatása alap­ján végeztek a felújítással. Egy év sem telt el, máris rájöttek: Vakarcs Rudolf nem jól tervezett, s újabb százezrekkel kell megtoldani az amúgy is tetemes, — kö­rülbelül egymillió forintot felemésztő felújítási költsé­get. Mit lehet ilyenkor tenni? Ismét „felmérik a helyzetet”, hitelfedezetet biztosítanak, s újra munkához látnak. Dehát el intézettnek lehet-e venni ezzel mindent? Korántsem! El kell már végre jutni oda, hogy az állam pénzét, a dol­gozók fáradságos munkájával összegyűlt forintokat minden „illetékes” olyan gonddal ke­zelje, mintha a sajátja len­ne. Ezerszer is gondolja meg, mire költi, hogyan használja fel. Különösen azoktól vár jó munkát egy-egy üzem kol­lektívája, akiknek tervei, el­képzelései alapján végeznek jelentősebb beruházásokat. Nemcsak arról van szó, hogy felelősséggel tartozunk a kö­zösségnek. Fel lehet tenni úgy is a kérdést: milyen szakember az, akinek súlyos százezrekbe kerülő „alkotá­sát’5 néhány hónap múlva már toldozni, foltozni kell? El-e ezekben a jogos szak­mai büszkeség, öröm tölti-e el őket egy-egy jól sikerült munka elvégzése után? Vagy azt gondolják: „ahogy esik, úgy puffan?” Ez utóbbi megállapítás a valószínű. Máskülönben nem fordulnának elő olyan ese­tek, mint a martfűi kultúr­otthon építésénél. Ismeretes, hogy az ottani színházterem tetejét le kellett szedni, mert közvetlenül az elkészítése után leszakadással fenyege­tett. Az Is újabb százezrek­kel növelte az építési költ­séget. S a megyében hány száz­ezer forint „ugrik” így. In­dok aztán mindig kerül, an­nál is inkább mert nem is nagyon keresik a többlet- költség jelentkezésénél a fe­lelőst. őszintén szólva az a helyzet, hogy ha egy munkás eltör egy szerszámot, selej­tes cikket termel, akkor mind­járt nézik, milyen szankciót alkalmazzanak, — de na­gyobb összegeknél már „nagyvonalúbbak” az embe­rek. Dehát ez á helyzet sem tartható, el kell jutni oda, hogy ha egy munkást a se- lejtért megbüntetünk (s jo­gosan), akkor százszorosán büntessük meg azt is, aki százszorta nagyobb kárt csi­nál. Ez a helyes, így követeli "a munkások igazságérzete. Fontolóra kell venni azt is: csak a rossz terveket, kárt- okozó „útmutatást” adók a hibásak? Papírral fedezhetik ilyenkor magukat a kivitele­zők, mondván: „Kérem, mi a tervekhez igazodtunk.” S ez így is van. Dehát a kivite­lezők is szakemberek, •— esetenként legalább olyan jó szakemberek, vagy még job­bak, mint a tervezők, miért valósítják meg a rossz elkép­zeléseket? Természetesen van az éremnek másik oldala is. Előfordul, hogy sok kívánni­valót hagy maga után a ki­vitelezők munkája. A szol­noki szövetkezeti lakások építésénél is ez volt a hely­zet. Az építők viszont az anyagiparra panaszkodnak, arra hivatkozva, hogy rossz parkettát, rosszul záró, nyers deszkából készült ajtókat, ablakokat gyárt, s azok be­építésekor őket hibáztatják. A népgazdaság ' érdeke azonban nem az indokok felsorolását követeli, hanem azt: mindenki „mesterember­hez híven” végezze feladatát. S aki nem így tesz, kezeljük kontárként. S. B. Mezőgazdasági Világkiállítás Kairóban Március 25-én Mezőgazda- sági Világkiállítás nyílik Kai­róban, százezer négyzetméter területen, huszonhárom or­szág részvételével. A kiállí­tás a legnagyobb azok között, amelyeket Ázsiában és Afri­kában eddig rendeztek. Ä kiállításon a házigazda EAK, a Szovjetunió, Egyesült Álla­mok, az NDK, a Kínai Nép- köztársaság és az NSZK saját paviUont épített fel. (MTI) KÉT HÍR A JÁSZSÁGBÓL Az idén új, korszerű mű­velődési otthont építenek Jászladányban. A 350 sze­mélyt befogadó intézmény a legújabb típusterv alapján készül. Közművesítik és lég­fűtéssel látják el. A színház- termen kívül olvasóterem, büfé, könyvtár, klub- és szakköri helyiségek teszik otthonosabbá az új művelő­dési intézményt. * Az idei községfejlesztési terv keretében kétezer négy­zetméter járdát építenek Jászapátiban. A hidegaszíal- tos járdát 150 000 forintos költséggel a tanács házi épí­tőbrigádja készíti el. Uj jár­dát kapnak a Petőfi, a Ma­lom, a Lados, a Rákóczi és az Utasi utcák lakói. — Az építkezésnél 30 000 forint ér­tékű társadalmi munkát ajánlott fel a lakosság. Riiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiimmiimiiiimiiiiiit — GÖNDÖRSZÖRÜ subát készítenek Bugacon a „fehér racka” szőrméjéből. A Város­földi Állami Gazdaságban külön műhelyt létesítettek, ahol idős mesterek készítik az állami gazdaságok és tsz- ek juhászai számára a subá­kat A Szolnoki Papírgyárban a szocialista brigád címért ver­sengenek Dobos János bálázó brigádjának tagjai. A 60—70 kilogrammos bálákat percenként továbbítják a raktárba. A brigád tagjai közül többen 10—15 éve a gyárban dolgoznak Ez a munkahelye az ország legjobb tehenészének, az or­szágos tejtermelési és tiszta­sági verseny első helyezettjé­nek. B. Fodor Sándor bácsi már tizenegyedig éve dolgo­zik itt, a Középtiszai Állami Gazdaság karcag—tilalmast üzemegységében. — Pedáns, alapos ember Fodor bácsi. Mióta 6 van az elletőben, nyugodtak va­gyunk: nem történhet semmi baj — mondják elismerően a gazdaság vezetői. — Hét év óta egyetlen tehén sem pusz­tult el ellésben, egynek sem ment tönkre a tőgye — dicsé­rik tovább. Pedig ez nagy szó, mert évente átlag 220—250 tehén fordul meg a keze közt. Kis szobájában éppen ebéd­jétől áll fel a fehérköpenyes „szülész”, a tehenek bábája: B. Fodor Sándor, öszülőhajú, de fiatalos arcú ember, szinte hihetetlen, hogy 60 éves. == Nem az évek száma fon­tos, kérem, hanem hogij mennyinek érzi magát az em­ber — oktat tréfálkozva. S amikor munkájáról, életéről kérdezem, vidám történeteké kel tárházzá elbeszélését. ín Szolgatanyás voltam 36 A szinte kórházi tisztaság az, ami először feltűnik itt a látogatónak. Az is — kórház f—, illetve „szülőotthon”, A gazdaság vezetői ugyan csak elletőistállónak nevezik, de jobban illi’i rá a szülőott­hon” elnevezés. Fehérre meszelt beton kuU ricákban kisborjas tehenek kérődznek. Jóltápláltak, tisz­ták, alattuk friss alom, széle olyan egyenesre igazítva, mintha léniával húzták vol­na meg. Másutt sehol egy szál szalma, katonás rend van mindenütt. Az ország LEGJOBB TEHENÉSZE évig két nagygazdánál. Az elsőnél 20 évig egyfolytában. Tudja, mért bírtam ki ennyi ideig egy helyen? — kérdezi, s már mosoly bujkál kis ba­jusza alatt. — Azért, mert csinos felesége volt. Kettőt sz.rettem mindig: a fehérné­pet, meg az állatoloat. — Majd így folytatja: — Cselédkoromban is min­dig az állatokkal bajlódtam, aztán 10 év óta itt a gazdaság­ban is. Pár évig kocsis vol­tam és 7 évvel ezelőtt lettem elletőgulyás. Tréfás szavai itt komolyra válnak, mert a munka ko­moly dolog. És Sándor bácsi szívvel-lélekkel csinálja. Hir• telenében valóságos szakelő­adást tart arról, hogy mi min­den múlik az elletőgulyáson. Nemcsak az elles levezetése — bár az is hozzáértést kí­ván — hanem az első fejések. Ettől függ: jó vagy rossz te­jelő, nehezen, vagy könnyen fejhető lesz a tehén. S hogy nemcsak elméletben, gyakor­latban is érti szakmáját, azt elsősorban a gazdaság tehe­neinek 5000 literen felüli tej- hozarita, s a 250 tehéntől