Szolnok Megyei Néplap, 1961. január (12. évfolyam, 1-26. szám)
1961-01-29 / 25. szám
ftLAŰ proletárjai, egyesüljetekr 70 ezer hízott sertést a háztáji gazdaságokból! Néhány nappal ezelőtt hallottam egy beszélgetést. Régi ismerősök találkoztak össze. 8 az, aki már évek óta nem Járt a faluban, az ottani élet felől érdeklődött. S az ismerős fiatal ember hamarjában elsorolta a fontosabb változásokat. Többek között azt is elújságolta, hogy hány televízió van a községben. Ilyen beszélgetést gyakran hall az ember, hiszen a kis községekben, falvakban más az élet, mint akárcsak egy évtizeddel ezelőtt is. Neonfényes, városias üzletek kínálják gazdag árukészletüket, nem hiányzik onnan a mosógép, a televízió, vagy akár a motorkerékpár sem. Nem is olyan régen még ritkaság számba ment, hogy parasztember motorkerékpárt vásároljon. Most meg csupán a mezőhéki Táncsics Tsz-ben hat szövetkezeti gazda rendelkezik személygépkocsival. Az idén pedig újból gyarapszik az autótulajdonos tsz-tagok száma. 6 hogy ez továbbra is így legyen, annak érdekében társadalmunk vezető osztálya, a munkásosztály komoly erőfeszítéseket tesz. Gondoljunk csak arra, milyen sok irányú segítséget adott már eddig Is az ipari munkásság a falvak népének. Hányszor vállalt munkát, áldozatot azért, hogy gépekkel, műtrágyával, nővényvédőszerekkel, építőanyagokkal segíthesse a mezőgazdaságot Tavaly a Szolnok megyei termelőszövetkezetek hosszúlejáratú hitelként építkezésre 82 millió 271 ezer, gépek vásárlására 51 millió 588 ezer, egyéb beruházásokra pedig több mint 41 millió forintot kaptak. Az Idén 64 millió forintot fordíthatnak építkezésre. A termelőszövetkezetek általában évről-évre több árut adnak, de esetenként vannak lemaradások. Ilyen terület most a sertéshízlalás. Tavalyról mintegy 28 ezer sertés átadása húzódott át erre az évre, holott ezekre a hízókra még 1960-ban számított a munkásosztály. Elkerülhető lett volna ez a hiba, ha jobban igénybeveszik és kihasználják a háztájiban rejlő lehetőségeket. Ismert dolog az, hogy például a lakosság húsellátásának további javításához, a növekvő szükségletek kielégítéséhez a közösből kikerülő árumennyiség mellett a a háztáji gazdaságok árutermelésére is szükség van, s még szükség lesz éveken keresztül. Megyénkben 70 ezer háztáji gazdaság van, s ha mindegyikből csak egy hízott sertést kapna a népgazdaság, ez már hetvenezret jelentene. Ez teljesíthető, hiszen államunk a termelőszövetkezeteknek juttatott nagy beruházások mellett még a háztáji gazdaságokat is segíti. Azok a szövetkezeti gazdák, akik leszerződnek hízó átadására, minden sertés után 2 mázsa, illetve az aszálysúly- totta területek a 2 és fél mázsa kukoricát kapnak állami áron. így pótolhatják a háztájiban termett takarmányt. Az sem lehet közömbös a szövetkezeti gazdák számára, hogy a háztájiból beadott hízó is beszámít a tsz áruértékesítési mutatójába. A tsz-tag megkapja a sertésért járó összeget, s közvetve is jövedelemhez Jut, mivel az áruértékesítési terv teljesítése után kedvezményben részesül a termelőszövetkezet, ami végsősoron a közösből származó jövedelemre hat előnyösen. Nem egyszer írtunk már ennek az akciónak hasznosságáról, s az állatforgalmi vállalat vezetői, dolgozói is fáradhatatlanul munkálkodnak a háztájiban lévő lehetőségek kihasználásáért, de az eddigi eredmények nem kie- légítőek. A Jászapáti Járás szövetkezeti gazdái január 26-ig 1205 sertésre szerződtek a háztájiból, de a szomszédos jászberényi járásban már csak 259-re. A szolnoki, tiszafüredi járásban is igen csekély a háztáji sertéshizlalási akció eredménye. A Törökszentmiklósi Járás sem jeleskedik most úgy, mint éveken keresztüL A háztáji sertéshizlalási akció sikerének biztosítása nemcsak az állatforgalmi vállalat feladata. Nagyon sok múlik a termelőszövetkezeti vezetők példamutatásán és hozzáállásán. Nem véletlen, hogy a tiszaszentimrei Aranykalász Tsz-ben arra számítanak: legalább 300 hízót adnak a háztájiból. Mert itt Sóskúti Gábor tsz-elnök S, Varga Mihály elnökhelyettes pedig 4 sertésre szerződött. A tiszafüredi Űttörő és a jász- jákóhalmi Béke Tsz-ben különböző lehetőségek kihasználásával segítik a háztáji állomány tartását, takarmányozását. Máshol is adódnak ilyen lehetőségek, de azok kihasználását az értetlenség, esetenként a vezetők merevsége gátolja. Mindenütt, de főként ilyen helyeken vár az a feladat a termelőszövetkezeti pártszervezetekre, a községi pártbizottságokra és tanácsra, hogy felvilágosító munkát végezzenek, személyesen példát mutassanak. Aki segíteni akar, az megtalálja annak a „hogyanját” is. A tanácstagok választókörzetükben, a népfront és a nőtanács aktívái segítségével propagálhatja a háztáji sertéshízlalás jelentőségét Mindenki munkálkodhat e fontos akció sikeréért, de legtöbbet tehetnek a szövetkezeti gazdák, a dolgozó parasztok, akiktől joggal várja a munkásosztály, hogy cserébe az ipari cikkekért, a termeléshez nyújtott segítségért, a háztájiból is több hízottsertést adnak a népgazdaságnak. A Munka Vöröszászló érdemrenddel kitüntetett országos hírű mezőhéki Táncsics Tsz tegnap tartotta zárszámadó közgyűlését. Csótó István tsz elnök üdvözlő szaval után első napirendi pontként Oláh György elvtárs, a megyei tanács vb. elnöke tartotta meg országgyűlési beszámolóját Ezután Tresser Pál, a Táncsics Tsz főagronómusa mondott beszámolót majd Németh Gyula főkönyvelő a pénzgazdálkodásról adott számot a közgyűlésnek. A Táncsics Tsz zárszám- "dó közgyűlésének részletes ^mertetésére — lapunkban visszatértéi , A Központi Statisztikai Hivatal jelentése a hároméves terv teljesítéséről A népgazdaság fejlődése, a lakosság anyagi és kulturális ellátottságának alakulása 1958— 1960-ban 1958 — 60-ban a magyar dolgozók jelentős sikereket értek el a népgazdaság fejlesztésében, a szocialista termelési viszonyok kiterjesztésében, az életszínvonal emelésében. Mindezekben túlszárnyalták • hároméves tervben kitűzött célokat Az eredetileg megszabott feladatok jelentős túlteljesítését elősegítette az, hogy 1959. év elején a Magyar Szocialista Munkáspárt — az 1958. évi eredmények alapján — a szocializmus építésének általános gyorsítására mozgósította a dolgozókat A népgazdaság fejlődésének meggyorsításához hozzájárult a nemzetközi gazdasági kapcsolatok — ezen belül elsősorban a szocialista országokkal való kapcsolatok — jelentős kiszélesítése. Az 1958—60. közötti időszakban a népgazdaság fejlődését, a társadalom és a népgazdaság szerkezetének megváltozását, a lakosság anyagi, valamint kulturális szükségletei kielégítésének mértékét a következő adatok jellemzik: I. A lakosság száma és a társadalom szerkezete A tervidőszak folyamán végrehajtott népszámlálás előzetes adatai szerint 1960. január 1-én a lakosság száma 9 976 530 fő volt, — majd 1960. júliusában elérte és túlhaladta a tíz millió főt. A népszámlálás anyagának előzetes feldolgozása a következőkről ad számot: A népszámlálás idején a keresők száma 5 300 000 volt, — az összes keresők mintegy 35 százaléka a mezőgazdaságban és több mint 30 százaléka az iparban és az építőiparban dolgozott. (Az 1949. évi népszámlálás adatai szerint a keresők fele dolgozott a mező- gazdaságban és 22 százaléka az iparban és az építőiparban.) A termelőszövetkezeti mozgalom jelentős fellendülése folytán a tervidőszakban a mezőgazdaságban is a szocialista termelési viszonyok váltak uralkodóvá. 1961. januárban az egész népgazdaságban a keresők mintegy 90 százaléka a szocialista szektorban dolgozott II. A nemzeti jövedelem termelése és felhasználása A nemzeti jövedelem a hároméves tervben előirányzott 13 százalékkal szemben 1960-ban — előzetes számítások szerint — mintegy 20 százalékkal haladta meg az 1957. évit A nemzeti jövedelem termelésében növekvő szerepe volt az iparnak. Az ipari termelés 1957-ről 1960-ra az előirányzott 22 százalékkal szemben 40 százalékkal nőtt. A mezőgazdaság össztermelése 1958—60-ban — az előzetes számítások szerint — átlagosan 11—12 százalékkal haladta meg az 1955—57. évek átlagát. A nemzeti jövedelem mintegy háromnegyedrésze közvetlenül fogyasztásra került A fogyasztási alap a hároméves terv időszakában évről- évre emelkedett és egy lakosra számítva — előzetes adatok szerint — 1960-ban 16—17 százalékkal haladta meg az 1957 évit A tervidőszak folyamán jelentősen növekedtek a népi- gazdaság állóalapjai, továbbá a termeléshez és a forgatom lebonyolításához szükséges készletek. A fogyasztás és felhalmozás együttes növekedése a három év alatt valamivel nagyobb volt a nemzeti jövedelem növekedésénél. III. Beruházások — felújítások A hároméves tervidőszak során — 1959. évi árakon számítva beruházásokra 89 milliárd forintot, felújításokra 29 milliárd forintot fordítottunk. A beruházásokra fordított összeg egyharmada Budapesten került felhasználásra és kétharmada a vidék fejlesztését szolgálta. 1958—60-ban az összes beruházások 44 százaléka szolgálta az ipar és az építőipar fejlesztését: ipari és építőipari beruházásokra három év alatt — 1959. évi árakon számítva — kb. 39 milliárd forintot fordítottak. A mező- gazdaság fejlesztését szolgáló beruházások összege három év alatt 16 milliárd forintot tett ki, az összes beruházások 18 százalékát A beruházások kb. 10 százaléka jutott lakásépftkezési célokra. A hároméves tervidőszak során állami és magánerőből összesen 130 000 lakás készült el, a tervben előirányzott 110 000-rel szemben. A beruházási tevékenység nagymértékű fejlődésével nem tartott lépést a beruházások előkészítésének és végrehajtásának színvonala. A beruházások üzembehelyezése elhúzódott a megvalósított beruházások egy része többe került, mint amennyit előirányoztak. (lését a hároméves terv időszakában részleteiben a következő adatok jellemzik: A bányászaton belül — a terv előírásainak megfelelően megváltozott a szén és a kőolajkitermelés aránya. 1960-ban a széntermelés 25 százalékkal volt több, mint 1957-ben. A kőolajtermelés ugyanakkor 80 százalékkal nőtt A villamosenergiatermelés — az ipari termelés növekedésével párhuzamosan — három év alatt 40 százalékkal nótt Az erőművek teljesítőképessége — az új beruházások révén — 1958—1960 között 280 mw-tal bővült. A kohászat termelése három év alatt — a terv előírásainak megfelelően — kisebb mértékben 36 százalékkal nőtt, mint az egész ipari termelés átlaga. 1960-ban acélnyersvasból 49 százalékkal, acélból 37 százalékkal, melegen hengerelt acélból 38 százalékkal termeltek többet, mint 1957-ben. Jelentős fejlődés volt a tervidőszak során az alumíniumgyártásban is. Üzembehelyezték a Dunai Vasműben a meleghengerművet, az 1. sz. Martin- kemencét, a II. sz. Kokszolóblokkot, a Lenin Kohászati Művekben az ércelőkészítőt. Részlegesen üzembehelyezték a rudabányai vasércdúsítót Is. A vasolvasztó berendezések jelentős részét a hároméves terv alatt átépítették. A hároméves terv során megváltozott a gépipar szerkezete is. A gépiparon belül megkétszereződött a villamosipari gépek gyártása, a híradástechnikai gépek és készülékek gyártása 82 százalékkal, a műszeripar termelése 62 százalékkal nőtt. A szükségleteknek megfelelően több, mint kétszeresére nőtt a mezőgazdasági gépek termelése. 1960-ban traktorból kétszer annyit, aratócséplőgépből négy és félszer anv- nyit, silókombájnból másfélszer annyit termeltek, mint 1957-ben. A közlekedési eszközök közül csökkent a normál tehergépkocsik termelése és nőtt a különleges rendeltetésű tehergépkocsik gyártása. Az autóbusztermelés három év alatt — újabb és újabb típusok gyártása mellett — megkétszereződött. A dieselmozdonyok és motorkocsik termelése 1960-ban a tervezett 3,4-szeres helyett csak 2,5-szerese volt az 1957. évinek. A híradástechnikában a hároméves tervidőszak folyamán a rádióvevőkészülékek termelése csökkent és megindult a televízió vevőkészülékek sorozatgyártása. (1960IV. Ipar A hároméves terv időszakában az ipari termelés évi átlagos növekedése meghaladta a 12 