Szolnok Megyei Néplap, 1961. január (12. évfolyam, 1-26. szám)
1961-01-03 / 2. szám
V7LAG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEKf ut^pfttP A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XII. évfolyam, 2. szám. Ara 50 fillér >• 1951. Január &, kedd. Olvasóinkkal együtt... A sajtó nagyhatalom —, mondják a kapitalista világban. S valóban az is. De nem azért, mintha a közvélemény hangját tükrözve, valamilyen nagyhatalmi befolyása lenne a kormánykörökre, — korántsem! Olyan értelemben nagyhatalom a burzsoá sajfó, hogy a leghatalmasabb monopolszervezetek kezében, — mint azok tulajdona, engedelmes eszközül szolgál a valóságnak — a burzsoá kormányok szájaíze szerinti — meghamisításához, a néptömegek félrevezetéséhez. Hazánkban nem nagy hatalom a sajtó. A Magyar Népköztársaságban egyetlen hatalom van: a magyar dolgozó nép hatalma. Nálunk a sajtó eszköz a dolgozó nép kezében a hatalom gyakorlásához. Igazi sajtószabadság csak a szocialista országokban van, ahol a sajtó a munkáshatalom szellemi fegyvere. A sajtószabadság a polgári forradalmak idején főkövetelése volt a tömegeknek. A burzsoá államokban születtek is dekrétumok, törvények, a sajtószabadságról. De joggal kérdezzük: milyen sajtószabadság az, ahol a sajtó megjelenéséhez szükséges technikai eszközöktől kezdve az újságírókig, minden a tőkés monopóliumok „zsebében van." Kivájja-e vajon a holló a hollónak a szemét? Kezét — tollat tartva abban — felemelhe- ti-e a burzsoá sajtó szolgálója kenyéradó gazdájára? Természetesen nemi Csak egyben van teljes szabadsága a burzsoá sajtónak: a tőkésrendszer védelmében s a szocialista világ rágalmazásában. Nálunk nem szólam az, hogy a legteljesebb sajtó- szabadság van, hogy a sajtó a dolgozó tömegeké. Alkotmányunk előírja és állami te lyek biztosítják a sajtószabadságot — a néphatalom védelme, erősítése érdekében. A sajtó előállításához szükséges eszközök a dolgozó nép államának tulajdonában vannak. A ml sajtónkban helyet kap minden olyan kérdés, amely a tömegek tájékoztatását, felvilágosítását szolgálja. Sajtónk hozzájárul a szocializmus építésében felmerülő problémák megoldásához. Ha kell, személyekre való tekintet nélkül bírálja az előrehaladásunkat gátló hibákat, segít azok kijavításában. — Mindez bizonyítéka annak, hogy a sajtó nálunk a néphatalom eszköze. De nemcsak ennyiből áll a sajtószabadság. A legteljesebb sajtószabadságot bizonyítja az is, hogy lapjainkban a hivatásos újságfrók mellett a dolgozók tízezreinek írásai jelennek meg. A napokban irta meg pártunk központi lapja, a Népszabadság, hogy az elmúlt évben 1200 dolgozó levelét közölte hasábjain. Lapunkban hetenként mintegy harminc dolgozó levelét, tudósítását közöljük — egész évre számítva ez közel másfélezer. Szerkesztőségünkkel 300 állandó munkás, paraszt levelező tart kapcsolatot, s írja meg rendszeresen véleményét a világ, az ország dolgairól, munkahelye, községe, városa életéről, eredményeiről, gondjáról, bajáról. Nagyon sok olvasónk megírja, vagy megfelelő alkalmakkor elmondja véleményét lapunkról, szerkesztőségünk munkájáról is. Olvasóink jogos bírálatát, észrevételeit, tanácsait mindenkor kötelező érvényűnek tartjuk magunkra, — mert tudjuk, hogy a mi „kenyéradó gazdánk” a dolgozó nép. Az új év, a három éves terv befejezése, az ötéves terv megkezdése alkalmából javaslattal fordultunk olvasóinkhoz: az év első munkáshétköznapján megjelenő lapot írják meg ők. Adjon helyt a lap