Szolnok Megyei Néplap, 1961. január (12. évfolyam, 1-26. szám)

1961-01-19 / 16. szám

\ VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! (SZOLNOK OK MECTElXÁ /j* W ^Ttenlau A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XII. évfolyam, 16. szám. Ára 50 fíllép 1961. Január 19., csütörtök. Nagy iramú fejlődés a baromfitenyésztésben Az idén tovább bffvítik a keltetőál omások hálózatát, új erőtakarmánygyárat létesítenek A legutóbbi esztendőkben, különösen pedig 1960-ban je­lentős eredményeket értek el a nagyüzemi baromfitenyész­tés alapjainak megteremtésé­ben. Az ország baromfiállomá­nyának alakulásáról és a kel­tetőhálózat fejlesztéséről dr. Kántor István, a Földműve­lésügyi Minisztérium kisállat tenyésztési osztályvezetője adott tájékoztatást. Elmon­dotta. hogy bár a felszabadu­lás előtti évek 21—22 milliós baromfiállományával szem­ben 1960-ban 27 millióval számoltak, az állomány mégis kevésnek bizonyult a rendkí­vül megnövekedett igények kielégítésére. Elsősorban a lúd, a kacsa és a pulyka törzsállomány utánpótlása volt elégtelen, de a tyúkállo­mány növekedése sem tudta a tő j őstermeléssel szemben támasztott igényeket kielégí­teni. Jobb a helyzet a baromfi­hústermelésnél. Jellemző, hogy az idei terv 40, az 1962. évi terv pedig 60 millió na­posbaromfi gépi keltetését irányozza elő. A termelőszö­vetkezetek részére 1957-ben 160 ezer naposbaromfit adtak át a keltetőállomások, a múlt évben tízmilliót, s az idei terv mór tizenötmillióra szól. Az idén tovább növelik a keltetőállomások számát, a meglevő állomásokat bővítik és korszerűsítik. 1960-ban 747. egyenként tízezres keltetőgép működött az országban, most újabb 400 nagyteljesítményű gépet állítanak üzembe. A bábolnai keltetőállomás az Hivatalosan megerősítették, hogy Lumumbát Katangába szállították f Csőmbe csendőrei brutálisan bánt almozták a kongói miniszterelnököt terelnököt az Elisabethville- től 60 mérföldnyire fekvő Ja- dotville-ben börtönözték be. A hírügynökségi jelenté­sekből kitűnik, hogy Lumum­ba és társai megérkezésekor ENSZ-katonák is voltak az elisabethvillei repülőtéren, akik tétlenül végignézték, milyen brutálisan bánik a ka- tangai csendőrség a foglyok­kal. Svéd ENSZ-katonák el­mondták, hogy a csendőrök a három foglyot „rettenetesen megverték.” Az egyik katona kijelentette: „kibírhatatlan látvány volt. Lumumbát és két társát kivonszolták a re­pülőgépből, egymáshoz kö­tözték őket úgy, hogy még járni is alig tudtak és bék­lyót vertek rájuk. Ezután af­rikai és fehér csendőrök vet­ték körül a foglyokat, majd hosszú időn ót ütlegelték őket. Lumumba és két társa a földre zuhant, s ekkor a csendőrök puskatussal sújtot­tak arcukba, rugdosták és pü- fölték őket Amikor a kime­rült foglyok elnyúltak a föl­dön, a fegyveresek egy kis szünetet tartottak, majd ké­sőbb ismét folytatták a ve­rést." A repülőtér egyik tisztvise­lője így nyilatkozott: „El kel­lett fordulnom, mert már nem bírtam nézni a sok ször­nyűséget.” Az AP hozzáteszi, hogy Lumumba és társai zokszó nélkül tűrték a bántalmazó-1 erőtakarmány gyártásában. Eddig egyetlen erőtakar- mány-gyár működött az or­szágban, amelynek évi 8000 vagonos termelése megközelí­tőleg sem elégítette ki az igé­nyeket. Ez évben Szentesen új, korszerű erőtakarmány- gyárat építenek. Az új gyár az év második felében kezdi meg működését és naponta 36 vagon szemcsézett vagy liszt­alakban készített erőtakar­mányt bocsát az állattenyész­tő üzemek rendelkezésére. A gyárakon kívül több takar­mánykeverő üzem is műkö­dik. A szakemberek megállapí­tása szerint az ország barom­fiállományának zöme az egyéni tenyésztők tulajdoná­ban van, ezért rendkívül nagyjelehtőségű a háztáji ba­romfitenyésztés fenntartása. Illetve szélesebbkörű meg szervezése. Számos vidékről igen életrevaló kezdeménye­zések indultak máris: egyes közös gazdaságok szerződést kötnek a tagok háztáji gazda­ságaiba adott naposbarom­fiak felnevelésére és munka­egység-részesedést adnak a gondozóknak, másutt kotlós- tyúkokat vesznek át az egyé­ni tenyésztőktől. Vannak olyan községek, ahol a te­nyésztők megállapodtak egy­más között, hogy portánként legalább tíz baromfit adnak az állami felvásárlószervek­nek minden évben. Kedvező feltételeket teremtenek az idén a szerződéses baromfi­nevelésre, hizlalásra és tojás­termelésre a takarmányjutta­tási akciókkal. Jellemző pél­dául. hogy csupán az étkezési tojásértékesítési szerződéskö­tések révén ez évben 2400 va­gon baromfitáphoz jutnak a tenyésztők, állami áron. — (MTI) EUsabethville (MTI) Szerdán Elisabethville-ben hivatalosan megerősítették, hogy Lumumba kongói mi­niszterelnököt két fogolytár­sával együtt Katangába szál­lították. Csőmbe bábkormánya hi­vatalos közleményben jelen­tette be, hogy Lumumbát „Kaszavubu elnök kérésére, a katangai kormány bele­egyezésével Katangába szállí­tották, mert a thysville-i bör­tönben nem voltak biztosítva őrzéséhez a kellő feltételek. Lumumba kedden érkezett meg az elisabethvillei re­pülőtérre.” A közlemény elmondja, hogy Lumumbával -együtt hurcolták ide Mpolo táborno­kot, az ifjúsági ügyek mi­niszterét, valamint Okitot, a kongói szenátus alelnökét. Hivatalosan nem közölték, hogy Lumumbát és fogolytór- ssit hova szállították, de az AP tudni véli, hogy a minisz­idén 25 és jövőre újabb 25 géppel gyarapszik, a jelenleg 25 gépes pécsi állomást pedig 1961-ben bővítik 40 gé­pesre. Az Élelmezésügyi Miniszté­riumban Láng György, a Ba­romfiipari Igazgatóság veze­tője adott tájékoztatást a ba­romfifelvásárlás és az erőta- karmánv-gyártás alakulásá­ról. Jellemzésül elmondotta, hogy a mezőgazdasági nagy­üzemektől felvásárolt élőba­romfi mennyisége egy év alatt több mint kétszeresére nőtt. 1959-ben az állami gaz­daságoktól és termelőszövet­kezetektől 426 vagonnyi ba­romfit vettek át a felvásárló szervek. 1960-ban már elér­ték a 900 vagont. Az idén nagyarányú fejlő­dés várható a baromfi áruter­melésnél rendkívül fontos Újabb IS termelőszövetkezet vásárol esőztető berendezést Megyénkben a közös gaz­daságok az idén is jelentős összegeket fordítanak az ön­tözéses gazdálkodás fejlesz­tésére. Az egyszerű öntözési módok mellett a kertészetben az ipari és takarmánynövé­nyek termesztésénél mind szélesebb körben alkal­mazzák az esőztető berende­zéseket. Tavaly, a megye termelő- szövetkezeteinek tulajdona, ban mintegy 82 esőztető be­rendezés működött és ezzel több, mint 6.500 hold földet öntöztek. A legtöbb ilyen gé­pet, számszerint 14-et, Mező­túr termelőszövetkezeteiben találjuk. Az öcsödi Szabad­ságban egy berendezéssel csaknem 200 holdat öntöztek rendszeresen. A mesterszál­lás! Úttörőben és a jászfény- szarui Lehel Kürt Tsz-ber oedig eev-egv esőztető. gép teljesítménye 160—180 hold között volt. Az Idén újabb 15 közös gazdaság tagsága határozta el. hogy esőztető he-«'ndQzés: vásárol, s ígv ezzel a mód­szerrel már a nyáron több mint 10 ezer hold földet ön­töznek. Rekord áruforgalom A Csehszlovák Szocialista Köztársaság és a Lengyel Népköztársaság 1961. évi áru csereiorgalml és fizetési meg­állapodása szerint a két or­szág közötti árucsere forga­lom 1961-ben először szár­nyalja túl az egymillió ru­belt. A múlt évben aláírt megállapodás értelmében 1961-ben 1960-hoz viszonyítva 17 százalékkal növekedett a két ország árucsere forgal­ma. sokat, nem tiltakoztak és nem könyörögtek kegyelemért. A Reuter egy másik-szem­tanút idéz, aki elmondotta, hogy a foglyokat a csendőrök egy dzsipbe tuszkolták. „Lát­tam az egyik foglyot, amikor letépték róla az inget, puska­tussal rávógtak, majd belök­ték a gépkocsiba. A többiek is ilyen bánásmódban része­sültek. Ezután a csendőrök is beugrottak az autóba és rá­ültek