Szolnok Megyei Néplap, 1961. február (12. évfolyam, 27-50. szám)

1961-02-14 / 38. szám

? SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1961. február 14. Szerte a világon óriási szenzációt keltett a Vénusz bolygó felé irányított szovjet automatikus bolygóközi állomás felbocsátása Vasárnap este az összes nagy hírügynökségek világgá röpítették a hírt. A Reuter, az AP, az AFP és a UPI a TASZSZ közleményére hi­vatkozva, terjedelmes beszá­molókban foglalkozik a szov­jet tudománynak ezzel az újabb világraszóló sikerével. A Reuter „a világűrkutatás legszenzációsabb eredményé­nek” nevezte azt a tényt, hogy a vasárnap felbocsátott automatikus bolygóközi ál­lomás május második felé­ben eléri a Vénusz térségét. Több európai rádióállomás megszakította vasárnap esti műsorát, bogy ismertesse a TASZSZ közleményét. Sir Bemard Lovell az ang­liai Jodrell Bank Obszerva­tóriumának igazgatója sok sikert kívánt a szovjet tudó­soknak ehhez az újabb nagy­szerű vállalkozásukhoz. Lo­vell bejelentette, hogy az ob­szervatórium — amely mint ismeretes — a világ egyik legnagyobb rádióteleszkópjá­val rendelkezik — nyomon kíséri majd a szovjet auto­matikus bolygóközi állomást, amikor a Vénusz körülbelül két hónap múlva Földközel­be kerül. H. Massey professzor, az Angol Országos Űrkutatási Bizottság elnöke kijelentet­te: „az oroszok rendkívül ér­dekes és izgalmas vállalko­zásba kezdtek. Különösen fi­gyelemreméltó, hogy az auto­matikus bolygóközi állomást egy nehéz mesterséges hold­ról bocsátották fel. Ügy vé­lem, hogy a kísérletet na­gyon jól előkészítették és a kitűzött célok nagy jelentő­ségűek”. „Bámulatos eredmény44 — hangoztatják Nyugaton is PÁRIZS (MTI). Az AFP hírügynökség a szovjet tudomány és techni­ka újabb eredményéről be­számoló jelentésében a kö­vetkezőket írja: „Ma valóban bámulatos eredményt ért el a Szovjet­unió. Első ízben lőttek fel űrrakétát a Naprendszer egyik bolygója felé. Első íz­ben alkalmazták a felbocsá­tásnál a kétfokozatú ugrást”. Az AFP emlékeztet a Szov­jetunió űrkutatási eredmé­nyeire és felhívja a figyel­met arra, hogy éppen a szov­jet emberek küzdötték le el­sőízben a Föld vonzóerejét, amikor febocsátották a Lu- nyik—1-et. Bizonyossággal elmondható — jegyzi meg a hírügynökség —, hogy a szov­jet emberek óriási erejű ra­kétákat szerkesztettek, ame­lyek jelentős hasznos terhet vihetnek a Mars, vagy a Vé­nusz felé. Cupido és Vénusz májusi randevúja Párizs. Az MTI párizsi tudósítója jelenti vasárnap éjfélkor; A francia rádió késó esti híradásában vezetöhelyen számolt be a szovjet tudo­mány újabb világraszóló si­keréről. A rádió hírmagya­rázója aláhúzta, hogy most nemcsak új óriás-szputnyi- kot bocsátottak fel a szovjet tudósok, hanem elsőízben visz magával az űrhajó ön­működő bolygóközi állomást és első esetben vették célba a szovjet űrkutatók a Vé­nuszt. Annak szemléltetésé­re, mekkora pontossággal kellett elindítaniok útjára az űrhajót és az önműködő bolygóközi állomást, a rádió ezt a hasonlatot választotta: mintha egy algíri legyet kel­lene eltalálni puskával — Párizsból... 