Szolnok Megyei Néplap, 1961. január (12. évfolyam, 1-26. szám)

1961-01-28 / 24. szám

4 9ZOLNO l{ til Mn 1961. január 28. Harmincezer tettrekész fiatal Ülésezett a KISZ Megyei Bizottsága Ülésezett tegnap a KISZ megyei bizottsága. Ez alka­lommal a KISZ I. kongresz- szusa és a megyei párthatá­rozatok alapján az ez évi feladatokat beszélték meg. Fontos helyet kapott a vitá­ban az: hogy mozgósítsák a fiatalokat az ipari és mező- gazdasági tervek teljesítésé­re, miként szélesítsék az „if­júság a szocializmusért” mozgalmat. Ezentúl a társa­dalom ügye iránt érzett fele­lősség, a köztulajdon megbe­csülése, az ifjúsági szerve­zetek taglétszámának növe­lése szerepelt napirenden. A mezőgazdaság fejlődé­sének segítségére tízezer ter­melőszövetkezeti traktorost és állami gazdaságban dol­gozó fiatalt szándékoznak bevonni a versenyekbe. A növénytermesztés, állatte­nyésztés keretein belül is többféle mozgalmat indíta­nak, s újból megrendezik az ifjú traktorosok és ifjú kom- bájnosok versenyét is. A versenyek gondos előkészíté­sére különböző tanácskozá­sokat, munkamódszert át­adó összejöveteleket szer­veznek. Az állatenyésztésbe ebben az évben kétszázhúsz fiatalt küldenek. Nagy gondot for­dítanak ezentúl a parasztfia­talok képzésére, ezért kettő­száz fiatalt küldenek gépész­képző iskolába, ugyaneny- nyit mezőgazdasági szak­munkás tanfolyamra és két­száz fiatal az állami gazda' ságok szakmunkásai mellé sorakozik fel. Az iparban szintén jelen tős kezdeményezésekkel se­gítik majd a munkát. A me­gyei KISZ bizottság védnök­séget vállal a Tiszamenti Vegyiművek építése felett, segítik a beruházások ha­táridejének betartását, csök­kentését azontúl, hogy is­mertetik a megyében az özem jelentőségét. Védnök­séget vállaltak még az építő­ipar és az építőanyagipar fe­lett, mozgósítják a fiatalo­kat a korszerű építőanyagok gyártására, az új építési módszerek bevezetésére. A Jászberényi Aprítógépgyár ifjúmunkásait a DCM-hez szállítandó gépek határidő előtti elkészítésére serken­tik. Segítik az öntözéses te­rületek bővítését, ezért Kis­újszálláson 1200 középisko­lás részvételével építőtábort szerveznek. A mezőtúri fia­talok kezdeményezése alap­ján, a megye minden részé­ben csatornaépítési akciót kezdenek. A termelési feladatok mel­lett védnökséget vállalt a fia­talok megyei bizottsága a tanárképzés, valamint a szol­noki gyermekváros építése felett is. Ezentúl ebben az évben 10 millió forintos meg­takarítást vállaltak, melyet a megye ipari és mezőgazda- sági üzemeiben teljesítenek. A húszórás társadalmi mun­ka akció keretében pedig ez évben 500 ezer társadalmi munkaórát teljesítenek. El­sősorban a termelőszövetke­zeti építkezések, a város- és községfejlesztési tervek meg­valósítása, a gyermekváros építése és az öntözött terüle­tek bővítése közben. Kulturális vonatkozásban többek között bevezetik az iparitanuló intézetekben és továbbképző iskolákban a Kilián és Ifjú kommunista próbákat. Mintegy 8—9 ezer fiatalt vonnak be a József Attila olvasó-mozgalomba is, s ennek patronálásával a kö­zépiskolás fiatalokat bízzák meg. A Ságvári Endre kul­turális szemle során, mint­egy 15 ezer fiatal kulturális nevelését biztosítják. Azok­ban a termelőszövetkezetek­ben, ahol száznál több fiatal dolgozik, ez évben önálló kultúrcsoportokat, sportkörö­ket alakítanak. A vállalt feladatok meg­oldását az Ifjúság a szocia­lizmusért mozgalom kereté­ben foglalják össze Ennek során mintegy 30 ezer fiatal szerezheti meg a mozgalom­ban való részvételt bizonyító jelvényt Vadállati tömegmészárlás Dél- Vietnamban Hanoi (TASZSZ). A dél- vietnami