Szolnok Megyei Néplap, 1961. március (12. évfolyam, 51-77. szám)

1961-03-22 / 69. szám

2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1961. március 21 Az Egyesült Államok leszerelési politikájáról Van sok vizfink, lehet bő termésünk VERWOERD zajos hazatérése Johannesburg (MTI) Ver­woerd dél-afrikai miniszter- elnök Johannesburgba érke­zett Londonból, ahol a brit nemztközösség értekezletén országát kizárták ebből a szervezetből. A szélsőséges fejgyűlölő politikát ért sú­lyos kudarc leleplezésére a fehér telepesek „hősi” fogad­tatást rendeztek a miniszter- elnök tiszteletére. A mintegy 40 000 főnyi tö­meg előtt Verwoerd, akit a nemzetközösség tagállamai súlyosan elítéltek a Délafri­kai Unió fajüldöző politiká­jáért, nem habozott azt állí­tani, hogy Dél-Afrika kivá­lása a nemzetközösségből „a legjobb megoldás az ország és az afrikai nyugati civilizá­ció részére” és a kiválással sVválójában ő mentette meg a nemzetközösséget és Ang- liát.’* iiiiiiiiiiiiiiiMitiiiiiiiiiiiiiitmitiiiiiiiiiiiimu A bolgár dolgozók megemlékezése Magyarország fel- szabadulásának 16. évfordulójáról Szófia (MTI) A bolgár dol­gozók hazánk felszabadulásá­nak 16. évfordulójáról rend­kívül gazdag program kere­tében emlékeznek meg. Bul­gária szinte valamennyi me­gyei központjában a jövő héttől kezdődően a városi és megyei pártbizottságok és a Hazafias Arcvonal városi és megyei szervezetei ünnepi gyűléseket rendeznek, amely­ek keretében megemlékeznek a magyar népnek a szocializ­mus építésében elért sikerei­ről. A szófiai filmszínházak hazánk felszabadulásának 16. évfordulója alkalmából ápri­lis 2-től ünnepi magyar film­hetet tartanak. (MTI) Mint a nyugati hírügynök­ségek közük, Rusk amerikai külügyminiszter hétfőn a kaliforniai Berkeley ben egy egyetemi gyűlésen beszédet mondott. Ebben indítványoz­ta, hogy a kisebb országok állapodjanak meg egymás­közt fegyverzetük csökken­tésében, ilymódon sgítsék elő ők is a nemzetközi leszere­lést. Elmondotta, hogy John Mccloy vezetésével most dol­gozzák ki az Egyesült Álla­mok leszerelési javaslatait. A külügyminiszter fogadko- zott, hogy Amerika „alkotó módon” törekszik a leszere­lés kérdésének felülvizsgála­tára, de ugyanakkor azt is világosan értésre adta, hogy nem kívánja az általános és teljes leszerelést, mindössze a fegyverzet csökkentését. Míg egyrészt a leszerelést „szükségszerű célnak” nevez­te meg, másrészt azt a véle­ményét hangoztatta, hogy a leszereléshez vezető út „igen fáradalmas lesz, tele lesz buktatókkal.” Ezután a külügyminiszter megismételte azt az ameri­kai javaslatot, hogy állítsa­nak fel állandó ENSZ-had- erőt, amelyet a világnak azon a részein vetnek be, ahol válság robban ki. Ezt a ja­vaslatot azzal próbálta indo­kolni, hogy annakidején igen nehéz volt összetoborozni a Kongóba küldött ENSZ-csa- patokat. Röviden foglalko­zott Rusk a szovjet—ameri­kai viszonnyal is, hangoztat­ta, hogy a hidegháború meg­szüntetése végett az Egyesült Államok és a Szovjetunió kapcsolatait súrlódásmen­tessé kell tenni. Ugyanakkor viszont igyekezett elhárítani a felelősséget az Egyesült Államokról és a Szovjet­uniót hibáztatta a hideghá­ború kialakulásáért. Védel­mébe vette Hammarskjöldöt és