Szolnok Megyei Néplap, 1961. február (12. évfolyam, 27-50. szám)

1961-02-28 / 50. szám

ÍÖ61. február 28. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 A termelékenység növelésére, az önköltség csökkentésére, a minőség javítására törekszenek a Tisza Cipőgyár dolgozói ÖNTEVÉKENYSÉG de milyen áron...? Eredményesen zárták a ta­valyi évet a Tisza Cipőgyár dolgozói Ékes bizonyítéka ennek: az üzem bejáratát dí­szítő élüzem jelvény... és az a három heti fizetésnek megfelelő nyereségrészese­dés, amit a munkások rövi­desen kézhez kapnak. Az elmúlt év sikerei, a szo­cialista versenymozgalom fel­lendülése, arra ösztönzi a vállalat minden dolgozóját, hogy ez évben még nagyobb célok elérését tűzzék maguk elé. háromszázötven ezer PAR CIPŐ PLUSZKÉNT A munkások párt-, szak­szervezeti, röpgyűléseken és más összejöveteleken megvi­tatták a lehetőségekei ame­lyekkel túlszárnyalhatják évi ‘érvükét... A gyárban nagy múlttal rendelkezik a szocialista ver­senymozgalom. Ennek kö­szönhető leginkább: az el­múlt években szép eredmé­nyeket értek el a munka ter­melékenységének növelésé­ben, a minőség javításában, az önköltség csökkentésé­ben. A munkaverseny-moz- galmukat az idén továbbfej­lesztik. hogy még több, jobb­minőségű árut termeljenek. Az adott lehetőségeket szá- mftásbavéve megfogadták: 1961-ben 300 ezer pár bőr és 50 ezer pár tornacipővel töb­bet gyártanak, mint amit éves tervük meghatároz. A versenyvállalás teljesítése éves szinten — 2 napi terv­nek megfelelő — 0.7 száza­lékos túlteljesítést jelent. NÉGY MTLLIÖ FORINT ÉRTÉKŰ ANYAGOT, ENERGIÁT TAKARÍTA­NAK MEG Tudott dolog: népgazdasá­gunk további fejlődésének egyik tartaléka a termelé­kenység további növelése. A gyár dolgozói vállalták: hogy 1960-hoz viszonyítva párok­ban 8,1 százalékkal, érték­ben pedig 7,1 százalékkal növelik a termelékenységet. Az anyagtakarékossági és önköltségcsökkentési brigá­dok szeretnének a tavalyihoz hasonló eredményeket elér­ni. Megfogadták, hogy ez év­ben 4 millió forint értékű munkabér, anyag és energia megtakarítását teszik lehe­tővé. Oj termékek Közismert: nem elegendő a versenyszellem propagálá­sa, hanem meg kell teremte­ni a megfelelő anyagi és technológiai feltételeket. A cipőgyárban az idén is jelen­tős összegeket fordítanak a gyártás technológiai fejlesz­tésére, az egészségesebb, jobb munkakörülmények kialakí­tására. A múlt év végén bevezet­ték az ágyazott talpbetétes fussbett-szandálok gyártását. Ebből 100 ezer párat készí­tettek, 60 ezer párral többet, mint tavaly. Vállalták még: 20 ezer bőrfelsőrészű szlip- papucs gyártást is, amivel jelentős mennyiségű bőrfel­sőrészt takarítanak meg a gyár dolgozói. Százezer párral több férfi vulkanizált bakancsot készí­tenek és bevezetik a vulka­nizált gyermek bakancsok gyártását Az új termékből 50 ezer párat juttatnak a belföldi piacnak — a fo­gyasztóknak. Sokan ismerik a mezőtúri Villgép nevét Nézze csak meg a kedves olvasó lakásán, munkahelyén a villamos be­rendezéseket! Kapcsolja be vasalóját (persze, ha nem rég vette), ne féljen, hogy megég a ruha. Jelez a buszvezető­nek, mielőtt le akar szállni — nyomja meg a gombot... figyelje meg! Itt készült Me­zőtúron. Nem kell szétszedni a kapcsolókat Elárulom: , va­lamennyiben kisebb-nagyobb érintkező van. Erről akarok írni. — A szocialista munka- brigád egyik tagja — Jordán László — értékes újítást nyújtott be nemrég — mond­ja Vándlik Pál