Szolnok Megyei Néplap, 1961. január (12. évfolyam, 1-26. szám)
1961-01-31 / 26. szám
LM*, január XI. Szentesiék miért nem nyertek? Jár mii s gondok a szocialista brigád cím körül Jánosi Imre, a Szolnoki Járműjavító szakszervezeti bizottságán dolgozik. Többek között arról nevezetes, hogy mint termelési felelős, mindig érdekes témákkal, ötletekkel látja el az újságírókat E sorok írója is régóta ismeri Jánosi elvtársat, kinél ezúttal az üzem szocialista brigádjainak munkájáról, tavalyi eredményeiről érdeklődött. Az érdeklődés indokolt volt. Annál is inkább, mert megyénkben a szocialista brigádmozgalom bölcsője éppen a Járműjavítóban ringott, s éppen ezért joggal várhatott az újságíró amolyan ^szenzációs” eredményeket, afféle úttörőkhöz méltót... Annyit előre tudtam, hogy 20 brigád indult a múlt félévben a vetélkedésben, ösz- szesen ötvennégy munkás. — Olyan emberek, akik szocialista módon akarnak élői, dolgozni, tanulni. 20-ból 5+1... Jánosi Imre precíz rövidséggel válaszol: — Az eredmények? írjad: a 20 brigádból tavaly év végén 5 megtartotta, 1 pedig megnyerte a címet. Tizennégy brigád pedig nem tudta megszerezni azt. Hirtelen eszembe ötlik. — Dehát, Szentesiék! Tudod, a mozdonyosztály villanyszerelői- A KISZ kongresszusi vállalásukat magasan túlteljesítették. Igaz?-r Igaz. Mégsem érték el. De Medgyes István, Hering Sándor, Draskóczi István Zsák József. Ozsgyán László brigádjai sem. — S miért? Rosszul dolgoztak? Nem teljesítették a vállalást? — kérdem. — Tudod mit? Kérdezzük meg őket... S már tárcsázza is Szentesi Győző számát. Míg várunk a brigádvezetőre, annyit elárul: a felsorolt brigádok önhibájukon kívül nem nyerték el a címet, ma avarán mondva: hiába vállaltak má soknál többet maaukra, e többleteredmény eléréséhez több fontos alapfeltétel hiányzott Eddig jutottunk, mikor belépett Szentesi Győző- Ekkor már itt. volt Gőz Sándor. a vállalat versenyfelelőse is. ...és ami mögötte van — Az a baj, hogy a mozdonyosztály tervét nem lehet lebontani brigádokra. A technológiai folyamat annyira összefügg, mint a fogaskerekek forgása. S mivel tavaly a mozdonyosztály nem teljesítette tervét. így a brigádunk sem, — mondja Szentesi Gvőző. — Tehát az osztály eredménye rontotta le a Szentesi brigádét is? — kérdem. — Hát... ez nem ilyen egyszerű. De valahogy mégis ekéop néz ki, — válaszol dinlomatikusan Szentesi elv- társ. — Majd hozzáteszi: — De kérdezzük meg erről Inkább Győré Lajost, a riloz- donyosztály vezetőjét! Györa* Lajos: — Egy biztos: ha az osztály teljesíti tervét, jópár szocialista brigádunk lett volna. Már csak azért is, mert tudtommal a többi pontnál (tanulás, magánélet) nem voltak hibák. —■ S mi a lemaradás oka? Két szóban válaszol Győré elvtárs: az anyaghiány! Mindenki helyesel, Győré Lajos pedig tovább beszél: — Higyje el, nincs rosz- s„abb érzés a vezetőnek olyankor, amikor odamegy hozzá a dolgozó, aki jobb munkát akar végezni, aki elé magasabb követelményeket állítunk, aki — hogy megfeleljen ennek, — nem is kimondott segítséget, hanem csupán az egyik elemi feltételt kéri: az anyagot, az alkatrészt. És nincs... Néhány jellemző példát ;dézünk Győré, Gőz, Jánosi Szentest elvtárs szavaiból: — Félreértés ne essék: anyagot kapunk, csak későn. Pl. a november végén esedékes tűzszekrény csőfalak még mindig nincsenek itt. A kazánlemez, az öntvény, a gőz- henge-, az elektróda és még sok fontos anyag késett tavaly- Az is előfordult, hogy hibás, minőségileg rossz alkatrész és anyag érkezett (legfőképpen a különféle gépöntvényeknél). Van-e kiút az „anyagdzningel- bői“? Most az újságíró állt elő egy javaslattal, amit el is fogad az anyaghiányról tárgyaló rögtönzött „sajtóértekezlet”. — Kérdezzük meg Szekeres Ernő főmérnök elvtársat is! Neki mi a véleménye? Tud-e a vállalat vezetőség segíteni a bajokon az idén? Mert most mégis csak ez a legfontosabb. .. — Igen, ez a legfontosabb — Válaszolta Szekeres főmér nők. — Az ütemes anyagellátás hiányosságai rendkívül megnehezítették a mozdonyosztály tavalyi munkáját. Ebben a felelősség a MÁV Anyagellátó Igazgatóságot terheli Budapesten, honnan rendre késéssel kaptuk az anyagot- Mi ezen nem csupán „könyörgéssel” próbálunk segíteni. Felmértük a belső tartalékokat, aránylag nagymennyiségű ÓH-anyagot használtunk fel. Csak egy példát: a kazánok idomfal- anvaga tudvalévő, hogy acélból készül. Mivel nem kaptunk acél idomfalat, az üzemben lévő 7 vörösréz anyagú idomfalat építettük a kazánokba. Fontos intézkedések — A tavalyi tapasztalatok mást is bebizonyítottak —, folytatta a főmérnök. — A rejtett anyagtartalékok felhasználása önmagában nem oldja meg az ütemes anyag- ellátást, nem biztosítja az időbeni tervteljesítést. S bár az idén is számolunk a késésekkel, már most egy sor szervezési és egyéb intézkedéssel próbáljuk csökkenteni a bajokat — Mik ezek az új intézkedések? — Kimegyünk a megrendelő fűtoházakhoz, a javításra kerülő mozdonyok érkezése előtt már 2—3 hónappal. — Megállapítjuk az anyagszükségletet a főjavítások és fővizsgák pontos számát, hogy hamarább adhassuk le az anyagmegrendeléseket. A gyártó cégekkel állandóbb lesz az összeköttetésünk, — hogy amikor elkészült az alkatrész, azonnal szállíthassuk, ha kell — bérelt autón is. Az autóbérelés drága mulatság, ezért nem tesszük rendszeressé, de bizonyos esetekben költségessége ellenére is hasznos, célravezető megoldás lehet«— Technikai fejlesztéssel is segítettük az osztályokat az idén. A VI. B. osztály például a tűzcsövek hegesztésére tompa hegesztőgépet kapott, ami biztosítja, hogy tűzesőre már nem kell várni. Ugyanitt egy egyetemes marógépet is munkába állítottunk, ami a szerelőlakatosok munkáját gyorsítja meg, — így Szekeres elvtárs. Rendkívül fontosak ezek az intézkedések, hiszen a Járműjavítóra az idén kb. 4 millió forintig] magasabb tervkiszabás teljesítése vár, a termelékenységet pedig 5.8 százalékkal kell fokozni 1960- hoz viszonyítva. Az anyagkeret viszont változatlan marad egyes cikkeknél még csökkentés is várható- S e nehéz feladat minden járműstül teljes értékű munkát követel. Megtudtuk: az ÓH- anyagok felhasználására, az anyagtakarékosság fokozására is fontos elgondolások születtek- Egyik legtöbbet ígérő ilyen intézkedés az, hogy a járműveken lévő talált használt anyagokat naponta leadják a szertárba, ahol nyilvántartásba veszik. Ezáltal afféle házi anyagraktár megteremtését biztosítják, hogy még kevesebb anyagköltséggel, még hamarább teljesítsék a tervet. „Lesz még gyümölcs a fán...“ S félévkor az is eldől, milyen eredményt hoznak ezek az intézkedések. Eldől, a címét megtartó 5, s az újdonsült Zsák István féle szocialista brigád mellett sikerül- e újabbaknak feliratkozni a mostani „hatok” mellé. Kíváncsian várjuk a választ, — mert a tavalyi nehézségek ellenére a szocialista brigádmozgalom tovább fejlődik ;1 üzemben, újabb brigádok neveznek be és indulnak e nagyszerű vetélkedésben. Bizonyságul arra, hogy a járműsök — akárcsak eddig —, ezután is legyűrik a nehézségeket Bubor Gyula HAY KÁROLY LÁSZLÓ FESTŐMŰVÉSZ (1907—1961) Amikor 1958 nyarán a vállalt 1932-ben, 1934-ben, Szolnoki Művésztelep egyik 1942—43-ban börtönbüntetést műtermében felkerestem is szenvedett művészi, for- Háy Károly László festőmű- radalmi elveiért. Ezek az vészt, első pillantásom egy évek aláásták egészségét, de nagyobbméretű ceruzarajzra egyben a munkásosztály hőesett. Botra támaszkodó, kis- si harcait ábrázoló alkotásé hátraforduló férfit ábrá- sokra is ihlették. (Börtönud- zolt, aki végigtekint még- var, Kivégzés, Kakas a sze- egyszer az életpályáján, s métdombon, Munkanélkü- elégikus mosollyal nézi a liek, stb.) küzdelmekkel, szenvedések- Az elmúlt év nyarán ren- kel teli életútját „Visszapil- dezett gyűjteményes kiállíKivégzés (Ceruzarajz). lantás” című alkotása valójában Arany János Epilógus című költeményének illusztrálásához készült tanulmány volt önmagáról. Senkisem ábrázolhatta volna őszintébben, jobban Arany János Epilógusát Háy Károly Lászlónál, hiszen az életútjuk annyira hasonló volt. Az életet már megjárta, s többnyire csak gyalog járta, gyalog bizony — elmondhatta volna magáról ő is. Szenvedésekkel, megpróbáltatásokkal, zaklatásokkal telített életét valójában nem a sorsa diktálta, hanem maga vállalta. Abonyban született, birtokos családból. — Iskolái elvégzése után a művészet iránti szeretéte a Képzőművészeti Főiskolára vitte, ahol Vaszary, Réti és Csók voltak a mesterei. De nem a megszokott úton indult, hanem hamarosan egyéni hangját igyekezett megtalálni. Absztrakt kísérletek után felismerte hivatását. Családja erős ellenzésével nem törődve 1931-ben a munkásmozgalomhoz csatlakozott. Tagja lett a harmincas évek elején alakult Szocialista Képzőművészek Csoportjának, amelynek művészi tevékenysége segítette az illegális kommunista párt munkáját, 1932-ben tagja is lett a pártnak. Illegális plakátok készítésében, röplapok rajzolásában, a pártsajtó fa Kommunista, a Vörös Villamos, stb.) illusztrálásában, linóleum metszetek készítésében fontos szerepet tásakor lehetett igazán felmérni művészi munkásságának eredményeit. S akkor élete munkájáért a Munká- csy-díj első fokozatát nyerte el. Az Ernst Múzeumban rendezett kiállítását az ősz folyamán Szolnokra akartuk lehozni, de ez hétről-hétre halasztódott, mert Háy Károly I,ászló maga is itt szeretett volna lenni Szolnokon, ahol az ötvenes évek kezdve sokat és termében jártam, gyönyörködhettem néhány festményében is— amelyeknek optimista, derűs színe megfogta a nézőt— és végignézhettem azokat a versillusztrációkat, amelyeket a Művelődésügyi Minisztérium és a Petőfi Irodalmi Múzeum megbízásából készített, Berzsenyi: A közelítő tél, Arany János: Epilógus és a Hídavatás című költeményéhez. Az Epilógust éreztük a legjobbnak. Finom rajztudása, kompoziciós készsége meglepett a Hídavatás illusztrálásánál. Különösen jól sikerült még Ady Endre: Felszállott a páva című költeményének illusztrálása. — Elnyomorodott apró házakból, a magasan kiemelkedő vármegye háza tetején lévő páva lángszerűen, robbanásszerűen érzékelteti a vers forradalmi mondanivalóját. József Attila, Radnóti illusztrációit is szem'1 vés érzések és élmények fűtik át. A Szolnoki Művésztelep egyik műtermében szerényen, csendesen élt, alkotott Háy Károly László. Művészi alkotásmódjára jól emlékeznek a Szolnoki Fűtőház dolgozói is. A mozdonyvezetők életéről készült rajzaihoz nemcsak közöttük járva készített vázlatokat, hanem gyakran utazott a mozdonyon a vezető és a fűtő mellett, hogy átélje ennek a nehéz munkának minden részletét. Örömmel és boldogan újságolta, — betérve egy-egy útjáról a múzeumba —hogy milyen nagyszerű embereket ismert meg közöttük. Akik nem ismerték kö- elejétől zelről, zárkózott egyéniségszívesen nek tartották. Pedig nyílt Visszapillantás (Ceruzarajz). Néhány beszélő szám Mezőtúrról Most készült el a mezőtúri művelődési ház statisztikája az elmúlt évadról. December 31-ével bezáróan összeszámolták a látogatókat, az előadások számát és egy kicsit a mezőtúri művelődési életet vizsgáztatták a számok tükrében. Lássunk néhány jellemző számadatot. 63 ismeretterjesztő előadáson 7 036-an vettek részt, 9 905 látogatója vo't a szakköröknek. 15 ezer 200 a kiállításoknak, 1 011 szernél' szerepel a teremsportob nációjában, A astnháx 13 esetben látogatott ki és 3700 nézőt vonzott. Az öntevékeny színjátszó együttesek 45 előadása viszont 14 ezer 700 látogatót mozgatott meg. A 278 klub foglalkozáson 11 ezer 700 ember művelődött szórakozott. 3-058 gyerek látogatta az ő számukra szervezett rendezvényeket. A legnagyobb sikert Maros Zoltán i színdarabjának bemutatója. a legjobb elő adás az elhangzott vélemé nyék szerint a művelődést ház Irodalmi Színpadjának Radnóti esti« volt. «WVBS’OL RUFFY PÉTER: VARSÓI HAJNAL A szerző négy lengyelországi útjának lírai emléke és irodalmi foglalata ez a könyv. Nem regény és nem riport. Inkább személyes és szenvedélyes vallomás a lengyel tájról, a lengyel emberekről. Falvakról, városokról, hegyormokról és tengerekről, a küzdelmes és felmagasló hétköznapokról. Nem szépit, nem hallgat eL Az író nem úgy közeledett barátaink felé, mint utazó, messzi idegen hanem mint sorsuk és életük rokona. S : barátnak erkölcsi címe van ahhoz, hogy felnyissa a gondok szelencéit is. A „Varsói hajnal” elvezet Varsóba, az Óvárosba és a gyárnegyedbe, az üzemekbe és a mulatókba, írók otthonába és irodalmi kávéházakba. Elvezet Krakkóba, Nowa Hutába, Poznanba, — de elvisz Zselazowa Wolába is, a kis kerti házba, ahol Chopin született, s az Auschwitz— Oswieczim-i csöndes kis pályaudvarra, amelyen át nem is olyan régen négymillió ártatlan ember menetelt a megsemmisülés felé. Egy nemzet arcának felvillantása ez a könyv. tartózkodott, s azt a tervet forgatta magában, hogy a művésztelep állandó lakója lesz. Kiállítása most tavaszra tolódott, mert a művész azt remélte, hogy a tavasz meghozza a gyógyulást súlyos betegségéből. Váratlan, tragikus halála széttépte ezt is, és annyi más reményét. A „Visszapillantás” című rajza tehát mintegy élete epilógusa lett. Amikor műbecsületes, őszinte művész és ember volt. Életpályájáról, munkájáról két alkalommal a TIT szolnoki klubjában előadást is tartott. — Művészeti életünk vek igaz művészemberrel lett szegényebb. Művészettörténetünk pedig jelentősen gazdagodott egy harcos, szocialista festőművész előremutató munkásságával. K. Gy. ígéret helyett meleg ruhát várnak a traktorosok Traktorosainktól megköveteljük, hogy a termelőszö- vetkzeteknek szükséges gépi munkákat — a külső hőmérséklettől függetlenül — idegben elvégezzék. Ök viszont elvárják, hogy a gépállomás számukra meleg ruháról gondoskodjék. Ezt egyébként a rendelet is előírja. A gépállomás biztosítana is, de nem tud, mert ő sem kap. Megyénk gépállomásainak melegruha-igényét a MEZÖ- SZÖV elégítené ki, de a vál ’alat vezetőjétől, Papp elvtárstól nyert tájékoztató* "'érint a következő a hely zeti — Ezerkilencszázhatvan negyedik negyedévére 2.50U öltönyt kértünk. Ezzel szemben kaptunk 390 öltönyt és ’50 vattanadrágot* Az idei év első negyedévére 2.000 öltönyt és 500 vattakabátot igényeltünk, de a budapesti Közületi Ruhanagykereskedelmi Vállalat mindössze 500 öltönyt és 100 vattakabátot ’gazolt vissza. S bár megígérték, hogy az egész negyedévi keretet már januárban megkapjuk, eddig egyet- ’en meleg ruha sem érkezett, ®- patkó» -m 4 CSAPÖ GYÖRGY: N/ A mai öregek életével, helyzetével foglalkozik ez a kis könyv. Sokoldalúan ábrázolja az idős korosztály életét: helyzetüket a családban a társadalomban. Párhuzamot vöd az öreeek tegnapi és mai tPLEMENTE ELŐTT élete között Megmutatja, milyen biztonságot nyújt a nyugdíj s a szocialista humanitásról tanúskodó sok egyéb társadalmi gondoskodás a munkások, alkalmazottak, s a termelőszövetkezeti parasztok életében.