elutasította az ENSZ át­szervezését sürgető szovjet terveket. A Reuter és az UPI jelenté­se szerint Williams, az Ame­rikai Külügyminisztérium afrikai ügyekkel foglalkozó államtitkára hétfőn beszá­molt Kennedy elnöknek Af­rikában tett körútjáról. OTTHON IS MARADHAT­TAK VOLNA... Beirut (MTI). Hétfőn hor­gonyt vetett Beirut kikötőjé­ben a Springfield, az ameri­kai 6. flotta zászlóshajója. A flotta többi egysége kedden és szerdán érkezik a libanoni fővárosba. A kormány bele­egyezett a látogatásba, noha a közvélemény, amelyben még élénken él az 1958-as események emléke, hevesen ellenezte. Az A1 Nida című libanoni lap cikkében rámutat: az amerikai 6. flotta gyakori lá­togatásai a libanoni vizeken és az amerikai tengerészeti rendőrség egységeinek tevé­kenysége Beirutban a libano­ni népet fenyegetik. ANGOL KATONÁKAT KÉPEZNEK KI NYUGAT- NÉMETORSZÁGBAN NÉMET PARANCSNOKOK VEZETÉSÉVEL (Folytatás az 1-ső oldalról.) öntöző kismotor (főleg cső­kutas öntözés üzemeltetésé­re) hiányzik. Ugyancsak 97 nagyobb öntözőmotor sincs még meg. Úgyszintén 52 szi­vattyú. A Szolnok megyei Gépállomások Igazgatósága levelezni, tárgyalni kezdett más megyékkel. Idáig majd 70 öntözőgép átadására kap­tak ígéretet. Ez számszerűen unió, továbbá az angolok és franciák ellen harcolt a má­sodik világháborúban. A Daily Worker írja ezzel kapcsolatban vezércikkében: — Alig lehet ésszel felfog­ni azoknak az angol uralko­dóosztályoknak vakságát és őrültségét, amelyek ily rövid­del a második világháború után hasonló bűnöket és bak­lövéseket követnek el, mint amelyek a háború’ kitörésé­hez vezettek. Még Chamber­lain sem rendelt angol csapa­tokat Hitler parancsnoksága alá, s nem ajánlott fel neki támaszpontokat Angliában. KEDDEN KEZDŐDIK A GENFI ATOMÉRTEKEZLET Genf (MTI). Tizenöt hetes szünet utón kedden magyar idő szerint 15 órakor ismét összeül a háromhatalmi genfi atomértekezlet. Mint ismere­is kevés. S ehhez jön még az, hogy más megyékből is többnyire az elhasznált gé­peket adnák át. A baj az, hogy 1953 óta a megye gép­állomásai semmiféle öntöző­gép-beruházást nem kaptak, noha az öntözéses terület év­ről évre növekszik. Most a Földművelésügyi Miniszté­rium Gépállomási Főigazga­tóságával tárgyalunk. Szá­mítunk arra is, hogy a Vas megyében felesleges 10 csa­tornanyitó ekét sikerül meg­szereznünk. Ezúton felhívjuk a termelőszövetkezetek ve­zetőinek figyelmét, van al­kalmunk arra, hogy ridgert készíttessünk számukra. Egy ridger 3000 forintba kerül.. A fő veszélyt a 6000 hol­das új öntözőtelep építésé­nek késésében látom. Ez- évben jónéhány terme­lőszövetkezet jelentős te­rületet épít be új öntözés­re. A tiszaderzsi Uj Barázda 435, a kunmadarasi Uj Ba­rázda 450, a kőtelki Ezüstka- lósz 240, a tiszaszöllősi Pe­tőfi 382, a mezőtúri Sallai 223, a kunhegyesi Lenin 220 holdat rendez be öntözésre. Mindez nem kis munka lesz. Ez idő szerint majd* 4000 hol­don már építkeznünk kelle­ne. Viszont csak 1200 holdon kezdtünk az építkezésbe. Miért ? A Középtiszavidéki Víz­ügyi Igazgatóság is adós még 700 hold műszaki tervével. Ötzerháromszáz hold terv­vel elkészültek. A termelő- szövetkezetek meg is kötöt­ték a kivitelezési szerződést velük 3700 holdra. A Magyar Nemzeti