Szolnok Megyei Néplap, 1961. február (12. évfolyam, 27-50. szám)
1961-02-11 / 36. szám
1961. február 11. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 L ÚJ MÉRCE N emrég tartotta zárszámadó közgyűlését a me- zőhéki Táncsics Tsz. Ez alkalommal Vészé Sándor tsz tag és családja 112 ezer forint jövedelemről adhatott számot. A családfő —- aki harmadmagával dolgozik a közösben — pénzfelvétel alkalmával így tréfálkozott: — Ebből a keresetből valahogy csak meg lehet élni! Vészé Sándor brigádvezető a szövetkezetben, s amit mondott, amögött több rejlik, mint puszta tréfálkozás. Az olyan tizenegy tagú család is, mint az övé, régen a megélhetés gondjaival küszködött házépítés, rádió vásárlás (ami ma sok más szövetkezeti gazda terve) mások terve volt. Azoké, akik válláról a Vészé Sándorokéra csúszott át a munka, a gürcölés súlya. Abban a néhány tréfás szóban nem kevesebb, mint ez a múlt villant meg. Csak annyi időre, míg emlékeztet arra a Vészé Sándorra, akit — bármilyen szorgalmas volt is —, a2 uraságok nem szívesen alkalmaztak. Mindenütt féltek, hogy „majd sír", majd „kérőért” megy az urasághoz. Pedig, hogy a munka nem sírt ki a kezéből, azt igazolja a család mai jövedelme ... Az építőipari vállalat egyik dolgozója mondta a napokban: mindegy hogyan dolgozom, úgy is az érvényesül, akinek jó ismerősei vannak. Mert a protekció az ma is protekció. Ugye mennyire ütközik a két gondolat?! Vajon tud-e ez az építőipari dolgozó fiatal valamit arról, mi volt az a tenyérgond, mi az a szószoros értelembe vett megélhetési Nem valószínű! A2 utóbbi 15 évben felnőtt generáció ezt már nem is tudja meg. S ennek azok örülnek legtisztább szívvel, akik tudják mi volt az. Nem mentjük azt, ami rólunk ma még valóban hiba, valóban rossz, kivetnivaló.— Miért ne mondanánk meg: Aránylag sokan vannak még, akik a munka, a szorgalom helyett, protekció útján akarnak érvényesülni, vagy érvényesíteni valakit. Esetenként szerencséjük is van, de csak ideig-óráig. Sorsukat végsősoron mégis csak az dönti el. hogyan dolgoznak, hogyan állnak helyt a rájuk bízott munkakörben. Meggyőződéssel mondhatjuk, ma már a dolgozók csak a munkáját értő embereket becsülik. „Olyan világot építünk, amelyben az ember értékét, tekintélyét egyes-egyedül az szabja meg, mit tesz a közösség javára, hogyan dolgozik” — jelentette ki Kádár elv- társ, tsz zárszámadási közgyűlésen mondott beszédében. — Nagyerejű igazság ez. — Mi volt régen például falun a szokás? Azé volt á legnagyobb tekintély, akinek legtöbb földje, ökre, lova, legerősebb gazdasága volt. De ennek a tekintélynek a vagyonon kívül más alapja nem igen volt A minap Kunhegyesen tanácskoztak az asz- szonyok Felszólalt ott egy középkorú nő. Azt mondta: Míg a munkámat meg nem látták, nem néztek semmibe, nem bíztak bennem a szövetke- J zetben. Mikor látták, hogy ér- j tem a rámbízott feladatot, I egész mások voltak irántam... Igen. Nálunk a köz javára végzett munka után egyformán kijár a tekintély mindenkinek. S azok tevékenységét is elismerjük, akik kispolgári vagy éppen burzsoá családból származtak. Ha munkájukat kifogástalanul ellátják, éppolyan becsült, értékes tagjai a társadalomnak, mint bárki más. Számtalan példát említhetnénk erre, akár ipari üzemből, akár mezőgazdaságból és bárhonnan. Néhány éve egy burzsoá családból származó fiatal leány azzal fordult községe tanácsához: legyenek segítségére abban, hogy ápolónői tanfolyamra juthasson. A községi vezetők szűklátókörűségből kérését elutasították, ö tovább ment, s a megyei szervek méltányolták kérését. — Azóta elvégezte a tanfolyamot, s munkája után mindenki tiszteli, becsüli. Épp ügy, mint mindenkit, aki odaadással, segítő szándékkal kezeli a közösség ügyét és tesz is érte. Uj mércénk van hát az emberi tekintély megszabásához: a mindenkori munka. Borsi Eszter KÖFiYVESPOLG Fekete