1600 kilométe­res távolságból egy légy, er­re az arányra „egyszerűsít­hető” le az a feladat, ame­lyet a szovjet tudósoknak meg kellett oldaniuk. A francia rádióhallgatók körében népszerű magánrá­dió, az Europe 1. tudomá­nyos munkatársa rögtönzött előadásban ismertette a szov­jet tudomány új diadalának jelentőségét és rámutatott, hogy Igen nagy eredmé­nyek várhatók az önműködő bolygóközi állomástól, a Vé­nuszt ugyanis a csillagászok sem ismerik, rendkívül sűrű atmoszféra veszi körül. — Franciás szellemességgel az Europe 1. sietett nevet adni a szovjet űrhajónak és ön­működő bolygóközi állomá­sának: „Cupidónak” nevezte el és megjegyezte: Cupido és Vénusz randevúját májusra tűzték ki. Az Europe I. beszámolt ar­ról is, hogy az egész tudo­mányos világ óriási lelkese­déssel fogadta a szovjet tu­dósok újabb kimagasló tel­jesítményét. —■ Hozzáfűzte, szinte már megszokták a szovjet tudósoktól, hogy min­dig újabb és nehezebb fel­adatokat tűznek maguk elé. A Párizsba érkező jelenté­sek arra vallanak, hogy po­litikai síkon is igen nagy ha­tása mutatkozik a szovjet tu­dósok sikerének. Kennedy amerikai elnököt például ha­ladéktalanul értesítették az új szputnyik és az önműkö­dő bolygóközi állomás felbo­csátásáról. Valamennyi Párizsban ké­szülő lap hétfői száma pla­kátbetűs címekkel közli a szenzációs hírt. AzHumanité élén is ez olvasható: a szov­jet önműködő bolygóközi ál­lomás a Vénusz felé halad”. Földünk húga: a Vénusz A Nap második bolygója — középtávolságát tekintve — a Vénusz. Valamivel kisebb, mint a Föld. Átmérője a földátmérő 97 százaléka, tömege a földtömeg 88 száza­léka, sűrűsége pedig 84,3 százaléka. A Vénusz középtá­volsága a Naptól valamivel kevesebb, mint 110 millió ki­lométer; ez a távolság — csillagász-szemmel tekintve — alig különbözik a Föld kereken 150 millió kilométeres középtávolságá tói. A Vénusznak is vannak fázisai, akár a Holdnak; sar­lója néha megnyúlik s vi’ágos fényudvar veszi körül Arra következtethetünk, hogy a Vénusz légköre a földinél három-négyszerte vastagabb Földünk húgának légkörét két összefüggő felhőzettel fedett rétegre oszthatjuk. Az al - só réteget szinte lehetetlen megfigyelni; a felsőben sok a széndioxid, míg vízgőz említésre méltó mennyiségben nem található benne. A felhőrétegek vastagsága miatt ma sem tudjuk ponto­san, mennyi idő alatt fordul meg a Vénusz tengelye kö­rül, azaz; mennyi egy Vénusz-nap. Annyi azonban már bizonyos, hogy a Vénusz-nap sokkal hosszabb egy földi napnál. A nappali középhőmérséklet +50 fok és +60 fok kö­zött mozog, az éjszakai lehűlés kereken —25 fok Celsius. Ha'valaha eljut — s miért ne jutna? — el az ember a Vénusz felszínére, csodálatos látványban lesz része. A csillagászok becslése szerint testvérbolygónkon a sarki­fény ötvenszer olyan erős, mint földünkön. Houtgast holland csillagász mérései alapján a „Science News” cikkírója feltételezi, hogy a Vénusz mágneses tere ötször olyan erős, minta Földé. így igaz-e? —erre az érde­kes tudományos kérdésre remélhetőleg éppúgy választ kapunk majd a Vénusz felé indított szovjet, automatikus bolygóközi állomás mérései alapján, mint sok más egyébre. A Szovjetunió evekkel meg­előzte az Egyesült Államokat Amerikai vélemények Az MTI washingtoni tudó­sítója jelenti: A szovjet világűrkutatás újabb kimagasló eredményé­nek híre villámgyorsan be­járta az Egyesült Államokat. A hírügynökségek nyomban átvették a moszkvai jelen­tést. Ezzel a jelentéssel kez­dődik a rádió- és televízió- állomások mindegyik hír­adása. A UPI hírügynökség a szovjet tudósok, mérnökök és munkások hőstettét „fan­tasztikus rakétasikernek” ne­vezi. — A hírügynökségek washingtoni tudósítója rá­mutat, hogy amerikai űrha­józási szakemberek vélemé­nye szerint „a Vénusz-rakéta fellövésével a Szovjetunió mintegy három évvel meg­előzte az Egyesült Államok­ban tervbe vett hasonló kí­sérletet”. Clifford Case köztársaság­párti szenátor, az Amerikai Szenátus Űrhajózási és Űr­(Folytatás a 3. oldalon). Btúitotol A A BALTI TENGERIG MUNKATÁRSAINK R IP ORT SORO ZATA AZ NDK-BÓL kást Rengeteg a gyerek, de piszkos, elhanyagolt