Bank azonban csu­pán a mezőtúri Sallai Ter­melőszövetkezetnek nyitotta meg a hitelét a vízügyi épít­kezéshez. Ebben egyaránt ludas a beruházási iroda és a Nemzeti Bank is. A műszaki tervek ugyanis jóváhagyásra a beruházási irodához ke­rülnek. A bank jóváhagyás után nyitja meg a hitelt. A huzavona, az irodai kénye­lem miatt a határban nem indult meg kellőképpen a munka. Csizmadia elvtárs után a Magyar Nemzeti Bank Szol­nok megyei irodájának ve­zetőhelyettesét, Illyés elvtár­sat kerestük meg. Illyés elvtárs szerint: — Rosszul tudják, hogy csak a mezőtúri Sallai hite­lét nyitottuk meg. A kunma­darasi Kossuth, az abádsza- lóki Szabadság, a tiszasülyi Sallai, a nagykörűi Tisza- menti Szebb Élet, a török­szentmiklósi Dózsa, a fegy- verneki Búzakalász Terme­lőszövetkezetek vízügyi be­ruházásához is megnyitottuk a hitelt. A mi késésünk abból adódik, hogy a beruházási iroda nem szállítja a terv­dokumentációt. A Szolnok megyei Termelő­szövetkezeti Beruházási Iroda vezető helyettese Tóth elvtárs Tiltakozás a spanyol politikai foglyok megkínzatása miatt Tegnap délután mintegy félezer ember — üzemi dol­gozók, orvosok, pedagógusok stb. jöttek össze Jászberény­ben, hogy kifejezzék tilta­kozásukat a spanyol szabad­ságharcosok megkínzatása ellen. Az egybegyűltek előtt aggódunk a spanyolországi állapotokért. Követeljük a több mint 200 ezer politikai száműzött amnesztiáját, a szabadságért, a hazája bol­dogulásáért küzdő nép, s legjobb fiainak megbecsülé­sét.’« London (MTI). Az angol közvéleményt szinte elkép­zelhetetlenül váratlan, sőt megdöbbentő fordulatként érte az a hír, hogy angol ka­tonák a NATO nevében egy nyugatnémet egységben kap­nak kiképzést Nyugat-Né- metországban egy rohamcsiz­más, acélsisakos alezredes parancsnoksága alatt, aki büszke arra, hogy a Szovjet­tes, a konferencia 1958 októ­berében kezdődött és 17 cik­kelyben, a vitatott kérdések kétharmadában sikerült meg­állapodásra jutnia. Diplomáciai megfigyelők ál­talában derűlátással nyilat­koznak az ismét összeülő atomértekezletről, de rámu­tatnak, hogy sikere nagymér­tékben függ a nyugati fél ál­láspontjától. — Az OMMI szakvéle­ményei késnek. Anélkül nem hagyhatjuk jóvá a műszaki terveket. Nálunk e pillana­tokban csupán a jászkiséri Kossuth, a jószladányi Aranykalász, a kunhegyesi Lenin termelőszövetkezetek öntözőtelepének műszaki ter­vei vannak. A vízügyi igaz­gatóság által készített tervek egy része elfogadhatatlan. A vízügyi építkezés engedélye­zett költségvetése holdanként 2500 forint lehet. A vízügyi igazgatóság azonban ilyen terveket is benyújtott, ami szerint Tiszaföldváron 8000, Rákóczifalvón 11000 forint­ba került volna egyholdas öntözőtelep építése. Termé­szetesen nem fogadtuk eL Megy a gyűrű, a termelő- szövetkezetek öntözésének előkészítése vándorútra, egyik kézből a másikba. Aki tudja, végre megállíthatná a gyűrű útját. a l. Sebes Imre mondott tájékoz­tatót arról, milyen emberte­len módon kínozzák Franco fasiszta rendszerének zsoldo­sai azokat, akik felemelik szavukat népük szabadságá­ért. Részt vett a nagygyűlé­sen a szabadságért küzdő Martinez Benitto és fia, aki­ket hazájuk és népük szerete- téért üldöztek ki Spanyolor­szágból. A gyűlés