Szolnok Megyei Néplap, 1961. február (12. évfolyam, 27-50. szám)

1961-02-07 / 32. szám

2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1961. február 7. V varsói kelet—nyugati kerekasztal találkozó állásfoglalásai az emberiség létf ontosságú kérdéseiben Varsó (MTI). Mint isme­retes, 15 ország 'közel ötven tekintélyes közéleti szemé­lyisége találkozott az elmúlt napokban Varsóban, hogy kicserélje véleményét az em­beriséget érintő legfontosabb kérdésekről. A résztvevők között voltak A. Komejcsu, I. Erenburg szovjet írók, — Noel-Baker és K. Zilliacus angol képviselők, Jules Moch, Franciaország képviselője a genfi leszerelési tárgyaláson, R. Schmittlein, az UNR par­lamenti csoportjának elnöke, Oscar Lange lengyel profess szór és mások. — Hazánkat Bognár József egyetemi ta­nár, parlamenti képviselő és Bóka László egyetemi tanár képviselte. A résztvevők há­romnapos zártkörű eszme­csere után három dokumen­tumban hozták nyilvános­ságra «állásfoglalásaikat, — amelyekkel valamennyien egyetértettek. A tanácskozás első doku­mentuma a leszerelés kér­désével foglalkozik. A többi közt hangsúlyozza, hogy „leszerelési megállapo­dás nélkül nem lehet megol­dani a legfontosabb politikai kérdéseket és megmenteni a világot a nukleáris háború- tól**. Az államok ismerjék fel, hogy olyan általános és tel­jes leszerelés szükséges, — Nagy diáktüntetés Teheránban — Bezárták a teheránl egyetemet Teherán (MTI). Tehe­rán üzleti negyedében vasár­nap többszáz egyetemi hall­gató felvonult és kormány- ellenes jelszavakkal tünte­tett a választási szabadság- jogok biztosítása nélkül ren­dezett parlamenti választások és a teheráni egyetem bezá­rása ellen — jelenti az AP. Az iráni kormány ugyanis vasárnap reggel jelentette be rádión az egyetem bezá­rásáról hozott döntést, — amellyel — mint a teheráni rádió közölte — elejét akar­ják venni az újabb „rendza­varásoknak”. A kivezényelt rendőrök több lövést adtak le a levegőbe. Mint a DPA jelenti, a tün­tetők hangoztatták, hogy ez­úttal sem voltak szabad vá­lasztások Iránban. A sah tudvalevőleg az augusztus­ban rendezett választásokat bizonyos szabálytalanságok miatt érvénytelenítette. Az ellenzéki vezért a rendőrség ezúttal is letartóztatta. , A jelenlegi választásokon eddig százharminc képvise­lőt választottak meg és het­ven képviselői mandátum sorsa még függőben van. Félóráig , a jégpáncél alatt Két amerikai búvár mínusz 2,5 fokos vízben 28 percig tartózkodott a McMurdo- öbölben az Antarktisz jég­páncélja alatt. A két búvár egy jégolvasztó berendezés hatását vizsgálta és fényké­pezte a víz alatt Amikor kö­zel félóra után kikerültek a jégpáncél alól, megfelelő 51-, főzetük ellenére annyira át voltak fagyva, hogy a forró kávéval telt csészét is csak segítséggel tudták a szájuk' hoz, emelni. (Reuter) Helyreigazítás Lapunk Január 27-1 számában közölt „Madár a nézőtéren!’ cí­mű cikk írója Tóth János Jász­berényi múzeumigazgató. BmiiiitiiiiiiimiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiHiiiiiir — A SZIGLIGETI Színház mai műsora (7-én) este 7 órakor BEKOPOG A SZE­RELEM, Kunszentmárton- Itan a TEREMTÉS * «OBO- Niii. amely a tömegpusztító fegy­verek betiltásához, a nemze­ti hadseregek megszünteté­sével végződő fokozatos had­erőcsökkentéshez, valamint az ENSZ alapokmányával egyetértésben működő és a Biztonsági Tanács rendelke­zésére álló nemzetközi rend- fenntartó alakulat létrehozá­sához veze' i