lépcső­házat betört ablakot, utcára telepített szemétdombot, er­kélyen száradó ruhadarabo­kat sehol sem láttunk. Schwerin méltán büszke űi kerületére. Az ó-város viszonylag szűk utcáin estefelé megnő a for­galom —- a keskeny gyalog­járón el sem fór a hömpölygő tömeg. A kereskedelmi ne­gyed fényes kirakatai, vil­lany körtefűzérekkel, neonnal világított utcái, sziporkázó transzparensei a mi főváro­sunkba is beillenék. Az áru­bőség hatalmas — két nagy emeletes áruház, önkiválasztó szaküzletek sokasága — elő­kelő divatszalonok, szövet, ci­pő és bőrüzletek váltogatják egymást. S mind tömve vá­sárlókkal. Hát bizony — ha a két me­gye — Schwerin és Szolnok sokban hasonlít is egymásra — a két város kereskedelmi és vendéglátó kultúrája alig­ha. A modern berendezésű üzletek, áruházak, az áruvá­laszték, s a figyelmes kiszol­gálás konkurrense esetleg csak a budapesti Váci uter lehet. Pedig nem kiemelkedő nagy táros, csak olyan, ami lyen tízével, húszával van ar NDK-ban. _ Ahogy közeledik az éjjel úgy néptelenednek el az ut­cák, s úgy népesednek be a hangulatos kisvendéglők. — Kocsmát, italboltot egyet serr láttunk — s ittas embert két hét alatt összesen egyet. Reggelig nyitvatartő bár kettő is van — dzsesszel, éne­kes- és táncosnőkkel. S van­nak bennük reggelig jókedvű modem öltözetű, de jómodorú fiatalok is. S ez érdekes. Gya­kori látvány, amint csőnadrá- gos,_ kockáskabátos, őszített- hajú fiatalemberek a bár ru­határánál előreengedik az idősebbeket, felsegítik a kabá­tot, kérés nélkül tüzet adnak stb. Hát igen ilyen is lehet. A modem öltözet nem minden­hol kötelez tüntető modorta- lanságra és garázdaságra. (Folytatjuk). Varga József — Palatínus István gyón tetszetőssé teszik ezt a városrészt. Sokat építettek, s nagy Iramban építkeznek most is. Természetesen ez nem jelenti azt, hogy már nincs lakás­hiány. Van, ha nem is akko­ra, mint Szolnokon. Az újonnan elkészült laká­sokat itt nem „ajándékba” kapják a lakók. A kiutalást, s az építkezést a német ember takarékosságára, s munkasze­retetére alapozzák. Az építé­si költségek túlnyomó hánya­dát természetesen az állam viseli. A megmaradó elég te­kintélyes költség azonban a lakásigénylőt terheli. Ennek egyrészét pénzben befizeti, másrészét természetben le­dolgozhatja az építkezésen. Bölcs megoldás. Akinek la­kás kell, nem karbatett kézzé] várja, hogy az állam meg­ajándékozza vele, s nem te­meti a hasába, nem eresztget; le a torkán a nélkülözheti márkákat, hanem összerakos­gatja, s ha a pénz együtt van — 4—5 év alatt — nincs töb­bé lakásgondja. S ami leg­alább ilyen fontos, meg is be csülik a nehezen szerzett la­nevelnek a volt főúri lakban, akik elvesztették szüleiket. 3 Jólöltözött lányok járnak ki-be -most ar hatalmas góti­kus kapun, az ablakból vi­dám gyermekzsivaly hallat­szik. Szép otthon, Imponáló gon­doskodás. Nemcsak a kastély termei, szobái, hanem híres függőkertje is most már tel­jes egészében a német népé. Ez terasszerűen nyúlik a tó fölé, itt kezdődik a Schweri­ner See, mely 22 kilométer hosszú s 2—3 kilométer szé­les — valóságos kis tenger. Mégsem erre a pazar palo­tára, a Burggartenre á leg­büszkébbek a schweriniek. A város keleti peremén új ke­rület épült és épül. Négy-öt év alatt 2 ezer új lakás: két­emeletes vadonatúj, impo­záns lakótömbökből új város­rész. Az utcák itt nem sakk- táblaszerűen keresztezik egy­mást, hanem szabálytalan — s persze mégis szabályos — ívekben görbülnek. Ez a vá­rosrendezési megoldás, a sok­színű erkély, a közbeiktatott parkok, a hipermodern üzlef- megoldások otthonossá, na­dítás számunkra nagyon ma­gas és gyomorégéshez vezet. (Szerencsére a gyógyszerész megértette, mi az a szóda­bikarbóna.) Ezért aztán az el­ső tapasztalatok után a leg­nagyobb kínálgatás ellenére is ilyesfajta ebédet rendel­tünk: húslevest és két tojás­ból rántottát vagy sajtot, ke­nyeret és teát. De nézzük tovább Schwe- rint. Legszebb épülete s „Burg” gyönyörű reneszánsz palotája a hercegség egykori székhelye. Az épület őséi eredetileg szláv hercegek épí­tették és lakták. Ma Kinder­garten — azaz, gyermekkart Mintegy ezer lány talál itt otthonra. Itt van az iskolái összevont kollégiuma s sói olyan gyermeket gondoznak idegennek itt. A siető embe- < rek, robogó autók, emeletes középületek, baktató villamo­sok épp olyanok, mint akár­melyik magyar városban. Csak persze a beszéd nem ... Már itteni tartózkodásunk el­ső perceiben kiderült, hogy az iskolában tanult némettel itt nem sokra megyünk. A derék schweriniek harapják, torzít­ják, elvált.oztatják a szót, emellett hadarnak is, sőt olyan szavakat is használnak, amit kizárólag itt és a szom­szédos körzetben értenek csak. Ilyenkor az a teendő: ke­resni kell egy olyan bennszü­löttet, aki a „germán néme­tet” lefordítja „magyar né­metre” és vissza. E célra leg­alkalmasabb olyan ember, aki már járt Magyarországon és némileg hozzáedződött a magyar artikulációhoz. Szerencsére az ottani újság­író kollégák között akadt ilyen tolmács és vállalta a nehéz szerepet. Mert a német nyelv — s ezt itt tapasztaltuk a gyakorlatban — nem egyenlő a német szavak és a német: nyelvtan ismeretével. A sajátos kifejezésmódokat nem lehet megtanulni. Már- csak azért sem, mert szinte vidékenként változik. — Süss! — így üdvözlik egymást a schweriniek. Neu- brandenburgban még megér­tik, Rostockban már nem. A lift Fahrstul, azaz utazó szék Ha az autó megfordul a ga­rázs udvarán, akkor visszafe-,. lé „utazik” stb. Persze az első nyelvleckét nem a „magyaros németre” fordító tolmácsunk­tól kaptuk, hanem a pincé­rek tőL A nyers kolbászhústó' kezdve a pácolt „tinta halia” mindent végigettünk, mire - rájöttünk, hogy az étlap for­(2. folytatás.) i Maga a megyeszékhely 90 J ezer lakosú, valóban „szép * kis város”. Mellékutcáin szin- * te érintetlenül megőrizte év- . százados gót patináját. Egész ! kerületek épültek favázas, t emeletes házacskákból — s . ezek még ma is állnak, szé- ‘ pen rendbentartva. Csinos, tiszta, élénkszínű utcácskák f ezek. Az idegen szívesen sé- * tál bennük órákat 9 úgy érzi, sosem eleget. A belváros tágas utcái impo- J záns épületei leginkább Sze- ‘ gedre emlékeztetnek. Közepét ' tó uralja — egy kis öblöcské- je a Schweriner See-nek. Szállodánk ablakából ezt . láttuk meg legelőször, kére- . gető sirályaival, hófehér kis . átkelőhajójával. Persze, jő 1 soká tárulkozott ki a tó téli j panorámája. Itt az 54 fők magasságában — Északon — sogáig várat magára a virradat. Nyolc órakor még teljes fényerővel égnek az utcai lámpák, fél kilenckor kezd szürkülni s - körülbelül kilenc óra tájban lehet mondani, hogy reggel van. Természetesen csak amolyan ködös, északi, ten­gerparti reggel. Az itteni em­berek ritkán látnak sziporká­zó, dermesztő téli napfényt. A közeli tenger kiegyenlíti a hőmérséklet ingadozását. Té­len „fűt”, nyáron „hűt” — a tengerparti kiima kedvezőbb a mi Alföldünk kontinentális éghajlatánál. Egy hátránya, hogy kevesebb — méghozzá jóval — a napsütés. Tíz órakor azért már teljes a forgalom a városban. Sta­linallen •— a főutcán alig fér­ni, itt vannak a megye leg­fontosabb középületei — itt a tartomány lüktető ere. Vala­hol» nem éreztük magunkat

Next

/
Thumbnails
Contents