résztvevői tilta­kozásuk kifejezéséül távira­tot küldtek az Országos Bé­ketanácsnak, melyben ezt írták: syA spanyol politikai foglyok megrázó kiáltásai hozzánk is eljutottak. Fran­co diktatúrájának fasiszta jellegét bizonyítja az, hogy egyre súlyosabb megtorló in­tézkedésekét foganatosíta­nak a spanyol nép legjobb fiaival szemben. A szörnyű ítéletek, melyeket a katonai törvényszékek hoznak, az gész világ dolgozóinak tilta­kozását váltják ki. Mi, jászberényi dolgozók, akik békében építjük szabad hazánkban a szocializmust. A Román Népköz- társaság nagy nemzetgyűlésének keddi tanácskozása Bukarest (MTI) A Ro­mán Népköztársaság nagy nemzetgyűlésének ülésszaka kedden délelőtt az alkotmány sgyes szakaszainak módosítá­sára vonatkozó törvényter­vezet vitájával folytatja mun­káját. Az alkotmány egyes szakaszainak módosítására Gheorghe Maurer tett javas­latot. A többi között indítvá­nyozta, hogy a nagy nemzet- gyűlés válasszon államtaná­tjtfdu „ £ßaAcn a «ni (10.) Átmenet nélkül, vá­ratlanul hozzáteszi: — Egyszer úgyis hazame­gyek. Hallgatunk egy adagot. Újra ő töri meg a csendet. — A rokonaim, akikkel ki­jöttem, már hazamentek. Ki- kísértem őket a pályaudvarra. — Nem lehetett v lami kellemes látni, ahogy elindul a vonat. Tisztán, egyszerűen szakad ki belőle: — Bőgtem. SERVICE! Még a Pigalle-on meg akar­tam nézni egy strip-tease mű­sort. A tér és a környező ut­cák azonban annyira bővel­kedtek a látnivalókban, hogy nem volt szívem megválni tő­lük. Ezért tartok most a Concelle Mayoll felé. , A Metro Straussbourg—St. Denis állomása körül lévő Concelle Mayoll jellegét te­kintve inkább revűszínház, mint az Eve de Paris, s a Pigalle többi mulatója. Nem kell benne fogyaszt-ni — né­zőterén nem asztalok és pin­cérek, hanem széksorok és jegyszedőnők vannak. Mi, pestiek, megszoktuk hogy a jegyszedönőnek csak akkor adunk borravalót, ha valamit forralunk, mondiuka PÁRIZSI NAPLÓ sötétség leple alatt jobb hely­re akarunk ülni. Párizsi kol­léganőik viszont nemcsak várják, de elvárják, sőt hatá­rozottan megkövetelik a bak- sist. Ha valaki netán megfe­ledkeznék róla, vagy külföldi lévém, nem ismeri az íratlan törvényeket, a jegyszedőnő korántsem hagyja annyiban a dolgot. Félreérthetetlenül nyújtja a tenyerét, esetleg meg is szólal és azt mondja: — Service! Vagyis, hogy honorálni kell a szolgálatát. Mivel es­ténként jónéhány embert a helyére kísér, tekintélyes kis summa csörög köpenye zse­bében. Felgördül a függöny, meg­szólal a zene. Először egy-két klasszikus revűszámot mutat­nak be, aztán a vetkőzés órái következnek a tágas színpa­don. Az első sorokban előke­rülnek a sok-dioptriás ókulá- rék. CS1TR1-KÓRVS... Fiatal nő áll a ketrerszerű börtön rácsai mögött. Kívül nagybajuszé., deresedő strá- zsa. A lány csábos táncba kezd — hí a magához öt. Az őr eleinte megfenyegeti a ke­zében lévő kulcscsomóval, de az időközben teljesen levet­kőzött foanhi táncának nem tud ellenállni. A zár megcsi- kordul, az öreg bemegy, át­karolja a csinos rabot, de az csak erre várt: ügyesen kisik­lik a nyitvahagyott cellaaj­tón. A nagyobb realitás ked­véért még a ruháit sem viszi magával. Vagy: Lányok állnak sorban, arc­cal a közönség felé és