Szolnok Megyei Néplap, 1961. január (12. évfolyam, 1-26. szám)
1961-01-01 / 1. szám
1061. Január I. SZOLNOK MFG TÉT NÉPLAP 8 Mit mutat a versenynaptár A három éves terv eredményeiről, ' az ötéves terv célkitűzéseiről Vége az 6 évnek, átléptük az 1961. év küszöbét. Az 1960-as évvel befejeződött a hároméves terv. Nézzük meg: megyénk üzemei hogyan teljesítették a tervben meghatározott feladatukat nyilatkozott lapunk számára Kiss Árpád az Országos Tervhivatal elnöke, Szolnok megye országgyűlési képviselője TERVEN FELÜL S MILLIÓ 143 EZER PÁR CIPÓ A martfűi Tis~a Cipőgyár dolgozói a tervezett 18 millió 546 ezer pár cipő helyett december 31-ig 21 millió 143 ezer párat gyártottak, s ezzel hároméves tervüket 14 százalékkal túlteljesítették. A tervezett 5 millió 908 ezer pár helyett 7 millió 501 ezer párat exportáltak, ezzel export tervüket év végéig 125,3 százalékra teljesítették. Az idén is, mint már annyiszor, megismétlődött a A SZOLNOKI TISZA BÜTORGYÁRBAN az a már évek óta visszatérő jelenség, hogy az üzem munkásai jóval túlteljesítették tervtanaikat. A vállalat hároméves tervét május 1-ére, az évit pedig november 7-ére teljesítette. Év közben vállalták, hogy 1960-ban terven felül 1250 konybasarnitúrával többet gvártanak, mint amit éves tervük előír. Vállalásukat év végéig teljesítették. ! HÁROM ÉV ALATT r 994 LAKAS Az ÉM. Szolnok megyei Építőipari Vállalat az 1959. január 1-i árra átszámított értékben az elmúlt hároméves tervben 528 millió forint értékű munkát végzett. Ezzel hároméves tervét 103,5 százalékra teljesítette. 1957-hez viszonyítva 1960-ban a vállalat termelése két és félszeresére növekedett. Az egy főre jutó termelési érték 1960-ban megközelítette a 130 ezer forintot, a tervezettnél 29 százalékkal volt magasabb. Ezt az eredményt a vállalat a létszám növelése mellett elsősorban jelentős műszaki fejlesztéssel érte el. Gépparkja két és félszeresére emelkedett és jelenleg több, mint 500 gépegységből áll. Ezer építőipari munkásra ma 30 betonkeverőgép és 43 szállítószalag jut az építkezéseken A régi, kézi munkán alapuló technológia helyett országosan is elismert színvonalon építik a Tiszamenti Vegyiműveknél a szuperfoszfát üzemet és a szajoli tárházat A hároméves terv során megyénkben 994 lakást, 33 iskolát — 1037 tanteremmel — és a termelőszövetkezetek részére a vállalat dolgozói 76 épületet — főleg tehénistállót — készítettek 4070 állatférőhellyel. 1,52 SZÁZALÉKKAL NÖVEKEDETT A TERMELÉKENYSÉG A Szolnoki Járműjavító dolgozói hároméves tervüket forintban számítva 105,36, normaóra alapján pedig 102,08 százalékra teljesítették. Az önköltséget a tervezetthez viszonyítva 2,14 százalékkal csökkentették. Az utóbbi három évben a termelékenység 1.52 százalékkal növekedett. A hároméves terv utolsó évét 1960 december 27-én befejezték. A KTSZ-EK IS KITETTEK MAGUKÉRT A hároméves terv célkitűzését — 700 millió forint áru termelését — megyénk kisipari termelőszövetkezetei az elmúlt év márciusában teljesítették és év végére 120 millió forint tervtúlteljesítést értek el. A jászkiséri Vegyes Ktsz termelése az utóbbi három évben háromszorosára, a jászberényi Általános Műszerész Ktsz-é pedig 1960-ban 1958-hoz viszonyítva négyszeresére nőtt. Megyénk ktsz-eiben 1958- hoz képest 1960-ban a termelés 100 millió forint értékben, a termelékenység pedig 3 év alatt 21 százalékkal növekedett KIVÁLÓ eredmények AZ OLAJBÁNYÁSZOKNÁL A Kőolajipari Tröszt Alföldi Kőolajfúrási Üzemének dolgozói a három év alatt az előírt 265 050 méter helyett 291 457 métert fúrtak. A tervezett 85 olajkút helyett december 31-ig 177 olajkút fúrását fejezték be. A. 3. Hogyan értékeli a hároméves terv beruházási programjának végrehajtását Szolnok megyében? A Szolnok megyei tanács 3 év alatt a népgazdasági beruházásokból 220 millió Ft- ban részesedett. A tanácsi beruházások a lakosságot közvetlenül érintő létesítmények, intézmények fejlesztését célozták. 62 millió forint értékű beruházás történt lakásépítkezésekre. 3 év alatt átadásra került 500 lakás. Mintegy 150 lakás építésének elkezdése 1960-ban már a második ötéves terv lakásépítési programja megvalósításának első nagy lépését jelenti. Ezek a lakásadatok még kiegészülnek a magánlakás építés számaival. A saiátház építést az elmúlt 3 évben számos módon támogatta az állam. így hosz- szúlejáratú hiteleket kaptak az építkezők, s a szüksége» építőanyagokról is gondoskodás történt. Kommunális célokra 37 millió Ft-ot használtak fel 3 év alatt a megyében. Ebből a lepielentősebb ösz- szegek a vízellátás megjavítását célozták. Megvalósult a Jászlad íny—Jászalsószent- gvörgy közös vízmű első üteme 7 millió Ft költséggel. Ku madarason törpevízmű létesítésére 1,3 millió Ft-ot használtak fel. Nagyarányú iskolafejlesztési program valósult meg 3 év alatt Szolnok megyében. Az oktatási intézmények fejlesztését 54 millió Ft összegű beruházás szolgálta, ami 145 tanterem építését tette lehetővé. Jelentősen fejlődött a megye egészségügyi intézmény hálózata is. Ezt közel 20 millió Ft összegű központi állami beruházás mozdította elő1. A megyei kórház fejlesztését 5.5 millió Ft célozta. 3,5 millió Ft költséggel Üjszászon épült új, korszerű szociális otthon. Jelentős új létesítményei még a megyének a 3 éves tervben Szolnokon épült közúti Zagyva-híd, valamint az új kenyérgyár. A lakosság céljait szolgálta a központi állami beruházás mellett a 3 év alatt felhasznált 154 millió Ft értékű községfejlesztési alap. Ebből az összegből épül — többek között — 85 km vízvezeték, 79 közkút, 118 000 négyzetméter út, 350 km járda és 112 km belterületi villanyhálózat. Mindezen felül számos jelentős beruházást hajtottak végre a meg”e területén lévő — közvetlenül a minisztériumok által irányított — ipari és közlekedési vállalatok és sokat fordította« a termelőszövetkezeti beruházások segítésére is. Hogyan érvényesül a gyakorlatban az ipartelepítési politika; előreláthatóan milyen beruházásokra számíthatunk a megyében a második ötéves terv során ipari-, mezőgazdasági-, szociális és kultúrális vonalon? A második ötéves terv országos számait a felső párt- és állami szervek még nem hagyták jóvá. Az országos tervek területi bontására pedig számítások is csak részben állanak még rendelkezésre. Ezért a kérdésre csak feltételesen és részben lehet választ adni. Az iparfejlesztés fő formája a második ötéves tervben — a kongresszus határozatainak megfelelően — a meglévő üz' ""k bővítése és korszerűsítése. Ez az iparilag jelenleg is fejlett területek iparosításának kedvez elsősorban. Mégis, e fő célkitűzés mellett is jelentős erőfeszítések történnek a második ötéves tervben az iparielső nagyméretű nemzetközi gyűlés volt a háború óta. Több, mint ötven nemzet parlamenti képviselői — ezer delegátus — nagy szenzáció volt a tízmilliós Tokióban is. A kis csinos fehér jelvényünk, amelyet mind, mindig hordtunk, a közérdeklődés tárgya volt és megnyílt előttünk minden ajtó. A japánok nagyon jó benyomást akartak tenni a külföldiekre, és ez sikerült is nekik. Nem tették hiába. Ezek a parlamenti képviselők bizonyára jó. benyomásokkal utaztak haza és ez nem lényegtelen dolog, amikor egy nemzet vissza akarja szerezni elvesztett nemzetközi tekintélyét,.. Maga az állam is mindent megtett, hogy a vendégeket meghódítsa. Négy hatalmas állami fogadást adtak. A tokiói polgármester, o parlament elnöke, az Interparlamentáris Unió csoportjának elnöke és a császár fogadása mind megannyi nagy kirukkolás volt. A három előbbin — mert este rendezték — tűzijáték is volt, az elmaradhatatlan japán mulatság, amelyet nagyon imponálóan csinálnak. Valóban úgy, mint a budapesti sportolók mondják: „Ami belefér”. A tűzijáték ilyen nagy „bevetéssel” káprázatos. Minden alkalommal sátrakban készítették a japán ételkülönlegességeket, s sátorról sátorra vándorolva vacsoráztunk meg, csupa olyan ételből amelyet még soha sem ettem. Legjobb ilyenkor, ha nem is kérdezi az ember, hogy mit eszik. Nyers halat és rákokat, füstöltet, vagy sültet ettem-e, csak utólag tudtam. Mindegyiket rizsre „szerelték”. Kis hurkányi rizs és ráhajlítva a hal, megforgatva az egész valami finom, pikáns mártásban. Mondhatom — jó volt. Nagyon édes süteményeik vannak és sok gyümölcs volt mindig az asztalon. Mindenütt virág — csodálatos — és jégből készített szobrok — hatalmasak —, amelyek az estély végére csaknem szétolvadtak. Es mindenütt voltak „vendéglátó kisasszonyok”, akik a mulattatásunkra voltak. Ezt úgy kell érteni, hogy táncolták a nemzeti táncukat és sétáltak a vendének között, lehetett velük beszélgetni. A tokiói kormányzó estélyén a japán szépségverseny első tizenkét helyezettje volt a vendéglátó. Ilyen szép tizenkét lányt kevés ország tudna kiállítani. Tüneményes kimonókban álltak sorban, a híres virágos japán „spanyolfalak" előtt és mosolyogtak, ahogy csak a japán nő tud mosolyogni. Legyezték magukat és hajlonntak — ismét, ahogy csak a japán nők tudnak a világon. A győztes fejen igazgyöngyökkel ékesített, gyémántokkal rakott korona volt. A japán szépségverseny ugyancsak nemzeti ünnep. Minden évben, október első hat napján tartják és a lapok tele vannak a szépségek kénéivel. Két éve a világszépségversenyt is japán nő nyerte. Nem mulaszthatom el. hogy szóljak Japán nevelő- munkájáról. A gyermekek iskolázása valamennyi kapitalista ország színvonala fölött van. Kilenc osztályos általánosan kötelező népoktatásuk van, s nincs analfabétájuk. A gyermekek 99,9 %-a iskolába jár, csak egy tized százalék az évi hiányzás. Ez szinte hihetetlen. A kilenc osztály után a gyermekek zöme tovább tanul középiskolákban, amelyeket voltaképpen felső iskolának' hívnak Itt érettségiznek és mehetnek az egyetemekre. Altami és magánkézben levő egyetemeik és főiskoláik egyaránt vannak. Az állami egyetemeken végzettek előnyben vannak az elhelyezkedéskor. A japán diák nagyon szorgalmas, az oktatási rendszer nagyon modem. A világ minden pedagógiai művét lefordítják japánra és legalább a szakértők áttanulmányozzák, ami bennük jó — átveszik. Az egyik televízió-adóállomás egész nap a gyermekeknek sugároz műsort, minden korcsoportnak, minden tantárgyat így. szemléltetve tanít. Nagyon kiterjedt a felnőtt oktatásuk is. Japánnak jelenleg hatszáz- negyvenezer egyetemi és főiskolai hallgatója van, ami a legjobb arányszám valamennyi kapitalista ország közt. A kisiskolások degeszre tömött iskolatáskát visznek a hátukon, s nagyon fürgén, jókedvűen mennek reggel az- iskolába. A gyerekek irányítják félnyolctól nyolcig az utcai forgalmat is. Kis sárga zászlócskájukkal parancsolnak az autósoknak. Ezek enged Imeskednek nekik. A gyereket baj nem érheti. Az iskola igazgatója kint áll az iskola kapujában, úgy fogadja a gyermekeket. Akkor meny a hivatalába, ha a gyerekeket már elnyelte az iskola kapuja. Japán jövője tele kérdőjellel. A kis területen lakó nagy néptömeg az eddigi századokban agresszív, militarista Japánt alakított ki, amely időnkint megrohanta, megszállta A-sijt egyik-másik ors-ánát A legutóbbi háborúban fél Ázsiát. A vesztett háború után azonban a japán mil’tarizmus memorpant és Ázsiában egyébként is megváltoztak az erőviszonyok. A Kínai Népköztársasággal már nem Urna Japán. Nem is gondol arra, hogy újra ellevs"névé tenne Javán barátkozni szeretne a Szovjetunióval és a népi Kínával. Ez volna a legjobb gazda sávi kilátásainak ablaka. Jártán Ázsiára néz. mert innen ka oh at na mérhetetlen mennyisedben ipari és me- zőnazdasáqi nyersanyagokat, amelyekben mind szűkölködik. És itt adhatna el ivarcikkeket, amennyit csak termelni és exvortálni tud. Ázsiában Javánnak nem kellene világpiaci dömpingárakon exportálnia, mint most erre kényszerül a kapitalista világpiacon. De az Amerikai Egyesült Államok ezt nem engedi. Amerika tiltja Japánt Kínától és általában „a kommunista világtól”, A nép azonban balra tolódik. Nagy munkásvártiai. szakszervezetei zéleskörben baloldali értelmisége fordulatot szeretne előkészíteni Japánban. Semlegességi politikát folytatni, kiharcolni a nemzeti függetlenséget Amerikával szemben és gazdaságilag felemelkedni. A jövő titka, eléri-e ezt a szép célját? Amerika imperialista szive ugyanis nem fog iránta meglágyulni lag elmaradt területek, elsősorban az Alföld ipari fejlesztésére. Az ipar Szolnok megyéBen is számottevően fejlődni fog. A mooern iparfejlesztés általában az iparnak viszonylag Kevés helyen, de nagyobb arányú összpontosítását teszi szükségessé. Ennek az elvnek megfelelően a kedvező adottságokkal rendelkező Szolnok város ipara fog a megyén belül kiemelkedően bővülni. Szolnokon a Tiszamenti Vegyiművek keretén belül felépül a már elkezdett szuperfoszfát gyár. A második ötéves tervben új kénsavgyár építésére is sor kerül. E célokra előreláthatólag 600 millió Ft-ot meghaladó beruházást fognak 5 év alatt felhasználni. E nagymértékű fejlesztést a vegyipar általános fellendítésén belül a mezőgazdaság növekvő műtrágya igénye teszi szükségessé. A szolnoki telepítést a víznyerési lehetőség, a kedvező szállítási lehetőségek, valamint a meglévő üzemhez történő kapcsolódással járó előnyök indokolják. Ugyancsak a vegyipari programon belül valószínű új porfestékgyárat is építenek Szolnokon kb. 120 millió Ft költséggel. Felépítése után megszüntetik Budapesten e terméket jelenleg is gyártó, elavult üzemet. A porfestékgyár szolnoki telepítése tehát kettős célt szolgál. Egyrészt az iparilag elmaradt Alföld iparosítását, másrészt Budapest túlzsúfoltságának csökkentését. Kedvező közlekedési adottságainál fogva Szolnok van számításba véve egy kb. 400 főt foglalkoztató építőioari autósdaru javítóüzem létesítésére. A Jászberényi Aprítógép- gyárat kb. 50 millió forint és a szolnoki Tisza Bútorgyárat kb. 30 millió forint összegű beruházással fejlesztik, melyek újabb többszáz dolgozó részére teremtenek munkaalkalmat. Más ipari fejlesztésre is sor kerül, de ezek a legjelentősebbek. A mezőgazdaság terveit még nem bontottuk megyékre. A számítások szerint előreláthatólag Szolnok megyében a mez »gazdaság fejlesztésére 1 milliárd forint beruházást Irányoz elő a nép- gazdasági terv. Kb. 600 millió forint értékben építenek tsz- istállókat, öntözőberendezéseket. magtárakat és raktárakat. Ez a beruházási összeg biztosítja a nagyüzemi mező- gazdaság továbbfejlesztésének alapvető feltételeit Szolnok megyében. Lakás, szociális és kulturális, valamint kommunális ellátás terén a tanácsi tervek ezután kerülnek kidolgozásra. A második ötéves tervben előreláthatólag 1400 lakás épül a megyében. Megoldódik kb 500 lakás gázellátása Szolnok városban. Bővítik a város csatornázását és vízellátását. Bizonyos lehetőség nyílik majd a megyében a termálvizek hasznosítására is Az egészségügyi ágazat országosan egyik legnagyobb beruházása a Karcagon felépülő 420 ágyas kórház-rendelőintézet. Szolnokon megyei közegészségügyi-járványügyi állomás és egészségügyi szakiskola építése, Mezőtúron szakorvosi rendelőintézet létesítése szerepel a számításokban. Szolnokon a MÁV egy vasutas kórház és rendelőintézet építését tervezi. Az általános iskolai hálózat is tovább bővül a második ötéves tervben. A második ötéves terv megyénként 1961. év elején készül el. Ekkor válnak ismertté Szolnok megye ötéves beruházási előirányzatai is. Véleménye szerint mit kellene tenni a befejezetlen beruházások csökkentéséért, hogyan lehetne hatékonyabbá tenni a beruházásokkal kapcsolatos munkát? A beruházási eszközök szét- forgácsolásának megakadá- ■yozása és a befejezetlen beruházások csökkentése érdekében igen határozott intézkedéseket tettünk és még fogunk is tenni a legközelebbi időben. Már az 1960. évi terv elkészítésekor a beruházási eszközök szétforgácso- lásának megakadályozására törekedtünk, amelyet főleg az új induló beruházásoknak a tervből való elhagyásával értünk el. Az 1961. évi terv elkészítése során ugyancsak a koncentrálás érdekében, csak olyan új értékhatár feletti beruházások megindítását vettük fel a tervbe, amelyek távlati célkitűzéseink megvalósítását (pl. energia-igényeink kielégítését) célozzák. Mindinkább törekszünk olyan szemlélet kialakítására a beruházásoknál, amely a létesítmény teljes felépítésének, elkészítésének idejét egységesen szemléli, nem pedig egy-egy éves tervidőszakokban. Ezt célozza, hogy az egy-egy beruházás tekintetében eddig évenként megkötött építési, kivitelezési szerződések helyett a megvalósulás egész időszakára építési keretszerződést kötnek. Néhány évvel előre kijelöljük a következő években megvalósuló legfontosabb beruházásokat és a rendelkezésre álló erőforrásokból elsősorban ezeknek a beruházásoknak a kivitelezését kell biztosítani. Biztosítani fogjuk az induló beruházások számára rrjár a kezdés előtt a teljes tervdokumentáció elkészítését. Mindezen felül intézkedéseket teszünk, hogy a tervezők, beruházók, valamint a kivitelezők anyagilag is érdekeltek legyenek a beruházás határidőre történő elkészítésében. A késedelmes megvalósítás esetére büntető-kamatot írunk elő. A beruházási rendszer gyorsítása érdekében felül- vizsgálátra kerülnek a jelenleg érvényben lévő beruházási jogszabályok, és az áttekinthetőség javítása céljából egy egységes jogszabályt, úgynevezett beruházási kódexet adunk ki. Természetesen mindezek az intézkedések csak úgy hozhatnak eredményt, ha a beruházók és kivitelezők, a beruházások megvalósításán munkálkodó valamennyi dolgozó, mindent megtesz beruházásaink minnél gyorsabb megvalósítása érdekében. SIKEREKBEN ÉS EREDMÉNYEDBEN GAZDAG BOLDOG UJ ESZTENDŐT KÍVÁNOK A SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP MINDEN OLVASÓJÁNAK. Kiss Árpád