A leszerelési tárgyaláso­kon elengedhetetlen a Kínai Népköztársaság részvétele. A második dokumentum az európai biztonság meg­teremtésének fontosságát hangsúlyozza. Rámutat, hogy ez a világ­béke egyik fontos feltétele. Az államoknak ezért el kell ismerniük az európai föld­részen jelenleg meglévő ál­lamhatárokat. Egyetlen ál­lam sem vonhatja kétségbe a lengyel-német határ vég­leges jellegét A tanácskozás résztvevői tárgyalásokat javasolnak az atomfegyvermentes öve­zetek létrehozásáról, a regio­nális leszerelésről a Rapacki, illetve más errevonatkozó tervek alapján. Javasoljuk — mondja a dokumentum — hogy az ENSZ keretében hozzák lét­re a valamennyi európai or­szágra kiterjedő kollektív biztonsági rendszert, amely­ben az Egyesült Államok is résztvenne A harmadik dokumentum központi témája a békés egymás mellett élés, ami a résztvevők szerint „nemcsak a háború kiküszö­bölését, a területi integritás és nemzeti függetlenség tisz­teletben tartását, az államok egyenlőségét és a be nem avatkozás elvének elfogadá­sát jelenti, hanem magában foglalja az élet minden terü­letén kialakítható tevékeny nemzetközi együttműködés és verseny lehetőségét is. Ez az együttműködés különösen szükséges a gazdaságilag el­maradottabb államok támo­gatásában. „Erőfeszítéseket kell tenni az Egyesült Nemzetek Szer­vezete egyetemességének biztosítása érdekében. Éppen ezért haladéktalanul el kell ismerni, hogy a Kínai Nép- köztársaság kormánya híva­tott Kína képviseletére az ENSZ-ben”. (MTI). A Pravda szemleírója Kennedy kongresszusi üzenetének külföldi visszhangjáról Moszkva (TASZSZ). Nau­mov, a Pravda szemleírója megjegyzéseket fűz az új amerikai kormány első lépé­sednek, különösen .Kennedy kongres.S7.usi üzenetének kül­földi visszhangjához. Meg­jegyzi, hogy a világsajtó köz­leményeiben és értékelései­ben egyre világosabban ész- x’evehető az aggodalom, és a kétség azzal a politikai irány­vonallal kapcsolatban, ame­lyet az elnök az Egyesült Ál­lamok helyzetével foglalkozó kongresszusi üzenetében meg­hirdetett. Leginkább észrevehető ez az Egyesült Államokban. Az amerikaiak miután megis­merkedtek az ország belső helyzetéről Kennedy üzeneté­ben festett, egyáltalán nem örvendetes képpel, komoly aggodalmat éreznek amiatt, hogy az új kormány nem tu­dott kifejteni valamilyen konkrét gazdasági programot. — Még ennél Is erősebben foglalkoztatja az amerikai közvéleményt ez elnöki üze­netben vázolt külpolitikai program — folytatja Nau­mov. — Felvetik a kérdést, vajon ez a program azt je­lenti-e, hogy más formában tovább folyik a régi, csődbe került erőpolitika, vagy pe­dig valóban új irányvonal, a béke megszilárdítását célzó irányzat kezdődik. Walter Lippmann például Csőmbe ügynöke a Délafrik ni Unióban toboroz Vasárnap megnyílt az ázsiai és afrikai népek „kongói hete** JOHANNESBURG Míg az ENSZ Biztonsági Tanácsában még nem fogad­tak el olyan javaslatot, — amely megoldaná a törvé­nyes rend kérdését Kongó­ban, addig Csőmbe, a belga gyarmatosítók szolgálatában, álló katangai „miniszterel­nök” szabadon szervezi ide­genlégióját, amellyel végleg meg szeretné dönteni Kongó törvényes kormányát. A Johannesburgban meg­jelenő Rand Dail Mail va­sárnap közölte, megérkezett a Délafrikai Unióba Stuart Finlay-Bissett angol állam­polgár, Csőmbe ügynöke, hogy Csőmbe légsugárhajtá­sú vadászgépeinek vezetésé­re alkalmas pilótákat, illető­leg a - gépek karbantartásá­hoz szakembereket; toboroz­zon. Finlay-Bissett kijelen­tette: a keresett pilóták és technikusok azért kellenek, hogy „a levegőben legyenek Csőmbe francia légsugárhaj­tású vadászgépei... ha kitör a polgárháború Kongóban”. KAIRÓ Jusszef el Szebai, az Ázsiai és Afrikai Országok Szolida­ritási Tanácsának főtitkára hétfőn adott nyilatkozatában közölte, vasárnap Ázsia és Afrika valamennyi országá­ban megnyílt a kongoi nép szabadságharcának támoga­tására tartott „kongói hét”. — Beszámolt róla, hogy az ázsiai és afrikai országok helyi bizottságaitól a tanács­hoz érkezett táviratok közöl­ték, a „kongói hét” első nap­ján tüntető felvonulások tá­mogatták a kongói népet és Lumumba'vezetése alatt álló törvényes kormányát. Ezek­ben az országokban a sajtó és a rádió is bekapcsolódott a „kongói hétbe”, amelynek tartama alatt anyagi támo­gatást is gyűjtenek az élel­miszer- és gyógyszerhiány- nyal küzdő kongói területek lakosságának támogatására. (MTI). az elnöki üzenet elolvasása után arra a következtetésre jutott, hogy az amerikai kül- poUiilca „intellektuális végre­hajtó közege továbbra is Acheson és Dulles gépezete”. Az Egyesült Államok szö­vetségeseinek sajtója, amely az elnöki üzenet közzététele után nagy sietve „bravót” kiáltott, később zavartan el­hallgatott, nem tudván, ne­vessen, vagy sírjon-e. Az az éles bírálat, amelyet Kenne­dy a NATO-val szemben gya­korolt, egyes nyugat-európai körökben azt a benyomást keltette, hogy az Atlanti Szö­vetséget az Egyesült Államok puszta katonai szervévé akar­ja változtatni. Ami a független afrikai, ázsiai és latin-amerikai or­szágokat illeti, ezek nagy bi­zalmatlansággal fogadták az új amerikai elnök üzenetét Ebben az összefüggésben Naumor idézi a Voice of Ethiopia című lap kijelenté­sét, amely szerint az új ame­rikai elnök üzenetében túl nagy figyelmet szentelt az úgynevezett „kommunista ve­szély’* badar koholmányai­nak. Naumov megállapítja, hogy a kubai közvéleményben fel­háborodást keltett az új ame­rikai kormány Kubával szem­ben elfoglalt álláspontja. A Mundo című lap így válaszolt Kennedy álláspontjára: „Vi­lágos, hogy az új ame. lkai elnök azért vádol bennünket kommunizmussal, hogy meg­szervezze Kuba ellen az egész amerikai szárazföldet. Elődje is megpróbálkozott ezzel, de vajmi kevés sikerrel”. — így ítél a világ Kennedy elnök első kétheti tevékeny­ségéről — állapítja- meg a Pravda szemleírója. „Fidel Castro változatlanul népszerű a kubai parasztoknál” - panaszolja a Miami Herald HAVANNA A kubai kormány vasár­nap bejelentette, hogy szom­baton állami kezelésbe vette a eaimanerai vízműveket, mert tulajdonosai nem gon­doskodtak az üzem termelé­sének biztosításáról, hanem eltávoztak. Ismeretes, hogy ez az üzem látja el vízzel a Guantanamoban lévő ameri­kai haditengerészeti támasz­pontot is. Dorticos kubai elnök va­sárnap megjelent a kubai pedagógusok havannai nagy­gyűlésén. Az elnök megálla­pította, hogy elszaporodtak a kubai római katolikus egy­ház ellenforradalmi tevé­kenységének megnyilvánulá­sai. „Ez a tevékenység nem véletlenül fokozódott — mon­dotta—, hanem nagyon fél­reérthetetlenül és jelentőség- teljesen egybeesett azzal az időponttal, amikor az ameri­kai kormány bejelentette, hogy több segítséget juttat a külföldön tartózkodó „kubai lázadóknak, és ezzel szerte- foszlatta a kubai—amerikai íű­Ar­kapcsolatok javulásához zött reményeket”. A gyűlésen felszólalt mando Hart, a kubai neve­lésügyi