énekel­nek. Matrózruhában vannak, a hangjufc csicsergő, a sze­müket illendően lesütik, szó­val tökéletes kislányok. Előt­tük, háttal a nézőknek — vénkisasszony-külsejü nő áll. amolyan tipikus nevelőnő. O vezényli ezt az ártatlan kis kórust. Elhangzanak az utol­só akkordok. A „vénkisasz- szony” — mint karmesterhez illik — megfordul, hogy meg­hajoljon a hallgatóság felé. Ekkor felcsattan a taps, amit két tényezőnek is köszönhet a nőnemű maestro: 1. a kivá­ló vezénylésnek és 2. megfor­dulása pillanatában kitűnik, hogy elől — nincs rajta egyet­len ruhadarrb sem. A nevelőnéni ekkor int a pacsirtahangú csitriknek, hogy elmehetnek. Ehhez a művelethez nekik is meg kell tordulniok és ez a mozdula­tuk valóban kimeríti a „vá­ratlan fordulat” kifejezést: rajtuk viszont hátul nincs semmi. Akinek mindez kevés és még a szünetet sem szeretné kihasználatlanul hagyni, be­fizet 200 frankot, bemehet egy kisebb terembe és — hogy ne unatkozzék — láthat végre egy kis strip-tease-t. A közönség nagyobb része nem él ezzel a káprázatos le­hetőséggel, inkább pihen egy kicsit: a bárpult körül, ciga­rettázva, iszogatva tölti a szünetet. Veszek egy coca• colát. Ara 80 frank, leteszek egy százast. A mixer nem veszi el. Nyújtogatom felé, mire felhangzik a bűvös szó: — Service! Aha! Szóval itt is kötelező a borravaló. Ügy adom át a másik százast, hogy nem ér­zek lelkiismeretfurdalást: ezt igazán nem tudhattam., Hogy szünet után mi tör­tént, azzal nem untatim az olvasót. Labdarúgó-nyelven ezt így fogalmazzák meg: „A második félidőben a játék képe nem változott...” REGGELI A FELHŐK FELETT Az Orly-i repülőtér felé száguld az Air France légitár­saság kék autóbusza. Hirtelen ismerős szavak ütik meg a fülemet. Tudom, hogy illet­lenség, mégis odafigyelek. Igen, semmi kétség, ez a két úr mögöttem magyarul be­szél. Hangosan cseveg, ck, szemmelláthatólag élvezve sajátos helyzetüket — ahogy azok szokták, akik tudják, hogy környezetük számára érhetatlen nyelven társalog­nak. Párbeszédükből kiderül: az idősebb szemüveges, ka­lapos férfi most vándorolt ki hivatalosan hazánkból és a gyerekeihez utazik Angliá­ba. A csípős idő ellenére bal­lonkabátot viselő, kék baszk­sapkás szomszédja az unoka­öccse, aki hosszú ideje Pá­rizsban él. Évek vagy évtize­dek óta nem láthatták egy­mást. Hadd idézzem dialógusuk egy töredékét: — Gyönyörű város ez a Párizs — így a kalapos. — Gyönyörű. Csak sok benne az elégedetlen ember. — Ezt is biztos a kommu­nista propaganda csinálja. — Ne vacakolj! (Vacakol­ni: az igazán szép magyar szavakat úgy látszik, ilyen hosszú külföldi tartózkodás után sem lehet elfelejte­ni.) Algériában mindennap fiatal francia fiúk halnak meg. Az öreg csodálkozva hall­gat. Nem érti az egészet. Hi­szen az unokaöccse igazán nem kommunista! De akkor, az istenért, miért mond ilyeneket? Befutunk a hatalmas re­pülőtérre. Beszállunk az AF—811. számú Constellation gépbe. A reggelit már a felhők felett szolgálja fel a da- rázsderekú stewardesse, a gomolygó, fehér pázsit ré­sein valahol mélyen a Csa­torna csillan, aztán egyórás repülés után könnyedén, ele­gánsan aszfalthoz simul az óriási gépmadár. London­ban vagyunk. ■— Vége — Harmatit Endre

Next

/
Thumbnails
Contents