Szolnok Megyei Néplap, 1961. január (12. évfolyam, 1-26. szám)
1961-01-04 / 3. szám
% Í96L január 4. SZOLNOK MEGYEI NÉPI «»■' A Magyar Nők Országos Tanácsa és a Művelődésügyi Minisztérium a SZOT székházában kedden megtartotta az általános iskolákban működő szülői munkaközösségek 2. Országos Konferenciáiét. Révai Józsefnénak, a Fővárosi Tanács Oktatási Osztálya helyettes vezetőjének megnyitó szavai után Makol- di Mihályné, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke, a Magyar Nők Országos Tanácsának alelnöke mondotta el vitaindító referátumát. Bevezetőben utalt arra, hogy az oktatási reform irányelveinek vitája közben szinte kirajzolódott, milyenné kívánjuk nevelni ifjúságunkat. Olyanná, hogy a fiatalok a korszerű tudás birtokában kerüljenek ki az életbe, erkölcsileg magasrendv emberek legyenek, akik egyéni érdekeiket, céljaikat össze tudják egyeztetni a közösség érdekeivel. Az elmúlt 15 esztendő hatalmas fejlődést hozott, de a fejlődés természetesen nem egyenletes, azaz, nem minden szülő és nem minden pedagógus fejlődik egyformán így léphet fe4 a „kettős nevelés” problémája, a kettő,s nevelés behatása alá kerülő gyermek pedig elveszítheti erkölcsi biztonságérzetét. Makoldi Mihályné ezután folyó közösségi a munkára ne- Majd így a családban nevelésről é velősről beszélt, folytatta: — A politechnikai oktatás sem csodaszer. Elégtelen, ha az iskolában foglalkoznak csak ezzel, a családi nevelés kiegészítheti az iskolai munkát. A gyereknek odahaza is — bármilyen keveset — társadalmilag hasznos munkát kell végeznie. Befejezésül elmondotta hogy a szülői munkaközösségek és az iskolák kapcsolata tartalmilag is fejlődött. A szülői munkaközösségek ma már nemcsak gazdasági segítőszerepet játszanak, de segítik az iskolai nevelőmunkát is. A jövőben még jobban fokozni kell az őszinte együttműködést a szülők és pedagógusok között. Ennek az együttes munkának — mint az elmúlt évek tapasztalatai mutatták — legmegfelelőbb területe az osztály-szülői értekezlet. Ezek az utóbbi időben színvonalasabbá váltak. Sok helyen azonban még az a jellemző, hogy a pedagógus előadó, a szülő pedig hallgat. Ezt az egyoldalúságot is meg kell szüntetni. Végezetül ne- dig szükséges a szülői munkaközösségekkel kapcsolatban álló társadalmi szervezetek és hivatalos intézmények szorosabb együttműködése egymás jó tájékoztatása. II kisipari szövetkezeiéi ezév. lenéről A gazda szemével Nálunk, a szövetkezeti községgé alakulás után lassan- lassan az emberek gondolkodás módja is változik. Sokakat említhetnék, akik most már a gazda szemével nézik és a gazda felelősségével intézik a szövetkezet dolgait. Én az I. sz. pártalapszerve- zet titkára vagyok, s örülök, hogy a gyakorlatban tapasztalhatom az emberek körében ezt a változást. Hadd említsek erre egy példát. — Mészely Sándor, a Táncsics Ts2 tagja. Az őszi munkák előtt agitációs munkánk során beszélgettünk vele. Többek között azt mondta: tudunk mi boldogulni az őszi betakarítással, a maguk segítsége nélkül is. Maguknak is meg van minden napra a dolguk, s mi csak akkor nem boldogulunk a magunk erejéből, ha nem is akarunk.” Igaza lett. A tsz tagsága nagyon szorgalmasan dolgozott. A betakarítással időben kész voltak. Úgy érzem, elbizakodottság nélkül hihetem, hogy ebben a véleményben a pártszervezet tagjainak munkája is tükröződik, hacsak egy parányit is. Hadd írjak meg még egy látszólag apró eseményt is. Községünkben zeneiskolát létesítettünk. Régi vágya teljesült ezzel sok jászárokszállási embernek. De erről majd legközelebbi levelemben bővebben írok. Ozv. Nagy Ferencné, Jászár okszállás. A kisipari termelőszövetkezetek ez évi terve 50 millió forinttal lesz magasabb, mint a tavalyi. 