Gyula: A FIATALASSZONY Számottevő és nagyon mai írás Elsősorban magától értetődő maisága miatt jelentős. Műfaja: családregény. Az évei szerint, de különösen gondolkodásában öreg Nagyfán mamának az az egyetlen életcélja, hogy együtt marasztalja három gyerekét és azok hozzátartozóit. Hiába azonban minden odaadása, nem képes a közös fészekben megőrizni övéit — szétszélednek. S ezzel párhuzamosan: veje nagy családjában is meglazul az összetartó erő. Az igazi főhős, a Jiatalasz- szony”, Majorosné Nagyváti Juli. Szerelmi házassága végleges csődbe fullad, holott férj is, feleség is értékes, tiszta ember és válás után is egyedül elhagyott párját szereti. Kapcsolatukat nem földrengések, de véjcony hajszál- repedések pusztítják el, A hajszál-repedéseket nem tudják betömni, mert nem képesek a teljes őszinteségre, a javító szó kimondására, mert önérzetük oktalan gőgre vált. Túlzott büszkeségből és egyszerűen ügyetlenségből követnek el helyrehozhatatlan vétséget önmaguk és élettársuk ellen. Az író festette „könnyű” hibák és súlyos következmények ellentétében sok igazság van. Ma, amikor gyakran értetlenül állunk a válások nagy száma előtt és szeretnénk kitapogatni az okát — olyan figyelmeztető, melyre hallgatni kell! Mi legyen a vezető kezében? Két tsz-könyvelő szól a szociális-—kulturális alapról Mint a S2űkebb családtagjai megbeszélik, mennyit költenek egy-egy hónapban színházra, könyvre, meccsjegyre, korcsolyabérletre, — idősb rokonok megsegítésére — így gazdálkodnak éves távlatban a nagy család: a termelőszövetkezet tagjai is. Az alapszabály szerint az összrészesedés legalább két százalékát kell kitennie a szociális-kulturális alapnak. A felhasználás módjáról a közgyűlés dönt; kisebb tételek felett azonban a szűkebb vezetőség is határozhat. Televízió, virág, kirándulás A tizenegyéves jászárokszállási Táncsics Tsz-ben a részesedés ez évben kevés híján — hatmillió forintot tett ki; a szociális-kulturális alap ennek megfelelően 116 ezer forint volt. Bobák Béla vezető könyvelő elmondta, milyen ötletesen, sokoldalúan használták fel ezt az összeget: — Televízió vásárlására, antennaszerelésre nyolcezer forintot költöttünk. Megültük az aratóünnepet. Anyagilag támogattuk azokat, — akik falunktól távol gyarapították tudásukat, ezért egy- időre elszakadtak a termelő munkától. Anyák napján, a nemzetközi nőnapon nőtagjainknak virággal kedveskedtünk. A Táncsics Tsz-ben jól tudják, hogy a szövetkezet további megerősödése, fejlődése szorosan összefügg a fiatalok ragaszkodásával. A legszorgosabb ifjak számára — többségük KISZ-tag — autóbuszki rándulást szerveztek. A KISZ-rendezvények színvonalának biztosítására nem sajnálták a pénzt. Ügy segítették az ifjúságot, hogy annak az idősebbek sem látták kárát: a készpénz- és színházjegyjutalomból ki-ki érdeme s nem életkora szerint részelt. — Szívesen s nem is szűk- markúan támogatunk minden rászoruló gazdát Egy tizenkétgyermekes tagunknak például egyhangú szavazással engedett el a tagság négyezer forint előleget. A gazda rendes ember, dolgos ember: megérdemelte. Segítettük fészekrakásban a fiatal házasokat; támogattuk a betegeket és a gyászolókat. Anyagilag elég erős már a mi tagságunk; így segélyezésre mindössze körülbelül húsz százalékát kellett a szociális-kulturális alapnak elköltenünk. Különös kenőan\asok A jászberényi Lenin Tsz- ben — mi tagadás — gyengén sikerült az esztendő. — Kétmillió kétszázezer forint A törökszentmiklósi járásban javulnak a KISZ munka feltételei AHOL A FIATALOK otthont, megértést, kulturált szórakozást, művelődési lehetőséget találnak, onnan nem vágyódnak sehová, akár egy kis községről, i-kár egy tsz-ről, állami gazdaságról, vagy gépállomásról van sizó. Példákkal bizony fth a inán k azt is, hogy falusi fiataljaink zöme szíves-örömest hoz áldozatot azért, hogy megteremtse anyagi és kulturális ják erkölcsi bélyegüket az amerikai társadalomra. Walker, newyorki polgár- mester nemrég megpróbálta visszautasítani az egyes városi tisztviselők ellen emelt korrupció-vádakat. Az igazi nagy gazemberek — mondotta — a vezetőség felső szintjein és a nagy businessben találhatók meg. Az újságok miért nem közölnek olyan cikkeket — tette fel a kérdést Walker — amelyekben lelepleznék a villamosberendezéseket gyártó társaságokat, „amelyek a szövetségi bíróság előtt beismerték bűnüket, hogy olyan mesterkedést folytattak, amelynek alapján az ármegállapítási rendszer sokmilliós pluszköltséget rótt ki a közönségre és az állami szervekre?” A vezető csúcsot és az igazgatókat a „General Elektric Westinghouse” esetében minden bűn alól feloldozták, s az ítélet hűen tükrözte az igazságszolgáltató rendszer korrupcióját. A társaságra kiszabott össz-„büntetés” néhány százezer, vagy legfeljebb néhány millió dollár bírságot tett ki, holott a harácsolásból összesen évi többszáz millió dollárt zsebeltek be. Néhány alacsony beosztású tisztviselőt rövid börtönbüntetésre ítéltek. A_z Egyesült Államokban azonban még nem fordult ’lő, hogy valamelyik társaság magas beosztású tisztviselőjét börtönbe zárták volna a ..tröszt-ellenes” törvény megszegéséért, holott délen a néger állampolgárokat villamosszékbe lehet ültetni, ha egy darab kenyeret lopnak. Az bizonyos, hogy a kizsákmányoló osztályok „erkölcse” kedvezőtlen hatást gyakorol az Egyesült Államok egész özéletére. A napokban pillantásom véletlenül ráesett autóm első kerekeire. Más gumik voltak rajtuk! Egy tolvaj leszerelte az egyébként nem is nagyon új gumikat és semmire sem használható régiekkel cserélte ki. Ez alapjában véve „becsületes tolvaj” volt, s még boldog is voltam, hogy nem lopta el a gépkocsit is. Az Egyesült Államokban évente több, mint 200 ezer autót lopnak el, s a rendőrségen bejelentett 1 600 000 lopás eset mellett 75 ezerszer támadnak meg különbözőképpen embereket, 8 ezerszer követnek el erőszakot, 6 ezerszer gyilkosságot és gondatlanságból eredő emberölést; a fiatalkori bűnözés görbéje állandóan felfelé ívelő. A bűnözési statisztika azonban nem foglalja magában mindazt a rosszat, amelyet a milliomos társaságok okoznak a lakosság rendszeres fosztogatása útján. S mindezek az említett tol- vajlások nem is olyan nagy dolgok ahhoz az óriási rabláshoz képest, ami összefügg a kormánynak eladott évi 30 milliárd dollár összegű katonai berendezésekkel és felszerelésekkel. A monopóliumok legkifizetődőbb üzleteiről van szó, amelyeket rendszerint magas beosztású katonák, a kongresszus tagjainak és más washingtoni hivatalos személyiségek megvesztegetése útján kötnek. Antidemokratikus és fajgyűlölő gyakorlatok Az amerikai hétköznapi életben tapasztalható korrupció politikai síkon is tükröződik. Az Egyesült Államokban a monopóliumok nagy szabású kampányt folytatnak a munkások jogai ellen, mely kifejezésre jut á háború utáni időszakban hozott drákói munkásellenes törvényekben. A monopoltőkések által megfizetett sok szakszervezeti vezető kommunistákra vadászik, s esze ágában sincs megvédeni a dolgozók érdekeit Az Egyesült Államokban a békeharcosok és elsősorban a kommunisták a hivatalos üldözés legfőbb áldozatai. Henry Winson néger kommunista vezér a börtönben elszenvedett embertelen bánásmód következtében megvakult és megbénult — Willard Uphaus, egy vallásos békemozgalom 70 esztendős vezetője egy évi börtönt szenvedett, mert nem volt hajlandó megjelenni egy fasiszta típusú vizsgálóbizottság előtt A fajgyűlölők mindenképpen igyekeznek megakadályozni a néger gyerekeket, hogy fehérek iskolájába járhassanak. A déli fajgyűlölők által alkalmazott rendszeres módszerek közé tartoznak a gyilkosságok is. Harrison Salisbury, a New York Times munkatársa ezeket írta: „A faji probléma pusztító terhe alatt Alabama állam politikai és társadalmi struktúrája a széthullás tüneteit mutatja.” A rendőri erőkön kívül a nagy földbirtokosok és állattenyésztők és a Ku Klux Klan felfegyverzett huligán bandái, „mind a fehér, mind pedig a fekete állampolgárokat terrorizálják.” A tények majdnem hihetetlenek. Ezek mégis csak tények, a jelenkori Amerika valósága. Ez a valóság egyértelműen megmutatja, hogy a mindenható nagy monopóliumok milyen mértékben nyomják rá áldatlan bélyegüket több tízmillió ember életére. szükségletei kielégítésének feltételeit Előbbit a jobb munka révén elérhető nagyobb keresettel, utóbbit pedig a szabadidő hasznos eltöltésével: egy előadás meghallgatásával, saját klubjuk berendezésével, különböző társadalmi munkákkal, tanulással és így tovább. A fiatalok egyéni életén, érdekein túlmenően megvan a társadalmi — gazdasági jelentősége is a falusi fiatalok támogatásának, a tsz vagy a községi KISZ-szervezeteken belül. Vizsgáljuk meg ebből a szempontból a törökszentmiklósi járásban a KISZ helyzetét. Mit mutat a statisztika? Kádár János elvtárs mondotta a KISZ kongresszuson: „Jelenleg a termelőszövetkezeteknek ... csak alig valamivel több, mint felében van KISZ-szervezeL Ez nincs rendjén, és nem fogadható el állandó állapotként.. Ennél az országos aránynál lényegesen jobb a helyzet a törökszentmiklósi járásban, ahol a 19 tsz-ből 15 tsz-ben van KISZ-szervezet. Négyben miért nincs? Mert elenyésző a fiatalok száma, tsz-en- ként alig 3—5 fő. A JÁRÁS KISZ-VEZETŐI megállapították a tsz-ekben dolgozó kiszes és kiszen kívüli fiatalok számát (a munkát most is folytatják). A felmérés célja az idei KISZ- munkaprogramhoz kapcsolódik, melynek méreteit nemcsak a kiszisták, hanem általában a tsz fiatalok számának figyelembevételével határozzák meg. Ha nem is a teljesség igényével, de néhány fontosabb pontjával érdemes foglalkozni e programnak. — Az a perspektivikus terv, hogy a tsz fiatalok jelenlegi 70—80 százalékával szemben közel 100 százalékát vonják be a KISZ-be. A másik fő cél a KISZ politikai, szervezeti megerősítése. Az ISZM (Ifjúság a Szocializmusért Mozgalom) keretében például az öntözéses szemes, silókukorica és cukorrépa termesztés fokozása, az állatférőhelyek rendben tartása, a lányoknak a baromfi- tenyésztésbe való aktívabb bekapcsolódása az elsődleges feladat. Erre minden fiatalt mozgósítanak, mert tudvalévő, hogy az ISZM nemcsak a kiszisták „privilégiuma.” A tavalyi 200-zal szemben az idén 500 fiatalt vonnak be a munkaversenybe. Természetesen az olyan tsz-ekben, mint például a kengyeli Dózsa Tsz; a KISZ-tagok számának növeléséről sem feledkeznek meg (itt például 150. fiatalból csak 47 KISZ-tag van).:— E gazdaságokban is megindult már az „erjedés”, amit az ör- ményesi Uj Élet Tsz példája is bizonyít. Ott nemrégiben 14 fiatal kérte felvételét a KISZ-be. Az ISZM-be 1600, kulturális seregszemlébe 2000 fiatalt kívánnak bevonni a törökszentmiklósi járásban az idén. Csak üdvözölhetjük azt a célt, miszerint e fiatalok zöme a mezőgazdaság ifjabb dolgozói közül kerül ki, akárcsak a járási, falusi spartakiá- don indulók. NÉHÁNY ÉRDEKES módszerbeli dologról is érdemes szót ejteni. Társadalmi munkacsapatvezetők állnak majd a termelési versenybe benevezett fiatalok élére, akik közvetlenül irányítják, ellenőrzik és értékelik minden KISZ tagnál megbízatása teljesítését. Másik érdekes kezdeményezés az, hogy elérjük: legyen minden tsz-ben otthona a fiataloknak, létesítsenek klubhelyiségeket. S örvendetes, hogy a javaslat a községi és tsz vezetők körében nemcsak helyeslésre, hanem támogatásra és segítésre is talált A tiszabői Petőfi, a fegy- vernéki Kossuth, a tiszapüs- pöki Haladásba kengyeli Dózsa és Vöröshajnal Tsz-ekben a vezetők azt is megígérték, hogy nemcsak a klub, hanem a berendezés (rádió, TV, társasjátékok stb.) megszerzésében