hatóságok fokoz- • zák a lakosság ellen irányu­ló megtorló intézkedéseiket. Az egész ország területén büntető expedíciók cirkál­nak, amelyek vadállati mó­don leszámolnak a terror el­len tiltakozó lakossággal. Az úgynevezett megelőző akció során a dél-vietnami hatósá­gok mind gyakrabban folya­modnak véres eszközökhöz: halomra gyilkolják az ártat­lan embereket, azt remélve, hogy így sikerül megfélem­líteni a lakosságot Mindez azonban csak fo­kozta a nép felháborodását és haragját Az országban elemi erejű tüntetések rob­bannak ki. Batri térségében több mint 5000, Bjn dai tér­ségében pedig 10 000 ember tüntetett Angol és amerikai sajtószemle London (MTI). Crossman, az Angol Munkáspárt elnöke New States manben megje­lent cikkében dicsérően nyi­latkozik Kennedy és kormá­nya tulajdonságairóL — Egy jól tájékozott ame­rikai újságíró mondta nekem Kennedy fogadta az RB-47-es kémrepülőgép szabadon- bocsátott pilótáit WASHINGTON (MTI). Nyugati hírügynökségek je­lentik, hogy az RB—47-es amerikai kémrepülőgép sza- badonbocsátott pilótái csü­törtök este helyett csak pén­teken délben (magyar idő szerint 18.00 órakor) érker­tek haza az Egyesült Álla­mokba. A késlekedést az okozta, hogy az Omstead és Nckone kapitányokat szállí­tó Constellation repülőgép az Atlanti óceán fölött he­ves hóviharba került Washingtonban közölték, hogy az Andrews repülőtá- masznonton Kennedy elnök személyesen fogadta a haza­térő pilótákat. Péntek esté­re Kennedy meghívta őket teára a Fehér Házba. Az elnök pénteken Is folytatja tanácskozásait kor­mányának vezetőivel. Dél­előtt előbb James Fisk-kel tárgyal, aki vezetője annak a szakértői bizottságnak, — amely tanulmányozza az Egyesült Államok kormá­nyának az atomfegyverkl- sérletek megszüntetésének kérdésében elfoglalt állás­pontját- Később gazdasági kérdésekről tanácskozik Dil­lon pénzügy, Goldberg műn. kaügyi miniszterrel valamint Willbur Mills-szel, a kép­viselőház pénzügyi bizott­ságának elnökével. A DPA washingtoni tudó­sítója jelentette, hogy az amerikai képviselőházban a színfalak mögött heves harc folyik a képviselőház ügy­rendi bizottsága összetételé­nek kérdésében. Mint isme­retes, a bizottságban kon­zervatív demokrata párti képviselők összefogtak a köztársaságpártiak egy cso­portjával és el akarják gán­csolni a képviselőház elnö­kének, Sam Bauyburnnak azt a javaslatát, hogy a bizott­ság tagjainak számát tizen­kettőről emeljék tizenötre. Ez a létszámemelés azért nagyjelentőségű, mert a Kennedy-kormány csak így tudná biztosítani, hogy az ügyrendi bizottság minden törvényjavaslatot a képvise- íőház plénuma elé terjesz- szen. A bizottság összetéte­lének kérdésében a szava­zást jövő keddre halasztot­ták. (MTI). — írja a továbbiakban Cross- man — az Eisenhower-kor- szak súlyos öröksége követ­keztében Kennedy reményte­len védekezésbe szorul min­den vonalon, így az ENSZ- ben is. Nem látok egyetlen olyan helyet sem, ahol visz- szaszerezhetnénk a kezdemé­nyezést a kommunistáktól. — Más kiváló személyisé­gekkel folytatott beszélgeté­sem során beismerték előttem — írja az Angol Munkáspárt elnöke —, hogy az Eisenho­wer korszakban a hatalmi egyensúlyban bekövetkezett eltolódás olyan nagyarányú, hogy azon már nem lehet vál­toztatni. Arra sincs kilátás, hogy a közeljövőben sikerül­ne megszüntetni a nyugat-el­lenes hangulatot olyan vesze­delmes területeken, mint Ku­ba, Kongó, Algéria és Laosz. — A leszerelés egyetlen olyan kérdéskomplexum, ahol diplomáciai sikereket érhet el a nyugati világ. De itt is ko­moly problémák merülnek fel, mert Amerika lemaradá­sa a rakétafejlesztési prog­ramban, valamint hagyomá­nyos haderőinek siralmas gyengesége arra készteti Ken- nedyt, hogy a fegyverkezés ütemét fokozza, miközben a leszerelés elvét hirdeti meg fejezi be cikkét Crossman. Portugál hajósok ha ezt A címet elol­vassa az ember, bátor fér­fiak, a történelem lapjaira került merész úttörők ne­vei jutnak eszébe: Tenge­rész Henrik herceg, aki 1394-ben nekivágott az any- nyi titokkal és veszéllyel terhes óceánnak, majd fél évszázadon át járta kemény körülmények között a „nagy kék országutat”, Bartholomeu Diaz, aki 1488-ban először érte el Af­rika legdélibb pontját, a Jóreménység-fokot, Vasco de Gama, aki 1497 és 1499 között felfedezte az Indiá­ba vezető tengeri utat, a portugál Magellán, akit sa­ját királya arcpirítóan mel­lőzött és aki spanyol lobo­gó alatt hajózta körül elő­ször a földet és fedezte fel a róla elnevezett szorost, Pedro Alvarez Cabral, aki pontosan 1500-ban birtok­ba vette a brazil partokat« és így tovább. Igen, az óceánon is, a tör­ténelemkönyvek lapjain is merész portugál hajósok követték egymást százado­kon át — és úgy tűnik, ez ä sor most, a huszadik szá­zad közepén váratlanul folytatódik. Néhány nappal ezelőtt járta be a világot a nem mindennapi hír: a Santa Maria nevű luxusgőzöst utasainak egy hetventagú csoportja birtokba vett. Ha­marosan kiderült, hogy ko­rántsem holmi kalandor­támadásról, hanem gondo­san előkészített politikai akcióról van szó. A csonort vezetője, Galvao kapitány rádión közölte megmozdu­lása célját: ezzel a látvá­nyos lépéssel megindítani a harcot Salazar diktátor por­tugáliai fasiszta rendszere ellen. AZ ÜGYNEK Galvao csak közvetlen vezető­je, hátterében azonban sok­kal ismertebb személyiség áll: Umberto Delgado por­tugál tábornok, aki a leg­utóbbi választásokon Sala­zar liberális ellenjelöltje volt és akit — sok nyugati forrás szerint — a szavazók meg is választottak. Delga­do még Salazar adatai sze­rint is megkapta a szava­zatok mintegv 26 százalé­kát. a valóságban állítólag többet, mint a legvadabt terror eszközeivel dolgozó diktátor, aki kénytelen volt meghamisítani az ered­ményt. Ami Galvaót illeti, eleinte Salazar híve volt, de karrierjének egycsapás- ra véget vetett az az őszin­te jelentés, amelyet a kapi­tány az Angola portugál gyarmaton uralkodó borzal­mas elnyomásról Lissza­bonnak adott. VESSÜNK EGY PILLAN­TÁST ezekre az állapotok­ra. Az 1 246 700 négyzetkilo- $ méternyi hatalmas Angola évszázadok óta a mindösz- sze 92 161 négyzetkilométer területű Portugália gyar­mata. Ma, 1961-ben még mindig elterjedt a korbá­csolás, a földtulajdonnal nem rendelkező négerek —-■ és persze ilyen a többség — évente hat hónap (!) kényszermunkát végeznek éhbérért. Az éppen nem kényszermunkát végző bennszülött bére is hatszor kevesebb, mint a portugál földmunkásé, aki pedig szintén a világ egyik leg­rosszabbul fizetett dolgozó­ja. Egy orvosra huszon­nyolcezer ember jut Ango­lában, a hatalmi eszközök­re pedig jellemzésül talán elég annyi, hogy amikor a szomszédos Belga-Kongó függetlenségét kikiáltották, a portugál rendőrség egy­szerűen házról házra járt és összezúzta az „asszimili- dók" (az anyagilag valami­vel jobban álló szűk néger réteg) rádióit, hogy „ne za­varják meg őket” a kon­gói hírek. Maga az anyaország Európának talán a legel­maradottabb állama. Sala­zar az ország kincseit ki­szolgáltatta a külföldi tőké­nek, az ország államadós­sága 14,3 milliárd escudo. A létfenntartási költségek az elmúlt húsz évben 150, a bérejc viszont csak S szá­zalékkal nőttek. Hivatalos adatok szerint is 30Ö 000 ál­landó munkanélküli van a 12 millió lakosú országban. A nők általában 50 szá­zalékkal kevesebb bért kapnak ugyanazért a mun­káért, mint a férfiak. A la­kosság 80 százaléka statisz­tikai adatok szerint kuny­hókban él! ... Nem véletlen, hogy a haladó világ rokonszenwel figyeli napjaink bátor por­tugál hajósainak izgalmas útját UTAZÁS DÍILRE Firenzei intermezzo (5. folytatás.) A vonat harsányan és si­mán gördül be az ultramo­dern, gyönyörű firenzei állo­másra: hívod a hordárt és megpróbálsz eljutni a megőr­zőig. Ezek a minden állomá­son megismétlődő műveletek mindenütt mégis mások — Itáliában utazni már csak ezért is érdekes. Velencében az állomás bejáratában har­cias hotelügynökök serege ro­han meg, s egy hadvezér eré- lyével menekülhetsz csak tő­lük. Capri szigetén öntudato­san és feszesen sorakoznak a szállodák emberei, értékük tudatában Velencében a hor­dár pillanatok alatt eltűnik csomagjaiddal, csak éppen megbeszéli veled a randevút, hol találkozhatsz. Firenzében viszont dallamosan és kedé­lyesen társalog: megérdeklő- di, honnan jössz, — kifejezi nagyrabecsülését a magyarok iránt, s míg a megőrzőig ér­tek, azt is ■tudomásodra hoz­za, hogy az élet bizony nem egyszerű. Anconában viszont csaknem lemaradtam a sze­relvényről. mert a pályaud­var legtávolabbi rimából sem került elő a facchino. a hor­dár. (Persze, miért utazik az ember annyi csomaggal, — amennyit egyszerre nem tud vinni?) így már az állomáson meg­csap ez a különös, nagyszerű firenzei levegő: az olasz szel­lem, felvilágosultság, alkotás fővárosa volt és bizonyos ér­telemben c ; ma is ez a város. Lakói kicsit mások, mint bár­ki Itáliában. Az arcokban megmaradt valami az etruszk vázák nagyszerű figuráinak vonásaiból: talán e titokzato­san eltűnt ókori nép szelle­me is érződik itt. A város fö­lött, a dombokon állt egyko­ron Fiesole, az etruszk város. Dante városa ez, s az Isteni Színjáték hősei itt elporlodt hajdani kemény, pártoskodó oligarchák, büszke nemesek Az Uffizi és a Pitti képtárak termeiben a legnaayobb olasz mesterek műveit őrzik, s még Beato Angelico kolostorcei- lákba festett képeiből is égi) sajátos szabad áhítat árad. ami semmihez sem fogható. Itt a legdallamosabb az olasz nyelv; a toscanai nyelv­járás vált az olasz .irodalmi nyelv alapjává — maga a fi­renzei dialektikus mégis más. szabódon különálló. Mikor menárdoi-i Xáipm. hol a Korg- nn-szá1ló. kérd' —már így adták tovább: Hol a Ho­rona-szálloda? — A k hang könnyed h-vá válik. Itt a leg- elegánsabbak az emberek, pe­dig az árak olcsóbbak, mint Rómában. Ebben a városban maradt meg legtisztábban a Reneszánsz, az Újjászületés korának tiszta levegője: a forgalom ma is az utcák fölé ugró ereszű, szorosan egymás mellé sorakozó többemeletes házak formálta utcákban ka­varog. Megmaradt az a hajlítha- tatlan harci szellem is. ami a hajdani viszályokat jellemez­te: csak éppen más tartalom­mal. Amikor egy éve be akarták zárni a Galilei mü­veket, a város legnagyobb üzemét — elsősorban optikai műszereket készítettek itt. fénvképezőgépeket, precíziós műszereket — munkások el­foglalták a gyárat. A rendőr­ség tűzoltóferskendővel roha­mozott, a s'-’űk utcákra tízez­rek vonultak ki s a régi szén szobrok között folyt a harc. A munkások nem hátráltak. Ebben a Firenzében él a mi magyar kultúránk emdk első olasz boró*ln• TTriherto Albini. Am*knr plás-ör m,eo- ismer+om. csak anyuit tud. tam réln bony ő üHntfp olő- s zör Józsot Atulát olasz nimlvre Sadias. hatalmas alak-áua? rö--ld hutával ti fr rji 9 fyTafYS 0I1 rp /? f 77 fl <v) 4 £ r.-.f ■> m áripl <tptá*riQ a--á..pl X nm- ?/> — *„ V. St.f, of ruszk ősökre. — A Nemzeti Könyvtár munkatársa, görög- római szakos tanár — és a magyar költészet szerelmese. Hogyan ismerkedik meg egy olasz klasszika-filológus József Attilával? — Mikor egyetemre jártam — meséli Albini egy kis fi­renzei vendéglőben, miköz­ben a fontos ügyeknek kijáró elmélyedéssel állítja össze az étrendet — voltak magyar évfolyamtársaim is. Hallgat­tam, amint a mellőzötte'-. gőg­jével beszéltek az 6 csodáli- tos irodalmukról. Nem ha­gyott nyugodni az a gondo­lat, hogy nem lehet véletlen ez a különös öntudat. Meg­kértem őket, ismertessenek meg a magyar költők művei­vel. És felfedeztem ezt a kin­csestárat. Valamennyire meg is tanultam magyarul. Aztán beleszerettem József Attilába. Lefordítottam verseit. Közben hozzák az előételt, az olasz étkezések elmarad­hatatlan, pikáns mártással ízesített tésztaféleségét: lehet spagetti, makaróni, a metélt ezernyi fajtája. Ez firenzei specialitás, nyúlhússal készí­tett párád1'•sommártás: utá- no^atatlan. S közben következik a leg­érdekesebb: — Mikor egy kötetre vaJó József Attila-verset ültettem nf r>V<??r'T n? ont evőt pl ölnfi'rilA OfVMllc lor>7' •** 7 övi "pe t* ’ mecénásához. Eredetileg kő­olaj után kutatott, s nagy va­gyonra tett szert. Ekkor áttért másra: a régészetre. A legkor­szerűbb, tudományos módsze­rekkel tárta fel a hajdani ha­talmas etruszk temetőket: lé­gi fényképekkel, fúrógéppel lebocsátott fényképezőgépek­kel s ezer más módszerrel nyomozta a régi sírokat és káprázatos eredményeket ért el. Többek között neki kö­szönhető az Olimpiák világ­hírűvé vált sírjának feltárá­sa: a versenyeket ábrázoló falfestményeket az egész vi­lág ismeri. Amikor Lerici el­olvasta a verseket, többé nem volt nyugta: Ki kell adni őket! — hajtogatta. — Ki kell adni őket! Asztalra teszik a kis üveg elmaradhatatlan vörösbort — Chianti — és hozzák már a ropogósra sült csirkét is. Kö­röskörül a gasztronómiai gyö­nyöröktől csillannak a sze­mek, s az időnként feltűnő mestert, a mindenki által is­mert tulajdonost hnnpos fel­kiáltásokkal fogadják. Az olasz családi vendéglők saiá- tos, kedélyes levegőjét szív­juk magunkba. — És mi történt? Lerici alapított egy saiát kiadóvál­lalatot. amelynek első kiad- vánva József Attila volt. Kév- zeliük csak el: egy ismeret­len k’odú pgu ismereten ma­gyar költő verseit publikáló őrjít 'fslpyoniilnn te vr\ nro+1 nj) dító tolmácsolásában. És mégis: József Attila nagy si­ker lett. A vezető irodalmi lapok kritikák sorában mél­tatták, sőt még olyan lapok is foglalkoztak, vele, amelyek különben inkább a filmsztá­rok hálószobatitkai iránt ér­deklődnek. Az első kiadás ha­marosan elfogyott, s kiadtál másodszor is. És ne felejtsiit el: Olaszországban a könyve’ ára sokkalta magasabb, min* Magyarországon, az olvasótá bor pedig szűkebb. Ezt mesélte el nekem A> bini professzor, a kis firenz vendéglőben. És én, úgy gon dolom, tartozom neki azza hogy ezt elmondom a magyn olvasóknak is. Köszönetté tartozunk barátainknak, aki1 áttörik a nyelvi korlátokat elviszik a mi alkotóink szavá' túl a határokon. S azt hiszem, egy kicsit ? is hozzátartozik Firenze sze' leméhez: megérteni, kutatv keresni mindazt, ami hozzá tartozik az emberi szélién nagyságához, s azt beleolvas tani saját kincsestárunkba Umberto Albini mondta, s é> megértem: a firenzeiek nen szívesen hányták el ezt a vá­rost. s ha el is mennek, szí lük mindig visszahúzza oka S tán ezért is ragadnak ma minden művészit, s hozna- az ódon. de ma is friss élettől pezsgő felek közé. (Folyt, köv.) .... . Baracs Dénes KÜLPOLITIKAI temetlek

Next

/
Thumbnails
Contents