Szolnok Megyei Néplap, 1961. január (12. évfolyam, 1-26. szám)

1961-01-12 / 10. szám

1961. Január 12. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP Akiknek s... Egy úi eljárás izgalmas története Örák óta járom kísérőm­mel a Törökszentmiklósi Mezőgazdasági Gépgyár ön­tödéjét. Finomszemcsés grafitpor száll a levegőben. Dolgoznak a formázok. A sötétszínű formahomok feketére festi a munkások gyöngyöző homlokát. Itt még csak az épület új. A munkások a régi, megszo­kott formázási módszerek­kel dolgoznak. De az új — az üzem többi munkahelyé­hez hasonlóan — ide, az ön­tödébe is betör. Szívesen be­szélgetnek a korszerű öntési formáról, a műszakiakról, akiknek köszönhető, hogy a régi eljárás mellett ma már különbet is ismernek a Me­zőgépgyárban. ARCKÉP — CERUZARAJZ HELYETT Balogh Imre: kohászmér­nök. Javakorabeli, deresedő ember. Csak néhány hónap­ja került az üzembe, azelőtt — évtizedekig — kutatóin­tézetben dolgozott. Munka­társai hamar megszerették... Lelkesen beszél munkájá­ról: — Országos viszonylatban legnagyobb sikerrel nálunk alkalmazták a héjöntést. Az eljárás előnye — a régivel szemben — sokkal finomabb felületet kapunk, ezáltal je­lentős mértékben csökken a munkadarabok megmunká­lási idejei A MOM-beli esz­tergályosok megelégedettek a mi munkánkkal. Nem cso­da. Az üzemből kikerülő öntvény alig 2—3 százaléka selejt. Hogy kit illet ezért dicséret? Tóth József meós-t, Csikós Péter főművezetőt, Csortos Béla technológust... és még sorolhatnánk to­vább... az egész műszaki kollektívát. írja csak meg: Előttünk a Kőbányai Vas- és Fémöntö­de kísérletezett ilyen eljá­rással. Sikertelenül. Nálunk az egész kollektíva érdeme: a héjöntésben olyan ered­ményeket értünk el, hogy a munkánkra országosan is felfigyeltek a megrendelők. Jelenleg a Magyar Optikai Művek megrendelésére ké­szítünk légfékekhez vagy há­rom fajta kompresszorhen­gert, elzárócsapot és ab- ropcstöltőfejet. — Munkánk iránt a járműfejlesztő inté­zet szakemberei is érdeklőd­nek; úgy tervezik, hogy a jövőben autóalkatrészek ön­tésére kötnek velünk szerző­dést. TÜLÖRA, AMI NEM SZEREPEL A MUNKA­LAPON Az Igényesebb héjöntés nagyobb szaktudást követel. A homok formázáshoz szo­kott munkásoknak rengeteget kellett tanulniuk. Mind a két fél megtette a magáét. A gyár a múlt évben hozzá­kezdett az új szakmunkás- gárda neveléséhez, s kísér­letképpen megkezdték a héj­öntést. — Mint minden kezdet, ez is nehéz volt, — mondja Tóth József meós. — A héj­öntés hátránya: az anyag lassan hűl le, s ezáltal az önt­vény szövetszerkezete is meg­változik. Kisebb a szakítószi­lárdsága, nyomáspróbánál csökken az ellenállása, egy­szóval rosszabb a kristály­képződése. A műszakiak nem adták fel a harcot. Gyakran éjjel­nappal dolgoztak. „Túlórá­juk” nem szerepel a mun­kalápon, csak az öntők tud­ták, hogy miért világos éj­szaka a műszaki iroda abla­ka: a technikusok becsület­ből a „második műszakot” töltik. Sikerrel. Nemrégiben megszületett a konstrukció: a héj öntést összeházasították a kokillaöntéssel. Az új eljárás kiküszöböli a héj öntés minden káros tu­lajdonságát és olyan önt­vényt ad, amilyet a fejlődő ipar joggal vár az üzemtől. HAVONTA CSAKNEM 3400-AL TÖBB ÖNTVÉNY A héj öntéshez szükséges formákat, magokat — házi­lag — az üzem formagyártó műhelyében fenolgyantával kötött kvarchomokból készí­tik. Egy munkás 8 óra alatt 280 formát gyárt a hatalmas gépeken. — A magkészítő gép — magyarázza vezetőm: Ba­logh Imre kohómérnök — szintén házi konstrukció. Csortos Béla technológus tervezte és szabadalmát or­szágosan is elismerték. Rö­videsen sor kerül tömeg- gyártására. A többi gépeket is jelen­tős mértékben átalakították a gyár kapacitásának meg­felelően. Azóta sokkal töb­bet termelnek. Havonként öt ember 25 tonna öntvény gyártásához készít formát. — Jelenleg három öntő húsz kokillával negyedéven­ként 20 ezer öntvényt ké­szít A JÖVŐ ELJÁRÁSA — GÖMBGRAFITOS ÖNTÖTT­VAS A műszakiakat nem káp­ráztatja el a kezdeti siker. Balogh , Imre és a többiek arra törekszenek, hogy a héjöntés mellett meghono­sítsák a Mezőgépgyárban a gömbgrafitos vasöntést. — Az eljárás előnye — magyarázzák —, hogy ön­téssel tudnánk olyan alkat­részeket készíteni, mint pél­dául a forgattyústengely, amely jelenleg nagyobb munkaóra-ráfordítással mé­regdrága acélból készül for­gácsolással és kovácsolással. — És sikerülni fog? Balogh Imre csak moso­lyog. Ismeri az öntőket. És a MOM-beliek is megígér­ték: segítséget nyújtahak a kísérletezéshez. — Műszaki vizsgálóberendezéseket, mű­szereket adnak hozzá. És persze, a gyár vezetősége sem marad tétlen. Rövide­sen megérkezik a lengyel gyártmányú kezelőüst. így sokkal könnyebb lesz. Arnóth József Nem lehet jó as a terv9 melynek készítésében végrehajtói nem vesznek részt Hogyan készül a terv a karcagi Május 1. Tízezer hold — megdöb­bentően nagy terület, s hoz­zá több mint hatszáz ember. Ennyiért felelős Nagy Tibor, az ország, s a megye szövet­kezetünktől» Mi viszont a sokéves gyakorlat és adott­ságaink ismerete alapján tudjuk: mit — s mennyit tudunk adni. A két iszám kö­zött nincs nagy különbség. Egyeztetéséből alakulnak ki a karcagi Május 1 Tsz el­nöke. — Hogyan készül egy ilyen hatalmas gazdaság ter­ve? — erről kérdeztük meg Nagy elvtársat. — Elsősorban lehetetlen, másodsorban helytelen len­ne, ha egy ember készítené — mondotta. — Milyen terv lenne az, amelynek kidolgo­zásából valóraváltói kima­radnának? De nincs is rá szükség. A megyei tanács ve­zetői közük velünk: mit vár Szépen fejlődnek a sertések A mezőhéki Táncsics Termelőszövetkezet az Idén is több­száz mázsa hússertést ad át a városban élő dolgozók­nak. Ezek egyrésze még most kerül hizlalásra. Török Jó­zsef, Mészáros János és Kovács Mihály sertésgondozó szorgalmasan gondozza a szépen fejlődő jószágokat, mert minden kilogramm súlygyarapodás az egész tagság jövedelmét növeli. Csakúgy, mint más üze­mekben, a' reális normák ki­alakításán fáradoznak a me­zőtúri Ruházati Ktsz-ben is. A ktsz tagsága teljesítmény­bérben dolgozik. Az 1960-as év bérfizetési jegyzékei, tel­jesítményszázalékai arról ta­núskodnak, hogy a ma ér­vényben lévő normák nem jelentéktelen százaléka irreá­lis. A férfi konfekció rész­legben a gépészek' (értsd: varrógépesek) rendszeresen 150 százalék fölött teljesíte­nek; a kézi munkások pedig csak 90—92—97 százalék kö­rül. Hasonló a helyzet a női konfekciósoknál. Itt a gépé­szek 140—150 százalékos eredményei a kézi munkások 86—88 százalékos teljesítmé­nyével állnak szemben. Valószínűtlenül magas a szűcsök eredménye is: kö­zelíti, sőt nem ritkán meg­haladja a 200 százalékot. A munkanorma fogalmá­nak ismeretében elképzelhe­tetlen. hogy jó legyen az a norma, melyet több dolgozo rendszeresen kétszeresére teljesít A helyes teljesítménybérek megállapítása a ktsz-ben nagy körültekintést követel­Tavaly 69 500 új lakás épült a Német Demokratikus Köztársaságban A Német Demokratikus Köztársaságban évről évre ja­vul a lakáshelyzet. Amíg 1956-ban 32 849 és 1959-ben 65 561 lakást építettek, addig tavaly már 69 500 lakás ké­szült el. A hétéves terv idő­szakában, vagyis 1965-ig ösz- szesen 772 000 ú) lakást épí­tenek az NDK-ban, ami azt jelenti majd, hogy öt év múl­va minden családnak lesz la­kása. Az építőipari és építőanyag­ipari munkások és műszaki szakemberek mindent meg tesznek, hoou csökkentsék a lakásépítési költségeket. Csu­pán a múlt évben 11 500 újí­tási és ésszerűsítési javasla­tot vezettek be, aminek ered­ményeképpen 53 600 000 már­kát takarítottak meg a nép­gazdaságnak. Két nappal ez­előtt pedig új hazafias moz­galmat kezdeményezett a demokratikus Berlin egyik élenjáró vakolóbrigádja, amelynek tagjai kiadták a jelszót: „Csökkentsük min­den lakás építési költségét 500 márkával!” A felhívás­nak igen nagy visszhangja van, 'Bizonyos jelek arra enged­nek következtetni, hogy a méretes részleg egyes dolgo­zói — anélkül, hogy ennek a jelenléti íven nyoma lenne — havonta 205, 210 óra helyett 260 órát is tevékenykednek. Másfelől néhányan keveset adnak a munkafegyelemre; munkaidő alatt kijárnak vá­sárolni, az adott időnél ké­sőbben kezdenek, az üzemben sok értékes percet veszteget­nek el hosszúra nyúlt tízórai­zással, beszélgetéssel. Az első feladat tehát: a munkafe­gyelem megszilárdításával egyidőben megállapítani, mennyi az egy óra alatt elér­hető teljesítmény. Egyes tagok tájékozottsága nem éppen magasfokú. Ezért hallatszanak olyan hangok, melyek szerint a normaren­dezés célja a kereset meg­nyirbálása. A valóságban er­ről természetesen nincs szó. A ktsz tervei szerint lénye­gében ez évben is ugyanannyi munkabért fizetnek ki a dol­gozóknak, mint tavaly. Reális normák alapján ez a bérösszeg a mainál sokkal igazságosab­ban oszlana el a tagság kö­zött A kirívóan laza normák rendezése minden bizonnyal a termelékenység növekedé­sét eredményezi. Az így je­lentkező többletjövedelem — s ezt nem lehet elégszer hangsúlyozni — a ktsz-t, te­hát a ktsz tagságát gazdagít­ja. Az év végi osztalékot a ktsz-tagok kapják. Legalább ennyire fontos, hogy a többet termelő ktsz tevékenységével az ötéves terv teljesítéséhez járul hozzá. — Mint tudjuk, e terv rendel­tetése: a szocializmus alap­jainak lerakása hazánkban Gyakorlatilag — sok egyéb mellett — ez azt is jelenti hogy utolsó évére a dolgozók jéletszinvonala 1958-bt» idé­gazdálkodásunk irányszá­mai. Ennyi az, amit a tsz veze­tősége végez, a többi az üzemegységek dolga — mert ezzel a terv korántsincs ké­szen. További sorsa már egyszerű — de nagyszerű is. íme: — összehívjuk az üzem­egységek vezetőit és agronó- musait, 8 az ő vállalásaik alapján történik meg az irányszámok üzemegységekre való lebontása. Egy-egy üzemegységnek nincs több, :mint kettő-kettő és félezer holdnyi területe. A vezetők, s agronómusok évek óta ott vannak, ismerik jól földjei­ket, tudják: mennyi munka­erőre, gépre számíthatnak, mennyi az állatállomány, s ahhoz mekkora takarmány­terület szükséges. így aztán sok huzavona a lebontásnál nincs. Most például 50 hold napraforgó szétosztásáról (ennyivel növeltük a vetés- területet), néhány hold rizs és egyéb növény elhelyezé­séről kellett dönteniök. — Az üzemegység részle­tes tervét néhány gazda be­vonásával az üzemegység ve­zetője, agronómusa és az ír­Tsz-ben ? nokok készítik, majd az üzemegység dolgozóinak je­lenlétében ismertetik. Az így elkészített üzemegység-ter­veket összesítjük — s ezt hagyja jóvá a tervismertető közgyűlés. Ilymódon a szö­vetkezet minden tagjának része van az üzemegység, s az egész tsz tervének elké­szítésében. Meg kell jegyeznünk, hogy a Május 1 Tsz-ben évek óta nem sokat vitatkoznak azon: egy-egy növényt hol, melyik táblán termeljenek, mert a kialakított vetésforgó szinte előírja, hová mit kell vetni. Jellemző, hogy az egész tíz­ezer holdas gazdaságban nem több kétszáz holdnál az a terület, amelyen egyik év­ről a másikra változás (nö­vekedés, csökkenés, új nö­vény meghonosítása, stb.) történik. Az egyetlen állandó jelle­gű változás az, hogy minden évben csökkenteni igyekez­nek az önköltséget, s növelni a hozamokat. Minden év ter­vének elkészítésekor arra tö­rekednek, hogy szaporítsák a tartalékokat — s ezen ke­resztül a jól bevált 20 forin­tos garantált munkaegység­előlegből kifejlesszék a ga­rantált munkaegységet. — patkós —» Tíz éra a larcaoi Sütőipar! Vállalat A napokban emlékeztünk meg a Karcagi Sütőipari Vállalat tízéves fennállásá­ról. Az ünnepségen Szász műszaki vezető elvtárs be­szélt a vállalat fejlődéséről. A kezdés nehézségeire jel­lemző, hogy minden munkát kézierővel végeztek. A szállí­tásra pedig mindössze egy lovuk volt. A megalakulás utáni évek­ben könnyebbedéit a dolgo­zók munkája. Többek között 25 dagasztógépet, nyolc ’ kifli­sodrót. zsemlyeformázót és sok más gépet kapott a válla­lat. A szállításban is nagy az előrehaladás- Jelenleg hét tehergépkocsi szalad. A tésztakészítéshez sem kell már naponként több száz veder vizet hordani be az udvari gémeskútból, vízve­zeték van a műhelyekben. A fejlődést érzékelteti a2 is, hogy a vállalat megalakulá­sakor egyetlen villanymotor sem volt birtokukban, ma pedig már több, mint 250-et üzemeltetnek. Az ünnepségen Simon elv­társ, a vállalat igazgatója 17 ezer forintot meghaladó ösz- szeget, kiváló dolgozó jelvé­nyeket és oklevelet osztott ki a kimagasló teljesítményt elérők között Bokor János Karcag Hasznosították a tószegi és cibakházi malom gépi berendezéseit Működnek a csereközpontok — Négy leállított malomban takarmánykeverőt helyez üzembe a Terményforgaimi Vállalat Mint már arról korábbi lapszámunkban hírt adtunk: a malomipar termelékenysé­gének fokozása érdekében sor került számos megyei malom leállítására. A mű­szaki intézkedést alapos vizsgálat előzte meg- Meg­állapították: a minisztérium­hoz tartozó 21 malom közül a tószegi, a kunmadarast, a törökszentmiklósi, a túrke- vei, a jászkiséri, a cibakházi ráfizetéssel dolgozik. A helyi lakosság nem szállít annyi terményt, hogy az év min­den időszakában teljes kapa­citással üzemeljenek ezek a malmok. Valamennyi üzem hasznos gépi berendezéssel dolgozott. Mi történt a több millió fo­rint értékű gépparkkal? Felkerestük Törökszent- miklóson a Malomipari Váll- lalat központjában Szőnyi Nándor főmérnököt és meg­kértük: válaszoljon a kér désre. — Az ipari üzemekhez ha­sonlóan a malomiparban is a termelés nagymérvű növe­lése mellett a termelékeny­ség fokozására törekszünk Személyekre osszuk fel a munkaigényes növények termelését Termelőszövetkezetünkben sa folyik- A szövetkezeti gaz­készül az 1961. évi termelési terv. A párttaggyűlés is fog­lalkozott az idén reánk váró feladatokkal, a mezőgazdasá­gi munkákkal. Javasolta a tsz vezetőségének, hogy a munkaigényes, kapás nö­vények területét személyekre osszák fel, kérjék ehhez a közgyűlés hozzájárulását Termelőszövetkezetünkben a szeszélyes időjárás késlel­tette a betakarítást. Még je­lenleg is van töretlen kuko­ricánk. Ennek betakarítása, valamint a dohány csomózó-, dák többsége kiveszi részét a munkából, de azért akadnak olyanok is, akik egy hónap alatt csupán néhány napot dolgoztak. Ilyenek Parázsó Imre, D. Szabó Lajos — és még sorolhatnánk néhány nevet Javaslatunk, hogy a tsz vezetősége beszélgessen a munkából elmaradó tagtár sainkkal, mert az ő munká­jukra is szükség van a kö zös gazdaságban.------Iíj. Fütő Joachim ff iszarofí mondta. — Intézkedésünk nem egyoldalú volt és nem merült ki azzal, hogy a fel­sorolt malmokat „kiiktat­tuk.’> — A leállított malmok legtöbbjénél a csereközpon­tok jó minőségű liszttel lát­ják el a lakosságot A leg­rosszabb hatásfokkal dolgozó üzemek leállításával lehető­ség nyílt arra, hogy a meg- maradottakban egész évben bevezessük a három műsza­kos őrlést így tudjuk keve­sebb üzemmel is biztosítani a lakosság lisztellátását. sok­kal jobban, mint évekkel ez­előtt. — A leállított malmok he­lyén: Törökszentmiklóson. Kunszentmártonban, Túrke- vén, Jászkiséren keverékta­karmány üzem létrehozását tervezi a Terményforgalmi Vállalat. A volt malomipari berendezés (géppark, örlőbe- rendezések) hasznosítható, csupán elenyésző beruházást kell eszközölni az említett vállalatnak, hogy a takar­mányüzemek termeljenek. — A tószegi, a cibakházi malom hasznosítható gépi berendezéseit megvásárolták az ország többi malmai. Az év elején több millió forint értékű gépi berendezést ad­tunk át az igénylőknek — "ejezte be tájékoztatását Szőnyi Nándor főmérnöki | pest 26—29 százalékkal nő. Ebből logikusan követke­zik, hogy megvalósításáért érdemes és szükséges mun- kálkodniok; mind szorgos termeléssel, mind a helyes normák kialakításával. b. *. Norma felülvizsgálat előtt a mezőtúri Ruházati Ktsz-ben

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents