Szolnok Megyei Néplap, 1961. január (12. évfolyam, 1-26. szám)

1961-01-06 / 5. szám

flLAG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK? XII. évfolyam, 5. szám. Ára 50 fi*lér 1961. Január 6., péntek. V Amerika „szornvű“ gyermekei Magyar ha fák pálmáa partok köxött Több tudással — a nagyobb eredményekért A munkaverseny is tervfeladat Vidáman búcsúztunk az el­múlt évtől. A mostani szil­veszter sokkal több volt, a régi megszokottnál. 1960. de­cember 31-el, a hároméves terv eredményeire tettünk pontot. A tervezetthez viszonyítva jelentős mértékben emelke­dett megyénk ipari termelé­se, s nem egy vállalat érte el az 1961—62-re tervezett szin­tet A múlt évben is számos család költözött ’ be új ott­honába. Az utóbbi három év­ben csak a Szolnok megyei Építőipari Vállalat 1000 la­kást épített. Növekedett az életszínvonal, a belkereske­delmi forgalom, a szociális és kultúrális ellátottság. Ünneplésünk tehát meg­alapozott és örömteli volt Január 1-ével, 2-ával a bo­rospoharak csengését a mun­kás-hétköznapok megszokott zaja: a gőzkalapácsok, mun­kagépek csattogása váltotta fel. 1961-el új időszak: a má­sodik ötéves terv első éve kezdődött. Az üzemek, gyá­rak munkásai, az irodák dol­gozói már az új év feladata­in munkálkodnak. Az új tervidőszak reális fel­adatok megoldását állítja dolgozó népünk elé. Igaz, a korábbiakhoz képest növe­kedtek ezek a feladatok. A terv számol az eddig ki nem aknázott, rejtett tartalékok helves feltárásával. Az elmúlt évben megyénk ipari termelésének növeke­dése több, mint 50 százalék­ban, a munka termelékeny­ségének emelkedéséből adó­dott. Szép eredményeket ho­zott a versenymozgalom ki- szélesítése. Az eddigi tapasz­talat azt bizorfyítja, hogy az éves versenyvállalások apró­lékos gonddal kidolgozott rendszere az elmúlt években egyik hajtó ereje volt a ter­melékenység növekedésének Ezt a módszert számos me­gyei üzem célszerűen hasz­nosította. A Martfűi Tisza Cipőgyár dolgozói 1960. első felében vállalták, hogy éves tervüket jóval határidő előtt teljesítik. Az eredmény nem maradt el. A tervezett 6 mil­lió 900 ezer pár cipőnél egy millió 200 ezerrel többet, 8 millió 100 ezret készítettek. Sikerük titka — Fodor Sándor szakszervezeti bizott­ság titkárának véleménye szerint az, — hogy szervez­ték, támogatták az üzemi munkások versenyét 1960- hoz hasonlóan a tolgozók az idén is versenyeznek egy­mással a cipőgyárban, hogy minél jobb eredményeket ér­jenek el a munka termelé­kenység növelésében, a mi­nőség javításában, az önkölt­ség csökkentésében. Tavaly a legegyenletesebb termelés­sel a 45-ös műhely kollek­tívája biztosította magának az elsőséget Közismert: nem elegendő a versenyszerein , fHá- sa, hanem meg kell teremte­ni a meefele’ő anvasi és technológiai feltételeket az egyenletes tere- ’*■: biztosi tása <-'3ei,.íKon. A cinőgvár ban e2ért a2 idén is ‘elemls összegeket fordítanak gépesí­tésre. Támogatják a lakatos­műhely kiszistáinak azt a törekvését, hogy társadalmi munkában kisgépeket készí­tenek. Idei terveii.*' valóra váltósa döntően a termelékenységi előirányzat teljesítésétől függ. Az ipari termelés mai szín­vonalának növelését, a ter­melékenység gyorsütemű emelésével biztosíthatjuk. A Szob.oki Jármű-avító Vállalat ez évi terve 5.8 szá­zalékos termelékenység emelkedést irányoz elő. Ez a tervfeladat arra késztette az üzem vezetőit: a jövőben fordítsanak nagyobb nndot a korszerű gyártástechnoló­giai eljárások fokozottabb használatára. Terű szerint március régéig — jónéhány százé? r forintos beruház.'. >- sál — megépítik ami szük­séges a szalagszerű kocsijaví­táshoz. — Az újévben új irányt ka­pott az éves versenyvállalá­sok szervezése — mondta Gőz Sándor, a Járműjavító ver­senyfelelőse. Az évi verseny­felajánlások szervezése a termelékev 'g emelkedését, az ön' Itség cső ent'zét se­gíti elő. A munkaverseny ér­tékelésénél figyelembe vesz- szük, hogy az egyes osztályok mit tettek a gyártástechnoló­gia korszerűsítésének érde­kében. A Járműjavító vezetősége támogatja a versenymozgal­mat és megteremti hozzá a megfelelő anyagi-, műszaki feltételeket. A tavalyi gya­korlattól eltérően az üzem munkásait két verseny cso­portba osztották be. Az első­ben a mozdony-, személyko­csi és teherkocsi osztály, a másodikban a megmunkr' í-, karbantartó-, és mérlegmű- hely dolgozói versenyeznek Továbbra is támogatják a mindinkább kiszélesedő „szo­cialista brigád” versen* oz- galmat. A jelenleg verseny­ző húsz munkabrigád kö­zül öt már elérte a szocialis­ta munkabrigádoknak meg­határozott szintet. 1960-ban 265 brigád tett versenyfelajánlást szóban és írásban a Járműjavítóban. Ennek eredményeként a mun­kaidő ráfordítást 28 ezer munkaó-ával csökkentették, az OH ányag felhasználásá­val pedig üzemi szinten kö­zel másfél millió forintot ta­karítottak neg. Reméljük, a megújuló ver- senyrnozgalom a tavalyihoz hasonló eredményeket aoz ^ebben az évben is. Ehhez vi­szont szükséges, hogy a ver­senymozgalommal '-apcsola- tos szervezőmunkát, a fel­ajánlásokat — a tervek túl­teljesítésének lehetőségeit félmérve — *r most szor­galmazzák a Szo'nci.i Jármű­javító Vállalatot, s a Ti­sza Cipőgyárhoz hi-sonlóan minden üzemben. S célul a legfontosi' b leiadatokat lűz­zék ki — így a termelékeny­ség növelést a minő- '•* ja­vítását a költségként est - kenlését. I A J. Filmeznek a mezőhéki Táncsics Tsz-ben A Munka Vöröszászló érdemrenddel és a Minisz­tertanács vándorzászlójával kitüntetett országos hírű me­zőhéki Táncsics Termelőszö­vetkezet gazdáinak életéről közel egy órás filmet készí­tenek a Budapest Filmstúdió munkatársak A felvételek már megkezdődtek. A filmen bemutatják majd a gazdaság korszerűen be­rendezett tanyaközpontját, a gépesített istállókat és a gé­pesített magtárat, valamint a tsz művelődési házát. Az operatőrök ellátogattak a III. számú üzemegységbe Is, ahol a tsz híres fehérhús­sertés tenyészetét örökítették meg. A szövetkezeti gazdák téli életét Is filmre veszik. Be­mutatják a tagok korszerű, összkomfortos házait, a mű­velődési otthon esti rendez­vényeit, a gazdák téli mun­káját, szórakozását és műve­lődését. m mar mu;« a; a talata löidgázbonló Januárban véglegesen üzembehelyezik az albertfal­vai földgázt-ontó berende­zést, amely a próbák alkal­mával kitűnően működött. Ez a korszerű berendezés a Zalából vezetéken érkező földgázt „alakítja” át városi gázzá, mégpedig igen nagy mennyiségben: naponta 180 ezer köbmétert terme'het, ami nagyban érezteti hatását a fővárosi gázsz ’«áltamásban Februárbar elkészül az a negyven kilométer hosszú gázvezeték is. amelyen az őr szentmiklósi földgá -lencséből „szállíthatják” a gá/.t az óbu­dai gázgyárba. (MTI) i újat produkál megyénk ipara az idén? 1961-ben a termelés nagymérvű növelése mellett a termelékenység fokozásában is számottevő eredményt kell elérni megyénk üzemeiben. Ilyen feladatok megol­dása közben néhány új, eddig nem gyártott, s ezért az átlagosnál több gondot okozó cikk kerül ki üzemeink­ből az idén. Ismertetésként megemlítünk közülük néhá­nyat: Keltetőnek, gumiviilkanizálók A Szolnok megyei Mező- gazdasági Gépjavító Vállalat „profiljában” is állandóan fejlődik. Ismeretes, hogy a múlt évben kezdték meg az Sz—80-as lánctalpas erő­gépek javítását Az idén to­vább fejlesztik ezt a mun­kát. Emellett új cikkeket is gyártanak a mezőgazdaság segítésére. A baromfiállomány növe­lése érdekében 200 — egyen­ként 10 ezer tojásos — ba­romfikeltető gépeket készí­tenek. Főleg az ország déli részein gazdálkodó termelő- szövetkezetek kérésére fűka­szákat amellett répakapá­kat készítenek. A gépállomások javítószol­gálatának is könnyítik mun­káját. ötven gumivulkanizá­ló berendezést szállítanak nekik, még most, az év ele­jén. A berendezések segítsé­gével különböző méretű gu­mikat hozhatnak rendbe. Állatifehérje — tonnaszámra Mint már arról beszámol­tunk olvasóinknak, a szol­noki Fehérje üzemben lé­nyegében befejezték az épí­tési jellegű munkákat s most már csak a szerelés van hátra a kazánfalazás mel­lett. így az első negyedév végén sor kerülhet a terme­lés megkezdésére. A szolnoki Fehérjeüzem tehát már az idén tonna­számra küldi termékeit a gazdaságokba, eredményesen segítve elő ezáltal a nagy­üzemi állattenyésztést. Kőszivaccsal kisérleteznck a Tégla­gyári Egyesülésnél A Szolnok megyei Tégla­gyári Egyesülés telepei jól zárták az 1960. évet. Égetett téglából közel 9 millióval, égetett cserépből 3.4 millió­val termeltek többet, mint 1959-ben. Az ipari termelés értéke 14 százalékkal, az egy főre eső termelési érték 8 száza­lékkal emelkedett egy év alatt. A szénnel való takaré­kosság 900 ezer, a minőség javítása 400 ezer forintot eredményezett Mindemellett jutott erejük új cikkek gyártására. Meg­kezdték — és az idén jelen­tős mértékben fokozzák — a B—30-as blokktégla gyártá­sát Az idén tovább növek­szik a Téglagyári Egyesülés termelése. Burkolótéglából például mintegy 50 százalék­kal gyártanak többet, mint tavaly. B—30-as blokktéglá­ból kielégítik a megyei igé­nyeket. Közben kísérleteket kezdenek az egyik könnyű építőanyag, a kőszivacs gyár­tására. Ez a célkitűzésük an­nál is inkább dicséretes, mert építőanyagiparunk termékei ma még nem felelnek meg a korszerű köv telmények- nek, hanem csak a régimó­di építési módoknak. líjtípusú hűtőszekrények A gyártmányok választé­kának bővítése érdekében újtípusú hűtőszekrényeket gyárt a jászberényi Fém­nyomó- és Lemezárugyár. Százliteres, kompresszoros „Lehel” hűtőszekrénye mél­tán számíthat a vásárlókö­zönség érdeklődésére. A kisebb háztartásokra va­ló tekintettel célul tűzték egy 60 literes, úgynevezett abszorpciós hűtőszekrény kí­sérleti gyártását is. Remél­jük, siker kiséri fáradozásu­kat Mire jó a rizshéj és a faforgács ? Mire volna jó gép nélkül? — Csak tüzelésre. A jászbe­rényi Aprítógépgyár által tervezett és az idén kivitele­zésre kerülő gépi berendezé­sek segítségével viszont bú­torlapok, parketták, stb gyárthatók faforgácsból, s rizshéjbóL Az ilyen beren­dezések gyártása mellett az Aprítógépgyárban az Idén megkezdik a pozdorjalap- gyártó üzemek gépeinek ké­szítését is. .Orkán” Törökszentmiklóson A Törökszentmiklósi Mező- gazdasági Gépgyárban az idén kezdik meg az „Or­kán” típusú írvazúzógépek gyártását. Ezzel a géptípus­sal jelentős mértékben meg­könnyítik nemcsak a ter­mény betakarítását, hanem A súgótól hallottuk... az állatállomány téli 'takar­mány ellátásának biztosítá­sát is. Az „Orkán” gyártása kö­rültekintő munkát kív.' í az üzem műszaki gárdájától, — nemcsak azért, mert ezzel a géptípussal kapcsolatban még nincsenek gyártási tapaszta­lataik, hanem azért is, mert ha a gép beváltja a hozzá­fűzött reményeket, export szállításra is van kilátás. A Mezőgépgyár új gyárt­A nagy átalakulás korában jómagam is Túrkevén éltem. Szemtanúja voltam a bontakozó újnak, csendes figyelője az ese­ményeknek. A Búzakalász Tsz 1951-ben alakult. Emlékszem rá, egy év után már élénk, igen aktív kultúr csoportot terem­tettek a szövetkezeti fiatalok. Akkoriban még a táncaikkal hívták magukra a figyelmet. Ecsegfalvára, Kun­csorbára jártak el sűrűn szerepelgetni. meg a helyi tsz-ekbe. Később — ahogy erősödött a szövetkezet — évről évre ja­vult a kultúrcsoportjuk is. Közben kapcsolatba kerültek néhány csehszlovák falu szövetkezetével, s 1957- ben meghívást kaptak kintről. Vágselyén, Vághosszúfalun vendégeskedtek néhány napig a Búzakalász fiai-lányai — gyönyör­ködtek a Vág-völgy szépségében, s a ven­déglátók eredményeiben. Műsoros estet is rendeztek, s a túrkevei színjátszók egy háromfelvonásost mutattak be — a Zsu­zsit. Ennyit tudtam róluk, amikor látoga­tóba, mentem, hogy a jelenüket is megis­merjem Persze, érkezésem nem a legjobb időpontra esett — a kultúrcsoport tagjai közül csupán a súgót találtam elérhető közelségben, a többiek kinn jártak a föl­deken, vagy a kertészetben, s felkutatni őket kissé nehéznek bizonyult. Szabó Terit faggattam hát. a tsz kis kőnyvelőnörét. aki készségesen beszámo’l mindenről. ami érdekelt. Hogy kik a ku fúr csöbört fő erőssé­geit Hát nézzük csnk, Balázs Emmi, Ba­lázs bari meg Vámos Pista. Csizi Bandi CrOnyfsár Wét-iiás . Téfh Erzsiké család­tagként dolgozik a tsz-ben. de egyike a leglelkesebb kultúrosoknak. Ferenc Erzsiké meg a tanácsnál géplrónő, édesapja, s a testvére tagjai a szövetkezetnek — hát 6 is közéjük jár.., Vagy harmincon rend­szeresen résztvesznek a kultúrmunká ban. Nincs megkülönböztetés. Ha táncolni kell — táncolnak, ha szerepelni kell — tanulják a szína arabokat. Egy tanító há­zaspár patronálja a csoportot, Gábor Mi­hály, a túrkeddi iskolában tanít, felesége meg az általános leányiskolában. Nem sajnálják estéiket a fiataloknak áldozni A táncokat egy családtag, Tóth Ibolya tanítja, s a színdarabokat Csapiár Béla, a Bajcsy-Zsilinszky úti iskola pedagógusa rendezi. A négy oklevél, amit a legutóbbi kul­turális szemléről hoztak, az ő munkáju­kat is dicséri. Decemberben is kétizben adott önálló műsoros estet az együttes, nagy sikerrel Könnyű, vidám műsort állí­tottak össze egyfelvonásosokból, szavala­tokból, énekszámokból. Mező.úron is be­mutatkoztak a kórház karácsonyi ünnep­ségén. — Jelenleg nagy fába vágtuk a fej­szét — mesélte a kis súgó Szabó Teri. — Három hete kezdtü' el egy népszínmű tanulását. A vén bakancsos és fia, a huszár.., Ami azt illeti, nem valami jólsikerült választás... Reméljük azért, hogy az együttes jő teljesítménnyel. knmoty, lelkiismeretes munkájával iavekszik majd a darab minő­ségéi ellensúlnoeni Kwáncsian várjuk a márciusi bemu­tatót. tu E. mányai közül kiemelkedik még az üzem szerkesztési osztálya által tervezett új­típusú, egy irányú tárcsa. El­készítésére az év második felében ke. ül sor korszerű szivattyúk, öntözőtelepi berendezések A Vízgépészeti Vállalat kunhegyesi telepének termé­kei eddig is keresett cikkek voltak. Sok szivattyút, öntö­zőtelepi berendezést szállí­tottak már Kunhegyesről, — főleg Jugoszláviába. Az idén alkalmuk nyílik jó hírnevük további öregbí­tésére. Indiába, illetve Viet­namba is elkerülnek új típü- sú öntözési berendezéseik. A világpiaci kereslet növeke­dése gyártmányaik minél na- gyobbmérvű korszerűsítésére kell, hogy ösztönözze a kun­hegyesieket 5. & üienlan

Next

/
Thumbnails
Contents