teljes terjedelme olvasóink gondolatainak. Amellett, hogy számunkra is rendkívül fontos, megszívlelendő tanácsokat ad a hozzánk ez alkalommal beérkezett többszáz levél — demonstrálni akarjuk: nálunk a legteljesebb sajtószabadság van, szerkesztőségünk és olvasóink között szoros a kapcsolat és az egyetértés. Ezúton is megköszönjük állandó levelezőinknek — egész évi fáradozását, külön megköszönjük mindazoknak, akik felhívásunkra válaszolva elküldték írásaikat az 1961. évi első számhoz. Reméljük az előttünk álló évben többször is megkeresnek bennünket leveleikkel s hisszük, hogy olvasóink széles táborából mind többen kapcsolódnak be rendszeres levelezőink táborába. Minden, a szerkesztőségünkhöz ■érkezett levél hasznos, mert ha nem is kerül be a lapba — a terjedelem adta korlátok miatt — tartalmával útmutatást és segítséget ad munkatársainknak ahhoz, hogy olvasóink érdeklődésének megfelelőbb írások szülessenek. Mai számunkkal szerkesztőségünk és olvasóink kapcsolatát kívánjuk erősíteni, mert tudjuk, hogy számunkra ez a kapcsolat olyan kútforrás, amelyből mindig bőségesen meríthetünk — s merítenünk kell, ha jól akarjuk szolgálni közös ügyünket: a szocializmus építésének ügyét. Mai ssamunkhos falinaptárt mellékeltünk TÁVIRAT A Tisza Cipőgyárból jelantik i forint alapnyereség — pluszként csökken önköltségünk és az A esépai téglagyár dolgozói az első termelési tanácskozáson, január 2-án munkakezdés előtt megbeszélték a második ötéves terv első évének a esépai téglagyárra vonatkozó részét, valamint az ötéves terv teljesítésének fontosságát. Az üzem dolgozói elhatározták, hogy az 1961. évi nyerstégla gyártási tervüket 115 százalékra teljesítik, az 1960. évben elért önköltségi tervüket az 1961. gazdasági évben 19 százalékkal fogják csökkenteni. Csépal Téglagyár dolgozói 1961 első Jelében többezer vagonnyi abraktakarmányt kapnak a tsz-ek A Földművelésügyi Minisztérium takarmány-gazdálkodási osztályán tájékoztatásul közölték, az elemi károkat szenvedett közös gazdaságok megsegítésére az állam többezer vagonnyi abraktakarmányt oszt ki 1961 első és második évnegyedében. A takarmány-akció célja az, hogy a termelőszövetkezetek a termelés csökkenése nélkül átteleltethessék közös állatállományukat Az akció nyújtotta kedvezményeket csak olyan termelőszövetkezetek vehetik igénybe, amelyek önhibájukon kívül — elemi károk miatt — küzdenek takarmányhiánnyal. A ki- osz.ásra kerülő abraktakarmány mennyiségeket a közös gazdaságok vagy kész- pénzfizetés ellenében, vagy kölcsönképpen kapják. A tájékoztátás szerint különösen nagymennyiségű abraktakarmányt osztanak ki rászoruló termelőszövetkezetek között Békés-, Csong- rád, Hajdu-Bihar és Szolnok megyében. A Központi Bizottság 1960. július 29-i határozatában irányt szabott a vegyipar fejlődésének. E programvégrehajtásából ránk, a Tisza- menti Vegyiművek dolgozóira nagy feladat hárul. Üzembe kell helyezni egy nagy kapacitású szuperfoszfát üzemet, s folytatni az új kén- savgyár építését. Ismeretes, hogy a kénsav az ipar minden ágában nélkülözhetetlen alapanyag, a szuperfoszfát meg a terméshozam növelé20 millió A Tisza Cipőgyár dolgozói az 1960-as évi eredeti tervüket több mint egymillió pár lábbelivel, az ehhez szükséges gumitalppal, valamint más cipőgyárak részére is terven felül több százezer pár gumitalppal és gumisarokkal túlteljesítették. Több mint 8 millió pár lábbelit gyártottunk, ami majdnem kétszer annyi, mint amennyi a kapitalista Magyarország cipőiparának egy évi termelése volt. A tervezett alapnyereséget több mint 20 millió forinttal túlteljesítettük és ezáltal kb. egy hónapi fizetésnek megfelelő nyereségrészesedésre számíthatunk. A termelékenység növelésében is számottevő eredményt értünk eL A tervezett 3 százalék helyet közel 8 százalékkal emeltük a termelékenységei Büszkék vagyunk ezekre az eredményekre annál is inkább, mert igen sok nehézség gátolta azok elérését. Év közben többször is tettünk újabb és újabb vállalásokat, midőn azt láttuk, hogy arra a népgazdaságnak nagy szüksége van. Közel 700 ezer párral teljesítettük túl 1960-as eredeti exporttervünket Ez nemcsak a mennyiségi termelés növelését jelentette, hanem nagymértékű választék-bővítést is. Ehhez viszont a tervezettnél sokkal több berendezést kellett készíteni üzemfenntartási részlegünknek, s igen sok „átálsének egyik elengedhetetlen feltétele. 1963-ban már any- nyi műtrágyát kell gyártanunk, amennyi 300 EZER TONNA TÖBBLET BÜZATERMÉST eredményez. Az épülő üze-1 mek a legkorszerűbb technológiai berendezéssel készülnek. A szuperfoszfát üzemben például megvalósítják az eddig ismert szakaszos feltárással szemben, a folyalást" megvalósítani a gumigyári és cipőgyári üzemeinkben. Az ilyen átállások tucatnyi nehézséget okoztak. „Rá kellett vennünk” a minket kiszolgáló bőr- és textilgyárakat, kellékanyagot gyártó üzemeket, hogy ők is teljesítsék túl terveiket és szállítsanak részünkre „kötésen felüli” anyagokat. Többnyire vállalták is ezt, de gyakran támadt olyan helyzet hogy nem érkezett meg időben a terven felüli anyag, vagy ha megérkezett, akkor minőségileg nem felelt meg. Ilyen esetekben gyakran kellett újabb és újabb program módosításokat” végrehajtanunk, — ami miatt tovább szaporodtak a szervezési hibák üzemen belül is. Ilyen szükségszerű program módosításokkal 'együtt járt, hogy a módosított gyártáshoz szükséges berendezés nem volt kész, vagy rohammunkával elkészült ugyan, de pontatlan lett, vagy az idő rövidsége miatt nem lehetet gondos kísérleti gyártást lebonyolítani. 1960-ban igen fontos feladatunknak tartottuk a termelékenység emelését. Amikor a külkereskedelmi vállalat exportterveink túlteljesítésére szólított fel, sikerült velük megegyeznünk abban, hogy a túlteljesítésből származó többlet valuta egy részét átengedik részünkre olyan külföldi gének vásárlására, melyekkel nemcsak kapacitásunk növekszik, hanem a termelékenységünk Is, matos feltárást, amely nagymértékben növeli a munka termelékenységét 1961-ben vállalatunknak mintegy 200 millió forintot kell beruháznia. Az új beruházások mellett azonban nem szabad megfeledkeznünk a meglévő kénsavgyá- runk szorgalmas munkás gárdájáról. A KÉNSAVÜZEMI KOLLEKTÍVA BECSÜLETTEL HELYTÁLL a termelésben. Ezt néhány adattal szeretném bizonyítani: Az 1953. évi termelést 100 százaléknak véve, 1960- ban 149.3 százalékot ért el. A kénsavtermelés 1965-ben (1953-hoz viszonyítva) eléri a 183 százalékot A termelés felfelé ívelése szép és sokat Ígérő a jövőre nézve is. A berendezések műszaki állapota jó, nyersanyag ellátásunk megfelelő, így minden biztosíték meg van ahhoz, hogy az idei tervet zökkenőmentesen kezdhessük. Farkas István Tiszamenti Vegyiművek egészségre ártalmas munka- folyamatok száma. így vállalásunk teljesítése következtében 1961-ben kapunk egy 6 millió forint értékű gumigyári gépet — (mixert) és egy kb. 3 millió forint értékű gépsort, mely- lyel a gumihulladékot tudjuk hasznosítani. A tavalyi jó eredmények megteremtették ötéves tervünk túlteljesítésének alapjait is. Egyrészt mert „saját erőből” újabb gépeket szerezhetünk be, másrészt, mert a többszöri vállalásunkkal „feszített” tervünk teljesítése sok, rajtunk kívülálló és sok, a vezetési módszerünkben rejlő hibára derített fényt. Ezeket a tapasztalatokat felhasználtuk az 1961-es év előkészítésénél, bár előkészületeinket gátolta, hogy terveink még nem véglegesek. Fő feladatunknak tartjuk, hogy a műhelyek programjait a termelés megkezdése előtt idejében rögzíthessük, „menetközben” ne kelljen változtatni azokat Csak is így lehet a szükséges berendezést és anyagokat mennyiségileg és minőségileg idejében biztosítani és gondos kísérleti gyártások lefolytatásával a legésszerűbb technológiát kialakítani. Továbbra is fontos feladatnak tartjuk a termelékenység emelését melynek szintén egyik előfeltétele a programok időbeni elkészítése. A termelékenység emelésére részletes intézkedési tervet dolgoztunk ki. Annak végrehajtásával kb. 6 százalékkal fogjuk emelni a termelékenységet Ennek érdekében teendő intézkedéseink révén felszabaduló összegeket a. fennálló béraránytalanságok kiküszöbölésére fordítjuk, úgy hogy vállalati szinten á munkabér nem csökken, hanem 2 százalékkal emelkedik. A másik igen fontos feladatunk a minőség javítása. Ennek és az önköltségcsökkentés érdekében fogjuk elsősorban felhasználni béremelési lehetőségeinket — Nagy gondot fordítunk a munkakörülmények további javítására, az öltözőkre, mosdókra. Az étkezési lehetőségek, a bölcsőde, a napközi otthon, az üdülő bővítéséi tervezik, amennyire „saját erőből” futja. Mindent mérlegre téve olyan év van mögöttünk, melyre — úgy hisszük — méltán lehetünk büszkék. Jelentősen túlteljesítettük legfőbb termelési mutatóinkat. Több mint 20 millió forint nyereségtöbbletet és kb. mégegyszer ennyi adótöbbletet fizettünk be államunk kasszájába. A nem könnyű üzemi feladataink túlteljesítése mellett jutott energiánk a környékben lévő termelőszövetkezetek jelentős mértékű segítésére is. A második ötéves terv feladatainak ismeretében bizakodva léptünk az új esztendőbe. Népgazdaságunk számíthat üzemünk minden dolgozójának helytállására. . Grosz István* Igazgató Tisza Cipőgyár Ez évben még több árut akarunk adni a népgazdaságnak Kungyalu új termelőszövetkezeti község, s annak ellenére, hogy igen szeszélyes volt r? időjár' ár az első esztendőben kiemelkedő eredményt ért el. Kenyérgabonából 60J mázsát °rzőü5srz adtunk át, ugyanakkor 100 holdanként 80 mázsa áruhúst adtunk a népg zdaságnak. Ezek a szí k is azt bizonyítják, hogy a nagyüzemi gazdálkodás több, jobb és olcsóbb mezőgazdasági terméket tud előállítani, mint az egyéni gazdaság. 1961-ben holdanként 2—3 mázsával kívánjuk növelni a termésátlagokat, ennek alapfeltételét az idejében és jó minőségben végzett vetéssel megteremtettük, 300 holdon pedig bő termésű szovjet és olasz búzafajtákat vetettünk. Az állattenyésztés vonalán is tovább akarunk jutni. Az a célunk, hogy egy holdról egymázsa áruhúst adjunk, s min den holdra tegalább egy törzs-baromfi jusson. A tervezett 950 hízotté'-"tés helvett 1500-at adunk át. Az öntözött területet legalább 600'holdra növeljük. Arra törekszünk, hogy 1961-ben községünk területin a munkaegységrészesedés is tovább növekedjék. Vincze András Kungyalu ■ • Üzemeinket a legkorszerűbb technológiával látják el Mai számunkat olvasóink írták
