Szolnok Megyei Néplap, 1961. január (12. évfolyam, 1-26. szám)

1961-01-13 / 11. szám

1961. január 13. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 6 A tiszai homok, amely van és mégsincs Az egész országban hatal­mas méretű építkezés folyik. Gyárak, üzemek, lakóházak, intézmények, termelőszövet­kezeti létesítmények végte­len sora épül. Az építkezés lényeges anyaga a sóder és a homok. A Tisza partján lenne a helye a kavics- és homokhe­gyeknek, de csak egyetlen sóderdombot látok. A hajó­állomással szemben épülő emeletes ház sem tiszai, ha­nem Nyékládházáról „im­portált” homokkal készül. Pedig a tiszafüredi vakoló­homok minden igényt kielé­gít. Sovány, agyagmentes, kvarcit. Ugyanez áll a tisza- keszi kavicsra, amelyet a Sa­jó torkolatánál termelnek ki. HOMOK „BEHOZATAL"' A megye homok- és ka­vicsigénye évente körülbelül 35 000 köbméter. Ebből 1960- ban tiszai termelés 2930 va­gon volt. A többit behozatal­ból pótolták, részben Nyék­ládházáról és Délegyházá­ról, kisebb részben Hegyes­halomról szállították. A bányászást egyetlen kot­róhajó végzi. A gép teljesít­ménye az egykori igények­nek megfelelt. Napi hatvan vagonos termelése ma is fi­gyelemreméltó. Az egyedüli hiba az, hogy munkája nem folyamatos és a folyó vízál­lásának megfelelően évente legfeljebb 150—180 munka­napra terjed. Két akadálya van a folya­matos termelésnek. Minde­nekelőtt is áll az, hogy a gép vedersora csak 2.9 méter mélységig éri el a meder fe­nekét. Ilyenformán nagy víz esetén a termelés lehetetlen. Apadáskor pedig az teszi le­hetetlenné a termelést, hogy az alacsony vízben a szállító uszályok nem tudják a ki­termelt anyagot felvenni. A gép a megyei tanácsé, de évről-évre más vállalat tartja üzemben. Egy ideig a Mozaik- és Cementárugyár keretében működött, később a Téglagyári Egyesülés vette át. Ezidőszerint az Útépítő Vállalat kezelésében van. A kitermelt anyagot a Tüzép hozza forgalomba. SOK GAZDA KOZT.ié Persze ez a magyarázata, hogy egyik vállalat sem köl­tött jelentősebb összeget a kotróhajó karbantartására és időnkénti felújítására. — így a gép munkájában gyakran jelentős kiesések voltak. Pél­dául tavaly több hónapon keresztül tétlenül állt a hajó műszaki hiba miatt. Először a meghajtó motor romlott el, később a motor adagolója nem működött. Az alacsony termelés és az így szükségessé vált be­hozatal súlyos gazdasági ter­het jelent. Mindenekelőtt is felesleges szállítási költsé­gekkel jár és a vasút gördü­lő anyagát is módfelett igénybe veszi. A Szolnok megyei Népi Ellenőrzési Bizottság a me­gyei tanács vb. felkérésére megvizsgálta a kotróhajó gazdaságos üzemeltetésének lehetőségét és részletes je- ' lentést készített róla. A je­I i lentés feltárta a hibákat és ; javaslatokat tesz a fogyaté- \ lakosságok kiküszöbölésére. Országos élvonalban a jászsági pékek LEGSÜRGŐSEBB TEENDŐ a gép zavartalan üzemének biztosítása. Erre a bizottság háromféle megoldást java­sol. 1. A kotróhajó a jelenlegi állapotában nagyjavítást kap­na. Ebben az esetben a hajó évente 19 639 köbméter ho­mok és kavics termelésére lenne képes. 2. A hajó megerősítése és vedersorának meghosszabbí­tásával évi 28 336 köbméteres termelést érnének el. 3. Új hajótest építése és a vedersor meghosszabbítása árán 32 592 köbméter homo­kot és kavicsot tudnának biztosítani. Negyedik változat lenne egy új kotróhajó beszerzése, ami évente 40 00 köbméter anyagot jelentene. A Megyei Népi Ellenőrzési Bizottság jelentését meg küldte a megyei tanács Vég­rehajtó Bizottságának a szük­séges intézkedések megtétele végett •— rossi —» Kiszista, gimnazista lányokról Elhatároztam: olyan cikket írok a Szolnoki Varga Kata­lin Gimnázium diáklányai­ról, KISZ-szervezetéről, miről valóban önmagukra ismer­hetnek. Hiszen oly sok kö­zépiskola, gimnázium van a világon (és a megyében is jó néhány), s ezekben egyfor­mán vannak jó, közepes és rossz tanulók, egyformán iz­gulnak a matematika órán. egyformán örülnek, ha eljön az óraközi szünet. Érthető most már a szán­dék: az általánosabb tartal­mú jelenségek mellett helyi, sajátos, hagy úgy tetszik; spe­ciális jelenségeket is kerestem a Varga Katalin Gimnázium­ban. Valami olyasmit, ami megkülönbözteti ezt az isko­lát a többitől. ... És a terv nem sikerült. „Csupán” egy „szabványcikk“ kerekedett a látogatásból, bár e szabványcikk tartalma miatt egyáltalán nincs okuk a „Varga Katalinosoknak” szégyenkezni, s éppen „szab- ványsága” miatt a többi kö­zépiskolásnak sem... Aránylag kevés diákkal, ta­nárral beszélgettem. Délelőtt A közelmúlt napokban nagy öröm érte a jászberényi Sütőipari Vállalat dolgozóit. Országos viszonylatban a har­madik helyezést érték el a sütemények választékosságá­nak és mennyiségi növelésé­nek érdekében szervezett versenyben. Háromezer forint céljutal­mat kapnak ezért. A vállalat dolgozói a jász­berényi és a jászapáti járást látják el brióssal, vajaspo­gácsával, kávéházi kaláccsal, turóstáskával, pozsonyi kif­livel, — összesen 14 féle péksüteménnyel. Termékeik iránt igen nagy a kereslet Tavaly például 117 ezer péksüteményt készítettek. Hátha még a kisebb közsé­gek boltvezetői — az igénye­ket figyelembevéve —, több péksüteményt rendelnének. Nemcsak a községekben, ha­nem a járási székhelyeken Is előfordul, hogy a délutáni órákban már nem lehet süte­ményt kapni. Érthetetlen a kereskedelmi szervek túlzott óvatossága, hiszen 9 százalé­kos haszonnal árusítják a süteményeket. A Sütőipari Vállalat éppen ezért azt sze­retné. ha saját mozgóárusai­val is árusíthatná termékeit- Különösen piacinapokon és vásárokon volna ez eredmé­nyes. Az utóbbi másfél év alatt sokat fejlődött a Sütőipari Vállalat. Többek között kaptak hat tehergépkocsit, így a sütemé­nyek szállítása a községek­be és a tanyaközpontokba sem okoz gondot. Érdekes je­lenség a Jászságban — az életszínvonal növekedésének tagadhatatlan jele —-, hogy a kenyérfogyasztás nem igen emelkedik, de annál kelen­dőbbek a sütemények 1959­Talán mégis csak ő cselekedett helyesen — tűnődött magában százszor is az öreg Bordás és már kezdte megbocsátani Imre zárkózottságát és ridegségét is. Félti a magáét és igaza is van. Én is féltettem, amíg kívül voltam — morfondírozott né­mán és egyre gyakrabban gondolt arra, hogy rendezni kellene már kettőjük barát­ságát. Legalább nem lenne olyan egyedül. Néha már neki is indult a szomszédba vezető keskeny gyalogútnak, de mindig meggondolta magát. Még azt hihetne, hogy panaszkodni megyek, vagy tanácsot kérni... Ezt pedig az öreg Bordás nem akarta. Az egyije délután azonban, amikor csordultig telt már szívében a gond meg a magányosság, nem fordult vissza a gyalogúiról Átballagott a szom­szédba. Hogy a kutyát ne riassza fel, az épületet megkerülve, hátulról óvatosko­dott be az udvarba és egyenesen az istál­lóba ment. Etetési idő volt már, tudta, hogy Imrét a jószágok között találja. Nem csalódott. A szomszéd az alacsony fejő- széken üldögélve a jászolból kiszedett szárízíket rakosgatta kévébe és meg sem lepődött nagyon az öreg Bordás érkezésén. — Isten hozott — nyújtotta a kezét, aztán helyet mutatott a fal melletti vac­kon, amelyen nyáron a tehenészgyerek szokott pihenni. — Etetsz? — kezdte a társalgást a vendég. — Etetnék csak, de megüt a guta ezek miatt a nyomorult állatok miatt — bökött Ágócsi a jászlak felé. — Tudod, törekkel keverem a répát és úgy látszik, erre fizettem rá. A Vilmának telerakodott az ínyje toklásszal. Nem vettem idejében észre és elgennyesedett. Most nem eszik a bolond állat, csak lógatja a fejét és so­ványszik. Pedig egész héten lett volna fuvar az állomáson. De hát nem foghat­tam be. — Ez bizony nagy baj — bólogatott az öreg Bordás részvéttel, ám a szomszéd alig figyelt rá. — Az egyik tehén is megbolondult. Már negyedszer viszem bika alá, de nem fog borjút sehogy sem — panaszkodott to­vább. — Pedig a tavasszal el akartam adni, a félévi adóba ment volna az ára. De így üresen ki veszi meg? Nem is tu­dom, mi lesz velem — tárta szét a kezét a gazda és arcán őszinte tanácstalanság látszott. Tűnődve nézett maga elé, aztán villát ragadott és takarmányért ment o szénatartóba. Talán jobb is volt így, hogy nem tekintett az öregre, mert bizony fur­csa érzések tükröződését látta volna a vendég arcán. A panaszkodás váratlanul érte és meg­lepte Balázs bácsit. Mintha ablakokat nyi- togattak volna előtte, úgy tárultak elé a szomszéd szavai nyomán a maga egykori gondjai. A bajok ismerősek voltak, de mégis valahogy távolinak érezte már őket. Eddig még fel sem tűnt neki, hogy ő már túl van ezeken az életet megkeserítő gon­dokon. Hirtelen és váratlanul ötlött mind­ez az eszébe és mélyen elgondolkozott. Arra figyelt csak fel, hogy Ágócsi vissza­térve a szénatartótól, újra beszédbe fogott. A Nagylaposon sem tudtam befe- jezni a szántást. Megeszi a fene azt is, ott ahol van. Csak majd valamikor májusban tudok rámenni a lóval és leg­feljebb száznapos kukoricát vethetek bele. Pedig én árpát akartam, amivel őszre sül­dőket hizlalhatok. De hát ennek is vége. Nem könnyű az élet, Balázs, Sokszor el­átkozom még azt a percet is, amikor pa­raszti munkára adtam a fejem. — No, nem kell azért úgy elbúsulni — köszörülte a torkát az öreg Bordás. — A magad gazdája vagy. ha baj van, azért mindig fordíthatod valahogy a sorsod. Csak ne veszítsd el a fejed. — Bátorítás, segílókészség csengett az öreg hangjában, valahogy azért mégis kényelmetlenül érezte magát. Ügy tűnt, hogy a szomszéd szavai lelke örökre elpihent, rég elnyug­tatott érzéseit borzolták fel és mindezek sokkal riasztóbbak voltak, mint a magá­val nozott gondok. Nyugtalan lett, hirte­len szűknek érezte a homályos istállót és már bánta, hogy átjött. Nem is maradt sokáig. Lassan felcihelődött, búcsúzott és akkor nyugodott meg csak valamennyire, amikor a végtelen msz*ába fu.ó u ivarra lépett. S amikor a hó a^att pih nő földe­ken keresztül hazafelé tartott, ~y érezte, nemcsak a szomszéd portáját, hanem va­lami visszahúzó, félelmetes és nyomasztó érit is maga mögött hagyott. Már sötét volt, de 6 mégis tiszta, világos, barátsá­gos tájakon járt. ben például a Sütőipari Vál­lalat 245 ezer tojással dúsí­tott süteményt adott el, 1960- ban meg már 542 ezret A Sütőipari Vállalat ered­ményeinek elérésében nagy­része van annak, hogy a munkásai lényegében a vál­lalat megalakulása óta ott dolgoznak. Évek óta nagy gondot for­dítanak a szakmai tovább­képzésre is. Most például a Mezőgazdasági- és Élelmezési Tudományos Intézet tananya­ga alapján tizenkilenc főt vontak be félévi továbbkép­zésre. Emellett tizenegy fő­nek műszaki tanfolyamot ren­deztek huszonkét főt pedig egyéb szakmai tanfolyamra vontak be. A vállalat vezetői a jobb áruellátás- és az ellenőrzés érdekében szeretnék ha kap­nának egy személygépkocsit is. Meglévő kocsijukról ugyanis a rendőrség beszed­te a rendszámot, mondván, hogy közúti forgalomra az már nem alkalmas- un ..... Na ponta 788 lakószoba Naponta 788 lakószoba épül Lengyelországban, öt évvel ezelőtt még csak 456 volt a napi teljesítmény. Az idén közel 287 000 lakószobát ad­nak át. ■IIIIWIIIIIIlUilllllllllillillllllllllHIIIHHIIIIIIII — MA HELYEZIK ÜZEM­BE a jászsági körzeti vízmü­vet. Az új vízmű jelenleg Jászalsószentgyörgy és Jász- ladány több évtizede tartó vízproblémáját oldja meg. A későbbiekben a fenti helysé­geken kívül Jánoshida is in­nen kapja majd a szükséges vizet. volt ugyanis, tanítási idő, és Csényi Piroska KISZ tanács­adó tanár órájából is „ellop­tam” vagy 25—30 percet. Hogy mit mondott el Csé­nyi Piroska e félóra alatt? — Idézzük: — Ebben a gimnáziumban 383 leány tanul, s közülük 75 százalék (274-en) KISZ-tagok. Maga „speciális” dolgokra kíváncsi? Hát a KISZ-tagok száma sem az, hi­szen nem egy középiskolában hasonló, esetleg alig jobb. vagy rosszabb az arány. — A KISZ-munka? Úgy érzem, rendkívül sokrétű, bonyo­lult és az utóbbi időben (fő­leg ebben a tanévben) minő­ségileg sokat javult. Dehát hol, melyik iskolában nincs ez így. Ez sem speciális do­log tehát... Egy bizonyos: ha a gimná­zium tantermeit, folyosóit szemügyre vesszük, vagy be­tekintünk az osztályozó nap­lókba, egyszóval akármilyen szempontból vizsgálódunk az iskolában, a KISZ tevékeny­sége, hatása, gyümölcsöző munkája lépten-nyomon ta­pasztalható. Mikor ezt mondta Csényi tanárnő, megálltunk egy pil­lanatra, mert az utóbbi mon­dathoz igen sok mindent hoz­zá kell fűznünk. De kezdjük talán Lantos Éva, iskolai KISZ-titkár kér­désével: — Látta a folyosókon mennyi szép virág van? — Igen. — Nos, ezeket a virágokat és á tantermekben lévőket a Szolnoki Kertészeti Vállalat­tól kaptuk. Ide is járunk po­litechnikai oktatásra, s kelle­mes, barátságos a kapcsola­tunk a fiatalabb és az idősebb kertészekkel. Hogy az osztályokban . szembetűnő a tisztaság, erre az a magyarázat, hogy tisztasági versenyben vannak az osztályok, s e versenyt ugyanolyan komolysággal vívják, akárcsak a tanulmá­nyi és fegyelmi vetélkedést. Legfontosabb persze a ta­nulás. Ez politikai feladat — hangoztatta a KISZ-titkár. — Ezt úgy kell érteni: nem az a lényeg, hogy mindenki ki­tűnő legyen, hanem, hogy mindenki képességének meg­felelő eredményt érjen el. — Gyakorlatilag ez a gyengéb­bek segítését, a hanyagság, a lustaság, a felületesség, a ló­gás, a puskázás elleni állandó hadakozást, a kiszisták egyéni példamutatását jelenti. — S hogy e téren sincs hiba, bi­zonyság rá: az elmúlt tanév végén a KISZ-tagok tanul­mányi átlaga 3,84 volt. Rendkívül gazdag (érzé­sünk szerint talán túlontúl is gazdag) a diáklányok óránkí- vüli kiszes programja is az utóbbi időben. A Kilián- próbázásokba a KISZ-en kí­vülieket is sikerrel vonták be, az Ifjú Kommunista-pró- bázások szintén eredménye­sek voltak. Utóbbit hatvan- ketten tették le. Pedig nem volt könnyű, járőr formában bonyolították le a Kilián-pró- bát és a lányok a rossz idő el­lenére is lelkesen próbáztak az iskola udvarán. (Hogy miért nem a Szandai réten, ahol tervezték, ebben az idő­Hatszáz munkaegységet teljesített a kétpói Szabadság Tsz legfiatalabb baromfigondozója Nyolc általános iskola el­végzése után a nagyüzemi gazdálkodást választotta élet­hivatásul Bugyik Erzsébet, a kétpói Szabadság Tsz legif­jabb tagja. Kezdetben a nö­vénytermesztési brigádban kapott beosztást, majd ami­kor a tsz megkezdte a ba­romfitenyésztést, a baromfi- telepre helyezték át gondo­zónak. A fiatal leány sokat tanult a tapasztalt öregektől és esténként szívesen for­gatta a szakkönyveket is. Lelkiismeretesen kezelte a -ondjaira bízott jószágokat, amit bizonyít, hogy alig egy esztendő alatt hatszáz mun­kaegységet írtak be köny­vecskéjébe. Bár a termelő- szövetkezet a kedvezőtlen időjárás következtében nem éri a tervezett munkaegység­részesedést, Bugyik Erzsébet évi jövedelme felül van a tízezer forinton. A kapott összegből ruhaféléket vásárol és megkezdi stafirungjának összegyűjtését. A fiatal lány úgy határozott, hogy tovább gyarapítja szaktudását. Je­lentkezett a szakiskolára, ahol a baromfitenyésztéssé1 összefüggő tudnivalókat akar­ja elsajátítani. járás a „ludas") Az október 1-én meghirdetett Ifjúság a szocializmusért mozgalom eredményei ön­magukért beszélnek. A lá­nyok 20 óra társadalmi mun­ka elvégzését ajánlották fel. s a tanulmányi verseny tu­lajdonképpen a Kilián- és az Ifjú Kommunista-próbák folytatását képezi. A kulturá­lis munkában hetenként két film, vagy összesen hat szín­házi előadás megtekintése és megbeszélése is szerepel. És természetesen sport felaján­lások. Mindezt az új vezetőségvá- lasztó taggyűlésen elhangzott titkári beszámolóból és Lan­tos Éva szavaiból tudom. Kelemen Ildikó, a tavalyi KISZ-titkár jogos elégedett­séggel beszélt a múltévi mun­ka sok szép eredményéről, a fásításról, a révfülöpi leány­táborról, a tiszakürti KISZ vezetőképző táborról, a diák- csereakcióról, amelyet az NDK-val bonyolítottak le a nyáron. Nagyszerűen sikerült a Mikszáth emlékünnepség (a „Noszty fiú” dramatizált részletét adták elő), az isko­lai énekkar szereplése a Fel- szabadulási Kulturális Sereg­szemlén, s jónak mondható a fotó-, az irodalmi- és a többi szakkör munkája is. A lányok a mezőgazdaság, tsz-eink segítéséből is részt kértek. Cukorrépát, paradi­csomot, burgonyát szedtek, kukoricát törtek — összesen csaknem háromszázan dol­goztak a földeken. Érdemes az idei programba is betekintenünk. A KISZ munkatervében első helyen szerepel az alapszervezeti taggyűléseken a KISZ kong­resszus anyagának megtár­gyalása. E munkát januárban végzik el. A taggyűlések to­vábbra is kultúrműsorral stb. lesznek színesítve, érdekeseb­bé téve. A Kilián- és az Ifjú Kommunista-próbák letétele, a nemzetközi nőnap megün­neplése, a felszabadulási ta­nulmányi verseny, május 1. és a pedagógus anyák meg­ünneplése szintén szerepel a programban. Terveznek ezenkívül a martfűi Tisza Cipőgyár fia­taljaival is találkozót (a cipő­gyárba is járnak politechni­kai oktatásra). Segíteni akar­nak az új leánygimnázium építésénél, külföldi levelező- és egyéb új szakköröket is lé­tesítenek. A Varga Katalin Gimnázium KISZ-szervezete védnökséget vállalt — a KISZ kongresszus határozata nyo­mán — a tanárképzés felett. A pedagógus pályára készülő, legjobban dolgozó KISZ-ta- goknak megbízólevelet ad a KISZ-szervezet, ez küldi őket egyetemre, főiskolára. És még sorolhatnánk az öt­letes terveket, elgondolásokat. Mégsem tesszük, mert egy ké­rés tolmácsolására kérték meg a lányok e sorok íróját. Remélem, teljesítésének az illetékesek sem tudnak ellent- állni, mint ahogy én sem tud­tam a kérés tolmácsolását megtagadni. — Kevés a nyári KISZ- leánytáborok száma, befoga­dó képessége. Tavaly is csak a legjobbak legjobbjai közül alig néhányan mehettek gyü­mölcsöt, zöldséget szedni. Pe­dig „irtó jó lenne”, ha többen, sokkal többen mehetnének, innen a Szolnoki Varga Ka­talin Gimnáziumból is. B. Gy. Jiimiiiiiiiiiimmiiiiimiiiiiimiiiiiimiiiiaui Új tűzálló beton A Szovjet Tudományos Akadémia Általános és Szer­vetlen Kémiai Intézetében olyan tűzálló betont állítot­tak elő, amely minden eddig ismert tűzálló betonnál né­hány fokkal magasabb hő­mérsékletet bír ki. 1700 fo­kos hőmérsékleten még használható.

Next

/
Thumbnails
Contents