miniszter is, aki is­kolareform előkészítésének tervéről beszélt. MIAMI Az Egyesült Államokban megjelenő Miami Herald nyiltan ír a kubai ellenfor­radalmárok szervezkedésé­ről. Kubában és Washington­ban szerzett adatokra hivat­kozna bevallja, hogy a’Ku­bába átdobott ügynökök — „elegendő fegyver- és élelmi­szer-utánpótlást kapnak, fő­ként repülőgépekről ledobott ejtőernyőkkel”. A lap úgy véli, hogy ezek a jól ellátott ügynökök azért nem érnek el eredményt, mert „munká­juk nincs összehangolva és hiányzik egy központi pa­rancsnokság”. Ugyanakkor azonban ön­kénytelenül beismeri az iga­zi okot is, amikor megálla­pítja „Fidel Castro változat­lanul népszerű a kubai pa­rasztok tömegénél”. (MTI). ELKERULHETO-E A HÁBORÚ? — II. rész — b) jelentős befolyással van az erőviszonyok alakulá­sára a nemzetjzözi kommunis­ta mozgalom növekedése és ideológiai egysége, a marx­ista—leninista eszme életere­jét, térhódítását bizonyítják a számok is. 1919-ben 19. 1939-ban 43, 1957-ben 75 és 1960-ban már 87 országban működik legálisan vagy ille­gálisan a munkásosztály for­radalmi pártja. E mozgalom ilyen rohamos erősödésének döntő tényezője a Szovjet­unió, majd a szocialista tábor létrejötte volt Ez lelkesítette, és lelkesíti ma is a világ kommunistáit, a Szovjetunió Kommunista Pártjának har­cából merítettek és meríte­nek erőt küzdelmeikhez. A nemzetközi kommunista moz­galom egységes, melynek fé­nyes bizonyítéka az 1957-ben éá 1960-ban Moszkvában megrendezett kommunista és munkáspártok tanácskozása, ahol együttesen vitatták meg a forradalmi munkásmozgal­mat érintő ösSzes kérdéseket és határozták meg a legfőbb feladatokat. A kommunista pártok vezetésével harcol a munkásosztály az imperializ­mus, a kizsákmányolás, a há­ború ellen, hazája független­ségéért, a világbéke megvé­déséért. E pártok vezetésével > teremtődött meg annak a le­hetősége, hogy a háborúelle­nes erők egységfrontot képez­ve képesek legyenek útját állni a háborúnak. c) A gyarmati felsza­badító mozgalom olyan fontos tényező, amely az erő­viszonyoknak a szocializmus javára való eltolódását ered­ményezi, gyengíti az imperia­lizmus gazdasági, politikai és katonai erejét s növeli az an- tiimperialista erőket. A má­sodik világháború óta eltelt időszak alatt a gyarmati és félgyarmati népek független­ségi harcai nyomán óriási területen szűnt meg a gyar­mati uralom. Ezen országok függetlensége elválaszthatat­lanul összenőtt a Szovjetunió s a szocialista tábor létével. Harmincnyolc szuverén ál­lam jött létre 15 év alatt. Ezek az államok élvezik a szocialista táborral kötött elő­nyös gazdasági-, kereskedel­mi kapcsolatokat és ugyan­akkor a nemzetközi politiká- ban pedig mintegy „békeöve­zetet” létesítenek a szocialis­ta országok körül. Nemzetkö­zi fórumokon hallatják sza­vukat, s támogatnak — egyes esetekben kezdeményeznek olyan akciókat, amelyek a béke ügyét szolgálják. d) Igen nagy- jelentősége van a világbéke-mozga­lomnak is. Ilyen nagy és szervezett erőt magában fog­laló nemzetközi mozgalom a II. világháború előtt még nem volt. A II. világháború befejezése után jött létre a világ történelmében először az emberiség szervezett béke­mozgalma. Száz és százmil­liók fogtak össze — fajra, nemre, vallásra és politikai meggyőződésre való tekintet nélkül a háború megakadá­lyozására és a béke megvédé­sére. A béke biztosítása nem­csak a munkásosztály, a pa­rasztság és a kispolgárság ér­deke csupán. Ezért azokat a tőkés elemeket is lehet — és be kell vonni e mozgalomba, akik készek együttműködni a háború elhárításában. így jut kifejezésre a kommunista- és munkáspártok 1960 novembe­ri moszkvai nyilatkozatának igazsága, hogy „a béke hívei­nek mozgalma korunk legát­fogóbb mozgalma E mozgalom legerősebb tá­maszai a szocialista világ- rendszer országai, mert azok társadalmi lényegéből követ­kezik a béliéért folyó harc. A háborúra készülő ag­resszoroknak számolniok kell a nemzetközi békemozgalom erőivel. e) A háború elkerülhetősé­gét vizsgálva, nem szabad fi­gyelmen kívül hagyni az im­perialisták Jiözött meglévő el­lentéteket sem. Az egyes Im­perialista hatalmak különbö­ző tőkés csoportjai nem egy­ségesek. Jelenles két tő irányzat figyelhető • meg: egyik igyekszik a háború felé, ezzel akarja levezetni a belső ellentéteket, valamint elfojtani a kapitalizmus ellen egyre erősödő mozgalmakat; másik: szeretné szélesíteni a gazdasági és kereskedelmi kapcsolatait a Szocialista tá­borral, s a tapasztalatok alap­ján ez az erő egyre növek­szik. Az egyes imperialista csoportok egymásközötti el­lentéte, valamint a tőkésekés a munkások közötti, egyre növekedő ellentét következ­tében az imperializmus egy- új háborúban nem rendelkez­ne szilárd hátországgal. Az imperializmus súlyos gazda­sági nehézségekkel küzd, gaz­dasági válságjelek tapasztal­hatók az USÁ-ban és Nyugat- Európában is. A munkanél­küliek száma is tovább nö­vekszik. Például az USÁ-ban meghaladja az 5 milliót a teljes munkanélküliek száma, Nyugat-Németországban a másfél millió főt. Ezenkívül e „bajok” mellé más politikai gondok is já­rulnak. Olyanok, mint Fran­ciaország algériai gondjai, Olaszország és Ausztria ellen­tétei, Belgium belső ellenté­tei és sok hasonló probléma. A szövetségesek között nincs meg a teljes egység. Igaz, a szocialista rendszer iránti harcban egységesek, mégis nagy gondot okoz szá­mukra az az ellentét, amely az USA és a többi tőkés or­szág, Nyugat-Németország és az angol tőkések között, a nagy és kis tőkésországok kö­zött stb. fennáll. Az Imperialisták egymás­közti ellentétei — ha nem is közvetlenül, de közvetve ha­tással vannak az erőviszo­nyok alakulására. S ezt a há­borús lehetőségek vizsgálatá­nál nem hagyhatjuk figyel­men kívüL Ezek azok a legfontosabb tényezők, amelynek hatására a szocializmus erői ma erő­sebbek, mint tegnap voltak és holnap még erősebbek lesznek. Mindezek alapján arra a kérdésre, hogy elke­rülhető-e a világháború, azt a választ adhatjuk: igen. megvan a háború elkerülésé­nek reális lehetősége. De nem következik ebből a megállapításból automati­kusan az, hogy most már nem lesz háború. Míg fennáll az imperializmus, a háború gaz­dasági alapjai is megvannak A szocialista táboron, a viláp békeszerető erőin áll,, hogy minden lehetőséget felhasz­nálva, megfékezzék a hábo­rús agresszorokat Az agresszív háborús körök nem mérlegelik reáli­san az erőviszonyokat. Elva­kult düh, kalandorkodás, pro­fit-éhség vezérli őket. A há­borús uszítók mindenre képes elemek, akik bármikor, bár­milyen csekélység miatt lán­gokba boríthatják a világot. Ez fokozott éberségre int és arra, hogy a békéért küzdő erők sorait még szorosabbra zárjuk,, következetesen, lan­kadatlan erővel küzdjünk a béke biztosításáért, mindazon tényezők állandó erősítéséért, amelyek a béke fenntartásá­nak bázisát ké’-''’»ilr. Szekeres Unit

Next

/
Thumbnails
Contents