a kocsi mélyén heverő emberekre.” A Reuter a megfigyelők vé­leménye alapján Lumumba Katangába szállításából arra következtet, hogy megerősö­dik Mobutu és Csőmbe együttműködése. A hírügy­nökség hivatalos értesülése szerint Csőmbe katonai érte­kezletet akar összehívni Mo­butu és Kalondzsi részvételé­vel. Az AFP arról ad hírt, hogy a Csombe-klikk körében nagy elégedettséget keltett Lumumbának és társainak Elisabethville-be hurcolása. Rámutat azonban arra. hogy egyes megfigyelők nem osztoznak ebben a megelége­dettségben, mert Lumumbá­nak és társainak katangai jelenléte újabb határozot­tabb akciókra késztetheti a . törvényes kormányhoz hű erőket. Ezek az erők ellenőr­zik Kongónak csaknem a fe­lét, sőt — teszi hozzá az AFP — igen sokan rokonszenvez­nek velük más tartományok­ban is. Több, olcsóbb zöldárut várnak a fogyasztók 40—50 fa’ía húsipari (érmékét állít elő megyénk húsipara Megye szerte ismerik a Szó’ nők megyei Vágóhíd és Hús feldolgozó Vállalat termék? it- Sőt nemcsak a megyéber v-’f»pprri ßpr’inbf* Stockholmba és Londonba is eljut a vágóhídon késznél’ doboz sonka, marhavese-pe előnye és szalámi féleségek bői. Decemberben Csehszlová kiának 7 vagon marhahúst. Német Demokratikus Köztó’ saságnak 1 vagon sertés é> 9 vagon marhahúst, Angii* na1? oed'<? 1 vagon lóbels exportáltak. .Teleo’ee a váeőMd dolgr zói, a lószinhús tárolása végzik. Hetente 150—160 ló •érül csontozásra és az elő­állított terméket tovább'tja!- a kecskeméti, debreceni hű őházn&k. Fogyasztásra ezen a héten ’15 mázsa csontos .húst és ’20 mázsa töltelékárut adnak i vágóhíd do’eozói a megye úsboltjainak. Az igazi sze- onkezdet március végén, — 'prilis elején kezdődik, — mikor 45—50 fajta húsipa' érméket, köztük az olcsó e z tiz'°tekben közkedvelt fő ö és füstölt kolbászt, a ke -lőmáiast. a bácskai burká’ nyelvet gyártják. ról — igen jelentős. A Tisza 180, a Zagyva 90, a Körös 50. a Tárná 10 kilométer hossz­ban kínálja vizét öntözésre. A holtágakból évente 11 ezer köbméter vizet nyerhetnénk, amivel további 2 ezer 400 kát holdat öntözhetnénk gazdasá­gosan. Helytelen, hogy gaz­daságaink tavaly 36 ezer kát hold területet — mely pedig be volt rendezve öntözésié — szárazműveléssel hasznosí­tottak. Egyoldalúan és Indokolat­lanul — sötét képet feste­nénk megyénk zöldségter­mesztéséről, ha nem említe­nénk a zöldbab termelésben jeleskedő cibakházi és tisza- földvári parasztokat, a sok téli káposztát adó öcsödleket. tiszasülyieket, vezsenyieket. a nagymennyiségű tölteni való paprikát termesztő me­zőtúriakat, túrkeveieket, s a korai főzőtök termesztésben igen jártas jászágóiakat, ti­szafüredieket. az ízes zöld­hagymát szállító szandaszöl- lősieket, s a paradicsom ter­melésről híres jászkisérieket, jászapátiakat, jászberényie­ket. pusztamonostoriakat. Néhány év elzárkózása, bi­zonytalankodása után tavaly és tavaly előtt számos tsz je­lentőben növelte öntözéses és szántóföldi zöldségtermesztő területét. Kevésbé rugalmas­nak bizonyult állami gazdasá­gaink felső vezetése, mely — 5 ez nem sajtóhiba’ — mind- 5ssze 301 holdra írt elő ta­valy öt gazdaság számára kö­telező zöldségtermesztést. — Dicséretes azonban, hogy a nelyi vezetők a kötele­dnél nagyobb területen ermesztettek zöldséget, főze- ékfélét. Tavaly megyénk kátszázná’ *bb tsz e minőSssze ,4-ben nem volt kertészet. A zöldség- és főzelékfélék ízesebbé, táplálóbbá teszik az étrendet. Népszerűségük a tudományos kutató és isme­retterjesztő munka következ­tében a második világháború után szerte a Földön növeke­dett. E tekintetben hazánk — s azon belül megyénk — a nemzetek között a közepes­nél jobb helyet foglal el Jel­lemző adat: az üzemi kony­hai felhasználást nem szá­mítva megyénkben 1957-ben egy munkás átlagosan 56,56 kilogramm friss- és konzerv­zöldséget. főzelékfélét fo­gyasztott, 1959-ben már 58,63 kilogrammot. Az élelmezés­tudomány emberei mégis ke­veslik ezt a mennyiséget Az Országos Élelmezésügyi és Táplálkozástudományi In­tézet dolgozói távlati tervet készítettek áz élelmiszerfo­gyasztás kívánatos alakításá­ra Ajánlják a fokozott főze­lék- és zöldségfogyasztást, s azt javasolják, hogy 1975-ben egy felnőttre már évi 110 ki­logramm zöldségfogyasztás jusson. A több főze'ék és zöldség előállítása érdekében növelni kell azok vetésterüle­tét — s még inkább termés­átlagát. Annak ellenére, hogy a szántóföldi zöldséete'-me'ztés igen jövedelmező üzemág, az azzal hasznosított terület me­gyénkben — 1955-höz képest — 1960-ra 22.1 százalékkal csökkent. Alig érthető. miért nem használják ki 'óbban mezőgazdasági szakembe­reink az öntözéssel kínálkozó gazdag lehet 5ségekét. Megyénk természetes víz­hálózata — n«m is beszélve a mesterséges öntüzocsatornák­Sajnálatos ellenben, hogy ezek nagyobb hányada éppen ott — Szolnok és Mezőtúr ha­tárában — található, ahol amúgyis csekély a zöldség- termő terület. A zöldövezete­ket tehát természetszerűleg a városok környékén kell kiala­kítanunk. Ilymódon növek­szik a felhozatal — csökken­nek az árak... Termelőszövetkezeteink kertészeteik területének mint­egy negyedrészét öntözik: jobbadán bolgár módszerrel. A megyei tanács szakemberei azt ajánlják a gazdáknak, hogy fokozatosan térjenek át a permetező öntözésre. Ezzel párhuzamosan ésszerű köve­telmény az öntözött kertésze­tek területének növelése a szárazművelésűek rovására; különösen a jászladányi, jász- alsószenteyörgyi, kunh egyesi, kenderesi közös gazdaságok birtokán. Okosan gondolkodnak azok a gazdák, kik üveeházak épí­tését sürgetik Több karcagi, túrkevei, kunszentmártoni já­rási tsz-ben hallani arról, hogy a primőrtermesztés mennyire jövedelmező. En­nek ellenére talábatók üveg­házak, melyeket tulajdono­saik vagy nem. vagy rosszul hasznosítanak. így például a szelevényi Szikra Tsz-ben szakember hiánya (?) miatt nem üzemeltetik az üveehá- zat; a rákóezifalvai Béke Tsz- ben pedig 64 négyzetméteres üve házban — csibét neveltek ... A cibakházi Vörös Csillag, a karcagi Béke. a szolnoki Szabadság, a tiszaőrsi Kos­suth és a túrkevei Búz-ikí.'ász Tsz adatai alapján szólha­tunk arról, mennyire gazda­ságos a primőr zöldségfélék előállítása nagyüzemben Ezek a közös gazdaságok — egy négyzetméter hajtatóház felületre számítva — 1957-ben 108.3, 1959-ben 124,7, 1960-ban pedig 133,8 forint jövedelem­re tettek szert. Arra a kérdésre, hogy a meglátogatott tsz miéri nem termel több zöldségfélét gyakran hangzik el a válasz „Nem látjuk biztosítottnak a termés elhelyezését.” E gond eloszlatására megfelelőnek látszik a szerződéses termel­tetési rendszer. A zöldáru előállítása. beta: karítása nem nehéz fizikai munka, tehát önként kínálko­zik, hogy a családtagokat is bevonják elvégzésébe Siker­rel tették ezt a tiszafüredi, a kunhegyesi, jászberényi járás több tsz-ében. Ahol azonban megfeledkeztek a szervezés­ről, ott zöldborsó helyett — szárazát takarítottak be; mint például a jászszentandrási Petőfi és Aranykalász Tsz- ben. A zöldségtermesztés adott­ságainak tekintetében kevés megye olyan kedvező hely­zetű, mint a miénk. — Nem jelentéktelen, de meg­oldható probléma a többhe- lyütt hiányzó kertészeti szak­emberek kiképzése. A nagy­üzemi gépek helyes elosztása, a felvásárlás és árusítás jobb megszervezése azonban csak igyekezet kérdése. A mind­ezekből adódó feladatkör ko­rántsem áttörhetetlen bűvös kör. Kétségtelen tehát hogy megyénk termelőszövetkeze­tei, állami gazdaságai úrrá lehetnek az akadályokon — s már ebben az évben több. ol­csóbb zöldrSget. főze1Aket jut­tathatnak a fogyaszt^ aszta­lára. •— b. z. — l Külpolitikai jegyzetek Országos másodikok a besenyszögi klszisták Kön\vit*iző Panaszok, gondox. vélemények

Next

/
Thumbnails
Contents