Szolnok Megyei Néplap, 1961. január (12. évfolyam, 1-26. szám)
1961-01-15 / 13. szám
2. csípés SZATIRIKUS OLDAL 1961 Szellemes (?!) felszólalás Falugyűlést tartottak a kőtelkiek. Azt vitatták meg, mire fordítsák, hogyan hasznosítsák legjobban az 1961. évi községfejlesztési alapot. Egyetlen hang kivételével egyhangúlag helyeselték, hogy a község 31 ezer forintos költséggel bővítse a bölcsődét — természetesen az egyéb közérdekű célok elérése mellett. Az imént említett egyetlen hang azonban — persze hiába —, ezzel ejtette ámulatba az összegyűlteket: — Azzal a bölcsődebővítéssel én nem értek egyet. Harmincegyezer forint nagy summa. Hogyan is fecsérelhetnénk el holmi na- gyobbításra, mikor világ szégyenére még kerítés sincs a temető körül?! Ugyan, mi indította e szavakra a felszólalót? Tán abban reménykedett, hogy a kerítésen át nem jönnének ki éjszakának idején a sírkert szellemei? Szinte kár, hogy kóbor lelkek nincsenek; a nevetségfakasztó megérdemelné, hogy éjféltájban megkísértsék! Legalább is addig, míg a kerítés elkészül... Hajh, régi szép teleim! Kedves kisasszony, hozzon még egy dupla feketét. Ez nagyon finom volt. A környéken a maguk presszója főzi a legjobb krémkávét. Nem hiába vagyok én a maguk törzsvendége! He-he-he. Aranyoskám, mint törzsvendégnek, tegyen meg egy szívességet. Zárja el azt a rádiót, nem bírják az idegeim. Hogy miért? — kis Aranyos. Hallja, mit papol folyton. így az életszínvonal, úgy a termelékenység. A könyökén jönnek ki az embernek ezek a propagandaszólamok. Szolnokon is divatba jött a teleíonérme an as — Kérek még öt darab tantuszt. NEM KÜLÖNÖS ESET Újsághír: Boros pince a kazal alatt — De higgye el, fogalmam sincs, hogy került a bor a bordóba. Lehet, hogy belefolyt a szalmalé. Azt mondják az italboltban is előfordult már ilyen csoda. Hiszen, ha úgy is lenne! De láthatja. Igaz is, maga még a fiatal generációhoz tartozik. Maga még mitsem élt a mi régi jó világunkból. De... De tudja maga egyáltalán, mi az igazi tél? Lexikonból esetleg, drágám. Lexikonból, vagy a mi nemzedékünk visz- szaemlékezéseiből. Maguk 4— 5 éve mutatóba is alig láttak havat. Szegénykém! Maguktól még a téli szórakozást is megvonták. A síelést, a hó- labdázást, a korcsolyázást, a ródlizást. Ezt mind-mind elvette maguktól ez a mostani rendszer. Igazán nem érdemlik meg, hogy így bánjanak magukkal. Hajh. még az én régi teleim! Négylovas, csengős, födeles szánnal repültem én úgy féltőn a szomszédos birtokosokhoz! Tudja, meddig ért a hó 1942-ben? Majd nyakig. Én őrnagy voltam, kérem; bár maga ezt már nehezen hiheti, hiszen meg se látázik rajtam. Negyvenkettő februárjában — de szép is volt, istenem, nekizavartam a zászlóaljamat egy kétméteres ■ magas hófúvásnak. A kisebbje alig tudott fennmaradni. Milyen hófelhőt vágott a baka! Gyönyörűség volt nézni! Eh! Nem fájdítom a szívét. Maguknak csak szónokolni tudnak. Szép szavakat igen. de telet nem adnak! Zárja már el azt a rádiót, B. Új gyűjtőszenvedély Huszonöt év majd emberöltő számba menő időszak. Mennyi derűs és tragikus történetnek, sikernek és bukásnak, örömnek és búnak, szemtanúja az, aki ennyi időt eltölt művész emberek társaságában, kollektívájában. Chiovini mester éppen 25 esztendeje, hogy megtelepedett 'a nagymultú Szolnoki Művész- telepen. Szinte még gyerekfejjel szemtanúja volt az akkori nagyok alkotó perceinek, művészi pályafutásának. Az idős festő a Szolnoki Művésztelep vidám történeteinek is egyedüli élő lexikonja már. Ebből a bohém tréfák csokrából adott szálakat a TIT értelmiségi klubjában a minap. Sok minden tolira kívánkoznék Chiovini mester estéjéből. A leghálá- sabb megoldásnak viszont az ajánlkozik, ha közreadjuk a Chiovini Ferenc gyűjtötte derűs perceket. íme hát. VÁGÓ PÁL HÍRESSÉGE Párizsi kiállításáról tért haza Vágó Pál, a jászsági táj, a jász emberek lelkűidének nagy ismerője és piktora. A párizsi kiállítás nemvárt erkölcsi, és anyagi sikert hozott számára. A szolnoki Movésztelep anekdotái Hazajövet író, piktor és politikus barátai szűk körben ünnepelték Vágó Pál nagy befutását. — KI tudja hány tószt hangzott már el a mester éltetésére, s ki tudja hányadszor hagyta már el barátai száját a büszkeség hangja: híres ember lett Vágó Pál. Egyszer aztán szót kért a jászok piktora. — El is hiszem, hogy híres ember lettem. Kossuth Lajosról egy-két utcát neveztek el. Deák Ferencnek néhány tér őrzi emlékét. De rólam minden városban, községben hidat kereszteltek. Mármint vágóhidat. FÉNYES ADOLF MEGILLETODIK Fényes Adolf tán a legnagyobb a szolnoki festők között. Gyakorta, talán majd minden nap kijárt a városba íestegetni. A natúrét nagyon lelkiismeretesen tanulmányozta, s ennél fogvást hosszabban is elidőzött, .hogy egy-egy festménye a legpontosabban visszaadja a témát. Egy alkalommal azt vette észre a természet magányában, hogy figyeli valaki. Háta mögött tisztes három lépésre egy paraszt báesika próbálta kisilabizálni, mit művel ez az ember. Fényes Adolf megille- tődött. Lám az egyszerű emberek lelkűidében is utat talál a művészet. Meghatottan örült a pere élményének. A paraszt bácsi azonban inkább azon tűnődött, mit lehd ennyi ideig húzni az időt azokkal az ecsetekkeL Egyszerre türelmetlenül na- gyot köpött, s megszólalt. — Ki aminek nem mestere, hóhérja annak. S ezzel faképnél hagyta a meg- illetődött művészt. polyaeknal ebedel A TANAKI KAR A Pólya testvéreket, Tibort és Ivánt sokkal nagyobb szerencse, elismerés kísérte a pikturában, mint az iskolában. Sem Iván, sem Tibor nem dicsekedhetett valami fényes bizonyítvánnyal, de még csak tanulási szorgalommal sem. Egy alkalommal Pólya Tibor teljesen készületlenül1 ment az iskolába. Kivágta magát. Az első órán kiment a katedrához, s jelentette a tanárnak. — Tanár úr kérem, édesapám tiszteldtel vendégül látja a vasárnapi családi ebéden. Megúszta felelés nélkül. S ezen felbuzdulva ugyanezt csinálta a következő órákon is. Sikerrel. Vasárnap délelőtt a verandán üldögél Pólya papa. Egyszercsak betoppan az egyik tanár. Szívesen beljebb tessékeli a vendéget. Jön a másik. Dél felé az egész tanári kar együtt volt Pólyáék- nál. Pólya papa egyre kínosabb helyzetbe érezte magét. Beszélgettek már az időjárásról és minden közömbös dologról, de a vendégek nem mozdultak, a házigazda legnagyobb csodálatára sem. S akkor a konyhában Tibor bevallotta, hogy ebédről lenne itt szó. A helyzd azért csak megmen- tődött. Szaladt aki csak tudott a közeli vendéglőbe, s onnan hoztak hirtelenjében terítéket. Borzák Lajos Jön az álarcos bálák szezonja I — Ödön mit szólnál hozzá, ha Évának öltöznék? IRIGYSÉG “ Na nézd az Achmednek miijén modern szőnyege van! (s' ts «•*" ■ L— Javaslatunk a lift nélküli új bérházak lakóinak. így újesztendő táján nálunk már szokás lett, hogy a vállalatok, intézmények kártyanaptárakkal kedveskednek ügyfeleiknek, vásárlóiknak. Hirtelen nem tudnám összeszámolni, hogy az idén-hányfajta kártyanaptárral találkoztam. Mindenesetre láttam biztosítási naptárt, amely a tűz, jég és betörés veszélyétől óvja az ügyfeleket. Az OTP naptára a biztos nyeremény reményében kínálja megvételre a TOTÓ és LOTTO szelvényeket. A Cukorgyár naptárának hátlapja a szerződéskötéses cukorrépatermesztés előnyéről agitál. A 64. Országos Mezőgazdasági Kiállítás és Vásár naptárja pedig azt a tudott dolgot árulja el, hogy az idei kiállítást szeptemberben rendezik meg. No, minden esetre ezek a naptárak ügyes kereskedelmi reklámfogásokról tanúskodnak. Emberek vagyunk! Nemde kérem? — Ha valamiből sok van és főként színes, akkor az emberekben mindjárt felülkerekedik egy úgynevezett gyűjtőszenvedély. A szomszéd kislánynak úgy néhanapján szalvétát szoktam „szerezni.” A napokban is egy-két színes furcsasággal állítottam be hozzá. Nagyon meglepett, hogy szalvétáimat nem fogadta olyan kitörő örömmel, mint azelőtt. Hosszas faggatás után tudomásomra hozta, hogy a szalvéta már nem érték. Manapság a kártyanaptár képviseli az egyedüli értéket. Búcsúzóul kioktatott, hogy ezentúl csak naptárakkal foglalkozik, ha szívességet akarok tenni, akkor ilyen és ilyen naptárakat szerezzek be. Másnap már úgy látszik, az egész városban elharapózott a gyűjtőszenvedély, mert ötpercenként csengett a telefon, komoly családos emberek kerestek naptár-ügyben. Kedves barátom, drága komám és hozzá hasonló megszólításokkal mindenki naptárért könyörgött. Tíz éve nem látott osztálytársak fordultak hozzám — sőt még Kecskemétről is érdeklődtek szolnoki naptárokért —, csak az egyszer tegyek szívességet. Persze, ezek kihasználták az áldott, lágy szívemet és egy álló hétig csak naptárak után szaladgáltam. Végül elértem azt, hogy majdnem minden vállalattól szabályszerűen kirúgtak. Mostmár eltelt két hét sa újesztendőből, további megrendeléseket nem tudok fogadni, mert 1800-ig visszamenőleg minden létező rokonom számára kértem naptárt. De viszont életbiztosítást kötök, mert még egy ilyen naptármizériával a sok sógor, koma, rokon és jóbarát lehet, hogy az „örök vadászmezőkre" za- ir. T. O. Katonadolog A velencei film biennálé idején különös eset történt, amely most egy katonai bíróság előtt ért véget. Akkoriban a rendőrség a Velence melletti Lidőn egy rablót üldözött. A férfi, hogy üldözőitől elmeneküljön, beugrott a vízbe és egy kis szigetre úszott, A hatvan méter távolságban lévő kicsiny szigetre néhány rendőr, három újságíró és egy fényképész követte a bűnözőt. Kiderült, hogy a szigeten lőszerraktár van, éspedig teljesen őrizetlenül. Az egész szigeten egyetlen embert sem találtak, az egyetlen rabló kivételével. Csak két óra múlva jelent meg néhány Aasz katona és elfoglalta őrhelyét a lőszer- raktár előtt. Egy katonai törvényszék most ítéletet mondott a nyolc katona felett, akik-a lőszerraktár őrzése helyett Velencében szórakoztak. Az ítélet 5 hónaptól 2 évig terjedő börtön. (Az „Arbeiter Zeitung”-bói) KERESZTREJTVÉNY t 2 3 4 6 ‘ 7 8 9 10 m\amm an.* liánná Mama 11 m gsli 12 11 13 * ;::e lan 14 16 14 sas: naai 17 tí 19 a «si» ■ «» 20 fi 21 na«» aaaa »»»» BIBI 22 33 24 «W* •iá mami 26 26 II 27 28 29 vsa SSSÍ 30 tn: «»«a 31 »na» ■■Sa UH a*«i 32 »««a HU Sasa • K«l 33 Ilii nana 34 36 HU UH 34 37 «■a* RHRR 38 39 40 isH 2*8» 41 42 m nana 43 44 ÜSS 46 46 ■ •KB fuss UH 47 ■ ■■■ BílBtí HM *6 •wo» IK«> 4*8» 49 60 unna C.>»8 «ara *aaa & 61 ü 62 AltMB »*»« 63 64 ü l£ I I VÍZSZINTES: 1. A függ. 27. folytatása (utolsó négyzetben két betű). 11. Eurázsiái hegység. ’2. Kitüntetés. 14. Koronájáról Fehér Klára írt darabot (névelővel). 18. Fordított névelő. 20. Ili. 21. IEG. 22 a vízszintes 23. eleje és vége. 23. Idős bácsi. — 25. Vettes papírra. 27. Hegyi legelő (M"MM, utolsó négyzetben két betű). — 28. Tetőfedő anyag. — 30. Barát franciául. — 3Í. Egyezkedés. 32. Száj. 33. Hüvelyes. 34. Készíts kenyeret. 36. Helyettesítő. — 38. Fári ikerszava. — 40. TZZ. — 41. Gépkocsi teszi csúszós úton. 43. Jugoszláv város. 44. A csodák csodája. 45. Tevesor. 47. Megyei tanács. 48. Férfinév. 49. Időha- tározó (Y=I). 51. Hanyag diák kapja. 53. A függ. 17. folytatása. 55. 1924. január 21-én következett be, FÜGGŐLEGES: 2. EU. 3. ... Xitel és: görög szobrász. 4. Katóka. 5. Karolja. 6. Vissza: esni enged. 7. Sütemény. 8. Ferde, rémes „magyar” szóval. 9. Érc latinul. 10. Segédmunkás röv. 13. 1823. január 1-én született költünk vernének címe. 15. Ritka — latinul nőnemben. 16. Mihályka. 17. A függ. 24. folytatása (harmadik négyzetben két betű). 19. Szülő. 22. A vízsz. 31. eleje. 24. 1921. január 2l-én alakult: folytatása függ. 17. és vizsz. 53. 26. Görög váza. 27. 1946. január 1-én kiáltották ki; folytatása vizsz. 1. 29. Motorkerékpár-márka. 31. Angolna németül.. 35. Kergess. 36. Tölgyfajta. 37. El. 39. Verskellék. 41. Szabás. 42. Világító- test. 45. Gabonából kötik. 46. Rágáskor keletkezik. 48. Dugó a fociban. 50. GRA. 51. Sir. 52. Megszólítás. 54. TL. Megfejtésül beküldendő: Vizsz. 1., függ. 13-, 24., 27. Múlt heti keresztrejtvényünk helyes megfejtése: A takarékosság okos erény. A pazarlás igen káros, Kommunista Párt, -Leány- vásár, Kisfaludy, Engels. Könyvjutalmat kapnak: Bődi Béla Szolnok, Simon Ibolya Csépa. (A könyvet postán küld- iük meg.) lllllllllllllllllllllllltllllllllllllllllllliuittuillli Szolnok megyei Néplap REJTVÉNYSZELVÉNYE, 1961. január IS. ttiiiiimiiiiiiiiiiiiiiiiiiiitiiiuuiiiMimittMW
