Szolnok Megyei Néplap, 1961. január (12. évfolyam, 1-26. szám)
1961-01-07 / 6. szám
1961. január 7. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 MINDENKI A MAGA HELYÉN Zárszámadás előtt Pártunk VII. kongresz- szusa megállapította, hogy pártmunkánk stílusa az utóbbi években sokat fejlődött. A kommunisták munkastílusát az elvi politika, a tömegek iránti bizalom, a nyíltság és a gyakorlatiasság jellemzi. Ezt ai megállapítást kiegészíthetjük azzal, hogy a kongresszus óta eltelt idő alatt még több pártmunkás sajátította el ezt a munkastílust. Az „új” stílus elsajátításának alapja mindenekelőtt az volt, hogy a pártmunkások szüntelenül az események sűrűjében forgolódtak. S az eleven, gyakorlati élet forr gatagában tanulták meg az elméleti tudás alkalmazását. Az egyik nagy tsz párttitkára azt mondja: „Arról tudjuk, hogy nálunk jól megy a munka, hogy hozzánk ritkábban jönnek a pártveze- tők. Csak akkor jönnek főleg, ha valami zökkenőt mi msoiiTtV nem tejünk áthidalni. Nem egyedül egy párttitkár véleménye ez, s annak a gyakorlatnak az alapján kelt. hogv ha valahol valami baj adódik, ott rögtön ott 1'"•pinnek a vezeték- sepftoni Tiszaevendán, aki Kissnét. a '■-özségi nárttitkárt keresi "vakran kaphat ilven választ: Kint van a Kisréten. ett van valami nroblema. annak elrendezésében segít. — Segítenek az elvtársak, s a gondba jutottakkal együtt hárítják el a nehézségeket A segítségadás, az egyre nagyobb emberismeret magával hozza, erősíti a bizalmat. Az emberek egyre gyakrabban fordulnak segít- cőpprt a párthoz, a nártmun- kásokhoz. Vannak, akik egyenesen a pártszervezetekhez mennek. Mások sokáig húzódó, bonyolult ügyeik végleges elintézését, tisztázását kérik a pártszervezetekAz öt karcagi termelőszövetkezet nem idegenkedik a napraforgó termesztéstől. Tavaly több mint 12 vagonnal adtak át a Terményforgalmi Vállalatnak. Idén több mint háromszorosára növelik a vetésterületet ötszázhetven holdon termesztik majd e fontos ipari növényt Már tavaly is bebizonyosodott, hogy korszerű nagyüze„Végre van orvosunk.” — „Hallottad, megjött az új orvos.” — így beszélnek most nálunk az emberek. Örömmel vették tudomásul, hogy nem kell már a szomszéd községbe menni, ha valakinek baja van. Újra orvost kapott a mi falunk, miután a régi nyugdíjba ment. És mennyi munkája van nálunk az orvosnak! Rendelője mindig zsúfolva, sok a fekvő beteg, akikhez ki kell járni, időnként a szomszédos falu körzeti orvosát kell helyettesítenie, majd egészségügyi előadásokat tart, szóval se éjjele, se nappala. Az emberek zöme tiszteli és becsüli azt az értelmiségit, aki nem vágyik a fővárosba, esetleg kényelmes kutatóintézeti állást adott fel azért, hogy gyógyíthassa a falut. De nem mindenki gondolkozik így. Van, aki azt hiszi az orvos valamilyen diplomás házi alkalmazott, akit ide- oda lehet rángatni. Néhány eset, amely megtörtént. Bízom benne, hogy akiket illet, ™egukra ismernek. Este 11 óra. Egy beteg felpörgeti az orvost. Idegesen gyorsan kéri: adjon a részé re gyógyszert, mert rosszul érzi magát. Megkapja. Másnap megkérdezi az orvos, használt-e a gyógyszer, amelyet felírt. A felelet' Még ■’em értem rá kiváltani. Más. Hainali 4 órakor zörtől. S az elvtérsak beavatkozása szinte minden esetben a kérelmezők megelégedését, megnyugvását eredményezi. Sok bizonyíték adódott erre az utóbbi időben is, amikor a tsz-ek a betakarítási munkákkal küszködtek. A fegy- verneki tsz-ek például szinte kétségbeesve zörgettek a járási pártbizottságon: segítsenek az elvtársak! Egy nap se telt el, visszacsengett a telefon Fegyverneken: ' Reggel várjanak száz társadalmi munkást ásóval. Mennek két napra segíteni. Ilyen operatív készség, ilyen gyorsaság a> pártmunka módszereinek gazdaesá- gát, sokrétűségét bizonyítja. Semmi sem ártana többet a párt és a dolgozó tömegek kapcsolatának, mintha ennek gátat vetnénk, mintha ezt korlátozni törekednénk Hisz mindez erősíti, mélyíti a nárt iránti bizalmat. Mégis tanácsos megemlíteni, hogy egvesek rosszul értelmezik a pártbizottságok operativitását. Azt hiszik, gyorsabb. biztosabb lesz ügyük elintézése/ ha közvetlenül ide fordulnak. S ilyen mpepnnöeiíqVtnl nem eavszer megkerülik azt a szervet, amelv ügvűk intézésére elsősorban hivatott volna. A kunszentmártoni járás egyik termelőszövetkezetének vezetői a nyáron kicsit későn vették észre, hogy férge- sedik a mák. Erre ahelyett, hogy a tanács mezőgazdasági osztályának hathatós intézkedését kérték volna, közvetlenül a párthizotts ághoz mentek segítségért. Csaknem azt mond+ák. ha az elvtérsak nem segítenek, tönkre megy a máktermés. Nemrégiben a megyei tanács egyik munkatársa a kunhegyes! járási pártbizottságot kereste fel egy épület kiürítése ügyében. Az elvtárs csak abban bízott, amit mi műveléssel még gyengébb talajokon is érdemes termelni. Négyzetesen vetették, s így csak egyszeri kézi kapálásra, illetve egyelésre volt szükség. A többi munkát gépekkel végezték. A tervezett 7 mázsás átlagtermés esetén egy hold közel 3 ezer forintot jövedelmez. get egy beteg az orvos ablakán. — Kérek egy beutalót, bár tudom, hogy ma nem tetszik rendelni, de holnap be szeretnék menni az SZTK-ba. — Majd miután megkapta a beutalást, a következőket kérdezi: — Tessék mondani, holnapután is bemehetek ezzel? — Doktor úr, jöjjön ki gyorsan, nagyon beteg a férjem. Az orvos kimegy, kiderül: a betegnek fáj a keze. Be tudott volna menni, dehát így kényelmesebb. Természetesen az orvos is ember, nem örül az ilyen jelenségeknek, hiszen szereti hivatását és a felelőtlenség akadályozza a munkáját. Figyelmezteti a nemtörődömöket és erre igen gyakran gorombaságot, fenyegetőzést kap válaszul. Ez bizony elég sűrű jelenség a mi községünkben, Nagykörűn. Ha nincs orvosunk, mindent megteszünk azért, hogy legyen. Boldogok vagyunk, hogy nem kell éjszaka más községbe szaladgálni segítségért. Ha baj van, minden áldozatot meghoznánk a segítő orvosnak. Az orvos nem kér áldozatvállalást tőlünk, csak azt, amit mindannyian elvárunk embertársainktól: tiszteletet és megbecsülést. Barát József Nagykörű a pártbizottságon mondtak, s a járási tanácsnál, ahol tulajdonképpen az ügyet intéznie kellett volna, erről említést sem tett. Jánoshidán a járási könyvtár felelőse könyvtáros elhelyezése ügyében szintén egyenesen a párt- szervezet titkárához ment. A tanácshoz, ahol tulajdonképpen érdemben intézkedhetett volna, be sem nézett. De hány és hány esetet sorolhatnánk még, amiből az derül ki: Olyan munkával is lekötik a pártszervezetek ereiét, amelyet más szervek, intézmények volnának elsősoron hivatva intézni. Mire Utal ez? Arra, hogy a pártmunkások munkastílusát más szerveknek, elsősorban pedig tanácsaink dolgozóinak is el kell sajátítani, úgy, ahogyan azt az ő munkájuk megkívánja. Nem egyszer hallani tanácsi hivatalokban, hogy az ügyfeleket egész csekély kifogásokkal elküldik, apró alaki, a helyszínen kijavítható hibák miatt újra berendelik. De ez csak a hivatali munka. Mezőtúron a városi tanács mezőgazdasági osztályán mindenkénpen tiltakoztak az ellen, hoev munkáinknak a másik oldaláról érdeklődtünk. „Bármi másról — mondták. — csak erről ne.” V<tjon miért? Mert akkor kiderülne, hogy a papírmunka, a jelentések összeállítása, a kimutatások gyártása közben alig-alig jut annyi idejük, hogy „kiszaladjanak a területre.” Tény, hogy helyzetünk, körülményeink felmérése követel bizonyos belső munkát, főleg a tanácsoknál. De az már túlzás, és cseppet sem biztató jel, hogy 5—7 emberrel működő apparátusból heteken át senki ne vegyen részt a konkrét, gazdasági sz ....""ő piunkában. Különöse n most, mikor annyi még a tennivaló a betakarítás, mélyszántás elvégzéséért. A pártmunkások értékes gyakorlatot szereztek abban, hogyan kell, hogyan lehet gyorsan, bürokratizmusmentesen dolgozni, vezetni- irányítani. A VII. kongresz- szus azonban más, nagyop fontos feladatot is bízott a párttagságra. „A jelenlegi helyzet a marxista—leninista propaganda erősítését kívánja. A párt feladata, hogy a párt tagjainak marxista—leninista tudását mélyítse és az is, hogy segítséget nyújtson a marxizmus—leninizmus elsajátításához azoknak a jelentős számú pártonkívüliek- nek, akik azt igénylik.’* Ez ma éppúgy érvényben van, mint a kongresszus idején. S az apró, a más hivatalok, hatóságok vagy éppen gazdasági szervek helyett végzett munka éppen ettől, a nagyobb, több erőt igénylő feladattól, az emberek felvilágosításától, nevelésétől vonja el a pártmunkások erejét A mezőgazdaság nagyüzemi átszervezése hozta macával, hogy tanácsaink, gépállomásaink és még sok más szervünk munkája egyszerűsödött. Ezrek helyett leggyakrabban néhány szövetkezet képviselőjével kell foglalkozniok. Tehát időt- erőt takaríthatnak meg. A nagyüzemekbe tömörült emberek nevelésének gondja viszont elsősorban a párt- szervezetek dolga. Ehhez idő erő, tudás, türelem kell a "írtmunkások ""szérűi. Nem lehet hát kétséges, hogy a feladatokat arányosabban kell megosztani. — Mindenki a maga helyén, a m. "a feladatát végezze °1 B E 1 Üíszázhetven holdon termelnek napraforgót a karcagi tsz-ek Orvosunk van már, becsüljük is meg a pusztamonosfori Búzaka’ász Tsz-ben A pusztamonostori Lsuza- kalász Tsz tágas-széles nagy tábláin forgolódó emberek úgy tartják, a jó gazdának ! az esztendő derekán túl igencsak látni kell már. hogy kisebb vagy nagyobb nyereségre számíthat-e, — avagy egészen veszteséges idők súlytottak-e rá. A Búzakalász Tsz olyan gazdaság, amelynek vezetősége 1500 hold föld eredményéről ad számot. így hát érthető, hogy a tsz tagsága ezekben a napokban fagga- tózik, érdeklődik, kérdezget — elnöktől, agronómus- tól, könyvelőtől — sőt megvitatják egymás tapasztalatait is. S mindezt sommázva kimondták a nagy szót: Az esztendő jól sikerült. A Búzakalász nyereséggel zárt, az év elején megtervezett 32.60 forintos munkaegységnek alig ha lesz egyetlen fillér hija is. Serfőző Sándor a tsz elnöke mosolyogva csóválja a fejét a tagok érdeklődő buzgalmán. Dehát' ami igaz, azt a víz sem mossa le. Vagvis: ha a következő hetekben földrengés nem lesz, a tsz valóban terve szerint zár és egy munkaegységre kiosztja a 32.60 forintot. Az elnök ehhez még hozzáteszi: — A szép eredményt elsősorban annak köszönhetjük,1 nogy a tagok nemcsak kíváncsiak és kutató természetűek, hanem a munkát is igaz becsülettel megfogták és állták a sarat, mint Monostoron mondják, a hideg tavasztól, hideg őszig. — ügy véljük, — sorolja tovább az elnök — tagjainkat még több igyekezetre ösztönözte a közgyűlésnek az a határozata, hogy a munkaigényes kapásnövényeket családokra szét mértük. S valóban többtagú családok dolgoztak a földeken. Van is 700-on felüli munkaegysége Dobos Alajosnak, Csesznyik Istvánnak, Bartók Sándornak, mert asszonyostól, családostól sürögtek-forogtak a kertészetben. Az én ínségem is igen szépen gyűjtött munkaegységet, dehát leánykorában is serény munkájáról, ügyes kezéről volt híres. És tudván tudja, hogy a parasztember kincse a földjén van elásva és csak dolgos kézzel lehet onnan napfényre hozni. Serfőző Sándor megdicséri még a fogatosokat: László Ignácot, Bakos Józsefet, Balázs Mihályt, Szundi Istvánt. Valamennyien kiváló munkát végeztek. A fogatosok viszont egy kis virtuskodással mondják, hogy ebbei: az esztendőben kifogtak az időjáráson is. Hiszen a paraszt ember mindég azt szokta mondani: Nem jó ha a bakancs talpa megnedvesül, a kocsi kerekére meg sár ragad, betakarítás idején. Nohát tavaly ősszel a bakancs teljesen elmerült a vízben, de a kerék is agyán felül süppedt a sárba —, mondták a fo- gatosok. És büszkén teszi!- hozzá: — Mégis letörtük a kukoricát, kiástuk a cukorrépát idejében. November 14-re végeztünk ezzel a munkával és be is hordtunk mindent hiánytalanul. Az elnök újból megerősíti^, hogy a szép eredményt valóban a munkában jól összeszokott szövetkezeti gazdák buzgalmának lehet köszönni De arra is rámutat, hogy az állattenyésztésnél hibái, csúsztak be. Mert igaz, hog' saját erőből építettek egy 52 férőhelyes korszerű tehénistállót, 6000 férőhelyes csibenevelőt, két 15 vagonos kukoricagórét, egy kombájnszérűt és fúrtak négy kutat a kertészetben. De az is igaz. s ezt meg kell mondani, — hogy az istálló építésével nem lettek idejében készen A jószágot csak az esztendő vége felé kötötték bele. Pedig ha ez a késés nem történik, bizonyosan túl is szárnyalták volna tervüket. A Népfront-mozgalom hírei Népfront-estet tartottak a napokban Cserkeszöllőn. Az est keretében külpolitikai tájékoztatót hallottak a résztvevők a kongói helyzetről, majd Horváth Imre elvtárs, a Hazafias Népfront Megyei Bizottságának elnöke az 1961- es népgazdasági tervekről tartott tájékoztatót. Az előadások után két filmet vetítettek. Az érdeklődésre jellemző, hogy a község legnagyobb helyiségébe, a moziba sem fértek be mindannyian, akik eljöttek a Népfront-estre. * Járási és városi titkári értekezletet tartottak a napokban a megyei irodán. A titkárok beszámoltak a múlt év utolsó negyedévi munkájáról, majd az 1961-es feladatokról kaptak tájékoztatót. * Jászfényszarun a közeljövőben a Népfront-nap keretében kertészeti szakelőadásokat tartanak. Dr, Hankó Mihály, a Budapesti Kertészeti Főiskola tanára tart vitaindító előadást „A kertá- • szeti növények termelésének legújabb tudományos módszereiről” címmel. A rendezvényre meghívták a környékbeli tsz-ek kertészeit is. Ezt a rendezvényt egy budapesti tapasztalatcsere előzte meg, amikoris a jászsági kertészek a főiskola kísérleti gazdaságát tekintették meg. * Kunmadarason a Hazafias Népfront Bizottság és a többi társadalmi szervek hívó szavára 640 munkanapot segítettek társadalmi munkában a termelőszövetkezeteknek, a különböző szervek dolgozói és a kisiparosok. Kunhegyesen harmincegy magánkisiparos segített a Vörös Október Tsz-nél a cukorrépaszedésben. 25 százalékkal csökkentettük a gépállást A folyamatos munkamenet biztosítása téglagyárunkban is meghozta gyümölcsét. Hárommillió > téglát jelentő nyersgyártási tervünket 134 százalékra, égetési tervünket 105 százalékra teljesítettük 1960-ban. Nyersgyártási tervünk teljesítését jelentős mértékben elősegítette, hogy a gépállást 25 százalékkal, az egyéb okok miatti állást pedig 7 százalékkal csökkentettük 1959-hez képest. Eredményeink elérését azonban elsősorban dolgozóink áldozatos, fáradságot nem ismerő munkája biztosította. Ezért köszönetét mondok mindazoknak, akik tervünk teljesítését elősegítették. A második ötéves terv teljesítése még nagyobb feladatok megoldása elé állít bennünket. Az a célunk, hogy az idén tovább növeljük a termelést. Céljaink eléréséhez legfontosabb most a téli nagyjavítások pontos elvégzése. Célul tűztük a termolőherendezések kapacitásárak növelését és ezzel együtt a termékek minőségének javítását, Csökkenteni szeretnénk a nyers- és az ée°tett tégla önköltségét. Ezt úev kívánjuk elérn’ hogy leiebb szorítjuk a gép- állást és a túlórofelhaszná- lífot — rnir>t*=»íív 95 kai. Nem könnyű feladat ez. de bízunk benne, hogy az üzemi pártszervezet és a KISZ segítségével, dolgozóink hatékony közreműködésével valóraválthatjuk terveinket. Szeretnénk községünket is továbbfejleszteni, szebbé tenni. Fáradságot nem kímélve, társadalmi munkában is mindent megteszünk ezért. Szelei István telepvezető Jászkiséri Téglagyár A számvetés közben egyre több sző esik a jövőről is. Legény József agronómus a következőket mondja erről: — Elsősorban kertészetünket kell tovább fejleszteni. Ehhez vannak adottságaink és régi, kiváló „paprikás” és „paradicsomos” embereink. Sok olyan jó lehetőség van, amit meg kell ragadni. Hogy egyebet ne mondjak: a szomszédos Jászfényszarun a múlt évben a korán kasza alá érő őszi árpa után uborkát vetettek és kitűnően pénzeltek belőle. Nálunk is szó- bakerült ez, hanem valami munkatorlódás miatt,, vagy ki tudja, hogyan, mégis elmaradt. Én is azt mondom: ha ez a terv sikerült volna, jóval többet oszthattunk volna, mint amennyit beterveztünk. Ezért ebben az esztendőben egyetlen kecsegtető lehetőséget sem hagyunk ki. Kozma László és Gambár János, a növénytermesztésben élenjáró dolgozók azt javasolták, hogy 22 százalékra növeljék a pillangósok területét és saját nevelésű jószággal fejlesszék az állat- tenyésztést. Szécsényi Sán- dorné baromfigondozó, — a szárnyasjószág állományának növelését ajánlja és szavát figyelembe is veszi a vezetőség. Pusztamonostoron a tavalyi sikeres esztendőt mérlegelve, olyan hangulat uralkodik, hogy kiküszöbölik az elkövetett hibákat. — ra Beltengert fedeztünk fel Törökszentmiklós szivében hatalmas beltenger csillog? Tükrében egyfelől hófehérre meszelt zsúpfödeles épület nézegeti magát, másfelől a Szolnok—Heves megyei Állatforgalmi Vállalat járási székháza. Partján kisebb hegység magasodik; jókora terméskövekből. Eredetükre vonatkozóan megkérdeztük a város három legöregebb aggját, kik elmondották: A kövek emberemlékezetük óta arra várnak, hogy feltöltsék velük a bel- sár-tengert — e merőben újcsengésű nevet viselő óriáspocsolyát. Néhányon tudni vélik hogy a sáróceán alatt kőudvar lappang; sajnos, mérőón hiányában nem győződhettünk meg az állítás valódiságáról.,, Annak ellenére, hogy a sártenger a vállalat b e l terv létén ring, ügye korántsem b e l -ügy. Nem bizony, mer* lávafolyamhoz hasonlóan — hol gyorsabban, hol lasseb ban — kifolydogál a járdára az úttestre; s (ugyebár ?: mindkettő közterület... Az éppen nem szívderítő vizit •- lóg megszüntetéséhez egyetlen apróság (?) híján minder lehetőség adott. „Csupán” a Sro'nok—Heves megyei Állatforgalrr VáUntat íó!vdulata hiányzik. Meddig? —b. z. —