1961-ben a munka termelékenységének ' százalékos növekedését irányozták elő. A terv megvalósítása érdekében 20 százalékkal növelik az exportra kerü lő áruk gyártását és kibővítik a javítószolgálatot. A kerékpár- és motorjavító részlegek mellett, mint például Karcagon — rádió-televízió szerviz szolgálatot szerveznek. A kislakások építését az ideihez képest ötszörösére növelik. Ez évben ötszáz Családi ház épült, 1961-re 2500 építését tervezik. A gyártástchnika további korszerűsítésével 10 százalékkal fokozzák a cipőipar termelését A »m f» JOVO agronómusai Pécsi István és Magyar Zoltán, két tizenhat év körüli legényke a szolnoki Mávaut várótermében üldögél. Néhány perccel ezelőtt érkeztek Szajol- ból s miután megéheztek, jóízűen tömik befelé hófehér kenyérrel a hazai kolbászt. Könnyű volt a két jóbaráttal felmelegedni és uzsonnázás közben elmondták, hogy hivatalos ügyben Járnak Szolnokon. Bizonyos formaságokat intéznek el, mert háromhónapi elméleti oktatásra mennek a Villányi gazdasági szakiskolába. Sző szót követ, kiderül, hogy a két jóbarát a nyolc általános iskola elvégzése után mezőgazdasági tanulónak jelentkezett a Mezőhéki Állami Gazdaságba. Felvételi vizsga után három évre szerződtek és két év óta a gazdaság al- csiszigeti üzemegységében dolgoznak. Minden évben három hónapra elméleti oktatásra mennek Villányba. — És ha elvégezték a tanfolyamot és mint tanulók felszabadulnak a gazdaságban, akkor mit csinálnak — kérdezem. — Majdnem egyszerre mondják. — Mezőgazdasági technikumba megyünk, esetleg főiskolára. Mindketten agronómusok akarunk lenni. — Tanulmányaik során a szülőktől kapnak segítséget? — Nem! A gazdaságtól kapunk havi ötszáz forint ösztöndíjat. B. Tóth Imre I960 legjobb traktorosa Itt már valóban „megmozdult“ a föld A termelőszövetkezeti mozgalom győzelme nagy jelentőségű városunk történelmében. A tsz-ek létrejöttében nemcsak a mezsgyék tűntek el. Ennél sokkal több történt Évszázadokon át elnyomott, kisemmizett kisparasztok élete válik nap, mint nap szebbé, jobbá. Ahhoz azonban, hogy a közösségbe tömörült parasztság sokkal könnyebben és a jelenleginél is többet termeljen, feltétlenül szükséges a jó közösségi szellem kialakítása, az újhoz való ragaszkodás, a munkához való megváltozott viszony. az egymás megbecsülése stb. Az említett tényezők kialakítását döntően a pártszervezetnek kell elősegítenie. A mi pártszervezetünk — hivalkodás nélkül mondhatjuk — sokat tett ezért. Csak az utóbbi időkből említve egy példát Nagyon nehéz körülmények között szedtük fel a több mint fél ezer hold cukorrépánkat A rendkívül mostoha időjárás ellenére valóságos hőstettek születtek Elvtársaink, párttagok és pártonkívüliek úgy dolgoztak, ahogy talán még soha Zsadányi Sándor például családja bevonásával 7300, Lakatos Lajos 2556, Tóth Mihályné 24.0 négyszögöl cukorrépát szedett fel. Idős Farkas Mihály 3615. Gress János, aki elérte a nyugdíjkorhatárt, 2177, Takács Mihály 17 éves fiatalunk pedig 2050 négyszögöl cukorrépát szedett fel De sorolhatnám még hosszan azok nevét, akik szívüket, erejüket egyformán adták azért, hogy a közösen termelt terményeket veszteség nélkül betakarítsuk. Ilyen embereink vannak már nekünk. Ez a magyarázata és biztosítéka annak, hogy szövetkezetünk eddig is évről évre fejlődött, s a fejlődés a további években még növekedni fog. Ezt is tudom számokkal bizonyítani. Szövetkezetünk fel nem osztható alapja 1956-ban 1 millió 307 ezer forint volt, ez évben 8 és félmillió lesz. Árutermelésünk értéke 1956- ban 10 millió 260 ezer forint volt, az elmúlt évet 25 millió forinttal zártuk. Az egy főre eső évi jövedelem értéke négy évvel ezelőtt 10 827 forint volt, az elmúlt évben 16 619 forint. Mi, akik értjük a paraszti nyelvet, tudjuk, milyen óriási változások ezek. De egyszerűbb számok is sokat mondanak nekünk. Az például, hogv i960 nyarán 934 kiló búzát termeltünk átlag egy holdon, a tavaly nyáron 1290 kilót. így sorolhatnám azokat a számokat, amelyek bizonyít iák: itt most már valóban .megmozdult” a föld és megmutatjuk, hogy a gépek segítségével, a fejlett agrotechnikai módszerek alkalmazásával, a szorgalmas tsz-gaz- dák kezenyomán lehet mind többet és többet termelni. Ebből adódóan pedig lehet a mi szövetkezeteinkben mind jobban és jobban élni. Nagy Sándor párttitkár Vörös Csillag Tsz Túrkeve Vele még nem találkoztam, portréját az őt ismerő emberek elbeszélései alapján próbálom megrajzolni. — Úgy tudom, most Tur- gonyban szánt az öccsével. Az a váltótársa — mondta a gépállomás párttitkára. — Ha az idő engedi, mennek éjjel- nappal. B. Tóth már a Hof- ferrel is jól teljesített, aztán hathónapos traktorosiskolára küldték. Ahogy onnan hazajött, egy új DT-t kapott. Most azzal dolgozik. Két év alatt nem volt különösebb hibája. Megtudtam róla, hogy különösebben nem beszédes, helyette inkább tettei beszélnek. A gépállomás üzemgazdásza percek alatt kiszámolja: B. Tóth Imre december 20-ig 3575 normálholdnyi munkát végzett. Gépének normája 2760 normálhold, tehát teljesítménye 130 százalék. — A könyvelés B. Tóth gépénél 31 ezer forintos anyag- és alkatrész-megtakarítást mutatott ki. B. Tóth tíz éve van a gépállomáson, pedig csak 25 éves. Januárban ünnepli tíz éves traktoros jubileumit. Évek óta a kisújszállási Búzakalász Tsz-ben dolgozik. tsz elnök szerint: — ö a legjobb traktorosunk. Ami egy embertől kitelik, azt B. Tóth megcsinálja. Gépéből kihozza a maximumot, ugyanakkor kíméli is. A tsz főagronómusa még többet mond: — Azt szeretem benne, hogy feltétlen megbízható. Bármikor ellenőrizzük, sosem áll a gépe, s a szántás mélysége éjjel is annyi, amennyiben megegyeztünk. A vakbarázdát pedig csak hírből ismeri. — A gépállomás el akarta vinni tőlünk azt a DT-t, amit B. Tóth vezet. Mi inkább egy Sz—100-ast adtunk oda, pedig az kétszer annyi lóerős, a DT-n viszont B. Tóth ül. — Nyáron a legrégibb kombájnt kapta. „Más úgysem boldogul vele” — így a gépállomás igazgatója. És B. Tóth ezzel a kivénhedt géppel is 200 holdat vágott le. — Ezért becsülöm sokra. Otthonában rend, tisztaság és takaros fiatalasszony fogad. Kevés szóval is sokat mond férjéről. — Másfél éves házasok vagyunk. Eleinte kicsit rossz volt, hogy annyit oda van, de most már megszoktam. Még a szabadságát sem tudta mind kivenni, mert ha nem esik az eső, folyton szántanak. Lajossal, az öccsével dolgozik. Éjiékor és délben váltanak. Itthon lehetne többet, mert most már Lajos is érti jól a gépet. Imre tanította be. De a felelősség csak az övé, hát néha kint marad akkor is, ha az öccse ül a gépen. Csak éppen et>édelni szalad haza. Ha nincs sár, motorral jár. Tavaly vett egy -Pannóniát. •— A ház? Igen. Sajátunk. Még legény volt, amikor megvette, meg a tűzhelyet is. — Most karácsonyra szőnyeget kaptam tőle. Hogyne. Jól élünk. Nem veszekedős. Az év utolsó napján kaptuk a hírt: a Gépállomások megyei Igazgatósága különböző szempontok alapján B. Tóth Imrét az 1960-as esztendő legeredményesebb traktorosának tartja. Lelkiismeretes munka, nagy teljesítmény — jó kereset és a „Kiváló dolgozó” kitüntetések. összetartozó dolgok, s valamennyi B. Tóth Imre kisújszállási traktoros sajátja. A mi társadalmi rendünk nevelte őt ilyenné, a mi rendszerünkben dolgozik, mint ezernyi más. Kortársunk. P. M. A tervezettnél 800 ezer forinttal több munkát végeznek a kénsavgyár építői A Tiszamenti Vegyiművek építkezésének eddigi tapasztalatairól érdeklődtünk Szekeres főépítésvezetőtől. — A közelmúltban került átadásra a lakótelepen 36 lakás és az 500 személyes munkásszálló, — mondotta Szekeres elvtárs. — A rossz idő ellenére is tervszerűen halad a munka a szuperfosz- fátüzem és az új kénsavgyár építkezésén. A szuperfoszfát üzem hatalmas előregyártott elemekből történő összeszerelése szinte emberfeletti munkát igényel az építőktől. Tavaly 43 millió 500 ezer forint értékű munka elvégzését vállaltuk. Az előkalkulációk szerint nagyon csekély: 2—2.5 százalékos lemaradásunk volt A szuperfoszfátüzem korszerű technikával épül. Sajnos, elejétől fogva megsínylettük a szakmunkáshiányt. Az egyik gépegység nyolc héttel később érkezett a kelleténél, s ez a kiesés kihat a további munkánkra. Lemaradásunkat úgy kívánjuk csökkenteni, hogy az ismertebb technikával készülő új kénsavgyár építkezésén a tervezettnél 800 ezer forinttal több munkát végzünk. — Jóelőre gondoskodtunk arról, hogy az építkezésen jelenleg dolgozó ötszázötven építőnek biztosítsuk a hideg idő ellenére is a megfelelő munkafeltételt. Többek között esőköpenyt, gumicsizmát, bakancsot és védőruhát kapott minden dolgozó. — A rossz időjárás ellenére sem szünetel a munka. Úgy terveztük, — amíg a hőmérő higanyszála nem éri el a mínusz 6—7 Celsius fokot, — tovább folytatjuk a két siló betonozását, u 130 méter hosszú, 32 méter széles készáruraktár előregyártott elemeinek beszerelését, a nyersBorospince a kazal alatt és tojáskereskedést folytatott. 156 forint eltitkolt forgalmiadét kellett neki leróni és szabálysérté-ért további 80 forintot. HENTESÜZLET AZ OLDALSZOBÄBAN H. J.-né szajoli asszony disznót vágott és a hús egy- részét kimérte. 150 Ft húsfogyasztási forgalmiadéval rótták meg és a szolnoki járási tanács, mint szabálysértési hatóság 150 forintra megbírságolta. ILLETÉKEL VONÁS B. J. törökszentmiklósi ház- tulajdonost illetékelvonásért vonták felelősségre. Nevezett házat vásárolt. Csak ideiglenes adásvételi szerződést íratott azzal a szándékkal hogy majd évek múlva írat végleges szerződést és majd annak idején nyújtja azt be illeték- kirnvás végett. 15 000 forir' illeték megfizetésével és 3000 forint pénzbírsággal úszta meg. áruraktár építekezésén a ka- parószalag-út földmunkáit és betonozását. Az új kénsavgyár építkezésén a csörgedező hűtő és az abszorber-épület betonozását. Januárban 2 millió 500 ezer forint értékű munkát végzünk. 1961-ben körülbelül 60—70 millió forint értékű anyag beépítését terveztük. 1961-ben, tehát nagy feladat elvégzése hárul minden dolgozónkra. Teljesíteni kell tervünket és ezenkívül meg kell szüntetni azt a lemaradást, ami ezév- ben bekövetkezett, — fejezte be tájékoztatását Szekeres József, főépítésvezető. — aj. — Tiszabon nagy szenzáció volt november elején az, hogy a törökszentmiklósi pénzügyőri szakasz őrjárata R. P. udvarán rejtett pincét talált. A pince nem a ház alatt volt, nem is olyan faluhelyen szokásos földi kunyhót alakítottak át erre a célra, hanem a kazal alatt húzódott meg. Mélyén a háziak nem tartottak sem krumplit, sem céklarépát, de még zöl 3- séget sem, ellenben egy hordócska bort. No, de kezdjük valamivel előbb. Tizenegy évvel ezelőtt a törökszentmiklósi pénzügyőri szakasz járőre rajtaütésszerű ellenőrzésen be nem jelentett bort talált R. P. lakásán. Ez szabálysértés volt és R P. pénzbüntetéssel megúszta a dolgot. A pénzügyőrök azonban bizalmatlan” emberek. Azóta sem mulasztották el. ha Tiszabőn jártak, hogy legalább oda ne kacsintsanak az R. P. portára. Éberségük az A gép az ember segítője Egész rövid ideje, hogy a jászapáti Velemi Endre Tsz .tagja vagyok. Több termelőszövetkezeti taggal beszéltem: érdeklődtem, milyen az élet a tsz-ben? Olyan válaszokat kaptam, hogy bizony, elég nehéz. Később viszont kiderült, azok vélekednek így akik keveset járnak dolgozni, s így természetes, hogy kevés a jövedelmük is. Ha vannak is gondok-bajok a közös gazdaságokban mégis könnyebb a munka, hiszen annak legnehezebbjét a gépek végzik. A Velemi Endre Tsz 1960-ban is több gépet vásárolt. Az állatállomány fejlesztésének egyik feltételét, a férőhelyek létesítését 1960-ban is jelentős építkezésekkel biztosítottuk. Készítettünk egy 50 férőhelyes fiaztatót, 100 férőhelyes tehénistállót, ezenkívül borjúnevelőt, csibenevelőt. Tudjuk, hogy dolgozó népünk, az ipari munkásság ‘ölünk várja, hogy évről évre több élelmiszert, ipari nyersanyagot adjunk. Hogy ezt megtehessük, ahhoz még jobb munkát kell végeznünk, s tovább kell növelnünk a terméshozamokat. Rapi András, Jászapáti. Velemi Endre Tsz. idén eredményes volt. Rövid kutatás után megtalálták a kazal alatt a pincét és a pincében a kétszázötven literes hordót. Tele borral. A nóta vége kettőezer 100 forint adóteher és ötszáz forint büntetés. Ha R. P. a bormennyiséget becsületesen bevallja, akkor összesen 7-20 forint fogyasztási adót fizetett volna. A törökszentmiklósi pénzügyőri szakasz nagyon változatos ügyekben jár el. Szemléltetésül és főként tanulságul érdemes néhány esetet megemlíteni. KONTÁRKODÁS K. K törökszentmiklósi lakos iparengedély nélkül asztalos- és kőművesmunkát vállalt. Adórövidí s címén egyezer 600 forintot fizetett és forgalmiadó címén újabb egyezer 800 forintot. ÜZÉRKEDÉS H. M. Fegwerneken iparjogosítvány nélkül baromfiAz általános iskolai szil mkalözösségek konimcl