műszaki ve­zető. A vörösréz érintkező lapkák kivágó szerszámát újította. A vezérlő kapcso­lókhoz szükséges érintkezők­A Mezőgépiparban talán egyetlen negyedév ter­melése sem jár olyan közvet­len haszonnal, mint az elsőé. A harmadik negyedévben gyártott palántaültető gépek­kel például az állami gazda­ságok, termelőszövetkezetek csak a következő tavaszon tudnak dolgozni. Az első ne­gyedév termékei viszont alig, hogy kikerülnek a gyárból, máris munkába állhatnak. Ezért fontos az év kezdeti szakaszának termelése a Tö-r rökszentmiklósi Mezőgazda- sági Gépgyárban is. De nemcsak ezért. Üjtípusú gépeket is gyártanak, olyano­kat, melyre az emberi munka­erő kímélése szempontjából múlhatatlanul szükség van. Maradjunk a palántaültetők példájánál. Az első negyed­évben 280 palántaültetőt' kell gyártania a Törökszentmikló­si Mezőfeazdasági Gépgyár nak. Tavaly jól beváltak ezek a masinák, s mivel alig van 3—400 ilyen gép az ország­ban, szükség van arra. hogy tavaszra nagyobb széria ke­rüljön ki a Mezőgépgyárból Haladt is a gyártás, csak mű- qpyag tárcsalemez hiányában nem tudják befejezni ezeket a gépeket így közel száz majdnem eljesen kész palán­taültetőgép foglalja a helyet a gyárban. S mikor lesznek készen’ ről van szó. Tudott dolog, a vörösréz import nem közömbös tehát, hogy belőle mennyi vész kárba darabo­láskor. Az úi ,-'tt szerszám­mal — előzetes számítá­sok szerint évente 40 ezer forint megtakarítást érünk el. Jordán elvtárs a lenti mű­helyben éppen az újított munkagép szerelésén dolgo­zik. — Szeretek tisztában lenni azzal, amit csinálok, — ma­gyarázza, amikor újításáról faggatom. — Itt van például ez a kisgép — mutat a régi kivágószerszámra —, mindig -ossz szemmel néztem, hogy sok hulladék marad utána. Az új szerszámmal készült érintkező lapok gyártásánál aránylag elenyészően kevés a hulladékanyag. A munkada­V' — Ha meglesz a műanyag tárcsalemez. De mikor lesz meg? A papkeszl Colorchemia vállalta annakidején a mű­anyag gyártását, s az első szállítmányt meg is küldte a Mezőgépgyámak. örültek ü neki a törökszentmiklósiak — csak azon bosszankodtak, hogy a küldemény fele selejt lett. Különböző fórumokon sok szó esett már arról is, hogy egyenletesebbé kellene tenni a szállítást, ne a negyedév végén zúdítani az árut. A sok beszédnek azonban még nem mindig van foganatja. Ez az­tán különböző károkkal jár. A Mezőgépgyámak például januárban 80 kultivátört kel­lett volna elkészítenie, s csak 52-t gyártott, mert nem ka­pott elegendő csövet Legyen öntevékeny az üzem vezetősége — szok­ták ilyenkor mondani. A me­zőgépgyáriak öntevékenyked­tek. A hiányzó csöveket úgy pótolták, hogy megbízták a helyi Gépjavító Vállalatot az­zal: készítsen lemezekből csö­veket. Százötven géphez gyár­tottak így alkatrészeket A számlákat még nem kapták meg, de el lehet képzelni, mi­lyen összegbe kerül a hegesz­téssel, kisipari módszerekkel történő Csőgyártás. Mégis csi­nálták. mert a minisztérium nem fogad el kifogást, a ter­rab széle sokkal simább, ke­vesebb munkaórát fordítunk az utómegmunkálására. Igen. Sokat hallottunk már i mezőtúri Villgép újítóiról. Ügyes, a termelékenységet növelő szerszámaikat, kisgé­peiket m^esodáltuk a tech­nikai kiállításon is. A válla- j lat dolgozói elmondták: ez évben 6—8 fajta cikket gyár- j tanak. Szállítanak a Wil­helm Pieck Vagon- és Gép­gyárnak, a debreceni Finom- mechanikának, a budapesti Ikarusnak. Ok újították a villanyvasaló hőszabályozót, a műanyag sakkfigurákat készítő automatát. A mű­szaki vezető irodájában még sok olyan javaslat van, ame­lyeknek kivitelezésére rövi­desen sor kerül. Fehér István Mezőtúr, Mg. Technikum vet teljesíteni kell. Igen ám, de milyen áron „? Igaz, a központi anyagkész­let sem kimeríthetetlen, elő­fordulhat, hogy határidőié nem kapják a gyárak azt az anyagot, amire szükségük vojna. Ennek ellenére jobb kooperációval elejét kellene venni annak, hogy kisipari módszerekkel kelljen egy-egy üzem alkatrészgondjain segí­teni. A mezőgépgyáriak januári készárutervüket az előbb fel­sorolt okokból nem teljesítet­ték. Ennek ellenére javukra szól, hogy a tervezett 120 ló- gereblye helyett 154-et, 60 disztiller helyett hetvenet ké­szítettek ebben az időszak­ban. S mi lesz a következő hónapokban? Csak az anyag- ellátás késlelteti a munkát ? Korántsem. Még most sem tudják például, hogy 500 vagy ezer j árva zúzó t kell gyárta- niok a$ idén. Ügy is summázhatnánk a Mezőgépgyár éveleji tapasz­talatait: a felsőbb szervek ha­tékonyabb munkájára okvet­lenül szükség volna. S. B. Kiváló baromfitenyésztők tanácskozása Március 2-án délelőtt 9 óra­kor a megyei tanács nagyter­mében tanácskozásra gyűl­nek össze a kiváló eredményt elért baromfitenyésztők. Dr. Kántor István, a Földműve­lésügyi Minisztérium • barom­fitenyésztési osztályvezetője .,A baromfitenyésztés legfon­tosabb kérdései” címmel elő­adást tart. Megyénk termelőszövetke­zeteinek e téren elért ered­ményeiről. a leggyakrabban tanasztalt hibákról dr. Zsigri István megyei főállatorvos és Kiss Dezső, a megyei tanács vb állattényésztő.ie számol be. az összefoglalót Horváth Im­re elvtárs. a Hazafias Nép­front mmrvel elnöke tartia. nnuiiiiiiiiuiiiiiiiiiimiiiiiimiiiiniHimtiiiii Tengeralattjáró helikopter Jacques Piccard, a híres sztratoszféi : kutató Auguste Piccard fia New Yorkban gyűjtést indított egy ún. „Mc- soscath” megépítésére, amely nem egyéb tengeralattjár 1 t helikopternél. Készül a dugványozógép ... a Törökszentmiklósi Mezőgazdasági Gépgyár próba- műhelyében. Pálinkás István művezető a hagymadugvá­nyozó prototípusát szereli Negyvenezer forint értékű újítás 1 GONDOLKOZZ, VIZSGÁLÓDJ... legjobb lény „képére és ha­sonlatosságára” teremtett lé­nyek élete és munkája, s ők maguk miért oly esztelenek, irigyek, mohók és kegyet- lenek?'’ 'II. RÉSZ) No és hogyan állunk a cél­szerűséggel? Ez is rendkívül érdekes, mert a tankönyv sze- rint „A célszerűségből vett is­tenérv valamennyi istenérv közül legmegragadóbb.” (19. oldal). Ez a legmegragadóbb érv így hangzik: *... bizto­san következtetünk a ter­mészet célszerű műveinek láttára egy értelmes lényre, aki ezeket a műveket ki ter­vezte és megvalósította. Ez a végtelenül értelmes lény az isten.* Vagyis a világon minden célszerű. „Célszerű a hal uszonya, mert jó az úszásra, a madár szárnya, mert jó a ’-épülésre, a ragadozók csőre, "oga és karma, mert jő a zsákmányszerzésére” — így a ‘ankönyv. Tovább nem sorol- !a. pedig a középkori skolasz- f,’kus egyházatvák még ilye­neket Is mondtak: az ember­nek azért van térde, hogy ‘■'-rdelve is imádhassa az is* f°nt; a nyúlnak azért van fe­hér farka, hogy könnyű le­aven lelőni. Az emberi történelem nagy- mi közül sokan megcáfolták már a célszerűségi ..istenér­vet”. Voltaire a következü­ket írja: „A világban feltét­lenül sok rossz van és ez a rossz senki számára nem jó. hacsak nem feltételezzük, hogy a székrekedést külön a natikus kedvéért teremtette isten... A kézműves, akit rosszul látnak el anvaeenl és szerszámokkal, még felhoz­hatná mentségére: nem csi­nálhattam másképp. De... te szegény púpos, ki mondta ne­ked. hogy az isten nem tudott téged púp nélkül teremteni?” Kelne gúnyosan paródizál- ja a teleológiai istenérvet: „A bika azért van. hogy ie- gyen miből erős húslevest főzni, a szamár azért, hogy legyen az embert mihez ha­sonlítani, az ember pedig az­ért, hogy megegye a húslevest és ne legyen hasonló a sza­márhoz". A „legmen adóbb I*- tenérv* egyik legmegraga­dóbb cáfolatát Gorkij adta: „Miért nem teremtette Isten a világot kizárólag fekete földből, miért vannak termé­ketlen, homokos, agyagos föl­dek: ml szükség van a mo­csarakra, a szikes földekre és a terméketlen sivatagokra ? Miért kell. hogy az egyik or­szágban csak moha terem­jen. a másikban pedig a föld egész éven át ontsa a parasz­toknak a gabonát, a zöldség, féléket és a gyümölcsöt? Mi­ért vannak szúnyogok, tervek, poloskák, legvek, böglvök. egerek, űrvék és egvéb me­zei kártevők, amelvek sok tízezer tonna gabonát falnak fel? Miért van oly reneeteg dudva. ártalmas növény, amely kiszívta a talaj ereiét? Miért van a kőszén oly tné- Iven a föld gyomrában? fis általában miért van az, how oly nehéz az állítólag a leg­okosabb. leglrgalmasabb és Néhány kérdés — és a cél­szerűség elve szétfoszlik. Ám a tankönyv Itt is hagy egy icipici kaput: „A célszerűt- ienségből — ez nyilván saj­tóhiba a tankönyvben, de an­nak viszont szellemes! — vett istenérvet legkevésbé sem gyengítené az a körülmény, ha számtalan célszerűség mel­lett egv-két célszerűtlen ese­tet lehetne megállapítani; éppoly kevéssé, mint ahogy egy remekmű értékét nem csökkenti a szövegbe becsú­szott sajtóhiba.” (20 oldal). Dehát ez. — célszerűtlen séget találni — már a saiát kiin­dulópontjuk cáfolata. Igaz, hogy burkolt, szégyenlős, de cáfolat! 4. „Az emberi természet­ből vett istenérvek” szerint isten létét bizonyítja, hogy az emberek vágynak az igaz­ságra, a boldogságra — s ezeket a vágyakat isten ol­totta beléjük. Hogy ez „észok” lehessen, előzőleg persze el kell fogad­nunk igaznak. A tankönyv fel­tételezi ezt a megnyugvásos beletörődést és a továbbiak­ban ..észokként” kezeli. Ké­sőbb már bizonvít Is vele. A természeti törvényeket — így az Alapvető hittan — isten hozta, néki kellett te­hát hozni az erkölcsi törvé­nyeket is. Nem jöhettek lét­re másként, mert akkor meg­változtathatók lennének. Az erkölcsi törvények pedig örökéletűek. A tankönyv né­hány példával próbálja iga­zolni magát! „A római és görög társada­lom megengedte az újszülött gyermek kitételét, de azért ez csak bűn volt. A föníciaiak megengedték, sőt szent dolog­nak tartották Asztarté isten­nő templomában a paráznál­kodást, de azért ez csak er­kölcstelenség maradt. A rab­szolgák áruba bocsájtása, sőt megölése is megengedett volt a régi pogány társadalmak­ban, de ki mondja, hogy ez nem ütközött egy felsőbb er­kölcsi rendbe?” — De miért áll meg a rabszolgatársada. lonjnál a tankönyv? Az em­berek kizsákmányolásáról, amely a kapitalista társada­lom alaptörvénye, mi a véle­ménye az egyháznak? Ha lo­gikusan folytatjuk az idézett gondolatsort, úgy el kell Ítél­ni a kizsákmányolást, függet­lenül attól, hogy a kapitalista társadalomban az uralkodó osztály azt erkölcsösnek tart­ja. Ha viszont nem ítélik el, akkor pedig megdől az, hogy örök, egyértelmű „isteni” er­kölcs nincs. Az erkölcs a kor­nak, a társadalomnak megfe­lelően változik. így viszont az is megdől, hogy az erkölcs mint „észok” isten létét iga­zolja. Tévednénk, ha azt gondol­nánk, hogy az erkölcsi észo­koknál nincs kiskapu! Van! „Isten, mint az erkölcsi tör­vény szerzője, felmentést ad­hat az erkölcsi szabályok alól... így pé'dául átmene­tileg felmentést adott az egy- nejűség törvénye és. a házas­ság felbonthatatlanságának törvénye alól...” Vagyis, az erkölcsi törvények nem vál­toznak. de ha megváltozná­nak, akkor ez is isten akara­tának a jele. Van itt magya­rázat mindenre! S az utolsó észok: „Az em­beri nem közmegegyezése, is­ten léte mellett tanúskodik ... Igaznak kell tehát elfogad­nunk az összes népek hitét, mely azt muta*ia, hogy van isten.” (22. oldal). S hogy a „népek” a vallás kezdeteiben csak egy fát vagy követ, majd az ókorban úgy­szólván mindent istenként tiszteltek, az nem akadály, hisz „ ... különböző népek és különböző korok felfogása is­tenről különböző volt. Ez azonban, az alaotény jelentő­ségét nem változtatja.” (23. oldal). Ha valóban ioy van, miért fordított — és fordít ma is — az egyház oly nagy gondot a „vagányok” megté­ri* A keresztesháborúk­ról megváltoztatta az alap- tény jelentőségét, „észok”- ként nem? Az Alapvető hittan isten tulajdonságairól is szól. A tankönyv szerint: tökéletesen, határtalan és örökkévaló; 6 a „végtelen nvugalom: moz­gat mindeneket, de őmaga a mozdulatlan erő” (23. o'dal), jó és gondoskodó; végtelen nagy, ezért mindenható bölcs és ezért mindentudó; szelle­mi lénv és egy — három sze­mélyben. A helyszűke miatt csak né­hány .tulajdonságot” tudunk megvizsgálni, s cáfolatunk­ként a bibliából idézeteket felhozni. A mindent tudó isten tette fel a kérdést: „Adám. hol vagy?" Pedig ha mindent tu­dó. ezt tudnia kellett volna. Mint ahogy terepszemlére sem lett volna szüksége, mi­kor Sodomáf és Gomorát el akarta pusztítani: »Mondá ez* után az Ür: — mivelhogy odomának és Gomorának iáltása megsokasodott és mivelnogy az 6 bűnük felet­tébb megnehezedett — alá­megyek azért és meglátom, vajon teljességgel a hozzám felhatolt kiáltás szerint cse- lekedtek-é, vagy nem? — tud­ni akarom.” íMózes I. könyv 18. rész 20—21. vers). S hogyan kell a végtelen jósággá1 és irgalmassággal összeegyezte'ni a kővetkező­ket: *... megbüntetem a ? atyák vétkét a fiákban har­mad- és negyediziglen”. (Mó­zes II. könyv 20 rész 5. vers). Ugyan milyen igazságosság az. ha valaki a saját hibájá­ért az emberiséget sújtja özönvízzel? Hisz a biblia sze­rint a teremtés minden ak­tusa után „... Iátá az Isten, hogy az jó”. Később pedig: ..És látá az Űr hogy megso- kasult az ember, gonoszsága a földön, és hogy szíve gon­dolatának minden alkotása szüntelen csak gonosz. Meg- báná ezért az Ür, hogy te­remtette az embert a földön és bánkódék az 6 szívében És mondá az Űr: Eltörlöm az embert, akit teremtettem, — a földnél^ színéről, az emberi a barmot a csúszómászó ál­latokat és az ég madarait mert bánom, hogy azokat te­remtettem.” (Mózes L köny­ve 6. rész 5—7 vers). Számtalan példát sorolhat­nánk még, melyek a vallási tanításokban rejlő képtelep ellentmondásokat és e tanítá­sok hamis voltát bizonyítják. Ám ennyi egyelőre elég. Hisz e cikknek célja úgyis csak az, hogy elgondolkoztas­son- , Varga László /

Next

/
Thumbnails
Contents