el­ért 96 százalékos borjúszapo­rulat mutatja. Tavaly össze­sen 18 ikerborjú született, s ebből 16-ot fel is neveltek. Mindössze kettő pusztult el. Méltán kapta tehát Fodor bácsi az okleveleket, a két kúráló dolgozó jelvényt, most pedig a „kiváló állattenyész­tő", s „az ország legjobb te­henésze” kitüntetést, és a ve­lejáró 2500 forint jutalmat. — Sok éjszakám ráment, az igaz — emlékezik —, mert az ellesek 70 százaléka éjszaká­ra esik. Ilyenkor aztán nincs alvás. Munkája még tán családjá­nál is fontosabb: legtöbbször csak havonta jár haza. Akkor aztán otthon van négy napig. Egyben tölti le a négy vasár­napot. — Majd jövőre már együtt leszünk mindig — vigasztalta magát. — Nyugdíjba megyek. S ez nagy gondot okoz a gazdaság vezetőinek. Nehezen válnak meg Sándor bácsitól, mert mint a brigádvezető mondta: — Ilyen tehenész ezer kö­zül csak egy akad. Patkós Mihály A tudás birtoklásáért Ha már megyénk na­gyobb városaiban, a járási székhelyeken — sőt kisebb falvakban is — nem hiába ko­pogtatunk az iskolában az es­ti órában. Egy vagy két osz­tályból világosság szűrődik ki. Ha benyitunk, olyan diáko­kat látunk a padokban, akik­nek egyike-másika már őszüL esetleg tekintélyes bajúszt vi­sel és az iskolapadba min­denképpen nehezen fér be. Tanulnak a felnőttek, pótol­ják a régen meg nem szerez­hető, de ma olyannyira szük­séges tudást. A felszabudálás óta eltelt 15 esztendő alatt sokan jár­ták végig így az általános is­kolát, végezték el a gimná­ziumot, vagy a technikumot Az ellenforradalom idején azután ezen a területen nagy visszaesés következett be. Az esti tagozatok zöme meg­szűnt, a levelező tagozatokon a jelentkezetteknek alig 20 százaléka fejezte be a tan­évet. Azóta — ahogy gyógyul­tunk, úgy fejlődött a felnőtt oktatás és ez évben eddig so­ha nem tapasztalt magas szintet ért el. 1958—59-ben 19 iskolába 542-en iratkoztak be megyénkben, 1959—60-ban már 54 általános iskolában 2158 dolgozó vizsgázott sike­resen, s a jelen tanévben 70 általános iskolában 3900-an tanulnak. Hasonlóan jó a helyzet a középiskolákban is, ahol a két évvel ezelőtti 550 felnőtt hallgatóval szemben ebben a tanévben már 3167- en küzdenek, hogy megsze­rezzék a magasabb képesítést jelentő érettségi bizonyít­ványt. Az eredményeket nemcsak a megnövekedett tudásvágy­nak, s a társadalom minden egyes tagja előtt jelentkező megsokszorozódott feladatok serkentő hatásának könyvel­hetjük el. Nélkülözhetetlen ennél az egész társadalom se­gítsége. S ebben a segítség­ben a mi megyénkben sem volt' hiány. A munkásosztály helyzetéről- szóló párthatáro­zat nyomán a pártszervek és szakszervezetek nagy munkát fejtettek ki a dolgozók meg­győzésére, nevelésére. A tár­sadalom széleskörű támoga­tása tette lehetővé, hogy há­rom év alatt meghatszorozód- jék a felnőtt diákok száma. Mint minden fejlődés­beli fellendülés, a tömege­sebb iskoláztatás is egész so­rozat problémát vetett és vet fel napról napra. Ezek közül az oktatás tartalmának kor­szerűsítése és a megfelelő ne­velők kiválasztása és tovább­képzése a legégetőbbek. A felnőtt oktatás célját szolgáló tankönyvek, s a tan­tervek, amelyek alapján ezek a könyvek készültek — el­avultak, nem felelnek meg a mai követelményeknek. Ma­ximalisták, kevés alkalmat adnak a gyakorlatra éppen az olyan tantárgyakban, mint a fizika és a kémia, ame­lyeknél éppen a gyakorlati bemutatás, kísérletezés a leg­fontosabb. (Egyébként is elég nehézkesek, helyenként ter­jengősek.) Sürgős segítséget várunk ebben az ügyben a Művelődésügyi Minisztérium illetékeseitől Problémák akadnak a fel­nőttoktatásban az utóbbi években bekapcsolódott több­száz pedagógus módszerei kö­rül. Bármilyen jóinduiatúak és lelkesek ezek a nevelők, nem mindegyik tudja levet- kőznf a gyermekek oktatásá­nál használt módszereket, pe­dagógiai fogásokat. Ez az ok­tatás területén zavart, esetleg a hallgatókban elkedvetlene- dést kelthet. Bár a felnőtt- oktatás módszertana megle­hetősen elhanyagolt területe a pedagógiai tudománynak, mégis azon kell gondolkodnia egy-egy iskola felnőttoktatási kollektívájának, hogyan al­kalmazhatnának jobb, ügye­sebb, megfelelőbb módszere­ket az eddigieknél. S bizony, a kevés nevelő és a felnőtt hallgatók egyre nö­vekvő száma közötti ellentét szintén hozzájárul ahhoz, hogy a tanítás nem minde­nütt a kívánt színvonalú. A nevelők egyrésze heti 30 óránál többet tanít, s ez nem szolgálja az elmélyült mun­kát. Ezen a helyzeten kíván változtatni a megyei tanács és ezért született meg az a határozat, hogy a tömeges felnőttoktatást végző iskolák nevelői karát elsősorban egészítik ki és erősítik meg a jövő tanévre. Ha csökkenő számban is, még mindig akadnak olya­nok, akik elkedvetlenednek, különböző nehézségek miatt abbahagyják a tanulást és ez­zel megfosztják magukat az elmélyültebb tudástól, a ma­gasabb iskolai végzettségtől. S a lemorzsolódás nem leki- csinylendő veszély. Az általá­nos iskolába az év elején be­iratkozottak körülbelül 13 százaléka maradt ki eddig, s a középiskolából kimaradot­tak száma valamivel még ennél is nagyobb. Az is figye­lemre méltó, hogy a közép­iskoláknál a lemorzsolódások zöme az első osztályra esik. Ügy gondoljuk, hogy a párt­ós tömegszervezeteknek fo­kozottabb figyelemmel kell kísémiök az iskolába járó dolgozók helyzetét, gyakrab­ban kell beszélniük velük, s az iskola pedagógusaival, s el kell hárítaniuk az akadályo­kat a továbbtanulás útjából Gyakorta maradnak le dol­gozók a váltott műszak miatt. Egyeseket a tankönyv hiánya, beszerzésének nehézkessége riaszt el. Vannak olyanok is, akiket nem engednek el egyes üzemekből a konzultá­ciókra, esetleg a vizsgákra. Ilyen helyzet alakult ki ta­valy a Nagykunsági Állami Gazdaságban, s ki is maradt minden onnan beiratkozott tanuló a karcagi technikum­ból. Ma már szerencsére ott is, másutt is mind ritkább az ilyen eset, am» a vezetők fel­fogásának egészséges megvál­tozását bizonyítja. Az iparnak is, a mező­gazdaságnak is egyre több és több kiművelt emberfőre van szüksége. A gépműhelyek, az öntözőtelepek, a kertészetek és más üzemágak tárt karok­kal várják a magasabb tudást megszerzett dolgozókat S a maga posztján mindén párt-, tanácsi-, tömegszervezeti-, gazdasági vezetőnek, s a pe­dagógusoknak legfontosabb feladataik között kell szá- montartaniuk a felnőtt dol­gozók tudásvágyának kielé­gítését. H. T. Rendelkezés a március Tégén és április elején esedékes bérek kifizetéséről A pénzügyminiszter a Szak- szervezetek Országos Taná­csával egyetértésben a hár­mas ünneppel kapcsolatban intézkedett a bérek kifizeté­séről E szerint a március 28- án, 29-én, 30-án és 31-én ese­dékes béreket március 28-án; az április 1-én és 2-án esedé­kes béreket március 29-én; az április 3-án ág 4-én esedékes béreket pedig március 30-án kell kifizetni. Más napokról bérkifizetést előre hozni, vagy 'előleget kifizetni nem lehet. A vállalatok a bérek boríté­kolására, az esedékességet megelőző napon is felvehetik a pénzt, a dolgozóknak azon­ban csak a megjelölt időpont­ban fizethetik azt (MTI)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents