Szolnok Megyei Néplap, 1961. január (12. évfolyam, 1-26. szám)
1961-01-14 / 12. szám
/ 1961. január 14. SZOLNOK MEGYEI NEPI.AP & Elkészüli a kelteiig protúlipusa a Mezőgazdasági GépiaviÉan Az új gyártmány: a Ger- gely-féle keltetőgép prototípusa a napokban készült el a Mezőgazdasági Gépjavítóban. A próbaüzemeltetésre kedden kerül sor. Az üzemeltetés sikeresnek mondható és a Gépjavító Vállalat dolgozói megkezdhetik a nullszéria gyártását. — Mikor kerülnek átadásra. az első keltetőgépek? — kérdeztük a vállalat központi irodájában Molnár László gépészmérnöktől. — Terv szerint januárban 10 keltetőgép gyártását fejezzük be. Sajnos, az anyaghiány akadályozza tervünk végrehajtását. — 1960-hoz hasonlóan — legnagyobb baj az, hogy gyártmányaink — mondhatnám — havonként változnak. Mire berendezkedünk a hűtőarmatúra készítésére, arról kell gondoskodni, hogyan szerezzünk anyagot a gumivulkanizáló berendezésekhez. Sorolhatnám tovább. Üzemünk nem kapta meg a keltetőgép gyártásához szükséges lapos- és szögvasakat — A keltetőgép gyártása — az eddigi termékektől eltérően — igényesebb munkafolyamat, minden dolgozónktól nagyobb szaktudást követel. Mint minden kezdet, ez is nehéz volt. A budapesti Malomszerelő Vállalat a gép konstrukcióját hiányosan, késve küldte le. Segítséget is késve adtak. Igaz, a keltetőgép tervezője: Gergely Sándor gépészmérnök személyesen is meglátogatott bennünket és segített a prototípus összeszerelésében. — A gyár műszakjaiban és szakmunkásaiban bízva, gondolatom szerint tervünk: 200 keltetőgép gyártása sikerülni fog — fejezte be Molnár László gépészmérnök. „AKI A GYÁRBAN JÓL FEKSZIK“ — Gondolatok munkáról, keresetről, az emberekkel való bánásmódról — Felsőfokú kertészeti továbbképző tanfolyam indul A Kertészeti és Szőlészeti Főiskola február X-től egyhetes egyetemi színvonalú továbbképző tanfolyamot indU a mezőgazdasági nagyüzemek vezető kertész-szőlész szakemberei részére. Az előadások témája a zöldség-, gyümölcs-, szőlő-, dísznövényekés magtermesztés, valamint a borgazdaság. A tanfolyamra jelentkezőknek a főiskola igazgatósága (Bp., XI. kerület, Ménesi út 44.) küld részletes tájékoztatót. (MTI) f evelet kaptunk a Tisza Cipőgyárból. — Arról szólt, hogy aki „jól fekszik”, — vagyis akinek ismerőse, hozzátartozója van az üzemben, az gyorsan feltalálja magát, s függetlenül attól, hogy családi helyzete indo- kolja-e, jólfizető munkát kap. Azok viszont, akiknek nincs ismerősük, kisebb kereseti lehetőséget jelentő munkaposztra kerülnek, s a velük való bánásmód is tűrhetetlen. A levélíró az alsórész-sza- bászaton dolgozik, ottani eseteket említett. így például: „Halász Ferenc művezető kevés esetben megy el mellettem úgy, hogy valamiért belém ne kössön. Többször gúnyos megjegyzéseket tesz. — Például: „sírtok, vagy megszöktök.” Enyedi József segédművezető sem marad el tőle. Olyan kijelentéseket tesz, hogy „nyírni foglak benneteket.” Mikor azt feleltem neki — panaszolja tovább levélírónk —, hogy így nem lehet viselkedni, mert ha gyáron belül nem is, de máshol még meghallgatják az embert, akkor azt felelte: „Mondta ezt már más is.” A levélíró azzal a végső tanulsággal zárta levelét, hogy az érthető is volna ilyenkor, csak az a baj, hogy ez a hangnem uralkodóvá vált a munkásokkal való bánásmódjában, nagyon sok esetben a becsületes, jóindulatú emberekkel sem úgy beszél* ahogy kellene. D égóta csépelték már-*•*- ezért taggyűlésen. Marton elvtárs, az üzem párttitkára is mondta neki jóné- hányszor: „Ferikém, ez nem a mi módszerünk, másként kell az emberekkel bánni.” De Halász Ferencen nehezen fog a szó. 1935 óta dolgozik a cipőgyárban, s Batáék vezetése alatt azt tanulta: rendnek kell lenni a gyárban. Ha valaki fegyelmezetlenkedett, feleselt a mesterrel, — megkapta a magáét. 1943—44-ben gyakori volt a munkások bántalmazása az üzemben,_ sőt esetenként le is csukták őket a gyári fogdában. Halász Ferenc, mint akkori egyszerű munkás látta és sínylette ezt. Ezért gondolhatta 1945 után, mikor vezető beosztásba került, hogy most, mikor a gyár a nép érdekeit szolgálja, mindenki megteszi a magáét. Csakhogy ez nem úgy megy máról holnapra. Sőt egyik évről a másikre 5 Q miRnilyen vezetési módszerek már nem megengedhetők. A levél nyomán ki is mentünk a Tisza Cipőgyárba. Több emberrel beszéltünk. Sajnos, a cikkírónak jónéhány vonatkozásban igazat kell adnunk. Az alsórész- szabászatban alkalmazott vezetési módszert többen helytelenítették. Kovács József — az egyik ottani munkás — például a helyi viszonyokra azt mondta: „Senkinek se tetszik, ha ordítanak rá és nem rendesen mondják meg neki, hogy mit vétett. Szép szóval többet el lehet érni.” Természetesen van az éremnek egy másik oldala is. Halász Ferenc művezető három műszak munkájáért felelős. Hozzávetőlegesen 170 ezer alkatrészt kell naponként kiszabnak és megmunkálniok. Tizennégy műhely termelése függ tőlük. Van tehát vesződ- ség bőven, hiszen sokszor késik az anyag, s akkor „rá kell verni.” Ráadásul Halász Ferenc olyan ember, aki szívét- lelkét adja a munkáért. Nem tud nyugodni, ha valami nincs rendben. Szabadság alatt sem marad otthon, gyakran bemegy dolgozni. A munkások között meg — bármennyit beszéltek is már a „ne add tovább” mozgalomról, — sokan vannak úgy, hogy mitsem törődnek a minőséggel, sőt, ha a művezető szóvá teszi a hibát, akkor gúnyosan a szemébe nevetnek. Ilyenkor aztán „kiborul" a művezető, s aztán nagyon arrogáns hangot használ. Ez böző munkafogások elsajátítása sem olyan egyszerű, ahogy azt ő a több évtizedes gyakorlatával látja. De a munkások között kevés a felelőtlen, cinikus és egyre kevesebb. S a különböző vezető poszton dolgozók magatartásától, vezetési módszerétől is sok függ. Azt mondják: amilyen az agyon- isten, olyan a fogadjisten. Ha a művezető nagy hangon kezdi, nem buzdítja jobb munkára az embereket, inkább lohasztja a munkakedvüket. Ilyen dolgok miatt javasoljuk a cipőgyárban kisebb- nagyobb vezető posztot betöltő elvtársaknak: legyenek közvetlenebbek a munkásokhoz, többet törődjenek nevelésükkel. Többre jutnak így a termelési eredményekben is. Senki sem mondja azt, hogy legyenek elnézők. Legyenek határozott, erőskezű vezetők, — de a határozottságot sosem tévesszék össze a durvasággal. Ha egy munkás hibát követ el, akkor' ne azzal kezdjék — mint ami még tapasztalható —, hogy „maga ügyetlen”, hanem magyarázzák meg, hogyan lehet elejét venni a selejtnek, a géptörésnek stb. C ha a türelmes, szép szó *“* nem használ, van fegyelmezési lehetőség is — végső esetben a munkakönyv kiadása. Érdekes jelenség, hogy a Tisza Cipőgyárban — bár nagy a munkaerő vándorlás — évenként többszáz fő cserélődik — a vezetők nem igen élnek az elbocsáj- tással. Ha valakivel végképp nem boldogulnak, rossz munkát végez, fegyelmezetlen, akkor „átpasszolják” más műhelybe, de nem küldik el. Ez is bizonyság arra, hogy ha a durva vezetési módszerekről szót ejtünk, helytelenítenünk kell a másik végletet, a „népszerű”, de mindent elnéző, minden hibát indulat nélkül tudomásulvevő vezetési elveket is. A protekcióról: mondjuk azt, hogy nincs ilyen? Párt- szervezeteink sokat tettek ez ellen; mondhatnánk úgy *s: kihalófélben van, de azért helyenként feltalálható. Ez azonban nem indok arra, hogy ilyenirányú gyanú gyakran felmerüljön. Levélírónk például a közelmúltban került az alsórész-szabászatra. Akkor állt munkába egy másik ember, névszerint Szabó Imre. Az jobb beosztást kapott, s így decemberben 400 forinttal többet keresett, mint háromgyerekes levélírónk, bár neki nincs családja. Erre felfigyelt levélírónk, de arra már rtem, hogy társának szakképzettsége van, azért került magasabb kategóriába. Ezek szerint minden rendben a munkahelyek szétosztásánál? Azt sem mondhatnánk — de másról van elsősorban szó a cipőgyárban, nem protekcióról. Van úgy, hogy egy magasabb kategóriába sorolt poszton megürül a hely. Az volna ilyenkor a méltányos, hogy az öt-tíz éve ott dolgozókat léptetnék előbbre. Az általános gyakorlat viszont az, hogy sokszor új dolgozó kerül oda, mondván, hogy így csak egy embert kell tanítani a gép kezelésére, másként viszont a régi dolgozót is kellene, meg azt is, aki annak helyére kerülne. Egyszerűbb az előbbi — de helytelen, egyáltalán nem szolgálja a törzsgárda kialakítását. \7an olyan gyakorlat is, T hogy régebben ott dolgozó, szorgalmas, rosszabb anyagi viszonyok között élő munkásokat, több gyermekkel magukra maradt asszonyokat helyeznek jobb munkakörbe. Ez ellen senkinek sem lehet kifogása. A napi termelési gondok közben ilyen ügyek is foglalkoztatják a munkásokat. Ebben a nagy üzemben, ahol tavaly is több, mint ezer dolgozót vettek fel, nem köny-- nyű a pártszervezet munkája, rengeteg a lekötöttsége. Az alapszervezetnek azonban többet kellene tenni azért, — ezt mutatja az alsórész-sza- bászat példája is — hogy meghallgassák és orvosolják a munkások sérelmeit. A vezetőknek sem szabad a legnagyobb termelési problémák között sem elfeledkezni arról, hogy végső soron a termelés is az emberekért, elsősorban a gépek mellett szorgoskodó munkásokért van — s eszerint kell vezetni ök. Simon Béla A könnyűiparban ebben az évben mintegy húsz megkezdett beruházás, üzemi rekonstrukció fejeződik be A könnyűiparban a nagy beruházások közül mintegy húszat fejeznek be 1961-ben. Több, mint kilencvenmillió forintos beruházással járó gyárbővítés utolsó szakaszához érkeztek a kaposvári Textilművek dolgozói is, akik az építkezés közben sok áldozatot vállalva teljesítették tervfeladataikat. A szombathelyi pamutiparban szintén nagy beruházás befejezésének időpontja közeledik: huszonhat- ezer szovjet gyártmányú fonóorsót szerelnek fel. Az új gépeken ebben az évben már mintegy ezerötszáz tonna fonalat készítenek. Szombathelyen egy másik könnyűipari üzem, a cipőgyár beruházása, rekonstrukciója is befejeződik az idén. A gyapjúipar egyik legjelentősebb beruházása, a soproni fésűsfonó rekonstrukciója is elkészül. Uj csarnokot építettek, s a régi, sok helyet foglaló szelfaktor fonógépek helyett termelékenyebb, olasz gyártmányú fésűs és gyűrűs fonógépeket állítanak munkába. Jobbminőségű fonalat készítenek majd és a kötszö- vőiparban csökkentik a fonalhiányt. Úgy tervezik, hogy ez évben befejezik a kötszövő- gyárak központi festődéjének építését is. Az üzem a budapesti Harisnyagyár mellett i épül. A Szolnok megyei fö!dművesszövetkezetek túlteljesítették 1960. évi áruforgalmi tervüket OSZTÁLYFŐNÖKI ÓRÁN — Jelentem: osztálylétszám harminchét, jelen harminchat, hiányzik Korponai Marika. Egyforma sötétkék köpenyben, csendben, mosolyogva állanak a kislányok, míg a napos jelentése elhangzik. Erzsiké néni, a bájos, fiatal tanárnő beírja az órát, aztán összecsukja a naplót. A nyersvászon kötésű, matyó hímzéssel díszített borítólapon piros öltésekkel ki- varrva ott áll: Ill/b osztály. A hosszú téli vakáció után ez az első osztályfőnöki óra a Szolnoki Vásárhelyi Pál Közgazdasági Technikum Ill/b osztályában. Az arcokon várakozó figyelem ül, de a mosoly egy pillanatra sem olvad le. — Utolsó óráinkon ugye a burzsoá erkölccsel foglalkoztunk — kezdi a tanárnő. Félig kérdésként, félig megállapításként hangzik a mondat. — Nézzük, ki mire emlékezik a tanultakból... Mit nevezünk erkölcsnek?.« Kezek emelkednek a magasba. Mindenki felelni akar. — Tessék, Klárika? — Az erkölcs: magatartásbeli szabály. — Jól van... Az erkölcs szabályainak vizsgálatánál mi az elsődleges: a szemlélet, vagy a gazdasági élet? Mit kell először figyelembe vennünk?... Ildikó? — A gazdasági életet. — Miért? No, Ilonka? Mi történik akkor, ha a gazdasági élet megváltozik? — Megváltozik a társadalom... — És akkor? ... Vajon mi történik az erkölcsi szabályokkal? Állandó-e az erkölcsi szabályok összessége? — Űj társadalomban új erkölcs születik... — Nézzük akkor, milyen társadalmi formára mi jellemző. Az ősközösségi társadalom életét milyen erkölcsi szabályok mozgatták?... Marika? olyan fontosak, mint Pythagoras tétele. — összefügg-e az erkölcs a tudománnyal? — kérdezte a tanárnő. — Tudósnak figyelembe kell-e venni az erkölcsi szabályokat? — Nem közömbös — mondta egy kislány — hogy az atommal embermilliókat pusztítanak el, avagy az emberiség szolgálatába állítják... Egy másik kislány Kongót emlegette... — Az uralkodó osztály erkölcsi szabályaival szemben kialakulnak az elnyomott népréteg erkölcsi szabályai is. Megvetik azt, Az elmúlt évben a falusi lakosság áruigénye is tovább növekedett. Figyelemreméltó jelenség, hogy az igény a tartós, értékes cikkek vásárlásában mutatkozik. A földművesszövetkezeti kereskedelem — mely a megye ossz. kereskedelmének rika? És Marika felel. A többiek feltartott kézzel jelzik, hogy nekik is van még mondanivalójuk. ök is szeretnének hozzászólni. A tanárnő ügyesen gombolyítja a beszélgetés fonalát, mindenkit bevon, minden kislány részt vesz az anyag ismétlésében. Ügyes, talpraesett feleleteket adnak, zavarba egy sem jön, még az idegen látogató jelenléte sem ijeszti őket. Tóth Ilonka, Betty. Erika, Finta Zsuzsa észre sem veszik, mint tágul látókörük egy-egy ilyen beszélgetés után. Az osztályfőnöki órák embert formáló, irányt mutató negyvenötpercei legalább aki nem dolgozik, s azt tanítják, hogy sorsukba nem szabad belenyugodni, le kell rázni az elnyomók igáját — mint a kongóiak, kubaiak teszik... Az új tananyag: A proletár erkölcs kialakulása., Szavak röpködnek a levegőben : bátorság, összetartás, önfeláldozás, önzetlenség, az árulók megvetése... Igen. Ezek a gyerekek megtalálják a helyes szavakat a proletár erkölcs jellemzésére. Megszólal az óra végét jelző csengő. Erzsiké néni kezében a naplóval távozik. Harminchat kislány mosolygó tekintete követi. — rónai — alig több mint 50 százalékát bonyolítja le — mintegy 1417 mosógépet, 3631 rádiót, 7968 kerékpárt, 404 motorkerékpárt értékesítettek, több mint 30 millió forint értékű bútort adott el. 1960-ban mintegy 1093 millió forint forgalmat bonyolítottak le üzleteink, mely több mint 7 százalékkal magasabb az 1959. évinél. A piaci kereskedelem forgalma 22,6 százalékkal növekedett. A vendéglátó tevékenység 208 milliós forgalmával — az 1959. évihez képest — 13,8 százalékkal növekedett. A kiskereskedelmi egységek száma ötvennel, a vendéglátóegységek száma tizenhattal növekedett tavaly. Figyelemreméltó. hogy többhelyen új egységeket — tanyahelyeken, községek perifériáin — létesítettek Bővült a cukrászda- és büfé-falatozó egységek száma. Szaporodtak a zöldségárusító egységek is. Tovább fejlődött a kereskedelmi munka, a dolgozók szakképzettsége. 1960-ban mintegy 300 dolgozó szerzett különböző jellegű szakképesítést. A mezőgazdasági termékek felvásárlási forgalma tavai v meghaladta a’ 160 millió forintot. Ez még sokkal nagyobb lehetett volna, ha az fmsz-ek gondosabban szervezik meg a kistételekben jelentkező áruk felvásárlását, illetve nagyobb gondot fordítanak a .különböző megtermelt áruk felkutatására. 1960- ban több mint 4700 fő tag belépésével nőtt • az fmsz-ek taglétszáma, melynek ered- ményekénnen az összlétszám 112 ezer fölé emelkedett. A tagság saját forintjaival is hozzájárult a szövetkezeti vagyon növeléséhez a több mint 1 millió forint értékű részjegy befizetésével. Növekedett a tagság részvétele a szövetkezet konkrét munkájában is, egy-egy boltegvség építkezésében, tatarozásában. A forgalom növekedése és a takarékos gazdálkodás eredményeként az fmsz-ek eredményterveiket mintegy 4 százalékkal túlteljesítették. Fejlődött a földművesszövetkezeti vezetés színvo- vonala. Igazgatóságok, felügyelőbizottságok növekvő hozzáértéssel, ügyszeretettel végzik munkájukat és egyre jobb vezetői a többmilliós forgalmat lebonyolító gazdasági egységeknék. A szövetkezeti dolgozók eredményes munkájukkal, a szövetkezeti vagyon megbecsülésében, védelmében is jól vizsgáztak. A szövetkezeti dolgozók, vezetők a nagy munkájuk mellett ez évben is szép példáját mutatták a szövetkezeti összefogásnak azzal, hogy mindenben segítették a beindulás nehézségeivel küzdő termelőszövetkezeti parasztságot, több szakembert adtak át. A nagy munkaidőben mozgóboltok, háziboltok szervezésével nyújtottak segítséget. Továbbra is egyik fő feladatnak tekintsék földművesszövetkezeteink a termelő- szövetkezetek segítését, különösen a zárszámadás, a jövő évi tervkészítés időszakában. 1961-ben jelentősen növekedik a zöldségtermelés. Ehhez már a termeléshez való felkészülés szakaszában segítséget kell nyújtanunk a vetőmagvak, melegágyi ablakkeret és egyéb felszerelés beszerzésében. esetleges termelési tapasztalatok átadásában, az áruknak piacra történő elkészítésében és a szabványok ismertetésében A felvásárlási munkában az a törekvés kell, hogy vezesse a földművesszövetkezeteket, hogy az áruk kereskedelmi útját a lehető legrövidebbre korlátozzák, ezáltal jó minőségű, olcsóbb, friss áru kerüljön a fogyasztókhoz. A baromfi-, tojástermelés érdekében a földművesszövetkezetek szervezzék a házi keltetést, gondoskodjanak arról, hogy a rendelkezésre bocsáj- tott naposcsibéket szerződéses termelésre kihelyezzék és az eddigieknél szélesebb területen szervezzék meg az így termelt áruk felvásárlását. 1961-ben tervek szerint közel 6 százalékkal kell az 1960. évi forgalmat túlteljesíteni. Ennek érdekében tovább kell növelnünk — a tagság saját hozzájárulásával — a boltegységek számát és a , meglévő boltok szakosítását, új árusítási rendszerre való átalakítását. Javítsuk az áru összetételét, választékát, hogy a legapróbb cikkektől a legértékesebbig minden vevő megtalálja a neki szükséges árut. A földműves- szövetkezetek munkája igen sokrétű. Vezetők, dolgozók szívvel-lélekke dolgoznak. Az 1961. évi feladatok még nagyobbak az előző évinél, ezért nagyobb szervezettségre, nagyobb hozzáértésre van szükség. Szövetkezeti vezetők, dolgozók képezzék magukat, 'növeljék szaktudásukat, hogy az odaadás, a törekvés párosuljon a nagyobb tudással, mely lehetővé teszi a fokozottabb feladatok jó elvégzését. Varga Illés a MÉSZÖV ig. elnöke FIGYELEM ! DIESEL adagoló javítás, beállítás! A SZOLNOKI VASIPARI VÁLLALAT autójavító üzemének vezetősége értesíti az érdekelt szerveket, hogy az autójavító üzem a legmodernebb Diesel adagoló pró- bapaddal rendelkezik. Minden típusú adagoló javítását szakszerűen és gyorsan végrehajtjuk. Üjra elemzést, szabályozók javítását, fogasivek. fejszelepek pótlását, az adag' lók szakszerű, pontos beállítását kívánság szerint rövid idő alatt végezzük.
