Szolnok Megyei Néplap, 1961. január (12. évfolyam, 1-26. szám)
1961-01-29 / 25. szám
1961. január 29. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP S VASTAG BORÍTÉKOK — DERŰS EMBEREK A jászteleki Tolbuchin Tsz-ben 46,80 forintot ér egy munkaegység, 20 ezer forint az átlagjövedelem Kiss József számadó és László József juhász kedvtclve állapítják meg: jó erőben vannak a birkák, már most is vastag rajtuk a gyapjú. Tavasszal megint jónak ígérkezik a nyírási átiagsúly. — Kedves Elvtársak, Barátaim! Termelőszövetkezetünk a 11-ik zárszámadását tartja ma. örömmel mondhatom, hogy szövetkezeti múltúnk második évtizedének első esztendejét sem zártuk rosz- szul — bár az időjárás sok akadályt gördített munkánk elé. Az 1959-es évben — mint tudjuk — szövetkezetünk kimagasló eredményeiért. elnyerte a Minisztertanács vándorzászlaját. A kitüntetés átvételekor szövetkezeti tagságunk nevében megígértem: 1960-ban is úgy dolgozunk majd, hogy a zászlót továbbra is megtarthassuk. Ezt az ígéretet sikerült valóraválta- nunk. így kezdte beszámolóját Lázár József, a jászteleki Tolbuchin Tsz elnöke. A filmszínház nagyterme szinte zsúfolásig megtelt, a szövetkezet gazdái figyelemmel hallgatják az elnök szavait. A figyelő arcokon elégedettség. Jóleső érzéssel szemlélődik közöttük az idegen is. Nemcsak az újságíró, mások is vannak itt szép számmal, akik nem tagjai a tsz-nek. Tanácsi, pártbizottsági dolgozók, rokonok, ismerősök, meg a szomszédos tsz-ek egynéhány képviselője. Már jóval a közgyűlés előtt elterjedt a híre: a Tolbuchin megint jó eredménnyel zárta az évet, s ez itt — a tanítótól kezdve a suszterig — mindenkit érdekel. Lázár József is tudja ezt, s magabiztosan, elégedetten sorolja a tsz eredményeit * a 11 éves tsz csak az utóbbi két évben ért volna el figyelemreméltó eredményeket, de különösképpen jogos azért, mert a tsz-t immár öt év óta az élvonalban tartják számon, öt év óta mindig 40 forinton felül volt a munkaegység-érték, sőt két alkalommal 50 forintot értek el. Tehát nem kiugró, hanem áltermést értünk el, tervünket globálisan mégis teljesítettük, sőt egy munkaegység értéke 10 fillérrel több lett a tervezettnél. Mindez — barátaim — a tagság jó munkájának köszönhető. Nálunk nem maradt kapálatlan kukorica, nincs decemberi répaszedés, januári kukoricatörés. Minden munkát idejében elvégeztünk, s el fogunk végezni a jövőben is. Meg kell itt mondanunk, hogy ez nem csupán munkakedv, hanem munkaerő kérdése is. Sok ember igyekezetének több a látszatja. S a Tolbuchin Tsz e tekintetben is igen kedvező helyzetben van: egy gazdára az összterületből 8,7, a szántóból 7,3 hold jut; amíg megyénk nem egy szövetkezetében 15—20, sőt 25 hold az egy emberre jutó terület-mennyiség. A kitűnő munkaerőellátottság — ha nagy jövedelmet akartak biztosítani — parancsolóan írta elő számukra a fokozott belterjességre törő gazdálkodást — Nálunk mindig arra kellett törekedni, hogy minél több munkaigényes növényt termeljünk. Másként nem tudtuk volna foglalkoztatni az embereket, márpedig értéket csak munkával lehet előállítani — mondotta szünetben a tsz agronómusa —, ezért termeltünk viszony!" g jöhettek el, mert az állatoknak a zárszámadás napján is enni kell. Pedig az elnök éppen róluk beszél, azokról, akiknek 365 munkanapból áll az esztendő. — Elsőnek kell említenem Kiss Józsefet, szövetkezetünk számadó juhászát, öt kilogrammos nyírási átlagot és 140 anyajuhtól a tervezett 46 helyett 53 literes fejési átlagot ért el. Hagyjuk egy percre a közgyűlést, s nézzük: mit csinálnak a tanyaközpontban az állatgondozók. Párás, meleg istállókban kérődznek a tehenek, az akolban tompán zörren néha a vezérbika nyakába akasztott kolomp- Visítva követelik a hízók a kosztot, borsószeniek után kutatnak a szalmában az anyakocák. Kis házában pohár jó borral fejezi be ebédjét, a Recskről ideszármazott juhászdinasztia utolsó sarja, Kiss József számadó. — Csak a délutáni etetés után tudok bemenni a pénzért; meg a bankettra. Látja, így van ez minálunk: első a jószág. Minden nap — munkanap. De megéri, mert — és ezt derűsen mondja — háromezer forint körül volt a havi jövedelmem. Harminc jól megtermett anyakocát jártat Deák Sándor sertésgondozó. — Egy hónap múlva fialnak, minden nap mozgatni kell őket Kedveskedve hívogatja a hatalmas állatokat, s büszkén mondja: — Két év óta nem vásároltunk hízónak valót Saját szaporulatból telik. A jövedelemre terelődik a szó, 6 is elégedetten elmosolyodik- S nem ok nélkül: 724 munkaegységgel majdnem 34 ezer forint jövedelemre tett szert. Hozzá még a háztájiból legalább 4 ezer. Szóval ő sem panaszkodik. Délutáni etetésA KIOSZTOTT ÁTLAGJÖVEDELEM 17-800 FOKINT Térjünk vissza újra a közgyűlésre, ahol igen erdekes számokat hallhatunk. Az alig kétezer holdas gazdaság minden száz holdjáról 225.200 forint értékű árút adott a népgazdaságnak, többek között 87 mázsa árúhúst. Egy hold föld tiszta bevétele 3000 forint. Kiosztásra került több mint 2 millió, s ebből egy tagra átlag 17.800 forint jutott A háztájival együtt tehát az átlagjövedelem jóval meghaladja a 20 ezer forintot Emellett közel 800 ezer nak. Természetben csak any- nyit adnak ki, amennyi a szükségletre kell. Tavaly két növénynél — a dohánynál és a kertészetben — bevezették a százalékos részesedést. Előbbinél minden 100 forint jövedelemből 50, utóbbinál 40 forint illette a termelőket. A dohánytermesztés még így is biztosította a 80 ezer forintos bevételt, a kertészet pedig még 8 ezerrel többet is hozott, ugyanakkor nem ment rá egyetlen munkaegység sem. A tsz-ben 58 ezer helyett mindössze 45 ezer munkaegységet használtak fel. Eredményeinkkel jelenleg a járás legjobb termelőszövetkezete vagyunk Ezt a helyet továbbra is tartanunk kell, hadi igyekezzenek utánunk a többiek, — mond- dotta beszámolójában Lázár József, a tsz elnöke. forinttal gyarapították a tiszta vagyont és kevés hiján negyed milliót tartalékoltak. Beszédes számok ezek, a kiváló gazdálkodás bizonyítékai. Erről beszél nagy örömmel a Tóth család is. Hárman dolgoztak, apa, fia és a lány- Együtt 1.236 munkaegységet és 62.600 forint jövedelmet értek el. Vegyünk egy „rosSz” Másfél mázsánál is nehezebb dór sertésgondozó minden landó jó eredményeik vannak. Hogyan tudják ezt elérni? Mi a titka sikereiknek? Jobb föld, sorozatos rekordtermések talán? Találgatások helyett hallgassuk csak újra az elnököt, éppen erről beszél: MINDEN MUNKÁT IDEIÉ- BEN KELL ELVÉGEZNI i * e-ry-egy anyakoca. Deák Sünén nap megjártatja őket nagy területen cukorrépát, borsót, mákot, dohányt, sárgarépamagot, sőt 20 holdon kertészkedtünk is. Ezek a növények — ha megfelelően ápoljuk őket, jól fizetnek. S bár az állattenyésztésünk is jó, az összbevétel 57 százalékát mégis a növénytermesztés adta, pedig terméskiesés is volt „Nem