Szolnok Megyei Néplap, 1961. január (12. évfolyam, 1-26. szám)

1961-01-15 / 13. szám

1961. január 15. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP s így telnek a téli esték Ilyenkor leghosszabbak az esték városon is, de ta­nyán még sokkal inkább. A napokban Hlátosattunk a karcagi Béke Termelőszövetkezet központjába. Megnéztük, mivel töltik estéiket a tehenészek. T ápasztalatainkat í az idén is hasznosítjuk Kapitány Sándor az ősszel 226 forintért könyvet vásá­rolt, s azóta az estéket olvasással tölti. A szomszédban Kábái Sándoréknál hangosan szól a rádió. A Kábái család szívesen hallgatja Magyari Sándor népi zenekarát. Nagyon szeretik a Kincses Kalendáriumot, a „Szabó család” című műsort. nTTTirm mmmfnii iiiiiimimiiiiii j A PUSZTABÁNRÉVEI Ál­;lami Gazdaság tavalyi tervé­jben 406 hold őszi búza 12,5 ; mázsás termésátlaggal szere­li pelt. összesen 50 vagon búza ; megtermelése volt a cél. A ; jó termeléstechnikai eljárá­sok következtében 64 vagon őszi búzát termeltünk, ami több mint 15 mázsás holdan­ként! átlagnak felel meg. Jelentősen túlteljesítettük a vetőmag termelési tervünket is. Az idén a külföldi búza­fajtákkal 16,5 mázsás hol- dankénti termésátlagot aka­runk elérni. Ehhez minden előfeltétel adva van, mivel alapműtrágyaként 2—3 má- • zsa műtrágyát adtunk min- I den holdra. Október 31-ig “ elvetettük a 60 hold Szko- ' roszpelkát, a 200 hold Auto- I nómiát, valamint a 200 hold I Karcagi 522-es búzafajtát. Az 3 ország kenyérgabona ellátá- I sa érdekében jelentősen I emeltük az őszi búza vetés- I területét. 3 Tavaly jól sikerült gazda­ságunkban a lucernamag tér­ti mesztése is. Az 1959. évi 20 ÍC kilogrammos holdankénti át- iplaggal szemben 1960-ban 120 !£ kilogramm kiváló minőségű ;£ vetőmagot termeltünk hol- 'P dánként, amit október 31-ig P elcsépeltünk és a tisztító te­li lepre szállítottunk. A rovar- '3 kártevők elleni védekezést a P legmegfelelőbb időben — £ minden tiprás nélkül — re- ÍRpülőgéppel végeztük. Az idén s jelentősen növeljük lucerná­ja telepítésünket, és továbbra |Eis alkalmazzuk a repülőgépes i£ növényvédelmet, íc Hasznos tapasztalatokat Ifi szereztünk tavaly a legelő- öntözéseknél is. Gazdaságunk volt 1960-ban a legaszályo­sabb terület az országban, |{j ugyanis május 1-től szeptem­bér 24-ig mindössze 42 mill! méter csapadék hullott. En- ^ nek ellenére mégis biztosita-; ni tudtuk állatállományunk legeltetését, takarmányát, még pedig a legelő öntözés­sel. Az összes öntözhető le­gelőnket többször megöntöz­tük árasztással. Minden árasztás után repülőgéppel a: nedves földre nitrogén mű-; trágyát szórtunk. Azért alJ; kalmaztuk ezt a módszert,; mert így nem kellett attól; tartani, hogy az árasztó víz; elviszi a műtrágyát, hanem; az egyenletesen eloszolva; igen kedvező hatású volt.; Egész nyáron üde legelőn; voltak állataink. ! AZ ÖNTÖZÉS mindenkép-; pen szakszerűvé teszi a le-; gelőgazdálkodást, s nemcsak; a hozamnövelésben, hanem; azért is, mert így kényszerű-; en be kell vezetni a szaka-; szos legeltetést és a legelő: gondozását. Tavaly egymás mellett terült el gazdaságunk; és a mesterszállási termelő-: szövetkezet legelője. S szinte hihetetlen volt, hogy míg gazdaságunk a 26 hold buja, zöld legelőn egész nyáron át el tudott tartani 60 növen­dékmarhát, addig a szomszé­dos terület — amit csupán egy árok választott el — olyan kopár volt, hogy azon a marha csak járhatott, de nem legelhetett Nálunk a legelőn tartott növendék- marha önköltsége — éppen a legeltetés következtében — 6—9 forinttal csökkent kilo­grammonként A legelő­öntözésben tovább lépünk, úszó szivattyúállást készí­tünk, trágyázunk, műtrágvá- zunk. A juhászat fejlesztésére rizs előveteményként rozs­legelőt vetettünk a juh- hodályok közelében. Ezt ősz­szel és tavasszal legeltetve — a rozs 20 cm magas, igen kedvező legelő — a rizsvetés előtt kiszántjuk. E módszer­rel jól biztosítjuk a tenyész- juhok vitamin ellátását, ol­csó takarmányozását BAROMFITENYÉSZTÉ­SÜNK tervét 240 százalékra teljesítettük. Az idén 10 ezer törzstyúkot tartunk, keltető­gépeket állítunk be, mert 100 ezer árubaromfit akarunk adni. Nálunk igen jól bevált a ponyvasátrakban történő vándoroltatás. A nyáron üre­sen álló szarvasmarha férő­helyeket is baromfival tele­pítjük be. Eredményeink el­éréséhez nagymértékben hoz­zájárult az, hogy gépeinket — a szállító gépeket is — júliustól kezdve két műszák­iján üzemeltetjük. Az idén jelentősen javíta­ni akarjuk költséggazdálko­dásunkat, különösen az álta­lános költség alakulását. En­nek egyik útja a belső szál­lítások szervezettebbé tétele, illetve a kisvasút megépíté­se a MÁV állomásig. Ez kb 1000 folyóméter, de itt egy kis baj van. A KPM nem ad engedélyt az építkezésre terv nélkül, a tervező vállalatok pedig engedély nélkül nem kezdenek a tervezéshez, Most nem tudjuk, hogy a to­jás kell-e előbb, vagy a tyúk de így minden bizonnyal nem jutunk előbbre ebben a szá­munkra fontos ügyben. BEFEJEZÉSKÉNT csak annyit: pártszervezetünk és a szakszervezet harmóniku- san együttműködik a gazda­ság vezetőségével annak ér­dekében, hogy tervfeladata­inkat teljesítsük és jelentős segítséget adjunk a környezd termelőszövetkezeteknek is. Tóth János Pusztabánréve. A szolnoki „csibegyárban“ „Baromfiipari Mezőgazda­sági Vállalat csibetelepe” — olvashatjuk a kissé hosszú címet a rékasi összekötő út menti bejárónál. Sokkal rö- videbb a „Csibegyár” elneve­zés és találóbb is, hiszen amit láttunk, az már egy korsze­Ezt hallottuk Szél elvtárs­tól, de amit láttunk, az még inkább figyelemreméltó. A hosszú ólban kissé fojtó, erő­sen baromfiszagú meleg le­vegő csap arcunkba. A szá­raz almon csibék ezrei süt­kéreznek az infralámpák Bulgáriában 1960 jó eszten­dő volt az élelmiszernövé­nyek termelése szempontjá­ból. Túlteljesítették a kenyér- gabona állami felvásárlási tervét. A szemestakarmányok termelése is nőtt. Jó eredmé­nyekkel zárták az évet a ba­romfitenyésztők és a tejter­melők is. December elejéig az 1959. évinél 280 millió da­rabbal több tojást és körülbe­lül 72 millió literrel több te­jet adtak el az államnak. A termelőszövetkezetek hozzá­fogtak a tömeges sertés- és marhahizlaláshoz. Tovább növelik gépparkjukat a Karcagi Lenin Tss gazdái Szolnok megye egyik legna­gyobb termelőszövetkezeté­ben, a csaknem 12 ezer hol­das karcagi Lenin Tsz-ben az elmúlt években szinte egye­dülálló saját gépparkot ala­kítottak ki. Tavaly a gépesí­tésre fordított összeg meg­haladta a 4 millió forintot és ma már 54 traktoregységgel, valamint a hozzávaló mun­kagépekkel rendelkeznek. • A közös gazdaság tagjai most, a tervkészítéskor meg­határozták a növénytermesz­tésben szükséges gépi munka nagyságát és megállapítot­ták, hogy a jelenlegi gép­Kétszáz szövetkezeti gazda tanul Öcsödön Öcsödön — ahol egykor Jó­zsef Attila töltötte gyermek­korát — a Körös-menti föl­deken ma három termelőszö­vetkezet gazdálkodik. A kis községnek mintegy kilencszáz lakója dolgozik a Szabadság, a Kossuth és a Zöldmező Tsz- ekben. A termelőszövetkezetek tagjai közül kétszázan fogtak tankönyvet, hogy jövőre még jobb gazdái legyenek a föl­deknek. Az ezüstkalászos tanfolyam hatvan hallgatója az öntözéses növénytermesz­tés tudományos módszereivel ismerkedik és azt vizsgálja, hogy a Körös éltető vizével miképpen lehetne eredménye­sebbé tenni a közös gazdál­kodást. A község állatorvo­sainak vezetésével mintegy hetven állatgondozó szintén a tanulás mellett döntött. Az állategészségügyön túlme­nően megtanulják a helyes takarmányozást és az állatok gondozásának különbö2ő módszereit. Csaknem hetven tsz tag pedig az ismeretter­jesztő előadásoknak rendsze­res hallgatója. Fein 4-én iförHfl Szólta a Tisza Szá lú összes terme len Az idei báli szezon kiemelkedő eseményének^ ígérke­zik az újságíróbál, melyet először rendeznek meg a lap fennállása óta. Már alakul a bál gazdag programja: ope­raházi vendégművészek és a Szigligeti Színház népszerű művészei lépnek fel az esten. A zenét Bedő Károly tánc­zenekara szolgáltatja. Éjfélkor tombola többezer forint értékű nyereménytárgyakkal. * A bál éjszakáján megjelenik a Néplap szatirikus lapja, a „Tollasbál” című újság. A különkiadás sok érdekességet tartogat 'vasóinak. A bálra meghívót és belépőjegyet bocsát ki a rende­zőbizottság. — Meghívó előj egyeztethető a Néplap Szer­kesztőségében a 20-93, a 20-69 telefonszámon. A lap barátait és olvasóit ezúton is szeretettel meg­hívjuk a február 4-i újságíróbálra. parkjuk is majdnem elegendő arra, hogy az idén minden munkafolyamatot már saját gépeikkel végezzenek el. A következő hónapokban még újabb tíz traktoregységet, nyolc kombájnt, hat cséplő­gépet, valamint négyzetes vetőgépeket, különböző eké­ket vásárolnak. A gépek egy részét a helybeli gépállomás bocsátja a tsz rendelkezésére, a többit pedig a kereskede­lemtől szerzik be. A gépesítés az öntözésre is vonatkozik. Saját szivaty- tyúikkal 1960-ban mintegy 760 hold rizsföldet és 250 hold nagyságú halastavat láttak el vízzel. A rizsföldek és a ha­lastó vízellátása mellett szi­vattyúik számát olyan mér­tékben akarják növelni, hogy az idén már legalább 1500— 2000 hold szántót és legelőt is tudjanak öntözni ......... - " ... ’ A szolnoki ®pO'fl0SO|?A Séta az operettek birodal­mában. — Téli vasárnap Karcagon. — Keringők szár­nyán. Január 16-1 műsora: Jászkunság! krónika. — Sporthírek. — Szív küldi szívnek szívesen. — Néhány perc tudomány, -r- Hang­szerszólók. A megyei báb­játszás helyzetéről. Jólesik a sütkérezés a „műnap” fényében képességű tartályokat, s a köralakú, ráccsal védett vá­lyúba hullik a takarmány. A fal mellett végig önitató hú­zódik. Csak meg kell nyitni a csapot, s ha megtelt a vá­lyú, a feles’"ges víz az épü­let másik végén kifolyik. így a takarításon, s a takarmány­A város ellátásáért A mezőtúri földművesszö­vetkezet a lakosság ellátásá­ra 32 vagon burgonyát biz­tosított. A tárolás — raktár- helyiségek hiányában — nem volt könnyű. Az fmsz dolgo­zói mégis megtalálták ennek módját: igénybevették az e célra alkalmas pincékf 1 Emellett jó szervező, felvilá­gosító munkával jelentős mennyiségű burgonyát elad­tak, könnyítve ezzel a táro­lási gondokon. * Nyolcezer csibe dajkája — * | rűen berendezett nagyüzem. ♦ Korát tekintve, fiatal in­Í tézmény, 1959-ben alakítot­ták át egy hizlaldából, s a ♦ múlt évben már 60 ezer, 88,3 $ dekás átlagsúlyú rántanivaló $ csibét és 19 ezer pecsenyeka- í csát neveltek itt fel. Az el- i hullás a 60 ezer csibe átlagá­- Dáni Margit és II. Nagy Ilona alatt. Egy-egy ólban 30 inf- ralámpa ontja napfénypótló, meleg sugarait. Ezenkívül még egy fekvőkéményes ka­zán is fűti a helyiséget. Két gondozólány: Dáni Margit és H. Nagy Ilona az önetetők­nél szorgoskodik. Meg-meg- pörgetik a 30 kiló befogadó­iban mindössze 8 százalék, tárni már szép eredménynek tszámít. t Szél László telepvezető [még szebb eredményeket em- t lit. Elsősorban azt, hogy itt > egy kilogramm baromfihús l előállításához mindössze 4,1 ► kilogramm takarmány szük­A baromfifelvásárlók is eredményes munkát végez­tek. Volt olyan piac, amikor 100—200 mázsa, vagy még en­nél is több baromfit vásárol­tak meg. Felvilágosító mun­kájuk eredményeként tavaly libatömő szakcsoport műkő-: dött, s így az őszi szezonban; 5 ezer hízott libát vásárol-1 hattak meg. Soltész György ; Mezőtúr < Ha éhesek, körül séges. Rendkívül jó tehát a takarmányhasznosítási száza­lék, ha figyelembe vesszük, hogy tsz-eink átlag 6, de nem ritkán 7, sőt 7,5 kilo­gramm takarmányt is fel­használnak ugyanennyi hús előállításához. Természetesen ehhez a bőségesen adagolt baromfitáp, s a különböző vi­tami npótló szerek — Tranox, Dssiferol és sörélesztő — is lozzájárulnak. állják az önctetőt keverésen kívül valóban nem sok „kézi” munka van, s a lányok mindegyike 4—4 ezer csibét gondoz. Jelenleg 16 ezer csibét nevel nyolc gon­dozó. A „Csibegyár” idén íoo ezer rántanivaló csirkét és 20 ezer pecsenyekacsát ad át a kereskedelemnek. t— patkós — 3 bolgár mezőgazdaság sikerei

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents