Szolnok Megyei Néplap, 1961. január (12. évfolyam, 1-26. szám)

1961-01-08 / 7. szám

4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1961. január 6. Bizonyára sokan ismerik ezt a szólás-mondást: „Nézd meg a házatáját, megisme­red a gazdáját.” Nekem a napokban is eszembe jutott ez a sok igazságot tartalma- mazó mondat, mégpedig ak­kor, amikor a jászapáti Al­kotmány Tsz portáján jár­tam. No, itt már a külső kép, a rend és a tisztaság elárul­GÖMÖRI KAROLY, a tsz elnöke ja, milyen gazdák mondják magukénak a több mint 4 ezer holdas közös gazdasá­got. Aztán a beszélgetés unéginkább megerősíti, hogy dolgos, rendszerető emberek az Alkotmány tagjai. Olyan szorgalmasak, annyira egy szívvel, egy akarattal mun­kálkodnak a tsz erősítésé­ért, hogy Gömöri Károly, a szövetkezet elnöke ugyan­csak gondban volt, amikor megkérdeztem: kik a legjobb dolgozók? — Kiket említsünk? — töprengett az elnök. Aztán csak úgy a tekintetével se­gítségül hívta a párttitkárt, Bagi Jánost. Nem hiába hosszú évek óta-együtt dol­goznak, de szavak nélkül is értik egymást. Most is szinte egyszerre válaszoltak: — Nem könnyű a válasz, hisz mind a hatszáz tagun­kat név szerint sorolhatnánk. Erejéhez, képességéhez mér­ten mindegyik kivette részét a munkából. Már koratavasz- szal tudakolóztak a tagok, —- mikor jöhetnek dolgozni, s BAGI JÄNOS, a tsz párttitkára jött is mindenki biztatás nél­kül, ahogy megkezdődött a tavasziak vetése, majd a nö­vényápolás. — Ügy voltunk mi ma­gunk is, hogy örültünk, — amikor a répaegyelésére ke­rült sor — emlékezik az el­nök. — Arra gondoltunk, jó­pár napig lesz mit csinálni a tagoknak, nem jönnek mun­ka után érdeklődni. De any- nyian kiementek egyelni, hogy két-három nap múlva már azzal álltak elő a bri­gádvezetők: Végeztünk az egyeléssel, hová irányítsuk az embereket, mi lesz a kö­vetkező munka? — S így ment az egész év­ben. Az aratáskor kettőszáz kasza vágta a gabonát. Vé­geztünk is idejében a közel 1.800 hold aratni valóval. S az a kegyetlen ősz sem fo­gott ki tagságunkon. Október 26-ra letörtük a 609 hold kö­zös kukoricát. Felszedtük a 250 hold cukorrépát, 430 va­gonnal el is szállítottunk, 80 vagonra valót pedig prizmáz- tunk. De ezt is legjobb sze­retnénk már a gyárban tud­ni, mert a zárszámadásnál ennek az értéke is számít. Jó, hogy szóbakerült a zár­számadás. Hiszen ez össze­gezi majd, hogy Mihályi Já­nos, Gulyás Ferenc, Ben- kucs Imre, Csortos László, Horváth Béla, meg a többiek szorgos munkája miként gyü­mölcsözik. MIHÁLYI JANOS tsz tag — Ha a 80 vagon cukorré­pát be tudjuk szállítani a zárszámadásig, 40 forintot ér egy munkaegység, — sorolja Gömöri elvtárs. Aztán ered­ményeik titkát is elárulja. Ez nem egyéb, minthogy a ta­gok szorgalma, az ügyes ve­zetés, jó gazdálkodással pá­rosult. A szerződéses növé­nyek termesztése, a kerté­szet, no meg az állattanyész- tés adta a jövedelem nagyré­szét. A 70 hold szerződött borsó, a 13 mázsás átlagter­mést (száraz állapotban) adó dohány, a dinnye, amiből egy holdon 135, a paradicsom, — amelyből holdanként 183 má­zsa termett. A 40 hold ubor­ka is jól jövedelmezett. Amit már nem tudtak elszállíta­ni, annak a magját géppel ki­csépelték, kimosták, megszá­rították, s csupán az ubor­kamag 60 ezer forint nyere­séget hozott. Jó pénzforrás­nak bizonyult a lucerna- és vöröshere magfogás is. Gon­dosan ápoltuk a növényeket, elvégeztük a kártevők elleni védekezést, s így holdanként 1.30 mázsa magot hozott. — Csupán a sertéshizlalás 1 millió 812 000 forintot jöve­delmezett, — kapcsolódik a beszélgetésbe idős Mudri Mi­hály állattenyésztési agronó- mus. — Kilencszázhetvenkét sertést hizlaltunk expressz- hizlalással, s amikor 7 hóna­pos korukban átadtuk. 109 GULYAS FERENC tsz tag kg-os átlagsúlyúak voltak. — Százhuszonhárom hizómarha értékesítésével 640 ezer fo­rintot nyertünk. A három te­nyészbika átadásakor '-edig 51 ezer forint ütötte a mar­kunkat. Kétszáznyolcvanezer liter tejet, 145 mázsa barom­fit adtunk el. Mint a számokból ’-iderült, a tsz áruértékesítési terve 1960-ra 6 millió 300 ezer fo­rint volt, s ezzel szemben 8 millió forint értékű árunál többet adtak a népgazdaság­nak. A jó gazdálkodás, a szor­galom eredményeként a ház­tájin kívül 20 ezer forint kö­rüli jövedelemmel zárják az évet a jól dolgozó tsz-tagok. Mihályi Jánosnak 650 mun­kaegysége van. Könnyű a számítás, hogy mennyi lesz az ő jövedelme. Nem csoda tehát, ha elé­gedettek, jókedvűek a jász­apáti Alkotmány Tsz tagjai, s a most készülő termelési tervbe még merevebb fel­adatokat tűznek maguk elé. A tíz éves múltra visszate­kintő tsz, az összeforrott, fe­gyelmezetten dolgozó tagság a biztosítéka annak, hogy ez­CSORTOS LÁSZLÓ tsz tag évben, s aztán is mind ma­gasabb terméshozamokat x- karítanak be, s egyre több árut adnak a népgazdaság­nak. Nagy Katalin A munkaegység rendezésével fokozzuk az anyagi érdekeltséget Közös gazdaságunkban, a túrkevei Vörös Csillag Tsz- ben rendeztük a munkaegy­séget, s a december 30-i köz­gyűlésünk határozata alapján január 1-től már ezt alkal­mazzuk. A munkaegység ren­dezését az tette szükségessé, hogy termelőszövetkezetünk 13 éves működése alatt a munkaegység egyre lazult, s a most lezárt gazdasági évben az egy tagra eső teljesített munkaegységek száma 600 volt. Csupán összehasonlítá­sul közlöm, hogy amíg 1960- ra a 16 ezer holdas nádud­vari Vörös Csillag Tsz 1510 tagjára 380 ezer munkaegy­séget tervezett be, addig a 12 ezer holdas túrkevei Vörös Csillag Tsz 812 dolgozó tag­iára 501 ezer munkaegységet tervezett. Egy hold szántóra termelő- szövetkezetünkben csaknem 60 munkaegység esett. A ma­gas munkaemrsegszäm miatt az egv munkaegységre eső termelékenvsérri mutató, va­lamint az ns7tác értéke is ala­csony. Jó lehet, hogv eev tag évi iöveőélme 16—18 ezer fo­rint között, míg az egv hold­ról lelövő gazdálkodást ered- ménv 2500 forinton felül van A sok munkaegység nemcsak a mutatószámok külső kénét rontotta, hanem a gazdaságon belül is naev eltolódásokat okozott, továbbá a néogazda- ság érdekeit is sértette. A sok munkaeevségre ugvanis még 2 és fél kilóié­val is annvi búzát kantok a szövetkezeti gazdák, amelv a bárom mázsával számolt fe­lenként! szükségletet is 30 százalékkal meghaladta. A munkaegység-hígítás a mun­kafegyelem rovására is ment és végső fokon akadályozta a torm el ókon vséí? emelkedését. A munkaegység összmeny- nyiségét a normákon keresz­tül 35—40 százalékkal csök­kentettük. azonban az ebből következő stabilizáló hatás az eddigi, évenkénti 10—15 szá­zalékos munkaegység túltel­jesítést is kiküszöböli, az egy tagra eső munkaegység 50 százalékos csökkenését ered­ményezi, de ezzel egyidejűleg az egy munkaegységre jutó osztalék ugyanennyivel emel­kedik. így például ha az 1960-ban teljesített 600 mun­kaegység átlagra 27 forint jut munkaegységenként, akkor ez évben 350 munkaegység át­lagra 50 forintos munkaegy- sáeérték is elérhető. A munkaegységreform le­hetővé tette azt is, hogy a munkaegység természetbeni része 35 százalékról 15 szá­zalékra csökkenjen. A búzát a jövőben szükségletük sze­rint vásárollak meg a tsz-től a szövetkezeti gazdák. Ugyan­ekkor az egy munkaegységre jutó készpénzelőleg emelke­dik és havifizetésszerű hatá­sa lesz. A munkaegységrendezés másik fő célja volt, az egyes üzemágak dolgozói között a keresetkülönbség szűkítése. Addig, amíg egyes dolgozók 300—400 munkaegységet tud­tak teljesíteni, igen sokan más üzemágban 1000 munka­egységen felül kerestek. — F normarendezéssel úgy csök­kentettük a növénytermelés állattenyésztés, segédüzem­ágak és a vezetők munkaegy­ségének arányait, hogy az senkinek ne okozzon vissza­esést a keresetében. A leg­gyengébb növényápolási nor­ma is egy munkaegység, míg a legerősebb vezetési norma, az elnöki, 3 munkaegység na­ponta. Tehát az arány a legkisebb és a legnagyobb között 1:3 Eddig a növénytermesztésen belül a leggyengébb norma 0,5, a legerősebb pedig 2 mun­kaegység volt. Itt az arány tehát 1:4 volt. A munkaegy­ség rendezésénél, a normák kialakításánál ügyeltünk ar­ra, hogy ne legyen elvtelen egyenlősdi. Az anyagi érdekeltség nö­velésére is gondoltunk, s az új munkaegységrendszerrel együtt közgyűlésünk megtár­gyalta és jóváhagyta az új premizálási rendszert. Ez könnyen érthető, progresszív, mozgósító hatású és min­denkire kiterjedő, de minden műszakra, munkanemre, spe­ciálisan alkalmazott. A pré­miumszinteket úgy állapítot­tuk meg, hogy az alap elér­hető legyen, azonban több ka­tegóriát dolgoztunk ki egyre emelkedő részesedéssel. Pél­dául: Cukorrépa prémium IX. 20-ig történő ásás 140—160 q-ig a többtermelés 25%-a (q-ként 45 Ft) 160—180 q-ig a többtermelés 40%-a (q-ként 45 Ft) 180 q felett a többtermelés 50%-a (q-ként 45 Ft) IX1. 20-a után történő ásás 160—180 q-ig a többtermelés 25%-a (q-ként 45 Ft) 180—200 q-ig a többtermelés 40%-a (q-ként 45 Ft) 200 q felett a többtermelés 50%-a (q-ként 45 Ft) Az elért prémium 8 százaléka sarabolás, 13 százaléka kapálások, 34 százaléka egyelés, 45 százaléka szedés munkáinál felhasznált mun-1 prémiumot a brigád átlag- kaegységekre osztandó. AI termése után számfejtjük. Tehenészet prémiuma: 3000 1. standátlagon felül fejt tej értékének 20%-a 3500 1. standátlagon felül fejt tej értékének 35%-a 4000 1. standátlagon felül fejt tej értékének 50%-a. Minden 5000 literen felüli tehénért 50 munkaegység. Minden 6000 literen felüli tehénért 75 munkaegység. Minden 7000 literen felüli tehénért 100 munkaegység. Mindazok, akik segédüzem­ágban, illetve olyan üzem­részben dolgoznak, ahol nincs biztosítva a prémium­szerzés közvetlen lehétősége. a szövetkezet évi költségveté­si tervének 100 százalékra való teljesítése esetén az alapmunkaegység 5—15 szá­zalékáig terjedhető prémiu­mot kaphatnak a közgyűlés határozata alapján. Minden­nemű prémiumból kizáró ok: a munkahely önkényes elha­gyása, munkaegységcsalás, vagy a társadalmi tulajdon ellen elkövetett bármilyen vétség. A munkaegység és norma­rendezés, valamint anyagi ér­dekeltség fokozása, a szövet­kezeti gazdák nagyfokú he­lyeslésével találkozott. — S minden bizonnyal az évi ter­méseredmények emelkedését vonja maga után. NAGY SÁNDOR, a túrkevei Vörös Csillag Tsz párttitkára Hogyan lehet jelentkezni a Művészeti Gimnáziumba? Az általános iskolák igaz­gatói a Művészeti Gimná­ziumokba az 1961—62. tan­évre jelentkezők névsorát február 10-ig kell eljuttas­sák a gimnáziumok igazga­tóságához a (továbbtanulási lap nélkül). A Képző- és Iparművésze­ti Gimnázium iparművészeti tagozatára jelentkezők név­sorát az egész ország terüle­téről a budapesti gimnázium igazgatóságának (Budapest, IX. kerület Török Pál u. 1.) kell megküldeni. A képző- művészeti tagozatra jelent­kezők névsorát Baranya, So­mogy, Tolna és Zala megye területéről a Pécsi Művésze­ti • Gimnáziumba, (Pécs, Szent István tér 8.) a többie­ket pedig a budapesti gim­náziumba kell irányítani. Mindkét gimnáziumba je­lentkezettek március elején tesznek felvételi vizsgát Bu­dapesten, Miskolcon, Debre­cenben, Szegeden, Pécsett és Celldömölkön. A zenei gimnáziumokba felvételüket kérők névsorá­ban meg kell jelölni, hogy a jelentkezett hány évet vég­zett a zeneiskolában, és mi­lyen tanszakon (hegedű, zon­gora, stb.) akar tovább ta­nulni. A felvétel előfeltétele a hangszeres tanszakon ta­nult hangszer zeneiskolai tananyagának ismerete. A továbbtanulási lapokat az általános iskoláztatási rendelkezésnek megfelelően kell eljuttatni a zenei gim­názium igazgatóságának. A Budapesti Zenei Gimná­ziumba csak a főváros terü­letén lakók jelentkezhetnek az ország többi részéről e legközelebbi zenei gimná­ziumba kell továbbítani a felvételi kérelmeket Az Állami Balett Intézet be május 1-től 15-ig lehet je­lentkezni (Budapest, VI. ke­rület Népköztársaság útja 24). (MTI). HIRDESSEN A SZOLNOK MEGYEI NÉPLAPBAN! HIRDETÉSI DIJAK: Apróhirdetések 10 szóig köznap 10 forint, ün­nepnap 20 Ft Ugyanaz bekeretezve hétköznap j 20 forint, vasárnap 40 forint További szódf) köznap 1.— Ft. ünnepnap 2.— Ft. Ugyanaz bekeretezve köznap 2.— Ft. vasár- és ünnep­nap 4.— Ft. Az első szó kettőnek számít Hir­detések postautalvánv-szelvénven is beküld­hetők a fentiek szerint számított összeggel együtt EP gvzési. házassági, köszönetnvilvánftó. halálozási 1 stt hasábsoronként köznap 6.— Ft. ünnepnap 12.— forint Keretes hirdetések hasábmilliméterenként köz- i nap 2.50 Ft. ünnepnap 3.— Ft

Next

/
Thumbnails
Contents