vágott be” a vörös- heremag, hagymamag, kevesebbet adott a vártnál a cukorrépa. S itt sietett a gazdálkodás segítségére az állat- tenyésztés, mégpedig a könyvelés közreműködésével. — Ismét bebizonyosodott, milyen hasznos volt a kettős könyvvitel bevezetése — állapította meg az elnök. — Már az év közepén észrevettük, hogy a munkaegységérték nagyban a 40 forint felé, sőt az alá tendál. Ekkor mozgósítottuk az állattenyésztés aranytartalékait — mégpedig sikerrel, mert a munkaegység-érték nemhogy csökkent volna, hanem — ha kicsivel is —, de több lett a tervezettnél. A mozgósítás pedig úgy történt, hogy terven felül hízóba állítottak egy csapat szarvasmarhát, le is adták idejében. Az eredmény: 154 ezer forint plusz-bevétel. Segített az is, hogy a tervezett 106 helyett 140 kilóval adták el a hízottsertéseket. Évek óta túlteljesíti bevételi tervét a juhászat is, s a baromfi- tenyésztés — főleg a pecsenyekacsák révén — szintén ékes bizonyítékát adta jövedelmezőségének. AKIK SZAMARA NINCS Riska rossz néven vette, hogy a fényképész miatt kivezették az istállóbóL Nem akart fotó-sztár lenni. re készülődik a tehenész törzsgárda is. Turóczi János, Mészáros András, Bata János már nem egyszerű állatgondozók, hanem valóságos állattenyésztési szakemberek. Évek óta a tehenészetben dolgoznak. Róluk is dicsérettel emlékezett meg az elnök. — Egyikőjük jövedelmét nézzük meg: Bata János 613 egységre 28.688 forintot kapott, — majdnem 2.400 forint tehát a havi keresete. példát is. Tóth Mihály, új belépő mindössze 8 hónapot dolgozott a szövetkezetben, ezalatt 15 ezer forintot keresett. A közel kétezer forintos havi jövedelmet nemcsak férfiak, nők is elérték: özv. Varga Ferencné 1.884 forintos havi keresettel dicsekedhet. KI HOGY RÉ^FT, A KftA tsz-ben évek óta forintosí- tott munkaegységgel számolIdén a százalékos elszámolási módszert több növényre kiterjesztik és még szélesebb körben alkalmazzák az ösztönző premizálást A közösség széna-prémiummal és takarmányjuttatással támogatja a háztáji állatállomány fejlesztését is. Az ösztönző jövedelemelosztási mód bevezetésére különösen szükség lesz az idén. Zárszámadás után ugyanis gyarapszik a Tolbuchin, mégpedig két kisebb, gyengébb eredményekkel „dicsekvő,, termelőszövetkezettel: csatlakozott hozzájuk az Üj élet és a Viharsarok. A kezdő tsz- eket „Béke és Barátság” jegyében fogadták a régi szövetkezet gazdái (ezt a nevet szánják a kétszeressére nőtt új gazdaságnak) és Ígérik: rajta lesznek, hogy az idei évet sem zárják rosszabb eredményekkel. Tiszta szívből kívánjuk: szándékukat siker koronázza. A Tolbuchin Tsz gazdái bankettel ünnepelték az esztendő jó eredményeit. A vidám, derűs emberek közt járva a vendégek — köztük az újságíró is — ismét megállapíthatta: itt már senki sem vágyik egyéni módon gazdálkodni. A közös gazdaság fölénye, ime: vastag borítékok és derűs emberek. PATKÓS MIHÁLY Idén 8.5 ezer pecsenyekacsát értékesített a Tolbuehín Tsz Képünkön a 400 „mag"—kacsa egyike — gondozójával. Telve emberei.kel, szövetkezeti gazdákkal a színházterem. sokan mégis hiányoznak: az állattenyésztők. Nem A Tolbuchin Tsz gazdáinak családi házal. Ezek a szép, kétszobás lakások tavaly épültek- Az utóbbi négy évben a szövetkezet harmincöt tagja épített vagy vásárolt Az elégedettség valóban jo- _ Tavaly a szeszélyes idő- gos. Jogos lenne akkor is, ha járás miatt csak jó közepes