százalékot. Előzetes adatok szerint 1960-ban az állami ipar termelése 41 százalékkal, a szövetkezeti lpiaré 25 százalékkal (együttesen mintegy 40 százalékkan haladta meg az 1957. évi szintet A szocialista szektor az állami Iparvállalatok és a kisipari termelőszövetkezetek aránya az Ipari termelésben 1960-ban mintegy 98 százalék volt Az állami ipar termelésén belül a nehézipar termelése három év alatt mintegy 49 százalékkal, a könnyűiparé 34 százalékkal, az élelmiszer- iparé 19 százalékkal emelkedett Az egyes ágazatok termában kb. 140 000-et gyártottak.) Megkezdődött a képcső- gyártás, bevezették a tranzisztoros rádióvevőkészülék gyártását is. Villamos háztartási gépek termelése 1960-ban több, mint háromszor annyi volt mint 1957-ben. A vegyiparon belül másfél- szeresére nőtt a kőolajfeldolgozóipar termelése. A szén- feldolgozóipar termelése mintegy 70 százalékkal nőtt. A mezőgazdaság szükségleteinek megfelelően lényegesen növelték a nitrogén műtrágyagyártás kapacitását 1960- ban több mint háromszor annyit termeltek, mint 1957- ben. A tervidőszak elején üzembehelyezték a Borsodi Vegyikombinátot amely ez idő szerint a hazai nitrogénműtrágyatermelés csaknem kétharmadát adja. Az építőanyagipar termelése 1960-ban a tervezett 20 százalékkal szemben kb. 40 százalékkal haladta meg az 1957. évi termelési színvonalat. Az épületelemgyártás a három év alatt csaknem más- félszeresére emelkedett. Téglából 27 százalékkal, cserépből 70 százalékkal, azbeszt- cement tetőfedő palából 100, cementből 59 százalékkal, vasbetongerendából 69 százalékkal termeltek többet Az építőanyagiparban is javult a termelőberendezések kihasználása. Három év alatt több, mint 40 százalékkal növelte termelését az építőipar. Az állami építőipar 1960-ban mint- ■gy 220 000 munkást és alkalmazottat foglalkoztatott kb. 30 000 fővel —1 15 százalékkal — többet, mint 1957-ben. A hároméves terv az építőipar fő feladatául a termelőerők koncentrálását és az építési idő csökkentését szabta meg. E feladatokat lényegében nem teljesítették. Három év alatt nem csökkent az építőipar erőinek szétfor- gácsoltsága és csak kis mértékben — kb. egy hónappal — csökkentették az építkezések átlagos kivitelezési idejét. Az építmények ez idő szerint is jóval hosszabb idő alatt készülnek el, mint ami műszakilag indokolt A könnyűipar leggyorsabban fejlődő ágazata a hároméves tervidőszak alatt a bútoripar volt. A textiliparban a termelés növekedése három év alatt viszonylag mérsékelt (23 százalék) volt Megkezdték a szintetikus szállal erősített, továbbá a nemeskikészítésű szövetek nagyüzemi gyártását — A ruházati ipar egészének termelése három év alatt 46 százalékkal nőtt Megváltozott az élelmiszeripar szerkezete is A tervidőszak folyamán 7 százalékkal nőtt a malom és a sütőipar termelése. Jóval nagyobb mértékben nőtt a tejipar (48), — a konzervipar (35), — a cukoripar (27) százalékkal és a húsipar (24) százalékkal termelése* Az egész élelmiszeriparra az utóbbi években a termékek minőségének javítása és a választék bővítése volt jellemző. A sütőipar a kenyértermelést három év alatt 5 százalékkal, a péksütemény ‘érméiért 20 százaikkal növelte. A húsipar termelésén belül évről-évre emelkedett a hentesáruk (húsfeldolgozás) aránya. A hentesáruk közül is a jobbminőségű termékek termelése nőtt nagyobb mértékben. 1960-ban a kolbászfélék termelése 60 százalékkal, a vörösáruk termelése 25 százalékkal volt több, mint 1957-ben. Az édesipar főleg a csokoládésáruk termelését fokozta. A konzervipar jelentősen növelte a befőttek és a kü- ' önféle gyümölcslevek termelését A hároméves tervidőszakban általában kielégítő volt -i népgazdaság, illetve az Ipar anvrffe’látása. Az időlegesen (Folytatása a 3. oldalon.) MegMa zárni közgyűlést a mezolÉi Táncsics Tsz-------------------«-WI WUL/C/CJV 1-.........— XIL évfolyam, 25. szám. Ara 80 f *lép 1ML Január 29„ vásárnál Vastag borítékok — derűs emberek Nincs helye a nevelők között jász-kun Kakas