is segédkeznek, akárcsak a program kialakításában. A tisztenyői November 7., a kengyeli Mező Imre és a szapárfalui Aranykalász Tsz fiataljai szintén kaptak biztatást és reméljük, a támogatás sem marad el. A törökszentmiklósi járásban a gondok, problémák ellenére tehát javulnak a KISZ- munka, a munkaidőn túli órák hasznos, élményszerű kitöltésének feltételei. S ha á szétszórt tanyákon élő fiatalok KISZ-be való bevonását, foglalkoztatását is sikerül megoldani, úgy hisszük, a fejlődést gátló e jelentős akadályt is sikerül elhárítani a törökszentmiklósi járás parasztfia- taljai felemelkedésének útjá- bóL B- Gy. azonban még így is jutott... Eszerint negyvenezer forintot megahaladó összeget kellett volna szociális-kulturális célra felhasználni. A Simon László vezető könyvelő mutatta számadásban azonban csak tízezer forint körüli összegre sikerült bukkannunk... — Túlsók okunk nem volt a vígadásra múlt évben, emlékezett vissza Simon László.—, az alkotmány ünnepét azonban a jövőben bízva megtartottuk. Az alap legnagyobb részét segélyezésre fordítottuk, megbetegedett gazdák, elhalálozott tagok családjának támogatására. A Kossuth-kiadó megbízottjától ezerkétszáz forint értékben vettünk könyvet — ezek mintegy fele szakkönyv. Valóban . értékes művek sorakoznak a könyvszekrényben; feltűnően tiszta állapotban. Nincs ezen csodólni- való; a művek többsége oly magas színvonalú, hogy megértésükre előbb nevelni kellene az olvasókat. Érzésünk szerint a Lenin Tsz-ben kissé kényelmeskedve „áldoztak a kultúrára”. Akkor jártak volna el helyesen, ha gondosan megválasztják a szükséges szakkönyveket; a fennmaradó — s erre a célra szánt — összegért minél többet vettek volna az Öles-'' Könyvtár köteteiből. A számvetésben nem látszik nyoma, beszélgetés közben azonban szó esik egy liter pálinkáról, melyet egy ipari üzem valamelyik dolgozója kapott — „tiszteletből”. Egy ötszáz forintos tétel mögött — azóta bizonyára egészséggel megivott — ötven liter bor ára rejlik. A bor szintén valamely ipari üzemben talált gazdára — azzal a rendeltetéssel, hogy „kenje a munka kerekét.” — Nem könnyű a szövetkezeti vezető gondja sem, — sóhajtotta a főkönyvelő. — Ügy-e; valaminek csak kell lennie a kezében, amivel áthidalhatja a nehézségekét...? Más a módja — szerintünk — a nehézségek áthidalásának; a szociális-kulturális alapnak pedig távolról sem ez a rendeltetése, hogy abból bort vegyenek — akár *,szívesség viszonzására”, akár a munka „serkentésére”. Nem tartjuk megengedhetőnek, hogy éppen egy olyan tsz részéről ajándékozzanak el félezer forint értékű szeszesitalt, — melyben jó munkája jutalmául senki sem kapott akárha egy mozijegyet, melyben még egy futball-labdával sem ajándékozták meg a sportkedvelőket. A szociális-kulturális alap ilyen „hasznosítása” (?) természetesen nem általános megyénkben. A termelőszövetkezeti alapszabály lehetővé teszi, hogy a mondott két százaléknál többet is áldozzanak művelődésre, sportra, tagok segélyezésére, szórakozásra. — Az alapszabályban megszabott minimumnál jóval nagyobb arányban kedvez — például — a jászteleki Tolbuchin Tsz a fiataloknak; segíti többel az öregeket a túrkevei Vörös Csillag Tsz. A jászkiséri Táncsics Tsz- ben sokat áldoznak a tagság zenekultúrájára; a karcagi Lenin Tsz-ben nem sajnálják a függetlenített művészeti vezetőtől a honoráriumot. — Más tsz-ek tagsága társadalom ösztöndíjjal segíti azokat a tanulnivágyó fiatalokat, kik Ígéretet tesznek arra, hogy tudásukat a közös gazdaság javára gyümölcsöztelik majd. Nem lehet minden tsz-re egyaránt érvényes örökérvényű sémát felállítani a szociális-kulturális alap legjobb felhasználására. Ennyi azonban — úgy véljük —, lehet az általános elv: „Ésszel, szívvel”. A helyes arányok kialakítása nem könnyű feladat — mégis fontos tényezője a szövetkezeti vezetés mű’-'-’e^nek borvárú
